Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-31 / 255. szám

4 Szerda, 1979. október 31. Kezdőkörben A látszat gyakran csalóka. A vízügyi igazgatóság második emeleti irodájában beszélgetek egy törékeny fiatalasszonnyal. akit hihetnék zenetanárnak. óvónőnek, esetleg laboránsnak. Pedig... — Okleveles erdőmérnök vagyok — mondja Halápiné Kemény Zsuzsa —, s egyetlen ilyen képesítésű az igazgatóságon. aki a szakmájával foglalkozik. Talán erdészcsaládból származik? Szó sincs erről. 6 mondta, vérbeli, benszülött pesti. A nagyapa vasutas volt, apja kohómérnök. anyja tisztviselő. bátyja gépészmérnök. A Krisztina körúton lakik a család, kellemes környezet, szemben a Vérmező parkos, füves ligete. S mégis ... — Nem szerettem a pesti levegőt, a tömeget. Gimnazista koromban elhatároztam, hogy a környezetvédelemmel foglalkoaom. hogy gondozott tereink, tiszta levegőnk, vizünk legyen. Egy ismerősöm magyarázta el a soproni egyetem lehetőségeit. Eldöntöttem, hogy soproni diák leszek. Édesapám meglepődött. de örömét sem rejtette véka alá. Valószínű, vissza peregtek emlékezetében fiatal ével. hiszen 6 is a soproni egyetemen szerezte kohómérnöki diplomáját Könnyen fölvettek az egyetem erdőmémöki karára. Pedig nem is oly könnyű egy leánynak bejutni a soproni egyetem falai közé. Oda fiúkat várnak. Jellemző adat: a lányoktól 18—19 pontot követelnek. a fiúknál megelégednek kevesebbel is. Egyegy évfolyamra legfeljebb öthat nót vesznek föl, s mire eltelik az öt esztendő, kettenhárman végeznek. Így volt az idén is. amikor Kemény Zsuzsa kezébe vehette mérnöki oklevelét. Egy pesti kislány erdőmérnök lesz. annyi baj legyen, majd elhelyezik a minisztériumban, esetleg az erdészeti főhatóságnál . — Ilyen vágyam sohasem volt —• tiltakozik Zsuzsa —, különben is ötödéves koromban szerződést kötöttem az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal. Tehát minden eldőlt. legnagyobb örömömre. Aztán kiderült hogy nem csupán tudását, szívét is Szegedhez kötötte. Az egyetemen ismerkedett meg férjével. Halápi Nándor évfolyamtársával, aki az ásotthalmi erdészetben állt a kezdőkörbe. mint erdőművelési műszaki előadó. Férjének szülei viszont régi szegediek, apósa az erdészeti szakiskola vezető szakfelügyelője volt. agrármérnöki és tanári képesítéssel. . Az első lépések még felnőttkorban sem egyszerűek. Zsuzsa szeptember elsején rajtolt. Előadógyakornok a hivatalos titulusa, fizetése a kezdőknek megállapított minimum. vagyis 2500 forint. A maximumot a fiúknak adják, férje 3200 forintot kap. — A kezdő fizetés cégenként változik — magyarázza Zsuzsa —. velem együtt kezdett itt egy srác. aki vizépítős, de 6 is csak 2500-at kap. — Hogyan fogadták az igazgatóságon? — Senkit és semmit nem ismertem új helyemen. Elődöm, Mayer György erdőmérnök, aki most elment nyugdíjba, igen sokat segített. Mindent megmagyarázott, bejártuk a területet. A folyók árterületein, a hullámtereken 2400 hektáron vannak fák, ez lett az én birodalmam. Bemutatkoztam azoknak, akikkel majd együtt kell dolgoznom. Október elsejétől egyedül végzem a munkámat, az árvízvédelmi csoporthoz tartozom. — A folyók partja keskeny. Vékony hosszú erdősávok. Hol a romantikus kerek erdő? — A gyönyörű erdőnek örül az ember, különösen a szakember, de a folvók menti erdőknek is legalább anynylra. Én különben is imádom a vizet. Diákkoromban úsztam, vitorláztam versenyszerűen is, A férjem horgász, halászladikjával járjuk a Tiszát. — Mit csinál egy erdőmérnök a vízügynél?, — Ezen a héten négy napig a területet jártuk, árvízvédelmi szempontból tekintettük át a folyók mentét. Az újszeged i szakaszon most fakitermelést indítottunk el, a szegedi erdészet munkásai vágják a nyárfákat. — Milyen fik vannak az árterületeken? — Legtöbb a fűzfa, amely családos, lakást kapni, valamivel tisztességesebb fizetést a jelenleginél. Nincs romantikus álmunk, mindkét lábunkkal a realitások talaján állunk. Az is csak rege, hogy az erdészek legfőbo kötelessége az ivás és a tarokk. Épp olyan változatos érdeklődésű emberek vannak ezen a pályán is, mint bármelyiken. Van aki a beatzenét szereti, mások fotóznak, de egyben megegyezünk, a természetet imádjuk. — Sima az út? — Ezt nem állítom, de álmodozó sem voltam, s nem akarom a világot megváltoztatni annál jobban, mint amennyire érdemes. Az egyetemen tanultakat még nem hasznosítottam, de már érzem, hogy nincs elegendő ismeretem, folytatnom kell a tanulást, elvégzem a szakmérnökit, s szeretnék felsőfokú vizsgát tenni angolból, kedvem volna kisdiákokat tanítani. — Alig több, mint egy hónapja dolgozik, volt-e már valami öröme munkájában? — Örömem és bánatom is volt már. Nagy örömömre szolgált, hogy az egyik gátőrháznál véleményt kértek tőlem, hogy milyen fákat telepítsenek az épület köré. Megvizsgáltuk a talajt és én a mocsári ciprust ajánlottam. Az viselné el legjobban a talajt és igen dekoratív. megnő akár tíz méteres magasságúra is. Az viszonylag a legsilányabb viszont lehangoló, hogy mennyire elhanyagoltak az ártéri erdők. Nem kell a fa senkinek, még ingyen sem. Különben ritkaság ma már egy szépen gondozott, tiszta erdő. sajnos. Ez mindenképpen bánatot okoz nekem. — Gyertek lányok erdésznek? — Ez a pálya nem tud elnőiesedni, mert arról már az egyetemi felvételeknél „gondoskodnak". Pedig a nők is megállják a helyüket. Amikor utolsó éves voltam, megkértek volt gimnáziumom vezetői, hogy tartsak egy ismertetőt a soproni egyetemről. Emlékszem, hogy a lányok mennyire föllelkesedtek, de alig hiszem, hogy érettségi után valamelyik is jelentkezett volna az erdőmérnőki karra. Ma ls kizárólag férfimunkának tekintik az erdészkedést Minden kezdet nehéz, szokták mondani, de ez is csak féligazság. A kezdőkörben álló fiatalok lépéseit faíéle. Tüzelőnek, papírnak, vagy egyéb ipari célra hasznosítható, az ágait kötegekbe rakjuk, árvízvédelemnél nélkülözhetetlen. A nyárfa fölhasználása sokoldalúbb, a papírgyárak keresik, rönkjeit a bútoripar is vásárolja. Tudom, hogy a legértékesebb fafaj tákat a Tisza mellett nem találjuk meg. erre nincs nemes és értékes tölgy, vagy bükk. sőt a luc és a vörösfenyő sem errefelé terem. De hát ez van. ahogy mondják, ezt kell szeretni. A pályakezdőnek minden érdekes, bár szakmai gyakorlatot töltöttem a mecseki és a zempléni erdőkben, s az NDK-ban is. folyók ártereinek erdőgazdálkodásával nem foglalkoztam, a gyakorlatot itt kell megszereznem. — Mi a vágya egy kezdőkörben álló fiatalnak? — Az, hogy ne csak állást adjanak, hanem munkát is. Nemrégiben összeverődtünk néhány évfolyamtárssal Győrben, s mind arról panaszkodott, hogy csak lehet gáncsolni és lehet segíteni is. Kemény Zsuzsa ifjú erdőmérnök startját tapasztaltabb kollégái elősegítették, a többi már rajta múlik. Gazdagh István állásuk van. munkájuk nincs. Az erdőmérnök igazán nem ragaszkodik a fővároshoz. az erdők vidéken vannak, de szeretne a kezdő szakember, különösen ha A festő hűsége A napsütésekkel együtt vi- pajtásai voltak a festőnek, beszélgetünk, nem szűnik harok is múltak fölötte, té- aki ecsetjével tette ugyanazt, érdeklődése. Milyen a Korzó? pázó szél járással. Ám ö állt — A táj és az ember — ál- Mi épült? Áll-e még a gima viharban, tüskékkel, fájá- lapítja meg csendesen — nem názium. ahova ő járt? A vásokkal is megküzdve, de min- választható el. Itt élek jósze- laszokkal aztán elégedett. Kidig hü maradva gaiuiag ko- révei születésem óta; itt ér- csit eltűnődik és ezután loritú, sajátos festészetéhez, tek az első eszmélések, hatá- mondja: a tájhoz és lakóihoz. Most 80 sok. A tái, a természet min- — Jó is lenne kiruccanni esztendős az alföldi, igazából dig újat üzen nekem. Am Szegedre. De nem mozdulok azonban szolnoki piktúra legelőbb az ember. Elmenni már innen, nyom a nyolcvan nagy öregje. Chiovini Ferenc innen? Nem, soha nem gon- esztendő. festőművész. Élete a szolnoki doltam erre. Később történeteket mesél, művészteleppel ötvöződik, ve- Sok a régi és az új barát- Humora, derűje kicsillan bele azonosul. Immár több mint ja. őszinte tisztelője szerte a szédéből. Aztán valahogy fél évszázada él és alkot itt, hazában. A fölszabadulás mindig visszatér a piktúra, a Besenyszögön született és előtt ecsetje társadalmi igaz- az élet. a táj és az ember, eszmélő ember. A táj és la- ságtalanságokról adott hit- Kimondatlanul is a hűség kői belső világát kereste és vallást, nem dobpergéssel, szavai ezek. A járás már nekeresi: érzéseket, rezdülése- hanem hegedűszóval. Aztán, hezére esik. gyöngül a látáket, sorsokat és fordulóit örö- 1945 után a változó élet, a sa. kezei is zsibbadnak, azért kítve vásznain. Az 50-es évek paraszti forduló, a nagy nem mulasztja, hogy ki ne dogmatizmusa „programmű- építkezések ihletik. menjen a „valóságba". ha veket" sarkallt. Chiovini Fe- A második világháború másként nem, hát autóba ül renc ekkor is járta a maga után — akrácsak még most és kéri. vigyék a búzaföldhöz, őszinte, tiszta és a néppel, is — fáradhatatlan közeleti „Mert a látványt, az élményt munkás. „Még hivatalnoksá- a spekuláció nem helyettesitgot is vállaltam 1945-ben — heti." emlékezik nevetve — és a Az élmény, a belső átélés szolnoki általános újjáépítés süt át képein. Ezért fogadja egyik embere voltam." be a közönség és a kritika. Romokban volt akkor a Mostani művészeti életünk szolnoki művésztelep is. kiválósága — bár érzi és tudIsLnSffirS itts^ ."Sitt tttsrastts arvsTjA-sa JKMSKA'SS: ta a téglákat, hogy újjáépüljön a művésztelep. Szegedhez, lakóihoz ls emlékek fűzik. Itt járt gimnáziumba. s erről az időről is kedves éveket őriz. A Szegedi gyakran üldögélt a művészt Nyári Tárlaton. 1964-ben ki- vasárnap nyitották meg a fölkereső barát. Móricz Zsig- állított. „Jó volt eljönni ifjú- Szolnoki Galériában. A Munmond. aztán Darvas József, ságom egy darabjának a vá- ka Érdemrend arany fokozaVeres Péter. Erdei Ferenc is. rosába." A szegedi tárlaton tával is ki'öntetett alkotó 150 Van abban valami nagyszerű, első díjat kapott. festményét, grafikáját állítothogy a magyar paraszti való- Ahogy Szegedről, erről a ták ki. A tárlat január 8-ig ság írói ábrázolói kenyeres- szintén Tisza-parti városról tekinthető meg. tájjal örökre elkötelezett művészi útját. — Nem voltam, nem vagyok — vall így lényegében — csapongó természet. Szeretem a hazámat, a szülőföldem. embereit. Amit elkezdigen, de a munkámban még most is örökkön hajt az igényesség. Szolnokon 1925 óta alkot Műtermében, az öreg fotelekben és kanapén hosszan és Morvay Sándor * Chiovini Ferenc Munkácsydíjas. érdemes művész gyűjteményes kiállítását — rendkívül nagy érdeklődéssel — A keresőképesség orvosi elbírálásáról Sz. F-né szegedi olva- alapján, keresőképtelenségük sónk munkatársaitól úgy esetén jogokat szerezhetnek, hallotta, hogy október l- A gyógyító- megelőző ellátás tői megváltozott a táppén- állampolgári jogon az egészzes állományba vétel sza- 6égügyi szolgálat feladata, bálya. Kéri, ismertessük míg a biztosított dolgozó a ezzel kapesolatosan megje- társadalombiztosítási jogszerlent rendelet rövid lénye- zés alapján keresőképtelenségét. ge idejére anyagi ellátásra jogosult. A biztosított kereAz egészségügyi miniszter sőképességének, illetőleg a 2/1970. (V. 16.) EüM szá- keresőképtelenségének elbírná rendeletével szabályozta rálása gyógyító-megelőző ela keresőképesség orvosi látás körébe tartozó orvoselbírálásának rendjét. A ren- szakértői tevékenység. Az deletet végrehajtására pedig orvos a tevékenysége során kiadta a 17/1979,/EüK. 12./ egészségügyi hatósági jogkörEüM számú utasítását. A ben jár el. E munka annak célra szervezett Főorvosi Bizottság végzi. A kezelőorvos a biztosított vizsgálata alapján hozott döntését a biztosítottal közli, és a keresőképtelenséget attól a naptól kezdve állapítja meg, amely napon a biztosított nála vizsgálatra jelentkezett. A kezelőorvos a keresőképessé válás időpontját is megállapíthatja a keresőképtelenség megállapításakor, ha a biztosított három napon belül keresőképessé válik. A keresőképtelenséget a kezelőorvos legfeljebb három napra visszamenőlegesen, IIrendelet 1979. július 1. nap- megállapítására irányul, hogy letőleg utólag igazolhatja, ha ján lépett hatályba, míg a a biztosított a társadalombizvégrehajtási utasítás előírá- tosítási jogszabályok alapján sait 1979. október 1-től kell keresőképtelen-e. Keresőalkalmazni. A fenti rendelet képtelen az, aki betegsége hatálya kiterjed mindazokra, miatt saját munkáját nem akik a társadalombiztosítási tudja ellátni. A keresőképjogszabályok rendelkezései Á tudomány szerepe A fejlett szocialista társa- rendelkezésre bocsátásában, dalom kialakítása — mint 1976—1980. között például a azt az NDK-ban szerzett ta- kutatás és a fejlesztés célpasztalatok is igazolják — jairn 35 milliárd marka állt hatékony anyagi-technikai rendelkezésre, tízmilliárddal alapot igényel. Mindehhez több, mint az előző tervidöelengedhetetlen a tudományos-technikai haladás. A Német Demokratikus Köztársaság a lakosság számát tekintve a világ 36. helyén áll, tudományos-techniszakban. A kutatórészlegekben mindenütt magasan kvalifikált szakemberek tevékenykednek, Jelenleg az ország ezer keresőjére 172 tudományos kai potenciálját tekintve káder jut. Több mint 95 azonban a vezető ipari or- százalékuk az 1945 utáni időszágok közé tartozik. szakban szerezte meg tudoAz eredmények egyik tit- mányos képesítését. Népesek val, a termelési ka, hogy a tudomány és a a jövő szakembereit, tudó- automatizálása termelés között az elmúlt sait nevelő felsőoktatási inévtizedekben sikerült szoros tézmények napjainkban is: kapcsolatot kiépíteni. A ku- ezer keresőre 61 főiskolás tatóintézetek jelentős része jut Ezt az arányszámot toaz üzemeken belül működik, vább kívánják növelni az Minden nagyobb üzem saját NDK hét egyetemén. 46 főkutatócsoporttal rendelkezik, iskoláján, 234 mérnökképző intézményében. Az alapkutatások műhelyei az egyetemek, a főiskolák mellett az NDK Tudományos Akadémiájának intézetei. Egyedül a természettudomáamelyet ugyanakkor számos szálak fűznek a tudományos akadémiához és az egyetemi, főiskolai kutatóhelyekhez. Az állam sem fukarkodik akadémiai kutatóintézetekben 1300 tudós dolgozik. Közülük 400 egyúttal valamelyik ipari termelőágazat szakértője ls. A most folyó tervidőszak súlyponti feladatai a tudományos-technikai munkában is jól tükröződnek. A tudomány és a gyakorlat szakemberei együtt dolgoznak többek között olyan feladatok megoldásán, mint az energetikai bázis kiépítése saját források felhasználásáfolyamatok a mikroelektronikában és a számítástechnikában, a műszaki színvonal növelése az ország exporterejének gyarapítása érdekében, új eljárások kikísérletezése az építkezések meggyorsítására stb. 1976 és 1978 között a tudományos akadémia kutatóinak 400 kutatási eredményét hasza szukseges anyagi eszközök nyos kutatással foglalkozó nosították a gyakorlatban. telen állományba vételt és állományba tartást, a keresőképesség folyamatos elbírálását és igazolását a kezelőorvos végzi. Kezelőorvos: a erről a biztosítottnak megfelelő orvosi Igazolása van. Minden más esetben kizárólag egészségi okból, egyedi elbírálás alapján — visszamenőlegesen legfeljebb három hónapra — a felülvéleményező orvos, illetőleg a Főorvosi Bizottság állapíthatja meg a keresőképtelenség kezdő napját. A kezelőkörzeti orvos, az üzemi orvos orvos a biztosított részére el(amennyiben a keresőképesség elbírálására kijelölték), a körzeti gyermekorvos, továbt i a keresőképesség elbírálására kijelölt szakrendelés orvosa. A körzeti gyermekorvos bírálja el a keresőképességet távozási, illetőleg más helyen hosszabb ideig történő tartózkodási engedélyt adhat. Ilyen esetben a biztosított tartózkodási helye szerint illetékes kezelőorvosnál 24 órán belül köteles jelentkezni, keresőképessége továbműködési iirüetfaUkó b> elbíráIé*a valamennyi biztosított gyermekének betegsége esetén. A kezelőorvos által keresőképtelen állományban tartott biztosítottak keresőképesséA kezelőorvos a járóképes keresőképtelen biztosított részére munkanapokon általában 4 óra kijárási időt engedélyezhet. A kezelőorvos gét meghatározott időközök- kötelessége rendszeresen élben (általában hetenként lenőrizni, illetőleg cllenőrizegyszer) felül kell vizsgálni. tetni. h°Sy a keresőképtelen Ennek időpontját a kereső- biztosított betartja-e. gyógyképtelenség igazolására szolgáló nyomtatványon kell feltüntetni. A keresőképesség felülvéleményezésére jogosult a csoportvezető főorvos, illetőleg a szakrendelést felügyelő szakmai felettes, vagy a rendelőintézet, vezetője. A keresőképességet felülvéleményező orvos véleményének felülvizsgálatát az c kezelésre, életmódjára, pihenésére, a kijárási idő tartamára vonatkozó orvosi utasításokat. Ha a biztosított az orvosi utasítást nem tartja be, táppénzmegvonás alkalmazható vele szemben. A táppénzmegvonás iránt a táppénzfolyósító szerv határozattal intézkedik. Dr. V. M.