Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-30 / 254. szám

Kedd, 1979. október 30. 5 Megint tárgyaló- VjSl terein ön A Lacika című tévéfilm nem egyszerűen egy 15 év körüli gyerek szélhámiáit gyűjtötte csokorba; legalább annyit foglalkozott az okokkal. a kamasz családi és tágebb környezetének jellemzésével, mint Lacika viselt dolgaivaL A Gáli László rendezte film értéke és érdekessége abban van. hogy sikerült érzékeltetnie: miként lett Lacika olyan, amilyen; fogyatékos jellemű, a valóságot, az életet és benne a saját cselekvési, magatartási lehetőségeit rosszul felmérő, „rendhagyó kamasz". A fiún nem lehet segíteni, se a rokonszenv, se a szigor, se a jóindulat, se a büntetés nem változtat rajta: okos, ravasz. elvetemült, javíthatatlan szélhámos. De azon kéne csodálkoznunk, ha másmilyen lenne. Alkoholista szülei gyerekkorában koldulni küldték, az ügyes, okos fiú csalásaiból, lopásaiból élt a család. Az intézetekből később akkor és úgy szökött ahogy akart Még később bolonddá tette a fél világot de legalábbis számos magyar egészségügyi intézmény köztiszteletben álló ápolóit és orvosait (Dr. Kovács Mária — mutatkozott be telefonon számtalanszor, szakszerű diagnózisokkal szolgált készséges „kollégáinak", akik a kollegalitás jegyében és befejeződik a világ. Gali mindannyiszor felvették inté- László jó érzékkel időzítette zetükbe és mindannyiszor a kamerát azoknak a szerephagyták tovább szélhámos- löknek az arcán akik egykodni.) Vagyis Lacikát 15 egy ilyenféle típust jelenítetéves koráig, a tárgyalótere- tek meg. míg (de még ott sem) senki Nem is nagyon bántuk volés semmi sem tudta meg- na a sarkosan bíráló hanggyozni arról, hogy amit esi- nem helyett a film kedélyenal. azt nem lehet csinálni, sen borongós hangulatát, ha Lacika tette, amit tett. mert ezt is nem gyengítik dramamódja volt rá. mert a saját turgiai hibák. A történet egy tapasztalásai nem. legföljebb részét ugyanis a tárgyalótecsak szav-ak győzködték: le- remben, a tanúk mondták el hetetlen ez az életmód és nekünk, míg más részleteit magatartás. Bár a jelentésű- „eljátszották". Hogy mit, ket ismerte, számára csak miért meséltek és miről szavak maradtak: jóság, kaptuk a „most történik" iloszinteség. tisztesség, becsű- lúzióját? A kétféle megjelelt- kötelesség stb. Hiányoz- nési mód váltogatásában semtak a példái, praxisából ki- miféle logikát nem sikerült maradt mindaz, ami a fogai- felfedeznünk, legföljebb csak makat megtestesítheti kézzel azt a fümidegen megoldást, foghatóvá teheti - hitelesít- ' heti. ami nem, azt mesélni. SzólA tévéfilmnek koránt sincs nunk kell még a film egéolyan éles társadalomkritikai széhez méltatlan, bántóan dihangvétele, mint a fentiek daktikus befejezésről: ha ez alapján gondolhatnánk. Zim- a fiú (Vízi György kimagasló re Péter, a forgatókönyvíró színészi teljesítményt nyújmegelégedett azzal, hogy La- tott a szerepben) nem rohan eika történetének ürügyén egy szakadékba lopott autómegrója kissé azokat, akik busszal, gondolom, akkor is lélektelenül, fásultan végzik képesek vagyunk fölfogni a el a munkájukat, kesernyé- tragédiáját. A nézők sem szesen mosolyogjon mások ká- rétik, ha értelmi fogyatékomé hiszékenységén és elme- soknak tekintik őket, de rengjen azon: lám-lám meny- megromlanak ettől a filmek nyi ember van, akiknek a is. saját íróasztaluknál kezdődik s. E. rádiófigyelő Hagy Hiába, az ember örökkönörökké hajlamos az illúziókra. Például képes azt hinni, hogy az ábécésorrend olykor valami mást is rejteget. Pedig nem. Ami szép rendben, egymás után következik, ott ne kere66ünk belemagyaráznivalót. Így oktalan és minden bizonnyal rosszindulatú öeszehasonlítgatásokra sem lesz alkalmunk. Igen figyelemreméltó sorozat indult a múlt héten pénteken délután a Kossuth rádióban: Rapcsányi László műsora, amely a Magyarország kicsiben címet viseli. S látszólag semmi mást nem tesz. mint az elkövetkezendő időkben egy-egy órában sorra veszi az ország 19 megyéjét Nem diakron, hanem szinkron szemlélettel: a múlttal nem foglalkozva csakis a jelennel. S így az országos gondok egy tizenkilencednyi tükröztetésével be is mutat egymás után minden megyét, elsősorban — első alkalommal legalábbis — a megyei tanács köztisztviselőinek munkáján keresztül. Milyenek ezek az emberek, hogyan dolgoznak, egyáltalán az államhatalom megyei szintű képviselői mennyiben mutathatnak föl általános honi képet Magyarországról — kicsiben? Bács-Kiskun megyével kezdődött a visszaszámlálás. Dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök után megszólalt a mezőgazdasági, az ipari és a tervosztály vezetője, a geopolitikai és társadalmi jellemzőivel együtt bemutatták szűkebb pátriájukat. Elmondták, hogy Magyarország legnagyobb területű, s egyben legfőbb élelmiszerraktárának számító megyéjében a mezőgazdaság fejlesztését olykor erőteljesen vitatott helyi intézkedések előzték meg. A tanácselnök úgy fogalmazott: a körülmények kényszerítették őket arra, hogy olykor-olykor „eretnekek" legyenek. Sohasem fizettek rá. S főleg nem fizc' arorszag kicsiben tett rá — a népgazdaság, ten, vagy a megyében máVagy más: a tervosztály ve- sutt, az — alföldi és orszázetője mindössze 29 éves. gos viszonylatban egyaránt Kollégáinak fele még nála —olykor megdöbbentő ütemű is fiatalabb. Viszont aho- fejlődést tapasztalhatott. E gyan beszélt, a középkorú, sorok írója ugyan elsősorban bőséges tapasztalatok birto- csak a kulturális-szellemi kában levő felelős állami szféra viszonylagos ismeretétisztségviselők okosságát, bői következtethet szemétalpraesettségét és főleg lyes tapasztalatok alapján — rugalmasságát idézte, de azt teljes felelősséggel kiAzután hallhattunk még pél- jelentheti, hogy e téren a dául a Bács-Kiskun megyei helyzet hasonló a Rapcsányi iparvállalatok centralizálási László által felmutatott képgondjairól, és a pesti köz- peL A műsort hallgatók pepontok köldökzsinórjától tör- dig a megyei tanács dolgoténő fokozatos elválasztási zóinak józam okos és füllel . ... ., . jol érzekeihetően nem protokiserleteiroL, a szolgaltatasok koU_módra ^tanult, nem színvonaláról és arról, hogy előregyártott-fölmelegftett a megye 5 ezer 800 magán- mondatait találhatták bizokisiparosának 00 százaléka nyító erejűnek. szintén lakossági szolgáltató- Ne keressünk hát belemasokat lát eL gy arázni valót: bizonyára Formálódott, élesedett a azért került ez a megye a kép, ahogyan telt-múlt az sorozat legelejére, mert az idő. Azt mondta a tanácséi- ábécében is az élen áll. Hátnök, realisták mindnyájai-., ra van még 18. Köztük a de egyben optimisták is, s e miénk is. Ábécésorrendben kettő együtt sokszor nehezen — ha í61 számolom — a fér meg. Viszont aki már harmadik lehet járt mostanában Kecskemé- Domonkos László gi mozgalom történetének története számos sajátossáföldolgozását. Sok szép ered- got mutat, s ezek feltárásáFogorvosok a fiatalokért A fogszuvasodás népbe- a sorozásra kerülő fiatalok nek a pedagógusok is: időntegség, amely nem kíméli fogászati vizsgálatai is. ként érdeklődőik, kezeltemeg az embert 6em gyer- Az elmondottak alapján tik-e fogaikat, majd két-hámek- sem idős korában. A nyilvánvaló, mennyire ha6z- rom hónap elteltével összefogak idejében fölfedezett nos a Kórház-Rendelőintézet gyűjtik a kezelőlapokat. Az romlása azonban megállít- szakorvosainak felajánlása: orvosok akkor bizonyosodható, s így 'a fogakat meg fokozatosan gondozásba ve- hatnak meg arról, eredmélehet menteni. szik a 14—18 éves közép- nyes volt-e kezdeményezéKöztudott hogy a fiatalok iskolás fiatalokat is. Az osz- sük. 14 éves korukig rendszeres tályfőnöki órákon fogászati E]3őként a Ságvári Endi, kötelező szűrővizsgálaton kezelőlapokat osztanak ki, re Gimnázium vezetői és tatárt ^éf^u^k amelyekkel a diákok fölke- nárai vállalták az orvosokríndszeres fo"ászáti e 1 lá tá - ^eshetik lakókörzetük fog- kal való együttműködést a rendszeres fogásoti ellata ^^ A szűrővizsgá)at egészséges fogazata suk is. Az altalános iskolá- után _ „a^g szerint - érdekében. Az itt szerzett ból kikerülő fiatalok fogá- kezelésre rendelik be a fia- kezdeti tapasztalatok alapszati ellenőrzése azonban talckat. ián fokozatosan vonják be a megszűnik, önszántukból Pe- Jerm^^is fönn- ^ szegedi középiskolát is dig ritkán keresik föl az g diákok elkerülik a rende- a rendszeres fogászati orvost. S ha igen, rendszerint lőnek még a környékét is. A látásba. máx későn. Ezt bizonyítják cél érdekében sokat tehet- Ch. A. Múzeumi és műemléki hónap Tudományos ülésszak Szegeden Szép hagyománya a megyei rok Szegeden, a Csongrádi dők. A program: dr. Trogmúzeumoknak, hogy már úton; dr. Timár Péter A kö- mayer Ottó A pusztaszeri évek óta az októberi múze- zépkori templomok kutatásá- pásztorbot; dr. Hegedűs Kaumi hónap záró akkordja- nak jelenlegi helyzete; Nagy talin Szegvár-szőlökalji ásaként nyilvános tudományos Ádám Csongrád megyei nu- tások; T. Knotik Márta A ülést rendez. A Móra Ferenc mizmatikai lelőhelyek; dr. szegedi fényképészet kezdeMúzeum dísztermében teg- Juhász Antal A szegedi vá- tei; dr. Szelesi Zoltán Móra nap délután kezdődött meg a rosi földek haszonbérlői az és a művészet; dr. Révész kétnapos program, melynek 1850—70-es években; dr.Tóth István Földtani-fejlődéstörtékeretében a megye múzeu- Ferenc Makói parasztház az neti vizsgálatok a szegedi maiban dolgozó tudományos ópusztaszeri Nemzeti Emlék- medencében; Gaskó Béla A munkatársak és a múzeum- parkban; Rózsa Gábor Egy Fehér-tó természetvédelmi barát kör tagjai számolnak elfelejtett tiszai mérnök, Hu- problémái; dr. Sipos József be legújabb kutatásaik ered- szár Mátyás munkássága; dr. A Kisgazda Párt és a bethményeiről. Bakonyi Tibor Lechner-rajz- leni konszolidáció; dr. ZomA tegnapi ülésen 12 elő- ritkaságok Szegeden; Felföl- bori István A Pallavichiniadás hangzott el. Dr. Hor- di László A Csongrád megyei uradalom és a falukutatók váth Ferenc a Somogyvár néprajzi filmezés és dr. Dö- (Féja Géza fa Kovács Imre vinkovei kultúra Ada-cso- mötör János A vásárhelyi pere); Juhász János Betyárportja a Dél-Alföldön; B. festészet „kismesterei": Po- hagyományok Csongrádon; Nagy Katalin Székkutasi fül- Sány, Darvassy, Barkász cím- Csizmazia György A múzeukesírok; Kürti Béla Honfog- mel tartott előadást. mi matinék biológiai gyerlalás kori és szarmata temető 6r^V a^úzTum dfszSmfa "^foglalkozásainak szerepe Szegeden, a Csongrádi úton; ben újabb tíz előadást hall- a kreatív gondolkodásának Vörös Gabriella Szarmata sí- gathatnak meg az érdeklő- alakulásában. Monográfia az ifjúsági mozgalmakról Tudományos feldolgozás, mindennapi hasznosítás Az utóbbi időben ország- nyal jelentősen hozzájárul- sebb kollega pedig a régebszerte fellendült az ifjúsági nak a KISZ egész ifjúságpo- bi haladó ifjúsági mozgalmozgalom kutatása. A Párt- litikájának mélyebb és sok- makban játszott fontos és történeti Intézet kezdemé- oldalúbb megalapozásához, pozitív szerepet, nyezésére széles körű akció Csongrád megyében az ilyen _ Milyen elképzelések bontakozott ki, pályázatok- kutatásoknak még külön in- szerint kerül nyomdába a kai, témajavaslatokkal, dí- doka az, hogy a demokra- monográfia és a hat kötet? jakkal ösztönözték az ifjúsá- tikus ifjúsági mozgalmak Munkánk gerincét a monográfia jelenti, melynek munkálatai már elkezdődtek. mas dokumentumokkal gya- lehet az országos képet. Hi- ^/a'kulátón^k 25 évfoi-2 rapodtak a gyűjtemények, szen az itt zajló politikai SüSSS vaLra £ hasznos részfeldolgozások küzdelmek sohasem szakad- ,„J a' „ J készültek. Kiderült azonban, tak el sem az ország, sem íf"1K m.eg- B.!zan? , De.nnehogy amatőr szinten, tudo-,a megye általános történeti- hogy mar a jövő evben kezmányos átgondoltság. ala- politikai fejlődésétől. A de- ,!ff,aJ ^Iu^.L^ua possag és pontosság nélkül mokratikus ifjúsági mozga- f^ ,",,„f,® ™ ezt a munkát nem lehet el- lom Csongrád megyében JhltS * végezni. Szakképzettséget mű témakör kutatási félté- a St haza' f igenyel az anyagföltárás telei az utóbbi évtizedben ^kST f^^almi iS" éppúgy, mint a földolgozás, jelentősen javultak. Több. ^ m^zSrn^ Setén A Ebből az indíttatásból szüle- megyére vonatkozó munkás- » mozga™a£ * tett a KTSZ Csongrád me- mozgalom-történeti fa hely- ^ á,, v gyei bizottságának az or- történeti munka, monográszagban egyedülálló kezde- fiák, tanulmánykötetek te- fff*™ ? ményezése, hogy fiatal sze- szik lehetővé, hogy a kitű- ^L^^I^H ^V^W ^ gedi történészekből. kutatók- zött cél ne elszigetelten ke- ^"^"L^ÍI 'ÍI^^H H? ból álló munkacsoport dol- rüljön feldolgozásra, hanem f™ ,7ózza fel a megye demokra- szervesen beilleszkedjen az kurrientumait Ismét egy tikus ifjúsági mozgalmainak ország és a megye életét ^ történetét. Összecsengett ez meghatározó fö társadalmi- ? ,hf'a,dd e/^eteml éf a szándék az MSZMP történelmi-politikai folyama- ' I g . mozgalmakat Csongrád megyei bizottsága tokba. ^T ^ tanulmányokat egyik határozatának monda- - Milyen célt tűzött ma- mely a történet, rész mellett taival: „a KISZ Csongrád ga elé a szerkesztő bizottság, ™er,!ed az egyetemi-'ő,skomegyex bizottsága fordítson hogyan kapcsolható össze 'al, f!attals.ág művészeti, ironagyobb gondot az ifjúsági ebben a munkában a tudo- da'™> tevékenységere. az okmozgalom helyi hagyomá- mányos kutatás, feldolgozás tatfanevelomunkára. az életnyainak feltárására! köz- és a mozgalmi életben való módra a kollégium, életre kinccsé tételére és saját po- mindennapos hasznosítás a « litikai nevelőmunkájában igénye? mozgalmak veteraniainaK .x-ű-C* .„, " .... ,, , vissza emlékezés°,t ismét kütortenő hatékonyabb fel- — A sokféle szalon és használására " A közelmúlt- irányban futó kutatómunká- lon Kl,e De , , " ban megalakult a szerkesztő nak kettős célja van. Részint ~ E munkalatok során bizottság, melynek elnöke az elmúlt száz esztendő de- *oha 'J™ tapasztalt, szoros dr. Hegyi Andris. a ,7 \TE mokratikus ifjúsági mozgal- ^pcsolat alakul ki a KISS Üj- és Legújabb kori Tör- mainak tudományos feldől- f» a varos fiatal tarsadalomténeti Tanszékének adiunk- gozása a célunk, részint an- kutatói ko-ött. Am ez a tusa. nak a figyelembevétele, munkrl még szélesebb rete— A feladat fontosságát a0gv f»zek a kiadvánvok a 0ek be-onasát is igényli. és időszerűségét számos té- mozgalmi munkában. az — Ebben az öt-hat évre nyező indokolja A kutatások alapszervezeti tevékenység- terjedő tudományos kutatómegindítása és a várható ben a mindennapok soHn munkában részt vesznek eredmények minden bizony- hasznosíthatók legyenek. Szeged társadalomtudomá hathatós eszközévé válianak nyokkal foglalkozó műhe a politikai nevelőmunkának, lyeinek fiatal ku'aíói. Ilve a szo-ialista tudatformálás- szoros kapcsolatba az ifjúnak Ennek a kettős célnak sági mozgalom fa a vá-ms szellemében állítottuk össze tudományos életo között a tematikát, dolgozzuk fel A még nem volt példa Biztodemokratikus ifiúsági moz- sak lehetünk abban, hogy galmak Csongrád mesvében ezek a kaocsolatok később 1867—1980 monográfiában és még szélesíthetők. kiterjedhat tanulmánykötetben a hetnek a KISZ agitációs és mozgalom történetét, a váló- propagandamunkáiára. a gatott dokumentumokat, az közművelődésre is. A válniánló bibliográfiát a visz- lalkozás sikere érdekéber szaemlékezéseket. v szeretnénk megnve. ni az - Kik vesznek részt eb- ügynek a város KT^Z-fiata1 ben a nagyszabású munká- tömegeit Olvan forbana rás- fa anyagfeltáró mun— A jelentékeny feladat kálatokra gondolunk olvan megoldására jól képzett ku- akciókat szeretnénk sz.crveztatógárda áll rendelkezésre, nl. melynek során ;roo doAlig szükséges hangsúlyozni, kumentumok. tárgy; emlé hogv a bonyolult témakör kek ke-ülhetn, ehv _ Epfeltárásához milyen nagv se- üven széles ky u evűpömun gítséget nyújt az a körül- *a me-ilanozhatnn .a megye mény. hogy a számbatöhetó Uitojrt TnozgBlrnnnak emlékutatók többsége nemcsak ^ ^'fíl é"V közeláll az ifjúsági mozga- egy maidani VlálHtá- anyalomhoz, hanem annak most is szolgaihatna is aktív részese. Néhány időelT. L >