Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

12 Vasárnap, 1979. október 2í: IlajósgazdsUiázak a Kistisza utcában Szegedi műemlékek nyomában (3.) Jelen idő —jövőkép A műemlékvédelmet és az óvodaépítést nem szabad sem összekeverni. sem szembeállítani egymással! — fogalmazta meg véleményével műemlékvédelmünk egyik legszorítóbb ellentmondását Bakonyi Tibor építész. Mert valóban nem könnyű összeegyeztetni a tömeges lakásépítési programot, gomba módra szaporodó lakótelepek óvodáit, iskoláit, üzletelt, szolgáltatólétesftményeit a régi épületeink felújításával, aprólékos, nagv szakértelmet és sokszor a régi értelemben vett kisipari szakmunkát igénylő korszerűsítésével és közérdekű hasznosításával. Egy a pénztárca, a forintokat okosan, minden érdeket mérlegelve kell szétosztani. Jó példák, előremutató kezdeményezések a műemlékvédelem, -felújítás, -hasznosítás területén is akadnak. A Belváros egyik legszebb épületében, a Fekete-házban néhány hete nyílt meg a mérvéi munkásmozgalmi múzeum első néhány terme. A többi szegedi műemlék védelmét, a hasznosítási programot az az egyre inkább elterjedő szemlélet teremtette meg. miszerint azoknak a műemlékeknek, műemléki együtteseknek és városképeknek van elsődleges jelentősége és szerepe, ahol együtt, koncentráltan lehet bemutatni korstilust. életmódot, mesterségeket, ahol ezekre a múzeumi. közművelődési, ismeretterjesztő funkciókat ellátó együttesekre föl lehet fűzni az Idegenforgalmi igényeket kielégítő turistaszállók. hangulatos kiskocsmák. vendéglők, klubok sorit. A helyi műemlékvédelem legfontosabb csomópontjaiban egyetért az Országos Műemléki Felügyelőség, a városi tanács, hasonlóan gondolkodnak építészek, lokálpatrióták, várostervezők. Két ilyen úl csomópontja alakul majd ki az ezredfordulóra a szegedi műemlékegvütteseknek. Az egyik Alsóvároson, a másik Felsővároson. Az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával — a tervek szerint — lövőre elkezdődik az alsóvárosi temnlom. majd az évtized második felében a kolostor teljes felújítása. A város egyik legszebb műemléki együttese új köntösében bizonyéra mágnesként vonzza majd az érdeklődőket. Ehhez kapcsolódik a most alakuló-formálódó terv. hogv az idelátogató turistákat, vendégeket a megszépülő Földmíves utcán, üzletek, vendéglők során elvezetik a Nyíl utcáig, ahol megmarad egy sor napsugaras ház. Ez a négv-öt százéves épület és a hozzá kapcsolható újabb három-négy ház lehetőséget teremtene egy paprika-, kocsi- és pásztormúzeum létesítésére, bemutathatná a város. Illetve a múzeum hagyatéki anyagait, és az épületekhez kapcsolva, kibontakozhatnának egy művésztelep kontúrjai is. A másik ilyen kiemelt terület Felsóváros. elsősorban pedig a Kistisza utcai halósgazdaházak. Jelenleg egynek a homlokzatán látható a védettséget Jelző tábla, de a Jesvzékbevételi Javaslat is folyamatban van. Az új híd környékén megülul a városkép. & közeljövőben panelházak sora emelkedik majd Felsővárosnak ezen a részén. A kérdés máris fölmerül: a folyón áttérdelő betonhíd mellett, a panelházak tövében nem lesz-e „idegen test" ez az öt ház? A várostervező építész, Koczor György megnyugtat: — Tervezéskor természetesen erre is gondoltunk. Igyekszünk megőrizni a régi város utcaszerkezetét. a Maros utca folytatásaként a hídszerkezet alatt gyalogút vezet maid a Kistisza utcához. A Vl.-ból a VII. ötéves tervbe átnyúló beruházás idejére már az új panelrendszerrel dolgozunk, mely a mostaninál sokkal nagyobb lehetőséget biztosít az okos. léptékében és arányaiban is szervesen kapcsolódó épületek kialakítására. S hogy mi kerüljön ezekbe az épületekbe? Terv, elképzelés van bőven. Dr. Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató szerint múzeumi célokra éppúgy föl lehet használni, mint a könyvtár raktárinak. zenei próbateremnek, vagy akár óvodának. Bugár Mészáros Károly, az Országos Műemléki Felügyelőség területi referense szerint a maidani merev lakótelep közepén nagyszerűen elláthatná egy kulturális centrum szerepét, ahol találkozik a művelődés. a szórakozás. Nagy Károly. a városi tanács vb művelődésügyi osztályának főelőadója fontosnak tartaná, ha itt lehetne bemutatni a hajózás és halászat eszközeit, tárgyi emlékeit. de fontos szerepet szánna egy kisgálériának. művésztelepnek, vagv kialakítandó presszónak, kisvendéglőnek is. Persze, a lepedőnyi nagyságú városrész-rekonstrukciós terven Koczor György egész komplex műemléki együttest mutat. kezdve a felsővárosi műemlék templom és kolostor barokk együttesétől a Maros utcai tímárház majdani képzőművészeti galériáján át. a Kistisza utcai együt. tesig. vagy hogy a fantázia Még tovább lendüljön, a régi szalámigyár ipartörténeti múzeumáig, gyártörténeti kiállításáig... Ha műemlékvédelemről esik szó hivatalos körökben, általában mindig egy-egy védett épület kerül szóba. Akkor is, ha útját állja a terjeszkedésnek, a gyarapodásnak. akkor is. ha éppen felújítása kerül napirendre. A városi tanács régóta szeretné megoldani egy korszerű. minden igényt kieiégítő hangversenyterem létrehozását. Mint arról hírt adtunk. megvásárolták a régi zsinagóga épületét, ahol az átalakítás és felújítás után a negyteremben koncerteket rendeznek, a galérián pedig képzőművészeti kiállítás nyílik. A konkrét tervezés viszont mindig sokkal bonyolultabb, mint az előzetes elgondolások. Itt is probléma a homlokzatfelújítás éppúgy, mint a belső átalakítás, a fűtés, vagy a jó akusztika megteremtése. Mindenesetre, ez a munka már „sínen van". Ahány emberrel műemléki témákban beszélgettem, mindenkinek volt ötlete, figyelemre méltó tippje arra. mit kellene védeni, hogyan kellene ezt vagy azt az épületet megmenteni, mindenkinek volt kedvence, mindenkinek meglódult a fantáziája. A realitás azonban szürkébb a fantáziánál. az igények és a valóság szembesítése, mindig szerénységre int. Tény. hogy a városrendezési szakemberek szemlélete egyre inkább figyelembe veszi az értékek megóvását. A foghíjbeépítések a mind jobb. korszerű és modern anyagok, szerkezetek, arányrendek ellenére is széoen alkalmazkodnak a már meglevő, százéves városképhez. Gondoljunk csak az AGROBER Mérey utcai, vagy a munkásőrség Rákóczi térj új épületére. A városrendezők asztalán konkrét tervek bizonyítják, hogy kiterjed figyelmük arra is. hogy az új lakótelepnél megőrizzék a százéves utcahálózat főbb elemelt, ezzel is védve az egykori városszerkezetet. A régi szép színes tervek (az úgynevezett ..szönvegtervezés?). melyek kukoricaföldön steril városrészeket Jelöltek, eltűntek a tervezőasztalokról. bizonyítván, hogv az új városértelmezés is egyre inkább figyelembe veszi egy-egy település gvökereit. s fel. adatát az ehhez való kötődésben, a hagyományokhoz való ksoesölódasban keresi. Ebben segíti munkáját az Országos Műemléki Felügyelőség. mely részint erkölcsi, részint jogi. részint anyagi támogatást nyújt a legfontosabb értékek ellenőrzéséhez, megvédésére. Minden kor a maga Igényei szerint épít. Viszonva múltjához, történetéhez épületében is kifejezi kapcsolódását a nemzeti örökséghez. kiállítia nemzeti tudatának bizonyítványát Szeged közismerten szegény műemlékekben. Ám egyre világosabb mindannyiunk számára, hogy közös erővel van mit Védenünk, ápolnunk. Ez is kötelességünk I TAIJDI LAJOS Pestis és kolera Járványok Szeged történetében Hosszú évszázadokon át a sokféle fertőző betegség volt az emberiség réme. A XX. század orvostudományának legnagyobb vivmanya, hogy erélyes intézkedések sorával, a védőoltások bevezetésével, az antibiotikumok fölfedezésével sikerült útját állni a kegyetlen betegségek továbbterjedésének. A szegedi kórház az első között volt Magyarországon, amely fölismerte a fertőző osztályok további létének szükségességél, és azt, hogy a továbbra is életeket követelő fertőző belegsegek leküzdéséhez elengedhetetlen a helyben rendelkezésre álló intenzív osztály. Az Itteni ötéves múlt tapasztalataival ls igyekeztek megismerkedni a néhány hete Szegeden megrendezett lnfektológus vándorgyűlés résztvevői. Számos előadás hangzott el n múlt és a jelen fertőző betegségeiről, mintegy jelképezve a mindenkori egészségügy felelősségének folytonosságát Dr. Tarjányi Jánosné és dr. Dudás Béla földolgozta a szegedi Járványok történetét, amellyel ezúttal megismertetjük olvasóinkat ls. Forgassuk vissza a történelem kerekét. Szeged, mint ismeretes, a mocsaras környezetből kiemelkedő három dombon épült. Felsőés Alsóvároson, valamint a Palánkon. A zsúfolt utcákban, szűk, nedves, sötét lakásokban élt a lakosság. A felszaporodott hulladékanyagpk miatt az élelmiszerek könnyen fertőződtek, a lakosság ivásra, főzésre, mosásra a Tisza vízét használta. Ilven körülmények között a járványok könynyen terjedtek. A himlő, a diftéria, a kanyaró, a hagvmáz. a vörheny évente ingadozó számban fordult elő, de még Járványos időszakban sem követelt annyi áldozatot, mint. a két legsúlyosabb, a pestis és a kolera. Az Európát kétezer éven át rettegésben tartó „fekete halál" többnyire Szegedet sem kerülte el. Az 1473-ban lezajlott pestis áldozatairól nincs számszerű adat. A betegség elől 1510-ben menekülő Ulászló királynak Szegedről Csanádra kellett továbbutaznia. Miksa kirá'y 1552-ben úgynevezett ve-ztegállamások felállításával próbálta korlátozni a vész terjedését. Mivel azonban a török hódoltság területén ilven intézkedések nem történtek a XVI. és XVIJ. század folyamán, a Szegeden keresztülvonuló ázsiai török katonaság több alkalommal behurcolta a kórt. A másfél százados török uralom idején 20 alkalommal pusMfótt a városban pestis. Később, amikor már akadtak itt is vesztegállomások, a törökök kiűzése után csak négv alkalommal tört ki járvány. 1708ban az udvari tanács Ausfeldt Kristófot küldte Szegedre a vész megállítására. Az ő szigorú intézkedéseinek köszönhető, hogv az ekkor Galíciából behurcolt kór csalt 182 ember életét oltotta ki. míg a kisebb lélekszámú Aradon 3000-en estek a járvánvnak áldozatul. Javaslalára a vár és a Palánk kapuit bezárták, a várost senki sem hagvhatta el. A hatósági megbízottak nanonta kétszer megvizsgá'ták a lakásokat. A betegeket kórházba szállíttatták, amely a mai Lenin körút végéné! a Ti za kiöntéeitől egv külön körtöltéssel védett szérűskerten állt. Többet tudunk az 1738—39-es pestisről, mely Erdélyben és Magvarország déli részén szinte egv időben tört ki. Az 1713. évi pestordnungot részletes utasításokkal léptették é'etbe. A város körül katonai zárvonalat állítottak IRAKI PILLANATOK Vg.y. TOLLRAJZOK SONKODI ISTVÁN VÁZLATKÖNYVÉBŐL V'7 ü fel. a tisztikarból vészbizottságot alkottak. A kórházat és a Lazarétumot ekkor a Felsőváros szélén. a záróvonalon kívül állították fel. Ezenkívül a budai kapu mellett, a mai rókusi kórház helyén egy új épületet emeltek, melyben a lábadozókat helyezték el. A márciusban még csak a Felsővároson pusztító kór júliusban már az Alsóvárosba is betört, ezért ott újabb kórházat és Lazarétumot emeltek. Decemberben már enyhült a Járvány, de az iskolákat csak 1739-ben nyitották meg. Hét hónap alatt 960-an betegedtek meg. közülük 555-en meghaltak, közöttük a betegszállítók és -ápolók nagy része is. A következő évben tábori előfogatosok hurcolták be a pestist Temesvárról. A helytartótanácshoz intézett jelentések sürgették: küldjenek orvosokat. Júniustól augusztusig rohamosan nőtt a megbetegedettek száma, a kórházak és lazarétumok zsúfolásig megteltek. Szeptemberben és októberben már csak szórványos megbetegedésekről van tudomásunk. Az 1741. március 10-én tartott tanácsülésen számba vették a ragály áldozatalt: 926-an haltak meg, köztük két seborvos és kilenc halotthordó. Ez volt az utolsó pestisjárvány Szegeden. A Bereg megyei tutajosok egy új kórt hurcoltak be Szegedre 1830-ban. melyet kezdetben „epeMirigynek" neveztek. 1831-ben ugyan megalakult egy. a főbíró vezetésével működő állandó bizottmány, mely a város körülzárásáról intézkedett, mégis egyre nagyobb számban szedte áldozatait a kolera. A városba jövő utasokat a gvevi. a budai és szabadkai kapuknál, valamint a hídnál megvizsgálták, majd a makkoserdőnél levő veszteglőállomáshoz kísérték ahol tíz nagv vásári fasátor várta őket. Kezdetben az orvosok véleménye is különbözött abban, hogy ragálvos-e a kolera. vagy sem. 1831 végére a kórházak megteltek. ígv a betegek egy részét már csak lakásukon ápolták. Mig augusztus első felében naponta 30—40-en haltak meg. a következő hó eleiére a járvány megszűnt. A beszámolók szerint 1312-en betegedtek meg. akik közül 521-en meghaltak. Szelíd lefolyású kolerajárványt jegyeztek föl 1848—49-ben és 1353-ben. Az 1365-o.» vészt mar felkészülten várta a város: a Kálvária kápolnában 50 személyes kórházat rendeztek be. szigorú hatósági iotézkedé-eket hoztak. Elrendelték a szegén-ek ingven é'e'mezétót és gyógykezelését. rézgálico'dattal fertőtlenítették a csatornákat a város klllönbö~ő nontiain kátránvt égettek, be'.iltot ák a rókuri csontlinztgyár működését A járvány Róicuson dühöngött a leginkább, s ezt a sok reriéshlrlatő totóinak tulajdonították. Vrzonviaa kevés á'dozalot köve'e'.t az 1873-as kolerajárvány. és az 1073 os amikor állandó Inspekciót tartottak mindkét lárvánvkórház.han a városházán és a közkórházban, s ügyeltek arra hogv az elhaltakat három órán belül eltem"v»ék. Egv Budapestről érkezeti hajós ázsiai kolera tüneteivel betegedett mee 1802 októberében. A kellő időben hozott iárvánvligvl rendszabályoknak a fertőtlenítéssel megbízott tűzoltóknak köszönhető. hogv csak 27 en hallak mea akkor. Az akkori tiszti főorvos kimutatta hogv v i n menynyien a Tisza vizét itták. A következő év augusztusában maid 1911 ben 1014-ben és 1915ben ismét észleltek -tó.- ónvos ko'eramegbe'egedéseke1 az erélyes intézkedések és a védőoltások azonban útját állták továbbteriedé~üknek. Azótó hiányoznak Szeged történetéből sz emberpusztító iárvánvok CIIIKÁN ÁGNES