Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

Vasárnap, 1979. október 93. II „Érezze jól magát" A kultúra hete a Komplett vállalatnál Egy hétig tartó kulturális rendezvénysorozat kezdődik ma. csütörtökön; a Komplett Ruházati Vállalat kulturális bizottsága és a Bartók. Béla Művelődési Központ közösen szervezi. A meghívón ez áll: ^Kívánjuk. hogy minden dolgozónk érezze jól magát, gyarapodjon szakmai tudása, műveltsége, szélesedjen látóköre." Nem lehet más a célja a többi vállalati művelődési bizottságnak sem, amelyeket azért hívtak életre, hogy segítsék hozzá a dolgozóikat a fentiekhez; műveltséghez, nagyobb szirmai tudáshoz, széles látókörhöz. A Komplett azonban most valami újdonsággal próbálkozik: saját erőin kívül a művelődési központ szervezőmunkáját szolgáltatásalt is igényelve hét napra koncentrál annyi kulturális eseményt, amennyit máskor, máshol talán esztendő alatt szerveznek. A program: a vállalat dolgozóinak ma. csütörtökön délelőtt Vinkler László festőművész beszél képeiről, amelyekből nemrég nyílt kiállítás a Bartókban. Holnap a „komptett-hét" elnevezésű eseménysorozat ünnepélyes megnyitóját tartják meg, ugyancsak a művelődési központban, ahol addigra már berendezik az egyik termet a Komplett által forgalmazott termékekkel. Bár a hét programjainak többségére a vállalat szegedi dolgozóit várják, ezt az árubemutatót, a hétfői divatbemutatót és vásárlói ankétot természetesen a legszélesebb közönségnek rendezik; szeretnének ezúttal „bolton kívül" találkozni a vásárlókkal, hátha hozzásegíthetik egymást további, a megszokottnál mindkét félnek kellemesebb, eredményesebb bolti találkozásokhoz. A szakmai események mellett sorakozó kulturális rendezvények közül kiemelkedik Psota Irén keddi előadóestje, a holnapi, fiataloknak szánt műsor, amelyen a Szegedi Kisopera és a Molnárdixieland lép fel. A dolgozók családtagjaira gondoltak a szervezők akkor is, amikor a Bábszínházat kérték: szombaton délután mutassa be a gyerekeknek a Csalavári Csalavér című bábjátékot; akkor is, amikor a Tápéi Népi Együttest hívták a szerdai nyugdíjas-találkozóra. Gondolom, a Komplett-hét sikerén is múlik, hogy a művelődési központ a többi szegedi vállalattal, gyárral is szövetkezik-e újabb „hetek" megrendezésére. Most mindenesetre úgy vélekednek a Bartókban: a jól előkészített, színvonalas program alkalmas arra, hogy kedvet csináljon a rendszeresebb művelődéshez. Az egy hét alatt ugyanis megismerkedhetnek a vállalat dolgozói a művelődési központ művészeti csoportjaival, klubjával, szakköreivel, valamennyi szolgáltatásával, az érdeklődők mindenfajta kulturálódási alkalomról tudomást szerezhetnek, részletes felvilágosítást kaphatnak arról, hogyan használhatnák igényeik szerint a művelődési intézményt. Remélhető hát, hogv a Komplett-héten a háznak új közönsége ls toborzódik. és nem egyhetes, hanem folyamatos művelődésre buzdulnak mindazok, akik a következő napokon netán először érzik meg. hogy szórakozniművelődni nemcsak kell(ene), hanem kellemes ls. S. E. Lakodalom van a mi utcánkban... Milyenek is a véletlenek! Hétfőn este Félegyházán, a múzeumban kerekasztal-beszélgetés folyt a száztizenöt esztendeje, 1864. október 24én született Móra Istvánról, Móra Ferencnek tizenöt évvel idősebb testvérbátyjáról, a századforduló kedvelt elbeszélőjéről és költőjéről. Azon évődtünk ott a félegyházi Móra-kutatókkal meg Móra István két unokájával a meglepően érdeklődő félegyházi közönség előtt, hogy e Nap elhomályosította a Holdat: Móra Ferenc híreneve túlságosan is háttérbe szorította a maga Idejében híres Móra Istvánt, akit negyedszázada, amikor még élt (1957-ben, pátriárkái korban, 93 évesen halt meg), Illyés Gyula is „méltatlanul nem emlegetett derék magyar tollforgatónak" nevezett Az idei Móra-centenáriumra kiadtuk egy kis könyvecskében Hazaemlékezések címmel a családjára, apjára, anyjára, öcscsére, a száz év előtti Félegyházára vonatkozó írásainak gyűjteményét. Bori Imre pedig Újvidéken egy antológiában előhozta a feledésből Atyámfiai cfmű elbeszéléskötetének (1898) kilenc legsikerültebb novelláját. Móra István legnagyobb Irodalomtörténeti érdeme persze, hogy Keresztelő Jánosa volt Móra Ferencnek: 6 készítette elő öccse útját. Nem annyira tudatosan, mint inkább pusztán azzal, hogy utat tört előtte, szándéktalanul is példát jelentett számára. A Könnyes könyvet Ferenc így dedikálta Istvánnak: „Bátyámnak, tanitó mesteremnek". S azután mint annyiszor az irodalom, a művészet, a tudomány történetében, a tanítvány túlszárnyalta mesterét. Ma már szülővárosában is elevenítgetni kell Móra István nevét és életművét Nem különben Szegeden ahol írói, költői pályája kibontakozott A félegyházi lapokban megjelent versei után ugyanis 1887-től a Szegedi Napló tette országosan ismertté a nevét Sokáig, majdnem a Napló megszűnéséig jelentek meg a lapban versei és tárcái. Éppen az öccse, Móra Ferenc írta a Szegedi Napló történetéről szólván, hogy bátyja sokat köszönhet a Naplónak, hiszen ez födözte föl a homosi tanyákon a fiatal tanítót. Aki azután Zentán lett tanitó (ezért is óoolíák cyök6égét a vajdasági magyar írástudók), majd irodalmi sikerei révén 1896-tól a fővárosban polgári iskolai tanár, végül igazgatóhelyettes 1924-ig, nyugalomba vonulásáig Másnap, kedden délelőtt az egyik unokája, a soproni Móra Bertalan nyugalmazott megyei főügyészhelyettes, Szegedre látogatott, hogy nagyapjának némely relikviáját elhozza a Somogyikönyvtárba. S ugyanazon a napon olvasom a Délmagyarország hirei között, hogy délután a petőfitelepi klubkönyvtárban nyugdíjasok részére Lakodalom van a mi utcánkban címmel népzenei előadást tart Szécsi József barátom, a zenei ismeretterjesztés és kóruskultúra fáradhatatlan munkása. Ki tudja ma már, hogy ennek a dalnak a szövegét Móra István írta? Ez a sikerült népies műdal, Hoppé Rezsőnek a népzenénk új stílusát jól eltaláló zenéjével, folklorizálódott, népivé vált, Bzinte népdallá formálódott, egyike a legnépszerűbb dalainknak. Aligha van szélese hazában lakodalom vagy más mulató alkalom, amelyen legalább egyszer föl ne csendülne. Most is, ahogy az Orvostudományi Egyetem Majoros József vezette citerazenekara nyitóul megzendítette, a tele terem is vele dalolta: mindenki ismerte. Nótáskönyvekből, lemezekről ritkán hiányzik. A külföldi magyarság körében is kedvelt dal: 6zámos kint kiadott lemezen is ott van, amint erről az örökösök számára érkezgető szerzői jogdíjak mindennél pontosabban tudósítanak. Milyen különös is a sors! Móra István unokáját tapssal köszöntötték a petófitelepi nyugdíjasok, de ez a taps a 115 éve született író. naiv, költőnek szólt, akit napjainkban mér elfeledtek; verseit, elbeszéléseit, színművet nem ismerik, de aki íme, egy dalával máig is él öt világrész magyarsága között. Juhász Gyulának van egy pompás aforizmája: „A legtöbb költő azért ír egy életen át, hogy egy verssel halhatatlanná lehessen." Senkire sem érvényesebb ez Móra Istvánnál. Egyetlen dala élte túl a kegyetlen időt, amely könyörtelenül feledésre ítél hajdan népszerű életműveket. Móra Ferenc bátyjának emlékezetét ez a dala tette halhatatlanná Péter László Amatőr gondolatok Nyakig vagyunk filmmel, önti a televízió, naponta több változatban, és akkor mehetünk moziba, amikor éppen kedvünk van. Az a negyvenhárom, amelyet a napokban a Csongrád megyei amatőrök fesztiválon mutattak be Szegeden, ha a számokat nézzük, egyáltalán nem hiányzik Miért jó mégis, ha van? Az amatőr első nagy öröme. hogy mozog a filmen, akit a gép elé terelt. Nagy szenzáció nem lesz belőle, megszoktuk, hogy mozog. Csaléteknek mégis jó. Állítólag másként nézi mások alkotását, aki hasonlót csinálni maga ls próbálgat. Trükköket akar megtanulni, de ráragad a dramaturgia is, először csak kicsit, aztán mindig beljebb rágódik. Észre se veszi, megtanulja a film nyelvét, és megérti, amit mások mondanak ezen a nyelven. Fölmérhetetlen haszon, de keveset lát, aki csak ezt veszi észre. Kerítsünk elő egy sánta hasonlatot. Valaki megakarja tanulni, hogyan lehet a falba szöget verni. Hasznos tudnivalók közé sorolható a kalapálás, alig múlik el nap, amikor szükségünk ne lenne rá. Amíg azonban valaki megtanulja, egy csomó szeget elgörbít, és egypárszor rácsap a kezére. Ez a tandíj. Most jusson eszébe valakinek, hogy kiállítást, fesztivált rendez a görbe szegeknek, és a bepólyált ujjaknak. Erős a gyanúm, gyönge próbálkozás lenne. Kit érdekel, milyen áron tanulta meg Jóska. hogyan kell fején találni a szöget? Az amatőrfilmet se nézné meg senki, ha csak azt mutatná, milyen röcögtetős képek után fut be a sima svenk. Az pedik tény, hogy érdeklődő közönsége van a maszek-filmnek, valaminek tehát még lennie kell benne. Minden zsűri azt figyeli ugyan először, technikailag mennyire tökéletes, amit lát, és mennyire kerek a mű, a közönség azonban általában másként mérlegel. Tökéletes technikával készített és kerekre szerkesztett műsort eleget láthat máshol, inkább érdekli maga a téma. Marad tehát a kérdések kérdése: tudnak-e amatőrfilmeseink mondani olyat, amit rajtűk kívül más nem nagyon mond, vagy nem úgy mondja. Másképpen szólva: csak a film mozog, vagv az alkotó fejében a gondolat is? A gondolatátvitel első tétele ugyanis az, legyen mit átvinni. Azt mondja az egyik, játékos ötletek egész sorával, hogy annyira el vagvvink telve újdonságokkal, az Igazi szenzációt — a titokzatos űrutast — már észre se vesszük. Perzselő gondunkról szól a másik, velünk együtt élők „emberré válásáról", olyan ritka képekkel ajándékozva meg a nézőt, amelyek a cigánytemetés megrendülését hozzák elénk. A harmadik azt az egyszerű tételt mondja, hogy csecsemőotthonainkban talán többet kapnak a földi javakból a gyerekek, mint akik otthon nevelkednek, szemmel láthatóan jól is érzik ott magukat — de a kicsike ágyakban édesanyáról álmodnak. Elmosódik a kép: nem tudják, milyen az igazi édesanya. A negyedik elősorolja, hogy zajjal, patikaszerrel, bagóval, kávéval, eszeveszett rohanással és unalmas-ártalmas értekezletekkel mérgezzük magunkat. Egy darab a filmből: rohanunk, hogy el ne késsünk unatkozni. Vita támadt az egyik film körül. Kell-e, szabad-e olyan borzalmas tényt vászonra vinni, mint az úton.iárók autós balesete. Előttünk halnak meg a szerencsétlen emberek. Kimondatlanul is azt mondja az amatőr. nincs más választásunk. vigyáznunk kell. Az igét sokszor mondjuk, aki a filmet látta, biztosan nem felejti. Szétszakadt család — elvált szülők —, fásuló kapcsolat a „láthatáson" részt vevő apa és gyermekei között, ennyi az egyik. Semmi ütközés nincsen benne, képsora szinte mázas, mégis feszíti a gondolat. Intés a holnapnak? Eltúlzott ábra, sötét pesszimizmus? A szürke város képe után a szürkeségre átállt és az át nem programozható ember víziója következik. A rémkép: majd meggyógyítjuk, akinek a szürke nem elég. Nem igaz ám, hogy csak mázsás súlyú, malomkő nagyságú nyomatékok hordozója az amatőr. Itt van a játékos rajzfilm, pompás ötlettel, a Főgebra. Itt vannak a képek a szép, lelket nyugtató, megújuló és bennünket ls megújító természetről, itt vannak a régi mesterségek beszédesen szép — és hanggal is szépen beszélő — filmjei. Régóta tudjuk. Tápé téma az irodalomban, a képzőművészetben, az igényes fényképen, és íme, téma az amatőrfilmben ls. Évente adódik egv-kettő, amelyik Szeged falujában készült A nagy elbeszélő, Bence Nagy Pál mondja most a magáét, öröm hallgatni. A címszavakba kiemelt gondolat valójában zárkába került, amit föl tudtam sorolni, az nem maga a film. Az amatőrök többet is mondanak. jobban is mondják. Eszközük a mozi. van. akinek mind a tíz ujjában benne van. Tizenvalahány évvel ezelőtt volt már hasonló korszaka Szegeden az amatőrfilmnek, úgv tűnik, most tovább erősödik. Horváth Dezső A blokád folytatása Színes, szinkronizált, kétrészes szovjet film. Irta: AlcUszandr CsakovszkiJ és Arnold Vltold. Fényképezte: Anatclij Nazarov. Zene: Venjamln Baszner. Rendezte: Mihail Jersov. Főbb szereplők: Jurlj Szolomln, - Jevgenyij Lcbegyev, Irina Akulova, Szergej Ilarcsenko. Mintha a köztudatban kissé háttérbe szorulna a második világháború eseményei között Leningrád neve. A Szovjetunió földjén folytatott harcok közül a döntő fordulatot hozó Sztálingrád például jóval ismertebb. Talán a csaták eltérő időtartama miatt is. Ami hosszú, az a kései szemlélőnek a háború összes borzalma ellenére sem tűnik általában annyira érdekesnek, megjegyzésre, figyelemre alkalmasnak, mint a „látványosabb", „huszárosabb" akciók. Pedig nemigen akad város Európában, amely annyit szenvedett volna a XX. szádadban, mint a Néva-parti. Csak a számok nyelvén: a német blokád 900 napja és éjszakája egymillió halottat követelt a hárommilliós népességből. Minden napra majdnem ezret. Az élelmiszer-fejadagok eredeti menynyiségükről hetedrészükre csökkentek. A hitleristák naponta több tonna lövedéket lőttek Leningrádra, mint ahány tonna élelmiszert, kapott aznap a lakosság. Kell ehhez kommentár? Mihail Jersov semmi mást nem tett, csak egy kétrészes, olykor megrendítő hatású filmben krónikásként ábrázolni, újra'elmutatni kívánta a szavakkal, mondatokkal ki nem fejezhetőt Tisztelegve az éhínség, a rettenet, a halál mindennapjai, s főleg a védekező örök elszántsága előtt, amely idegen hódítók elleni honvédő küzdelemben mutatkozik meg. Ez az a film, ahol nz Itt-ott kifejezetten patetikus hangnem olyannyira elkerülhetetlen, hogy egyszerűen szükségszerű. R a film külön dicséretére válik, hogy némelyik képsorával feszültséget. a nagy egészben apró drámákat és főleg — hitelt képes nyújtani a magyar néző számara (szerencsére) szinte elképzelhetetlennek. Egyébként nincs ebben a kétrészes alkotásban semmi különleges, már ami általában a háborús filmeket jel'emzi. Eredeti híradófelvétel-dokumentumok és a történelmi személyiségek arcélelnek — Sztálin, Zsukov, Zsdanov, Hitler, — jól maszkírozott színészek segítségével úgy-ahogy pontos felvillantása, azonkívül egyéni hősiesség és ko'tektív tettek, hadiüzemek és komiszárok és ápolónők és géppuskafészkek Nagy szerenr se. hogy a hároméves blokád történetét bemutató film cáfolja a „látványos" 'örténelmi események látványos filmieinek mítoszát. Mert a lényeg a szokványos eszközökön túl, mélvebben van. D. L Pályázat katonai főiskolai jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel a dolgozó nép fegyveres szogálata iránt érdeklődő, és azt hivatásuknak választó fiatalokat, akik a Magyar Néphadsereg, vagy a Belügyminisztérium határőrség tisztjei kívánnak lenni. A főiskolára azok jelentkezhetnek, akik középiskolai tanulmányaikat a mostani tanévben befejezik, érettségi vizsgát tesznek, illetőleg korábban érettségiztek. A jelentkezés további feltételei: magyar állampolgárság, büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, hivatásos szogalatra való egészségi és fizikai alkalmasság, nőtlen családi állapot, 23 évnél nem idősebb életkor. A katonai főiskolára pályázó tanulók jelentkezési lapot a középiskola igazgatójától, az előző évben végzettek a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól, a sorkatonák a parancsnokaiktól kapnak. A jelentkezők pályázhatnak a Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész, páncélos, csapatfelderítő, rakétatüzér, műszaki, műszaki-magasépítő, vagy határőr; a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola légvédelmi rakéta, vegyvédelmi, híradó, rádiólokátor, rádiófelderltő, páncélos és gépjármű, fegyverzeti, hadtáp, vagy pénzügyi; a Kibán György Repülő Műszaki Főiskola repülő-műszaki, vadásziránvitó-megfigyelő, vagy repülőgép-, l'leve helikoptervezető! szakára. A pályázók a katonai főiskola mellett egyidejűleg más felsőoktatási intézménybe is jelentkezhetnek. A jelentkezők márciusban a Zalka Máté Katonai Főiskolán felvételi vizsgát tesznek: egészségi és szakmai alkalmasságuk megállapításán kfvül matematikai (repülőgép-vezetőjelölteknek helyette orosz nyelvi), fizikai, illetve az azt helyettesítő géptani, elektrotechnikai, mechanikai stb. ismereteiket mérik fel. A katonai főiskolára felvett hallgatók teljes ellá-« tásban, havonta illetményben, a második félévtől kezdődően — elért tanulmányi eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. A tanuláshoz szükséges eszközöket a főiskolák térítésmentesen biztosítják, továbbá magas színvonalon gondoskodnak a hallgatók elhelyezéséről, kulturális és sportigényeinek kelégítéséről. A tanulmányi idő négy év. A harmadik tanulmányi évet eredményesen befejezett hallgatókat zászlósi rendfokozatba nevezik ki. A sikeres államvizsga után felavatott hallgatók a Ma 'yar Néphadsereg, Illetve a Belügyminisztérium határőrség hivatásos tisztjeiként kezdik meg csapatszolgálatukat. A katonai főiskola — a katonai szakképesítéssel egyeHejüleg — meghatározott szakon üzemmérnöki, üzem?azdúszi. vagy általános iskolai tanári képesítést is nyújt. A repülőgépvezetői szakra november 30-ig, a többi szakra január 31-ig lehet jelentkezni (MTI) Tankönyvkiállitás A magyar tankönyv és pedagógiai könyvkiadó utóbbi három évtizedéről, a Tankönyvkiadó Vállalat tevékenységéről ad áttekintést az a kiállítás, amelyet Voks-in József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára nvitott meg szerdán a Liszt Ferenc téri könyvklubban. A bemutatott csaknem 900 könyv közül háromszáz az új iskolai tantervekhez készült Mint Petró Andrái a Tankönyvkiadó Vállalat igazgatója a kiállítás ka— 'n tartott sajtótájékoztat ó' \n elmondotta: A ste" ': el — általában gyakorló ne' •igógusolckal — arra törekedtek, hogv a versek, a mesék, a történetek kivá'ngatásán >1 csak . tiszta forrásból" merítsenek. irodalmi értékeket adjanak közre. A kiállítás október 30-ig tekinthető meg. (MTI)