Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

Vasárnap, 1979. október 63. II Megkezdődött a rókusi víztorony építése Készül a víztorony alapozásának beton vasszerkezete got használnak fel. Lifttel vagy lépcsőn lehet majd fölmenni a toronyba. A szivattyúk működését automatika fogja irányítani. Az idén várhatóan elkészülnek az alapozással, s jövőre kezdik betonozni a törzset. Talán ebben a szakaszA legtöbb modern épület nyös tulajdonsága még. hogy tekintélyes méreteinek elle- a beton adagolásával kiszonére viszonylag hamar elké- rítható a gödörből. Így már szül. Másokra többet kell a gyűrű alakú, 9 méter mélyvárni. Mégis a tervezőnek, s re nyúló, körülbelül íél talán a kivitelezőnek is az méter széles résfal elkészítéutóbbiak a kedvesebbek. A se is könnyebb volt nehéz építészeti feladványt Ennek védelmében megmegoldó, esztétikus és jól kezdődhetett a betonvasszerfunkcionáló létesítményre kezet szerelése. A munkával ugyanis joggal lehet büszke, jelenleg is ebben a fázisban ban Vad maid leggyorsabaki érte dolgozott. tartanak. Ha az alapozás be- ban a munka. Három hét Az új rókusi lakótelepen fejeződik, összesen 3800 ton- alatt csúsztatják föl a zsaépülő víztornyot sem tartják na vasbetont építenek be. A készítői „tucatépületnek", föld alatt kap helyet a vízAlapozását tavasszal kezd- gépészeti berendezés, s a sziték el a DÉLÉP mélyépítő vattyűk egy része. A víztomunkásai. Már az elején egy_ rony teljes súlya, ha nincs nem éppen hétköznapi fei- vízzel feltöltve, 8 ezer tonna dalmasabb munkát a víztaradatnak kellett eleget ten- lesz. A makett mégis kecses- tályok elkészítése Igényli niük. Egy 40 méter átmérő- nek hat, hiszen a torony tör- Ehhez egy kivételesen nagy jű és 7 méter mély gödör- zse mindössze 6 méter átmé- & er°s francia gyártmányú bői termelték ki a földfit rőjű lesz a valóságban. A 49 darut is a helyszínre irányíúgy, hogy az oldalfal ne és fél méter magasan levő tanak. amely 58 méter maomoljon be. Ezért úgyneve- fölső víztartály átmérője jó- gasra emeli föl a terhet. A zett résfalat készítettek. En- val szélesebb lesz, mint a torony átadására várhatóan nek helyét speciális marko- talpazaté, a víztornyot mégis három év múlva kerül sor. lógép ásta ki, majd a kes- tízszeresen biztosították a Előreláthatóan 80 millió fokeny, körbe húzódó árkot billenés ellen. Az alsó és a rintba kerül, s a rókusi tofolyékony bentonittal töltőt- fölső víztartály befogadóké- ronyházak vízellátását a térték meg. Ez az anyag ugyan- pessége összesen eléri majd vezők szerint bőven képes is elsőrangúan tömöríti a föl- a négyezer köbmétert. Szi- lesz biztosítani, det, s véd a beomlástól. Elő- getelésükhöz külföldi anya- J. E. luzatot a teljes magasságig: 66 és fél méterre. A rókusi víztorony egy kicsivel magasabb is lesz, mint a tarjáni. A legnagyobb és leghosszaAnyaggazdálkodás Nyolcszázezer-féle anvag. alkatrész kering szüntelenúi a népgazdaság különoöző termelőágazataiban; vaseic és nyersbőr, csavar, pamu*, cement, nyomtatott áramkör, farostlemez stb. Ezekkel kellene — a mindenkori szükségleteknek megfelelően — gazdálkodni. Elképzelhető-e, hogy ennyiféle áru ne sok, kevés, hanem éppen elegendő legyen? Az egész népgazHa nincs anyagnorma, akkohiányzik a mérce; a viszonyítási alap. A szocialista iparban 1978-ban a termelési költségek 68,8 százalékát tette ki az anyagok ellenértéke. Ezen belül azonban es az arány például az élelmiszeriparban 80,3. a vegyiparban 75,5 százalék. A gazdálkodás jelentőségét egyetlen adattal kifejezhetjük: csupán az iparban az anvagdaság és egy-egy termelő- költségek egyszázalékos mérhely is természetes és mesterséges úton létrejött anyagokkal sáfárkodik, amit nevezhetünk a munkatárgyak összességét felölelő gazdálkodási tevékenységnek, vaRv aéklése ötmilliárd forint megtakarításával lenn* egyenlő. Félmillió tonnával nőtt 1970 és 1978 között az acél-, nyersvasfölhasználás. Három saps-rasat tabbak a terme'ési kapcsolatok, minél többféle anyagra, alkatrészt igényelnek a felhasználók, annál nagyobb szerephez jut az anyaggazdálkodás. • Mivel a magvnr népgazdaság részterületeinek java része — szerkezeti okok és fejlesztési elmaradás következtében — anyagigényes termelést folytat, fontos helyet kellene kapnia az anyaggazdálkodásnak, azaz a beszerzés, a földolgozás, az elszámoltatás hármasát öszszefogó egységes szilárd keretnek. Föltételes módban fogalmazhatunk: az emiitett szilárd keret gvakran hiányzik, olvannvira, bogi' amint nzl egv népi ellenőri vizsgálat föltárta, még anvagnomták sincsenek kidolgozva a termelőhelyek némelyikénél. piacon rendkívüli módon megemelkedett a termék ára, itthon 11,3 ezer tonnával bővült a nyers marhabőr — döntően behozatalból származó anyag — földolgozott mennyisége. Ugyanakkor a készáru-értékesítésnél korántsem tapasztalhatunk ilyen mértékű gyarapodást! Készülnek népgazdaság' anyagmérlegek, a források és az igények összehangolására. A papíron zavartalannak látszó menetrend fölborításához azonban elegendő egyetlen, mással nem helyettesíthető anyag tartósabb hiánya, s máris messzire gyűrűző hullámzás keletkezik. amit csillapítani a tartalékok fölélésével (ha ."annak). soron kívüli, s ezért az átlagosnál sokkal drágább behozatallal, vagy végső esetben a termelés korlátozásával lehet. Minden termelési mozzanatnak hatása van az anyaggazdálkodásra. A már említett anyagnormáknak — s még előbb: például a minőség szerinti anyagátvételnél: — éppúgy, mint az anvagutalványozás rendszerének, az ismétlődő elemzésnek a megengedett és a tényleges fölhasználás összehasonlítására. Napjainkban a termelőhelyek jelentős részén azonban beérik anyaggazdálkodás címén azzal, hogy mechanikusan összegezik: miből mennyi fogyott, mit kell ismét rendelni. A gazdálkodás — mai értelemben — viszont ott kezdődik, ahol választ tudnak adni arra: mennyi és miért fogyott, s mire. miért annyi kell? V. T. Forog V

alaha utaztak a kereskedők, katonák, diplomaták, később, már századunkban, a gazdagok és a sportolók, ma pedig — utazik a fél világ! Illetve, még nem egészen a fele, de a turisták száma oly hihetetlen módon emelkedett az utóbbi években, hogy ez sem hat túlzásnak. Íme. néhány adat. Tizenhat éve. 1963-ban. 460 millió turistaérkezést regisztráltak a Világon, tavaly pedig ez a szám már elérte az 1,3 milliárdot. Ez a szám megközelíti a Föld népességének egyharmadát. Ezek után már csöppet sem tűnik valószínűtlennek a turista világszövetség prognózisa, amely 2000-re már mintegy 3 milliárd turistaérkezéssel számol, azaz a világ jelenlegi népességének mintegy kétharmadával. (Az óriási számok hatását igazán az sem képes gyöngíteni, hogv nyilván a feilettebb országok lakóinak többszörös utazásait is tartalmazza.) Utazik tehát a világ: emberek százmilliói kelnek útra. S az idegenforgalom — sok egyéb haszna mellett — mára a világ egyik leghatalmasabb iparágává vált. A nemzetközi statisztikák szerint az olajipar bevételei után közvetlenül a turizmus bevételei állnak, s csak ezután következik az oly hatalmas fegyverkereskedelem és -gyártás. S ezek az óriási bevételek amellett. hogy jó lehetőségeket biztosítanak az idegenforgalom feltételeinek folyamatos fejlesztésére, azért sem közömbösek, mert valamelyest máris hozzájárulnak a világon a jövedelmek újrafelosztása révén a fejletlenebb országok egy részének gazdasági fellendüléséhez. Emellett a jövőben várhatóan abban is egyre nagyobb szerepe lesz az utazásnak, hogy a gazdagabb országok lakói fölösleges jövedelmüket ne a környezetet és az energia-, valamint a nyersanyagforrásokat tovább terhelő, fölösleges fogyasztási javakra költsék, hanem inkább viiágjarásra, amely egyúttal a fejlődő országok számára fontos bevételi forrás lehet. Az általános emberi, kulturális stb. tényezők mellett tehát ilyen gazdasági szempontokkal is számol a nemzetközi turistaszövetség (a WTO), amelynek Magyarország is tagja, a Manilában. 1980 szeptemberében megrendezendő idegenforgalmi világkonferencia előkészítésekor. Azaz, a turizmus nem csak abban tölthet be nagyszerű szerepet hogy — egymás megismerését segítve — közelebb hozhat népeket hanem világgazdasági szerepe is tekintélyes. még akkor is. ha a tavaly regisztrált 1.3 milliárd turistaérkezésnek csak kisebb hányadát adta a nemzetközi forgalom. Hiszen a belföldi „idegenforgalom" növekedése is hozzájárulhat a fogyasztási szerkezet értelmes, az egyes országok gazdaságára és a világgazdaságra nézve egyaránt hasznos változásaihoz, az emberi életmód kiteljesedéséhez. Az Idegenforgalom adatalt nézve az utazások számának rohamos növekedését tapasztalhatjuk világszerte. Vajon ml a helyzet Magyarországon? Nálunk mit mutatnak a statisztikák? Az Idei év első nyolc hónapjáról rendelkezésre álló statisztikai adatokat összehasonlítva az elmúlt esztendő hasonló időszakával, elsősorban az szúr szemet hogy 733 ezerrel kevesebb külföldi vendég érkezett az országba, mint tavaly, ugyanennyi idő alatt. Óhatatlanul fölvetődik a kérdés; jó, vagy rossz-e ez a változás? A statisztika szinte magától kínálja a választ Hiszen a csökkenés ellenére nyolc hónap alatt így is több mint 11 és fél millió külföldi fordult meg az országban, tehát többen, mint egész lakosságunk. Igaz, ez az adat önmagában még csak azt jelzi, hogv idegenforgalmunk igencsak tekintélyes, de hogy sok. vagy kevés ennyi vendég, arról nem beszél ez a szám. Az talán már inkább, hogv amíg a külföldi turisták összesen közel 52 millió éjszakát töltöttek el nálunk, a kereskedelmi szálláshelyekre 9 millió éjszaka sem jutott. Ez'az arány már jelzi, hogy idegenforgalmi infrastruktúránk enyhén szólva hiányos, s a mainál több vendéget egészen egyszerűen fogadni sem tudnánk. Magyarország idegenforgalmának távlati koncepciója is számol ezzel a helyzettel. Alapvető célként fogalmazza meg a kínálat (szálláshelyek, vendéglátás stb.) fejlesztésének igényét, s ebben saját erőforrásainkon kívül külföldi hiteleket is igénybe veszünk. Addig is, míg kínálatunkat jelentősebb mértékben bővíteni nem tudjuk, a nemzetközi idegenforgalomban a távlati koncepció szerint a szervezett turizmust részesítjük előnyben. Igaz, ennek ellene hatnak a világtendenciák, amelvek szerint éppen az egyéni turizmus feilödik rohamosan, ám vendégeinknek egyelőre a szervezett formákban vagyunk képesek jobb ellátást biztosítani. Ügy tűnik, jó évet zár az idén a magyar idegenforgalom. Igaz, a beutazók száma valamelyest (5.9 százalékkal) csökkent az első nyolc hónapban, ám elsősorban a kirándulók száma esett vissza (44,6 százalékkal. 1,2 millióra). Ezzel szemben viszont tovább emelkedett a turisták száma, amely meghaladta a 7,5 milliót, s ami legalább ilyen fontos, jelentősen (17,9 százalékkal) emelkedtek az idegenforgalmi devizabevételek. meghaladták az 5 milliárd forintot Szükség ls van ezekre a bevételekre, hiszen óriásiak a fejlesztéssel szemben támasztott követelmények. Néhány év alatt 1975 és 1978 között Magyarországon megkétszereződött a turisták száma, a szálláshelyeké viszont alig növekedett Rengeteg helye van tehát a pénznek, s ráadásul — tekintettel az ország nehéz gazdasági helyzetére — a fejlesztésnek is komoly korlátai vannak. Az Ausztriával létrejött hitelmegállapodás ugyan segít valamelyest legégetőbb gondjainkon, ám az is bizonyos, hogv a fejlesztés számára új. eddig igénybe nem vett forrásokat is fel kell tárnunk (beleértve a magánszektor lehetőségeinek jobb kihasználását is), ha lépést akarunk tartani az igényekkel. Márpedig lépést kell tartanunk, hiszen idegenforgalmunk — figyelembe véve a nemzetközi előjelzéseket — az ország egyik fontos gazdasági ágazatává válhat. F

ontos ágazattá, hiszen a jelentős devizabevételek mellett mi magunk is egyre többet költünk utazásra, ország- és világjárásra. Tavaly húszmilliárd forint volt a magvar lakosság turizmusra fordított összkiadása, s ebből az összegből 3.5 milliárd forintot külföldön költöttünk el. Mi is egyre többet utazunk tehát, külföldön és belföldön egvaránt aminek beláthatatlan haszna van az életmód fejlődésében. az emberi személyiség kiteljesedésében. így hát idegenforgalmi beruházásaink bevételeikkel és szolgáltatásaikkal is szolgálnak bennünket. S az sem közömbös. hogy ha több turistát tudunk fogadni javuló körülmények között, egyre többen vihetik majd jó hírünket a világban. Sz. I. Májlibák exportra A kiskunfélegyházai Lenin Termelőszövetkezet libatenyésztő szakcsoportjában évente kétszázharmincezer libát tenyésztenek. melyből száznyolcvanezer úgynevezett májliba. Ez az ágazat nagy hasznot hoz a gazdaságnak, mert a libák zömét exportálják. (MTI) Elutazott Budapestről a kubai küldöttség Szombaton, tegnap elutazott Budapestről a kubai gazdasági küldöttség. amelyet Jósé Ramon Fernandez miniszterelnök-helyettes. a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság kubai tarészt vett a bizottság kilencedik ülésszakán. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese. az együttműködési bizottság társe'nöke búcsúztatta Ott volt Jósé Antonio Tabares del Real. Kuba budagozatának elnöke vezetett, és pesti nagykövete is. Gazdag program Országos ifjúmunkásnapok Csepelen Szombaton az üzemek és renc Szakközép- és Szakmunszakmunkásképző intézetek KISZ-titkárainak. valamint a megyei delegációk vezetőinek tapasztalatcseréjével folytatódott Csepelen az országos ifjúmunkásnapok * rendezvénysorozata. A résztvevők a Rideg Sándor Művelődési Házban plenáris ülésen hallgatták meg a KISZ Központi Bizottsága képviselőjének, illetve a kerület KlSZ-titkákásképző Iskolában az ezermester-vetélkedő döntője zajlott le. ezúttal a felnőtt és az úttörő kategóriában. A háztartásokban előforduló egyszerűbb javítási és karbantartási munkákban mérik össze tudásukat — természetesen barkácsszinten. A munkásfiatalok műveltségének elmélyítését, az ifjú szakemberek tehetségének. rának vitaindítóját. majd szakismeretének bemutatását, szekciókban folytatják mun- a munkáshagyományok ápokájukat. megismertetve a fia- lását. s nem utolsósorban a talok munkássá nevelésében diákok pályaválasztásának az üzemek és iskolák közöt- megkönnyítését. munkássá ti együttműködésben szerzett nevelését szolgáló rendeztapasztalataikat. módszerei- vénysorozat résztvevői délket A tanácskozással egy idő- után eazdasáKpolitikai tónJ" ben tartották a munkavédel- mon- Pedl* ealaesten mi vetélkedő döntőiét, ahol vettek részt a csepeli mun20 csapat adott számot mun- kásotthonban. ahol kihirdetka-, illetve balesetvédelmi ték a vetélkedők eredményeismereteiről. A Bajáki Fe- it is. (MTI)