Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-19 / 245. szám

Péntek, 1979. október 19. / 5 Anna siralomháza % Donizetti-bemutató előtt — Beszélgetés Horváth Zoltán rendezővel A színi évad első szegedi operabemutatója mindjárt ze­netörténeti csemegét ígér. A termékeny múltszázadi olasz ltomponistának, Caetano Donizettinek több mint hetven operájából — a már repertoáron szereplő, s idén felújított vagy reprízre váró Don Pasquale, illetve a Szerelmi bájital és a Lammermoori Lucia mellé — az Anna Bolena kerül színpadra, A müvet 1830 karácsonyán avatta fel a Milánói Scala, három évvel később ment németül Pesten is (először és utoljára), s éppen 127 évet kellett várni rá a Világszín­padokon. hogy ugyancsak Milánóban, a fénykorát élő Maria Callas címszereplésével, fölébresszék Csipkerózsika-álmából, hogy aztán most, 146 esztendő után, újfent műsorra tűzze magyarországi társulat is — a szegedi. Melynek ebbeni föl­fedező buzgalma Vaszy Viktor szakavatott műsor politikája óta sincs lankadófélben. Messzebb ne menjünk, tavaly Ver­ditől vették elő, hasonló módon, a Ciovanna d'Arcot, azaz a Johannát. Az is, ez is történelmi té- mindent megtett Anna kezé­ma. Ismert história opera- ért. Első feleségétől, Arago- Henrik 'mesterkedéseit látjra, színpadon, ahol csupán aleg- niai Katalintól, nem tudván de Anna könnyeit szomorú irissebb tapasztalataink sze- szabadulni — hiszen a pápa sorsát is; kétségek 'közt gyöt­rint sem túlságosan tisztelt nem érvénytelenítette házas- mégis utóda lesz An­(a zeneszerzók-librettistáli ságukat —, még arra is vál- nának a trónon. Bűntudat és fantáziájában) a dokumenta- lalkozott, hogy az angol egy- szereiem dilemmájában él, s tív hűség, történelmi hite- házat elszakítsa Kómától, sőt ^ utóbbi győz benne, lesség. Erről beszélgettünk a e vallási-erkölcsi kérdésben premier rendezőjével, Hor- makacs ellenfelei közül a — A moziszínház köztudo váth Zoltánnal, akinek nevé- rendkívüli köztiszteletben másúan szűkös színpadviszo­kései ma- álló Mórus Tamást is vér- nyai, melyek már a Johanna is padra küldte. Mire Annát színre állítását is alapvető­ünnepélyesen királynévá te- en befolyásolták, nyilván „ hette, sok fej hullott leAng- speciális gyakorlati-technikai közismert ^sztorijámüT^zín- ^ KétségteI- ^oldásokra ösztönözték a padi megjelenítése bonyolult feladat Különösen az VIII, Henrik és korának fölidézé­se, hiszen a király hét há­zasságáról, a történelmi hi­telességű okmányokon, jegy­zőkönyveken kívül, a kor­tuációnak gondolatiságát sze­retnénk kifejezni olymódon, hogy a hatalmával visszaélő király portréja félreérthetet­lenül árnyék legyen Anna mártírragyogásán. Miközben persze Anna sem szeplőtlen, önhibájának ostorozója, aki bár későn, de megérti, hogy a rang, a trón, amelynek ér­dekében egykori szerelmesét elűzte magától, végülis nem tette boldoggá. Ezer nap ra­gyogásáért áldozott és áldoz­tatott fel, életeket, s most a sajátjával kell fizetnie min­denért. Vetélytársnője, Jane Seymour (a darabban Gio­vanna), talán az opera leg­bonyolultabb, legnehezebben megfogalmazható karaktere. Szereti Annát, mégis a he­lyére akar kerülni. Nemcsak iiez a Johanna gyarországi bemutatója fűződik. hogy hasonlóképpen igyeke- rendezőt. zett megszabadulni Annától, _ Valóban, tervező kollé­amikor szerelmes lett Jane gáimmal arra törekedtünk, Seymourba. Csakhogy Annát hogy a ieh€tő legegyszerűbb, hűtlenséggel vádolva küldhet- mégis gondolatilag gazdag te vérpadra, vagyis hát egysze- m6don> rendezzük be a szin. « r"bb.dolga volt vele, mint padot. A windsori és a lon­társ írók, majd a későbbi ko- Aragomai Katalinnal. Akar doni kastélytermek realitása rok regényírói - drámái, ... H*n"k . helyett szimbolikus teret ala­filmjei - oly sokféleképpen |klk b^?k<£fJk feí«é- kítTk mely ^ ,A™a emlékeznek meg. A Boleyn a , r nei1x a: kf?ot>c>1 Iesiralomháza, ravatalozója gek sorsa erőteljesen aláta- minthogy sorsa történetünk masztja azt a tényt hogy első-pillanatától kezdve meg­Henrik önkényesen diszpo- pecsételődött. Jelentős fél­nált feleségeinek sorsa fölött. adat jut M úgynevezett arc­— Ebből a látszólag szőve- nélküli, néma szereplőknek, vényes, történelmileg azon- akik Henrik akaratának vég. ban tisztázottnak tűnő, kép- rehajtói. Hol Annát figyelő bői mi kerül át az opera- lakájok, hol csapdát állító színpadra? vadászok, hol a királynő őrei — A sok regényes feldől- hoi kérlelhetetlen bírái. Er­dőt Erzsebetet. A kortárs olasz gozás közül a színhazunkban . , ...... Eandello történelmi, riport- most színre kerülő operának e e iunKcioja Annával kötött házasságáról, s annak tragikus végéről szü­lettek tán a legellentmon­dásosabb értékelések. Ha hinni lehet némely történel­mi következtetéseknek, Hen­rik elhidegülésének egyik oka az volt hogy Anna nem szült neki fiú utódot, „csak egy lányt", a későbbi uralko­hasonló gyűjteményében — Boleyn Anna történetének: van az jellegű, novellát szentelt — szövegét Felice Romani írta. énekkarnak. Ügy jelennek a boccacclói Dekameronhoz Nála Anna egyértelműen ál- meg, mint udvarhölgyek és dozat aki gyanútlanul és nemesek, de furcsa módon . f M véRenülesik Hmrikíada- _ az , é szé szennte kicsapongo eletu no rabban Enrlco) jól elokeszi­volt, megérdemelten végez- tett csapdájába. E „koncep- 1616114 ellenére, a görög tra­ték ki. A későbbi regényes ciós" perben két pólus áll gédiák kommentáló kórusai életrajzok, Henrik ellenében, szemben egymással. A ki- ra emlékeztetőn, — nincs egyre inkább Anna mellé rály, mint a halalom bír- aktfy drámai Szer -Jk Ami alltak, s a szerencsetlen ál- tokosa, es Anna, a hatalom - • .. ,„,.. dozat szerepében láttatták a kiszolgáltatottja. Ezért, fiig- ujszcru áladat ele allítj? feleségét getlenül az egyéb történelmi őket. A fekete ravatalozó­Henrik véleményektől, ennek a szí- díszletben maguk is feketé­ben jelennek meg, környeze­tükbe olvadón, hogy a cse­lekvő szereplők színes világa kontrasztosan kiemelkedhes­sek. Ugyancsak a szuggesztív drámaiságot szolgálják a vi tágítás hatástényezői. király második Kétségtelen, hogy A mezőgazdasági nagyüzemek vagyonbiztosításának módosításai Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója A növénybiztosításban a sét szolgálják. A mezőgazda­téli fagy, a homokverés és sági üzemek vagyonbiztosi­a víz okozta károkra fizet- tásaira ugyanis az 1976—1978 hetö térítést az eddigi 30 százalékról 20 százalékra mérsékelik. A szőlők és gyü­mölcsösök tavaszi fagykárai­nál 20 százalékos önrészese­dést vezetnek be. Visszatér­ve a korábbi gyakorlathoz — az eddigi öt év helyett — a között befizetett, csaknem 10 milliárd forint díjra 13 mil­liárd forint kártérítést fizet­tek; a növénybiztosítás 1976 ófa, az állatbiztosítás 1978­tól ráfizetéses. A módosítá­sok a mezőgazdasági szabá­lyozórendszer változásait is tárgyévet megelőző 3 év figyelembe véve a kockáza­ténylegesen betakarított ter- tok körének szűkítése és lé­mésének átlagát fogadják el nyeges díjemelés nélkül le­biztosftási hozamként. A hetővé teszik, hogy a gaz­tenyészállat- és kibiztosítás daságok reális kárterítést diját 10 százalékkal feleme- kapjanak a valós terméski­lik. esések fedezetére A változá­A mezőgazdasági nagyüze- sok a vagyonbiztosítási mek vagyonbiztosításának konstrukció lényegét nem legfontosabb változásaként érintik, a biztosító és a gaz­ezeket jelentette be az Alla- daságok anyagi teherbíró mi Biztosító csütörtöki saj- képességét viszont egyaránt tótájékoztatóján Tar Jenő tekintetbe veszik. A növény­vezérigazgató-helyettes. A biztosításban a tapasztalatok módosítások január 1-én szerint a csökkentett térítés lépnek életbe. ismeretük is fedezi a felüívetés. az új­azonban már most időszerű, rahasznosítás költségeit, az mivel a szerződések meaújí- önrendelkezés pedig jobban tása november 1-én esedé- ösztönzi az üzemeket a ká­kes. rosodott, de megmaradt ter­Az intézkedések a mező- més teljes betakarításában, gazdasági biztosítás díj-kár feldolgozásában, értékesíté­egyensúlyának megteremté- seben. Bemutató: október 26-án. A főbb szereplök: Bajtay Horváth Ágota, (Anna), Gre­gor József (VIII. Henrik). Lengyel Ildikó (Jane Sey­mour), Réti Csaba (Percy) Vezényel: Bruno Campanei­ta. N. I. Idős pedagógusok köszöntése Bensőséges ünnepséget ren­dezett tegnap, csütörtökön a Pedagógus Szakszervezet vá­rosi bizottsága. Az esemé­nyen — amelyen megjelent Fosztó Lászlóné, a városi pártbizottság munkatársa, Ökrös János, a Pedagógus Szakszervezet megyei, vala­mint Fabula Andrásné, a szakszervezet városi bizott­ságának titkára — ötven, hatvan, illetve hatvanöt év­vel ezelőtt végzett tanárok­nak adtak át arány-, gyé­mánt- és vasdiplomákat. Bakó András, Balázs Imréné, Horváth Ferenc, Kovács Ala­jos, Sáray Vidorné, Surányi Sándorné, Tokodi András és Uhlarik Ágostonná arany-, Kiss Jánosné, Szabó István­ná, Tokay Józsefné és Za­rándi Józsefné gyémánt-, Katona György, Lászlóffy Miklósné, Molitorisz Lajosné, Padala Aladárné és Tóth Ferencné pedig vasdiplomát kapott. Az idős pedagóguso­kat dr. Somi Imréné, a váro­si tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője köszöntötte. Vasút­villamosítás Befejezéshez közeledik a nemzetközi tranzitforgalom szempontjából is fontos bu­dapest—kelebiai vasútvonal villamosítása: a jelenlegi ütemterv szerint 1980 helyett már a jövő hónap végén át­adják rendeltetésének a vil­lamosított vonalat. Sikeres műszeripari kiállítás Szegeden Acs S. Sándor felvétele A műszói-bemutató egy részlete. Érdeklődésre tart számot a MIKA típusú, hordozható, impulzusos rönlgende­fektoszkóp, amelyet kőolaj- és gázvezetékek építésénél, a hegesztési varratok ellenőrzésénél használhatnak sikeresen A szovjet Techsnabexport külkereskedelmi szervezet, a KGST megalakulásának 30. évfordulója alkalmából ván­dorkiállításon mutatja be ipari és tudományos rönt­genberendezéseit, a napsu­gárzás és izotóp mérőműsze­reit, és egyéb újdonságait. A kiállítás anyaga már meg­járta az NDK, Lengyelor­szág. Románia. Csehszlová­kia, az NSZK, Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia városait, s most hazánkban láthatják az érdeklődők. Előbb Budapesten, a műsza­ki egyetemen, majd Pécsett, s tegnap reggel óta Szege­den, a JATE épületének ud­varában. a Rerrich Béla té­ren tekinthető meg az Ika­rus autóbuszokból átalakí­tott kiállítóterem, s váro­sunkból Debrecenbe, majd Miskolcra vezet az útjuk. A tegnap reggeli megnyitó alkalmával E. K. Volkov. a kiállítás igazgatója elmond­ta, hogy egyesülésük .export­import forgalma hazánkkal igen nagymérvű, elsősorban izotópokat és sugárforráso­kat exportálnak hozzánk, importjukban pedig orvosi és egyéb diagnosztikai be­rendezések szerepelnek. A jelenlegi kiállításuktól to­vábbi üzleti kapcsolatokat remélnek. A műszerbemuta­tó holnap, szombaton 14 óra­kor zárja kapuit. Í9 a termelésben Jelentéseket írunk, küldünk, kapunk, és sokszor bizony kapkodjuk a fejünket. Iro­dákat papírhalmaz borít, s benne olykor elvész a lé­nyeg; az a papír is, amelyre „okos", fontos számokat, be­tűket írtak. Előfordul azon­ban, hogy az egyébként nél­külözhetetlen jelentések tö­mege áttekinthetetlenné vá­lik. Ebben az esetben a pa­pírok kitöltögetése felesleges, gátolja az ésszerű munkát. A DÉLÉP házgyárában felismerték, a számítógép segítségével havonta több ezer olyan nyomtatvány ki­töltését lehet megspórolni, amelyre az elszámolásoknál van szükség. Az üzemben naponta ké­szülnek különféle jelentések az elvégzett munkáról. Az eddigi gyakorlat a követke­ző volt: a késztermékről ki­állítottak egy bizonylatot, amely tartalmazza, hogy hol, melyik brigád készítette az elemet, s annak milyenek a műszaki jellemzői. Ennek alapján írtak egy jelentést, hogy miből, mennyit gyár­tottak. A teljesitményelszá­molók és a raktárvezetők is a bizonylat felhasználásával csinálták meg az ő kimuta­tásaikat. A raktárkészleteket a számítógép ellenőrzi. A vállalat számítástechni­kai szakemberei egyszerűsí­tették az egész ügyvitelt. A bizonylatra írt adatokat be­táplálják a számítógépbe. Ezzel a megoldással két em­ber munkája vált felesleges­sé. Ennyi volt a szükségte­len adminisztráció, amit so­káig nem tudtak megszün­tetni, mivel a különböző részlegek ragaszkodtak a maguk készítette kimutatá­sokhoz. A számítógép bevonásu a termelésbe, a technológiai fe­gyelem és a minőség javu­lását is eredményezheti. A gyártócsarnokba a gyár te­rületén levő betonkeverő üzemből érkezik a beton; akkor, annyi és olyan minő­ségű, amilyet a technológia igényel. Legalább is ma már így van. Eddig ugyanis nem mindig volt így. A panel­gyártó üzemből telefonon megrendelték a betonkeve­rőktől a betont. De, hogy ennek az anyagnak a meg­keveréséhez mennyi és mi­lyen anyagot használtak fel, továbbá, hogy valóban a kért minőségű beton került-e a sablonba, az nem mindig volt követhető, ellenőrizhető. A DÉLÉP és az ÉTI szak­emberei közösen, kapcsoló­táblákat szereltek fel a csar­nokba és a betonkeverő üzembe. Ezek a táblák ösz­szeköttetésben vannak , a gyári adattároló géppel. Ez pontosan rögzíti a beton­igénylést. a keverőüzemben felhasznált anyagok és a kész beton mennyiségét, mi­nőségét. Ezeket az adatokat a számítóközpontban hetente összesítik, így hamar kide­rül, ha valami nincs rend­jén. Nem látványos, apró kis változtatások ezek, melyek révén szervezettebbé, éssze­rűbbé válik a munka. Ülésezett a KISZ megyei bizottsága Tegnap, csütörtökön ülést tartott a KISZ Csongrád me­gyei bizottsága Bódi György első titkár elnökletével. A tanácskozáson részt vett Márton József, a KISZ KB építőtábori bizottságának tit­kára, Lót/l László és Kru­soczky Ferenc, a KISZ KB munkatársa A testület jelentést hallga­tott meg a középfokú tanin­tézeti és gazdaságpolitikai sében, a KISZ KB 1978. március 17-i, a szakmunkás­tanulókkal foglalkozó hatá­rozata feldolgozásának és végrehajtásának megyei helyzetéről és tapasztalatai­ról Ezután tájékoztatták a résztvevőket a megye közép­fokú tanintézeteiben tanuló diákjainak ez évi építőtábori munkájáról, majd jelentés hangzott el a KISZ-vezetők éves felkészítésének megyei munkabizottság előterjesztő- tapasztalatairól. Szabad szombat az állam­igazgatásban és a társadalom biztosítás intézményeiben Október 20-átóD kezdve országszerte, így Szegeden is szabad szombatot tartanak az államigazgatási szervek­nél, köztük a tanácsoknál, minden páros hétvégen. E napon az ügyintézés szüne­tel, csak a rendkívüli ese­tekre, s a lakosság tájékoz­tatása céljából adnak ügye­letet — Szegeden a városi tanácsháza földszintién. A házasságkötő teremben ter­mészetesen továbbra is meg­tartják a hét végére beje­lentett rendezvényeket. A páratlan szombatokon nem változik az ügyfélfogadás rendje. Egységesen a páros hétvé­geken lesz szabad szombat a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának intézmé­nyeiben is. A halaszthatatlan ügyek intézésére a megyei igazgatóság épületében, to­vábbá a szentesi és a hód­mezővásárhelyi kirendeltsé­gen reggel fél 8-tól délig tar­tanak ügyeletet. Az előbbi­ek nyilvánvalóan a betegel­látásra nem vonatkoznak. A SZOT és az államigaz­gatás intézményeiben annak figyelembevetelével változ­tatták meg a munkarendet, hogy szombatonként keve­sebb volt az ügyféL

Next

/
Thumbnails
Contents