Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-18 / 244. szám

I Csütörtök, 1979. október 18. Elismerések, jutalmazások Bensőséges ünnepséget nos iskola), Bezdán István­rendeztek tegnap, szerdán nak (Mező Imre általános délután a KISZ Szeged vá- iskola). Csizmadia Lajosné­r®si bizottságának üléstér- nak (Révai József általános mében. Azokat a pedagógu- iskola), dr. Papp Lászióné­sokat köszöntötték, akik ki­váló munkájukkal hozzájá­rultak a nyáron Szegeden megrendezett országos úttö­rő-olimpia sikeréhez. A Magyar Úttörők Szövet­sége Országos Elnökségének dicsérő oklevelét és pénz­jutalmat nyújtottak át Ágoston Károlynénak (Ga­garin általános iskola). Ger­gye Annának (Petőfi áltálá­nak (Rókusi általános isko­la), Molnár Józsefnek (Tá­(ságváritelepi általános Isko­la), Kecskés Antal (Dózsa György általános iskola), Buzai Sándorné (Béke ut­cai általános iskola), Oláh Károlyné (Zalka Máté álta­lános iskola), Szedlák Má­péi általános iskola) és Bum- <ria (Rózsa Ferenc általános da Viktóriának (Zrínyi Ilo- iskola). Harmat István (Há­na általános iskola). mán Kató általános iskola), Pénzjutalomban részesült Joó Sándorné (Szirmai álta­Lévai Péter (béketeleoi ál- lános iskola), Hódi Attiláné talános iskola), Varga Sán­dorné (Odessza II. számú ál­talános iskola). Lázár Mária (Tarján, 3-as számú általá­nos iskola), Kiss Ernőné (Zrínyi általános Iskola), Juhász Tivadar (Gagann ál­talános iskola) és Paiankai Tiborné (Móricz Zsigmond általános iskola). Múzeumi és műemléki hónap éprajz, nyelvjárás, helytörténet Kihirdették a megyei pályázatok eredményeit A múzeumi hónapok szép hagyománya Csongrád me­gyében, hogy ebben az idő­ben hirdetik ki a néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályá- gyógymódok zat. valamint a történeti pá- munkájáért, lyázat eredményeit. Tegnap, szerdán délután a Móra Fe­Az ifjúsági tagozat első díját Majláth Sarolta (Sze­ged, Ságvári gimnázium) nyerte, Dorozsmai népi cimű palya­Második díjas lett Nóvák Zoltán (Csong­rád) Tanyai telekelrendezés renc Múzeum dísztermében című dolgozata. A harmadik dr. Trogmayer Ottó múze­umigazgató adta át a pályá­zat nyerteseinek a jutalma­kat. Az 1979. évi megyei nép­rajzi és nyelvjárási gyűjtő­pályázat felnőtt kategóriájá­nak első díját Szigeti György nyugalmazott főelőadó (Sze­ged) nyerte Hordás, aratás, cséplés Apátfalván című munkájával. Második ketten kapták meg, Sándor tanár (Makó) Szülő. díjon hárman osztoztak, Gyimesi Zoltán (Ságvári gimnázium, Szeged) Ragad­ványnevek Kisteleken — Tanyai telekelrendezés. Mi­hály Irén (Bethlen Gábor gimnázium, Hódmezővásár­hely) Régi házak építése és berendezése Mindszenten — Mindszenti csúfnevek, régi utcanevek és babonák; Sós díjat Mária (Bethlen Gábor gim­Rácz názium, Hódmezővásárhely) Cséplés — Agyagosmesterség földem, Földeák ragadvány- — Székely szövőasszony cí­nevei és Pintér nyugdíjas (Szeged) Ferenc Szegedi mű munkáiért. Különdíjat ván (Eletem) osztozott. Har­madik díjjal jutalmazták Komoly Pál A mezőgazda­sági munkák beindítása a felszabadulás után a makói járásban és Berta Sándor Generációk című dolgozatát. Az ifjúsági kategória első díját Kratochwill Otlilía szerezte meg A szegedi vár a XVII. század végén a XVIII. század elején című pályamunkájával, megoszt­va Szabó Jánossal, aki a szegedi munkásság két vi­lágháború közötti szociális helyzetét dolgozta fel. Máso­dik díjat kapott Molnár Ju­dit A munkásság helyzete a gazdasági világválság kirob­banásának évében a Szegedi Napló tudósításai alapján és Róka Zsuzsa Munkanélküli­ség, egészségügyi nehézsé­gek Szeged környékén 1935­mondások és tájszók gyüjte- általános iskola gyújtőközös­kapott a makói Kun Béla ben című pályamunkája. A ménye — Tanyai történetek című munkájáért. Harmadik díjjal jutalmazták Pánczél Józsefné (Csanádpalota) Gyermeknevelés a század elején és Komoly Pál nyu­galmazott főelőadó (Szeged) A liszt felhasználása Pitva­ros közben — Háziszappan készítése Pitvaroson cfmű munkájáért. Pénzjutalomban részesült Asztalos P. Kál­mán (Csanádpalota). Bazsó Dénes (Villány), Berta Sán­dor (Hódmezővásárhely), Elek Pál hely) és Rúzs Molnár Imre (Szentes). sége. Pénzjutalomban része­sült Kőszegfalvi Andrea, Vörös Éva, Lele Katalin és Nagy Mariann, valamennyi­en a vásárhelyi Bethlen Gá­bor gimnázium tanulói. Töb­ben könyvjutalomban es ok­levél-elismerésben részesül­tek. Az 1979. évi múzeumtörté­neti pályázat felnőtt kategó­riájának első diját id. Ju­hász Antal nyerte A mind­szenti polgári iskola történe­te 1925—39. című pályamun­(Hódmezővásár- kájával. A két második dí­jon Balogh Imre (Galíciá­tól a Piavéig) és Bátki Isi­két harmadik díjat Takács Miklós (A vajdasági proleta­riátus munkakörülményei 1923. és 28. között) és Engi Péter (A munkásosztály helyzete a két világháború között). Különdíjban része­sült Szabó Róbert, Kríván Márta, Cseh Mária, Ceglédi Sándor, Maoolács Judit és Mónus János. Többen könyv­jutalmat kaptak. A csopor­tos pályaművek kategóriájá­ban az első és második díjat nem adták ki. Harmadik dí­jat kapott Perjést Anikó és Hencz László feszty-körkép című munkájáért. Magyarok a prérin Szines magyar dokumen- zad elején tengerentúlra ke­tumfilm. Dr. Dojcsák Győző rült, ma már legidősebb m új fih • kutatásainak és Ungvári Ta- nemzedék tagjait, a Sas­más filmnovellájának fel- katchewan tartomány magyar végleg megpihenő felvevő­Révész településeit alapító, legendák géppel. Vagyis — a megin­Fehéri ködébe veszett gróf Eszter- dultsággal, amit a nézőnek Révész házy Pál Oszkár kilétét ku- is nehéz leküzdenie magá­tatókat, a tartomány minisz- ban, kifelé tartva a moziból terelnökét és a magyarok Látta a könnyeket, a csoda­mellett békésen élő szlovák szép, szinte nem is e világi telepeseket. Torontót, a magyarokkal ba­. , „ M, A film talán legnagyobb rátkozó indiánokat (sonskö­rus. A vásznon gyönyörű szí- esztétikai értéke, hogy a do- zösség?), hallotta az öreg ma­nes felvételeken magyar tá- kumentarista, minden kom- gyar parasztembernek meg­jak. Később regi-régi íeny- mentárt nélkülöző riport- maradt bácsi balladai szép­képek, fejkendős nők és ka- elemeket igen átgondolt szer- ségű énekét a hipermodern lapos-bajuszos férfiak törne- kezetben, arányosan és majd- konyhában, s a- mérnök-ta­géi a fiumei kikötőben, az hogynem szemérmes tartóz- nár szavait. Megy kifelé a óceánon túlra induló gőzo- kodással alkalmazta. Éppen moziból s tudja: itthon van sökre várakozva, s közben a ígv érve e] katartikus hatást. az ő országában ahol ma­Himnusz. Szívszorító kepek. A látszólag távolságtartó fii- gyar nyelvű az ütött-kopott mes attitűd, ha tisztességes felirat az utca túloldalán. És és okos tematikájú, érzelmi- arra gondol: bár hazajönné­használásával irta: György. Fényképezte: Tamás. Rendezte: György. A Himnuszt éneklik. Temp­lomi orgonakísérettel, resz­ketés hangú öregasszonykó­József Attila Hazám-jának sorai kísértenek, a kltántor gott magyar ezrekről. Egész leg a legtöbbet tud adni: az , falvolf fftl csen. inioi í, neK­falvak kerekedtek föl. csép. 1956-ban kivándorolt, tehát pet sem törődve a hajókon uralkodó embertelen viszo­nyokkal. Valahol Európa kö- kintendő dr.' Dojcsák Győző zepén, a Kárpát-medencében sorsára történt nagyobb kon­centráció a hazához való kö­tődésnek, a nemzeti tudat és a hazajöhettek volnq az utolsó nagv -'tántorgó mindnyájan. legalább együtt hullám"/ képviselőjének te- lennénk. Domonkos László Művészeti tanács Alakuló ülését tartotta teg­nap Szegeden, a Hazafias Népfront Vörösmarty utcai székházában, a Szegedi Nem­zeti Színház művészeti taná­csa. Pontosabban szólva: első ülését tartotta az újjáalakult művészeti tanács, amely fo­galmazvány nem mentes a humoros felhangzattól, lévén olyan testületről szó (hagyo­mányosan), melynek az el­múlt esztendők során egyet­len életjelensége és tevé­kenysége merült ki abban, hogy időről időre megalakult, illetve újjáalakult. Ez a gyűlés is magán viselte a reinkarnáció szokásos gyer­mekbetegségeit. Egyszerre akart beszélni mindenről, ami a színházművészet, ezen belül a szegedi alkotóműhely, táján akut gond, s az el­hangzó javaslatok is, ennek következtében, meglehetősen szerteágazóak voltak. Viszont a résztvevők (a színház veze­tői és több vezető művésze mellett megyei, városi párt-, állami és tömegszervezetek, a társ művészeti szövetségek, a sajtó képviselői) tájékozta­tást kaptak a prózai és az operai, illetve a zenés részleg közeli, illetve távlati tervei­ről. Közülük ízelítőül: a pró­zai tásulat Ibsen-, Shakes­peare- és Németh László­bemutatókat tervez, sőt több mai, fiatal drámaíró munká­jával foglalkozik. Az opera április elején két előadást tart Budapesten az Erkel Színházban, a nyárra várnai turnét szervez, s biztató tár­gyalásokat folytat egy 1981 tavaszán esedékes, egyhónpos nyugat-németországi vendég­játékról is. Idén, az Anna Bolenához, a Donizetti-reper­toárt újítják fel. jövőre ha­sonló ciklust tudnak kihozni Mozart operáiból. N. I. rr Oszi könyvhetek Ennél látványosabb, ün­nepélyesebb könyvakcióink persze vannak, szerencsé­re. Ezt nem is nevezi senki ünnepnek. Az 1960 óta min­den évben megrendezett őszi könyvheteken „csak" dolgoznak; népművelők, könyvtárosok és könyvter­jesztők, pedagógusok, poli­tikai és társadalmi szerve­zetek, mezőgazdasági és fo­gyasztási szövetkezetek képviselői. Szerveznek, ren­deznek, megnyitnak, agi­tálnak, előadnak. Előkészí­tik és megszervezik a könyv és olvasója közötti találko­zásokat — főként olyan he­lyeken, ahol ez még nem mindennapos. J5s ilyenformán mégis csak ünnepeket teremtenek. Hi­szen, ha sikerül megcsinál­ni, amit terveztek, akkor azok az emberek is a ke­zükbe veszik a könyveket, akik ezt eddig nem tették, mondjuk idő, akarat, kíván­csiság vagy szabad kéz hí­ján. Vagy mert nem is volt könyv a kezük ügyében. Az őszi könyvheteknek az a célja és értelme, hogy e hasznos kampány során új olvasók toborzódnak. Kampányról beszélünk, bár ha rossz ízek tapadtak a szóhoz. De hogyan másként nevezzük a könyv és az ol­vasás érdekében egy hóna­pig tartó fokozott buzgól­kodást? A községekben — mert az őszi könyvhetek el­sősorban a vidék kulturális megmozdulása — egymást követik majd a könyvről és a könyvért, pontosabban az olvasó művelt emberért va­ló események: író-olvasó találkozók, kiállítások, könyvvásárok, előadások, beszélgetések, Irodalmi mű­sorok, vetélkedők. Az idei eseménysorozat holnap, pénteken kezdődik a Zala megyében. Lenti vá­rosában megtartandó orszá­gos nyitó ünnepséggel. Ugyanezen a napon Csong­rádon lesz a mi megyénk őszi könyvheteinek megnyi­tója — és ezentúl novem­ber 18-ig, szinte naponta tartanak Csongrád megye valamelyik községében „könyves rendezvényt". A program alakulását most az is meghatározta, hogy a magyar irodalom két nagy­sága, Móricz Zsigmond és Móra Ferenc száz évvel ez­előtt született; meg az ls, hogy gyermekév van. Év­fordulóq-ünneplős, apropó­kat és aktualitásokat kere­ső általános hajlandósá­gunknak ezúttal csak hasz­nát látjuk, hiszen tudjuk, e két íróval nem lehet elég a sok találkozás sem, és a találkozásokat az irodalom­mal nem lehet elég korán kezdeni; mindenesetre a gyermekkorban már kell. Az „Olvasó népért" köz­tudomásúan egy mozgalom neve, amelyben egyszers­mind a cél is kifejeződik. Az őszi könyvhetek része ennek a mozgalomnak; a sikere több lépéssel ls előrevihet a nemes célhoz. S. E. látsszunk játszóteret! A legnagyobb varázsló a ami az övé lehetne, világgá azonnal vállalták, hogy az gyerek. Megfog egy darab megy egészen addig, amíg Oldal utca régóta foghíjas fát, és rögtön mozdony lesz egy nagy autó előtt nem ta- sarkára megrajzolják a ter­belőle, egymásra rak hármat, lálja magát. Rágondolni is veket, és nekiállnak terepet máris övé a világ legnagyobb rossz. rendezni. Kihuzigálták azt a tornya Egyetlen piclkesám- keUene nyomnunk a ^ lm pdlanatok alatt korulsza- gombját) hiszen a St e±nSk a földet guldja a Földet, ha akarja gombny*másos vUágban ke2. «fjr wgettitt aföUjlt. ld ZmSbea ^Íí ^tlS'méXb^SS ^ ^tCS't Kevés kell kicsi is elég a még több l^zótéi. k múltóval már gyerekek toldoUtohoz Azt ^f?' - f^ darabiS hancúrozhassanak. Érdemes tx>laogsa0anoz. nyomkodhatnánk, mert nem fölemlítenünk a példát ak. A kicsi lakás apró sai-ká- olyan tökéletes az automata, kor is ha b£zt08ra vesszuki ban is eljátszik. Birodalmat mint képzeljük. Ha mással a játszótér elkészül a vállalt képes létrehozni ott, ahol beszél, ha iskolát épít vagy határidőre A nekibuzdulást megveti a lábát. A bölcs ta- óvodát, kórházat vagy akár- ugyanis nem mindig lehet pács mégis azt mondja, ne mit — égető óhaj valameny- fölmelegíteni úgy mint a pa­en-gedjük, hogy ennyivel be- nyil —, legföljebb a két ke- ]acsintát Ahonnan kiszedték érje. Mert a kis lakás kicsi- zet tárja szét minden nyo- a gazt nőu helyette ke sarkában nem lehet ro- másra: pénz pedig nincsen. " hanni, üvöltenie se szabad Mert egy „összkomfortos" Kiderült, hogy a vasúti mindig, fára mászni, himba- játszótér akkor is drága, ha töltés oldalát mégse lehet lózni, leugrani, kapaszkodni kicsi. megbontani, ahonnan erede­— ezt is kellene valahol. Le- A „Aho tüeg a földet akarták szinte vegő is kell neki, ahol való- M ^ "" ban szabadnak érezheti ma­gát, és tér, ahol a távolságot. ha meg van szorulva. ről kellene hordani a földet, AUlon azt pedig nem tudják úgy tervezők. .... ... össze huszonöt-harminc vagy meoszervezní is erzékelm tudja. Kicsike x(„„ „„,,UÓÍ„ megszervezni i kepzelhet azt a kis sarkot majd hoza­sarok a városban, ahol szin- t^tot^K ho«-v mindenki hozzon fAn >\í r*rv1 a "lm VAn ol V-i 0+ íogjon íapaioi, eniseone ci kosárkával. Ez az első aka­tén birodalmat magának. Játszótér. pedig — maradt egy ország egy nép, megfogyatkozva. A helyzet a legújabbkori ma- magyarságság szellemi-etikai gyar sors szerves része. vállalásának totalitását képes Révész György elkészítette felmutatni. Elsősorban nem hazaszeretet dokumentum- is azáltal, hogy megtudjuk: a Magyarországhoz fűződő illyési hajszálgyökerek ereje filmjét. A Kanadába került magyarok generációinak élet­útjait követve, roppant hatá- legyőzheti az idegenben elért sos snittekkel és Fehéri Ta- jólétet és biztonságot, s a más szuggesztív erejű világának segítségével képi középkorú egyetemi tanár­igen mérnök végleg hazatér. Még értékes adalékkal járult hoz- inkább a következő befejező za a „diaszpóra-magyarság' újrafelfedezéséhez. Sok em­képsorral például: a már visszatérni nem tudó, idős bert szólaltatott meg, a szá- asszony arcán a könnyeknél Közgazdasági napok Ma folytatódik a közgaz- kor ugyanitt a közgazdasági dasági napok eseménysoro- szabályzók hatásáról és ér­zata Szegeden. Délelőtt 9 vényesüléséről a fa- és bú­órakor kezdődnek az előadá- toriparban dr. Barócsi And­sok a Technika Házában rás tart előadást. Az ATI­dály. A második? A szom­tunk gyöngykavicsot az utak- széd telek kerftése rogyad.i­• ra, majd szerzünk valahon- zi,k a ház falát vakolni kell, nan maszokat, hintát es a ^ hamarosan fölvonulási Most szabja újra utcáit és csúszdát, odalöttyintünk egy terület lesz Ki kell várnioík tereit városunk. A régi eresz- kis homokot, mert a „bírd- arnig a munka elkezdődik, és tékek széjjel ésnek, az új dalom" alapjaihoz az is kell, be £s fejeződik Lám mennyi csapolások pedig nem első- egy kicsit fúrunk-faragunk aka<jály kerekedik máris a sorban az ő igényei szerint majd, aztán kész a játszótér, teremtő szándék elé készülnek. A sok új házból Az apukáknak is kicsi a kis jön a gyerek, mint az áradat lakás, fotelban leélni minden * — nagy szerencsénk, hogy szabad időt, az se nagy di­végre jön! — és ha azt a csőség, egy kis mozgás neki Szép indulás a tíz játszó­kis sarkot nem adjuk neki, is jó. Ott a nagypapa, a ge- tér- Számítani lehet rá, más­reblyét ő is megfogja. Nem ho1 L veszik a lapot és vál­nehéz munka, szinte fölnőt- lalják a játékot. A baj csak teknek való játék egy ilyen az' hogy a felnőtt nem olyan játszótér. Kongresszusi föl- nagy varázsló, mint a gyerek, ajánlások között szerepel, fantáziája röghőzkötöttebb, a hogy a Város tíz új játszótér humora is vaskosabb. Az Oldal utca környékiek azt VIZIG-nél 14 órakor kezdő­dik a hatodik ötéves terv Többek között a vállalatok, szövetkezetek szervezéséről, elektronikus középgépek al- . „ kalmazásáról és a kisgépek epítölpan Irányelveiről és a beszerzésének feladatairól ta- várható szabályozásáról dr. nácskoznak. Délután 3 óra- Szűcs Endre előadása. világrajöttét segíti: adja hoz­zá az anyagot, a szerszámot, mondják, egy lendülettel ké­szén lehetett volna az első es megszervezi, hogy minden , . ..... , , , ®, adakozas példájaként a jat­ott legyen, mire kell. Nem hiszem, hogy szóözön kellene ide meggyőzés gya­nánt, A szegedi tervezők szótér, de most úgy érzik, ve­lük játszik valaki vagy va­lami, akinek arca nincsen. Csak közbejött valami. Horváth Dezsó

Next

/
Thumbnails
Contents