Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-18 / 244. szám
I Csütörtök, 1979. október 18. Elismerések, jutalmazások Bensőséges ünnepséget nos iskola), Bezdán Istvánrendeztek tegnap, szerdán nak (Mező Imre általános délután a KISZ Szeged vá- iskola). Csizmadia Lajosnér®si bizottságának üléstér- nak (Révai József általános mében. Azokat a pedagógu- iskola), dr. Papp Lásziónésokat köszöntötték, akik kiváló munkájukkal hozzájárultak a nyáron Szegeden megrendezett országos úttörő-olimpia sikeréhez. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének dicsérő oklevelét és pénzjutalmat nyújtottak át Ágoston Károlynénak (Gagarin általános iskola). Gergye Annának (Petőfi áltálának (Rókusi általános iskola), Molnár Józsefnek (Tá(ságváritelepi általános Iskola), Kecskés Antal (Dózsa György általános iskola), Buzai Sándorné (Béke utcai általános iskola), Oláh Károlyné (Zalka Máté általános iskola), Szedlák Mápéi általános iskola) és Bum- <ria (Rózsa Ferenc általános da Viktóriának (Zrínyi Ilo- iskola). Harmat István (Hána általános iskola). mán Kató általános iskola), Pénzjutalomban részesült Joó Sándorné (Szirmai áltaLévai Péter (béketeleoi ál- lános iskola), Hódi Attiláné talános iskola), Varga Sándorné (Odessza II. számú általános iskola). Lázár Mária (Tarján, 3-as számú általános iskola), Kiss Ernőné (Zrínyi általános Iskola), Juhász Tivadar (Gagann általános iskola) és Paiankai Tiborné (Móricz Zsigmond általános iskola). Múzeumi és műemléki hónap éprajz, nyelvjárás, helytörténet Kihirdették a megyei pályázatok eredményeit A múzeumi hónapok szép hagyománya Csongrád megyében, hogy ebben az időben hirdetik ki a néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályá- gyógymódok zat. valamint a történeti pá- munkájáért, lyázat eredményeit. Tegnap, szerdán délután a Móra FeAz ifjúsági tagozat első díját Majláth Sarolta (Szeged, Ságvári gimnázium) nyerte, Dorozsmai népi cimű palyaMásodik díjas lett Nóvák Zoltán (Csongrád) Tanyai telekelrendezés renc Múzeum dísztermében című dolgozata. A harmadik dr. Trogmayer Ottó múzeumigazgató adta át a pályázat nyerteseinek a jutalmakat. Az 1979. évi megyei néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat felnőtt kategóriájának első díját Szigeti György nyugalmazott főelőadó (Szeged) nyerte Hordás, aratás, cséplés Apátfalván című munkájával. Második ketten kapták meg, Sándor tanár (Makó) Szülő. díjon hárman osztoztak, Gyimesi Zoltán (Ságvári gimnázium, Szeged) Ragadványnevek Kisteleken — Tanyai telekelrendezés. Mihály Irén (Bethlen Gábor gimnázium, Hódmezővásárhely) Régi házak építése és berendezése Mindszenten — Mindszenti csúfnevek, régi utcanevek és babonák; Sós díjat Mária (Bethlen Gábor gimRácz názium, Hódmezővásárhely) Cséplés — Agyagosmesterség földem, Földeák ragadvány- — Székely szövőasszony cínevei és Pintér nyugdíjas (Szeged) Ferenc Szegedi mű munkáiért. Különdíjat ván (Eletem) osztozott. Harmadik díjjal jutalmazták Komoly Pál A mezőgazdasági munkák beindítása a felszabadulás után a makói járásban és Berta Sándor Generációk című dolgozatát. Az ifjúsági kategória első díját Kratochwill Otlilía szerezte meg A szegedi vár a XVII. század végén a XVIII. század elején című pályamunkájával, megosztva Szabó Jánossal, aki a szegedi munkásság két világháború közötti szociális helyzetét dolgozta fel. Második díjat kapott Molnár Judit A munkásság helyzete a gazdasági világválság kirobbanásának évében a Szegedi Napló tudósításai alapján és Róka Zsuzsa Munkanélküliség, egészségügyi nehézségek Szeged környékén 1935mondások és tájszók gyüjte- általános iskola gyújtőközöskapott a makói Kun Béla ben című pályamunkája. A ménye — Tanyai történetek című munkájáért. Harmadik díjjal jutalmazták Pánczél Józsefné (Csanádpalota) Gyermeknevelés a század elején és Komoly Pál nyugalmazott főelőadó (Szeged) A liszt felhasználása Pitvaros közben — Háziszappan készítése Pitvaroson cfmű munkájáért. Pénzjutalomban részesült Asztalos P. Kálmán (Csanádpalota). Bazsó Dénes (Villány), Berta Sándor (Hódmezővásárhely), Elek Pál hely) és Rúzs Molnár Imre (Szentes). sége. Pénzjutalomban részesült Kőszegfalvi Andrea, Vörös Éva, Lele Katalin és Nagy Mariann, valamennyien a vásárhelyi Bethlen Gábor gimnázium tanulói. Többen könyvjutalomban es oklevél-elismerésben részesültek. Az 1979. évi múzeumtörténeti pályázat felnőtt kategóriájának első diját id. Juhász Antal nyerte A mindszenti polgári iskola története 1925—39. című pályamun(Hódmezővásár- kájával. A két második díjon Balogh Imre (Galíciától a Piavéig) és Bátki Isikét harmadik díjat Takács Miklós (A vajdasági proletariátus munkakörülményei 1923. és 28. között) és Engi Péter (A munkásosztály helyzete a két világháború között). Különdíjban részesült Szabó Róbert, Kríván Márta, Cseh Mária, Ceglédi Sándor, Maoolács Judit és Mónus János. Többen könyvjutalmat kaptak. A csoportos pályaművek kategóriájában az első és második díjat nem adták ki. Harmadik díjat kapott Perjést Anikó és Hencz László feszty-körkép című munkájáért. Magyarok a prérin Szines magyar dokumen- zad elején tengerentúlra ketumfilm. Dr. Dojcsák Győző rült, ma már legidősebb m új fih • kutatásainak és Ungvári Ta- nemzedék tagjait, a Sasmás filmnovellájának fel- katchewan tartomány magyar végleg megpihenő felvevőRévész településeit alapító, legendák géppel. Vagyis — a meginFehéri ködébe veszett gróf Eszter- dultsággal, amit a nézőnek Révész házy Pál Oszkár kilétét ku- is nehéz leküzdenie magátatókat, a tartomány minisz- ban, kifelé tartva a moziból terelnökét és a magyarok Látta a könnyeket, a csodamellett békésen élő szlovák szép, szinte nem is e világi telepeseket. Torontót, a magyarokkal ba. , „ M, A film talán legnagyobb rátkozó indiánokat (sonskörus. A vásznon gyönyörű szí- esztétikai értéke, hogy a do- zösség?), hallotta az öreg manes felvételeken magyar tá- kumentarista, minden kom- gyar parasztembernek megjak. Később regi-régi íeny- mentárt nélkülöző riport- maradt bácsi balladai szépképek, fejkendős nők és ka- elemeket igen átgondolt szer- ségű énekét a hipermodern lapos-bajuszos férfiak törne- kezetben, arányosan és majd- konyhában, s a- mérnök-tagéi a fiumei kikötőben, az hogynem szemérmes tartóz- nár szavait. Megy kifelé a óceánon túlra induló gőzo- kodással alkalmazta. Éppen moziból s tudja: itthon van sökre várakozva, s közben a ígv érve e] katartikus hatást. az ő országában ahol maHimnusz. Szívszorító kepek. A látszólag távolságtartó fii- gyar nyelvű az ütött-kopott mes attitűd, ha tisztességes felirat az utca túloldalán. És és okos tematikájú, érzelmi- arra gondol: bár hazajönnéhasználásával irta: György. Fényképezte: Tamás. Rendezte: György. A Himnuszt éneklik. Templomi orgonakísérettel, reszketés hangú öregasszonykóJózsef Attila Hazám-jának sorai kísértenek, a kltántor gott magyar ezrekről. Egész leg a legtöbbet tud adni: az , falvolf fftl csen. inioi í, neKfalvak kerekedtek föl. csép. 1956-ban kivándorolt, tehát pet sem törődve a hajókon uralkodó embertelen viszonyokkal. Valahol Európa kö- kintendő dr.' Dojcsák Győző zepén, a Kárpát-medencében sorsára történt nagyobb koncentráció a hazához való kötődésnek, a nemzeti tudat és a hazajöhettek volnq az utolsó nagv -'tántorgó mindnyájan. legalább együtt hullám"/ képviselőjének te- lennénk. Domonkos László Művészeti tanács Alakuló ülését tartotta tegnap Szegeden, a Hazafias Népfront Vörösmarty utcai székházában, a Szegedi Nemzeti Színház művészeti tanácsa. Pontosabban szólva: első ülését tartotta az újjáalakult művészeti tanács, amely fogalmazvány nem mentes a humoros felhangzattól, lévén olyan testületről szó (hagyományosan), melynek az elmúlt esztendők során egyetlen életjelensége és tevékenysége merült ki abban, hogy időről időre megalakult, illetve újjáalakult. Ez a gyűlés is magán viselte a reinkarnáció szokásos gyermekbetegségeit. Egyszerre akart beszélni mindenről, ami a színházművészet, ezen belül a szegedi alkotóműhely, táján akut gond, s az elhangzó javaslatok is, ennek következtében, meglehetősen szerteágazóak voltak. Viszont a résztvevők (a színház vezetői és több vezető művésze mellett megyei, városi párt-, állami és tömegszervezetek, a társ művészeti szövetségek, a sajtó képviselői) tájékoztatást kaptak a prózai és az operai, illetve a zenés részleg közeli, illetve távlati terveiről. Közülük ízelítőül: a prózai tásulat Ibsen-, Shakespeare- és Németh Lászlóbemutatókat tervez, sőt több mai, fiatal drámaíró munkájával foglalkozik. Az opera április elején két előadást tart Budapesten az Erkel Színházban, a nyárra várnai turnét szervez, s biztató tárgyalásokat folytat egy 1981 tavaszán esedékes, egyhónpos nyugat-németországi vendégjátékról is. Idén, az Anna Bolenához, a Donizetti-repertoárt újítják fel. jövőre hasonló ciklust tudnak kihozni Mozart operáiból. N. I. rr Oszi könyvhetek Ennél látványosabb, ünnepélyesebb könyvakcióink persze vannak, szerencsére. Ezt nem is nevezi senki ünnepnek. Az 1960 óta minden évben megrendezett őszi könyvheteken „csak" dolgoznak; népművelők, könyvtárosok és könyvterjesztők, pedagógusok, politikai és társadalmi szervezetek, mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek képviselői. Szerveznek, rendeznek, megnyitnak, agitálnak, előadnak. Előkészítik és megszervezik a könyv és olvasója közötti találkozásokat — főként olyan helyeken, ahol ez még nem mindennapos. J5s ilyenformán mégis csak ünnepeket teremtenek. Hiszen, ha sikerül megcsinálni, amit terveztek, akkor azok az emberek is a kezükbe veszik a könyveket, akik ezt eddig nem tették, mondjuk idő, akarat, kíváncsiság vagy szabad kéz híján. Vagy mert nem is volt könyv a kezük ügyében. Az őszi könyvheteknek az a célja és értelme, hogy e hasznos kampány során új olvasók toborzódnak. Kampányról beszélünk, bár ha rossz ízek tapadtak a szóhoz. De hogyan másként nevezzük a könyv és az olvasás érdekében egy hónapig tartó fokozott buzgólkodást? A községekben — mert az őszi könyvhetek elsősorban a vidék kulturális megmozdulása — egymást követik majd a könyvről és a könyvért, pontosabban az olvasó művelt emberért való események: író-olvasó találkozók, kiállítások, könyvvásárok, előadások, beszélgetések, Irodalmi műsorok, vetélkedők. Az idei eseménysorozat holnap, pénteken kezdődik a Zala megyében. Lenti városában megtartandó országos nyitó ünnepséggel. Ugyanezen a napon Csongrádon lesz a mi megyénk őszi könyvheteinek megnyitója — és ezentúl november 18-ig, szinte naponta tartanak Csongrád megye valamelyik községében „könyves rendezvényt". A program alakulását most az is meghatározta, hogy a magyar irodalom két nagysága, Móricz Zsigmond és Móra Ferenc száz évvel ezelőtt született; meg az ls, hogy gyermekév van. Évfordulóq-ünneplős, apropókat és aktualitásokat kereső általános hajlandóságunknak ezúttal csak hasznát látjuk, hiszen tudjuk, e két íróval nem lehet elég a sok találkozás sem, és a találkozásokat az irodalommal nem lehet elég korán kezdeni; mindenesetre a gyermekkorban már kell. Az „Olvasó népért" köztudomásúan egy mozgalom neve, amelyben egyszersmind a cél is kifejeződik. Az őszi könyvhetek része ennek a mozgalomnak; a sikere több lépéssel ls előrevihet a nemes célhoz. S. E. látsszunk játszóteret! A legnagyobb varázsló a ami az övé lehetne, világgá azonnal vállalták, hogy az gyerek. Megfog egy darab megy egészen addig, amíg Oldal utca régóta foghíjas fát, és rögtön mozdony lesz egy nagy autó előtt nem ta- sarkára megrajzolják a terbelőle, egymásra rak hármat, lálja magát. Rágondolni is veket, és nekiállnak terepet máris övé a világ legnagyobb rossz. rendezni. Kihuzigálták azt a tornya Egyetlen piclkesám- keUene nyomnunk a ^ lm pdlanatok alatt korulsza- gombját) hiszen a St e±nSk a földet guldja a Földet, ha akarja gombny*másos vUágban ke2. «fjr wgettitt aföUjlt. ld ZmSbea ^Íí ^tlS'méXb^SS ^ ^tCS't Kevés kell kicsi is elég a még több l^zótéi. k múltóval már gyerekek toldoUtohoz Azt ^f?' - f^ darabiS hancúrozhassanak. Érdemes tx>laogsa0anoz. nyomkodhatnánk, mert nem fölemlítenünk a példát ak. A kicsi lakás apró sai-ká- olyan tökéletes az automata, kor is ha b£zt08ra vesszuki ban is eljátszik. Birodalmat mint képzeljük. Ha mással a játszótér elkészül a vállalt képes létrehozni ott, ahol beszél, ha iskolát épít vagy határidőre A nekibuzdulást megveti a lábát. A bölcs ta- óvodát, kórházat vagy akár- ugyanis nem mindig lehet pács mégis azt mondja, ne mit — égető óhaj valameny- fölmelegíteni úgy mint a paen-gedjük, hogy ennyivel be- nyil —, legföljebb a két ke- ]acsintát Ahonnan kiszedték érje. Mert a kis lakás kicsi- zet tárja szét minden nyo- a gazt nőu helyette ke sarkában nem lehet ro- másra: pénz pedig nincsen. " hanni, üvöltenie se szabad Mert egy „összkomfortos" Kiderült, hogy a vasúti mindig, fára mászni, himba- játszótér akkor is drága, ha töltés oldalát mégse lehet lózni, leugrani, kapaszkodni kicsi. megbontani, ahonnan erede— ezt is kellene valahol. Le- A „Aho tüeg a földet akarták szinte vegő is kell neki, ahol való- M ^ "" ban szabadnak érezheti magát, és tér, ahol a távolságot. ha meg van szorulva. ről kellene hordani a földet, AUlon azt pedig nem tudják úgy tervezők. .... ... össze huszonöt-harminc vagy meoszervezní is erzékelm tudja. Kicsike x(„„ „„,,UÓÍ„ megszervezni i kepzelhet azt a kis sarkot majd hozasarok a városban, ahol szin- t^tot^K ho«-v mindenki hozzon fAn >\í r*rv1 a "lm VAn ol V-i 0+ íogjon íapaioi, eniseone ci kosárkával. Ez az első akatén birodalmat magának. Játszótér. pedig — maradt egy ország egy nép, megfogyatkozva. A helyzet a legújabbkori ma- magyarságság szellemi-etikai gyar sors szerves része. vállalásának totalitását képes Révész György elkészítette felmutatni. Elsősorban nem hazaszeretet dokumentum- is azáltal, hogy megtudjuk: a Magyarországhoz fűződő illyési hajszálgyökerek ereje filmjét. A Kanadába került magyarok generációinak életútjait követve, roppant hatá- legyőzheti az idegenben elért sos snittekkel és Fehéri Ta- jólétet és biztonságot, s a más szuggesztív erejű világának segítségével képi középkorú egyetemi tanárigen mérnök végleg hazatér. Még értékes adalékkal járult hoz- inkább a következő befejező za a „diaszpóra-magyarság' újrafelfedezéséhez. Sok emképsorral például: a már visszatérni nem tudó, idős bert szólaltatott meg, a szá- asszony arcán a könnyeknél Közgazdasági napok Ma folytatódik a közgaz- kor ugyanitt a közgazdasági dasági napok eseménysoro- szabályzók hatásáról és érzata Szegeden. Délelőtt 9 vényesüléséről a fa- és búórakor kezdődnek az előadá- toriparban dr. Barócsi Andsok a Technika Házában rás tart előadást. Az ATIdály. A második? A szomtunk gyöngykavicsot az utak- széd telek kerftése rogyad.i• ra, majd szerzünk valahon- zi,k a ház falát vakolni kell, nan maszokat, hintát es a ^ hamarosan fölvonulási Most szabja újra utcáit és csúszdát, odalöttyintünk egy terület lesz Ki kell várnioík tereit városunk. A régi eresz- kis homokot, mert a „bírd- arnig a munka elkezdődik, és tékek széjjel ésnek, az új dalom" alapjaihoz az is kell, be £s fejeződik Lám mennyi csapolások pedig nem első- egy kicsit fúrunk-faragunk aka<jály kerekedik máris a sorban az ő igényei szerint majd, aztán kész a játszótér, teremtő szándék elé készülnek. A sok új házból Az apukáknak is kicsi a kis jön a gyerek, mint az áradat lakás, fotelban leélni minden * — nagy szerencsénk, hogy szabad időt, az se nagy divégre jön! — és ha azt a csőség, egy kis mozgás neki Szép indulás a tíz játszókis sarkot nem adjuk neki, is jó. Ott a nagypapa, a ge- tér- Számítani lehet rá, másreblyét ő is megfogja. Nem ho1 L veszik a lapot és válnehéz munka, szinte fölnőt- lalják a játékot. A baj csak teknek való játék egy ilyen az' hogy a felnőtt nem olyan játszótér. Kongresszusi föl- nagy varázsló, mint a gyerek, ajánlások között szerepel, fantáziája röghőzkötöttebb, a hogy a Város tíz új játszótér humora is vaskosabb. Az Oldal utca környékiek azt VIZIG-nél 14 órakor kezdődik a hatodik ötéves terv Többek között a vállalatok, szövetkezetek szervezéséről, elektronikus középgépek al- . „ kalmazásáról és a kisgépek epítölpan Irányelveiről és a beszerzésének feladatairól ta- várható szabályozásáról dr. nácskoznak. Délután 3 óra- Szűcs Endre előadása. világrajöttét segíti: adja hozzá az anyagot, a szerszámot, mondják, egy lendülettel készén lehetett volna az első es megszervezi, hogy minden , . ..... , , , ®, adakozas példájaként a jatott legyen, mire kell. Nem hiszem, hogy szóözön kellene ide meggyőzés gyanánt, A szegedi tervezők szótér, de most úgy érzik, velük játszik valaki vagy valami, akinek arca nincsen. Csak közbejött valami. Horváth Dezsó