Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-18 / 244. szám

A Csütörtök, 1979. október 18. Szemléletes kupakfanács A vállalati értekezleten Ismertették a soron i<sző legfontosabb tennivalókat. Többen, többször, „nyomatékosan hangsúlyozták'', „kiemelték", „felhívták a figyelmei rá", hogy a feladatokat csak úgy lehet sikerrel megoldani. a magasabb mércével iiiért minőségi követelményeknek eleget tenni. ha mindenütt úgymond „szemléletváltoztatásra ösztönözzük a dolgozókat". A szemléletformálás jelentőségéről elhangzó, már-már frázispul>g tatónak tűnő szónoklatok közben a tanácskozóasztalnál ülő művezetők többször öszs/ekacsin toltak alig látható cinkos mosollyal. Legfiatalabb társuk nem vett részt u némajátékban, sőt majdhogynem értetlenül nézett rájuk. A tanácskozás után a műhelyek felé ballagva a gyárudvaron aztán kibuggyant belőle a kérdés, hogy mi az ördögöt somolyogtak a többiek a felszólalások hallgatása közben. Mondta, nem érti, mi megmosolyogni való van azon. hogy oda kell sülni az embereik elé, ismertetni velük a követelményeket. S mondta mindjárt azt is. hogy egyetért 6 a „szemléletformálással" is. csak éppen nem sok elképzelése van nrról. hogyan kellene aztcsi' n ál ni. Ennek hallatára az Idősebbek a már ismert cinkas pillantással néztek üszsze. Azután körbefogták a fiút B megkezdődött az ..oktatás". 1'ercek alatt kiderült hogy az értekezleten éppen azért Bomolyogtak, mert semmitmondó frázispu fogta tásnak érzik — jó Ideje már — az olyan felszólalásokat. amelyek a „szemléletváltoztatás szükségességéről" szólnak — s nem a szemlélet az emberek , gondolkodásmódja megváltoztatásának lehetőségeiről. hogyanjáról, módszeréről. — .Mert hiába állsz oda művezetőkém — hallottam a gyárudvart beszélgetésen a fiatal munkatárs „oktatóitól" —. hiába mondod, hogy emberek, változtassunk, mert azt várják el tőlünk. Ha nem tudod megmondani, hogy min és hogyan, összenéznek a hátad mögött a munkások, legyintenek, hogy csak „prédikáljál" — s minden marad a régiben. Mert a jelszószerúen hangoztatott szavakon — önmagukban — múlik a legkevesebb. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azoktól a legritkább esetben változik meg egycsapusra a termelékenység, a munkafegyelem, a szemlélet. Kell hozzájuk még valami, amit — ugyancsak divatos kifejezéssel élve — érdekeltségnek neveznek. Azzal is hatni kell a dolgozók szemléletére, gondolkodásmódjára. — Mert hiába mondogatjuk a rendszeresen elkésőnek, hogy a pontosság erény, hogy ha késik, hátráltatja a többieket is. nem szép dolog, amit csinál és változtasson rajta, egyik fülén be, a másikon ki. Ellenben, ha az elszámolásnál levonjuk béréből a le nem dolgozott órákra jutó összeget, bizonyára gondolkodni kezd, megéri-e neki. ha máskor is el-elkéseget. — S többnyire hiába mondogatjuk szép szavakkal a lógósoknak, hogy változtassanak a munkafegyelmükön. Amíg a vezető és a kollektíva eltűri a lazsálást, addig bizony, ha csak tehetik, kibújnak a komolyabb munkavégzés alól. Ám ha azt mondjak, hogy elég. mert a többiek bérén. prémiumán és nyeresegén is meglátszik, hogy néhányan rosszul dolgoznak. lehet változtatni a dolgon. Közösen, a becsülettel dolgozók közös érdekeltsége alapján. Például jutalom, prémiumelvonással. Igaz. az ilyen módszereknek ellene mondható, hogy ezekkel nem a dolgozó gondolkodásmódját változtattuk meg. legfeljebb a munkafegyelmét. Csakhogy: a fegyelmezettebben. dolgozó ember fegyelmezettebben is gondolkodik, felelősebben, jobban látva a célok, feladatok, érdekeltségek összefüggéseit. Változik a szemlélete, a gondolkodásmódja. — Ahol fegyelem van — magyarázták a fiatal művezetőnek —. ott jobb a kollektíva is. Mert ahol mindenki egyforma intenzitással, erővel dolgozik, ott nincs irígykedés vagy mérgelődés azért, mert a másik kevesebbet végez; nincsenek ellensé-' ges. a munkahelyi légkört mérgező indulatok; ott megértik egymást az emberek. Sőt, idővel nemcsak a gyárkapun belüli közős dolgaikban értenek szót, hanem kíváncsiak lesznek egymás életére, boldogulására is. S ahol. akinek kell. közösen segítenek; idővel megosztják a munkán túli gondokat és örömöket la Vagyis megtörténik a szemléletváltozás. Amit nem lehet elérni csak szavakkal. Hatástalan a sok-sok értekezlet. brigádgyűlés. műhelymegbeszélés, ha azon csak a frázispufogtatás szintjén kerül szóba a szemléletformálás. Ahogyan az üzem udvarán alakult kupaktanácstól hallotta a fiatal művezető: nem „prédikálni", fegyelmezetten tenni kelll Szabó Magdolna Tslajjavítás gipsszel A szuperfoszfát és az extrakciós foszforsav gyártásánál képződő foszfor-gipszet eddig mellékterméknek tekintették. A sztavropoli mezőgazdasági intézet szakemberei a foszfor-gipsz szikes talajokba való adagolásával próbálkoztak. Nagy sótartalmú feketeföld talajokon végzett kísérletek során sikerült a napraforgó terméshozamát több mint 22. az évelő búzáét pedig 63 százalékkal növelniük. Segédmotorkerékpárok vizsgáztatása Aligha kerülhette el a segédmotor-kerékpárral rendelkezők figyelmét az a rendelkezés, mely szerint 1980. január elsejétől csak akkor használhatják járművüket a közúton, ha azt szabályos hatósági jelzéssel látták el. Hatósági jelzésként pedig azok a beütött, vagy maratott jelzések fogadhatók el, (melyek a CM betűjelet és a hengerűrtartalmat, jelző számot tartalmazzák. Helyes jelzés tehát például a CM 48,8 vagy a 48,8 CM; s helytelen a 48,8 cin1. a 48,8 ccm, vagy a 48,8 CM3 felirat. Mivel még az idén eladott segédmotor-kerékpárok között is vannak olyanok, melyeknek jelzése nem szabályos. esetleg nincs is jelzésük, ezért a járművezetőknek azt ajánlják a KPM Autófelügyeletének szakemberei, hogy vizsgálják meg járművüket. S ha kell. mielőbb Jelentkezzenek a megyei közlekedésfelügyeleten. A KPM Autófelügyeletének szegedi munkatársai ugyanis — noha májustól rendszeresen szerveznek vizsganapokat — a megye körülbelül harmincezer segédmotoros kerékpárjából mindeddig csupán tízezret láttak el szabályos hatósági jelzéssel. A többit a határidőig, december 31-ig hátralevő két hónapban kell majd felülvizsgálniuk. vagy Szegeden, a Kossuth Lajos sugárúti állomáson, vagy vidéken. A megye városainak nagyobb üzemeibe, községeibe is kimennek ugyanis az autófelügyelet munkatársai, ha legalább 150—200 segédmotoros kerékpár tulajdonosai gyűlnek Qssze a vizsga időpontjában. Az autófelügyelet dolgozói tehát hívásra házhoz is mennek, s Szegeden is várják az ügyfeleket. Legközelebb október 22-én. a Kossuth Lajos sugárúti műszaki állomáson. Alföldi tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia Fö'irajztudományi Kutatóintézetének alföldi csoportja (Békéscsaba) évente két kötetben ad közre értékes tudományos dolgozatokat, Alföldi tanulmányok címmel. Az Alföld-kutatás tudományos fóruma természetesen nem békéscsabai érdekeltségű csupán, ami kitűnik a most megjelent kötet tematikájából és szerzői gárdájából egyaránt. Tanulmányt olvashatunk egyebek között az alföldi szénhidrogénkutatások eredményeiről és perspektíváiról; a rétegvizes kutak gáz-előfordulási rendszerének földrajzi vizsgálatáról; . az alföldi agrárvárosok külterületi népességének alakulásáról; az alföldi városfejlődés elmúlt évszázadáról és az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióról; az iparosítás gazdasági. társadalmi átalakító hatásáról a Dél-Alföldön. — hogy csak néhány fontosabb témát említsünk. A szerzői gárda pedig Szegedről. Szolnokról, Békéscsabáról. Debrecenből tevődik össze. Szegedi kutatók közül dr. Fehér József, dr. Krajkó Gyula és dr. Mészáros Rezső szerepel az új kötetben, s témájánál fogva különös érdeklődésre tarthat számot Szegeden dr. Somfai Attila főgeológus írása az alföldi szénhidrogén-ku ta tásokról. Bár kifejezetten szakmai, tudományos kiadvány az Alföldi tanulmányok. ezúttal ismertetésekor nem mulaszthatjuk fel. hogy Somfai Attila dolgozaténak rövid Ismertetését ls ide Iktassuk. A szerző ugyanis példás tömörséggel vázolja az alföldi kőolaj- és földgázkutatás történetét és bepillantást ad jövöjébe is. Megtudjuk soraiból, hogy eddig az Alföldön mintegy 3200 kutat fúrtak, melyeknek együttes hossza 4 és fél millió méter. Ma már a 3 ezer méternél mélyebb kutak fúrása ls rutinfeladatnak számít. Az ország legmélyebb kútja Vásárhelyen készült — 5842 és fél méter mély. A Pannon-medence — geotermikus értékei alapján — a térség legmelegebb része. Ezzel együtt jár. hogy 4500 méteres mélységen túl • már inkább a gázkutatás lehet ígéretes. Az alföldi Ismert olajkészletek általában az 1600—2000 méteres mélységben fekszenek, de a továbbiakban mégis reményteljes a kutatás 5000—6000 méter körül ls. Az alföldi kutatást továbbra is jelentősnek minősíti a szakember. Szavaiból kiderül, hogy a kutatás mind több költséget igényel, hiszen geológiailag kevésbé ismert területek és nagyobb mélységek felé orientálódik. Ezért állandóan korszerűsíteni kell a fúróberendezés-parkot. s növelni a szakemberek képzési színvonalát, Ez a tendencia egyébként nem hazai specialitás, világviszonylatban is jellemző. Ilyen viszonyításban természetesen a drágulás ellenére is rentábilis marad távlatokban a hazai kutatás is. Az Alföldi tanulmányok a tájegység tudományos életének példás fóruma. Határozott és tiszta profil, tudományos igény, a térség problémái iránti érzékenység Jellemzi. Sz. S. I. A halló szemüveg Egy új japán találmány alapján nincs messze az az idő amikor majd azok ls jől fognak hallani, akiknek lyukas a dobhártyájuk, mégpedig egy új hallószerkezet se gitségével. mely külsőleg megtévesztésig hasonlít egy közönséges szemüvegre. A különlegesen kiképzett szárak felfogják a hangot, átalakítják mechanikus vibráló jelekké.' s ezeket továbbítják a lul belsejébe, mégpedig a csonthártyák segítségével. Az újszerű segédeszköz egyik óriási előnye az eddig ismert hallókészülékkel szemben az. hogy nem erősíti fel az összes hangot 111. háttér zajt. ami különben rendkívül zavaró lehet. Egy egyirányú miniatürizált mikrofon segítségével tisztán, a zavaró zajoktól elkülönítve hallják majd a halláskárosultak a hangúkat. Csendes járművek A villamos járművek fejlesztése terén jelentős előrehaladás tortént 1978-ban az Egyesült Államokban. Négy nagy gépkocsígyár, a General Motors, a Ford. a Chrysler és az American Motors közös fejlesztési programot dolgozott ki. nyolc akkumulátorgyár részvételével. Amerikai kutatóintézetekből újabban kikerült villamosautótípusok 40—220 amperórás akkumulátorral 90—150 km távolságot tudnak megtenni, 70—93 km/óra maximális sebességgel. A 680 kg súlyú akkumulátorok 2,5-ször több energiát tárolnak a hagyományosokhoz viszonyítva. A környezetvédelmi szempontból előnyös villamos járművek (csendesek, nem szenynyezik a levefiőU. könnyen kezelhetők és kevesebb karbantartást igényelnek. Szintén a környezetvédelmi szempontok vezérelték az amerikai Boeing repülőgép gyárat a zajtalan „QSRA" típus kifejlesztése során. Egy kísérleti program keretén belül a NASA mérnökök közreműködésével a Buffalo típus továbbfejlesztett. de csendes változata a QSRA. A gép zajkeltése egy tizede a forgalomban levő sugárhajtású gépekhez viszonyítva. Starthossza 400 méter és leszállása ls rövid pályát igényel Coanda típusú fékszárnyai jóvoltából. Szárnyfesztávolsága 22,4 méter. Négy Lycoming YF 102 típusú hajtóművének tolóereje egyenként 3400 kp. Gazdasági bírságok A jól, ügyesen gazdálkodó vállalatok haszonra tesznek szert. Ez ugyebár közhelyszerű megállapítás. De igaz. A fordítottja viszont nem feltétlenül. Azaz. a haszonnal dicsekedő vállalatok nem biztos, hogy mind jól és ügyesen gazdálkodók. Akadnak ügyeskedők. Az ügyeskedés pedig legtöbbször törvénytelenséget. a szocialista gazdálkodás elveit sértő manipulációt takar. Mert hasznot úgy is be lehet seperni — ehhez még közgazdasági képzettség sem kell —, hogy az áruért a törvényes árnál többet kérünk, ha a rossz minőségű terméket a kiválóért járó pénzért adjuk, vagy ha csak olyan árura szerződünk. melynek gyártása csupán nekünk előnyös. Népszerű, a munkások körében elismert igazgató az is lehet, aki a vállalat monopolhelyzetével visszaélve bizonytalanságban tartja, túlontúl függő viszonyba kényszeríti megrendelőit, aki még úgy is biztosítani tudja dolgozóinak, vezető szakembereinek a béremelést, a magasabb jövedelmet, ha a gyárból kikerülő áru korántsem az és olyan, melyre a kereskedelem az előzetes megállapodás alapján számíthatna. A gazdasági bírság alapjául szolgáló variációkat — jogi nyelven: vállalati magatartásokat — ezzel még nem vonultattuk fel hiánytalanul. A bírósági perek alapján még tovább bővfthetnénk a példatárt, ahogyan a gazdasági bírság kiszabására vohatkozó legújabb — idén május 26-án megjelent — minisztertanácsi rendelet ls jóval több feltételt vesz figyelembe. így többek, között azt, ha a vállalati törekvések nincsenek összhangban a társadalmi-népgazdasági célokkal, ha a gazdaságos termeléssel párhuzamosan nem fordítanak gondot a munkafeltételek, a biztonságos munkakörülmények megteremtésére. Az általános megfogalmazásnál többet mond a gyakorlati példa, ezért elevenítsünk fel néhányat azokból a történetekből, melyekre a bíróság a gazdasági bírság kiszabásával tett pontot. A példákért nem is kell mészszire mennünk. A szegedi MEDIKÉMIA Ipari Szövetkezet esetére a Glykolstoppal és az Autoglykollal, még bizonyára sokan emlékeznek. A bírósági eljábás során egyebek között megállapították, hogy termékeinek árát a szövetkezet nem az alapanyagáraknak megfelelően állapította meg. az árak kialakításánál sokszor indokolatlan értékesítési különköitségeket is figyelembe vett. s így jelentős összegű tisztességtelen haszonra tett szert. A Szentes és Vidéke ÁFÉSZ egyik vegyesiparcikk boltjában — ez ügyben nemrég ítélkezett a Szegedi Megyei Bíróság — hasonló módszerrel, ugyancsak árdrágítással értek el törvénytelenül magas bevételt. S még egy példa — az 1974—75-ös esztendőből —. ezt a íorráskúti Haladás Mgtsz szolgáltatta; szolgáltatásával, a fuvarozással fölözött le több vállalattól tisztességtelen hasznot. A trükk megint csak ismerős: a termelőszövetkezet gépkocsivezetői a fuvarleveleket szabálytalanul töltötték ki. s így a szövetkezetnél a tehergépjármű-díjszabásban megállapított maximált díjnál magasabb összeget számláztak. A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága ezért gazdasági bírság kiszabását indítványozta a Haladás Mgtsz-szel szemben. Az idén hozott jogerős bírósági ítélet 687 ezer 108 forintos bírság megfizetésére kötelezte a termelőszövetkezetet. Hasonló ok miatt a kőrösladányl Magyar—Vietnam Mgtsz-re Is gazdasági bírság vár. A KNEB indítványa közel öt millió forintos tisztességtelen haszonra hívta fel a figyelmet. * Gazdasági bírságot javasolni — a bírság kiszabására indítványt előterjeszteni — csak minden részletre kiterjedő ellenőrzés, vizsgálat alapján lehet. S jóllehet a legújabb, a már említett jogszabály a korábbinál egyértelműbben fogalmaz, amikor kimondja, hogy a vizsgálatra jogosult szerveknek kötelességük a gazdasági bírságra okot adó vállalati magatartásokra felhívni a felügyeleti szervek figyelmét — egyúttal a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, s a legfőbb ügyészt is tájékoztatniuk kell —. mégis meglehetősen kevés indítvány születik. Kevés, mert a kívülállónak — például a legfőbb ügyésznek, a SZOT-nak, a szakszervezetek megyei tanácsainak. — hosszú időre, sokszor hónapokra van szükségük ahhoz, hogy az adott vállalatok gazdálkodásába betekintvén valójában megalapozott indítványt terjeszthessenek elő. A beavatottak elsősorban a minisztériumok, akik a jó gazda szemével — és szigorával — tor kinthetnék át a felügyeletük alá tartozó vállalatok gazdálkodását, nem mindig élnek a lehetőséggel, s nem indítványozzák a tisztességtelen haszon megvonását. Sőt, a bíróság tapasztalatai legalábbis erre engednek következtetni. azon fáradoznak, hogy tisztára mossák az elmarasztalható üzemeket, gyárakat, szövetkezeteket. Talán a mundér becsületét féltik, talán attól tartanak, hogy saját tevékenységük felett ls pálcát törnek akkor, ha elismerik. - felfedik s bírságolni indítványozzák az általuk ellenőrzött cég gazdálkodási visszásságait. * A gazdasági bírság kollektív szankció, a vállalat — üzem. ipari vagy mezőgazdasági szövetkezet — egészét sújtja, hátrányai alól sem a vezetők, sem a beosztottak nem mentesülnek. De mert mindenkire egyaránt vonatkozik, ezért személytelen is. Ha kiszabását nem követi személyi felelősségre vonás a vállalatnál, hatását aligha éri el. E téren mi a tapasztalat? A megbírságolt gazdálkodó szerveit kifizetik a bírósági ítéletben megállapított forintokat. s ezzel az ügyet lezártnak tekintik. Noha kétségtelen tény, a gazdasági bírságra okot adó vállalati magatartásért, valóságos, néven nevezhető emberek felelősek. fegyelmi büntetésük legtöbbször mégis elmarad. „Akinek fegyelmit adhattunk volna. Időközben elment a vállalattól" — hallani nemegyszer az érvelést. Megfontolásra alkalmas az a tapasztalat is. miszerint a megbírságolt vállalatok partnerei igencsak ritkán követelnek kártérítést. Pedig van rá lehetőségük. A bírság kiszabásával úgy látszik, ők is elintézettnek vélik az ügyet. Nem így a fogyasztók — a vásárlót károsító esetek szenvedő alanyai —, akik méltatlankodnak, amikor otthon kiderül, folyik az újonnan vásárolt olajkályha tartálya; az első mosás után elveszti színét és formáját a pulóver és fgy tovább. Szóval a vásárló bosszankodik, s szent fogadalmat tesz. a kérdéses cég árujáért többé az életben nem ad pénzt. Legfeljebb enyhül a haragja, amikor arról hall. az adott vállalatot gazdasági bírsággal sújtották. A vásárló kára ezzel ugyan nem térül meg, mégis bizakodhat, a jövőben talán kevésbé lesz kiszolgáltatottja a nagyvállalatok egyeduralkodó pozíciójának. Ladányi Zsuzsa