Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-17 / 243. szám

Szerda, 1979. október 17: Hatáskörök, döntések, pártirányítás Az államélet fejlődése a szegedi járásban Munkamódszerben, az idő­szerű feladatok elvégzésében, a demokratikus centralizmus « a pórtirányítás érvényesí­tésében sóikat fejlődött az utóbbi években a szegedi já­rási tanácsi hivatal munkája, és ugyanez mondható el a területéhez tartozó nagyköz­ségi és községi tanácsok te­vékenységéről is. Az állam­élet továbbfejlesztésének üte­mét és Irányát meghatározta az MSZMP KB 1971. novem­beri állásfoglalása az állam­igazgatás fejlesztéséről és az állami szervek pártirányftó­sáról. Ennek érvényesülésé­ről beszélgettünk Fodor Ist­vánnal, a szegedi járási ta­nácsi hivatal vezetőjével. — Az irányító pártszerv, a járási pártbizottság és a me­gyei tanács hivatalunk mun­kájának javítására konkrét feladatat határozott meg, pél­dául a szervező, a megelőző, n segítő tevékenységben, a bürokratizmus kiszorítósára az ügyvitelből. Ügy vélem, hivatalunk sikeresen hajtot­1a végre a tanácsi hálózat korszerűsítésével együtt járó szervezési feladatokat, és vé­gezte el az új tanácstörvény­ben előírt irányító és ellen­őrző munkáját. Emellett, il­letve ezzel egy időben terv­szerűen Javult a hivatali apparátusban dolgozók szak­mai és politikai felkészültsé­ge, vagyis a szervezeti egy­ségek tevékenységének össz­hangja a járás nagyközségei­ben. községeiben jobban se­gítette a közös célkitűzések elérését. Beszélgetésünknek ennél a pontjánál hozzátette azon­ban Fodor István, hogy ezt az összhangot a jövőben is erősíteni kell. Ennek területed a tanácsok tevékenységének differenciált támogatása, a hatósági munka szakmai se­gítése, a felügyeleti és tör­vényességi vizsgálatok köve­telményeinek következetes érvényesítése, párt- és taná­csi határozatok végrehajtásá­nak segítése, de a számon­kérés is. Az utóbbi két évben folytatódott a különböző ha­táskörök profilirozása. Ennél: folytán például az építési en­gedélyek kiadása a községek­be került, a téeszek törvé­nyességi ós általános felügye­lete a megyei tanács hatás­körébe ment át, míg a köz­ségekben az árellenőrzést a járási hivatal kapta meg Munkaprogram szerint fel­ügyeleti és célvizsgálatokat tartanak a községi tanácsok­nál és tanácsi szerveknél. Ezek kiterjednek a tanácsok egész tevékenységére, külö­nösen a jogszabályok betar­tására, megyei tanácsi dön­tések végrehajtására, a tör­vényesség vizsgálatára, helyi testületi döntések elemzésére, szakigazgatási szervek és tes­tületek együttműködésének értékelésére. A tanulságokat végül összegezik, azt megbe­szélik azok a testületek és szervek i6, amely községben a felügyeleti és célvizsgálato­kat végezték, okulva az eset­leges hibákból és fokozni a jót, a pozitívet. A hatáskörök felülvizsgá­latának eredményéről 6zólva Fodor István azt hangsúlyoz­ta, hogy az a decentralizálást és a helyi államigazgatás szervezeti összefogását, egy­ségét eredményezte a szegedi járásban. — Ennek kedvező hatása többek között — folytatta —: ott és azok döntenek, ahol és akik ismerik a kö­rülményeket, a helyi viszo­nyokat, adottságokat. De­mokratikusabbá vált, mond­hatni népképviseleti ellenőr­zés alá került az ügyintézés. Gyorsabban döntenek az arra illetékes szervek és ennél­fogva is szorosabbá vált a lakosság kapcsolata a ható­ság munkájával, vagyis az állampolgárok el tudnak iga­zodni ügyük vitelében. A he­lyi államigazgatás egységesí­tésével a tanácsi szervek szá­mos szervezetet, illetve ha­táskör gyakorlását vették át, például a telekkönyvi igazga­tást, a tűzrendészeti felada­tokat, sportigazgatást stb. Tevékenységükben előtérbe került a gazdaságszervező és kulturális nevelő munka, a terület- és településfejlesztés, a különböző lakossági szük­ségletek kielégítése. A hoz­zájuk tartozó intézmények fejlesztésében és fenntartásá­ban viszont jobban kell tá­maszkodniuk a lakosság és a munkahelyek segítségére. Ezekkel a lehetőségekkel job­ban kell élniük a jövőben. Summázva a beszélgetést, Fodor István hangsúlyozta, hogy az államélet fejleszté­sét, az állami szervek párt­irányítását elősegítő, 1971-es állásfoglalása az MS?MP KB-nak megértésre talált a szegedi járásban is. A nagy­községek, például Kistelek és Mórahalom a városokét meg­közelítő színtű munkával lát­ták el hatáskörüket. Korsze­rűbb, színvonalasabb ügyin­tézést, munkamegosztást, a testületekben eredményesebb munkát végezték, s erről időnként beszámoltak és be­számolnak a Csongrád me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának. L. F. Biztonságtechnikai megbízottak védelméért A szovjet gépkocsiipar óriási utat tett meg az autóipar a szovjethatalom évei alatt A cári Oroszor­szágban nem is volt önálló autóipar. A Rigai Vagon- és Gépgyárban —, ahol melles­leg autógyártással is foglal­koztak — 1908. és 1915. kö­zött összesen 451 személy­gépkocsit gyártottak. Az első tíz szovjet gyártmányú te­herautót pedig 1924-ben ké­szítették a Moszkvai Autó­gyárban, a mai Lihacsov­gyárban. Napjainkban az autógyár­tás a szovjet népgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált. A tervek szerint 1980-ban mór közel 2,2 millió gépkocsi hagyja el a gyárak szerelő­csarnokait. A mostani terv­időszak végéig 800—825 ezer tehergépkocsit gyártanak. A szovjet autógyárak egy sor új személy- és tehergépko­csitípus gyártását kezdték meg. Jelenleg már több mint 400-féle modellt állítanák elő. Az elmúlt évek során a szovjet autóipar nagy je­lentőségű létesítményekkel gyarapodott. A Togliatti sze­mélygépkocsigyárban a „La­da" gépkocsikat gyártiák. Az üzemben évente fifiO ezer gépkocsit szerelnek össze. A közelmúltban bocsátották ki a milliomodik KGST-rende­lésre készült Lada személy­pépkocsit. A Nabernzsnije Cselniben felépült KAMAZ tehergépkocsigyárban napon­ta 240. 210 lóerős teher­gépkocsi hagyja el a gyár­tórörokat. A tervek szerint az év végéig itt 70 ezer gép­kocsit bocsátanak kt. De a fejlődés nem állt meg. Be­fejezés előtt áll a gvár má­sodik részlege. Üzembe he­lyezése után évente 75 ezer tehergépkocsival 'nő a gvár termelésé. Napjainkban kö­zel 80 ezer KAMAZ típusú tehergépkocsi fut a szovjet utakon, s nincs messze az a nap, amikor a gyár szerelő­csarnokaiból kigördül a száz­ezredik tehergépkocsi. A szovjet tervezői: szün­telenül keresik a fejlesztés új útjait, lehetőségeit. A nö­vekvő olajgondok időszerűvé tették az elektromobilok el­terjesztését Világszerte, így a Szovjetunióban is, inten­zív kísérletek folynak e té­ren. Az ukrajnai Zaporozs­jéban például a közelmúlt­ban olyan elektromobilt ter­veztek, amely 300 kilo­grammnyi súlyt képes 100 kilométer távolságra eljuttat­ni az akkumulátorok újra­töltése nélkül, sebessége pe­dig eléri az óránkénti 60 ki­lométert A szovjet gépkocsi ipar ter­mékeinek jelentős hányada kivitelre kerül. A világ kö­zel 80 országában használ­nak szovjet gyártmányú te­her- és személygépkocsikat. A világpiaci követelmények állandó növekedésével össz­hangban a szovjet autóipar jelentős rekonstrukció előtt áll. A következő ötéves terv­Időszak alatt korszerűsítik valamennyi szovjet gépko­csigyár termékszerkezetét. (BUDAPRESS—APN) Növekedett a határban dolgozó gépek száma, ezzel együtt a baleset veszélye is nagyobb. Ilyenkor, ősszel be­takarítás idején fokozottabb figyelmet kíván az irányítók­tól az emberek munkája. Testi épségük megóvása, egészségük védelme köteles­sége mindenkinek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Mezőgazda­sági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Országos Szövetsé­ge tavaly munkavédelmi ta­nácskozáson értékelte az ed­digi tapasztalatokat és meg­határozta a tennivalókat. A Csongrád megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szövet­ségének szövetkezetpolitikai és munkaügyi bizottsága és a TESZÖV elnöksége is fog­lalkozott szűkebb pátriánk dolgozóinak egészségénei: vé­delvével. Ügy értékelték, hogy a munkafeltételek és a munka­körülmények javultak. Kiala­kultak a szövetkezetekben a munkavédelmi szervezetek, és ezek be is illeszkedtek a gazdálkodás folyamatába. Az előrehaladás, a jövedelmező­ség azonban nem mindenütt hozta a kívánt eredményt. Javult a helyzet, de nagy a különbség a szövetkezetek között. Az egyik téeszben idősebb tagok dolgoztak — a vizsgált időszakban —, a másikban fiatalok. Ez mind kihatott . a munkavédelem szervezésére, hatékonyságára, színvonalára. Erősödött a felügyelet, ja­vultak a munka feltételei. Szocialista brigádoknak és nőbizottságoknak előadás oltat tartottak, vetélkedőket szer­veztek a gépszerelőknek, kertészetben dolgozó brigá­doknak. Ennek ellenére nem csökkent úgy a balesetek száma, mint amilyen erőfe­szítéseket tettek a gazdasá­gok azok megelőzésére. Iga­zolja ezt, hogy tavaly egy balesetre több kiesett mun­kanap jutott, mint azelőtt. Az elmúlt tíz év alatt — sajnos és szomorú — 66 ember vesz­tette életét munka közben. A műit évben 1157 baleset történt, közülük három ha­lállal végződött. Csongrád megyében ls sok a baleset az állattenyésztés­ben. Az állatok is kiszámít­hatatlanul viselkednek — és emiatt sok a 6érülés —, de az istállók, az ólak állapota sem mindenütt felel meg a követelményeknek. Az elmúlt esztendőben 151 üzemi bal­esethez volt köze a jószágok­nak. Kevesebb baleset tör­tént az erőgépeken — a bo­rulásgátló védőkeretek beve­zetésének következtében. So­kan sérülnek meg a munka­gépek mellett és a kéziszer­számoktól. Rakodáskor, szál­lításkor sem elég figyelmesek az emberek. Az elmúlt év­ben 197-en leestek a rako­mányról, a kocsiról. A biztonságtechnikai meg­bízottak felelőssége nagy: az emberek egészségére vigyáz­nak, tűzrendészeti, polgári védelmi teendőket is ellát­nak. A szövetkezetek többsé­gében alkalmaznak bizton­ságtechnikai megbízottat. Ki­sebb téeszekben részfeladat­ként vállalják ezt a munkát, a szövetkezet irányítói, veze­tői közül. Többségük képzett szakember, negyvenen vé­geztek középiskolát, húszan egyetemen. A téeszek többségében el­készítették a munkavédelmi szabályzatokat, amelyben elő­írják a biztonságos munka­végzés követelményeit. Fele­lősöket jelöltek ki, akik el­lenőrzik a tervek végrehaj­tását. A tennivalók közül né­hány: javítani szükséges a munkavédelmi és biztonsági szemlék színvonalát, ellen­őrizni kell, hogy a gépeket ellátták-e védőburkolattal. Csak akkor lesz kevesebb baleset a mezőgazdaságban, ha az ott dolgozók betartják az előírásokat. Hiszen a sza­bályok az ő érdeküket szol­gálják. Figyelmeztető, hogy tavaly minden ezer ember közül 27-et ért baleset Magyarok a Balti­tengeren A szocialista országok ki­kötőiben bonyolódik le a ma­gyar külkereskedelem tenge­rentúlra irányított forgalmá­nak mintegy 90 százaléka. Ebből a lengyel kikötőkre majdnem 40 százalék jut. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Gdanskban, Gdyniában és Szczecinben évente mint­egy 1 millió tonna magyar tranzitárut rakodnak át. Len­gyelország hajót is épít Ma­gyarországnak — a jelenlegi ötéves tervben a lengyel ha­jógyárak további öt, korsze­rű hajót adnak át a magyar megrendelőknek. A magyar—lengyel tengeri együttműködés lehetőségei ugyanakkor még nincsenek teljesen kiaknázva. A ter­vekben szerepel többek kö­zött egy, a Szczecin—Miskolc­útvonalon hetente kétszer közlekedő, konténerszállító gyorsvonati szerelvény bein­dítása. A kétoldalú, hosszú lejáratú szállítási szerződés értelmében a magyar tenge­résztisztek lengyel kereske­delmi hajókon sajátítják el mesterségük gyakorlati fogá­sait, s tervezik egy szállítási kérdéseket integráló szak­embercsoport megalakítását is. Z. Czaplinski (INTERPRESS—KS) Gyes iskola után B. É. szegedi olvasónk a gimnázium második évfo­lyamát ez évben befejezte, majd férjhez ment, azóta pedig munkaviszonyban áll, január hó végére várja gyermekük születését. Szá­mítása szerint a szüléskor még nem lesz meg a gyer­mekgondozás) segélyhez szükséges munkaviszonya. Kérdezi: ilyen esetben kap­hat-e szülési és gyermek­gondozási segélyt? Olvasónk kérdése kétirá­nyú, az egyik társadalom­biztosítási ellátásra fenyíti, a másik periig arra, hogy a munkajogi szabályok szerint jogpsult lesz-e gyermekgon­dozási segélyre. A társada­lombiztosítási jogszabályok szerint a szülési ellátásokra való jogosultságának felté­tele, hogy az oktatási intéz­mény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folyta­tott tanulmányi idővel ren­delkezzék. továbbá az isko­lai tanulmányainak meg­szűnését követően 180 na­pon belül munkaviszonyt, vagy szövetkezeti tagsági vi­szonyt létesítsen. Levelében közölt adatok szerint ezek­kel a feltételekkel rendelke­zik, tehát szülési segélyre jogosult lesz. (Terhességi­gyermekágyi és anyasági se­gélyre.) A gyermekgondozási se­gélyre jogosultság egyik alapfeltétele, hogy a leendő kismamának a szülést meg­előző másfél -éven belül le­gyen egy évi (365 napi) mun­kaviszonya, továbbá a mun­kaviszonyban az elfoglaltsá­ga legalább napi hat órát elérje, és végül a szüíési szabadság ideje alatt mun­kaviszonyban álljon. Tanulmányok befejezése alatt az értendő, hogy az ál­talános iskola nyolcadik osz­tályának, illetve nappali ta­gozatú középiskola utolsó ta­nulmányi évének befejezése, érettségi vizsga esetén pe­dig az érettségi bizonyítvány kelte, illetve szakmunkás­vizsga esetén a szakmunkás­vizsga kelte, felső fokú, fő­iskolai, egyetemi tanulmá­A levél nyok esetén az utolsó tanul­mányi év befejezését követő utolsó vizsga (államvizsga) leteltének napja. Illetve az erről szóló oklevél kelte, vagy egyébként a hallgatói jogállás megszűnésének nap­ja. Olvasónk — mint levelé­ben is írta — gimnáziumi tanulmányait nem fejezte be, hanem azt félbeszakította, és férjhez ment. Fentiek szerint a szülés napjáig nem tudja megszerezni a szükséges egy­évi munkaviszonyt, ezért gyermekgondozási segélyre nem lesz jogosult. Ügyében azt tanácsoljuk, hogy a szülési szabadság le­telte után forduljon kére­lemmel a munkaügyi mi­niszter elvtárshoz, és kérje kivételes méltányosságból a gyermekgondozási segély fo­lyósítását engedélyezni Dr. V. M. Nemrégiben tanúja vol­tam egy beszélgetésnek, amely két gazdasági ve­zető között zajlott A munkaerő vándorlása, megtartásának nehézsé­gei körül rótta mindket­tő gondolata a köröket. Hogy úgy nem tud fe­szes munkatempót kö­vetelni, ha a dolgozót két kapuval arrébb újabb munkahely várja; hogy az italozók, hogy a lógósok, hogy a minden vezetőnek, ellentmondó, nagyszájúak micsoda hangadók; hogy a mun­káltató kiszolgáltatott és mást sem csinál, csal: udvarol a melósnak ... Csak úgy, jó példák, enyhültebb hang nélkül záporoztak a sérelmek, Szegély melósok (úgy általában), ha hallották volna, mennyire szé­gyellhették volna magu­kat, lám, pár év alatt a derék, jó munkásból örök gondot okozó „té­nyezők" lettek, akiknek szinte már egyéb jel­legzetességük sincs, mint országos gondjaink fő okozója, megbillent egyensúlyunk főállású közellensége lenni. Boronganék még ma­gamban, ha nem került volna kezembe egy le­vél. Egyetlen gépelt ol­dal, húsz socj is alig tesz ki a szöveg, tízperces munka egy főnöknek, míg kigondolja, öt a gépírónőnek ... szóval nem nagy dolog. „Tisztelt...! Örömmel tájékoztat­juk, hogy az 1979. I. fél­évi tervünket jelentős mértékben túlteljesítet­tük. Kimagasló ered­ményt értünk el terme­lésben, nyereségben egy­aránt. A siker oka, hogy tag­jaink nagymértékben növelték a napi teljesít­ményt. Ennek következ­tében az egy termelőre jutó termelési érték 9 százalékkal emelkedett. Az eredményhez termé­szetesen hozzájárultak a költségcsökkentő ténye­zők is. A szép sikerben az ön munkája is benne van. Engedje meg, hogy a féléves tevékenységét tisztelettel megköszön­jük, s egyben felkérjük arra, hogy igyekezeté­vel, szorgalmával járul­jon hozzá II. félévi ter­vünk sikeres teljesítésé­hez. Az év hátralevő ré­szében sok gonddal kell megküzdeni, de a terv túlteljesítésének minden feltételét megteremtet­tük, tehát rajtunk mú­lik, milyen eredményt érünk el 1979. decem­ber 31-ig. Népgazdaságunk sok gonddal küzd. Ügy gon­doljuk, ilyen helyzetben minden tisztességes em­bernek helyt kell állnia a maga posztján, telje­síteni azt a feladatot, amit vállalt, illetve amit reászabtak. Tudjuk, hogy ön is azok közé tartozik, akik az eddi­ginél egy kicsivel töb­bet vállalnak, egy kicsi­vel többet tesznek a nép­gazdasági gondok enyhí­téséért, megszüntetésé­ért. Még egyszer: köszön­jük tevékenységét, s a II. félévi munkájához sok sikert és jó egészsé­get kívánunk. (Hat alá­írás)." Mondták, van, aki be­kereteztette a húszsoros levelet — s mondták, itt nincs munkaerőhiány. Na persze, egy ilyen ap­róság nem csodatevő, de hogy ezt a „melósok" inkább „kiteszik az ab­lakba", aligha kétséges. S lehet, ennyi udvar­lást még el is bírnak becsülettel! Jó tudni, hogy van munkahely, ahol ezt megtérülő be­fektetésnek tartják. El­végre is apróság. Papír is van hozzá, írógép is. Igriczi Zsigmond j

Next

/
Thumbnails
Contents