Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-16 / 242. szám

23 Szerda, 1979. október 17. Megnyitották a közigazgatástörténeti kiállítást A Csongrád megyei Múzeumok Igazgatósága' és a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályának rendezésében közigazgatás-történeti kiállítás nyilt tegnap délután Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában. Megnyitó beszédet dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke mondott. Ott voltak a párt-, a tanács- és a társadalmi szervezetek képviselői is. ( Az igazgatás minden állammá szerveződött társadalomban szabályozója és egyben alakítója is az emberek életének, tükrözi a kor politikai, gazdasági és társadalmi helyzetét, valamint befolyásolja annak fejlődését — mondta egyebek között dr. Perjési László. — Különösen így van ez a szocialista viszonyok között, ahol az állam gazdasági szervező, kulturális és nevelő funkciója kiteljesül, s egyre inkább azonossá válik a dolgozó nép érdekeivel. A szocialista államigazgatás a közösség szolgálatát jelenti. A közigazgatás-történeti érmék, plakettek, oklevelek és iratok gyűjtése tehát semmiképpen sem a bürokrácia jelképeinek megőrzése — emelte ki a megyei tanács elnöke. Elmondta, hogy o kiállított tárgyak az egész országra kiterjedő gyűjtés eredményei. A 300 érme és plakett a városi és a községi tanácsok, vagyis a szűkebb értelemben vett szülőföld igazgatási szervezetének elismerését jelenti, a településfejlesztésben és a társadalmi munkában kitűnt állampolgároknak. A gyűjtemény bemutatására jó alkalom Szeged felszabadulásának 35. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat. Hiszen a város lakói is tevékenyen közreműködnek a településfejlesztésben. Csongrád megyében is jelentős a társadalmi hozzájárulás. 1975-től mostanáig ezek értéke 600 millió forintot tett ki. Hasonló eredmények jellemzőek más megyékre is. Nem véletlen, hogy a kiállított tárgyak között szép számmal láthatók „Pro urbe" díjak, s olyan kitüntetések és elismerések, amelyeket az ország városaiban. községeiben a közösség érdekében végzett társadalmi munkáért adnak. Megtalálhatók az évfordulókat megörökítő érmék, plakettek, amelyek egy-egy település életének sorsfordulóját felidézve hozzájárulnak a szocialista hazaszeretet érzésének elmélyítéséhez, hiszen az egészséges lokálpatriotizmusból a hazaszeretet is táplálkozhat. | A közigazgatás-történeti kiállítás célja a szocialista igazgatási munka bemutatása, annak érzékeltetése, hogy a tanácsok legfőbb feladata a közösség szolgálata, a fejlett szocialista társadalom építésének elősegítése. Ennek érdekében számítanak az állampolgárok segítségére, s az áldozatvállalását el is ismerik — állapította meg a megyei tanács elnöke. A kiállítás október 31-ig tekinthető meg, délelőtt 10től este 6 óráig. r Uj típusú tolóhajó Az eddig gyártott típusoknál méreteiben jóval kisebb, de teljesítményében ugyanakkora tolóhajó prototípusa készül el rövidesen szovjet megrendelésre a Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységében. Jelenleg már a belső szerelési munkákon dolgoznak a szakemberek. Ez lesz az első olyan magyar gyártmányú tolóhajó, amely alkalmas a 4—5 év múlva elkészülő Duna— Rajna—Majna-csatornán való közlekedésre is, és áthaladhat az összekötött folyók zsiliprendszerén is. Az MHD tolóhajóinak legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. A tolóhajók a nagy szibériai folyókon járnak. A kisebb méretű, de ugyancsak kétezer lóerős típust a magyar és a szovjet mérnökök közösen tervezték, s a hajó műszaki paramétereit egyeztették a Duna—Rajna —Majna-csatorna építőtársaság szakembereivel is. A szovjet külkereskedelem eddig 10 ilyen új tolóhajót rendelt, valamennyit a Dunán alkalmazzák majd. A tolóhajó prototípusát még e hónap végén gyári próbáknak vetik alá. amelyeket szovjet átvevő bizottság is figyelemmel kísér. A gyár vezetői arra számítanak, hogy mivel a csatornahálózat elkészülte előtt több évvel, az elsők között jelenhetnek meg a piacon ezzel a tolóhajóval, rövidesen más érdekelt országok cégei és a magyar hajózás is rendel azokból. r I • • • rr • r rrl Szeged \ovo\ero\ Hótól: beszélgetések a tanácskozási központokban Ismét benépesülnek Szege- tanácsrendeletet, s mivel a ról, éttermekről, szakosított den a körzeti, kerületi párt- lakosság egyre jobban igé- kereskedelmi ellátásról, az új és népfronthelyiségek. Ki- nyelte, hogy a tanácsi veze- városrészek központjában nyílnak a tanácskozási köz- tők, kereskedelmi és vendég- épülő szaküzletekről, amely pontok kapui, és megkezdőd- látóipari, valamint a szolgál- mór a vonzáskörzet lakóinak hetnek a beszélgetések. Bz- tató vállalatok igazgatói is igényeit is figyelembe veszi. úttal Szeged jövőjéről lesz adjanak tájékoztatást egy- A szegedi tanacs vb épí szó. A városi tanács vb épi- egy városrész örömeiről, tésj ^^yának vezetői'szóltesi osztalyanak vezetői Szc- gondjairol. igy a kommuna- nak a rzabáiyo'ási terv apged módosított általános ren- lis. városellatasi kerdések se róbb megisdezési tervet, a szabályozási maradtak eű. Most Szeged mertetik a lakosságot a vá terv főbb körvonalait ismer- jövője került a napirendre. ros eU4tásának jövőjével, az tetik. Mielőtt azonban néhány A városi tanacs ezt a témát ~iapvető szükségletek víz gondolatban e nagy érdeklő- júniusi ülésén vitatta meg es ener&ia biztosításával" A tadésre számot tartó kérdésről fogadta el. A tervezők, a ta- nácskozási központok heti meditálnánk, szólni kell a ta- nacsi szakemberek 1990-ig, programja. ma kedden 0knácskozasi központok jelen- illetve az ezredfordulóig, és (ober jg.űrl í7 örakor az újtöségéről is. A fórumok már azt követően néhány évre szegcdi MSZMP-székházban (Rozsa Ferenc sgt. 5.), s ugyancsak ma 17 órakor az nem ismeretlenek, több éves dolgozták ki Szeged általános működésük során blzonyito-t- rendezési tervét. A városrenták célszerűségüket, életké- dezési terv már 1968-ban elpességüket. Öt évvel ezelőtt, készült, de az elmúlt több MSZMP belvárosi alapszeramikor megszervezték a ta- mint egy évtized szükségessé vezetében (Victor Hugó u. 5.) nácskozási központokat, ak-- tette, hogy a tervet felül- . ... ,„ , , kor a legfontosabb feladat az vizsgálják, ha szükséges, vál- cs oktobcr ,9"en- pénteken volt, hogy a választók és a toztassák, módosítsák. A terv 17 órakor a tarjáni pártháztanácstagok kapcsalata szó- meghatározza a fejlődés irá- ban (Csongor tér) tanácskozlesüljön. Azóta már kiderült, nyát, az ellátás mértékét, az nak hogy a közélet e fóruma élet újabb feltételeihez iga- ' másra is alkalmas. Például zodva. Szeged fejlesztési terjól szolgálja a demokrácia ve azért is figyelemre méltó, fejlesztését, s nyíltabbá tette mert a város az öt kiemelt a várospolitikát is. A szegedi felsőfokú központ egyike, a kezdeményezes az évek so- dél-alföldi tervezési gazdarán bizonyítótta. szükség van sági körzet legjelentősebb olyan találkozóra, ahol a vá- ipari és kulturális központja. ros. a különböző intézmé- A . . , _ . . , .. nyék, vállalatok vezetői ta- ^ k?2P°nt?a lálkoznak a lakossággal meg lato«atok a következő napokSfa leSSIb telni ban képet kapnak arról, hogy dókét a varosePltes utjai merre vezetnek. Nemcsak a lakásA tanácskozási központok építésről, régi házak szarwfolyamatos működését bizto- lásáról esik szó, hanem az sítja. hogy programtervük két emberek azt is megtudhatGépek és építkezések Mérséklődtek ugyan a feszültségek a beruházási-épílési piacon, de a kereslet és a kínálat még messze nincs egyensúlyban. Az optimista közgazdászok is csak reményteli jóslatokkal vigasztalnak bennünket, s az építőipar modernizálását, gépesítését, „iparosítását" sürgetik. S már az elején jegyezzük meg, hogy az építőipar műszaki színvonalának gyors növelése aligha valósítható meg egyik napról a másikra, mivel jelentős beruházásokat, tetemes pénzt fa forint mellett inkább dollárt és rubelt) igényel, a megfelelően kiképzett szakmunkásokról nem is szólva. A futam legfeljebb galopp lehet, és nem vágta. A kérdés inkább az. hogy lehetőségeinkhez képest mennyire gépesítjük építőiparunkat és a meglévő gépéket milyen hatásfokon működteljük? Átböngésztem egy nemrégiben összeállított tanulmányt, amelyből kitűnt, hogy a szegedi és a megyei építőipari szervezetek az elmúlt évek folyamán jelentősen növelték gépparkjukat. de a gépek kihasználásának foka viszonylag alacsony. Egy bizonyos; az építőipari beruházásokban a gépek és gépi berendezések értépott, mint, más tételeké, hiszen az egész állóeszköz-állomány 1975 és 1978 között 15,5 százalékkal növekedett, a gépek és gépi berendezések értékének növekedése pedig mintegy kétszerese volt az összes állóeszközökének, s igy az állóeszközök állományában a gépek és berendezések részesedése a korábbi 36.7 százalékról 41.4 százalékra emelkedett. De ísv is elmarad az országos átlagtól —, jegyzik meg a statisztikusok, akik a tanulmányt készítették. Talán több következtetést lehet levonni a további adatokból: ugyanezen időszak alatt a kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke folyóáron 33,9 százalékkal nőtt. Ha tehát azt vizsgáljuk. hogy miként javultak eredményeik, a gépek és gépi berendezések segítségével, túl sok jót nem mondhatunk, mert ha úgy számítjuk, hogy 100 forint — amelyet gépbe fektettünk — mekkcira termelésnövekedést eredményezett, kiderül, hogy semmit, mivel az eszközhatékonyságot jelző mutató n^m mozdult el az 1975ös állapotokat jelző helyéről. Viszont az tagadhatatlan, hogy javult a munka technikai fölszereltsége, hiszen, ma már egy fizikai dolgozóra 50 ezer forint értékű gép vagy gépi berendezést jut, amj körülbelül 25—30 százalékkal több, mint három évvel ezelőtt. Milyen gépekkel gyarapodtak a környezetünkben levő és dolgozó építőipari vállalatok, szövetkezetek? Vásárlásaik, gépbeszerzéseik elsősorban az élő munka csökkentését. a hatékonyság növelését és a minőság javítását célozták. Ezért .gyarapították gépparkjukat alapvetően nagy termelékenységű berendezésekkel, komplex gépláncokkal, anyag-előkészítő képekkel. A legnagyobb építőipari vállalatunk. a DÉLÉP a betontechnológia komplex gépesítése érdekében nagy teljesítményű betonkeverőtelepet. betonszállító mixerkocsikat és autós, illetve mobil betonszivattyúkat helyezett üzembe. A Közúti Építő Vállalat ugyancsak az elmúlt években vásárolt egy újabb nagy teljesítményű aszfaltbedolgozó gépláncot. S nem csupán a régi gépek kicseréléséről volt szó az építőiparban. hanem a gépek száma is gyarapodott, örvendetes, hogy legnagyobb mértékben — bár még messze elmaradva az igényektől — a szerelési és a befejezési munkál: gépállománya emelkedett. Szembetűnő viszont az elmaradás az anyagmozgatás gépesítésében, pedig e területen nagyobb lehetőségek lennének, mint az építkezések más, finomabb és olykor csak kézi munkával megoldható vonalán. Egy nem is oly régi fölmérés szerint a megyei székhelyű építőioari szervezetekben a fizikai dolgozók közül körülbelül 2200 ember anyagmozgatással foglalkozik, s ezeknek közel nyolctizede kézzel, kézi szerszámmal dolgozik. Gépekre lehetne bízni sok olyan föladatot, amelyet jelenleg még kézzel végeznek. Az is igaz ugyanakkor, hogy gyakran okoz fejtörést a gépekhez értő szakemberek hiánya. bár a targoncák, s más anyagmozgató gépek, rakodók kezelését rövid idő alatt el- lehet sajátítani házi tanfolyamokon is. éve már beépült a tanácsi testület munkájába. Számos ják, mire számíthatnak a keolyan kérdést vitatott még a reskedelemben, közlekedéslakosság, mint például Sze- ben, hol és hogyan tölthetik ged tömegközlekedési helyze- el kellemesen pihenéssel szate, vagy az IKV munkája, bad idejüket. A november a Városgondnokság tevé- 15-ig tartó tanácskozásokon kenysége és a városlakók öt- a rekonstrukció, az újabb leteit, javaslatait a tanács városrészek építése mellett felhasználta mindig. Az el- az előadók beszélnek a Tiszamúlt években a tanácskozási part beépítéséről, a villamos, központban ismertették a az autóbusz, trolibusz közlcházkezelői szolgáltatásokról, kedésének helyzetéről, a köra lakóházak rendjéről szóló nyezetvédelemről, a boltokSzovjet exporlra is termel a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szclgál ato Vállalat cserkúti gyára. A Pécs melletti üzem az ÉLGÉP által exporiált saj igy árakhoz készít kettős falú, hőszigetelt tejtartályokat. A tízezer literes tárolókból ötven darabot készítenek és szállítanak a Szovjetunióba a cserkúti MEZÖGÉP-ből az idén Mikor ideális egy iparvállalat gépparkja? A szakemberek igen jól tudják, hogy akkor, ha sok az azonos típusú és tartós gép. A megyei építőipari szervezeteknél sajnos nem -ilyenek a gépek, persze az orszásos helyzet sem különb. Elegendő egyetlen adat: a kivitelező építőipar gépállománya több mint húsz országból került hozzánk. A ls<rtöbb gépet használó DÉLÉP-nél a gépállomány mintegy harmadát kitevő 658 anyag-előkészítő és -bedolgozó gép összesen 43, a 319 darab anyagmozgató gép pedig 37-féle típusú. Aziiyen összetétel és az importgépek magas aránya gyakran okoz nehézségeket az üzemeltetésben és a javításban. Gondoljunk csak a nehézkes anyagbeszerzésre, az alkatrészek krónikus hiányára, az alkatrész-raktározásra. a javítási munkák specializáltságára, s a javító-szerelő szakemberek hiányára. S bármennyire slabil. tartós is egy gép. előbbutóbb tönkremegy, elavul. Az építőipari munkák egyébként is „eszik" a gépeket. Ha az úgynevezett amortizációt tekintjük mérvadónak, kiderül. hogy a megyei építőipar gépparkjának egyharmada már megette kenyere javát. Természetesen vétek volna egyet is eldobni közülük, ha egyébként működnek. Márpedig működnek a gépek, s a géoi munkák aránya örvendetesen javult a korábbi évekhez képest. Szépen nőtt a földmunka. a habarcskeverés, a betonburkolatú útpályák készítése és a közművezeték lefektetésének gépesítése, a gépi vakolás. valamint a meszelés és a festés géppel végzése. Persze újabb kérdés, hogy menynyivel javult a gépek kihasználása, hiszen az a hatékonyság növelésének- egyil< alapvető eszköze. E téren megintcsak a sajnos szót kell használni, mert a megyében levő építőipari gépek kihasználása viszonylag alacsony színvonalú, s e tekintetben az utóbbi esztendők sem hoztak említésre méltó javulást. A gépek kihasználásánál kétféleképpen vizsgálódnak: egyik esetben a naptár szerinti munkaidőt, r másik esetben a vállain' munkarendje szerinti idő' veszik alapul. Az előbbi szerint építőipari gépeink kihasználtság) foka alig töb1húsz százaléknál, s enne' alapvető oka, hogy az építőiparban az egy műszakomunkarend az általános több műszakos üzemeltetés csak ritkán és esetenkért fordul elő, s ha akad Ls ilyen, az legkevésbé érintj a gépeket. A DÉLÉP-nél például a panelszerelésnél levő toron.vdaruk egy része ké' műszakban üzemel, esetenként a cölöpverők, a résalapozók és a csőfektető géplánc működik napi 16 őrá' A Közúti Üzemi Vállalatnál az, aszfalttechnológiábim alkalmazott gépek, gépsorok működnek olykor két vagy több műszakban. A vállalat munkarendié szerinti időt sem használják ki 100 százalékosan a gépek, hanem csak 70—90 százalékos arányban. Ennek oka ugyancsak több minden lehet: ? földmunkákat végző gépeknél, a cölöpverőknél sok időt elrabol a javítás. Az építkezéseknél közvetlen munkát végző gépeket olykor anvashiány. a munkaterület átadásának késése. a. szállítóeszközök hiánva, esetleg éppen gépkezelő szakember hiánya hátráltatja, de esetenként a munkaszervezés gyengesége is akadályozza a gépek .iobb, teljesebb kihasználását. Nemigen foglalkoznak az építőipari szervezetek a gépek egymás közötti kölcsönzésével, amalv megoldás — ha megfelelően tudnak egyeztetni — előnvös lehetne mind a két félnek, és a népgazdaságnak is. 3. Ezek után bármelvik építőipari vállalat, szakembere "isszakérdezhetne, hogyan lehetne javítani a meilevö állapotokon? Csakis úgv. ha kevesebb típust vásárolnak, a gépeket lehetőleg jobban kihasználják és igénybe veszik a kölcsönzés ma még alig e'terjedt formáját. A legtöbb segítséget minden bizonnyal a javuló üzem- és munkaszervezés nyújthat. Az. sem árthat, ha olykor-olykor vallanak néhány baráti szót és kicserélik tapasztalataikat. Gazdagh István Kutatók és gyér együttműködése Az ésszerű gyártmányfejlesztés megvalósítására öszszefogott a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Kutató Intézete és a Budapesti Vegyipari Gépgyár. Képviselői ötéves együttműködési szerződést írtak alá. amelynek értelmében 1900—85. között az akadémiai kutatóintézet lesz a gyártmányfejlesztés tudományos bázisa, javaslatokat ad a környezetvédelmi .berendezések tervezéséhez és kikísérletezi az alkalmazás módszereit.