Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-03 / 231. szám

Szerda, 1979. október 3. 3 Atomenergia Atomenergiai tudományos ülésszak kezdődött tegnap, kedden Debrecenben. Ezt a magyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködés 30. évfordulója alkalmából rendezik. Fiatal agrárszakemberek Sikeres bemutatkozás A meghosszabbított trolivonal Csongrád megyében ez év ( őszén 28 pályakezdő fiatal > agrárszakember kezdett el j dolgozni. Ebből az alkalom- j ból a megyei tanács székhá-j zában köszöntötte a fiatalo- • kat a megyei tanács és a 1 KISZ megyei bizottsága, valamint a megyei területi TESZÖV képviselője. 'Előbb Szilágyi Ernő, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője adott általános tájékoztatást megyénk mezőgazdaságáról. majd Bódi György, a KISZ megyei bizottsága első titkára a KISZ tevékenységéről és az agrárfiatalok ezzel kapcsolatos lehetőségeiről beszélt. Végül a fiatalok pályakezdésükről cseréltek véleményt, illetve közös elképzeléseikről beszéltek. mm Somogyi Kúrolyné felvétele Bar nem minden érdekelthez jutott el időben a hír, már hétfőn, az 5 A jelzésű trolibuszjárat pályafutásának első napján is sokan utaztak átszállás nélkül Űjszeged és a Bakay Nándor utcai iparkörzet között. A Szegedi Közlekedési Vállalat kezdeményezése — a trolivonal meghosszabbítása — az első ne por, sikert aratott: főleg a reggeli és délutáni műszakváltáskor. Fotóriporterünk tegnapelőtt, délután két órakor, a Vásárhelyi Pál utcánál levő megállóhelynél vég- ; zett fényképes „utasszámlálást Á munkaverseny hétköznapjai Felelősség a többiekért A Szegedi Ruhagyár termékeinek jelentős része kül- bátorságunk a felajánláshoz? honi piacokon talál gazdára. A kollektívának egyre élesedő Erre csak annyu. tudok monkörülmények között kell helytállnia. A vállalat szocialista g^^fn Nag^Miktós lÖi, brigádjai közül a Kun Béla brigád, felismerve az export Vásárhelyi Imre 114. Csaba fontosságát — az egyben hozzájárulást is jelenthet orszá- László 121 százalékot teljesígunk export-import mérlegének javításához —. hívta ver- tett. , , . . ... .. _ .,,,., — Ot százalékkal javítják senyre a ruhagyar összes bngadjait. Személyes vallalasuk így szól: „A tőkés export túlteljesítéséért, a szocialista export és a közületi megrendelés teljesítéséért a vállalt 2 százalékos termelékenységnövelést 5 százalékra emeljük. Ezzel elősegítjük a varrodák folyamatos anyagellátását, amelyet késedelmes anyagbeérkezés esetén is biztosítunk, vást, s ezért gondoltuk azt, Az általunk leszabott mintákban hiba nem lesz, ezzel elő- hogy amit mi szépen és segítjük az I. osztályú termékek arányának a javítását. Vál- Pontosan elkészítünk, abból lalásainkat többletanyag felhasználása nélkül, az előírt értünk f s^zalSTos tenne"költségek betartásával teljesítjük." A vállalás fontosságáról lékeflvségnövekedésre vállacsak ennyit: a szabászat ipari alaptevékenység, amely ki- lást tenni, hat a gyártás egész folyamatára. A szabászbrigád elhatá- Babella György né brigádrozása tehát garanciát jelenthet a minőség javítására, a ve^lo-helyette^^ mondja:^^ termelékenység növelésére és a költségek csökkentésére. gyok. Helyettesítem, ha kell A gyárban azt mondják: a -. ebben harminckét réteg a művezetőt, de többet cihűség szobrát lehetne elké- szövet van, 16 exportra ke- ?eleK egy segédmunkásnál sziteni róla. 1949 óta, 30 esz- rülő férfizakó háta, mi törtendeje dolgozik a ruhagyár- ténne, ha nem pontosan ban. Megbízható, munkáját szabnám ki? pontosan végző szakember. — Ezt nem tudom. - Kipróbálja? - kérdi. ^ ^f-' £ Na„w Miklós vágószabász -bját újra ki kellene szál, g^J^jE^g előkeres a tárolásra szolgáló ha r,pH"T a termelékenységi mutatót. Eddig hogyan dolgoztak? — Amikor ezt vállaltuk, már tudtuk azt, hogy a gyár egész kollektívája komolyan veszi a munkaverseny-felhíís. — Miért? — Nézze, mi olvasunk újságot, tudjuk, hogy milyen helyzetben van a magyar hordóból egy köteg szövetet, ráteszi a szabászasztalra. — A kezére vigyázzon. — Miért? Megfogom a szövetköteg két végét, és elvágom a fűrésszel, miért kellene vigyáznom? ha hibáznék, az pedig sok plusz munkaórát, azaz vállalati veszteséget jelentene. — Megbüntetnék érte? — Igen. De nem is ez a lényeges, azt is el kell mondanom, a vállalat vezetői tud erőnkhöz képest. Sok múlik rajtuk. Feladatukat felelősséggel látják el. ök is hozzájárulnak ahhoz, hogy elmondhassuk, a hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára és pártunk köják.'hogy milyen sok múlik flg5 kongresszusára kibon- Nézze, én harminc éve rajtunk szabászokon, s azt Okozott verseny valóban elcsinálom, becsukott szem- ha jó] dolgozunk, pénzzel is mel is tudok szabni, de még- honorálják, is azt mondom, vigyázzon, — Mi kerül a borítékba? veszélyes szerkezet ez a sza- — Az elmúlt hónapban baszgép, könnyen leszeleteli ötezer forint az ujját A. brigád vezetője Csicsely Ránézek a kezemre. Kár Mária darabolószabász. volna az ujjaimért gondo- — Brigádértekezleten dönlom, s kicsit félni kezdek, töttünk úgy, hogy a gyár De... Ha már vállalkoztam valamennyi szocialista bria szövetköteg vágására, no- gádját versenyre hívjuk. Ügy sza... A körfűrésznek nvo-. érezzük, jogunk van erre, himom az anyagot. Mintha szen a vállalat eredménveskéssel vágnék vajat.... sége főként rajtunk múlik. — Ez ilyen könnyű? A szabászat ugyanis alapte— Ahogy vesszük. Nekünk vékenység, s ha mi téveszinte milliméter pontosság- dünk, jogosan mutogatnak ra kell szabnunk a darabo- vissza ránk; azért nem tudlóktól kapott anyagot az tuk ígéretünket teljesíteni, már nem is olyan könnyű, mert már ti tévedtetek, mert ha hibázunk? Olyan alkatrészeket küldte— Szoktak? tek föl a szalagra, melyeket — Nem. Gondolja meg — nem lehet megvarrni. Azt s -egy szövetkötegre mutat kérdezik, hogy miért volt éri célját. fietri Ferenc Szószólók az első sorból A magyar szakszervezeti mozgalom történetében talán a legrégebbi múltra a bizalmiak tisztsége, szerepe tekint vissza. Ök a legelső sor képviselői, élvezvén társaik bizalmát. Az üzemi demokrácia gyakorlásában, a demokratikus fórumok munkájának hatékonyságában ma is meghatározó a szerepük. Nem véletlenül született meg két évvel ezelőtt a SZOT és a Minisztertanács közös határozata, amelyben megteremtették a vállalati dolgozók számára azt a fórumot, ahol megfelelő hatáskört és jogkört adtak a bizalmitestületeknek. A gyárakban csak „ezertizennyolcas"-nak emlegetik az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről hozott határozatot. A határozat értelmében a bizalmiak (bizalmiküldöttek. főbizalmiak) testülete és a szakszervezeti tanács együttes ülése vált olyan fórummá, amely megfelelő jogók birtokában lehetővé teszi az érdemi beleszólást a dolgozókat érintő döntések meghozatalába. Talán nem fölösleges néhány mondatban megismételni, hogy milyen jogokról van szó. Állásfoglalás, döntés és véleményezés jogát gyakorolja az említett testület. Az együttes ülés állást foglal: az évenkénti bérfejlesztés fölhasználásában, annak főbb elveit és arányait meghatározza, ezenkívül a jóléti és a részesedési alapok fölhasználásában is hallatja szavát. Dönt: a kollektív szerződések megkötéséről, végrehajtásáról, az évenkénti értékelés elfogadásáról, illetve a módosításairól. Továbbá dönt a vállalati szociális tervről és a kulturális alapok fölhasználásáról. Véleményezi: a középtávú és éves vállalati terveket, valamint ezzel együtt a vállalati gazdasági vezetők (igazgatók és helyetteseik) éves tevékenységét. A határozat azt is hangsúlyozta, hogy az együttes ülés az üzemi demokrácia rendszerében a legmagasabb vállalati fórum, ezért munkájának megszervezése és funkciójának garantálása lényeges feladat. A szeged, és a környékbeli vállalatoknál összesen 136 helyen működnek az üzemi demokráciának e fórumai, amelyek már rendelkeznek tapasztalatokkal is. Munkájukat rendszeresen figyelemmel kísérik a pártszervezetek, és segítséget nyújtanak tevékenységükbe. Legutóbb a szakszervezetek megyei testülete is áttekintette az üzemi demokrácia érvényesülésének helyzetét, tapasztalataikat Ezen a testületi ülésen igen sok szó esett a bizalmiak szerepéről, több munkahely képviselője elmondta véleményét Egyértelmű a megítélés, a bizalmiak szerepe jelentősen megnőtt az utóbbi években, s ennek elsősorban az a magyarázata. hogy megfelelő jogkörrel rendelkeznek. Az megint más kérdés, hogy élnek-e jogaikkal, s a gazdasági vezetők különösen partnereik, igénylik-e a bizalmi véleményét Ebben a tekintetben igen tarka a kép vállalatainknál. Nézzünk meg néhány munkahelyet s könnyű lesz belátnunk a bizalmiak mindennapjaiba. A cipőgyári bizalmiak közül nem egy megkapta művezetőjétől, hogy összeférhetetlen. mert nem bólogatott mindenkor a gazdasági vezető rendelkezésére. Pedig mit tett az első vonal szószólója? Nem mást, mint kötelességét mellyel munkatársai megbízták, szólt az érdekükben, javasolt valami változtatást a művezetőnek. Miért lenne összeférhetetlen az az ember, aki javaslatot tesz? S különben is. mely kollektíva adna bizalmat olyan társnak, aki tényleg izgága. A tapasztalat — és a szakszervezeti mozgalom története is — azt bizonyítja, hogy a munkások kisebb csoportjai mindig is a legtalpraesettebb. tekintélynek örvendő, a szakmában is elismert, tanult és a ..paragrafusok" között is eligazodó társukat választották meg képviselőjüknek, szószólójuknak, s aki a társak bizalmával soha sem élt vissza, hanem bátran képviselte érdekeiket, kiállt értük. A Szegedi Ruhagyár szakszervezeti bizottságának titkára elmondta, hogy a bizalmiak munkájában valóban meghatározó lehet a gazdasági vezetők magatartása, az. hogy igénylik-e segítségüket. Visszatérve az együttes testületi ülés munkáiára. nem nehéz belátni, hogy annak csak akkor lehet tekintélye, ha a bizalmiak is magukénak érzik, s teljes komolysággal végzik föladataikat. Mikor lehet ezt elvárni? Akkor, ha a testület tagjai is észreveszik a fontosságot, érzik a fórum, az elmondott szavak szükségességét. Mindenki tudja, hogyan fest a gyakorlat: ha megértés és tettek követik a bizalmiak által tolmácsolt javaslatokat. akkor pezsgő és élő a fórum munkája. Ellenkező esetben csak a füstölgést lehet hallani a gépek mellett, az öltözőkben. Több bizalmi elmondta már: tőlük ne azt várják el a vállalati fórumokon, hogy alapos elemzést nyújtsanak a gazdasági szabályzók érvényesüléséről, az ezer és ezer szállal összekapcsolódó iparági gazdálkodásról. az export- és importérdekekről. Azt ők kevésbé ismerik, bár minden bizonnyal. ezekben a kérdésekben is elhangzana vélemény, ha „magyarul" tartanák meg beszámolóikat a gazdasági vezetők, nem pedig szakzsargonban, és ezernyi számadattal fűszerezve. A bizalmiak viszont igen jó ismerői a közvetlen munkahelynek. A műhely gondjait, bajait saját bőrükön érzékelik. A gépek használhatóságától az anyagellátásig, a bérek elosztásától a legapróbb rezdülésekig, értékes javaslatokra képesek. A bizalmiak valószínűleg csak akkor képesek föladataiknak eleget tenni, ha a munkahelyen olyan légkör honosodik meg. hogy természetesnek tartják a dolgozók képviselőjének beleszólását a gyári közügyekbe. S egyáltalán, olyan légkört kell kialakítani — erre ösztönöz mindenkit a párt is. s ez természetesen fakad a szocialista társadalom lényegéből —. ahol nyugodtan véleményt mondhat bárki bármiről. Természetesen az üzemi demokráciának is két oldala van; nem csupán a jogok alkotják azt, hanem a kötelezettségek is. Ha valahol komolyabban számonkérik a munkafegyelmet, az elkészített termékek minőségét, a pontosságot, akkor nem vétenek a demokrácia ellen, hiába ágál a felelősségre vonáskor a renitenskedő, hogy „hol itt az üzemi demokrácia!" A bizalmiak ilyen esetekben a többség véleményét képviselik, s nem tudnak a mulasztó oldalára állni, mert éppen társaik érdekében nem is akarnak. A bizalmiak joggal kérik azt is. hogy testületi üléseiken olyan kérdésekről tárgyaljanak, amelyek számukra ismeretesek, és érdeklődésre tartanak számot. Azt is kérik, hogy egy-egy alkalommal ne zsúfoljanak össze sok témát, hanem keveset, de azt alaposan „dögönyözzék" meg. A tapasztalatok is bizonyítják, hogv ott működnek jól az üzemi demokrácia fórumai, ott javult e testületek munkájának, tartalma. ahol a bizalmiak a maguk nyelvén és társaik érdekében valódi szószólókká váltak. S csak így adhatnak kézzelfogható segítséget is a vállalati közösségnek a hatékonyabb gazdálkodáshoz. Gazdagít István Tc Áz ifjúság védelméről Járási munkabizottság megbeszélése A Csongrád megyei tanács A résztvevők először Szaty- — s jó néhány anya — esevb szegedi járási hivatalá- maz, Zákányszék, Új szent- tében a kényszer-alkoholelban ülésezett tegnap, kedden ivón községek albizottságai- vonó kezelés sem vezet ereda szegedi járási gyermek- és nak beszámolóját hallgatták ifjúságvédelmi munkabizott- nteg. Az előadók szóltak ság. azokról a feladatokról, ameményre. A veszélyeztetett gyermekek nevelésére az iskolákban és az óvodákban Lengyel szakemberek Csongrád megyében Csongrád megye zöldség- melőszövetkezet elnökhelyetés gyülmölcsellátásának, a tese. A lengyel vendégek felvásárlás és feldolgozás tegnap ellátogattak a megyei rendszerének tanulmányozá- tsz-szövetséghez. ahol Ábrására lengyel szakemberek lá- hám Vince, a TESZÖV tit— togattak Csongrád megyébe a kára tájékoztatta őket a melengyel testvérmegye székhe- gye mezőgazdaságáról, a terlyéről, Lódzból. A küldöttség melőszövetkezeti mozgalom vezetője Maria üobrowska. a helyzetéről és a tsz-szövetIódzi tanács mezőgazdasági, ség szervezeti felépítéséről, erdészeti és felvásárlási osz- Délután Forráskútra utaztályának igazgatóhelyettese; tak a lódziak. Itt Sándor Tilagjai Janus Boninsky, a bor, a Haladás Tsz elnöke lódzi mezőgazdasági termelő- tartott beszámolót a szövetszövetkezetek megyei szövet- kezet és a háztáji gazdasáségének elnöke és Ksawery gok kapcsolatáról. Stepien, a lódzi Samopomoc A lódzi delegáció a hét Chlopska mezőgazdasági ter- végén utazik el a megyéből. lyeknek megvalósítását az különös gondot fordítanak a albizottságok célként tűzték pedagógusok, akik közül töbmaguk elé. Vázolták módsze- ben tagjai a községi gyermekreiket, felemlitették a munkájukat nehezítő gondokat is. és ifjúságvédelmi albizottságoknak, illetve az óvodai gyerIgy szó esett többek között mekvédelmi munkavédelmi a hátrányos környezetben munkaközösségeknek. A szoélő és a veszélyeztetett gyer- ciális gondoskodás keretében mekek felkutatásáról. El- rendszeres és rendkívüli sehangzott — s ezt a hozzásző- géllyel támogatják a veszélók is megerősítették —, lyeztetett gyermekek családhogy évről évre növekszik ját. azoknak a kiskorúaknak a száma, akik az említett két kategóriába tartoznak. Mond Ott. ahol a sokrétű gondoskodás, társadalmi segít^"xtt 2ÍS ÜSSSZSZSSZrj hogy az utóbbi .években több gyermek született. Ez azonban túlságosan egyszerű magyarázat lenne. A munkabizottság tagjai — megerősítvén a három község albizottságának beszámolójában összefoglaltakat — albizottságok az állami gondozásba vételt javasolják. Ez persze csak a végső megoldás. A tegnapi összejövetelen az óvodai gyermekvédelmi munkaközösségek tevékenyelmondták: a veszélyeztetett ségéről szóló tájékoztatót is gyermekek többségének al- meghallgatták az egybegyűlkoholisták a szülei. Sok apa tek.