Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-12 / 213. szám
4 Szerda, 1979. szeptember 12. 3 Az építőtáborok haszna Augusztus végén bezárták Most. a kétszáihúszmilkapulkat az építőtáborok. A ]j<w igen komoly érték fékis lakókalyibák, sátrak, majorépületek most egy évig ryében felejtsük el ezeket a ismét lakatlanok lesznek. Áz morgolódásokat. Biztos volt iskolai, intézeti vezetők, meg bennük igazság, bizonyára a fogadó gazdaságok, üze- lehetett volna jobban esia^ftssarí^ a mérik föl, mekkora hasznot valóság azonban az, hogy az várta, hogy kéthetes tumuNem hallgathatunk azonban a gondokról sem. Igaz, olyan kirívónak mondható példa, mint például az első pécsi környezetvédelmi építőtáboré, kevés volt. Pécsett rendkívül Jó kezdeményezésnek látszott ez a tábor. Azt persze senki sem Például Üllésen hozott ez a nyár, az tábori nyár. 0 Természetesen a nyári kéthárom hetes turnusok haszna elsősorban az, hogy gimnazista, szakmunkástanuló, egyetemista, főiskolás fiatalok megismerkednek a kétkezi munkával, az ipar. a mezőgazdaság olyan részével, amelyekről módon . nem is nek tudomást. építő- egyik oldalról a rossz, kedvetlen munkával, a másik oldalról pedig a lehetetlenül megteremtett körülményekkel nem lehetett volna ilyen lói elvégezni a feladatokat. 0 S a* ls Igaz. hogy az épf tőtáborokat ma olyan országos nagy ügyekben szervezik, mint például annak idején a Hanság lecsapolása volt. Aki pedig járt ezekben a táborokban, az hajlamos úgy látni, hogy ott az élet kflnynyed szórakozás, kis — néha félvállról végzett —munkával. Hol tehát a haszonT Meglepő módon most, az összegezéskor mégis kiderült. hogy az a nyolcvanezer Ami külön kiemelendő az, hogy a fiatalok teljesítménye mindenütt meghaladta a esetleg más százszázalékot, valamint az, szerezhetné- hogy kivétel nélkül a munkájukra, a segítségre leginkább rászorult gazdasámár nem gokban, üzemekben és gyájelentőségü rakban dolgoztak. A földesokban a csongrádi fiatalok megoldják a mecsekalji váIOS szmoggondját, vagy a szennyvízderí tő-problémájukat. Azt azonban senki sem gondolta, hogy a munka végülis az lesz, ami lett. Mikor lent jártam, néhány szentesi gimnazistát kérdeztem meg, mi is az a környezetvédelem. Árokásás — sorolták — kerti utak gereblyézése, utcai virágosedények cipelése... Komolyan gondolták. Környezetvédelmi táborba jöttek, s ezt a munkát bízták rájuk. Ráadásul 'szabad idejükben sem kaptak olyan láthatók voltak. A mezőgazdaság. a konzervipar alaposan megszenvedte volna, ha nem segít rajtuk a társadalmi munka. Jövő évi konzervkészletünket jelentős mértékben a tíz-huszonkét éves fiatalóknak köszönheti az ország. A legtöbb mezőgazdasági fiatal — tízezerrel több, mint jellegű munka Szolnok meaz elmúlt esztendőben — gyében folyt, ahol a csépai, kétszáz-kétszázhúszmillió fo- jászszentandrási, szenttamási rlntnyi értéket hozott létre a és jászberényi építőtáborban nyár nem egészen három hó- meggyet és cseresznyét szünapja alatt. Más megközelí- reteltek, valamint kukortken. a konzerviparban, az programot, amely a tábor út- és vasútépítésen, építő- céljához, elnevezéséhez 11iparl munkákban mindenütt lett volna. Mert a harkányi strandfürdő meglátogatása, vagy pécsi városnézés setnmiképp sem tekinthető környezetvédelminek. Sőt, a Mecsek-hegység növényzetének megtekintése is inkább osztálykirándulás, vagy legföljebb természetvédelmi séta. Hépfronfinuiika a nagyközségben Az összképet vizsgálva ál- Szabó Lajos, a szegedi játalánosságban is megállapít- rási pártbizottság titkára: ható, hogy az elmúlt idő- — Sokirányú és eredményes szakban a nagyközségekben az üllési népfrontmunka és különösen dinamikusan fej. sokat fejlődött az elmúlt lődött a helyi népfronttevé- években. Külön érdemük, kenység. Vonatkozik mindez Ullésre is, ahol a közelmúltban tekintették át a közéleti munka e területét Hegedűs Gábornak, a nagyközségi népfrontbizottság elnökének beszámolója alapján. hogy nem csupán a tervek kimunkálásában jeleskednek, hanem a kétkezi munkát is szívesen vállalják. Molnár Sándor, a megyei népfrontbizottság titkára: — A népfrontbizottságnak A helységben rangja, te- tömegbefolyása van a közkintélye van a népfrontmun- 6égbgn, aktívan közreműkö- __ ^ kának, amely fontos, alkotó- dik a közéletben. A párt-és része a helyi közéletnek. A tanácsi szervek támaszkodpolitikai tömegmozgalom jó nak rá, várják, igénylik jakapcsolatot épített ki a párt- vaslatait, véleményét csakés tanácsszervekkel, a KISZ- úgy, mint a politikai tömegszel, az AFÉSZ-szel és a tömegszervezetekkel, különböző intézményekkel. A helyi népfrontbizottság aktivitásának jó jelzője, hogy nem csupán az igények felmérésében, a vélemények tolmácsolásában Jeleskedik, hanem erőteljesen segíti a társadalmimunka-akciók mozgalom résztvevőinek személyes közreműködését a község fejlesztésében, szépítésében. öntevékenyek, dicséretet érdemelnek kezdeményezőkészségükért. A realitás persze azt követeli tőlünk, hogy az összkép egészét tükröztessük. S az egész falu. Sorra Jelentkeztek a szervek, Intézmények, kisiparosok, magánosok, ki mit vállalna szívesen a munkából. Csakhogy... Egy szegedi tervező kollektíva elvállalta — szintén társadalmi munkában — a játszótér terveinek elkészítését. A terv azonban sehogy se akar eljutni a községbe. Az üllésiek meg. ugye, anélkül nem mernek nekifogni semminek, félve az esetleges balesetveszélytől meg egyébtől, amit a tervdokumentáció nélküli kapkodás, maszekolás, kókányolás szokott eredményezni. Nem tehetnek mást, „csitítgatják" a türelmetlenkedő helybeli társadalmi .munkásokat: várjanak egy kicsit, előbb-utóbb a tervező kollektíva bizonyára csak eleget tesz vállalásának, és majd akkor... Bár az is igaz: az üllési gyerekek naszervezését, sőt, a testület az 3. tésben azt mondhatnánk, ez az érték négyszáz lakás, egy komoly kis lakótelep fölépítéséhez is elegendő lenne. Nyár közben Inkább n panaszt hallottuk. A gyerekek amiatt szóltak, hogy néhol rossz az étkezés, a szállás, a fogadók, főleg a mezőgazdaságban kissé bolondnak nézik őket, mert a legnehe- AZ iparban, különösen a nezebb s legkevésbé kiflze- héziparban ls kitettek magutődő munkát bízzák rájuk, kért- ™ a szxkmai éoftőtá. , borosok doleoztak. leendő vagy hogy a gyárban másra raücmunk4>okt körülbelül se használják őket, mint kétezer-ötszázán. hogy a szemetet az udvar egyik sarkából a másikba söpörjék. A fogadó mezőgazdaságlés ipari cégek pedig azon voltak fönnakadva, hogy a kisdiákok komolytalanok, munka címén Idétlenkednek, a nagyok meg lenézik a kétkezi feladatokat; gyümölcsből Remélhetőleg ezek csak a tábor gyermekbetegségei voltak, s az 1980-as második pécsi környezetvédelmi tábor már sokkal jobb, észszerűbb. hátsó szándékoktól mentesebb lesz. S ugyanez vonatkozik mindazokra a helyekre — legyenek téeszek, gyárak, üzemek — ahonnan idén hasonló okokból keserű szájízzel mentek haza a fiatal vállalkozók. Erre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a következő esztendőben a nyolcPéldául a vanezres létszám és a kétLenin Kohászati százhúszmilliós termelési épülő kombinált érték a múlt rekordjainak kímvei^rüz^ében könyvébe kerüljön, helyet sdva az új, nagyobb számoknak. cát címereztek a diákok. Csépán a Zala megyéből érkezett lányok mintegy ezren csaknem kétmillió forint értékű munkát végeztek, Somogyban is elkélt a segítség: gyümölcsszedéshez, -válogatáshoz, -csomagoláshoz; még a siófoki szikvízüzemben is dolgoztak gimnazisták. Csongrádban Jelentős belvízvédelmi munkát végeztek. diósgyőri Művek acélmű négymillió forintnyi munkát végeztek, fejenként napi nyolcszáz forintnyi hasznot hozva a vállalatnak. Külön érdekesség volt, hogy külföldi diákok is kivették részüket ebből a munkából: az egri nemzetközi táborban például a váSzántó Péter — bizottság, elnökség — tagjai maguk is részt vesznek e közhasznú tevékenységben, tudva és vallva: a vonzó célok mellett a személyes példamutatásnak is nagy a jelentősége. Saját munkájukat önkri- ki, gyon szeretnének már: kor,,egész"-be beletartoznak szerű játszótéren játszani. Üllésen jelentkező gon- 3 „út kíván a jövő az itdok, problémák is. A helységnek Forráskút a társközsége. Ott működik a térség termelőszövetkezete, a lassan már országos hírű teni népfrontmunkásoktól? Szabó Lajos: — Erősíteni a község- és gazdaságpolitikai tevékenységet. Továbbfejleszteni a meglevő eredtikusan vizsgálják és értékelik. Meggyőződésük, hogy a formalitást száműzni kell a népfronttevékenységből is. A fejlődés üteme gyorsul, ritmusa változik: ilyen körülmények között már nem Haladás. Vezetőivel nagyon ményekre alapozva a rétegjó emberi kapcsolat alakult politikai munkát, különös ám amikor konkrét ak- tekintettel a külterületen elegendő pusztán a testületi- rült a kívánt mértékben beciókat kezdeményeztek az élőkre. Bár a lakosság mintüllésiek, akkor az ebben való szövetkezeti közreműködés valahogy mindig elmaradt. Nyilván a kialakult helyzettel függ össze az is, hogy mindeddig nem sikeüléseken való passzív részvétel. A közélet érdeklődő, tettre kész. önnön aktivitásukkal másokat is cselekvésre ösztönző tisztségviselőket kíván a népfrontban is. Elért eredményeinket is elsősorban annak köszönhetik, hogy az üllési népfronttestületek — a 35 tagú bizottság és a 11 tagú elnökség — soraiban egyre többen aktivizálódnak; és annak természetesen, hogy a nagyközség lakói is tettre, kész, szűkebb pátriájukat nagyon szerető, azért áldozatokat hozni is hajlandó emberek. Idézzünk két véleményt az eddig elmondottak alátámasztására. kapcsolni a közéleti tevéegy fele tanyán él. tanyai népfrontbizottság jelenleg nem működik. Általában elmondható, hogy ahol jól megy a munka, ott gt tanyai népfrontbizottságok tevékenységét dicsérni szokás. Ahol problémák akadnak, kenység vérkeringésébe azt ott viszont megkérdőjelezik a nagyon jelentős szellemi a létét. A végső szót ebben a potenciált, amit az itt tevé- kérdésben a végzett munka kenykedő agrárértelmiségiek értéke mondia ki. Az afontestesítenek meg. Pedig tos. hogy törődjenek a tanagy szükség lenne rá.iR A társadalmimunka-akciók is akadályba ütköznek néha. Előfordul — kétségkívül kissé humoros a szituáció —, hogy a „Tiszta udvar — rendes ház" oda lehet ítélni egy sor helyi porta tulaidonosainak. Ám nincs — tábla. Vagy például a játszótér. Az üllésiek rettenetesen szeretnének gyerekeiknek — elvégre Nemzetközi Gyermekév is van! — egy szép, kbrszerű játszóteret létesíteni. A terv hallatára lázbajöttaz több kerül a hasukba, mint ros lakásépítkezéseinél segía kosárba, a gyárakban pe- tettek, valamint az Eger— dtg hanyag, túlságosan ls Mátravidéki Borgazdaság palezser viselkedésük miatt sok lackozóüzemében komoly az üzemi baleset munkát is végeztek. Saljapin nyomában Ugyanúgy, mint 83 évvel ezelőtt, a termet Saljapin hangja töltötte be. Igaz, akkor még egy ismeretlen énekes lépett fel Szawa Mamontov házi színpadán, abban a teremben, amely ma Saljapin' nevét viseli. Színészek, festők, zeneszerzők ismert találkozóhelye volt a Mámontov-ház a század végi Moszkvában. A házi színpad előadásainak díszleteit Szeröv, Vrubel, Koravin készítették. A karmesteri pulpitoson Rahmanytnov állt. Fjodor Saljapin 1896 nyarán lépett fel először ezen a házi színpadon. A megelőző években az énekes már próbálkozott néhány város operatársulatánál. Nem sok sikerrel. Mamontov fedezte fel tehetségét, és meghívta színházába. Rahmanyinov zeneelméletre tanította, és ő szerettette meg vele az orosz zene klasszikusait. Barátsága az ország legjobb festőivel erősen hatott művészi ízlésének fejlődésére, csiszolta adottságait Három év alatt 19 szerepet énekelt, repertorája egyre gazdagodott Ma ez a ház a Moszkvai Nyomdaipari Intézet tulajdona. A diákok, tanárok közös munkával eredeti formájában állították helyre a termet ahol Saljapin először lépett színpadra Moszkvában, és amely ma az 6 nevét viseli. Az épületben zenei előadásokat koncerteket szerveznek majd, és állandó fotókiállítással akarnak emléket állítani Saljapin feledhetetlen művészetének. (AFN) ü nyugdíj alapját képező összegről B. S. szegcdi olvasónk most töltötte be a 60. életévét Környezetében elterjedt, hogy a nyugdíj összegének megállapításánál az elkövetkezendő időben csak a munkabért veszik alapul, az egyéb bérjellegű juttatásokat, mint például a prémium, a jutalom, az év végi részesedés stb. nem. Sok dolgozót nyugtalanít, akik szeretnének a nyugdíjkorhatárt követően is tovább dolgozni ezért kéri, ismertessük, hogy változik-e a rendelkezésnek ez a része? Olvasónk értesülése téves, az eddigi rendelkezések nem változtak, továbbra is érvényben vannak, illetve maradnak. A nyugdíj alapját képező keresetként az átlagszámítási időszak alatt végzett munkáért járó azon pénzbeli és természetbeni juttatásokat veszik figyelembe. amelyek után az igénylőnek nyugdíjjárulékot kellett fizetnie. Tehát nyugdíjalapot képez az Időbér, a teljesítménybér, a havidíj, a túlóradíj, a személyi fizetés, a bérpótlékok és a természetbeni juttatás, továbbá a bérköltség, a béralap, a részesedési alap és a jutalmazási keret terhére kifizetett prémium, nyereségprémium, jutalék, jutalom, nyereség jutalom, év végi részesedés, kiegészítő munkabér, az ipari szövetkezetek tagjainak kifizetett osztalék stb. Továbbra sem lehet figyelembe venni az átlagkereset kiszámításánál a nem muribér és nem munkadíj jellegű juttatásokat és a költségtérítés jellegű járandóságokat. Ezek például a kiküldetési, a külszolgálat! költségtérítés, a különélési díj, a szabadságmegváltás címén adott juttatás, az újítási dlj. a jubileumi jutalom stb. Továbbra sem képez nyugdíjalapot a másodállásból származó kereset. A nyugdíjazást követően kifizetett jutalmak közül pedig a kitüntetés alapján kapott, valamint a bányászati jutalom vehető figyelembe. Ezek közül is csak azt, amit a nyugdíjazást követő év végéig kifizettek. A nyugdfj összegének megállapításánál figyelembe vehető kereset havi 10 ezer (ügyvédnél 8 ezer) forintnál több nem lehet. A rendelet szerint az év végi részesedésnek nem azokat az összegeit veszik figyelembe, amelyek az igénylöt az átlagszámítási idöszak alatt végzett munkájáért megilletik, haneip azokat az összegeket, amelyeket az átlagszámítási időszak alatt fizettek ki. Nem veszik figyelembe a töredékévben kifizetett részesedést és a töredékév napjait az év végi részesedés havi átlagának kiszámításánál. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj összegének az alapját képező átlagkerese tet úgy számítják ki, hogv az átlagszámítási időszakban elért keresetet elosztják az átlagszámítási időszakban elért biztosításban töltött azoknak a napoknak á számával, amelyekre az Igénylőnek keresete volt. Az így kapott napi átlagkeresetei megszorozzák 365-tel, és a szorzatot elosztják 12-vel. Az eredmény a havi átlagkereset. Dr. V. M. nyán élőkkel, kapcsolják be őket a közéletbe, kapianak mindenütt jelentőségüknek, súlyuknak megfelelő képviseletet. Az üllésiek mindenesetre szép terveket formálnak. A most megalakult tánccsoDort működéséhez a helvi ÁFÉSZ 50 ezer forinttal járult hozzá. Szeretnék, ha az együttes — esetleg a tsz támogatását ls Igénybe véve — minél előbb eredményeket tudna felmutatni. A TIT-tel közösen pedagógiai alapismeretekből tanfolyamot szerveztek a szövetkezeti dolgozók részére. Most a korszerű táplálkozásról terveznek hasonlót Ez a kis kezdeményezés ls jól jelzi, milyen széles körre terjed ki az üllési népfronmunkások figyelme, ambíciója. P. Z. Uj utak a Távol-Keleten Az Üttervező Tudományos és Kutató Intézet babrovszki részlegének munkatársai olyan különleges utak, hidak terveit dolgozták ki, amelyek az Amuron túli területeken. Kamcsatkéban és Szahallnon is megfelelnek a követelményeknek. A Távol-Kelet zord klimatikus feltételei között majd minden útépítés rendkívüli megoldásokat követel a tervezőktől és építőktől. A szakemberek megállapították, hogy ha az aszfaltba cementgyári salakot kevernek, az így előállított burkolat ellenáll a zord Időjárás viszontagságainak és a hagyományos anyagokhoz képest többszörösére növeli az út élettartamát