Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

Snerda, 1979. szeptember 19. Vance— Dobrinyin találkozó 0 Washington (MTI) Cyru i Vance. ; me ikci kül. ugyminiszter hétfőn Wa­shingtonban — nyugati hír­ügynökségek jelentései sze­rint — fogadta Anatolij Dob­rinyint, a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövetét. Sarlós István Jamaicába utazott 0 Budapest (MTI) Sarlós István, a Magyar Szoclalitsa Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára Jamaicába utazott, ahol részt vesz a Jamaicai Népi Nem­zeti Párt kongresszusán. A kongresszus befejezése után a népfront képviseletében látogatást tesz Mexikóban, Costa Ricában és Panamá­ban. Hz SZKP KB határozata # Moszkva (MTI) A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága figyelemre méltó ha­tározatot hozott a közrend­védelmi munka megjavításá­ról, a törvénysértők elleni küzdelem megerősítéséről. A határozat az igazságügyi és a közrendvédelmi szervek mellett a lakosság széles ré­tegeinek bevonásával, a köz­vélemény mozgósításával kí­vánja megoldani a feladato­kat. A Központi Bizottság ál­lásfoglalása, amelyet a keddi lapok közöltek, megállapítja: még nem eléggé hatékonyak a társadalom rendjének biz­tosítására Irányuló intézke­dések, nem kielégítő azok végrehajtása. Az új határo­zat éppen ezért egyrészt a megelőzésre irányul, más­részt viszont arra, hogy ha­tékony legyen a küzdelem a törvénysértők, a társadalmi rend megsértői ellen, minden állampolgár és minden Ille­tékes megtartsa a szovjet tör­vényéket. A szovjet társada­lom egyre határozottabban szembeszáll azokkal, akik megsértik a közrendet — egyre kevésbé türelmes az ilyen jelenségekkel szemben és a határozat éppen ezt jut­tatja kifejezésre. Ugyanakkor leszögezi: min­den vezetőnek, minden kom­munistának és komszomolls­tának kötelessége, hogy az erkölcsi tisztaság . példaképe legyen, következetesen meg-1 tartsa a szovjet törvényeket, tevékenyen küzdjön a példa­mutató szocialista rendért. Az SZKP KB öt pontban foglalja össze,a legfontosabb tennivalókat. Először is meg kell erősíteni , a táffcadalmi tulajdon védelméta váro­sokban és a többi lakötele­pülésen. Másodsorban követ­kezetes és kérlelhetetlen har­cot kell folytatni az iszákos­ság. az alkoholizmus ellen. Harmadsorban javítani kell a megelőző munkát, a törvé­nyek megismertetését a fia­talkorúak között az iskolák­ban, a munkahelyeken, a la­kókörzetekben. Negyedszer: nöyelni kell a harcot a szo­cialista tulajdont károsító ak­ciók ellen, és végül: fokozni kell a küzdelmet a naplopás és a spekuláció ellen. Szolidaritási gyűlések 0 Budapest (MTI) Az ország több helységé­ben megtartott gyűlésekkel tegnap, kedden folytatódott az immár hagyományos őszi antiimperialista és szolida­ritási eseménysorozat. Chilei szolidaritási nap volt Csongrádon. A város Síp utcai általános'Iskolájá­nak úttörőivel találkozott Tomas Solls, a chilei anti­fasiszta bizottság elnöke. A Mirköz Ipari Szövetkezet Pravda-cikk egy amerikai propagandakampányról 0 Moszkva (MTI) A szovjet sajtó a TASZSZ múlt heti — Church szenátor vádjainak cáfolatáról megje­lent — kommentárja óta nem foglalkozott azzal a pro­pagandakampánnyal. amely az elmúlt napokban az Egye­sült Államokban bontakozott kl szovjet harci alakulatok állítólagos kubai jelenléte miatt A Pravda tegnapi, keddi számának első oldalán szerkesztőségi cikket közöl erről a kampányról. „Kinek és miért volt erre szüksége'* címmel. Az elmúlt napokban Wa­shington. ki tudja. immár hányadszor, ismét Kuba-el­lenes kampányt indított — írja az SZKP lapja. — Ezút­tal a kompgnv azokra az ál­lításokra épült, hogv Kubá­ban „szovjet harci alakula­tok" vannak. Az amerikai propaganda­eszközök. a fiélyzetet kiélez­ve ós arra törekedve, hogy ezeket az állításokat a való­ság látszatával vegvék kö­rül, n legkülönbözőbb, álta­luk kigondolt „részleteket" igvekeznek kijátszani. Egye­sek például azt mondják, hogy a szovjet katonai ala­kulatokat állítólag csak nem­rég vezényelték Kubába, rá­adásul éllel érkeztek, hogy elleplezzék érkezésük körül­ményeit. Mások azt hangoz­tatják, hogy már régen Is­meretes volt a szoviet kato­nai személyzet Jelenléte Ku­bában. de most, úgymond, arról van szó, hogv e kato­nai személyzet „új funkció­kat" kapott. Az amerikai kongresszus Jó néhány tagla is riadalmat keltő kilelenté­seket tett ezzel kapcsolat­ban. Ügy tűnik, hogv az ame­rikai kormánynak. amely természetesen jól ismeri az ezzel kapcsolatos tényeket, meg kellett volna adnia a szükséges felvilágosításokat, hogy megakadályozza az em­lített kampány kialakulását. Sajnos, azonban az amerikai kormány hivatalos képvise­lői más utat választottak­Nyilatkozataik jellege olyan, hogy azokkal, ahogv monda­ni szokás, csak olaiat öntöt­tek a tűzre. Ezzel kapcsolatban feltét­lenül emlékeztetni kell arra. mi a Kubában levő szovjet katonai személyzet tényleges he'vzete. Immár 17 éve. Kubában van egy olyan oktatási köz­pont. amelyben a szovjet ka­tonai személyzet segítséget nyújt a kubai katonáknak a kubai hadsereg fegyverzeté­ben rendszeresített szovjet haditechnika kezelésének el­sajátításához. Ezekben az években az említett szovjet katonai személyzet létszáma és funkciója egyáltalán nem változott. így teljességgel alaptalan mindenfajta olyan állítás, amely szerint ..szer­vezett szovjet harci alakula­tok" érkeztek volna Kubába. A szovjet katonai személy­zet a kubai kormány kéré­sére tartózkodik ' Kubaban. egvetlen célja az. hogv se­gítséget nyújtson az ország védelmi képességének meg­szilárdításához. A sokéves szovjet—kubai együttműkö­dés. amelyet Kuba védelmé­nek érdekei követelnek meg. két szuverén állam elidege­níthetetlen joga. Teljességgel nvilvánvaló az is. hogv a Kubában levő szovjet katonai személyzet sem létszámát sem funkció­ját tekintve nem ielenthet és nem is jelent semmiféle fe­nyegetést akár az Egyesült Államoknak, akár más or­szágoknak. Az amerikai propaganda­gépezet nyilvánvalóan adott jelre kezdett erőteljesen dol­gozni akkor, amikor Havan­nában az el nem kötelezett országok állam- és kor­mányfői, más magas rangú képviselői gyűlték össze VI. konferenciájukra, azok. akik állást foglalnak a diktátu­mok ellen a nemzetközi kap­csolatokban, állást foglalnak a gyarmati rendszer és a fal­üldözés maradványainak fel­számolása mellett, a béke és és a nemzetközi biztonság megszilárdítása mellett. Szá­mításuk Igen egvszerű: meg kell kísérelni, hogy aláássák Kuba. az el nem kötelezett országok mozgalma egvik legaktívabb é6 legtekinté­lyesebb résztvevője tekinté­lyét. Ezek tehát a Szovjetunió­val és Kubával szemben el­lenséges kampány indítékai — fejeződik be a Pravda szerkesztőségi cikke. csongrádi üzemében a város munkásai, termelőszövetke­zeti dolgozói gyűléseken biz­tosították szolidaritásukról a népük szabadságáért küzdő chilei hazafiakat Felszólalt Tomas Solis is. A chilei néphez szóltak az együttérző szavak Győr­ben is. A chilei fasiszta puccs ha­todik évfordulóján világ­szerte tiltakozó megmozdu­lásokat rendeztek a haladó erők a diktatúra, a hazafiak üldöztetése, az elnyomás, az emberi jogok lábbal tiprá­sa ellen és megerősítették a chilei nép harcával vállalt nemzetközi szolidaritást. Több nyugat-európai ország közlekedési, távközlési és pénzügyi alkalmazottai a Pinochet-rendszer elleni irá­nyuló egyhetes bojkottba kezdtek. Meghalt Agostinho Neto Magyar vezetők részvéttávirata 0 Moszkva (MTI) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány együttes gyászjelentésben közölte, hogy Moszkvában hosszú és súlyos betegség után elhunyt Agostinho Neto, a nem. zetközl forradalmi mozgalom kimagasló személyisége, Afri­ka kiváló államférfia és politikai vezetője, a Szovjetunió nagy barátja, az MPLA-Munkapárt vezetője, az Angolai Népi Köztársaság elnöke. Agostinho Neto 57 éves volt. Neto szeptember 6-án érkezett súlyos betegen a Szov­jetunióba. ahol az orvosok minden erőfeszítése ellenére sem sikerült megmenteni. Befejeződött a világkonferencia 0 Moszkva (MTI) Tegnap, kedden Moszkvá­ban a dokumentumok elfo­gadásával véget ért a gyer­mekek békés, biztonságos jö­vőjéről tanácskozó világkon­ferencia. A záróülésen két felhívást fogadtak el, az egyik az ENSZ közgyűlésé­hez szól, a másik a világ köz­véreménvének figyelmét irá­nyítja a gyermekek problé­máira. A Magyar Szocialista Mun­káspárt nevében Kádár Já­nos, a Központi Bizottság el­ső titkára üdvözölte a világ­konferenciát. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke részvéttávira­tot küldött az MPLA-Mun­kapárt Központi Bizottságá­nak, az Angolai Népi Köz­társaság Forradalmi Taná­csának. Mély megrendüléssel érte­sültünk arról, hogy dr. Agos­tinho Neto elvtárs, az MPLA­Munkapárt elnöke, az An­golai Népi Köztársaság elnö­ke elhunyt. A magyar nép a világ ösz­szes haladó erőivel egyetem­ben dr. Agostinho Neto el­nök elvtársat az angolai füg­getlenségért vívott harc ki­emelkedő, nagyrabecsült ve­zetőjeként tisztelte, aki éle­tét az angolai nép 6zabadsá-< ga kivívásának, függetlensé­ge megőrzésének, országa felvirágoztatásának szentel­te. Meggyőződésünk, hogy az angolai nép a dr. Agostinho Neto elnök vezetésével meg­kezdett úton haladva a szo­cialista országokkal és a vi­lág többi haladó erőivel együttműködve további si­kereket ér el országépítő te­vékenységében, imperialista­ellenes harcában. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az egész magyar nép nevében őszinte együttérzésünkről biztosítjuk dr. Agostinho Neto elnök családját, az MPLA-Munka­párt központi Bizottságát, az Angolai Népi Köztársaság Forradalmi Tanácsát és az • angolai népet. FOLYTATÖDOTT A TANÁCSKOZÁS A londoni Lancaster Palo­tában a rhodesiai politikai erők álláspontjának ismer­tetésével folytatódott az al­kotmányozó konferencia, és nyomban felszínre kerültek a mélyreható politikai és el­járási ellentétek, amelyek megoldásáig az értekezlet aligha foghat hozzá az érde­mi vitához. GASPAR SANDOR HAZAÉRKEZETT AUSZTRIÁBÓL Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, kedden hazaérke­zett Ausztriából, ahol részt vett az Osztrák Szakszerve­zeti Szövetség (ÖGB) IX. kongresszusának megnyitá­sán. BŰCSÜLATOGATAS Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök kedden a prágai várban fogadta Ba­rity Miklós prágai magyar nagykövetet, akinek diplo­máciai megbízatása rövide­sen véget ér. Ez alkalomból a Fehér Oroszlán Rend má­sodik fokozatával tüntette ki a távozó nagykövetet, a két ország barátságának és együttműködésének fejlesz­tésében szerzett érdemeiért. A diplomata a nap folyamán bijcsúlatogatást tett Lubomir Strougal csehszlovák kor­mányfőnél is. ÜDVÖZLÖ TÁVIRATOK A szocialista Etiópia nem­zeti ünnepe alkalmából Lo. sonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­vözölte Mangisztu Hailé Ma­riam alezredes, állam- és kormányfőt. Lecmyid Brezs­nyev. az SZKP KB főtitká­ra, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke és Alek­szej. Koszigin. a Miniszter­tanács elnöke táviratban üdvözölte Mengisztu Hailé Mariamot, a Szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanácsának elnö­két, miniszterelnököt, az eti­óp forradalom ötödik évfor­dulója alkalmából. Sarló Sándor Visszapergető Mialatt a pesti elhelyezkedés drótsövénnyel kö­rülvett domboldalain és szakadékai felett futkos­tam. azalatt azt vettem észre, hogy Ilona szeret­ne velem közelebbi viszonyba kerülni, még vi­lágosabban: nekem akarja adni magát, csakhogy én — ökör! — nem fogadom el. Kora reggel, még ágyban vagyok, besurran a szobámba, leül az ágyam szélére. — Jó reggelt — suttog, s a ke­zemre teszi tenyerét. Meglep a merészsége. Pon­gyola van rajta, alatta hálóing, lábán papucs. Látszik rajta, most kelt ki az ágyból, annak me­legével futott Ide. keresztül az előszobán. Mint­ha a tegnap esti beszélgetésünket akarná foly­tatni ­— Nem szép magától, hogy elutasít. Gondolja meg, Tibor, jöjjön velem, jól fogja magát érez­ni. — Hiszen jövök, meggondoltam — mondom. — Jön? Nagyszerű! — Rámhajol, arcát leeresz­ti a számhoz. Megcsókolom. Közben egyik kezét a takaró alá csúsztatja, a talpam kezdi kaparász­ni. Rúgkapálok. Vihogok. Csikland. Váratlan kopogtatás az ajtón. Dóra mama hangja: — Ilona! Elnémulunk. Süket csönd. Mutatom Ilonának: menjen az ajtóhoz. Menjen ki. Ilona nem megy, lebújik azW hátsó oldala mögé. Dóra mama: — Ilona! Gyere ki rögtön! — Dörömbölés. Mit tegyek? Ide-oda rángat a lélekjelenlétem. Nyissak én ajtót? Nem nyitok. Mi közöm hozzá? Ilona dolga. Dóra néni: — Azonnal gyere ki! — ÜJabb zörgetés. Mi lesz ebből? Nem moccanunk. Hosszú, bi­zonytalan várakozás. Kétely. Némaság. Aztán tá­volodó, apró léptek. Tudatunk szabadjára éled. — Rögtön ajtót kellett volna nyitni — mon­dom. — Az eloszlatott volna minden gyanút. — Nem baj. Semmi baj — mondja Hona. — Szóval reggel kilenckor, jó? Intek, hogy jó. Másnap kint vagyunk a János­hegyen. Erdő szélén sétálunk. Lombok ágaznak a homlokunk felett. A madarak belénk csicsereg­nek. Költészetről beszélünk. Meghempergünk a zöld gyepen. S a pázsiton szétterülve „ránkfekiiszik a Minden. • , az örök súly, a levegő, a tér, mit hurcolunk megsebezve föl az ormokig.. Ilona csókol engem, amint hátamon fekszem a füvön, teste rámborul, földuzzasztja bennem a vért. zsibongom. És mégis. Miért nem akarom magam átengedni az érzelem döngető lökései­nek? Miért gondolok az ellenállásra? Miért foj­tom el magamban az előtörő édes nedveket, mint valami beszabályozott, fékező gépezet? Miért fej. tem le újra és újra magamról a fojtogató, forró asszonyi szárnyak ölelését? Nem szeretem Ilo­nát. Nem szeretem, és nem akarom. Hallom 11­hegését. látom lázas szemének csillogását, érzem remegő felajzottságát, de én kegyetlen vagyok, nem tudom megszánni, engem fékez (és fáraszt) valami titkos álszeméremérzés és álbecsület, az ellenkezés hideg, parancsoló szava. Ilona felemel­kedik, ziláltan, könnyel a szemében, a szégyen­kezés pírjával az arcán. — Ennyire nem szeret? — kérdi. — Nem hi­szem, hogy lehessen ilyen halálosan nem szeret­ni. Mondja? Férfi maga, Tibor? — Ne haragudjon, Bocsásson meg. Igen, férfi vagyok. De van bennem valami elutasító tudat, nem érzés, hanem tudat, ami mindennél erősebb. Lesz-e magában annyi kitartás és erő, hogy ezt a tudatot legyőzze bennem? — Elvegyem az eszét? — Próbálja meg. — No, nem. Erre nem vállalkbzom. Ha nem tud szeretni, alávetem magam. Lemondok. De hogy én igazán szeretem, annak bizonyságául mondok magának valamit. Ismerem a maga hely­zetét. Szeretnék magának segíteni. — No. ne. Tálén el tudná helyezni a versei­met? — Azt nem. sajnos. — Hanem? — Már mondtam magának: a közeli jövőben nagy összegű végkielégítést kapok. Ebből sze­retnék tnagának egy bizonyos részt juttatni. — Csak nem akar megsérteni? Hogy képzeli? — Vannak költők, akiket lrodalombarátok tá­mogatnak. Ha nem is sokan, de vannak. Gondol­jon Adyra és Hatvanyra. — Ugyan-ugyan. Ostobaság. Csak nem hason­lít engem Adyhoz? — Semmit nem lehet tudni. Az majd később derül ki. — Nevetséges. Szégyenlem magam. És ne ha­sonlítsa magát Hatvanyhoz sem. (Folytatjuk.) I

Next

/
Thumbnails
Contents