Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-09 / 211. szám

Va^rrtap, 1979. sreeptemííer 9. 3 Pénzügyi fegyelem és az ellenérzés Nap mint nap sok szó eft n népgazdaság megváltozott helyzetéről, amelyet pénztár­cárikon keresztül is érzünk. A gazdasági egyensúly meg­teremtésére hozott Intézkedé­sek ismertek. Szóhasznála­tunkban gyakorivá váltak az olyan kifejezések, mint taka­rékosság, készletek csökken­tése, tartalékok föltárása. Le­hetséges, már túl sokat is halljuk ezeket a szavakat, de valójában nem tudjuk, be­szélhetünk-e a szemlélet vál­tozásáról, Illetve ml • ga­ranciája annak, hogy meg­valósul a sok hasznos Intéz­kedés. Felvetődik, ki és ho­gyan ellenőrzi az intézmé­nyek, vállalatok működését, hogy valóban a központi Irányelvek szerint szervezik-e munkájukat. Ezért is keres­tük fel Katona Istvánt, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetőjét, hogy választ kapjuök a közvéle­ményt foglalkoztató kérdé­sekre. Ugyanis Csongrád me­gyében a tanácsok pénzügyi szakigazgatási szervei 326 költségvetési szerv és 33 ta­nácsi vállalat gazdálkodását figyelik, segítik, ellenőrzik rendszeresen. A tanácsi gaz­dálkodás területe igen nagy, sok ezer ember életét, körül­ményeit meghatározz* 0 Kérem, besréfjen ezc*— a változásokrót, amelyek a tanács gazdálkodásában be­következtek is amelyek ki­hatnak a lakosság minden­napjaira? — A népgazdaság Ismert helyzete miatt a társadalmi közkiadásokat csökkenteni kell. Ez megmutatkozik a költségvetés tervezésénél, ahol a növekedési ütem mér­séklődött A költségvetésből működtetik tanácsaink a te­; rületükön levő egészségügyi, j oktatási és kulturális intéz­fmények többségét. A Minlsz­i ter tanács határozata alapján az Idei költségvetés előirány­zatait további 2 százalékkal kellett csökkenteni, de ez nem érintheti az alapellátást nyújtó intézmények területét, itt változatlan szinten kell biztosítani az ellátást a me­gye városaiban és községei­ben. Az intézkedések megkí­vánják, hogy a tanácsi gaz­dálkodásban is érvényt sze­rezzünk a takarékoskodás­nak, a hatékonyság fokozásá­nak. Tavaly még a tanácsi költségvetés mérséklődését nem lehetett érezni minden területen, azonban az idei intézkedések már a minden­napi viszonyok alakulásánál jobban észrevehetők. Az el­lenőrzés ezzel kapcsolatos fel­adata, hogy az ésszerűbb gaz­dálkodás fettételeit feltárja. Szükség esetén akadályozza meg az olyan kiadásokat, amelyek pazarláshoz, rossz anyag- és készletgazdálko­dáshoz vezetnek. % Az éf követetmények azt jelentik, hogy megválto­zott az ellenőrzés helyzete, szerepe? Nem bukkan fel a láthatáron az vagyonellenőr­zés" réme? — A tanács pénzügyi el­lenőrző szervezetének helyze­te nem változott. Nem be­szélhetünk bürokratikus meg­csontosodásról, semmifajta agyonellenőrzésről. Pusztán arról van szó, hogy ebben a helyzetben segítsük az új szemlélet elterjesztését A csökkentett pénzügyi elő­irányzat pedig nem jelenti azt hogy lemondanánk a társadalmi célok megvalósí­tásáról. a fejlődésről. Ezért kell feltárni a tartalékokat és terjeszteni a jó tapasztalato­kat. Ma már az ellenőrzés nemcsak utólagosan regiszt­rál egy helyzetet. A vizsgá­latok hasznos tapasztalatai­nak népszerűsítésével próbál­juk támogatni az intézmé­nyek, vállalatok irányítását. Az ellenőrzésbe a tanácsi bi­zottságok tagjait is bevonjuk, tehát olyan embereket, akik a népgazdaság különböző te­rületein felelős beosztásban dolgoznak és így sok tapasz­talatuk van. Ezáltal is elő­segítik az ellenőrzés társa­dalmasiasodását 0 Mit jelent a tartatékok feltárása a tanácsi gazdálko­dásban? — Egyes helyeken azt ta­pasztaltuk, hogy bizonyos anyagokból, textíliából nagy készleteket halmoztak fel. Van még mindig olyan veze­tő, aki úgy gondolkodik, biztos, ami biztos, költsünk el minden forintot, még ha nem is tudjuk félhasználni a megvásárolt anyagot, hátha egyszer jő lesz valamire. Sze­retnénk érvényt szerezni mi­előbb annak a központi irányelvnek, hogy Indokolt, megfelelő mértékű legyen a készletek nagysága. Semmi­vel sem magyarázható, hogy például a gyermekvédő inté­zetnél kétmillió forint értékű ruhát tárolnak raktáron. Fele is elég lenne. Még min­dig érezhető a bázisszemlé­let, ami azt jelenti, hogy a különböző Intézmények költ­ségvetésük meghatározásánál ugyanakkora összeget tervez­nek, mint az előző évben, pe­dig lehetséges, hogy csök­kenteni tudnák az összeget. Például nem biztos, hogy az az intézmény, amelyik az *— » . 1, „ egy* evoen wxesterse az flsasew IiélyfcéSét, új bútoro­kat vásárolt, a következő év­ben Is akkora összeget kefl hogy kapjon, mint korábban. De vigyázni kell az ésszerűt-' len takarékosságra is. Az sem takarékosság, hogy kicsaaap­Juk szobáinkban a villany­körtét és sötétségbe borul az intézmény. A Jövőben na­gyobb figyelmet kéli fordí­tani a saját bevételek besző; déeére és az elért többletek ésszerűbb, jobb felhasználá­sára Is. 0 Mikor és milyen formá­ban tapasztalják a pazarlást1 — ügy érzem, hogy intéz­ményeinknél pazarló gazdál­kodásról nem beszélhetünk. Ezt Igazolják az ellenőrzések megállapításai Is. Inkább úgy fogalmaznám, hogy a költségvetési gazdálkodásnak megvannak azok a területei, melyek korlátozásával a fel­használások szigorításával hozzá lehet járulni a költség­vetési előirányzatok csök­kentésének végrehajtásához. A minisztertanácsi határozat alapján irányelveket adunk ki mz intézmények vészére. Ebben felhívjuk a szerv ve­zetőinek figyelmét a luxus jellegű bútorok, szőnyegek, televízió stb. beszerzésének megszüntetésére, a kiadvá­nyokra és rendezvényékre fordított kiadások csökkenté­lére. Meg kell vizsgálni a személygépkocsik számának csökkentési lehetőségét is. te Ne haragudjon, hogy közbevágok, de ennek az elv­nek miképp lehet érvényt szerezni? Gyakran tapasztal­ható, hogy intézményi gép­kocsikat magáncélokra is használnak. — A minisztertanácsi ha­tározat előírja, hogy fokozni kell az intézmények személy­gépkocsijainak gazdaságos ki­használását Felülvizsgáljuk, hogy valóban rendeltetés­szerűen használják-e azokat. Ezenkívül még számos lehe­tősége van az ésszerű gazdál­kodás elősegítésének. A hatá­rozat szól arról is, hogy csök­kenteni kell a külföldi kikül­detéseket, a delegációkat, korlátozni ken a reprezentá­ciós kiadásokat. Racionális létszámgazdálkodásra van szükség minden ágazatban. Csökkenteni kell a szakértői díjakat, honoráriumokat stb. Mindenütt érdemi munkát végző szakemberekre van csak szükség, az intézményi és a vállalati eredményessé­get úgy segíthetjük elö, hogy a fölösleges státuszokat meg­szűntetjük. H Az etműtl években elő­fordult, hogy egy-egy intéz­ménynél egymást érték a kü­lönböző szervek ellenőrei? Mi a garanciája annak, hogy napjainkban és a jövőben összehangolják mz eÖenőrzé­seket? — Az áfiamtl eBenőrzésről szóló minisztertanácsi rende­let, amely 1977 végén jelent meg, & megyei tanács végre­hajtó bizottságára ruházza az állami szervek ellenőrzésének koordinálását. így biztosítjuk, hogy egy-egy tatézményt azo­nos témában és Időszakban csak egy szerv ellenőrizze és a többi ellenőrző szerv ezt az egy vizsgálati anyagot használja M. Ezáltal az el­lenőrök nem telepednek egy­egy Intézmény „nyakára" és az ellenőrző szervek Is taka­rékoskodhatnak munkájuk­kal. A megyei tanács vb minden évben ellenőrzési tervet te ellenőrzési naptárt készít te a ftűdCs vezetőktől számon kéri m végrehajtását. Ennék neHaiiŰJCU dolgo­zunk. A BÍ ellenőrzéseink azonban nem teszik felesle­gessé ú belső ellenőrzést. Alapvető feladatnak tartjuk, hogy a hibákat elsősorban a helyszínen tárják fél és aka­dályozzák meg. Á költségve­tési Intézmények többségé­ben nincs függetlenített belső ellenőr. Ez a féladat a szak­vezetőkre hárul. A helyzeten úgy Igyekeztünk segíteni, hogy az egészségügyi, vala­mint az oktatást és kulturá­Bs Intézményeknél közös belső ellenőrzési szervezetet alakítottunk ki. Végül hang­súlyoznám, az ellenőrzés nemcsak számonkérés. Vé­leményünkkel, tapasztala­tunkkal az intézmények Jobb gazdálkodásához is hozzájá­rulunk te aok segítséget adunk a napi gondok leküz­déséhez. A vállalatok, Intéz­mények Is elsősorban a segí­tő szándékot látják, de ter­mészetesen, ha szükséges, a felelősségrevonástól sem te­kintünk el. Halász Miklós Bánni az emberrel B ányavidéken élő ismerősöm — mit neki a másnak gondfeledtető nap­sütés, a partot paskoló hullámverés zenéje — gondolatban mindegyre csak ha­zatért és ilyenkor hangos meditációba kezdett. Egy ilyen alkalommal belepillant­hattam vállalata belügyeibe. Többek között az új főmérnök kinevezése körüli herce­hurcába. A sajnálatos esemény miatt meg­üresedett állásnak sokáig nem volt gaz­dája — mesélte, összedugták a fejüket az okosok, hogy eldöntsék: X, vagy Y elvtárs legyen-e az utód? Nincs az a Ki mit tud?­zsüri, amely nehéz helyzetében alaposab­ban meghányta-vetette volna a döntést De hogy jól döntöttek-e? ... Épp ez a kér­dés nem hagyta nyugton a Balaton part­ján sütkérező ismerősömet, akit igencsak foglalkoztat vállalata — és az ország — Jövője. Megtudtam, hogy mindkét jelölt mérnöki diplomát szerzett, középkorú férfi, jelentős termelési tapasztalattal a hátamögött Mindketten párttagok, s csupán vérmér­sékletük. nem pedig különböző politikai el­kötelezettség-ük teszi, hogy eltérő mérték­ben veszik ki részüket a társadalmi tevé­kenységből. Tovább hintáztatták hát a két mérnököt a mérleg serpenyőjében. Amikor a szakmai tudásra került a sor. egyértel­műen X bizonyult „súlyosabbnak". Eddigi Ötleteit, javaslatait, nem egy újítását ered­ményesen fölhasználta, alkalmazta már a vállalat Jelentós szerepe volt abban, hogy tavalv nőtt a nyereség, s termékeik el­jutottak az országhatáron túlra is. „Igaz, így igaz" — bólogattak a döntnökök. „Igaz az te, hogy X három nyelven beszél, hogy a világ valamirevaló szakmai és gazdasági folyóiratait rendszeresen olvassa, hogy tö­kéletesen képviselhetné a vállalatot és a vállalat érdekeit idehaza és külföldön egy­aránt. igaz, hogy Intelligens, hogy vitaké­pes, érveit mtadig objektíven alátámasztja, következetes, és elveihez, szakmai meg­győződéséhez szigorúan hű ... ,Ez az? — csattant föl akkor az eddig elfojtott ellen­vélemény, • szigorúság, amely olykor nála nyerseségbe csap át Egyszóval, X elvtárs nem tud bánul az emberekkel Valóban, X-nek nem csókolják meg a lába nyomát beosztottai, ha kimegy a mű­helyből vagy a gépteremből. Az irányítása alatt dolgozó emberek tartanak tőle: azon­nal észreveszi a hanyagságot, nem hagyja sző nélkül, ha lézengeni lát bárkit te. Nem tűri, hogy a géphiba időtlen időkig gúzsba kösse a termelést A tehetetlenség láttán meg egyenesen dühbe gurul, és munkára serkenti a gondolkozni rest agyat, a dol­gozni rest kezet. Maga ötli ki. miként le­hetne megjavítani, helyettesíteni, pótolni leggyorsabban a hibás alkatrészt, maga áll oda az esztergapadhoz, ha kell, maga te belebújik az olajos gépbe, ha orvoslásra szorul. Igaz. nem mesél vicceket közben és nem jópofáskodik, hisz míg más helyett dolgozik, a maga munkájával marad el Nem tesz jót népszerűségének az sem, hogy nem engedélyezi a hosszan tartó kávészü­neteket, a „trécspartikat" sem. A zúgoló­dóknak. akik a másik gyáregységre ka­csintgatnak bezzegelve, csak azt mondja: nem családi teadélután ez. Ott elköltik a pénzt, itt meg kell keresni. Az ellentábor kifogyhatatlan volt a „bűnlajstrom" föl­sorolásából. Az orrára húzták, hogy hajtja az embereket, hogy kötözködik. mint Z. Pistivel is. aki első munkanapián önké­nyesen szabad szombatot vett ki. Vagy V. Tónival. aki úgy döntött vasárnap odaha­za, hogy hétfőtől egy hét szabadságra megy. Még telefonálni is elfelejtett Vagy T. Jenővel, aki hat óra helyett rendszere­sen fél hétre jár dolgozni. Mindezek után nem kétséges a döntés: X emberi tulajdonságai miatt nem alkal­mas a főmérnöki állás betöltésére. fgy esett meg, hogy Y lett a főmérnök. ..Drága, aranyos ember" — mondják. Reggel, mun­kakezdéskor. ha végigsétál az üzemben, mindenkihez van egy jó szava. Pistikém. Tónikám, Jenőkém mindenki, naptárában gondosan bejegyezve a jelentősebb névna­pok dátuma, az igazgatótól egyes műveze­tőkig. Olykor munkavégzés előtt fél órá­val, egy órával elszállingózik néhány em­ber az üzemből, az íróasztalok mellől, és pohárral a kezükben éneklik: „Szeressük egymást, gyerekek .. ." Ismerősöm aggódik a gyár sorsa miatt Pedig, mint elmondta, nyilvánvaló: jó a légkör, szeretik egymást az emberek, jól érzik magukat a munkahelyen. Kivéve X Jó néhány beosztottját, ök úgy vélik, el­átkozott kis szigeten élnek, míg a többiek gondtalanul lubickolnak a boldogság ten­gerében. Hátat fordítani gondnak, bajnak, gazda­sági tényeknek, nem beszélni róluk, ki vi­tatná, hogy kényelmesebb, mint a hibák­kal szembenézni, s pörlekedve, ingerülten is harcba szállni ellenük. Ki vitatná, hogy népszerűséget könnyebb vásárolni mosoly­lyal, elnézéssel, haveri vállveregetéssel. mondvacsinált szeretettel, mint türelmet­len javitaniakarással. tisztességes munká­ra késztetéssel, következetes szigorúsággal. A zt hiszem, fogalomzavarban vagyunk: a jó vezető nem egyenlő a szere­tetreméltó vezetővel. A szeretet nem a gazdasági élet kategóriájába tarto­zik. Ahogy a termelő gyárak, üzemek, ter­vező- vagy kutatóintézetek értékét az adja meg. amit produkáltak, mekkora anyagi értéket, illetve anyagivá változtatható szel­lemi értéket hoztak létre, az intézmény — osztály, csoport — vezetőjét is elsősorban az jellemzi, képes-e az Irányítása alá tar­tozó embereket a termékeny munka szol­gálatába állítani. S ha mindezt úgy teszi, hogy közben még jól — sértés nélküli okos szóval, következetes szigorral — is bánik az emberekkel, le a kalapot előtte. Márpedig ez a mozdulat nem a szere­tet, hanem a tisztelet jelképe. A tiszteleté, amely kijár minden vezetőnek, aki az em­beriség országhatárok ölelte csoportja ér­dekében igyekszik jól bánni az emberrel. Chikán Ágnes Uj meteorológiai főállomás A Paksi Atomerőmű te­rületén épül az ország 21. meteorológiai főállomása. Elsődleges célja a nukleáris erőmű építésével, működésé­vel kapcsolatos feladatok ellátása, de területi szerepe is van, mivel Siófok és Kecskemét között eddig nem volt meteorológiai főállo­más, amely részletesen fel­dolgozza a környék időjá­rását Ez lesz az első olyan fő­állomás az országban, amely­nek mérési programját — az adatok leírását és feldolgo­zását — számítógép vezérli. Növényi zöldhullám a A Tisza Csongrád megyei szakaszán nagyarányú bé­kalen cse-áradat vonul le. A zöld növényi tömeg ilyen mértékű megjelenése utol­jára 1971-ben és 1972-ben volt észlelhető. Kialakulásá­hoz mindig nagyban hozzá­járul a lassú lefolyás, az alacsony vízhozam. Az úszó növényzet különösen az új­szegedi part mentén látható felhalmozódott mennyiség­be* Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság környezet- és vízminőség-védelmi osztályá­tól kapott tájékoztatás sze­rint az álló vizekben, a fő­csatornákban keletkeznek ilyen jellegzetes felszíni hi­nártársulások. Az eddigi megállapítások szerint a Hortobágy-Berettyó főcsa­tornán, illetve a lassú lefo­lyású Körösön keresztül as álló vizek lecsapolása után jutottak el a Tiszába. Meg­jelenésüket, megoszlásukat és levonulásukat rendszere­sen figyelemmel kíséri a víz­minőség-védelmi osztály. Mintákat vettek a folyóból és a laboratóriumi vizsgála­tok egyértelműen kimutat­ták, hogy a békalencse­áradat nem károsította a Tisza vizének minőségét, te­hát nem idézett elő szennye­ződést. Vasutasok új lakásban Az utóbbi években 1150 vasutas vásárolt, illetve épített la­kást a MÁV Szegedi Igazgatóságának támogatásával. 1971­tő! e célra 60 millió forint kölcsönt biztosított dolgozóinak az igazgatóság. Tegnap délelőtt Lovász Lázár vasútigazgató adta át tulajdonosainak a Vasutas Ifjúsági Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet Gém utca 5—7. szám alatt épült 15 lakásos épületét A háromszintes ház lakói — közülük nyol­can fizikai dolgozók — az igazgatóságtól kapott 800 ezer fo­rintos kölcsönnel jutottak új otthonhoz

Next

/
Thumbnails
Contents