Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

6 Csütörtök, 1979. szeptember 4. postalada társszerzőnk az olvasó Utazás - bosszúsággal Hétről hétre bőven akad a Postaláda rovat címére érkezett levelek között olyan, melyben „akut", hetek, hónapok óta változatlanul sok kellemetlenséget okozó gondról értesítenek bennünket. Sokan csak végső lehetőségként fordulnak hozzánk, miután a hivatalos utat már megjárták, de panaszukra orvoslást nem találtak, összeállításunk soros szerkesztője ilyenkor minden tőle telhetőt megtesz, hogy a levelekből kiolvasható panasz terelőutak nélkül, egyenesen az Illetékesekhez jusson. Kétféle megoldással élünk. Ha a gond tapasztalataink, feltételezésünk szerint sokakat érint, figyelemfelhívó kommentárral nyilvánosságra hozzuk az ügyet. Az egyéni, ám nem kevésbé bántó sérelmek esetén az illetékesekhez továbbítjuk a levelet, kérve, hogy intézkedésükről bennünket is tájékoztatni szíveskedjenek. Nem győzzük eleget hangoztatni, az „apró-cseprő" sérelmek is rendkívül nyugtalanítóak lehetnek, főként akkor, ha némi jóindulattal orvosolhatók. A lakosság közérzetét ezek éppúgy befolyásolják, mint a nagy port felvert ügyek. Arról nem is beszélve, hogy a közönyösség igen káros lehet. Véleményünk szerint egyetlen hivatal, ipari vagy szolgáltatóvállalat sem engedheti meg magának, hogy kényelmességből elveszítse az emberek — az ügyfelek, a vendégek, a dolgozók, s így tovább — bizalmát. S hogy miért ez a bevezető? Az elmúlt hetekben több olyan olvasói észrevétellel foglalkoztunk, melyre levélíróinkkal együtt a mai napig hiába vártuk a választ A közzétett gondok jó része süket fülekre talált. Szóltunk egyebek között a beázó lakások tulajdonosainak, bérlőinek gondjáról. A panaszokra ezidálg — akárcsak a lakások garanciális javításával, vagy a közlekedéssel kapcsolatos problémákra — senki nem reagált. Hogy mindezt miért pont e heti összeállításunk bevezetőjében mondtuk el? Azért, mert most — kellemes meglepetés — több válaszlevelet kaptunk, az alábbiakban közzé ls tesszük ezeket. Megfogalmazódik, nyilván tudják: a gondokkal szembenézni, s megoldásuk érdekében intézkedni, célravezetőbb és tisztességesebb eljárás, mint hallgatni... A Sárga és a Tisza A 45-ös autóbuszjárattal kapcsolatosan Gyálarétről kaptunk levelet. 128 aláírást számoltunk össze benne, ebből is látható, hogy olvasóink sokakat érintő gond kapcsán fogtak tollat. Azt sérelmezik, hogy a 45-ös járat 20 perces követési távolság szerint közlekedő autóbuszai újabban 30 percenként közlekednek. A 4 óra 35 perckor induló busz még nagyon korai. A tapasztalatok szerint mindössze két-három utassal megy Szegedre. Az 5 óra 05 perckor induló busz viszont —, mint olvasóink írják — vagy késik, vagy egyszerűen ki sem jön. A 0 órára járó dolgozók így igen gyakran elkésnek munkahelyükről. Levélíróink indokoltnak tartanák, tehát az eredeti követési távolság visszaállítását. Annál is inkább, mivel itt az iskolaszezon és közeleg a tél. Utazás bosszúsággal I — ezt a címet adhatnám leveAz a hír járja Szegedet, hogy a csongrádi vízlépcső, illetve a Dunaföldvárig húzódó Duna—Tisza-csatorna még ez évben elkészül, és a legközelebbi árvíz tavasszal már nem fogja elönteni a munkásmozgalom régi találkozóhelyét, a Sárgát, mert hat méteren már nem emelkedik felül a víz. A hír felajzotta a Sárga régi lakóit, akiket évente többször ls klönt a Tisza; tetemes költségeket és sok munkát okozva. Üdülőtársaink nevében kérném a szerkesztőséget, hogy szíveskedjenek a kérdésnek utánanézni, értesülésükről a lap hasábjain a nagyközönséget tájékoztatni I — Faragó László leveléből Idéztünk. Hálátlan feladat: reménykedő olvasónkat ki kell ábrándítanunk. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon ugyanis a következőket tudtuk meg: a csongrádi vízlépcső és a Sárgát elöntő (vagy megkímélő) ár között semmiféle összefüggés nincs. Így elkészültével — erre egyébként 1985—86-ban leT het számítani — sem '„menekül meg" az üdülőtelep árvíz idején a víztől. A Sárga különben egy másik vízlépcső, a törökbecsel duzzasztó hatását „érezheti", ezt ls csak addig, amíg Szegednél a Tisza vízállása nem haladja meg a 250 centimétert. Ennél magasabb vízállásnál — gondok a Sárgánál csak Jóval nagyobb vízállásnál jelentkeznek — már úgy (.viselkedik" a folyó, mintha a duzzasztó nem is létezne. Olvasónknak a Duna—Tisza-csatorna elkészültével kapcsolatos információi ugyancsak tévesek. A csatorna megépítése ugyanis az ezredforduló feladata. lemnek, írja Sopsits Lajos. „A Volán Újszeged—Szeged nagyállomás közötti autóbuszjáratáról szeretnék szólni. A Mezőhegyes—Üjszeged vonalon közlekedő, 16 óra 58 perckor Újszegedre érkező személyvonathoz nem jön autóbusz, mely az utasokat a szegedi nagyállomásra, a 17 óra 20 perckor induló személyvonathoz szállítaná. Egy hónapon belül többször is tapasztaltam, s ezt mások is megerősítik, hogy vasárnap, amikor igen sok a visszautazó utas, sokan hoppon maradnak. Nem érik el a vonatot, mert nincs jármű, amivel a nagyállomásra mehetnének. Legutóbb augusz. tus 19-én jártam így családommal. Hiába pásztáztuk már a vonatról, hogy van-e az újszegedi állomáson autóbusz, s hiába siettünk a leszállással, a nagyállomásról induló járatot — autóbusz hiányában — mégis lekéstük. Köszönet Tartóczkt Istvánné, Szeged, József Attila sugárút 54. szám alatti olvasónk nemrégiben Mezőtúron járt. egyik ABC-áruházban — a vasúthoz közel található üzletben — ott felejtette kézitáskáját Feledékenységére csak másnap jött rá, ekkor már reménytelenül tért viszsza a boltba. Nagy meglepetésére a pénztárosnő megőrizte. s visszaadta táskáját. Levélírónk — felemlítve, hogy a pénztáros készséges, és udvarias magatartása példa lehet a kereskedelemben dolgozók számára — ezúton mond a szívességért köszönetet. Annyit kért még, hogy írjuk ki a pénztárosnő nevét is: Sánta József né (Mezőtúr, Csokonai út 24.), Válaszol az illetékes Szennyvíz az udvaron A Maros utca 30. szám alatti ház lakóinak nevében kereste fel szerkesztőségünket Ferenczi László. Lesújtva újságolta, hogy a ház lakóinak elkeseredésére hetek óta folyik udvarukon a szennyvíz, valószínűleg az ülepítő akna. Illetve a hozzá vezető csatorna eldugulása miatt. Az ingatlankezelő vállalat panaszukra küldött is hozzájuk szakembereket. Ok megkísérelték a hibát megszüntetni, aztán — nem tudni, miért — félbehagyták a munkálatokat. Mivel a házban csecsemő is lakik, s a fertőzés veszélye nagy, valóban Indokolt lenne az ügyben minél előbb intézkedni. Hogy a Maros utcai házban mi okozta a csatorna eldugulását, nem tudjuk. Az eset kapcsán azonban nem árt felidézni az IKV tapasztalatalt. miszerint sok lakásban mindenféle hulladékot a lefolyóba, s nem a szemetes vödörbe — dobnak. Emiatt számtalan bérlőt ért már kellemetlenség. Az Északi városrész egyik új. első emeleti lakását a napokban öntötte el a szennyvíz. Néhány emelettel feljebb ugyanisvalaki a mosóvízzel a pelenkát is a lefolyóba öntötte.A lift nem működik „Igen nehéz helyzetben vagyunk. Ez év június óta lakóházunkban Szeged, Tarján 320/A) a lift nem működik. Érdeklődésünkre, illetve panaszunkra a lakásszövetkezettől azt a választ kaptuk, hogy a felvonót anyaghiány miatt nem tudják megjavítani. Számunkra ez nem magyarázat. Előfordulhat, hogy még hónapokig lift nélkül maradunk. A ház lakói fizetik a felújítási pénzt, és nem értik, miért nem lehet a lift rendszeres karbantartását elvégeztetni. Az emeletekre feljutni kisgyermekeseknek és idősebbeknek nagyon nehéz. Véleményünk szerint a tízemeletes házhoz a lift éppúgy hozzátartozik, mint a víz és a villany. Hiánya ezért okoz nekünk bosszúságot." — írja 29 lakó a szerkesztőségünkhöz érkezett levélben. Augusztus 10-i Postaláda rovatunk megjelent, postai kézbesítéssel kapcsolatos sorainkra a Szegedi Postaigazgatóságtól válasz érkezett: „Ábrahám Jánosné, Szeged, Római körút 18. szám alatti lakos címére júliusban okiratilag nyilvántartott küldemény nem érkezett. A közönséges küldeményt a posta sem okiratilag sem darabszám szerint nem tartja nyilván, ezért a kézbesítés körülményeit utólag tisztázni nem tudtuk. A kérdéses időpontban a kézbesítést alkalmi munkaerő (diák) végezte, a levél írójának körzetében évek óta ez a diák helyettesít. Munkája ellen eddig észrevétel nem érkezett hozzánk, feladatát mindig pontosan. lelkiismeretesen végezte." Késve jött fizetés címmel megjelent írásunkra a Móra Ferenc Tsz elnöke válaszolt: „Megállapítottuk, hogy a levélíró panasza részben jogos volt, ugyanis augusztus 4-e helyett csak 6-án tudtuk kifizetni néhány dolgozó munkabérét. A késés oka, hogy termelőszövetkezetünknél három bérszámfejtő dolgozik, s ez időben közülük kettő — közvetlenül . a bérkifizetés előtt — megbetegedett, így túlórával és átcsoportosítással is csak 6-án tudtuk néhány dolgozónk bérét kifizetni. Intézkedtünk, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő, és a munkabéreket a bérszabályzat alapján meghatározott határidőben fizessék ki." Mire kell várni? című írásunkra, melyet augusztus 3-i összeállításunkban tettünk közzé, a DÉGAZ igazgatója reagált: „Amint azt már korábbi levelünkben jeleztük, a Körtöltés és a Csongrádi sugárút kereszteződésénél, az úttól körülbelül 150 méterre húzódik a 6 atmoszférás üzemnyomású gázvezeték. A kijavítására vonatkozó technológiát — az előzőekben jelzett határidőre — előre nem várt akadályok miatt kivitelezni nem tudtuk. A víz alatt húzódó és jelenleg is víz alatt álló vezeték meghibásodott szakaszának javítása ugyan's csak KPE-vezeték behúzás, sal lehetséges. A megrendelt, kemény polietilén gázvezeték azonban csak augusztus 17-én érkezett meg vállalatunkhoz. A kivitelezés előkészítési munkáit időközben már elvégeztük — a homokzsákokkal való körülkerítésre, az indító- és fogadóárok kialakítására gondolok —, s mivel a behúzás időtartamára a szegedi erőműnél gázkorlátozás válik szükségessé, időpontként a szeptember 3—7-ig időszakot állapítottuk meg. A fentiek értelmében a meghibásodás végleges kijavítása szeptember 7én megtörténik." Augusztus 31-i Postaláda rovatunkban megjelent, Levél a Gödör-bői című olvasói levélre Mózes János, az Alföldi Vendéglátó Vállalat igazgatója válaszolt: „Vállalatunk kollektíváját méiységesen felháborította az Egyetem étteremben augusztus 25-én történt eset. Dolgozóink egyértelműen elítélték az ott történteket, hiszen olyan éttermünkről van szó, amely 6zolid áraival, ízletes ételeivel korábban már kivívta vendégeink megelégedését. Szolid árpolitika ... Városunk — úgy hiszem — egyetlen olyan étterme, ahol ebédidőben negyedosztályú ételhaszonkulccsal számolunk. Ez a kedvezmény elsősorban az egyetem dolgozóinak szól, de természetesen — nyílt árusítású üzlet lévén — bárki igénybe veheti. Délután fél 3-tól ételárainkat isínét harmadosztályú haszonkulccsal állapítjuk meg. Innen adódik a levélben említett kétféle árlap. Természetesen a fél 3 előtt megrendelt és elfogyasztott ételt az alacsonyabb áron kell számlázni, hiszen a felszolgálók elszámoltatása fél 3-kor történik. A szóban forgó esetben, tehát nem a két étlap árai között levő különbségről van szó, hanem tudatos többletszámolásról. A felszolgálót — neve se maradjon titokban: Nagylaki Kálmán — azonnal felfüggesztettem beosztásából, és ellene fegyelmi eljárást indítottam. Az eljárás során Nagylaki Kálmán elismerte a többletszámolás tényét. A körülmények figyelembevételével őt — fegyelmi határozattal, azonnali hatállyal — konyhai segédmunkás munkakörbe helyeztem át. Remélem, hogy a közvélemény vállalatunkat Illetően „egyedi esetnek" tekinti a történteket, és a Gödörben szerzett kellemes tapasztalatok mielőbb feledtetik e sajnálatos esetet." Panaszkodom... ... egyes hírlapbolti dolgozókra. Kezdetben sem a kereskedő nem panaszkodott a vevőre, sem az orvos a hozzáforduló betegekre. Mert a pult mögött kereskedők álltak, és az orvoshoz mihamarabb gyógyulni akaró, valódi betegek fordultak. Mi a helyzet ma? Mindenki panaszkodik, mindenkire. Amiről konkrétan szólni akarok, az egy hírlapbolt. Vasárnap délig van nyitva, a hétfő szabadnap. Ez rendjén Is lenne, csak az a furcsa, hogy a kettős ünnepek után is jár a szabadnap. Meddig tart az ebédidő? Már tizenegy órakor — s még két óra után is — kint a tábla: az eladó nincs a boltban. Bevásárolt, vagy megfőzött odahaza? És miért hívják olyan sokat a hírlapárusítókat a postára? És miért nem hívnak minden hírlapeladót állandóan a postára? A szombat: csak mérgelődés. „Fogorvosnál vagyok" — olvasom, s tudom, ez egész napos távollétet jelent. Van valahol Szegeden egy hírlapbolt, ahová nem megyek be többet. Mert azt még elviselem, hogy nem köszönnek, amikor belépek, de azt már kevésbé, hogy a köszönésemet nem is fogadják. Ha fiatal „csaj" az eladó, az üzlet tele van fiúkkal és velük, nem velem foglalkozik az eladó. Ha meg férfi, ő a lányokkal diskurál. Ha öregebb, bocsánat, idősebb hölgy áll a pult mögött, tele van vénasszonyokkal, elnézést, idősebb hölgyekkel a hlrlapbolt. És folyik a beszéd: „Mit vásároltál a piacon" — szóval amolyan öregek klubja. A legérdekesebbet még elmondom. Az egyik fiatal eladó „csaj", ha borús és esős idő Volt, mindig bezárta az üzletet és behúzódott aludni. Mondván, hogy őt az ilyen idő elálmosítja. Közben kint toporogtunk, szidtuk a postát, mert az újság sokunknak szükséglet, talán .káros szenvedély", mint a kávé, a cigaretta, vagy az alkohol. Mérgelődünk, ha időben nem tudjuk megvenni kedvenc lapjainkat. Meg kell azonban hagyni, vannak nagyon rendes, készséges újságárusok, akiket sokan szeretnek. Ezekkel az emberekkel kellene talán megoldani a problémát. Kellene velük egy-két nagyobb újságelárusító központot létrehozni. Fakkrendszerrel, a postán váltható levélszekrény mintájára, a fakkok oldalán a név és a kért lapok jegyzéke. Az újságokat, folyóiratokat előre elkészítenék, mi elmennénk értük, kivennénk és kifizetnénk. És miért ne lehetne ezeknek a kedves, készséges eladóknak kiemelt fizetésük? A sok „kis csaj" fizetéséből futná, mi megbecsülnénk őket, és ők is szívesen foglalkoznának velünk. Befejezem, mert már egy órája, hogy a rendelési Idő megkezdődött, sietnem kell. Előtte azért még megisszuk a kávénkat, a tegnapi vadászélményemet elmesélem, és majd csak megkezdem én is a rendelésemet. A kedves betegek pedig — menjenek panaszkodni. Dr. Veress Sándor Üzenet özv. Gőnczy Józsefné, továbbítottuk. Az Illetékesek Francia utca 4. szám alatti segítsége nélkül ugyanis nem olvasónk levelét — válasz reményében — a városi tanács vb építési osztályához lalni. tudunk ügyében állást fog- , Muskátlis ablak D. Józsefné szegedi olvasónk levelében a muskátlit dicséri, mint kedves, szép virágot, és tanácsot kér nevelésére. Cikkünket neki ajánljuk. A muskátli hazájában — Dél-Afrikában — vadon éL Idegen származása ellenére, jellegzetesen magyar virágnak tartják. Fogalma egybeforrt nemcsak kertjeinkkel, parkjainkkal, virágos erkélyeinkkel, muskátlis ablakainkkal, hanem a népdalokkal és a népművészet más ágaival is. Bár az utóbbi évtizedben — mint más dísznövénynél — a muskátlitermesztésben is gyökeres változás történt. A nagyüzemi módszerek, az új szaporítási eljárások, gazdag fajta- és színváltozatot hoztak létre. Vannak rózsaszínű. piros, fehér és a lila megannyi árnyalatában pompázó virágú muskátlik. Ugyancsak megtalálható a törpétől a magasnövésűig, a futótól a telt és a félig telt virágúig sokféle változata. Rendkívül fény- és melegIgényes növény: nemcsak a fényerőssége fontos a számára, hanem a fény időtartama is. Igazán csak az olyan helyeken virul szépen, ahol kedvezőek számára a körülmények: hosszúak a napok, és nem árnyékolja semmi. Ilyen helyeken tavasztői késő őszig virágzik. Kedveli a 20—25 C-fokos meleget, de igen fontos a szerepe a talaj megfelelő összetételének is, mert ez elősegíti a jó vízgazdálkodást. A májusi fagyok után már kiültethetjük. Ekkor a fiatal növények bőséges öntözést kívánnak, egészen a megerősödésig. Aztán már beérik kevesebb vízzel is. Nem árt. ha esetenként 0.4 százalékos Wopil- vagy Wuxal-oldattal is meglocsoljuk őket. A fáradságot szép virágaikkal meghálálják. Kedves színfoltja a városrak a virágos erkély, a virágos udvar. Ezek a virágos balkonládák jól ellensúlyozzák a lakótelep egyhangúságát is. A sokféle muskátliból pedig mindenki kiválaszthatja a neki leginkább megfelelőt, a leginkább tetszőt A virágok ültetésére 20X20X80 centiméteres, könnyen mozgatható fa-, műanyag vagy eternit ládákat használjunk. Ültetés előtt a ládákat mindig fertőtlenítsük. Erre acélra 2 százalékos formalinos oldatot használjunk. Egy-egy szabvány méretű ládába csak három tő muskátlit ültessünk. Vannak erősen bokrosodó fajták, ezek a futómuskátlik, melléjük ne ültessünk más virágot Valószínűleg — hajdanán — még a föníciai kereskedők révén kerülhetett az első muskátli Görögországba, ahonnan aztán elterjedt az egész világon. A muskátli a magyar kertek jellegzetes növénye, szinte minden településen megtalálható. De még sok ablak, erkély van hazánkban, amely „kopaszon", virág nélkül köszönti a nyarat Igaz, a muskátli rem olcsó virág, de van egy nagy előnye: gyorsan és könnyen szaporítható házilag így viszonylag rövid Idő alatt, egy-két cserép virágtól sok növényhez juthatunk. A fiatal hajtások könynyen megerednek. Egy kis faradsággal széppé tehetjük ablakainkat, erkélyeinket, virágossá lakóhelyünket. Jellemző a muskátlira, hogy Dél-Afrikától ÉszakEurópáig mindenütt virágzik. A sivatagi homokon is nyílik, és megél a legkötöttebb agyagtalajon is. Ez is bizonyítja, hogy nem nagyon igényes. Díszítsük erkélyeinket. ablakainkat, kertjeinket, parkjainkat ezzel a magyarnak vallott, változatos és hálás virággal. összeállította: Ladányi Zsuzsa