Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

Szomb<*V 1979. szeptember 1. 5 Emlékezés Kovács Istvánra A szocializmus építésének első éveiben, 1949 körül, a partvezetes komoly erőfeszítéseket tett a munkáshatalom megszilárdítására, a munkásosztály politikai hatóerejének növelésére munkáskádereknek a gazdasági élet vezető posztjaira való küldése révén. A munkásmozgalom egyi régi szegedi harcosa, a négy évvel ezelőtt elhunyt Kovács István is ezek között a munkások között volt. Nagyon sok szegedi gondol rá szeretettel, azok, akik személyesen ismerték. Zsablyán született 1904. szeptember 1-én. Apját a Szegedi Kendergyárban 1913ban lezajlott sztrájkban való részvétele és a Népszava terjesztése miatt feketelistára helyezték, s munka nélkül maradt, majd később az olasz frontra vitték. Kovács István a polgári iskolát Szegeden végezte, de mert a család a szűkös hadisegélyből nem tudott megélni, közben már alkalmi munkát kellett vállalnia. Így éppen újságárus, „rikkancs" volt, amikor tizennégy évesen ré6zt vett az őszirózsás forradalom szegedi megmozdulásaiban. Tizenhat éves villanyszerelő tanoncként csatlakozik a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomhoz, majd három év múlva, a szakmát kitanulva, „felszabadulva", azonnal belép a Szociáldemokrata Pártba. A háborúból hazatért apja ekkor egyik szegedi textilmunkás csoport vezetője, 6 maga a vasasszakszervezetbe lép be. Szervez, agitál, részt vesz a választási küzdelmekben, s hamarosan a helyi csoport vezetőségébe választják. Politikai tevékenysége miatt azonban egyre nehezebb munkához jutnia. Ez egyébként sem könnyű az 1920-as években. Gyakran munkanélküli, néha segédmunkás, jobb években sikerül a szakmában elhelyezkednie. 1922 januárjában 6 is ott volt az alapító tagok között, amikor a Maros utcai Munkásotthonban megalakult az Eszperantists Munkások Egyesületének első vidéki csoportja. Az itt végzett munka sem volt könnyű. Az egyesület 1934-es betiltását megelőző években ennek a közel száz ifjúmunkást tömörítő csoportnak már egyik vezetője. Különösen vonzó a fiatalok számára az eszperantó szervezetek kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere. Többször utazott Pestre, az egyesület központjába „nyelvi továbbképzésre", s még egy Bécsben rendezett nemzetközi munkáseszperantista konferenciára is sikerült kijutnia a csoport két tagjának. Nemzetközi kapcsolataik egyre több gondot okoztak a hatóságoknak. Az egyesületet feloszlató 1934-es belügyminiszteri rendelet szerint az országba továbbra is rendszeresen bejutó kiadványoknak „még a tudományos és irodalmi cikkel ls telve vannak osztály-, vallásés nemzetellenes elvekkel. Az egyesület melegágya a kommunista propagandának, amely azonban oly ügyesen folyt, hogy csak ritka esetben lehetett emiatt eljárást indítani". 1931-ben öccsével — mindketten munkanélküliek — Javítóműhelyt nyitottak a Petőfi sugárúton. Kisiparosként még könnyebben tart kapcsolatokat, s műhelyük hamarosan baloldaliak találkozóhelye, választások idején szociáldemokrata választási iroda, ö maga is Indul az 1932-es helyhatósági választásokon, és győz a kormánypárti jelölttel szemben. Nem ismerik el a választási eredményt, új választásokat írnak kl, de ekkor is megválasztják, s tíz évig képviseli a móravárosi kerületet. Szeged felszabadulásának napján már önkéntes polgárőr. majd az újjászerveződő Szociáldemokrata Párt móravárosi szervezetének elnöke. Körzetében mintaszerű az együttműködés kommunisták és szociáldemokraták között. A két munkáspárt egyesülésével 1948-ban régi kívánsága teljesül. 1949-től 1985-ig, nyugdíjazásáig a Megyei Villanyszerelő Vállalat igazgatója volt. Kiváló munkáját 1953-ban sztahanovista oklevéllel, majd háromszor Kiváló Dolgozó kitüntetéssel, 1964-ben a Munka Érdemrend bronz, majd 1970-ben ezüst fokozatával Ismerték el. Vállalatának munkáját az 1956-os ellenforradalom is csak néhány napra zavarta meg Pedig akkoriban, különösen 1956 november első napjaitól, sok egyéb pártmegbizatást is teljesített. Nyugdíjasként sem dolgozott kevesebbet, mint korábban. Tanácstagként, a Hazafias Népfront L kerületi bizottságában, az Elektrotechnikai Egyesületben, az MSZBT-ben és az Eszperantó Szövetségben tevékenykedett fáradhatatlanul. Legjobb tudásával, képességei latbavetésével mindent megtett, hogy közéleti tisztségeiben is helyt tudjon állni. 1967-ben Szocialista Hazáért Érdemrenddel, 1970-ben Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel és a Magyar Békemozgalom aranyérmével tüntették kl. Példát mutatott, hogyan szolgálhatja egész életén át valaki töretlenül, ingadozás nélkül és mindig eredményesen a közösség, a munkásmozgalom, az új társadalom ügyét. Az áldozatos életű harcosoknak kijáró tisztelettel őrizzük emlékét Dr. Rátkai Árpád Doboz nélkül Egyre népszerűbbek a kereskedelem csereakciói, szinte mindig akad egy-egy vállalat áruház, amely a régi elektromos háztartási, híradás-technikai gépeket, készülékeket, beszámítva az árát újra cseréli ki. A kedvelt csereakció nem mindig megy simán. Az utóbbi időben ugyanis néhányszor előfordult. hogy egyes üzletek a régi készülékeket csak az eredeti kartondobozokban vették át. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztálya szerint erre előírás nincs, az ilyen gyakorlat helytelen. A vevőktől sem a csereakciók alkalmával, sem más esetekben nem lehet megkövetelni a tartós fogyasztási cikkek szállítására, tárolására szolgáló dobozokat A GELKA is körutasításban irta elő szervizeinek, hogy a cserére és a javításra szoruló készülékeket kötelesek csomagolóanyag, doboz nélkül is átvenni. Műsorajánlat A múlt század közepe és a második világháború között élt festők műveiből rendez kiállítást a Móra Ferenc Múzeum. A tárlat ma, szombaton délelőtt 10 órától tekinthető meg a Horváth Mihály utcai képtárban. A kiállított 32 festmény többek között Székely Bertalan, a nagybanyai iskola képviselői, RipplRónai, Dési Huber István, továbbá az alföldi — közöttük szegedi — mesterek — Zombori Lajos, Nyilasi Sándor, Heller Ödön, Szőri József — műveit tartalmazza. Tóthné Polyák Katalin makraméiból és Mészáros Szilveszter fa- és fémplasztikáiból rendez kiállítást a Sajtóház mflvészklubja. A tárlat szeptember 3-án, este 7 órakor nyílik meg. Tóthné Folyák Katalin és Mésizároa Szilveszter egyaránt résztvevói voltak az olajiparban dolgozó amatór képzőművészek Nagykanizsán megrendezett kiállításának, ahol Mészáros Szilveszter festményeivel első díjat nyert öriás-discót rendeznek az algyői Ady Endre Művelődési Házban ma, szombaton este 7 órától. Volt egyszer egy tűz...ezzel a címmel dokumentumfilmet sugároz a televízió 1-es műsora ma, szombaton este 18 óra 5 perces kezdettel a zsanai gázkitörésről. A forgatócsoport végig élte a kitörés elfojtásának 23 napos drámáját, s e filmmel kíván tisztelegni a bányászok öszszefogása és helytállása elótt. Szintén a bányászokat köszöntik holnap, szeptember 2-án délelőtt 10 óra 40 perckor a televízióban, a pécsi és a szegedi körzeti stúdió Bányásznapi randevú című közös műsorával, melyet Pécsről és Szolnokról közvetítenek. Hódmezővásárhelyről jelentkezik a Húszas stúdió Cseresznyés című adása szeptember 4-én, este 21 óra 5 perckor a Kossuth rádióban. Csaknem negyven éve, Németh László és a hozzá csatlakozott haladó gondolkodású tanárok kezdeményezésére, a vásárhelyi tanyavllágból egy akkor földszintes parasztházba hozták a tehetséges parasztgyerekeket Az egykori kis ház, a „Cseresznyés" lakói beszélnek az adásban a múltról, életükrőL Dr. Kornidesz Mihály Szegeden és Vásárhelyen Szegedre érkezett péntek délelőtt dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Felkereste a megyei pártbizottság székházát, ahol fogadta dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, és tanácskoztak időszerű kultúrpolitikai kérdésekről. A megbeszélésen részt vett dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság titkára és Horváth Árpád, az MSZMP KB munkatársa. Ezt követően dr. Kornidesz Mihály a KISZ Csongrád megyei bizottsága vezetőképző központjába látogatott, ahol előadást tartott oktatás- és gazdaságpolitikai kérdésekről a szegedi felsőoktatási intézmények KISZ-bizottsági' titkárainak, vezetőségi tagjainak. A fiatalokkal folytatott beszélgetésen részt vett dr. Koncz János. dr. Székely Sándor, Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, valamint Novákné Halász Anna, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára. Az MSZMP KB osztályvezetője délután Vásárhelyre látogatott. Elkísérte dr. Tamasi Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese. A vendégeket dr. Szalonta 1 József, a vásárhelyi városi pártbizottság első titkára fogadta, és tájékoztatta őket Vásárhely aktuális kultúrpolitikai kérdéseiről. Majd ellátogattak Mártélyra, ahol vásárhelyi művészekkel találkoztak. Az MSZMP KB osztályvezetője a délután folyamán a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban megtekintette az országos Ifjúsági képzőművész tábor résztvevőinek kiállítását. Új taneszközök Az Oktatási Minisztérium úgynevezett alapfelszerelési Jegyzékeken rögzítette az utóbbi években a tanulást, és tanítást segítő szemléltető eszközöknek n körét, a kormány pedig évente 60 millió forintos támogatással egészíti ki a tanácsok erőforrásait. Elmondható: a TANÉRT megbirkózott a rendkívül nagy feladattal. A most szeptemberben életbelépő új tantervekhez 25-féle eszközt kellett elkésziteniük, s ezek közül 14 a tanulók közvetlen Iskolai tanulásához kell. A matematika oktatásához készült számés jelkártyakészletből például mintegy 85 ezer darabot Juttattak el az Intézményekhez, ezekkel mindenekelőtt az elsősök fognak „dolgozni". ÜJ segédanyag a pálcika modellkészlet, amellyel különböző vegyületek modelljei készíthetők el. Művésztelepek bizonyítványai (4.) Alkotó munka és közművelődési misszió Az alkotótáborok, művésztelepek, szimpóziumok korát éljük. Mind több híradás számol be arról, hogy alkalmilag összeverődött vagy tudatosan szervezett művészcsoportok keresik — állandó jelleggel vagy a nyári hónapokban — a közös műhelymunka lehetőségeit. S mind több az olyan információ is, hogy helyi tanácsok, nagyüzemek vállalják e törekvések támogatását. Üjmódi mecénásság ez. s ha jól sáfárkodnak a művészek és szervezők, ennek az ügynek csak nyertesel lesznek. Az alkotók hosszabb-rövidebb időre a kollektív műhelymunka szellemében új inspirációkat kaphatnak, az új környezetben új élményekkel gazdagodnak, egymással találkozva kicserélhetik tapasztalatalkat, vitatkozhatnak, s közelebb kerülhetnek éltető közegükhöz, a közönséghez. Ügy tűnik, nagyjából kialakult a Csongrád megyei müvésztelep-hálózat, azt ls Együttműködés a lakosság szolgálatában Tegnap, pénteken délelőtt Szegeden ülést tartott a Kereskedelmi. Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága. Ott volt dr. Sebők Eva, a KPVDSZ központi vezetőségének titkára. Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője és Vas Imre, a MÉSZÖV elnökhelyettese. A testületet Lunp Mihály tájékoztatta a szocialista munkaverseny első félévi eredményeiről, s az együttműködési megállapodásokban kitűzött tervek megvalósításáról. Ezután Kopasz Józsefné ismertette a KPVDSZ központi vezetőségének legutóbbi ülésén elhangzott irányelveket. 6 ezek végrehajtási feladatait. A megyei bizottság és az alapszervezetek első félévi pénzügyi és gazdasági munkájáról Gál Ferenc tartott tájékoztatót, A beszámolókat követően a jobb ellátást szolgáló teendőkről döntött a testület. Az ellátás javításában nem lebecsülendő a kereskedelmi, és a vendéglátóipari dolgozók szerepe, felelőssége. Munkájukkal a vásárlók jogos igényeit elégítik kl, s a jó üzletpolitika kiegyensúlyozott és egyenletes ellátást követel. Ennek érdekében még 1977-ben megállapodást kötöttek a kereskedelmi és a vendéglátóipari dolgozók az ÉDOSZ és a MEDOSZ megyei bizottságaival. Ez a kapcsolat a tapasztalatok alapján hatékonynak bizonyult, s jelentősen hozzájárult az áruellátás színvonalának javulásához. A további fejlődéshez azonban az ipar és a kereskedelem eredményesebb együttműködése szükséges. Nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az iparban dolgozók jó minőségű é6 a kívánt mennyiségű áruval tegyenek eleget a megrendeléseknek, a kereskedelem dolgozói pedig biztosítsák a kellő választékot mindjárt hozzátehetjük, szerencsés összetételben, topográfiai elhelyezkedésben, változatos adottságok között. A legrégebbi hagyományokkal rendelkező Hódmezővásárhely művésztelepe folyamatosan nyitva áll a „profi" művészek előtt, s a kilincset egymásnak adó festők, grafikusok, szobrászok immáron a „vásárhelyi" címkével védjegyzett alkotói törekvések törzsgárdáját képezik. Nyaranta Hódmezővásárhely látja vendégül a főiskolai hallgatókat nyári gyakorlatra; Mártélyon közel másfél évtizede a fiatal és tehetséges amatőr alkqtók adnak egymásnak randevút; Csongrádon fiatal festőkből verbúválódott művésztelep; míg Makón, a Maros menti művésztelepen kiváló grafikusok találkoznak. Az évek folyamán mindinkább gazdagodnak az alkotás objektív feltételei. A Tisza- és Maros-parti táj mellé megteremtődik a mind korszerűbb szállás- és étkezési lehetőség, javul a felszereltség, gyarapodik a technikai bázis. A művésztelepek vezetése — együtt a helyi tanácsokkal, a művészeti szövetségekkel, a KISZ központi és megyei bizottságával — mind határozottabban fogalmazza meg a célokat, feladatokat. Természetesen sok kiaknázatlan lehetőség kínálkozik még a profilok színezésére: gondolok elsősorban arra, hogy valósággá érhet a csongrádi fiatal festők és a város üzemeinek együttműködése: a Mártélyon vendégeskedő fiatalok is lehetőséget kaphatnának a vásárhelyi porcelángyárban új műfajok kipróbálására. és folytatható a sor. Nem mellékes ezen vállalkozások közművelődési hatásának, kisugárzó nevelő erejének számbavétele sem. Éppen ezek a folyamatos vagy időszakos művésztelepek teremthetik meg a művészet és a közönség találkozásának, az emberi kapcsolatok kialakulásának új tormáit, módszereit. A mártélyi ifjúsági képzőművésztábor vezetői sosem titkolták, hogy elsődleges céljuk a természeti környezet mind alaposabb megismertetése, az alföldi művészet népszerűsítése. Az ifjú amatőr alkotók két kiállításon is közönség elé lépnek — a tábor befejzéseként munkakiállitást rendeznek Hódmezővásárhelyen, télen pedig Szegeden mutatják be azokat az alkotásokat, amelyek inspirációit a mártélyi Holt-Tisza partján szerezték. A képzőművészeti főiskola hallgatóinak vásárhelyi gyakorlata is bő szellemi haszonnal járt már eddig is. Részint ezek közül a fiatalok közül többen letelepedtek Vásárhelyen, nagy részük rendszeres résztvevője az őszi tárlatoknak, visszatérő vendége a művésztelepnek, évenként az 6 munkájuk nyomán gyarapodik a Bethlen gimnázium panteonja. Az utánpótlás-nevelés fontos és pótolhatatlan formája ez a nyári gyakorlat, A Csongrádon megforduló fiatal festők mind több feladatot vállalnak a város közművelődési munkájából, a csongrádi napok ideién rendszeresen kollektív tárlaton mutatkoznak be. egyéni tárlatokat rendeznek, s elviszik képeiket az üzemeikbe, vállalatokhoz is. A makói grafikusok újszerű kezdeményezése a grafikai mappa elkészítése a kollektív tárlatok és egyéni jelentkezések mellett. Néhány évvel ezelőtt, amikor az utcán a Maros menti művésztelep felöl érdeklődtünk, nemigen tudtak róla a hagymás város lakói. Mostanában mind többen ismerik személy szerint is a Makóra nyaranként ránduló művészeket. Nem beszélve arról, hogv ez a mappába rejtett kiállítás a környék falvaiban, kultúrházaiban és téeszközpontokban kinyílik, s úi világ tarul fel a nézők előtt. Van még egy el nem hanyagolható, lényeges vonása ezeknek a művésztelepéknek. Az a tény, hogy ehhez a tájhoz köt jó néhány művészt. Olyanokat is, akik fölvállalják az itteni hagyományokat, olyanokat ls. akik másképp vélekednek a művészet küldetéséről, lényegéről. Egy azonban biztos: hogy ez a táj. az itt élő emberek, a változó világ lényegileg épül be alkotásaikba, általuk is erősödik bekapcsolódásunk az ország képzőművészeti vérkeringésébe. Tandi Lajos 1