Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

Szomb<*V 1979. szeptember 1. 5 Emlékezés Kovács Istvánra A szocializmus építésének első éveiben, 1949 körül, a partvezetes komoly erőfeszí­téseket tett a munkáshatalom megszilárdítására, a munkás­osztály politikai hatóerejének növelésére munkáskáderek­nek a gazdasági élet vezető posztjaira való küldése ré­vén. A munkásmozgalom egyi régi szegedi harcosa, a négy évvel ezelőtt elhunyt Kovács István is ezek között a munkások között volt. Na­gyon sok szegedi gondol rá szeretettel, azok, akik szemé­lyesen ismerték. Zsablyán született 1904. szeptember 1-én. Apját a Szegedi Kendergyárban 1913­ban lezajlott sztrájkban való részvétele és a Népszava ter­jesztése miatt feketelistára helyezték, s munka nélkül maradt, majd később az olasz frontra vitték. Kovács István a polgári is­kolát Szegeden végezte, de mert a család a szűkös hadi­segélyből nem tudott meg­élni, közben már alkalmi munkát kellett vállalnia. Így éppen újságárus, „rikkancs" volt, amikor tizennégy éve­sen ré6zt vett az őszirózsás forradalom szegedi megmoz­dulásaiban. Tizenhat éves villanyszerelő tanoncként csatlakozik a szociáldemok­rata ifjúsági mozgalomhoz, majd három év múlva, a szakmát kitanulva, „felsza­badulva", azonnal belép a Szociáldemokrata Pártba. A háborúból hazatért apja ekkor egyik szegedi textil­munkás csoport vezetője, 6 maga a vasasszakszervezetbe lép be. Szervez, agitál, részt vesz a választási küzdelmek­ben, s hamarosan a helyi csoport vezetőségébe választ­ják. Politikai tevékenysége miatt azonban egyre nehe­zebb munkához jutnia. Ez egyébként sem könnyű az 1920-as években. Gyakran munkanélküli, néha segéd­munkás, jobb években sike­rül a szakmában elhelyez­kednie. 1922 januárjában 6 is ott volt az alapító tagok között, amikor a Maros utcai Mun­kásotthonban megalakult az Eszperantists Munkások Egyesületének első vidéki csoportja. Az itt végzett munka sem volt könnyű. Az egyesület 1934-es betil­tását megelőző években en­nek a közel száz ifjúmun­kást tömörítő csoportnak már egyik vezetője. Különösen vonzó a fiatalok számára az eszperantó szervezetek kiter­jedt nemzetközi kapcsolat­rendszere. Többször utazott Pestre, az egyesület központ­jába „nyelvi továbbképzésre", s még egy Bécsben rendezett nemzetközi munkáseszperan­tista konferenciára is sike­rült kijutnia a csoport két tagjának. Nemzetközi kap­csolataik egyre több gondot okoztak a hatóságoknak. Az egyesületet feloszlató 1934-es belügyminiszteri rendelet szerint az országba továbbra is rendszeresen bejutó kiad­ványoknak „még a tudomá­nyos és irodalmi cikkel ls telve vannak osztály-, vallás­és nemzetellenes elvekkel. Az egyesület melegágya a kommunista propagandának, amely azonban oly ügyesen folyt, hogy csak ritka eset­ben lehetett emiatt eljárást indítani". 1931-ben öccsével — mind­ketten munkanélküliek — Javítóműhelyt nyitottak a Petőfi sugárúton. Kisiparos­ként még könnyebben tart kapcsolatokat, s műhelyük hamarosan baloldaliak talál­kozóhelye, választások idején szociáldemokrata választási iroda, ö maga is Indul az 1932-es helyhatósági válasz­tásokon, és győz a kormány­párti jelölttel szemben. Nem ismerik el a választási ered­ményt, új választásokat ír­nak kl, de ekkor is megvá­lasztják, s tíz évig képviseli a móravárosi kerületet. Szeged felszabadulásának napján már önkéntes pol­gárőr. majd az újjászervező­dő Szociáldemokrata Párt móravárosi szervezetének el­nöke. Körzetében mintaszerű az együttműködés kommu­nisták és szociáldemokraták között. A két munkáspárt egyesülésével 1948-ban régi kívánsága teljesül. 1949-től 1985-ig, nyugdíja­zásáig a Megyei Villanysze­relő Vállalat igazgatója volt. Kiváló munkáját 1953-ban sztahanovista oklevéllel, majd háromszor Kiváló Dolgozó kitüntetéssel, 1964-ben a Munka Érdemrend bronz, majd 1970-ben ezüst fokoza­tával Ismerték el. Vállalatá­nak munkáját az 1956-os el­lenforradalom is csak néhány napra zavarta meg Pedig akkoriban, különösen 1956 november első napjaitól, sok egyéb pártmegbizatást is tel­jesített. Nyugdíjasként sem dolgo­zott kevesebbet, mint koráb­ban. Tanácstagként, a Haza­fias Népfront L kerületi bi­zottságában, az Elektrotech­nikai Egyesületben, az MSZBT-ben és az Eszperantó Szövetségben tevékenykedett fáradhatatlanul. Legjobb tu­dásával, képességei latbave­tésével mindent megtett, hogy közéleti tisztségeiben is helyt tudjon állni. 1967-ben Szo­cialista Hazáért Érdemrend­del, 1970-ben Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel és a Magyar Békemozgalom aranyérmével tüntették kl. Példát mutatott, hogyan szolgálhatja egész életén át valaki töretlenül, ingadozás nélkül és mindig eredménye­sen a közösség, a munkás­mozgalom, az új társadalom ügyét. Az áldozatos életű harcosoknak kijáró tisztelet­tel őrizzük emlékét Dr. Rátkai Árpád Doboz nélkül Egyre népszerűbbek a ke­reskedelem csereakciói, szin­te mindig akad egy-egy vál­lalat áruház, amely a régi elektromos háztartási, hír­adás-technikai gépeket, ké­szülékeket, beszámítva az árát újra cseréli ki. A ked­velt csereakció nem mindig megy simán. Az utóbbi idő­ben ugyanis néhányszor elő­fordult. hogy egyes üzletek a régi készülékeket csak az eredeti kartondobozokban vet­ték át. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium illetékes főosztá­lya szerint erre előírás nincs, az ilyen gyakorlat helytelen. A vevőktől sem a csereak­ciók alkalmával, sem más esetekben nem lehet megkö­vetelni a tartós fogyasztási cikkek szállítására, tárolásá­ra szolgáló dobozokat A GELKA is körutasítás­ban irta elő szervizeinek, hogy a cserére és a javítás­ra szoruló készülékeket kö­telesek csomagolóanyag, do­boz nélkül is átvenni. Műsorajánlat A múlt század közepe és a második világháború között élt festők műveiből rendez kiállítást a Móra Ferenc Mú­zeum. A tárlat ma, szomba­ton délelőtt 10 órától tekint­hető meg a Horváth Mihály utcai képtárban. A kiállított 32 festmény többek között Székely Bertalan, a nagyba­nyai iskola képviselői, Rippl­Rónai, Dési Huber István, to­vábbá az alföldi — közöttük szegedi — mesterek — Zom­bori Lajos, Nyilasi Sándor, Heller Ödön, Szőri József — műveit tartalmazza. Tóthné Polyák Katalin makraméiból és Mészáros Szilveszter fa- és fémplaszti­káiból rendez kiállítást a Sajtóház mflvészklubja. A tárlat szeptember 3-án, este 7 órakor nyílik meg. Tóthné Folyák Katalin és Mésizároa Szilveszter egyaránt résztve­vói voltak az olajiparban dol­gozó amatór képzőművészek Nagykanizsán megrendezett kiállításának, ahol Mészáros Szilveszter festményeivel el­ső díjat nyert öriás-discót rendeznek az algyői Ady Endre Művelődési Házban ma, szombaton este 7 órától. Volt egyszer egy tűz...ez­zel a címmel dokumentum­filmet sugároz a televízió 1-es műsora ma, szombaton este 18 óra 5 perces kezdet­tel a zsanai gázkitörésről. A forgatócsoport végig élte a kitörés elfojtásának 23 napos drámáját, s e filmmel kíván tisztelegni a bányászok ösz­szefogása és helytállása elótt. Szintén a bányászokat kö­szöntik holnap, szeptember 2-án délelőtt 10 óra 40 perc­kor a televízióban, a pécsi és a szegedi körzeti stúdió Bá­nyásznapi randevú című kö­zös műsorával, melyet Pécs­ről és Szolnokról közvetíte­nek. Hódmezővásárhelyről jelent­kezik a Húszas stúdió Cse­resznyés című adása szep­tember 4-én, este 21 óra 5 perckor a Kossuth rádióban. Csaknem negyven éve, Né­meth László és a hozzá csat­lakozott haladó gondolkodású tanárok kezdeményezésére, a vásárhelyi tanyavllágból egy akkor földszintes parasztház­ba hozták a tehetséges pa­rasztgyerekeket Az egykori kis ház, a „Cseresznyés" la­kói beszélnek az adásban a múltról, életükrőL Dr. Kornidesz Mihály Szegeden és Vásárhelyen Szegedre érkezett péntek délelőtt dr. Kornidesz Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je. Felkereste a megyei párt­bizottság székházát, ahol fo­gadta dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, és tanácskoztak idő­szerű kultúrpolitikai kérdé­sekről. A megbeszélésen részt vett dr. Koncz János, a megyei pártbizottság tit­kára, dr. Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság titkára és Horváth Árpád, az MSZMP KB munkatár­sa. Ezt követően dr. Korni­desz Mihály a KISZ Csong­rád megyei bizottsága veze­tőképző központjába látoga­tott, ahol előadást tartott oktatás- és gazdaságpoliti­kai kérdésekről a szegedi felsőoktatási intézmények KISZ-bizottsági' titkárainak, vezetőségi tagjainak. A fia­talokkal folytatott beszélge­tésen részt vett dr. Koncz János. dr. Székely Sándor, Bódi György, a KISZ Csong­rád megyei bizottságának első titkára, valamint No­vákné Halász Anna, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára. Az MSZMP KB osztály­vezetője délután Vásárhely­re látogatott. Elkísérte dr. Ta­masi Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság osz­tályvezetője, valamint Sza­bó G. László, a Csongrád megyei tanács elnökhelyet­tese. A vendégeket dr. Sza­lonta 1 József, a vásárhelyi városi pártbizottság első tit­kára fogadta, és tájékoztatta őket Vásárhely aktuális kultúrpolitikai kérdéseiről. Majd ellátogattak Mártély­ra, ahol vásárhelyi művé­szekkel találkoztak. Az MSZMP KB osztály­vezetője a délután folyamán a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban megtekintette az országos Ifjúsági képző­művész tábor résztvevőinek kiállítását. Új tan­eszközök Az Oktatási Minisztérium úgynevezett alapfelszerelési Jegyzékeken rögzítette az utóbbi években a tanulást, és tanítást segítő szemléltető eszközöknek n körét, a kor­mány pedig évente 60 mil­lió forintos támogatással egészíti ki a tanácsok erő­forrásait. Elmondható: a TA­NÉRT megbirkózott a rend­kívül nagy feladattal. A most szeptemberben életbelépő új tantervekhez 25-féle eszközt kellett elké­sziteniük, s ezek közül 14 a tanulók közvetlen Iskolai ta­nulásához kell. A matematika oktatásához készült szám­és jelkártyakészletből példá­ul mintegy 85 ezer darabot Juttattak el az Intézmények­hez, ezekkel mindenekelőtt az elsősök fognak „dolgoz­ni". ÜJ segédanyag a pálcika modellkészlet, amellyel kü­lönböző vegyületek modell­jei készíthetők el. Művésztelepek bizonyítványai (4.) Alkotó munka és közművelődési misszió Az alkotótáborok, művész­telepek, szimpóziumok korát éljük. Mind több híradás számol be arról, hogy alkal­milag összeverődött vagy tu­datosan szervezett művész­csoportok keresik — állandó jelleggel vagy a nyári hó­napokban — a közös mű­helymunka lehetőségeit. S mind több az olyan infor­máció is, hogy helyi taná­csok, nagyüzemek vállalják e törekvések támogatását. Üjmódi mecénásság ez. s ha jól sáfárkodnak a művészek és szervezők, ennek az ügy­nek csak nyertesel lesznek. Az alkotók hosszabb-rövi­debb időre a kollektív mű­helymunka szellemében új inspirációkat kaphatnak, az új környezetben új élmé­nyekkel gazdagodnak, egy­mással találkozva kicserél­hetik tapasztalatalkat, vitat­kozhatnak, s közelebb ke­rülhetnek éltető közegükhöz, a közönséghez. Ügy tűnik, nagyjából ki­alakult a Csongrád megyei müvésztelep-hálózat, azt ls Együttműködés a lakosság szolgálatában Tegnap, pénteken délelőtt Szegeden ülést tartott a Ke­reskedelmi. Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak­szervezetének Csongrád me­gyei bizottsága. Ott volt dr. Sebők Eva, a KPVDSZ köz­ponti vezetőségének titkára. Farsang Lászlóné dr., a me­gyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője és Vas Imre, a MÉSZÖV elnökhe­lyettese. A testületet Lunp Mihály tájékoztatta a szocialista munkaverseny első félévi eredményeiről, s az együtt­működési megállapodások­ban kitűzött tervek megva­lósításáról. Ezután Kopasz Józsefné ismertette a KPVDSZ központi vezetősé­gének legutóbbi ülésén el­hangzott irányelveket. 6 ezek végrehajtási feladatait. A megyei bizottság és az alap­szervezetek első félévi pénz­ügyi és gazdasági munkájá­ról Gál Ferenc tartott tájé­koztatót, A beszámolókat kö­vetően a jobb ellátást szol­gáló teendőkről döntött a testület. Az ellátás javításában nem lebecsülendő a kereskedelmi, és a vendéglátóipari dolgozók szerepe, felelőssége. Munká­jukkal a vásárlók jogos igé­nyeit elégítik kl, s a jó üz­letpolitika kiegyensúlyozott és egyenletes ellátást köve­tel. Ennek érdekében még 1977-ben megállapodást kö­töttek a kereskedelmi és a vendéglátóipari dolgozók az ÉDOSZ és a MEDOSZ me­gyei bizottságaival. Ez a kap­csolat a tapasztalatok alap­ján hatékonynak bizonyult, s jelentősen hozzájárult az áruellátás színvonalának ja­vulásához. A további fejlő­déshez azonban az ipar és a kereskedelem eredménye­sebb együttműködése szüksé­ges. Nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az ipar­ban dolgozók jó minőségű é6 a kívánt mennyiségű áruval tegyenek eleget a megrende­léseknek, a kereskedelem dolgozói pedig biztosítsák a kellő választékot mindjárt hozzátehetjük, sze­rencsés összetételben, topog­ráfiai elhelyezkedésben, vál­tozatos adottságok között. A legrégebbi hagyományokkal rendelkező Hódmezővásár­hely művésztelepe folyama­tosan nyitva áll a „profi" művészek előtt, s a kilincset egymásnak adó festők, gra­fikusok, szobrászok immá­ron a „vásárhelyi" címkével védjegyzett alkotói törekvé­sek törzsgárdáját képezik. Nyaranta Hódmezővásárhely látja vendégül a főiskolai hallgatókat nyári gyakorlat­ra; Mártélyon közel másfél évtizede a fiatal és tehetsé­ges amatőr alkqtók adnak egymásnak randevút; Csong­rádon fiatal festőkből ver­búválódott művésztelep; míg Makón, a Maros menti mű­vésztelepen kiváló grafiku­sok találkoznak. Az évek folyamán mind­inkább gazdagodnak az al­kotás objektív feltételei. A Tisza- és Maros-parti táj mellé megteremtődik a mind korszerűbb szállás- és étke­zési lehetőség, javul a fel­szereltség, gyarapodik a technikai bázis. A művész­telepek vezetése — együtt a helyi tanácsokkal, a művé­szeti szövetségekkel, a KISZ központi és megyei bizottsá­gával — mind határozottab­ban fogalmazza meg a célo­kat, feladatokat. Természe­tesen sok kiaknázatlan le­hetőség kínálkozik még a profilok színezésére: gondo­lok elsősorban arra, hogy valósággá érhet a csongrádi fiatal festők és a város üze­meinek együttműködése: a Mártélyon vendégeskedő fia­talok is lehetőséget kaphat­nának a vásárhelyi porce­lángyárban új műfajok ki­próbálására. és folytatható a sor. Nem mellékes ezen vállal­kozások közművelődési ha­tásának, kisugárzó nevelő erejének számbavétele sem. Éppen ezek a folyamatos vagy időszakos művésztele­pek teremthetik meg a mű­vészet és a közönség talál­kozásának, az emberi kap­csolatok kialakulásának új tormáit, módszereit. A már­télyi ifjúsági képzőművész­tábor vezetői sosem titkol­ták, hogy elsődleges céljuk a természeti környezet mind alaposabb megismertetése, az alföldi művészet népsze­rűsítése. Az ifjú amatőr al­kotók két kiállításon is kö­zönség elé lépnek — a tábor befejzéseként munkakiálli­tást rendeznek Hódmezővá­sárhelyen, télen pedig Sze­geden mutatják be azokat az alkotásokat, amelyek inspi­rációit a mártélyi Holt-Ti­sza partján szerezték. A képzőművészeti főiskola hallgatóinak vásárhelyi gya­korlata is bő szellemi ha­szonnal járt már eddig is. Részint ezek közül a fiata­lok közül többen leteleped­tek Vásárhelyen, nagy ré­szük rendszeres résztvevője az őszi tárlatoknak, vissza­térő vendége a művésztelep­nek, évenként az 6 munká­juk nyomán gyarapodik a Bethlen gimnázium pante­onja. Az utánpótlás-nevelés fontos és pótolhatatlan for­mája ez a nyári gyakorlat, A Csongrádon megforduló fiatal festők mind több fel­adatot vállalnak a város közművelődési munkájából, a csongrádi napok ideién rendszeresen kollektív tár­laton mutatkoznak be. egyé­ni tárlatokat rendeznek, s elviszik képeiket az üzemeik­be, vállalatokhoz is. A ma­kói grafikusok újszerű kez­deményezése a grafikai mappa elkészítése a kollek­tív tárlatok és egyéni jelent­kezések mellett. Néhány év­vel ezelőtt, amikor az ut­cán a Maros menti művész­telep felöl érdeklődtünk, nemigen tudtak róla a hagy­más város lakói. Mostaná­ban mind többen ismerik személy szerint is a Makóra nyaranként ránduló művé­szeket. Nem beszélve arról, hogv ez a mappába rejtett kiállítás a környék falvai­ban, kultúrházaiban és té­eszközpontokban kinyílik, s úi világ tarul fel a nézők előtt. Van még egy el nem ha­nyagolható, lényeges voná­sa ezeknek a művésztele­péknek. Az a tény, hogy ehhez a tájhoz köt jó né­hány művészt. Olyanokat is, akik fölvállalják az itteni hagyományokat, olyanokat ls. akik másképp véleked­nek a művészet küldetésé­ről, lényegéről. Egy azonban biztos: hogy ez a táj. az itt élő emberek, a változó világ lényegileg épül be alkotása­ikba, általuk is erősödik be­kapcsolódásunk az ország képzőművészeti vérkeringé­sébe. Tandi Lajos 1

Next

/
Thumbnails
Contents