Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-06 / 208. szám

4 Csfitörtök, 1979. szeptember 6. Rézbányászatra „idomított" mikrobák Utópisztikus regényhez Il­ié a cím, ám ezúttal egy so­kat ígérő hazai kísérletről lesz szó. Az ércbányászat szakemberei valóban a szemmel nem látható mikro­organizmusokat, az úgyneve­zett fémfaló baktériumokat szeretnék réz bányászatra fogni A nagyszabású program színhelye Recsk, közelebbről a lahócai bányában rejlő, szerényebb fémtartalmú érc­tómzse. Ezt a gazdasági nyelven „mérlegen kívüli" ércvagy ont a hagyományos fejtési, felszínre szállitábi módon gazdaságtalan volna kiaknázni. Az úgynevezett Th. Ferro-oxidane fémfaló réztartalmát. Ezután a réz­dús oldatot már csak össze kell gyűjteni, majd felszínre szivattyúzni, és olyan anya­gon — például vasforgácson — átvezetni, aminek felüle­tén kicsapódik a réz. Az egyszerűnek tűnő eljá­rás gyakorlati alkalmazása azonban rendkívül bonyolult feladat. Bizonyíték rá, hogy évek óta számos kutatóinté­zet, intézmény szakembere munkálkodik egy-egy rész­probléma megoldásán. Sok laboratóriumi kísérlet kellett például a baktériumok mun­kára fogásának kipuhatolá­sára. ráadásul megannyi geo­kémiai, bányaműszaki prob­léma is tornyosult egy-egy baktériumok használatával szakterület művelői elé. azonban remény van a« érc- * szegény kőzetek réztartal- A baktériumos rézkinyerés mának nyereséges kivonása- egyjk alapvető feltétele az r*- érces kőzettömeg előkészíté­• - • pe, kellő szemcse nagyságú felapritása. A kőzetet elbon­tó savas-baktériumos oldat ugyanis csak akkor oldja kl megfelelő töménységben a rezet, ha minél nagyobb felületen „találkozik" az ér­ces anyaggal. Ehhez viszont a réztartalmú kőzettömeget össze kell tömi, méghozzá olyan nagyságú darabokra, hogy az úgynevezett fajlagoe felület a rézkioldás szem. pontjából a legideálisabb le­gyen. Sok tízezer tonnányi éretömasről (tömegről) lévén szó, egyetlen gazdaságos megoldásként csak a robba­nás jöhetett számításba. Méghozzá olyan bányabeli nagyrobbantás, amely egy­Az érdekes eljárás elmé­leti folyamata, ötletessége mellett is egyszerűnek tűnik. Léteznek ugyanis olyan mik­robák a kőzetek elbontását elősegítő savas kémhatású vízben jól szaporodnak, s életfolyamatuk révén mint­egy „felfalják", szervezetük­be építik környezetük réz­tartalmát Az Ilyen tulaj­donságú baktériumokkal be­oltott savas oldatot, tehát le kell Juttatni a bánya mélyé­re, átvezetni az érctartalmú kőzettömegen. E sajátos ösz­•zetételű folyadék a mikro­bák segítségével útja során az oldatba viszi a kőzetek szerre legkevesebb húszezer tonnányi kőzetet aprít fal. Elképzelhető, hogy milyen sokrétű, bonyolult számítást, előkísérletet kellett elvégez­ni, hogy az ilyen nagyság­rendű robbantás szeizmikus hatásai ne károsítsák a bá­nya vágatait, technikai be­rendezéseit, s a külszíni lé­tesítményeket, Ennek a hazánkban még nem alkalmazott robbantási módnak kidolgozásával és kivitelezésével a Központi Bányászati Fejlesztési Inté­zet tatabányai robbantás­technológiai osztályának szakembereit bízták meg. E sok vetületben újszerű fel­adatra háromesztendős ha­táridőt tűztek ki. amit si­kerrel teljesítettek a tatabá­nyaiak. A nagyszabású mun­kát a közelmúltban fejezték be. Mindössze három, spe­ciális technológiájú nagy­robbantással mintegy BO ezer tonnányi érces kőzetet aprí­tottak fel a lahócai bánya mélyén, s készítettek elő a baktériumos oldat fogadásá­ra. • Az űzeml, sőt a nagyüze­mi szintű kísérletek folyta­táséra így Jó lehetőség nyí­lik az Idén, s a következő esztendőben. Ha a baktériu­mos „rézbányászat" a gya­korlatban is beváltja a hoz­zá fűzött reményeket, az gazdasági és tudományos szempontból egyaránt űj távlatokat nyit a hazai érc­bányászat előtt. Ráb Erzsébet Állattartás Abrakolás — tejtermelés A nakemberek nagyon jól tudják, miből mennyit kell a jászolba tenni, hogy az állat­tartás ne legyen ráfizetéses ágazat A jobb helyeken már — ellentétben a korábbi fel­fogással — mostanában egy­re több szálast kevernek az állatok „menüjébe". A kutatók és az állatorvo­sok is nyugodtabbak, hiszen nem volt hiábavaló az intő szó hogy az abrakolással csínján kell bánni. Az állat­tartók — köztük a Szegedi Állami Gazdaság Is — hall­gattak a tudósokra, hogy a mértéktelen abrakolás kárt tesz az állatokban, s nem állnak ellen a betegségeknek. A jószágok gyomra meg­sínyli a helytelen abrako­lást. Amellett évről évre drá­gább lett a takarmány is, és ezért a szövetkezeteknek, ál­lami gazdaságoknak, kister­melőknek meg kellett fontol­niuk, gazdaságos-e a sok ab­rak. A nagyüzemeket előírás te kötelezi, hogy mennyi abra­kot használhatnak. Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a leg­utóbbi sajtótájékoztatóján ki­fejtette. hogy a helyes takar­mányozással sokat lehet spó­rolni. Milliókat takaríthatnak meg a gazdaságok a helyes abrakolással. Vagyis annyit adnak a szarvasmarháknak, amennyitől jól tejel és ha­mar hízik. Az elmúlt évben az állami gazdaságok csaknem 1,5 millió tonna abrakot hasz­náltak. Átlagban kevesebbet, mint a téeszek, szakszövetke­zetek Mennyi abrakot használtak s Csongrád megyei gazdasá­gok? Erre a megyei Takar­mányozási és Állattenyésztési Felügyelőség statisztikája ad választ. Annak ellenére, hogy néhol a szakmailag elfogad­ható értéktől lényeges elté­rések mutatkoznak, hiteles képet festenek a közösségek fajlagos ubrakfelhasználásá­ról. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megszabta, mennyi abrakot etethetnek a gazdák, hogy gazdaságos legyen az állat­tartásuk. Mércéül adták meg, hogy ahol 5,1 kilogramm ab­rakkal érnek el egy kilo­állat átlagban 2 eear 194 li­ter tejet adott, 134 literrel többet, mint tavaly ugyaneb­ben az időben. A többletet sok tényező okozhatja, de kö­zülük te a leglényegesebb a helyes abrakolás. Nem elő­nyös, ha „teletömik" a jó­gramm súlygyarapodást, az szágoik&t táppal-darával, mert még elfogadható. Ha ennél kevesebbet használnak, jól gazdálkodnak, ha többet, ak­kor nem. Csongrád megye gazdasá­gai nem vallottak szégyent, mert 4 kiló 90 dekás az át­lag. Természetesen ez jó és a rossz eredmények összege­zése, mert a szakszövetkeze­tekben 3,4, az állami gazda­ságokban 5,2 kilogramm ab­rak fogyott. És ha még to­vább boncoljuk a statiszti­kát, nem örülhetünk egyér­telműen. A szentesi járásban 4 kiló, míg a környékünkön, Szegeden 5,8 kiló abraktól hí­zik egy kilót az állat. (A sze­gedi járásban ennél keve­sebbtől — 5,2 kilótól.) Mond­hatnánk az ismert szólamot, hogy van mit tenni a jövő­ben, hogy megérje állatot tartani. Ezek után elhamarkodott következtetés lenne, ha azt mondanánk, a szegedi té­eszekben nem te nevelnek szarvasmarhát. Az Oj Élet Tsz-ben például alatta van­nak az előírásnak, a Felsza­badulás Tsz-ben tartották a normál Ezekben a közössé­gekben megtalálták az abra­kolás helyes módját. Vetet­tek bőven lucernát és silót, hogy ne kelljen sokat abra­kolnl az állatokat Másik módja te van a ta­karékosság mérésének. Nem azt veszik alapul, hogy meny­nyit hízott a jószág, hanem mennyit tejelt. A Szegedi Al­iami Gazdaságban 2 ezer 194 liter tejet fejtek átlagosan a tehenektől. Az első félévi adatok szerint a szegedi gaz­daságban 216 tehenet tartot­tak. Ezek közül 163 tej hasz­nú, a többi húshasznú. Egy azzal többet vesztenek a ré­ven, mint amennyit behoz­nak a vámon. A megye állami gazdasá­gaiban 3 ezer 206 tehenet fejteik, ezek fél év alatt átla^ gosan 2 ezer 499 liter tejet adtak. (Tavaly 2 ezer 157 li­tert.) A téeszek ben gyengéb­ben tejelnek a tehenek, 1628 liter tejet fejtek egy tehén­től. A szegedi járásban en­nél 246 literrel kevesebbet Ennek okát a szakemberek többnyire a kedvezőtlen adottságokban látják. M. T. Miről írnak a magyar nyelvű m sznvjet lapok A SZOVJETUNIÓ szep. temberi számóban az el nem kötelezett országok mozgal­máról V. Kuznyecov írt cikket, amelyben elemzi a Belgrádtói Havannáig, az alakuló konferenciától a VI. csúcskonferenciáig vezető utat. Anatolij Alekszandrov akadémikus Az atomener­giáé a jövő című tanulmá­nyában arról ír, milyen táv­latai vannak az atomener­getikának. öt alkalommal rendezték meg a Ki tud többet a Szovjetunióról? cí­mű vetélkedősorozatot. A vetélkedősorozat tapasztala­tait vizsgálja cikkében Sikló­si Norbert. Novovolinszkben felépült egy technológiai be­rendezéseket gyártó üzem, nemzetközi szakértől bizott­ság irányításával. A lap munkatársa a bizottság szovjet, lengyel és NDK-be­li vezetőivel beszélgetett a KGST-tervek alapján vég­zett közös munkáról. Do­nyeckben évente 8000 csa­ládnak utalnak ki új lakást. Milyen az elosztási rend­szer? — a többi között erre a kérdésre is igyekszik vá­laszolni A tizenharmadik emelet című cikk. A LÁNYOK, ASSZONYOK Zalka Mátéról, a spanyol szabadsagharc legendás tá­oornokaroi emléKezik meg. A Leonyid Brezsnyev veze­Lésével Magyarországon járt szovjet párt- és kormány­küldöttség fogadtatásáról szól a Baráti melegség és a Változatok egy csepeli mun­kásnőről című írás. A szov­jethatalom első dekrétumai között te talán a legszebbek a gyerekek ellátásáról gon­doskodó lenini dekrétumok. Az akkori fotókból és poli­tikai dokumentumokból kö­zöl néhányat a folyóirat. A 19. számú gyerekotthon most lenne 60 éves. Az évforduló­ra eljöttek a különböző kor­osztályokhoz tartozó egykori növendékek. A családi albu­mot lapozgatva életre kelt a múlt, melyet felidéz a Volt egyszer egy otthon című cikk A tudomány ösvényei című Írásából megtudhatjuk, ho gyan segítik a baskír tudó­sok a serdülőket a termé­szet, a világegyetem titkai­nak kifürkészésében. A SZOVJET SPORT MA GAZIN sakkrovatának élén I. Linder írása áll. A szerző szerint a sakk a gondolko­dás muzsikája, ezzel magya­rázható, hogy számos mu­zsikus egyben szenvedélyes sakkozó is volt. A bioritmus az egészség útja — közli cí­mében a folyóirat egy másik cikke. Ebből kitűnik, hogy az élvonalbeli férfisportolók teljesítményei a harmadik esztendőben javulnak jelen­tősen. Az atlétika veszi i gátat című írásból megtud Kiskerti növényvédelem Az utóbbi hetek meleg A gyümölcsmolyok (keleti időjárásának hatására to- gyiimölcsmoly, almamoly) a vább erősödött a szőlőliszt- szüretelés előtt ismét veszé­harmat. A beteg bogyók lyeztetnek, mert elhúzódó a gyakran felrepednek, utat rajzás, és újabb nemzedé­nyitnak a szürkepenésznek. kük is várható. A rovarölő Szintén fürtrothadáshoz ve­zet a szölőmoly lárváinak kártétele is, ezért a késői éré­sű szőlőket ismét permetezni szükséges. A lisztharmat és a szürkepenész ellen egyaránt hatásos a Chinoin-Fundazol 50 WP, vagy Topsin-Metil 70 WP. Ezek szüret előtt két héttel még fölhasználhatók. A szölőmoly ellen Unifosz 50 EX-t is használhatnak. Később érő fajtáknál inkább a 14 napos várakozási idejű Satox 20WSC, vagy Unltron 40 EC permetezését javasol­juk. szerekkel permetezni kell az alma-, a körte- és a birsfá­kat. Vagy Unitron 40 EX­szel, vagy Unifosz 50 EC-vel. Kései zöldségeken is meg kell ismételni a permetezést, mert a bagolylepkék károsí­tása elhúzódott. Elsősorban a káposztákat kísérjük figye­lemmel, ugyanis a hernyók rövid . idő alatt befúrnak a fejbe, ezzel a termék piac­képességét és tárolhatóságát rontják. CSONGRÁD MEGYEI NÖVÉNYVÉDELMI ES AGROKÉMIAI ÁLLOMÁS juk, hogy a Világ Kupa montreali versenyei után harmadszor — és utoljára — 188 l-ben, Rómában küzde­nek az atléták ezért a ran­gos díjóct. Ezt követően ren­dezik meg 1883-ban az első Atlétikai Világbajnokságot. A seremetyevói repülőtéren az olimpia idején körülbelül egymillió légi utas fordul majd meg. Az újságíró kér­déseire a szovjet polgári re­pülésügyi miniszterhelyettes válaszolt. Az ökölvívó felve­szi a kesztyűt című cikk az ökölvívó sport mai gondjait, holnapi teendőit taglalja. A SZPUTNYIK legújabb száma, dokumentumok alap­ján, arról ír, hogy Németor­szág 1039-ben nem kockáz­tatta volna meg Lengyelor­szág megtámadását, ha tud­ja, hogy a határon nemcsak a lengyel, hanem a szovjet csapatokkal is szembe talál­ja magát. Pavel Naumov publikációjának középpont­jában az 1979. június 18-án a bécsi Hofburg palotában történt SALT II. egyez­mény aláírásának történelmi eseménye áll. Egy másik írás Joseph Byerley egykori amerikai ejtőernyős szakasz­vezető különös történetét tárja az olvasó elé. A Szaha­lln-sziget vadregényes tájai­ról szól a Még a szegfű is virágzik című riport. A fo­lyóirat riportot közöl egy tádzsik asszonyról, aki 23 gyereket fogadott örökbe és nevelt fel. Nemcsak a törté­nészek, de az olvasó közön­ség számára is figyelemre méltó az I. Péter végrende­lete című publikáció. Az or­vostudomány iránt érdeklő­dők figyelmébe ajánljuk A szike, a sugár és a süketség című cikket A S5SOVJET IRODALOM Próza rovata A. Csakovsz­kij: Győzelem című kisregé­nyének első részét közli: A többi szövetséges hatalom csak a szovjet fegyvereknek köszönhette, hogy beléphe­tett a volt német birodalom fővárosába, I. Orekova a Tan­szék című új kisregényében visszatért a számára isme­rős, otthonos közegbe, a tu­dásokhoz. Alekszej Ssurkov verselt közli a folyóirat Aczél Géza, Garal Gábor, Mezey Katalin, Rózsa End­re, Szentmlhálvi Szabó Péter és Szilágyi A kos fordításá­ban. Rangos magyar költők fordították Pavlo Movcsan verseit is. Horval István a felszabadulás utáni magyar színházi élet neves egyénisé­ge 1948—49-ben a Szovjet­unióban tanult A szovjet kultúrával való kapcsolatai­ról beszélget a művésszel Balázs József. A FÁKLYA 17. száma nagy teret szentel a szovjet tudomány és kultúra ma­gyarországi napjai rendez­vénysorozatnak, E téma ke­retében olvashatunk a szov­jet-magyar energetikai együttműködés múltjáról és jelenéről, Képösszeállítág ad ízelítőt az őszi BNV szovjet részlegéről. Három szovjet marsall — Zsukov, Roko­szovszklj és Vaszlljevszkíj — visszaemlékezéseiből ol­vashatunk részleteket. A tanévkezdés alkalmából a lap munkatársa ellátogatott a moszkvai 402. sz. Iskolá­ba, ahol kísérleti jelleggel minden osztályban bevezet­ték az tskolaotthonoa okta­tást. A kulturális oldal érde­kessége a koncentrációs tá­bort megjárt Mihail Sza­vlcklj belorusz festő meg­döbbentő erejű tárlatáról szóló tudósítás. Áruszállítás ­tengereken Bulgária árubehozatalának és kivitelének 80 százalékát tengeri úton bonyolítja le. A bolgár hajók kilenc tengeri útvonalon teljesítenek szol­gálatot. A leghosszabb, hat­ezer tengeri mérföldes útvo­nal a Távol-Keletre vezet: Aden, Szingapúr, Halphong és Yokohama kikötőit érinti. A Kubába vezető ötezer mér­földes távon négy bolgár ten­gerjáró hajó közlekedik. Rendszeres bolgár hajójára­tok vannak a nyugat-európai és brit tengeri utakon is. A legélénkebb a forgalom a várnai kikötő és a szovjet­unióbeli Iljicsovszk között, de jó az együttműködés a többi szocialista országgal te, így többek között a szomszé­dos Romániával. A növekvő forgalom na­gyobb igényeket támaszt a bolgár hajóépítőkkel szem­ben. Ennek megfelelően kor­szerű műszerekkel felszerelt, nagy befogadóképességű ha­jókat gyártanak ma már a várnai Georgi Dimitrov Ha­jógyárban. Nemrég bocsátot­ták itt vízre a bolgár flotta első 100 000 tonnás tankhajó­ját és már készül a második. Ennek a hajóóriásnak a ter­veit lengyel kollégáikkal együtt készítették a bolgár szakemberek, gyártását a to­vábbiakban nagy sorozatban kezdik meg, elsősorban a bolgár és a lengyel flotta céljaira. A hajó hossza 244 méter, fedélzeti magassága 22 méter. A főmotor lengyel gyártmány, óránkénti 15,5 tengeri mérföldes sebességet tesz lehetővé, Szivattyúrend­szere 18 óra alatt tölti meg vagy üríti ki a tartályokból 100 000 tonna olajat. A hajóorrban elhelyezett külön­leges műszerek minden eddli ginéi jobb irányítást tesznek lehetővé. A hajózás biztonságát szolgálja a várnai hajózási kutatóintézet számos új elektronikus műszere, így többek között a vízen elte­rülő olajszennyeződés mély­ségmérésére szolgáló műszer. 1981-ig valamennyi bolgár hajót olyan műszerekkel is felszerelik, amelyek a mű­holdak beiktatásával létesülő rádióösszeköttetés előnyeit hasznosítják. így másodper­ceken belül eljut a kapitány bármilyen üzenete a parti állomásra. A nagy tonna-flrtartalmú, korszerű műszerezettségű tank- és konténerhajók üzembe állítása már a mos­tani tervidőszak végére, 1980-ra jelentős fejlődést ígér. A terv szerint az 1975. évinél közel 10 százalékkal több árut szállítanak a bol­gár hajók 1980-ban, a mun­ka termelékenysége pedig több mjnt 20 százalékkal ha­ladja meg az 1975. évit. A kikötők rákterületének a hossza 33,7 százalékkal nő, újabb tíz rakodóállomást — köztük három folyamit — építenek, s üj dunai zárógá­tak építésével biztosítják en­nek a fontos vízi útnak az állandó szintjét. Tájszótár Ujabb nagyszabású nyelv­tudományi munka eredménye a közeljövőben megjelenőül magyar tájszótár első, A-tól D-ig terjedő kötete, A szó­tár négykötetes lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents