Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. évfolyam 229. szám 1979. szeptember 30., vasárnap Ára: 1,60 forint A műszaki értelmiség szerepe Győri Imre felszólalása az MTESZ választmányi ülésén Látogatás a Szegedi Kenderfonógyárban Kamion az áruházban Befejezés előtt a tető szigeteJéee Pártunk legfontosabb állásfoglalásai állapitják meg: a tudományos-technikai forradalom és a tervgazdálkodás viszonyai között az értelmiség, ezen belül a műszaki és agrárértelmiség szerepe egyre növekszik. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége egy emberöltő óta végez áldozatos munkát, segíti a gazdasági és műszaki fejlesztési feladatok megoldását. Az MTESZ Csongrád megyei szervezetének tegnap, a Technika Házában tartott választmányi ülése a megalakulás óta eltelt három évtized munkáját tekintette át, felmérte a jelen és a jövő feladatait A megjelenteket, közöttük az elnökségben helyet foglaló Győri Imrét, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, dr. Ajtai Miklóst, az MTESZ elnökét, dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizottság titkárát. Török Józsefet, a városi pártbizottság első titkárát, dr. Petrik Istvánt, a megyei tanács elnökhelyettesét, Prágai Tibort, a városi tanács elnökhelyettesét, Bódi Györgyöt, a megyei KISZ-bizottság első titkárát, dr. Dobóczky Károlynét, az SZMT titkárát, Ösz Károlyt, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárhelyettesét és dr. Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikust, a SZAB elnökét dr. Kovács Kálmán egyetemi tanár, az MTESZ Csongrád megyei szervezetének elnöke köszöntötte, aki megnyitójában a többi között elmondotta, hogy a szervezet komoly megbecsülést vívott ki magának három évtized alatt a megye közéletében Huszonhat egyesületükben hétezer aktivista dolgozik. A szervezet jó kapcsolatban van a pártbizottságokkal és tanácsokkal, hozzájárul a párthatározatok végrehajtásának sikeréhez; tevékenysége a munkahelyeken konkrétan is érzékelhető — a műszakiak, a közgazdászok és agrárszakemberek tudományos munkája segíti a mindennapi gazdálkodást Is. Dr. Ajtai Miklós e három évtizedes munkáról szólva azt állapította meg elsőként, hogy a megyei szervezetek szerepe óriásit növekedett; örvendetes dolog az is. hogy ezek a szervezetek rangot és elismerést vívtak ki maguknak, amit az is mutat, hogy a párt- és állami szervek bevonták őket egy sor fontos döntés előkészítő munkájába. Az MTESZ országos elnöksége elé terjesztett jelentés például azt tanúsítja. hogy a megyei szervezet aktivistái félszáz fontosabb döntés hozatalában segítettek, mondták el véleményüket, s tanácsaikat. Országos gondjaink megoldásában is sokat fáradoztak és fáradoznak az MTESZ társadalmi munkásai. Nagy jelentősége van közvéleményformáló szerepüknek. Beszédének következő részében dr. Ajtai Miklós a népgazdaság jelenlegi helyzetével foglalkozott, külön is kitérve arra, hogy milyen szerep hárul országépitö munkánkban az MTESZ 32 tudományos egyesületére és 370 szakosztályára. Pártunk kongresszusra készül, nemsokára elkezdtük a hatodik ötéves terv megvalósítását. Elmondta, hogy az MTESZ egyik munkabizottsága nemrégiben tanulmányt készített, mellyel gazdasági problémáink megoldását kívánja segíteni; s nemzetközi összehasonlító adatok segítségével mutat rá arra, hogy mit lehet tennünk műszaki-gazdasági fejlesztésünk és energiapolitikánk fejlesztéséért. Ez is példa a sok lehetséges másik mellett arra, hogy az MTESZ hogyan segíti a politikai és gazdasági vezetést a maga eszközeivel. Győri Imre hozzászólásának elején a Központi Bizottság nevében a műszaki, agrár- és természettudományi értelmiség azon képviselőit köszöntötte, akik kezdettől fogva aktív társadalmi munkával segítették eiő a szövetség munkáját. Az elmúlt harminc esztendő történelmét áttekintve állapította meg, hogy eredményeink nékik is köszönhetőek; hiszen nagy jelentőségű dolog, hogy le tudtuk küzdeni az elmaradottságot^ fejlett Győri Imre felszólalása az MTESZ ülésén Á gyárlátogatás egyik epizódja, a vendégek a zsákgyárfó meg ipart hoztunk létre, és fejlett nagyüzemi mezőgazdaságot. Ezt követően a Központi Bizottság titkára az értelmiség növekvő szerepére utalt, s arra, hogy a réteg döntő többsége megfelélő" politikai érettséggel és cselekvően vesz részt gondjainak leküzdésében, ítél meg gazdasági, politikai és ideológiai kérdéseket. Fontos, hogy munkájuk ne korlátozódjék szakértői szerepkörre, aktívabban vegyenek részt a közéletben. Csongrád megye hétezer főt számláló szervezetének komoly szerepe van az ipari bázis kiépítésében, a szocialista mezőgazdaság fejlödéséDen. A politikai vezetés mindig is ösztönözte erre a/ MTESZ tagságát, mely élt ezzel a lehetőséggel. Felszólalásának további ré„zéoen Győri imre gazdasági fejlődésünk kérdéseit elemezte; szólt arról, hogy gazdaságpolitikánk legfontosabb célja az egyensúlyi helyzet javítása, aminek a gazdasági fejlődés növekedésének ütemét alá kell rendelni. Beszélt a takarékosság fontosságáról, külön is kiemelve, hogy a takarékosság sohasem lehet kampányfeladat. Végezetül pedig arról 6zőlt a Központi Bizottság titkára, hogy a fejlett szocialista társadalom építésében igen nagy szerepet játszanak az értelmiség különböző csoportjai, a műszakiak, a közgazdászok, az agrárszakemberek, a pedagógusok. a tudósok, s az őket összefogó szervezet az MTESZ. Győri Imre után Vajda György, dr. Szőkefalvy-Nagy Béla és Kiss Attila kért szót. A DÉMÁSZ igazgatója a szervezet energiagazdálkodással kapcsolatos munkájáról tájékoztatta a választmányi ülést A Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke a Bolyai és a Neumann Társaság munkáját értékelte, a szentesi intéző bizottság elnöke pedig a Kurca-parti városban megvalósuló műszaki-tudományos munkáról beszélt A választmányi ülés végén dr. Kovács Kálmán Emlékérmet adott át Bérezi Istvánnak, Dani Ferencnek, dr. Ketskeméty Istvánnak, Deák Józsefnek, dr. Mezősi Józsefnek és Selmeczy Árpádnénak. Emléklapot hetven aktivista kapott. Ezután Győri Imre. dr. Koncz János és Török József kíséretében a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Szegedi Kenderfonógyárát kereste fel, ahol a gyárkapuban Kapas Sándorné, a gj-ir igazgatója és Gyulai Zoltán, a gyári pártbizottság titkára üdvözölte. A Központi Bizottság titkárát Tóth László vezérigazgató tájékoztatta a vállalat munkájáról, majd Győri Imre megtekintette a nemrég üzembe helyezett zsákgyártó részleget, ahol Pusztai Ferenc üzemvezető kalauzolta; itt köszöntötte őt virággal a Komócsin Zoltán ifjúsági szocialista brigád képviseletében Ábrahám Erzsébet brigádtag és Gyovai Zoltán brigádvezető. A KB titkára emlékező sorokat jegyzett a brigád naplójába, majd a gyártörténeti kiállítást tekintette meg. A gyárlátogatás után baráti eszmecserére került sor, melynek során Győri Imre főként azt tudakolta a vállalat és a gyár vezetőitől, hogy a múar.yagprogram beruházása igazolja-e az előzetes elképzeléseket; hogy a vállalat a gyorsan változó gazdasági körülmények között hogyan ítéli meg helyzetét, lehetőségeit, s versenyképességét. A kérdésekre Tótt László válaszolt, mondta, termékek fogadtatása kedvező a piacokon, a hagyományos kendertermékeknek pedig szinte korlátlan eladási lehetősége van. Gondot jelent viszont, hogy a vállalatnál nem képződik — és ez a szabályzók miatt is van így — annyi nyereség, amely mindenképpen indokolt és kívánatos volna. A külpiaci értékesítésről szólva pedig elmondotta: sokat várnak attól a társulástól. amelyik január elsején kezdi meg működését, s a HUNGAROTEX munkáját segíti majd. A gyárlátogatás után Győri Imre visszautazott BudaÉpü Képzeletbeli sétára invitáltuk nemrégiben olvasóinkat, javasolván; tartsanak velünk, nézzük meg együtt, hogyan haladnak a Szeged: Nagyáruház építési munkálatai. Most újabb körsétához ajánlkozunk kísérőnek. Nem is kell messze mennünk, csak a kis-Dugonics tér — Dáni János utca sarkáig. Itt épül — Szeged lakosságának régi álma megvalósulóban — a város első igazi lakberendezési áruháza. Jövő nyáron, mivel az épület átadásának határideje 1980. júniusa, már itt vásárolhatunk, mégpedig kényelmesen. A minta után kiválasztott bútort a Domusból kinek-kinek hazaszállítják. Most még persze üres a ház, a bútorok helyén szerszámok, állványok láthatók, s nem eladók, hanem kőművesek sürgölődnek a falak között. A földszinti eladótér 1000 négyzetméteres, az első emeleti valamivel nagyobb, 1088 négyzetméter. A leendő főbejáraton belépve, balra a lépcsőíeljáró, szemben — az eladótér mögött — az áruátvevő előtér. Az emeletre vezető lépcsősor járható, de amikor átadják rendeltetésének az áruházat, már rózsaszín márványburkolat borítja majd a fokokat.Az áruátvevő előtérben két — egyenként egy tonna áru szállítására alkalmas — teherliftre rakhatják fel a bútorokat. A liftek később kerülnek helyükre, jelenleg csak a jókora aknák láthatók. Az áruátvevők, a szállítók munkáját könnyítendő, a bútorokat szállító kamionok könnyűszerrel begördülhetnek majd az épületbe. Az átvevőtér teleszkópkapuja ugyanis — akár egy harmonikaszerűen kinyúió-összehúzódó redőny — gombnyomással nyitható, csukható. A kamionokról hidraulikus emelőre csúsztatják majd a földszinti és az emeleti eladótérben bemutatott árut. A jókora termek panelfalait belülről cementkotésü faforgácslappal fokják burkolni. A mennyezet alatt futó gépészeti-, szellőző-, víz- és elektromos vezetékeket matt, sötét színű fesékkel vonják be. Ezután szerelik majd fel a merevítő pántokra rögzített, szorosan egymás mellett sorjázó fénycsőarmatúrákat. Így alakítják ki a fényálmennyezetet Ennyit a vásáriők rendelkezésére álló helyiségekről. A Dáni János utca felőli fronton a szociális épület található. Első emeletén az irodák, a telefonközpont, a telex, és a stúdiószoba, s két, kis alapterületű raktár. A második emeleten kap helyet a melegítőkonyha, az étkező, a dekorációs és az asztalosműhely. Itt lesznek az öltözők is. A falak vakolásával már végezték az építők, túl vannak a víz-, a villany- és a központifűtés-szerelési munkálatokon Az ablakokat is helyükre illesztették, végleges rögzítésükkel hamarosan végeznek. Ahová kellett, oda már a csempéket is felrakták, érthető tehát az optimizmus, miszerint az épületet határidőre átadják. A legfelső — a kazánházi — szint ugyancsak nem a nagyközönség számára épült, de ezúttal körülnézhettünk itt is. A fűtő-, a lift- és a szellőzőgépház helye ez. s persze a melegvíz-szolgáltató kazánházé. A szellőzést biztosító berendezéseket nemrég állították helyükre. Ha még a tetőre is kimerészkedünk. azt láthatjuk, hogy a munkások a szigetelés elkészítésén dolgoznak. Pontosabban szólva e munkafolyamat utolsó simításait végzik. A közeljövő feladata; a FÜTÖBER csongrádi gyáregységében készített szellőzővezetékek szerelése. A szociális épület ablakainak üvegezéséhez. a kazánház és a höközpont szereléséhez ugyancsak hamax-osan hozzákezdhetnek. Az áruház átadásáig persze még bőven akad munka. Nincs kész az épület közművesítése, a Dáni János utcában a gáz- és vízvezeték-hálózat szerelése. Ehhez a munkához azonban mindaddig nem kezdhetnek hozzá, míg a DÉMÁSZ el nem készíti az épület transzformátorházát. Az ideiglenes megoldást jelentő transzformátorszekrény ugyanis jelenleg a Dáni utcában van, éppen a leendő vízvezeték helyén. S ha már az utcán járunk, vessünk még egy pillantást az épületre! A Dáni János utcai homlokzatot zöldre, az áruházi front paneljeit fehérre festik majd. A fehér felületen jókora betűk. s embléma hirdeti jövőre: itt a DOMUS. A földszinti portál hatalmas üvegtábláit az Orosházi Síküveggyárból szállítják Szegedre. Ladányi Zsuzsa Domus