Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. évfolyam 229. szám 1979. szeptember 30., vasárnap Ára: 1,60 forint A műszaki értelmiség szerepe Győri Imre felszólalása az MTESZ választmányi ülésén Látogatás a Szegedi Kenderfonógyárban Kamion az áruházban Befejezés előtt a tető szigeteJéee Pártunk legfontosabb ál­lásfoglalásai állapitják meg: a tudományos-technikai for­radalom és a tervgazdálko­dás viszonyai között az ér­telmiség, ezen belül a mű­szaki és agrárértelmiség sze­repe egyre növekszik. A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge egy emberöltő óta végez áldozatos munkát, segíti a gazdasági és műszaki fej­lesztési feladatok megoldá­sát. Az MTESZ Csongrád me­gyei szervezetének tegnap, a Technika Házában tartott választmányi ülése a meg­alakulás óta eltelt három évtized munkáját tekintette át, felmérte a jelen és a jö­vő feladatait A megjelenteket, közöt­tük az elnökségben helyet foglaló Győri Imrét, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárát, dr. Ajtai Miklóst, az MTESZ elnökét, dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizottság titkárát. Török Józsefet, a városi pártbizott­ság első titkárát, dr. Petrik Istvánt, a megyei tanács el­nökhelyettesét, Prágai Ti­bort, a városi tanács elnök­helyettesét, Bódi Györgyöt, a megyei KISZ-bizottság első titkárát, dr. Dobóczky Ká­rolynét, az SZMT titkárát, Ösz Károlyt, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkárhelyettesét és dr. Szőkefalvi-Nagy Béla aka­démikust, a SZAB elnökét dr. Kovács Kálmán egyete­mi tanár, az MTESZ Csong­rád megyei szervezetének el­nöke köszöntötte, aki meg­nyitójában a többi között el­mondotta, hogy a szervezet komoly megbecsülést vívott ki magának három évtized alatt a megye közéletében Huszonhat egyesületükben hétezer aktivista dolgozik. A szervezet jó kapcsolatban van a pártbizottságokkal és tanácsokkal, hozzájárul a párthatározatok végrehajtá­sának sikeréhez; tevékeny­sége a munkahelyeken konk­rétan is érzékelhető — a műszakiak, a közgazdászok és agrárszakemberek tudo­mányos munkája segíti a mindennapi gazdálkodást Is. Dr. Ajtai Miklós e három évtizedes munkáról szólva azt állapította meg elsőként, hogy a megyei szervezetek szerepe óriásit növekedett; örvendetes dolog az is. hogy ezek a szervezetek rangot és elismerést vívtak ki ma­guknak, amit az is mutat, hogy a párt- és állami szer­vek bevonták őket egy sor fontos döntés előkészítő munkájába. Az MTESZ or­szágos elnöksége elé terjesz­tett jelentés például azt ta­núsítja. hogy a megyei szer­vezet aktivistái félszáz fon­tosabb döntés hozatalában segítettek, mondták el véle­ményüket, s tanácsaikat. Országos gondjaink meg­oldásában is sokat fáradoz­tak és fáradoznak az MTESZ társadalmi munkásai. Nagy jelentősége van közvéle­ményformáló szerepüknek. Beszédének következő ré­szében dr. Ajtai Miklós a népgazdaság jelenlegi hely­zetével foglalkozott, külön is kitérve arra, hogy milyen szerep hárul országépitö munkánkban az MTESZ 32 tudományos egyesületére és 370 szakosztályára. Pártunk kongresszusra ké­szül, nemsokára elkezdtük a hatodik ötéves terv megva­lósítását. Elmondta, hogy az MTESZ egyik munkabizott­sága nemrégiben tanul­mányt készített, mellyel gazdasági problémáink meg­oldását kívánja segíteni; s nemzetközi összehasonlító adatok segítségével mutat rá arra, hogy mit lehet ten­nünk műszaki-gazdasági fej­lesztésünk és energiapoliti­kánk fejlesztéséért. Ez is példa a sok lehetséges má­sik mellett arra, hogy az MTESZ hogyan segíti a po­litikai és gazdasági vezetést a maga eszközeivel. Győri Imre hozzászólásá­nak elején a Központi Bi­zottság nevében a műszaki, agrár- és természettudomá­nyi értelmiség azon képvise­lőit köszöntötte, akik kez­dettől fogva aktív társadal­mi munkával segítették eiő a szövetség munkáját. Az elmúlt harminc esztendő tör­ténelmét áttekintve állapí­totta meg, hogy eredménye­ink nékik is köszönhetőek; hiszen nagy jelentőségű do­log, hogy le tudtuk küzdeni az elmaradottságot^ fejlett Győri Imre felszólalása az MTESZ ülésén Á gyárlátogatás egyik epizódja, a vendégek a zsákgyárfó meg ipart hoztunk létre, és fej­lett nagyüzemi mezőgazda­ságot. Ezt követően a Központi Bizottság titkára az értelmi­ség növekvő szerepére utalt, s arra, hogy a réteg döntő többsége megfelélő" politikai érettséggel és cselekvően vesz részt gondjainak le­küzdésében, ítél meg gazda­sági, politikai és ideológiai kérdéseket. Fontos, hogy munkájuk ne korlátozódjék szakértői szerepkörre, aktí­vabban vegyenek részt a közéletben. Csongrád megye hétezer főt számláló szervezetének komoly szerepe van az ipari bázis kiépítésében, a szocia­lista mezőgazdaság fejlödé­séDen. A politikai vezetés mindig is ösztönözte erre a/ MTESZ tagságát, mely élt ezzel a lehetőséggel. Felszólalásának további ré„zéoen Győri imre gazda­sági fejlődésünk kérdéseit elemezte; szólt arról, hogy gazdaságpolitikánk legfonto­sabb célja az egyensúlyi helyzet javítása, aminek a gazdasági fejlődés növekedé­sének ütemét alá kell ren­delni. Beszélt a takarékos­ság fontosságáról, külön is kiemelve, hogy a takarékos­ság sohasem lehet kampány­feladat. Végezetül pedig arról 6zőlt a Központi Bizottság titkára, hogy a fejlett szocialista tár­sadalom építésében igen nagy szerepet játszanak az értel­miség különböző csoportjai, a műszakiak, a közgazdászok, az agrárszakemberek, a pe­dagógusok. a tudósok, s az őket összefogó szervezet az MTESZ. Győri Imre után Vajda György, dr. Szőkefalvy-Nagy Béla és Kiss Attila kért szót. A DÉMÁSZ igazgatója a szervezet energiagazdálko­dással kapcsolatos munkájá­ról tájékoztatta a választmá­nyi ülést A Szegedi Akadé­miai Bizottság elnöke a Bo­lyai és a Neumann Társaság munkáját értékelte, a szente­si intéző bizottság elnöke pe­dig a Kurca-parti városban megvalósuló műszaki-tudo­mányos munkáról beszélt A választmányi ülés végén dr. Kovács Kálmán Emlék­érmet adott át Bérezi István­nak, Dani Ferencnek, dr. Ketskeméty Istvánnak, Deák Józsefnek, dr. Mezősi József­nek és Selmeczy Árpádné­nak. Emléklapot hetven ak­tivista kapott. Ezután Győri Imre. dr. Koncz János és Török József kíséretében a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Szegedi Kenderfonógyárát kereste fel, ahol a gyárkapuban Kapas Sándorné, a gj-ir igazgatója és Gyulai Zoltán, a gyári pártbizottság titkára üdvö­zölte. A Központi Bizottság titkárát Tóth László vezér­igazgató tájékoztatta a válla­lat munkájáról, majd Győri Imre megtekintette a nemrég üzembe helyezett zsákgyártó részleget, ahol Pusztai Fe­renc üzemvezető kalauzolta; itt köszöntötte őt virággal a Komócsin Zoltán ifjúsági szocialista brigád képvisele­tében Ábrahám Erzsébet bri­gádtag és Gyovai Zoltán bri­gádvezető. A KB titkára em­lékező sorokat jegyzett a brigád naplójába, majd a gyártörténeti kiállítást tekin­tette meg. A gyárlátogatás után ba­ráti eszmecserére került sor, melynek során Győri Imre főként azt tudakolta a vál­lalat és a gyár vezetőitől, hogy a múar.yagprogram be­ruházása igazolja-e az elő­zetes elképzeléseket; hogy a vállalat a gyorsan változó gazdasági körülmények kö­zött hogyan ítéli meg hely­zetét, lehetőségeit, s verseny­képességét. A kérdésekre Tótt László válaszolt, mondta, termékek fogadtatása kedve­ző a piacokon, a hagyomá­nyos kendertermékeknek pe­dig szinte korlátlan eladási lehetősége van. Gondot je­lent viszont, hogy a válla­latnál nem képződik — és ez a szabályzók miatt is van így — annyi nyereség, amely mindenképpen indokolt és kívánatos volna. A külpiaci értékesítésről szólva pedig el­mondotta: sokat várnak at­tól a társulástól. amelyik január elsején kezdi meg működését, s a HUNGARO­TEX munkáját segíti majd. A gyárlátogatás után Győ­ri Imre visszautazott Buda­Épü Képzeletbeli sétára invi­táltuk nemrégiben olvasóin­kat, javasolván; tartsanak velünk, nézzük meg együtt, hogyan haladnak a Szeged: Nagyáruház építési munká­latai. Most újabb körsétához ajánlkozunk kísérőnek. Nem is kell messze mennünk, csak a kis-Dugonics tér — Dáni János utca sarkáig. Itt épül — Szeged lakosságának régi álma megvalósulóban — a város első igazi lakberen­dezési áruháza. Jövő nyáron, mivel az épület átadásának határideje 1980. júniusa, már itt vásá­rolhatunk, mégpedig kényel­mesen. A minta után kivá­lasztott bútort a Domus­ból kinek-kinek hazaszállít­ják. Most még persze üres a ház, a bútorok helyén szerszámok, állványok látha­tók, s nem eladók, hanem kőművesek sürgölődnek a falak között. A földszinti eladótér 1000 négyzetméte­res, az első emeleti valami­vel nagyobb, 1088 négyzet­méter. A leendő főbejáraton be­lépve, balra a lépcsőíeljáró, szemben — az eladótér mö­gött — az áruátvevő előtér. Az emeletre vezető lépcsősor járható, de amikor átadják rendeltetésének az áruházat, már rózsaszín márványbur­kolat borítja majd a foko­kat.Az áruátvevő előtérben két — egyenként egy tonna áru szállítására alkalmas — teherliftre rakhatják fel a bútorokat. A liftek később kerülnek helyükre, jelenleg csak a jókora aknák látha­tók. Az áruátvevők, a szál­lítók munkáját könnyítendő, a bútorokat szállító kamio­nok könnyűszerrel begördül­hetnek majd az épületbe. Az átvevőtér teleszkópkapuja ugyanis — akár egy harmo­nikaszerűen kinyúió-össze­húzódó redőny — gombnyo­mással nyitható, csukható. A kamionokról hidraulikus emelőre csúsztatják majd a földszinti és az emeleti el­adótérben bemutatott árut. A jókora termek panelfalait belülről cementkotésü fafor­gácslappal fokják burkolni. A mennyezet alatt futó gé­pészeti-, szellőző-, víz- és elektromos vezetékeket matt, sötét színű fesékkel vonják be. Ezután szerelik majd fel a merevítő pántokra rögzí­tett, szorosan egymás mellett sorjázó fénycsőarmatúrákat. Így alakítják ki a fény­álmennyezetet Ennyit a vásáriők rendel­kezésére álló helyiségekről. A Dáni János utca felőli fronton a szociális épület ta­lálható. Első emeletén az irodák, a telefonközpont, a telex, és a stúdiószoba, s két, kis alapterületű raktár. A második emeleten kap helyet a melegítőkonyha, az étkező, a dekorációs és az asztalos­műhely. Itt lesznek az öltö­zők is. A falak vakolásával már végezték az építők, túl vannak a víz-, a villany- és a központifűtés-szerelési munkálatokon Az ablakokat is helyükre illesztették, vég­leges rögzítésükkel hamaro­san végeznek. Ahová kellett, oda már a csempéket is fel­rakták, érthető tehát az op­timizmus, miszerint az épü­letet határidőre átadják. A legfelső — a kazánházi — szint ugyancsak nem a nagyközönség számára épült, de ezúttal körülnézhettünk itt is. A fűtő-, a lift- és a szellőzőgépház helye ez. s persze a melegvíz-szolgálta­tó kazánházé. A szellőzést biztosító berendezéseket nem­rég állították helyükre. Ha még a tetőre is kimerészke­dünk. azt láthatjuk, hogy a munkások a szigetelés elké­szítésén dolgoznak. Pontosab­ban szólva e munkafolyamat utolsó simításait végzik. A közeljövő feladata; a FÜTÖBER csongrádi gyár­egységében készített szellőző­vezetékek szerelése. A szo­ciális épület ablakainak üve­gezéséhez. a kazánház és a höközpont szereléséhez ugyancsak hamax-osan hozzá­kezdhetnek. Az áruház át­adásáig persze még bőven akad munka. Nincs kész az épület közművesítése, a Dá­ni János utcában a gáz- és vízvezeték-hálózat szerelése. Ehhez a munkához azonban mindaddig nem kezdhetnek hozzá, míg a DÉMÁSZ el nem készíti az épület transz­formátorházát. Az ideiglenes megoldást jelentő transzfor­mátorszekrény ugyanis jelen­leg a Dáni utcában van, ép­pen a leendő vízvezeték he­lyén. S ha már az utcán járunk, vessünk még egy pillantást az épületre! A Dáni János utcai homlokzatot zöldre, az áruházi front paneljeit fe­hérre festik majd. A fehér felületen jókora betűk. s embléma hirdeti jövőre: itt a DOMUS. A földszinti portál hatalmas üvegtábláit az Orosházi Síküveggyárból szállítják Szegedre. Ladányi Zsuzsa Domus

Next

/
Thumbnails
Contents