Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-29 / 228. szám

/ „ > I" VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! WAR0RSZA6 69. évfolyam 228. szám 1979. szeptember 29M szombat Ara: 1,20 forint AZ MSZMP S ZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA v, i ; -yi-^ i Brutyó János és Győri Imre látogatása Csongrád megyében A Bumkáaryűlés elnöksége. A mikrofonnál: Brutyó János tárvezető számolt be az in­tézmény munkájáról, majd az ismerkedés során mód nyílt a könyvtár falai kö­zött látható kamarakiállítás — mely Herczea Klára Munkácsy-díjas alkotómű­vész munkáit mutatja be — megtekintésére is. A város vezetői a város­néző séta során a helység centrumában folyó építkezé­sekről adtak ismertetőt. Megtekintették a vendégek egy készülő új létesítmény, a helyi múzeum építési munkálatait is. A tájékozta­tóból megtudták, hogy az intézményt jövő évben át kí­vánják adni rendeltetésének. Itt. majd ezt követően az Espersit Irodalmi Emlékház­ban is dr. Tóth Ferenc mú­zeumigazgató volt a kalauz, bemutatva a jeles létesít­mény anyagát, valamint azt az udvari épületet is. amely egykor vendégházként szol­gált — rövidebb-hosszabb ideig otthont adva Juhász Gyulának, Móra Ferencnek, József Attilának és mások­nak —, és amelyet a József Attila Tsz tagjai társadalmi munkával segítettek helyre­állítani. A vendégek ezt ír­ták az irodalmi emlékház vendégkönyvébe: „Gratulá­lunk a város szép létesítmé. nyéhez, amely a múltat őr­zi a jövő számára." A program következő ál­lomása a makói Lenin Tsz rákosi határrészben üzemelő zöldségszárítójának megte­kintése volt. Itt Borbás Jó­zsef, a tsz elnöke. Szögi Pál párttitkár és Szilágyi János telepvezető adott ismertetőt, majd az üzem megtekintése következett. A hagymaválo­gatóban Tóth Imre rakodó, a hagymaosztályozóban Má­tó Imréné mázsázó válaszolt az' érdeklődő kérdésekre. Kora délután a FEG he­lyi gyáregységében folytató­dott a program. Végh Jó­zsef, a FÉG vezérigazgatója. Balogh István, a makói gyáregység vezetője. Kovács Sándor, a FÉG pártbizott­ságának titkára és Csonka János, a gyáregységi pártve­zetőség titkára fogadta. és kísérte az üzemlátogatásra induló vendégeket, akiknek a forgácsolóüzemben Nógrá­di Tibor üzemvezető és Szebenyi Gyula termelési osztályvezető tájékoztatott az itt folyó munkáról. Két szocialista brigád naplójába került bejegyzés (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap, pénteken Csong­rád megyébe látogatott Bru­tyó János, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke és Győri Imre, a Központi Bizottság titká­ra. A vendégek a reggeli órákban Szegeden felkeres­ték a megyei pártbizottsá­got, ahol dr. Komócsin Mi­hály első titkár adott rö vid tájékoztatót szűkebb pátriánk életéről, az elért eredményekről, és a megol­dásra váró feladatokról. A megbeszélésen jelen volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára is. A vendégek ezt követően — a megyei pártbizottság első titkárának társaságában — Makót keresték fel. A vá­rosi pártszékházban dr. Var­ga Dezső, a városi pártbi­zottság első titkára és dr. Forgó István, a városi ta­nács elnöke fogadta őket, majd megtekintették a szék­ház nagytermében elhelye­zett nagyméretű gobelint — Plesnivy Károly Munkácsy­díjas tanszékvezető főiskolai tanár alkotását —, amely Makó forradalmi múltját-je­lenét szimbolizálja. Az alko­tás létrejöttének körülmé­nyeit Lantos István, a váro­si pártbizottság titkára is­mertette. A pártszékház előcsarno­kában látható — a helyi II. városkörzeti népfrontbizott­ság rendezésében — a ma­kói és a maroslelei asszo­nyok kézimunka-szakköré­nek kiállítása. Itt Asztalos Ferencné szakkörvezető volt a vendégek kalauza. „Gra­tulálunk a makói és maros­lelei asszonyoknak, lányok­nak szorgalmas. művészi munkájához" e sorok kerül­tek a kiállítás vendégköny­vébe. Ezután városnéző séta kö­vetkezett, s ennek első ál­lomásaként a Maros Szövet­kezeti Áruház, ahol Nagy Gy. József, a Maros menti ÁFÉSZ elnöke. Rózsa Lajos párttitkár és Kardos Antal, az áruház vezetője fogadta a vendégeket, akik megtekin­tették a létesítményt. A for­galmi adatokról Török Pé­ter ÁFÉSZ-osztályvezető szólt. A helyi szolgáltatóház Pa­tyolat-részlegében Tapasztó Jánosné, a szalon vezetőhe­lyettese ismertette az itt folyó munkát. A József Attila Könyvtár­ban Domokos László könyv­A második 15 éves koncepció A lakásépítés jövője mm Ülést tartott a Csongrád megyei tanács A Csongrád megyei tanács tegnap, pénteken Szegeden dr. Perjési László tanácsel­nök vezetésével ülésezett. A tanácskozáson többek között részt vett Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Soltész László, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályveze­tője, dr. Kolláth György, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának képviselője, vala­mint megyénk országgyűlési képviselői. Az ülésteremben ott voltak a városok, járások állami, társadalmi életének vezető képviselői, a napi­rendhez meghívott vállala­tok, intézmények, üzemek igazgatói. A testület először elfogadta a pb két tanács­ülés közötti tevékenységéről szóló beszámolót, majd meg­vitatta és jóváhagyta Csong­rád megye második tizenöt éves lakásfejlesztést tervé­nek koncepcióját, elemezte a szakmunkásképzés helyzetét és meghatározta a feladato­kat. Az előterjesztések között módosította a Csongrád me­gyei Tervező Vállalat, a me­gyei viz. és csatornamű vál­lalat, valamint a moziüzemi vállalat alapítólevelét. Vé­gül interpellációkra került sor. Társadalompolitikai kérdés Igen nagy érdeklődés előz­te meg a megye második ti­zenöt éves lakásfejlesztési programjának napirendre tű­zését. Köztudott, hogy az egyik legfontosabb társada­lompolitikai kérdés a lakás­építés. Szinte nincs olyan család, ahol ez a téma vala­milyen összefüggésben ne ve­tődne fel. A nagy figyelem­re számottartó témát dr. Per­jési László terjesztette elő. A megyei tanácselnök az írá­sos jelentéshez szóbeli kiegé­szítést fűzött, amelyben hangsúlyozta, hogy a máso­dik tizenöt éves lakásfejlesz­tési koncepció, valamint az: első tizenöt.éves lakásépítési terv teljesítéséről szóló el­számolás Csongrád megye fejlődése szempontjából ki­emelkedő fontosságú. A me­gye lakáshelyzete a felszaba­dulás idején, sót az azt kö­vető évtizedben rendkívül kedvezőtlen volt. Az akkori viszonyokat az általános el­maradottság. a települések közművesítettségének ala­csony szintje, az építőanya­gok hiánya jellemezte. A la­kások közül nem egészen ezer, a lakásállomány egy százaléka volt összkomfortos otthon 1945-ben. Vízvezeték­kel mindössze ötezer lakás rendelkezett. Elégtelen lakás­higiéniai körülmények között élt több ezer család. Ezt fi­gyelembe kell venni, hiszen Ilyen startvonalról indultunk, és sajnos a felszabadulást követő első tíz évben alig szaporodott a lakások szá­ma: a megye összes városai­ban 1956-ig 1 ezer 829 lakás épült A lakás nemcsak egyik fontos kifejezője az életszínvonalnak, az élet­módnak. hanem sajátos mó­don mindezekre visszahat és új igények kiváltója is. Épp ezért társadalmi méretekben nagy jelentőségű az első ti­zenöt éves lakásépítési terv célkitűzése, nagy történelmi vívmányunk annak teljesíté­se. Az első ilyen hosszú tá­vú lakásépítési terv idősza­ka alatt 1960-tól 1975-ig a megyében közel 45 ezer la­kás épült fel. ami azt jelem ti, minden harmadik család ú.i lakásba költözhetett. Felmerül a kérdés, mikor jutunk el majd oda. hogy valamennyi jogos lakásigény­lő elégedett legyen. Erre egy­értelmű és pontos választ ma még nem lehet adni, mi­vel a lakásigénylők száma ma is meghaladja a tízezret. Ennek okai elsősorban: más országrészekből igen nagy­arányú Csongrád megye vá­rosaiba a beköltözés, gyors ütemű az urbanizáció, ami pozitív és szükséges folya­mat, s növekednek a csalá­dok minőségi lakásigényei. Nem lebecsülendő tényezők az ismétlődő belvizek, ame­lyek jelentős pusztítást okoz­nak. A megyei tanács elnöke kiemelte, az első tizenöt éves lakásépítési terv meghirde­tésekor úgy számoltak, hogy a lakásgondok hamar meg­szűnnek. Azonban a lehető­ségek reális számbavétele alapján valószínű; a máso­dik tizenöt éves lakásépítési terv végére. 1990-re sem szűnnek meg a gondok. megye behozna valamit a múltból származó elmaradá­sokból is. Elsődleges társadal­mi feladat a lakáskérdés megoldása. de a tanácsok­nak az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a kap­csolódó létesítmények határ­időben történő megvalósítá­sára. A lakásszükséglet jelenlegi és várható területi megoszlá­sa alapján indokolt, hogy a lakások 70—75 százaléka a városban, s ezen belül 67— 69 százaiéiul Szegeden épül­jön. A városi arány maga­sabb az országos előirány­zottnál, ezt azonban megyénk sajátos jellege — hogy öt vá­rosban él a megye lakossá­gának 68 százaléka — indo­kolja. A koncepció szerint a lakások 45—50 százaléka több szintes, 50—55 százalé­ka családi ház formájában kerül tető alá. A meglevő alapterületeken belül szüksé­ges, hogy emelkedjen a több generációs együttélésre al­kalmas, több szobás lakások aránya. De emellett biztosí­tani kell a gyermektelen há­zaspárok, az egyedülállók részére a kisebb alapterületű garzontákásokat. A községek­ben a korszerű ajánlott ter­vek elterjesztése mellett nö­vekszik a szervezett családi­ház-építés. Igen fontos a lakóházak megfelelő karbantartása j.és fenntartása. Az állami ingat­lan már olyan nagy értékű és mértékű, hogy kisipari módszerekkel karbantartani nem lehet. Ezért korábban a tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a lakóház­javításhoz, -karbantartáshoz meg kell teremteni a megfe­lelő szervezett ipari hátteret. Ma a feltételek még nem ele­gendőek. gyakran szűkösek a kapacitások, hiányzik a kellő gépi felszereltség, nem nőtt fel olyan szakembergárda, amely a legkényesebb felada­tot is meg tudja oldani. Ezért a CSOMIÉP-ct a tanács az intézményi felújításokon túl elsősorban a karbantartó-ja­vító jellegű munkák elvég­zésére jelölte ki. Ilyen fel­adatot kapott a Szeged váró­si tanács építőipari vállalata és a Szegedi Építőipari Szö­vetkezet is. A lakásgondok enyhítését nagyban elősegítheti a kor­szerű lakásgazdálkodás. A tanácsi szervek végzik ezt a feladatot törvényes keretek között. A jelenleg fennálló rendszer alapjaiban és főbb célkitűzéseiben megfelelő, azonban az eddigi tapaszta­latok indokolják a lakásgaz­dálkodás korszerűsítését. a tanácsi rendeletek jelenlegi igénylési, elosztási, elbírálá­si, nyilvántartási módszerei­nek felülvizsgálatát. Az el­osztás hatékonyságának nö­velése érdekében szükség vau az igények további differen­ciálására. Továbbra is szem­pont a lakáselosztásnál, az egy főre jutó jövedelemha­tár. a munkaviszony, a szo­ciális és vagyoni körülmé­nyek. és hogy a munkások, a több gyermekes családok az átlagosnál gyorsabban jus­sanak lakáshoz. Nagy társa­dalmi gond. hogy több ezer ember, köztük több mint két­ezer fiatal házas albérletben él. Épp ezért meg kell talál­ni annak módját, hogy mi­előbb lakáshoz jussanak és ez a probléma elsősorban az albérlők házainak létesítésé­vel oldható meg. fit kollé­giumi jellegű épületben, de egyéni szobabérlettel lakhat­nának a 'fiatalok, s idővel a tanács megfelelő, rnár saját otthonukba helyezné őket. A család létszámváltozása az élet természetszerű vele­járója. Sem a jelenlegi jogi szabályozás, sem az erre épülő tanácsi gyakorlat e»t a mobilitást egyelőre nem veszi a szükséges mértékben figyelembe. Jobb lenne a la­kásgazdálkodás. ha a lakás­cserékhez. több otthon állna a tanácsok rendelkezésére. Tavaly csak 180 esetben va­lósult meg a lépcsőzetes la­káscsere. pedig erre az igény igen nagy. A lakáselosztási rendszer továbbfejlesztése minden szempontból egyik legfontosabb teendő. Vélemények, javaslatok A karbantartás és a felújítás is fontos A második tizenöt éves la­kásépítési terv az eddiginél nagyobb feladatokat állít a felelős szervek elé. ugyanis 1975-tól 1990-ig 65—75 ezer lakás felépítését irányozzák elő. Bár megváltozott a la­kásépítések bázisa, van a megyében házgyár, de ma már azzal is kell számolni, hogy egyre kevésbé áll kor­látlanul rendelkezésre nyers­anyag, energia és a pénz. Ugyanakkor nem állítható meg a régi hazak folyama­tos anyagi kopása sem. A korábbinál nagyobb hangsrílyt kap a magánerős lakásépítés, ami jelenleg nem mentes a problémáktól. Saj­nos még meglehetősen bo­nyolultak a hatósági előírá­sok, bár az utóbbi időben egyszerűsítés történt. Nincs elegendő telek és bizonyos kritikával illethető a jelen­legi hitelszabályozás is. Ah­hoz, hogy a lakásépítési terv­szám teljesüljön, szervezett intézkedéssorozatra lesz szükség. Reálisan számolni kell azzal, hogy Szegeden a magánlakás-építésnél a telek kijelölésekor a környező köz­ségeket is bevonják. A jövő­ben sem támogatható a lu­xusmegoldás és meg kell tervezni azt is. hogy a DÉ­LÉP házgyári termékeit mi­képp lehet felhasználni a magánlakások építésénél. Fontos, hogy helyes arány legyen a lakások és a kap­csolódó létesítmények között. mert jelenleg hiányzik a megkövetelhető egyensúly. A második tizenöt éves idő­szakban nemcsak az az el­várható igény, hogy az is­kolák, a bölcsődék, orvosi rendelők, üzletek, az új ott­honokkal egy időben épülje­nek, hanem jó lenne, ha a E téma napirendi vitájában igen sokan kértek szót. Dr. Czabarka János (szentesi já­rás) a községi lakásépítés helyzetével foglalkozott. Rá­mutatott arra, hogy helyes a koncepció, mert igen nagy teret szentel a községi fej­lesztéseknek. Felvetette, a jövőben még inkább szüksé­ges, hogy a községi tanácsok tanácsi bérlakásokat építse­nek. Bódi György (szegedi járás) jól ismerve a fiatalok gondjait, igényeit, az ifjúsági lakásépítéssel foglalkozott. Elmondta, hogy a városban, különösen a pályakezdő ér­telmiség és az egyedülálló fiatalok helyzete a legrosz­szabb. Csak nagyon hosszú idő után jutnak önálló ott­honhoz. Annak ellenére, hogy a tanácsok igen nagy erőfe­szítéseket tettek a lakáshiány enyhítésére, még mindig a fiatalok legnagyobb gondja a lakáshelyzet. Felvetette a KISZ szerepét, felelősségét a lakásgazdálkodás korszerűsí­tésében. Kérte, hogy a jövő­ben a tanácsok még jobban differenciáljanak az igények között, és a leghamarabb fia­tal házasok, munkások köl­tözhessenek új otthonukba. Martonosi Andrásné (Hódme­zővásárhely) elismerően szórt a vásárhelyi építkezésekről, ám kritizálta a lakásfelújí­tást. amely gyorsabb is le­hetne. Szólt a közvélemé­nyünket is foglalkoztató kér­désről; az új, a korszerű technológia, a panelépítkezés, miért drágább, mint a ha­gyományos építési mód. Mun­kácsy György (Szeged) a műszaki kommunális bizott­ság észrevételeit tolmácsolta. Hangsúlyozta, hogy az építés üteme felgyorsult, de hogy a. jövő célkitűzései ngegvaló­suljanak. új. még korszerűbb technológiára lesz szükség. Beszélt a nagycsaládok elhe­lyezéséről, a több generáció együttéléséről, ami rendkívül előnyös, csak pillanatnyilag ehhez még hiányoznak a fel­tételek. Felhívta a figyelmet arra. hogy a lehetőségekhez mérten bővüljön a lakásvá­laszték. Felszólalásában ki; tért a háztömb-rekonstrukció, az emeletráépítés, a tetőtér: beépítés kérdései-e is. Prágai Tibor, a Szeged megyei vá­rosi tanács általános elnök­helyettese képet adott Sze­ged dinamikus feilődéséről. a lakáshelyzet minőségi vál­(Folytatás a 2. oldalon.) t

Next

/
Thumbnails
Contents