Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-23 / 223. szám

^asSrnap, í 979. szeptember 23. 3 Fiatal ranlgenszakorvosok | Sok látosató országos tanácskozása Szegeden a SÍIV-lfi Az egészségügyi Ifjúsági rapok keretében tegnap Sze­geden. az MTA Biológiai Ku­tatóintézetében rendezték meg a fiatal röntgenszakor­vosok tudományos tanácsko­zását. Az ország klinikáin, kórházaiban dolgozó szak­orvosok közül mintegy 80-an vettek részt a tudományos ülésen, amelyet első ízben rendeztek meg A megjelenteket dr. Kele­men János, a röntgenklinika professzora köszöntötte, majd dr. Petri Gábor, a SZOTE rektora nyitotta meg a kon­ferenciát Ezt követően Bódi György, a KISZ Csongrád megyei Bizottságának első titkára azt hangsúlyozta: az ifjúsági szövetség mind nagyobb fi­gyelmet fordít arra, hogy az értelmiségi fiatalok megta­lálják a tudományos tevé­kenység és a mozgalmi munka között az összhangot. Az egészségügyi ifjúsági na­pok keretében a tudományos eredményék publikálása mel­lett személyes tapasztalat­cserékre. ismeretségekre is lehetőség nyílik. A tanácskozáson több mint 30 előadás hangzott el, ame­lyek a nyelőcső, a gyomor­és a bélrendszer, valamint a máj, az epe és a hasnyálmi­rigy vizsgálatának újabb módszereit és eredményeit ismertették meg a résztve­vőkkel. A radiológiai szekció ülé­sén részt vett a KISZ KB értelmiségi tanácsa képvise­letében dr. Esztergályos Já­nos és dr. Erdélyi Eva is. A vusar verőfényes utolsó „hétköznapján" — „nagy" szabad szombat lévén — so­kan választották családi programként a BNV megte­kintését. Már a kora regge­li órákban nagy tömegek várták a pénztárak nyitását, s a kiállító csarnokokat nyi­tás után valósággal „megro­hamozta" a közönség. A pénztáraktól kapott ösz­szesítés szerint az előző na­pon, pénteken is több mint 66 ezren jártak a vásáron, s ezzel szombatig vendégei­nek együttes száma már megközelítette az 570 ezret. Megtekintette szombaton a BNV-t Jan Gregor, a Szlovák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese is. Az őszi BNV ma zárja ka­puit. (MTI) Hajnaltól dóiig Munkásőrök gyakorlata Válogaiottkeretben? Jelesre vizsgáztak a sze­gedi Gera Sándor munkásőr­zászlóalj tagjai tegnapi, szombati harcászati gyakor­latukon, mely egyben az éves kiképzés mérlege volt Az események már pénte­ken délután elkezdődtek: a városi munkásör-parancs­nokságon ugyanisekkor bon­tották föl azt a borítékot amely a feltételezett ellen­ség tartózkodási helyét je­lölte meg. Munkához láttak a parancsnokok, * részlete­sen kidolgozták m tervet, pontosan ügyelve minden apró mozzanatra. A feladat: '•< a Pusztamérges és Rúzsa kö- '^v , , - < ­zött levő erdőben egy diver- ^fX * ziós csoport bekerítése, illet- " ve elfogása volt ^ ;?« Nem sokkal éjfél után megérkeztek a munkásőrö­ket a gyakorlat színhelyére szállító járművek, a Volán T eljesen érthető a drukkerek szenve­'délyes háborgása, amikor valaki bizonyított teljesítmény nélkül kap helyet a sportág válogatott csapatában, s emiatt az elért eredmény messze elmarad a jogosan várt teljesítménytől. De ugyan­ilyen szenvedéllyel tüzelünk-e, ha egy egész más válogatottban, a dolgozók kol­lektívájában tohonya lusták, a munkát el­kerülő ügyeskedők fogják vissza a lendü­letet? Pedig a tét nagyobb. A ..gólokat" az egész közösség kapja. Mit tegyünk? Van. akiknek vállrándító birkatürelmük van. és azt mondják: a szocializmusban ki­zárólag meggyőzéssel érhetünk el ered­ményt, szaporítsuk tehát a felvilágosító szavakat. Eljön az idő. amikorra mind­annyiunkban kialakul a magas fokú ön­tudat. s mindenki belső undorral fordul el a dologtalanságtól, a tunyaságtól, a cselek­vés halogatásától. Mások nagyokat kiáltanak és Nyugat fe­lé mutogatnak: lám. a kapitalizmus meg­találta a fegyelmezés receptjét. Aki rosz­szul dolgozik, azt elbocsátják. Legyen ná­lunk is munkanélküliség, az majd feléb­reszti az öntudatot, bonthatatlanná teszi a fegyelmet. Egyszóval, eló az adminisztra­tív eszközökkel, azoknak van igazán az emberre hatásuk. Egyformán vitatkozni kell a türelmetlen akarnokokkal és a szócséplő moralizálók­kal. Már az sem igaz, hogy a kapitalizmus csak a rosszul dolgozókat bocsátja el; a tőkés társadalom kétszáz éves történelmét szakadatlanul kísérő tömeges munkanélkü­liségnek nem ilyen „igazságosztó" oka van. Egészen más: a társadalom gyógyíthatat­lan, oldhatatlan válsága. Másrészt a mun­kanélküli állapot nem erősíti az emberi karaktert, hanem ellenkezőleg, a tétlenség torzítja, összeroppantja a jellemet, meg­aláz és embertelenné tesz. De nem sokra megyünk a szüntelen szóbeli intéssel sem. mert a kifejezések kongani kezdenek az ürességtől, amennyiben maguk a körülmé­nyek nem olyanok, hogy az embert jó munkára, alkotó cselekvésre késztessék. A valóság és a hangoztatott tízparancsolat gyorsan és kínosan szembekerül egymás­sal, s törvényszerűen a valóság szava lesz a hatalmasabb. Cselekvésre késztetni? Nem szóval és nem is adminisztratív kényszerrel? Ho­gyan hát? Alapkérdése ez szocialista vilá­gunknak. s egyre hangsúlyosabbá válnak e kérdés betűi, egyre jobban sürgetik a vá­laszt. A miniszter és a filo2ófus. a mérnök és a költő, az esztergályos és A pedagógus válaszát, amire valamennyien kíváncsiak vagyunk. De vajon lehetséges-e minden helyzetet pontosan fedő. minden emberre érvényes választ fogalmazni? Annyi már bizonyos, hogy korunknak á szocialista építés intenzív szakaszának al­kotó emberekre van szüksége, a tudósok, a munkások és földművelök körében egy­aránt. akik többé nem cselekszenek a rutin éleiteienségével. hanem munkakörüknek megfelelően, újra és jobbra törekszenek. Az is bizonyos, hogy az ilyen ember nem születik a rózsabokorban, és öntnagától nem válik újításra kéoes alkotóvá. Csak az okosan együtthaladó anyagi és erkölcsi, gazdasági és kulturális, pénzügyi és tudati szabályozók teremthetnek olyan körülmé­nyeket. amelyek közepette nem is lehet másként felnőni, élni és dolgozni. Azt is mondhatjuk: az ösztönzők kény­szerpályára lökik az embert, cselekvésre kényszerítik. Ennek az ösztönzésnek, szabályozásnak egyre jobban kell uralnia az egész társa­dalmat. a társadalom minden tartományát, minden tartományának valamennyi zugát hogy a humanitást terjesztő alkotást ki­váltó serkentés mindenhatóvá váljék. A kapitalizmus azt hiszi és szüntelenül azt hangoztatja, hogv a szocialista országok társadalom- és gazdaság­irányítási kezdeményezéseit kizárólagosan a nehezebb és szövevényesebb világgazda­sági körülmények inspirálják. Ez alapvető tévedés: a fő mozgatórugó az építés inten­zív. magasabb szintű, nagyobb követelmé­nyű szakaszának eljötte. Egy új minőségű szocialista világ ma még haloványan látha­tó körvonalainak kibontakozása. Amennyiben a kapitalizmusnak lenne igaza, akkor társadalmunknak csupán ügyes közgazdászokra, üzletemberekre len­ne szüksége. Ennél sokkal többre tartunk igényt: olyan alkotó emberekre, akik ne­mesen nyugtalanok, mert szüntelenül azt érzik környezetükben, körülményeik kö­rében. hogy teremteniük, cselekedniük le­het es kell. S. L wm 10. sz. Vállalatának teher­gépkocsiját A város lakói már javában aludtak, ami­kor az egyenruhába öltözött munkásőrök gyülekezni kezdtek a városi parancs­nokság előtt Nem riadólánc A sikeres gyakorlat utón felsorakozik a zászlóalj kutatólánc tagjai megkezd­ték a bekerítő hadműveletet Óránként ezer métert kellett megtenniük a nehéz terepen. Hol bokáig érő homok, hol szonylag rossz látási körül­mények között is fegyelme­zetten, gyakorlati tudásuk legjavát nyújtva bizonyította felkészültségét a legtöbb sürgette őket tudták, hogy áthatolhatatlan sűrű fenyves munkásőr. Ezután Fiikö Jó­szeptember utolsó előtti szombatjának hajnalán nagy erőpróba vár rájuk, mely­nek eredménye befolyásolja az egységek közötti szocia­lista versenymozgalmat is. Fél 3-kor Indultak el az állomány járművei két me­netoszlopban. A gépkocsisort egy autóbusz is követte. Sze­gedi üzemek, gyárak párt- és gazdasági vezetőit hívta meg a parancsnokság erre agya­korlatra, hogy közvetlen kö­zelről végignézhessék mun­katársaik, beosztottjaik helytállását. Ezúttal nem a munkahelyükön, hanem a terepen, munkásőri szolgálat közben. Hat ifjúgárdista is elkísérte az acélkék egyen­ruhásokat, hogy tapasztala­tokat gyűjtsenek idősebb tár­saiktól. Több mint egyórás út után, hajnali félhomály­ban érte el a menetoszlop a célt, p mérgesi erdőt Gyors eligazítás, betárazás — ter­mészetesen csak vaktöltény­nyel —, s kezdődhetett az erdő körülzárása. Miután mindenki elfoglalta harci ál­láspontják és a zászlóaljpa­rancsnok még egyszer lel­lenőrizte a „blokkírozást", a állt útjukba. Néhány mun­kásőrnő is feltűnt egy-egy rajban: számukra ugyanaz a feladat várt mint férfitár­saikra. Fél 8-at mutatott az óra, amikor eldördült az ellenség első lövése. Gép­pisztolyropogás verte föl a csöndet. Hamarosan kézre került három diverzáns. Megszólaltak a rádiók, s ad­ták tovább a hírt: jó nyo­mon jár a kutatócsoport. Folytatódott az üldözés. Két óra múlva már azt jelent­hették a híradósok: „elfog­tunk, s lefegyvereztünk va­lamennyi támadót". Az eredményes harcászati gyakorlat résztvevőit amun­kásőrzenekar pattogós indu­lókkal fogadta az alakuló­térnek kijelölt tisztáson. Az ünnepélyes értékelésen ott volt Rigó Szilveszter, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának osztályvezetője is. A felsorakozott zászlóaljt Koczkás Ferenc, a Munkás­őrség Csongrád megyei pa­rancsnoka üdvözölte. El­mondta, hogy ilyen nehéz gyakorlat nem volt az utób­bi években. Teljesen isme­retlen terepszakaszon, vi­zsef, a Gera Sándor zászló­alj parancsnoka köszönte meg az egységek helytállá­sát. Az országos parancsnok dicséretére javasolta Nagy­vári Lászlót (Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat), Kunyik Imrét (NKFV) és Tombácz Istvánt (textilmű­vek). Megyei munkásőr-pa­rancsnoki dicséretet öten, zászlóalj-parancsnoki jutal­mat tizenketten kaptak, ötvenen zászlóalj-parancs­noki dicséretben részesültek. R. L Itt a csillagászati ősz Szeptember 23-án, vasár­nap 16 óra 16 perckor be­köszönt a csillagászati ősz, nap—éj egyenlőség alakul ki bolygónkon, vagyis az északi és a déli féltekén egyaránt 12 óra lesz a nappal és ugyanannyi az éjszaka. A 16.16 perc azt a pillanatot jelenti, amikor a Nap éppen az egyenlítő fölött áll. Amint a meteorológiai intézetnél elmondták, az időjárás elő­reláthatóan alkalmazkodik a csillagászati öszhöz: vasár­nap, sajnos vége lesz az in­dián nyárnak. Ünnepség Csanádpcalefán Csongrád megye elsőként első titkárát, felszabadult települése. Csa- vánt, Makó nádpalota nagyközség lakos­sága tegnap, szombaton egész napos ünnepi prog­rammal köszöntötte felsza­badulásának 35. és határőr­községgé válásának 10. év­fordulóját. Az ünnep alkalmából a nagyközségbe érkezett ven­dégeket — közöttük dr. Ta­masi Mihályt, a megyei pártbizottság osztályveze­tőjét. dr. Varga Dezsőt, a makói városi pártbizottság Szeptember 30-tól Vasasmatiné-sorozat Szeptember végétől a va­sasszakszervezet szervezésé­ben folytatják a vasasmati­né-előadássorozatot. A két világháború között született nemes hagyomány feleleve­nítését két évvel ezelőtt, a vasasok centenáriuma alkal­mából határozták el; ezek a matinék a munkásműve­lődés fórumai lettek. A ren­dezvénysorozat megnyitására szeptember 30-án kerül sor a szakszervezet székházában: neves művészek közreműkö­désével Villon-délelőttöt tar­tanak. A későbblekben — minden hónap utolsó va­sárnapján — rendezik majd meg a matinét. Egyebek kö­zött Csajkovszkij, Gershwin és Puskin műveiből váloga­tott programokat is bemu­tatnak, nemcsak Budapesten, hanem más városokban is. Közös kereskedelmi raktár Együttműködés, előnyökkel Szeged Belvárosában több anyagmozgatást egyébként is tal több, mint 1978-ban. A épület földszintje és alag- ideje lenne korszerűbb gé- nagykereskedelmi vállalat a sora felszabadult azáltal, pekkel megoldani, a koordi- Szegedi Divatszabó Vállalat­hogy a nagykereskedelmi nált kereskedelmi raktárban, tal is készíttet férfi- és nói vállalatok koordinált raktá- annál is inkább, mert kevés felsőruhákat. A gyárak rat építettek a Fonógyári az ember. Az AMFORA ugyanis elég lassan tesznek úton. Az új épületbe 1976- nagykereskedelmi vállalat eleget a megrendelésnek. Az ban költözött be az például nem kap kocsikísé- üzletekben is keresettebb a AMFORA, Üveg-, Porcé- rőt és takarítónőt. Ezeknek szabóműhelyben varrt kész­Ián-, Kerámia- és Mű- a munkáját is a raktári dol- ruha. A lakástextilt és a anyag-kereskedelmi Vállalat, gozóknak kell elvégezni. szőnyeget szintén nehéz be­a DÉLRÖVIKÖT, a DÉLTEX, A Fonógyári út többi rak- szerezni. Legtöbbször szocia­a Dél-magyarországi Cipő- tárában is gondot okoz az al- lista országokból importál­nagykereskedelmi Vállalat és katrészhiány. A vállalati ki- ják, de így is kevés. Gyorsan a FÜSZÉRT Csongrád—Bács rendeltségek az igénytik be- fogyó cikkekből is tartanak megyei kirendeltsége. A kö- jelentését követően csak egy- raktáron a nagykereskedelmi zös raktár többféle előnyös másfél év múlva kapnak vá- vállalatok. Amennyiben a együttműködésre ad lehető- laszt. Az alkatrészek pedig boltok igénylik, a vásárlók séget. A nagykereskedelmi csak ezután érkeznek meg. érdekében igyekeznek a ter­vállalatok rakodógépekkel. Ez alkalmanként nehezíti a alkatrészekkel segítik egy- rakodást. Szerencsére a tá­mást. Nemrég például meg- roláshoz elég hely áll ren­hibásodtak a DÉLRÖVIKÖT delkezésre, ami annak kö­emelőtargoncái, amelyek szönhető, hogy az árut álta­nélkülözhetetlenek a magas- Iában viszonylag rövid időn ra tornyozott áruk mozgatá- belül tudják kiszállítani sakor. Ezt a kényszerhelyze- üzletekbe. mékek listáját bővíteni. Az idényjellegű árucikkek nagy részét a télre készülve már nyár elején beszerezték. Az üzletekbe történő kiszállítás pedig már csak azért sem az okozhat gondot, mert a szom­szédos raktárak szállító­tet a szomszédos DfiLTEX A DÉLTEX lerakatának eszközeit is közösen használ­oldotta meg Kölcsönözte a tavalyi forgalma 570 millió ják ki. szükséges targoncákat Az forint volt 190 millió forint- j, E. dr. Forgó Ist­tanácsalnökét. Molnár Sándort, a megyei népfrontbizottság titkárát, Ferenczi József országgyűlé­si képviselőt — a nagyköz­ség vezetői fogadták. Balázs István tanácselnök tartott rövid tájékoztatót a telepü­lés politikai, gazdasági éle­téről, fejlődéséről. Ezután a vendégek — vendéglátóik kíséretében — sétát tettek a községben, jelen voltak több új és felújított létesít­mény — többek között a Si­rály utcai sportudvar, a technikai tantermek, öltözők, új játszótér — átadásánál. A felszabadulási emlékmű megkoszorúzása után a Ke­lemen László művelődési házban ünnepi nagygyűlést tartottak. A megjelenteket, az elnökségben helyet fog­lalt vendégeket Fejes Fe­renc, a nagyközségi pártve­zetőség titkára köszöntötte. Ünnepi beszédet Szabó G. László, a megyei tanács el­nökhelyettese mondott. Ha­tárőrközséggé válása 10. év­fordulója alkalmából Gém László, az MSZMP Határőr­ségi Bizottságának titkára köszöntötte a nagyközség la­kosságát. Ezután a társadal­mi munkában élenjárók, ön­kéntes tűzoltók, gazdasági egységek dolgozói, valamint a határ őrizetében eredmé­nyesen közreműködők kitün­tetésére került sor. A nagygyűlést követően „Szeptemberi köszöntő" cím­mel a Határőrség Országos Művészegyüttese adott szín­vonalas műsort.

Next

/
Thumbnails
Contents