Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-19 / 219. szám

Szerda, 1979. szeptember 12. 3 Paprikabemutató Csurka folytatja A Csongrád megye' tartács Végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi I osztálya, a Magyar AgrártU- , domáfiyi Egyesület Csongrád I hí egyel sSéfVeZetének kerté-) széli szakosztálya, a Csongrád megyei Mezőgazdasági j Szövetkezetek Területi Sző-) vétségé, a szegedi Paprika-) feldolgozó Vállalat és a szegedi Tájegység Fűszerpaprika Termelő Társulás iparBterűén szervezett termelési rerttíezere tegnap, kedden fűszerpaprika-fajta és termesztési bemutatót rendezett. A szakemberek a szegedi tájkörzet taggazdaságaiban megtekintették a paprikaföldeket. Ellátogatták többek között a Goratai Állami Gazdaságba, a pusztaszeri Hétvezér, a forráskút! Haladás Tsz-be és a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezetbe. A bemutatón látottakat a zákányszék! Egyetértés Szakszövetkezetben értékelték. Jó széllel hajózik be színpadainkra Csurka István kétrészes tragikomédiája, a Házmestersirató. A tavalyi. Vígszínház! premier után az idei évadban két, vidéken működő társulat is műsorára tűzte, Debrecenben csak tavasszal játszs*ák. a Szégedi Nétriíéti Színház viszont ezzel nyitja idei évadját. A szeptember 28-i premierig a tett színhelyén, a Kisszínházban zajlanak a próbák. A tegnapira eljött a szer* 7fi, Csurka István is (balról), akit (otéflporterttnk a próba kezdetén örökíteti meg a színpadon. Varga Mátyás díszlettervező és Félik László rehdező (jobbról) társaságában. Az előjelek kedvezőek, az eimúlt évek sarán Csurka Istvántól két darabot ls játszottak Szegeden, s mind Az idő vasfogát, mind a Döglött aknákat, zajos közönségsiker Övezte. A Házmestersirató seta tűnik rosszabbnak ezeknél... Indul a Collegium Artium Huszonharmadik alkalommal indul meg ezekben a napokban a művelődés és a nevelés egységét megvalósítani igyekvő Collegium Afíiutn et Polyteehnikum. A zenetudományi székeid első előadásán szeptember 20-án este 8 órakor az egyetem Dugonics téri aulájában Ránki Dezső Kossuthdíjas ZongorafflüvésB ád hangversenyt, s egyben előadást is tart hangszeréről. Szeptember 24-én a dóm- adást a szakma elismert tubán Lehotka Gábor érdemes dósai és alkotói. A képzőművész Bach műveiből ad művészeti szekcióban szinorgonakoncertet, s rövid elő- tén a XX. század művészeadásban Ismerteti az ergo- tével, Európa, valamint Janamuzsika fejlődését, A pán építőművészetével isszekció többi eióadásai az merkedhetnék meg majd az oboa, a hegedű, a fuvola és előadások hallgatói. A film a csembaló világával ismer- és a történelem 1939 és 1979 tetik meg az érdeklődőket közötti kapcsolatét bemutató — neves művészek előadá- alkotásokat vetítenek a filmsában, A színháztudományi esztétikai szekcióban. Az elzzekeióban a xx. század ső előadás szeptember 26-én magyar, szovjet, lengyel, angol és amerikai Színházművészetről tartanak előGáz az Igen, kl ne tudná, hegy gaz van az olajjal. A föld alatt eddig is előfordult, hogy olykor együtt rejtőzködtek, mostanában viBaont egészen más értelemben említhetők közösen, Gáz van az olajjal, magyarán szólva: dühöng az olajválság. Népszerűsítő brosúrák és tévékomihen tárok foglalkoznak időről Időre eme legújabb egyetemes krízissel, okaival, a jelenlegi helyzettel, a napi politika aktualitásaitól elméleti fejtegetésekig. A rádió a maga módján, eredetien és szimpatikusén tette le voksát olajügyben. A Mi lenne — ...1 sorozat legújabb adásában, Erdei Grüttivdld Mihály múlt héten hétfőn este a Fetőfi adón és kedden reggel a Kossuthon hallott műsorában a címadó kérdés így fejeződött be: ...ha elfogyna a kőolaj? Az izgalmas címkérdésre Juhász Árpád geológus, Horváth Sándor biológus. Lázár István újságíró és Wiégand Győzd energetikus kísérelt meg Választ adni. A mottóként használt Slágert — „játszom egy gondolattal, játszik velem egy gondolat" — igen tartalmasán használta föl az adás. A kérdést voltaképpen úgy járta körül, hogy a nagyon is reális gond történetiségében és perspektívájában egyaránt alapos megvilágításba került. Mert ugyan ki tudja közülünk, laikusok közül, ki emlékszik még arra, hogy 1903-ban 3 és fél évtizéd múlva jósolták a mai ölájVálságot. (Annyi hamis jóslással találkozunk manapság!) A különböző pólanyagok a hulladékból felhasználtaktől az atomerőművek bensinpótlékallg mind-mind a kétségbeesett, kiútkereső emberiség próbálkozásai, s mivel vigasztalást mliidíg tudunk találni, elhangzott az újabb, mai keletű jóslat is; úgy 2Ó30 táján a szén. á nap és a hasadóanyagok energiája fedezi majd szükségleteinket. S hogy itthon, Magyarországod mi lesz á helyzet? Elég szűkebb pátriánkra utalni! Algyőn 1982-től kezd • fokozatosan csökkenni a termelés. A jelenleg évi 9 millió tonnás hazai felhasználásból csak 2 millió tanná származik honi •mezőkről, Saáz szónak iá egy a vége; mmden világgazdasági következmény „begyűrűzik" hozzánk — ezután is. A műsor résztvevői érne kilátásoktól függetlenül mégis szinte harcosan optimistának vallottak magukat, Mely kijelentések így Ugyan kissé kincstárinak hatottak, miként a befejező mondat is: „A jövő század emberei Ugyanolyan érzéssel, mosolyogva, de egyben elismeréssel néznek majd vissza olajkorunkra, mint mi most, a mült század gőzzel-szénnel viaskodó Időszakaira." Bizonyára így lesz. miért is vonnánk kétségbe? A kőőlajgondolattal folytatott felórás játsíádöíáá mindenesetre érdekes volt. D. L. ept délután tel 3-kof lesz. az Ady téri egyetem Auditórium Maximumában. Műsoron: A regény elmú francia film. A Collegium Polytechnifcamban kiváló szakemberek a természettudományok fejlődésének újabb eredményeiről tartanak előadásokat. melyeknek színhelye a Hermán Ottó kollégium társalgója lesz. Rövidesen megkezdődnék ot Art Kino filmvetítéséi is. Ebben az éVbén Antonioni és a modern Olasz filmművészet remekeiből mutatnak be alkotásokat. Az előadásokat az Auditórium Maximumba?, tartják, pénteki napokoh, este 7 órakor. Szépségideálok Képzőművészeti világhét 79 A mezítelen női test mű- Akropoliszt, a Colosszeumot — egyszerre Vonzó és6 félblVéSZi ábrázolása a Willen- és sorolhatnánk. Ami össze- ffletés, magával ragadó es t'idorfi Vénusz óta kísér ben- kóti festészetének két pólu- aSztö, Huszonhat, rézkarca minket. A szerelem szimbó- sát, az Egyensúly, Két to- bevallói!an nosztalgiákat ébluma volt és maradt a vál- rony, Falu. Hegyek, Táj re- reszt, ugyanakkor nem neitozó szépségideált kőzött, a pülóről nézve című képek. külözl az anevdottzmist, az lélek és e szellem képmuta- Lü Vme aktfénvké- !róniát a szatirikus feitása után,-á Siek « a pornó ^J f^S/ = Az ernöén m&nipuiáeiőja idején is. A kazénBomtlába A szén női , táziat ;ornazlatja az görög szobroktól Giöráione SfÖlÖt, ^STpjánaí^" Alvó Vénuszán át Modigham ... lí al áh,a« harmóniáját gal; - g)':fgy ,'apjanak gyönyörű aktjaiig a művé- S^ffiJSTÍ w£ gKÍJk U Szét égylk központi témája a • - m divatos alkat a lenne' Sayka"yok,' , , vi?* ruhátlan női test. Mintegy Sform^ a fény- fe ár- "örnyragadozok, iepkek, lélannák a felismerésnek bi- Sütőit a faktúra poin- áilat-féiember teremtmények zonyságául, melyet Jose átáztat be J Pierre így fogalmazott meg: hordoi5á j ehetőségei nek Ötvo- s^ti környezetet ellepik a nő egyenruhája csokis zésével Kissé esztétizálónak buján növő füvek, kígyőzópompás tneztéiensege lehet- érEem Lumb fotólt sok ben_ t#kePedő növények, levelek Termeszegesen a mindenkori nük a keresettfiég. a beállí- _ _ élőlényeket a tollak, divat, az esztétikai elvara- tettaáe néhg különös torna- eioienyeket a touaK, Sók, á művészt ffltÖttáég és a mutatványokra készteti mo- R*6l'ök. pikkelyek. A Bármondanivaló határozta meg delljeit Xöbb természetesség, kányeregető, a Kh&ronra várIdSSSSA 6a őszinteség megóvná Vá, A katedrális madarai, a tartalmi hangsúlyokat, a mű- ezeket a különben szép ké- Bucsu a tengernek a Muzevészl eszközöket, A festé- péket & mesterkélt hartfió- um mind-mind ennek a viszet és á szobrászat után a njakereséstói A különböző lágnak kiragadott kockái. SBtSuUTS? idl —térhálók alkalmazása üjabb lapjain már á címekben — ezt a tematikát. nem válik munkáinak szer- ben is szembesíti histerizaló Három kiállítás látható Veü részévé, nem oldódik tar- szándékét napjainkkal, ezálezekben a hápokban Szege- talmi elemmé, hanem egy, a tál Ironizál! Piroska és a den. s a hármat — föllelhető moden és a néző közé fe- Sárkány autózni mennek, de 8<ínes eí Tunem ruiA.r művész kiállítását a Gulácsy képel bevallottan ls poszté- nyelő bal kézzel eszik és koLajos Teremben az Akt eí- reknek, reklámoknak, címla- rabeii tévét néz... A rézkarmű kép egyik törekvésének póknak, könyvborítóknak cok mellett bemutatják a fiaközponti darabja; Lássa Vin- alkotások - amit Vél- tal grafikusművész könyvterce a Bartók Bela Muvelodesi ,, . , . , .. .,, . • ... .... , Központ B Galériában mu- laltak, teljesítik: szépek, sze- veit, illusztrációit es filmplatatja be fotóit — jórészt ak- met gyönyörködtétek. kátjait 18. Salla Margit szu^ Ballá Mariit hihetetlenül vérén egyéniség, grafikái viB&J&-.J2Í ^zdag fantáziával barokko- U*egyszerre idézi Dürer helyen a Léda című rézkarc, San büja mesékét mond a ki- Apokahpszisat, a barokk egytrteiy a női test és asszonyi állítóterem fehér gézfüggö- másra toluló Vizuális élméösztönvilág szimbolikus meg- nyök mggatti fekete dobozó- "yelt> fülledt legendáit és 'nMlm",IÍM ban. Lédája a nőben lakó ál- mai világunk nosztalgiáit. lati ösztönöket jeleníti meg Tandl Lajos fogalmazása. Urbán György Akt eímű festményé áz átírásnak arra a szintjére jutott, amikor a konkrét formákból Összefogott tömbök, a képet meghatározó kompozíció fontos, szinte már geometrikus jelei alakulnak kl. Ez a tömbös-súlyos íogalmazásmód Henry Moöre szobrait, Idézi, de előlegezi azokat a ritmusképleteket, amelyeket Kompozíció I—IV. összefoglaló címmel mutat be. Ez Urbán György festészetének szimpa- A napokban nvílt meg Gyu- parti városunk egykori mesj tikusabb Vonulata. Másik Ián, a Dürer Teremben a terel a Nagybányai Művészcsoportba tartozó utazási és képzőművészeti világhét réh- telepen folytatták tanulmátájélményekbol született ké- dezvényeként a Szegedi Ga- nyaikat. Itt pedig beléjük olpeket tBUS2-festészetnek létia anyagát bemutató tár- tották a termésaöt-élvhüsénevezném. Mintha a világ,já- lat, mely jól érzékelteti, hogy get, vagyis a szabadban való ró turista színes diáival hi- az alföldi piktúrának lírai ábrázolás fontosságát, melyvalkodva idézné fel a Had- vonaléba főleg a régi szege- hez a lírai, poétikus hangvérian templomot Ephesusbán, di festők, Nyllasy Sándor, tel társult, Ennek elsajátítóDldyma romjait, a Glzeni Htller Ödön, Károlyi Laios sa révén a következő netüszfinexet, e luxon nagy- és kortársaik tartoznak. Adó- zedék tagjait, többek között templom bejáratát, az athéhi dik ez abból, hogy Tisza- Dinnyéi Ferencet, Dorogi Imrét, Erdélyi Mihályt helyi Szegedi Galéria Gyulán i Tiszai idény után A szegedi révőrség tapasztalatai „Mit törődnek vele? Koc- ben hem ártaha — még idő- idáig sem tudtak átadni tukáztatom az életemet? Ma. ben, s akár az iskolában — ganügy... nem?" — Körül- felhívni a gyermekek figyelbelül ezekkel a szavakkal mét á fürdőzés Vészélveire, utasítják vissza sokszor a Ahogyan idejekorán kell árvízi rendőrőrs járőreinek fi- ról is szólni: a befagyott gyelmeztetését a Tiszán. Pe- víztükör hasonló veszélyedig nem ok nélkül Intettek ket tartogat, óvatosságra - 4? esetben Megintcsak örökzöld tébírsagoltak - a tiltott he- ma: sokön _ akad köztük> lyen furdozÓkét. A szegedi aki üszni sem tud - vízi toros iármü.,ek rpepÉdi revoi-seg szakaszán négy jármüveknek nem tekinthető •IJIÍ.TH r^ 1 ember fulladt idén máinc , 17 , , leKimneio tlék Vizsgát kéli tenniük. A f luitaat taen ma.ius- alkalmatOs^aggal; gumi- nyáron erről töhhen t«, mM ban a vízbe. S ha á szeren- matraccal, felfújható csona ' > t0bbe" 18 Csetlensegek körülményeiről kokkal is messzire lajdonösának; a járművek, ről — hiába az évről évre ismételt felhívás — híáhyZlk a névtábla. Idén, augusztus 23-án Jelent meg aa a KPM-rendelet, mely kimondja, hogy a 125 köbcentiméteres hengerűrtartalmat meghaladó mofeledkezték, avagy arra hi. mei'esz- vatkozták. hogy a rendelettmSfcért lnek a, f° y0n- Ez ,Ugya": ről nincs tudomásuk. Pedig az emberi felelőilehséa Oki? CS3k „ é eteí »esze^e2te ö a büntetéstől, azaz a félélősSrK StS -eYe azo1: ^gre vonástól nem méntesül mondhatjuk: a is 6zólni akaruhk. Ismét elfflotl az e ható. A négy émber ittasan nunk kell arról is, hogy a a2~ akl nem ,,mei.( a tftr hatarozta el magát a für- rftotftrpqónak lafliWt,,lai . » . smerl ,a tö1" désre, megfeledkezve airól több^ cieD" fuIÖ ^ hahgsü V""uk a -kaie^etett lif & t^Mnek satót vízi Sódha.ó'TlUti^ ahz°8yátSo Sfn i8a* nagyobb ^vükkel Akad. aki vé- SR^&ff!^ A az auagosnai is nagyoon konyka madzagon köti a erfdített mntruv.. lármi-i megterhelést ro . szervezet- esőnakját. tóáb he- ^"^Töin^ eSzsIgügv] A szegedi révőraég tapasz- ^K^^hT^ £taStWLÍ talatai szerint idén 13 sok rayőrséeen hogv beiélentsé- • ./ír' ahögvan 8—io éven aluli gyermek a jadkéltűntav^fenon- ^ uÍudS/uk&to is, f^T fürdött eevedü! a fel f eitunt, avagy ettop- Ryaj kfen tanúsítaniuk. S ha nőttek flüSééte nélkül a tók;„A ^ 1 Mindez megvan, már esak nuuea ieiugyeieie netKui a ma a minden esétben kide- eevetlen feltételnek keli J,szabaa- Jalan eppen a rU} _ Wagd, a m nett, Idén Seféini' legalább ifi rendőrök figyelmeztető sza- edaie 26 me«MMtött esóna. i. JÍÍú ' „ ,cáa 1, vainak köszöflhétő hoav f°r g á , rne)»8eoltow c«ona- évesnek kell lenni, Ai ú cgjMkult sem lett a Víz áldó! köt fldlak KPM-rendelet .megjelenésé zata A íifrdési szSson Ugymi ^^jának. Oriz a vízi előtt kládOtt vSitáMáSSád! lezárult, d§ az esetleges tra- rendőrség olyan mótörésóna- igazolványok is érvényeséit gédiák megelőzése érdeké- kot, ladikot is, melyet ez L. Zs. társaikkal együtt szintén a poszt hagy bányai körhöz sorolhatjuk, akiknek festészetét & Tisza természeti szépségei, illetve a folyó melletti városunk élete s környezete ihlett- meg. A Szegedi Galéria gyulai bemutatójából az is kitűnik, hogy a felszabadulás utáni hazai képzőművészetünk sokszínű megújhodásához a mai szegedi festők is hozzájárultak, A helyi mestereihk közé számító Vmkler Lászlón kívül, a derékhadba tartozó Fontos Sándor, Cs. Paíaj Mihály, Pintér József, Valamint a náluknál fiatalabb, de szintén kiforrott müvészetű Dér István, Zombori László, Pataki Ferenc és mások, hol experesBáív-realista törekvésű képeikkel, hoi lírai absztrakt tehdeciéjú műveikkel kötődnek nemcsak Szeged mai képzőművészetéhez, de nemzeti festészetünk egészébe is. A Móra Ferenc Múzeum gondozása alá tártózd Szegedi Galéria első Vidéki szereplése mihdeh bizonnyal előmozdítja a két dél-alföldi város, Szeged és Gyula kapcsolatainak elmélyítését. Ennek eredményeképpen reméljük, mielőbb lehetővé válik, hogy a Gyulán őrzőit Kohán Györgyhagyatékból Szeged is bemutathat kiállítást. Szeled Zoltán / t I a »