Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-15 / 216. szám

8 Szombat, 1979. szeptember 15. tévé Csillagtűz a Földön? hobbi Előfordul manapság, hogy a televíziót kevésbé "kedvelő vagy dolgozni, pihenni szándékozó családtagok így sóhajtanak fel: bárcsak néma lenne az a tv! Nos, ez az óhaj újabban már minden nehézség nélkül megvalósulSorsunk összefonódik a csillagokéval. Szűkebb világunk, a naprendszer olyan elemekből épül fel. amelyeket milliárd évekkel ezelőtt haldokló csillagok szupernóva robbanásai szültek és szórtak szét a világűrbe. Földünket szinte teljes egészében a hajdanvolt csillagok törmeléke építi fel. A Nap Ii ia I " •• •• r • Kulonos novenyek Egy nyugatnémet kutató Trinidadban folytat kísérleteket: eddig kevéssé vagy egyáltalán nem hasznosított tropikus és ezubtrópikus növényekből értékes kultúrnövényeket akar kialakítani. Szenzációszámba megy a kókuszpálmákon végrehajtott keresztezés. A kókuszpálma a föld minden tizedik lakosának legfontosabb zsír- és fehérjeforrása. Gyümölcsét, a diókat, emberemlékezet óta kézzel kellett leszedni a 10— 20 méter magas pálmák koronálról. Az életszínvonal emelkedésével egyre inkább csökken azoknak a száma, akik hajlandók a szédítő magasságban elvégzendő gyümölcsszedésre. Venezuela már például kénytelen Polinéziából beszerezni a szárított kókuszdióbelet. Húszesztendei munka után a kutatóknak sikerült törpepálmát kitenyészteniük, amelynek gyümölcsét a földön állva ls kényelmesen el lehet érni és le lehet szedni. A törpepálma további előnye, hogy a trópusi viharokkal és egy kipusztulással járó kókuszpálma-betegséggel szemben ellenálló. A kutató egyéb lehetőségek megvalósítását is mérlegeli. így például nemesíteni akarja egy olajat adó brazíliai vadpálmának az egyik fajtáját. Továbbá venezuelai munkatársaival sugarakkal kezdte el kezelni az egyik, fehérjében gazdag mérgező növényt, és olyan hajtásokra tett szert, amelyek márméregtelenek lettek. Különösen sokat ígérő eredményeket ért el egy ugyancsak fehérjében gazdag, az idegrendszerre ható mérget tartalmazó borsófajta méregtelenítésében is, amelyet többek között Indiában is termesztenek. Lehetőnek tartja azt is, hogy bizonyos növényeket az emberre ártalmas vírusoktól, némely gyümölcsöt pedig a zavarólag ható, túlzott menynyiségű magjától szabadítson meg. szüléket egyvalaki a többiek zavarása nélkül nézhesse, ha azonban többen voltak kíváncsiak a műsorra, altkor az ő fülhallgatójuk csatlakoztatása már nehézségekbe üt-: között. Az utóbbi időben a félve-1; Az epilepszia és a fény Bizonyos környezeti Ingerek — például a tv-készülékek vagy esetleg a házi mozik világító fénye — néha kisebb epilepsziás rohamokat váltanak ki. Ezért a kutatók. akik aggódva figyelik, hogy az ilyen rohamok száma — különösen a fiatalok körött — újabban nő, óva intenek többek között a fényjátékokkal összekötött zeneelőadásoktól ls. Megállapították, hogy az epilepsziában szenvedő betegek 60—70 százaléka fényérzékeny. és közülük körülbelül minden második görcsrohammal reagál a ritmikus fényingerekre. A görcsrohamhoz esetleg egy napsütötte fasoron való áthaladás, vagy egy fényes macskaköves útburkolat látványa is elegendő. Az úgynevezett tvepilepszia már mintegy IS éve ismeretes. Philadelphiai orvosok megállapították. hogy ezeknek a környezet által kiváltott epilepsziás rohamoknak a száma a modern életfeltételek mellett növekszik, s a nők között gyakoribbak, mint a férfiak között. Érdekes, hogy mind több olyan gyerek kerül orvosi kezelésbe, aki epilepsziás rohamait tudatosan idézi elő oly módon, hogy például a fénybe néz, és eközben a kezét a szeme előtt ide-oda lengeti. Ügy látszik, kellemesnek érzik az álomszerű öntudatzavart. hat, mégpedig az infravörös csillagfénye melengette, szerénye,1 való jelátvitel segít- vezte élővé A legmagasabb ségével. Már eddig is lehet- S7inten szervezett anyag peseges volt, hogy a fulhallga- di most em5er formóiában tó-csatlakozassal ellátott ké- kutatja és kezdi megérteni a cslllagszülőit. ősrégiek a kérdések: Miért világít a Nap? Mi táplálja a csillagkohók szűnni nem akaró energiasugárzását? Csak századunk első felében kezdtük megérteni, hogy . , ® ^^P. ' i a Napban és a többi cslllagzetős optoelektomkai ipar ro- ban atomtűz ég fúzlós folya_ hámos fej ődésnek indult. Sok matok adják a hnta!rmis uj alkatrész gyártosa vált energiamennyiséget A Nap gazdasagossá, köztük a gal- belsejében nagv nyomáson és liumarzenid diódák, az ugy- magas hőmérsékleten a hidnevezett Infravörös sugárzók rog6n nehéz izotópjainnk magjai - a deutérium előállítása is. Megvalósulha- trícium - egyesülnek ne tott tehát az imént említett hezebb elem, a hélium magigény kielégítése megszület- jalv.- Közben óriási energiaIE22F/1 infravó,r'S ,íé,n,1y mennyiség szabadul fel. történő hangátvitel (jelátvitel). Az infravörös fényt fi- Az ember ritkán 611 meg zikdlis tulajdonságai alapján a tények felismerésénél. A választották átvivő médium-, ként, mert jól kitölti a teret részben a közvetlen, részben a visszaverődő és diffúz sugárzás útján. A falakon azonban nem hatql át, így még a szomszéd szobában sem okoz zavart. Mindehhez járul még, hogy az infravörös diódáknak a legjobb a hatásfokuk. Ezen az alapon nemcsak hangátviteli, hanem távvezérlő rendszereket is kialakítottak az infravörös fény segítségével, s így például a fotelben kényelmesen elhelyezkedő tv-néző — vezeték nélkül — csaknem hétj tucat parancsot szabályozott termonukleáris fúzió kísérleti bcrende. zése a moszkvai Kurcsatov Intézetben magok egyesülésekor felszabaduló fúziós energiát. Közvetlenül a második világháború befejeztével a Szovjetunióban, az Ameridezést és vázolta a magyar kutatási irányokat. Elmondták, az MT—1 tokamakot a Kurcsatov Atomés kai Egyesült Államokban es TZ?*}. ,Intézet „leni.n léi; eilön pólusként az növekvő energiaigény tönzi is arra, hogy új giaforrások után kutasspn. _ minta adott: csillagtüz^cel- lód tak a hidrogénbomba Angliában is megindult a kutatás a szabályozott termonukleáris fúzió létrehozásáért A kutatások végcélja a deutérium és trícium héliummá egyesítésével .villa zása volt. A kutatások kezdetben szigorú ti- , . , , ... ,. , luk tartus mellett folytak, hl* \Z ?kk°r "ékan3f milll° f°k fzen s:oro:an|| flataekapcap-i'*1"* Az MT"1 energiát grádi Je/remov Intézet szállította a KFKI-nek. Az MT —1 a kisebb méretű tokamak berendezések közé tartozik. Gyűrű alakú kisülési csövének" külső átmérője 80 cm. A plazmaáram kb. egyZf- mB'sH^OTTg' tártható fenn, a maximális hőmérséka készülékbe, amelyeket az végre is hajt (állomásváltások, hangszín- és hangerőszabályozás. fényerősségkontrasztbeállítás stb.). lene gyújtani itt a B is. Ennek nukleáris üzemanyagával szinte korlátlan mennyiségben rendelkezünk: a tengervízben ugyan kis koncentrációban, de nagy mennyiségben van nehézvíz, a földfelszín pedig gazdag lítium tartalmú kőzetben. A tüzet persze nemcsak fellobbanta! kell, szabályoztovábbíthat ni ls szükséges égését. A I I . I E* Földön fejlesztésének munkálattá '* val. A Szovjetunió törte meg először a hallgatás csendjét. Igor Vasziljevics Kurcsatov, a szovjet atomenergiai kutatások vezetője 1956-ban, angliai útján a világ elé tárta a szovjet kutatások eredményeit. Ezzel megteremtette a nemzetközi együttműködés előfeltételeit. Szükség nek a plazmába és elrontják Jöhet. Az MT—1 gyan nem termel, de a lazma tulajdonságait igen jól tanulmányozhatják segítségévek A magyar fizikusok elsősorban azt kutatják, hogyan viselkednek a plazmába került szennyező anyagok a kisülés kezdeti szakaszában. A szennyeződések elsősorban a kisülési cső faláról kerülhidrogén bomba már kigyúlt Földünkön, ez azonban sötét perspektívája az emberiségnek. Meg kell szelídítenünk a könnyű atomis volt rá. hogy a tudomány országhatárokat átívelő hirrillnetüze dak,ít verJ«» a nemzetek I, közé. Létkérdésünkké növekvő ügyről volt szó, a megoldandó feladat rendkívüli nehézsége összefogásra sürgetett annak előnyös tulajdonságalt. Kutatóink azt vizsgálják, hogyan mozognak a szenynyező anyagok a fal és a plazma közötti térben. Céljuk új diagnosztikai módszerek és berendezések kifejlesztése. ÁZ rr so A termonukleáris kutatások a jövőben a KGSTprogramjában ls szerepelnek. Világméretű nemzetkóban a só igen sokáig fizetőeszköz volt Etiópiában még a múlt században is egyszerű Kábelkorlát az utak mentén Á kábelkorlét angol találmány Svájcban először 1967ben alkalmazták egy 130 kilométeres útszakaszon. A „korlát" két 19 milliméter átmérőjű — 1350 kilogrammal előfeszített — acélkábelból áll, amelyek 2,5 méterenként felállított, könnyűszerkezetű oszlopok felső villás kiképzésben feküsznek, közvetlenül egymás felett. Ha jármú ütődik a kábelnek, az oszlopok azonnal kifordulnak, és n jármú viszonylag kis sérülést szenved. A kábel rugalmassága jelentősen enyhíti az ütközésnek az utasokra gyakorolt hatását is. Nagyobb ütközéskor a kábel belevágódik a kocsi elülső részébe, és fogva tartja. Ezzel megakadályozza, hogy a kocsi a korlátról az úttestre visszaperdülve további balesetet okozzon —. ami egyébként gyakran előfordul. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a kábel még erős ütközéskor sem engedi el a kocsit, amely így további oszlopokat dönt ki, és fokozatosan lelassul. A kábelkorlát hasznosságát legjobban az az eset jellemzi, amikor egy nagy túrakocsi 85 oszlopot döntött ki (ez 212 méteres fékútnak felel meg), végig kapcsolatban maradt a kábellal, és az utasok az erős fékezés élményénél többet nem éreztek. Az előfeszített kábelkorlát körülbelül feleannyiba kerül. mint a hagyományos, merev korlát. Egy ember átlagosan évi 8 kg sót fogyaszt. A konyhasó (vagyis a tiszta nátriumklorid) a vér szerves része, a gyomornedvben hozzájárul a sósav képzéséhez, ami nélkülözhetetlen az emésztési folyamatban. Mindez azt bizonyítja, hogy az emberi test számára életfontosságú anyag, nélküle megszűnne működni a szervezet. Vajon a föld sókészletei még mennyi ideig elegendőek? A tudósok szerint nincs ok az aggodalomra: hatalmas szárazföldi sókészletekkel rendelkezünk, de ha ezek idővel mégis kimerülnének, az emberiség a tengerek és óceánok mérhetetlen sórak- le, bizonyítván, hogy az an. tárához fordulhat. A gazdag közel-keleti országban, KuTeklntaük át dióhéjban a legfontosabb problémákat A hidrogénatommagok héliummá egyesüléséhez (fuzionálásához) nagy energiával kell zi összefogás körvonalai ütköztetnünk azokat. Ehhez vannak kialakulóban. Az a hidrogén nehéz izotópjait, IMTOH nevű szervezetben a deutériumot és a tríciumot az Amerikai Egyesült Allaneki. Számos afrikai ország- ^ u °r" i——. - — j. —i—xi — xi felhevíteni. Az anyag ilyen szagok, Japun mellett a magas hőmérsékleten ún. Szovjetunlo és egyes szoclaplazmaállapotba kerül, csu- lista országok — köztük hasza- zánk — ls részt vesznek a A sót az emberek régóta használják ételízesítőnek, de korábban szimbolikus jelentőséget is tulajdonítottak s^rt sssrüt ^^rTkS01^ kSétíázaS. tSSÍi a tér- keVerékké' <E*rt ténelemben a só miatt. A í)0Kkvn-i termonukleárisnak: az igen legujabbkori történelem ,-,u„., egyik érdekes epizódja volt bad elektronokból álló gáz- közös kutatásban. Egy-egy nevez- ország egyedül nem képes zük ezt az energiatermelést megbirkózni a feladatokaz indiai sómenet, a Gandhi által szervezett tömegmozgalom, amelynek során több héten át kezdetleges észkötet t anyag giát.) kai. hiszen évente kb. 100 millió dollár, 111. rubel pénzösszeget emészt fel a kutatás. Bármilyen ritka is legyen A KFKI kutatói a forró plazma, nincs az a közeljövőben nagy vaitban már ma is tengervízből nyerik ki a sót, igaz, hogy elsődlegesen azért végzik a bepárlást, hogy a felszálló gőzöket lecsapatva megfelelő mennyiségű ivóvízhez jussanak, s csak másodlagos termék a só, amit felhasználás előtt még többszöri lépésben tisztítani kell. előtt a HJHMBm^ féladat zökkel a tengermellékre le- berendezés, ami összetarta- áll. Előreláthatólag ők készivonult emberek sót pároltak ná, amelynek falát azonnal tik el a következő ötéves át ne égetné. A több millió tervben a Kurcsatov Intézetgol monopóliumok által mé- fokos plazmát ezért távol ben épülő óriás T—15 tokaregdrágán forgalmazott só kell tartani az őt lároló mak TFA típusú számítónélkül ls meglennének. Így edény falától. Hogyan lehet- géppel vezérelt mérési adata só egy nép függetlenségi séges ez? A szovjet termo- gyűjtő és vezérlő rendszerét, törekvéseinek a jelképe is nukleáris kísérleti berende- Mindez a magyar és a szovlett. zés a tokamak gyűrű alakú jet tudományos élet közötti Etelízesítésen kívül már csövében a plazmát szupra- jó kapcsolatot jelzi és a harégóta használja a sót a vezető tekercsek keltette zai kutatók nemzetközi elisfestékipar, a szappanipar és e mágneses' tér ejti csap- mérését bizonyítja. Teendő a bőripar. Ma már a sót dába, fogja össze és meg- akad hát bőven. Űj kutatámint kétszázféle célra akadályozza, hogy a falhoz si eredmények mellett felérjen. adat olyan fizikus-mérnök Fontos kérdés még az ls, gárda nevelése ls, akiket hogyan melegítsék fel a deu- nem ér mald készületlenül térium és trícium keverékét az energiát termelő termosok millió fokra? Ezt a ma- nukleáris erőművek gas hőmérsékletet a plazmá- lenése. Szerteágazó ban rövid ideig folyó, több * több használják. megjeproblémlllió amper erősségű ' áram mát "emcsak megérteni, hőhatása hozza létre. Az szakavatotton megoldani is áramot sok-sok feltöltött képesek lesznek. BsSwBI \ léniámban a tengervízzel elárasztott területeken sót párolnak be a Nap melegével óriás kondenzátor kisülése szolgáltatja. Ez év júniusában a Központi Fizikai Kutató Intézetben ünnepélyes keretek között felavatták az első. szovjet segítséggel létesített tokamak berendezést. Jéki László tudományos igazgatóhelyettes és Pöcs Lajos főosztályvezető, a hazai termonukleáris célprogramm vezetője mutatta be a berenSzükség is van erre, hisz minden jel arra mutat, a XX. század végén a szabályozott csillagtüzek fellobbannak Földünkön az emberiség szolgálatában. Ez nem prométheuszi tűzrablás lesz az égből! Most a magunk ereje, leleményessége, tudása és az önzetlen együttműködés teremti meg a siker feltételeit. 1 Staar Gyula