Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-14 / 215. szám
41 Péníe!:, 1979. szeptember 14. Juhász Gyula ' . .. v % Képünkön: az ünnepség résztvevőinek egy csoportja; Bányainé dr. Birkás Mária beszédét mondja Juhász Gyula volt lakóházának udvarán rendezett emlékünnepséget tegnap, csütörtökön délelőtt a városi tanács vb művelődésügyi osztálya és a Magyar Írók Szövetségének dél-magyarországi csoportja abból az alkalomból, hogy az Ingatlankezelő Vállalat fölújította Szeged nagy költőjének egykori lakhelyét. Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy az egykori Fodor utca 6. szám alatti ház és annak újonnan kialakított hangulatos udvara zarándokhelye lesz a Juhász Gyula tiszteletére idelátogatóknak, s a felújítás örvendetes bizonyítéka annak, hogy szülővárosa méltón igyekszik ápolni Juhász Gyula emlékét. Az ünnepi műsorban a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Bartók gyermekkórusa énekelt Erdős János vezényletével, s Nagy Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház tagja mondta el a költő Testamentum című versét. A városi tanács nevében Bányainé dr. Birkás Mária, az írószövetség dél-magyarországi csoportja nevében Tóth Béla helyezett el koszorúkát Juhász Gyula egykori lakóhelyén. Gyógynövénykutatás Sikeres tudományos együttműködés alakult ki a gyógynövénykutatásban magyar és szovjet intézetek között. Ennek eredményeként egész sor olyan, a gyógyszeripar számára hasznos alapanyagot tartalmazó növényt termeszthetnek mindkét országban, amelyeket egymás segítségével nemesítettek ki, vagy a technológiák kidolgozásában mindkét ország kutatói részt vettek. Néhány zárt rendszerű technológia a két intézet közötti munka eredményeként alakult ki. Világviszonylatban is figyelmet keltett a Magyarországon elsőként kifejlesztett mák zárt termesztési rendszer, amelyhez bizonyos gépek műszaki leírását a szovjet partnerek adták át az intézetnek. A vetéstől a betakarításig szigorú technológiai előírás alapján a mákot jelenleg már megközelítően 6000 hektáron termesztik, s a Tiszavasvári Alkaloida Gyár ennek eredményeként jó minőségű, s a korábbiaknál nagyobb menynyiségű morfin és kodein kivonathoz jut. A korszerű máktermesztéshez a Gyógynövény Kutató Intézet sugárkezelt vetőmagot állít elő. Az idén a szovjet partner is küldött az intézetnek besugárzásra mákot, ha náluk is beválik ez a módszer, megkezdhetik gyakorlati alkalmazását. I Színházi tör MOTTÓ HELYETT: Voltál már szerződéskötésen? — fordult hozzám a színész. — Üzlet, én mondom neked, barátom, mint a piacon. Adokveszek, kínálok-alkuszok. Sokszor bizony megalázó. De hát nekem a színpad a niindenem. Jó párszor végigcsináltam már. Mit tegyünk, ez bekalkulált. TÖRTÉNET HÁROM KÉPBEN. (Elhangzott az alkalomra összehívott színészértekezleten, az igazgató előadásában.) 1. A fiatal és feltűnően csino6 színésznő a vidéki város színházában bemutatkozó fellépésre készül. A próba heteiben zajlanak a jövő évi szerződéskötések. A színház szépséges üdvöskéje, tudva, hogy színésznő dolgában igen rosszul áll a társulat szénája, benyújtja feltételeit: az ígértnél magasabb gázsi, egy évadban mindöszsze két 6zerep, s minderről a premier estjén, az előadás kezdete előtt írásbeli értesítést kér. (Természetesen hogy nemleges válasz esetén tárgyalni tudjon a siker után a kilincset egymásnak adó, ajánlatokat kínáló színházi vezetőkkel.) Mit tehetnek a színház vezetői — a kért időpontban átnyújtják a színésznőnek pecsétes garanciájukat. (Vége az első képnek.) 2. Néhány hónap múltán ismét kopogtatnak a direktori iroda ajtaján. Történetünk hőse először csak azzal toldja meg előbbi listáját, hogy a színészházban különszobát igényel, később azonban garzonlakássá növekednek vágyai. (Mindezt fönntartani egé6z évben azért a két szerepért — látunk bele a gazdasági vezetők agyába.) Ha nem, azonnal felmond. írják a munkakönyvébe: kilépett. A direktor első felindultsága után enged a nyíltszíni zsarolásnak — hetek múlva kei. dődik az új évad, a művésznő fontos szerepet kapott az első produkcióban, már folynak a próbák... Elmegy hát a színészházba, ahol a sértett művésznő éppen feldúltan csomagol. A direktor közli vele: öné a 227-es garzon. (Az ember azt gondolná, vége a történetnek, hiszen ez már igazi happy end — de csak a második képnek van vége.) 3. A telefon a fővárosban éri utol másnap a színház igazgatóját. Hősnőnk mégis kikérte a munkakönyvét, mert nem költözhet azonnal új, immár méltó fészkébe. Két hét is beletelhet, amíg két kollégája elhurcolkodik onnan. Addig ő nem tud várni. Fogja munkakönyvét, s visszautazik a fővárosba ... (A „kilépett" elment, a produkcióra vendégművésznőt hívtak, a történet lezárult, az élet megy tovább, a függöny fölmegy a bemutató estjén.) TOVÁBB GONDOLHATÓ SOROK. 1. A színész vásárra viszi a bőrét. Sokszor valóban kiszolgáltatott a színházi vezetőknek, rendezői elfogultságoknak. Évad elején kíváncsi lenne, mit játszik a szezon végén, mire készüljön, hogyan ossza be idejét. De legtöbbször csak később, a próbatáblákon keresheti a nevét. Vigaszt csak a tehetség és munka árán szerzett siker, a gazdagodó művészi pólya és a közönség tapsa adhat... 2. Tehetség és szépség önmagóban még ezen a pályán sem minden. Emberi tartás, művészi szerénység, hivatástudat és -szeretet nélkül kiüresedik a legbájosabb tekintet, kirakatbábuvá hidegül a legvonzóbb szépség... 3. Azt gondolhatnánk, hogy egy pálya kezdetén tartó színésznő számára mindennél fontosabb a játék, a minél több és sokszínűbb szereplehetőség, az, hogy minél többet léphessen a „világot jelentő deszkákra", minél több alkalommal szembesíthesse felkészültségét a közönséggel ... 4. Vége az echósszekér korszaknak, de nincs vége a színészek vándoréletének. Az sem mindegy, milyen feltételek között készülnek egy-egy előadásra, megteremtik-e számukra a kikapcsolódás, a pihenés lehetőségeit ... 5. A színészek tetteit is ugyanolyan erkölcsi mércével kell mérni, mint bárki másét. 6. Tény, hogy az utóbbi néhány évadban ez már a harmadik ilyen villámtávozás ebből a színházból. Véletlen, egyedi esetek sorozata-e ez, vagy egy mélyrétegben munkáló rejtett mozgás vulkánszerű kitörései?... 7. Hogyan méri és ítéli meg ezeket a tetteket a művészkollektíva?... (A színészgyűlésen a történetet hallgatva az arcokat figyeltem. A tekinteteken a döbbenet. a csalódás, a hitetlenség és a kétely hullámmozgásait véltem felfedezni.) Tandi Lajos Egy plusz egy... Terveznek az úttörőcsapatok Milyen programok, országos akciók, játékok, vetélkedők között választhatnak a tervezgető úttörőcsapatok? Molnárné Kozma Erzsébet, a Magyar Üttörők Szövetségének titkára erről tájékoztatott. — Az 1979/80-as úttörőévben jelmondatunk — „Tettekkel a mi világunkért" — is jelzi pártunk gyermekszervezetének további feladatait, fő törekvéseit. Űj „Egy plusz egy" elnevezésű akciónk minden bizonnyal megmozgatja majd az élénkebb. de a szemlélődésre inkább hajlamos pajtásokat is. Célunk a felszabadulás 35. évfordulójának méltó megünneplése lesz. Ezzel kapcsolatban sem a nagy rendezvényekre. a hagyományos ünnepi megemlékezésekre helyezzük a hangsúlyt, hanem a felfedezés, a hasznos munka. a sport, a játék örömét élheti át minden bekapcsolódó piros és kék nyakkendős pajtás. Az első feladat: expedícióval, akadályversenynyel, vagy más módon összeállítani a lakóhely felszabadításának történetét, megismerkedni 35 éves szabad hazánk építőmunkájának eredményeivel. A pajtások városuk, iskolájuk szépítéséért, társadalmi munkát is végeznek. Megrendezik a sport napját, valamint Örsi összejövetelt tartanak családoknál. Az ötödik feladat még titok: november 22—24. között Debrecenben a VII. országos úttörőparlament hirdeti majd meg. Egyébként a kisdiákok már javában készülnek a parlamentre. Az Idén is meghirdettük a „Teremtsünk értéket" akciót. Számítunk a gyerekek leleményességére, arra. hogy bekapcsolódnak az utcák, a parkok, a játszóterek megóvásába. vállalkoznak majd iskolájuk berendezéseinek védelmére s nem utolsósorban a villanyáram, a víz takarékos felhasználására, tehát példát mutatnak az anyag- és energiatakarékosságban is. — Akik szívesen búvárkodnak a szakkörökben, azokat most is várja a tudományos-technikai úttöröszemle több fordulós vetélkedője. Ezúttal a társadalomkutató, a természetkutató úttörőket, a technikus, a mezögazdt^z és az idegen nyelvekkel ismerkedő úttörőket hívjuk versenybe. ötven feladatból tizet kell tetszés szerint kiválasztaniuk a „Művészetek vándordíján" portyázó kisdobos- és úttörőközösségeknek. Felkeresnek olyan tájakat, amelyeket híres festmények, irodalmi alkotások mutatnak be, s ismeretséget kötnek neves művészekkel, népművészekkel is. A „Barátaink" elnevezésű játéksor továbbra sem verseny, hanem a kis közösségek művelődésének játékos kerete. Egy-egy őrsnek például több barátja is lehet: a könyv, a múzeum, a film. a színház, a muzsika vagy a tánc. A legjobbakat zánkal táborozással jutalmazzuk. Á Nagyszínház tetején Átsüt a nap a csupasz gerendák között. Porszemek táncolnak a sugárnyalábban. Letagadni sem lehetne, hogy padláson járunk. Balra falépcső, aztán szűk tetőnyílás. Muszáj fejet hajtani, hogy följussunk a 30 méteres magasságba. Fedig a külsőről ftélve Fellner és H elmer bécsi színházépítők eklektikusbarokk stílusú remekművéből nem sok maradt meg a 86 év alatt. Tavaly már búcsúzott a színiévadtól, és megkezdődtek a rekonstrukció előkészületei. Négy hónap múlva, tavaly nyáron pedig a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat munkásai hozzákezdtek a tetőszerkezet fölújításához. — Először egy újabb deszkapadlást építettünk a régi fölé — mondja Hell István művezető. — Hogy ez később megmarad-e, a jövő titka. Nekünk mindenesetre megfelel, nincsenek rajta kiugrók és hajlatok, s elég erős ahhoz, hogy nyugodtan dolgozhassunk. Kicseréltük az elhasználódott gerendákat. A tetőszerkezet faanyagát rovar- és gombaölő-, valamint tűzálló és víztaszító anyagokkal vontuk be. * Az ácsok már a felújított gerendázatra szögelik a deszkaborítást. Ha oldalt pillantanak, a múzeum tetejére, a Szabadság mozi-színházra látnak. — Szédítő a magasság — fordulok Tóth Ernő brigádvezetőhöz. — A munkára kell figyelni — válaszolja. — Az OrDolgoznak az ácsok a Nagyszínház tetején Népművészeti kiállítás Tápén Első alkalommal nyílik Tápén ma, pénteken országos népművészeti kiállítás. A színes-tarka anyag — amelynek legszebb darabjai a Rábaközből, Erdélyből, Buzsákról és Makóról valók — az országos népművészeti pályázat díjnyertes remekei. A szebbnél szebb faliszőnyegek, függönyök és asztalteritök mellett a kivarrottas párnahajak és a szőttes falvédők egyértelműen bizonyítják, hogv országunkban ma második virágkorát éli a tárgyalkotó népművészet. Egész sereg ifjú és idősebb mester buzgólkodik: varr. farag, fest. sző. rajzol stb. A kiállításon szereplő textiliákat leginkább női kezek sikerítették. De képviselik magukat a férfiak is — érdekes módon némelyek finommímű hímzéssel —, sőt az ügyes kezű gyerekek eredményei is itt láthatóak. Hatalmas terménytároló gyékény- és vesszökasok. fakéregből készült kupák, kisebb-nagyobb kosárkák és egyéb használati eszközök — természetesen mind új — érzékeltetik a régi parasztvilág Ilyennemű igényelt. Csodálatos színben pompáznak a tirke-tarka festett tojások, ezek Erdélyből és Bátáról valók. Amíg a paravánokat a színes textilek, addig a vitrineket egyéb „finomságok" mellett a gyermekjátékok töltik meg. A kiállítók a Fiatal Népművészek Stúdiójának. a fővárosi művelődési ház díszítőművészeti szakkörének, a MOM művelődési ház kézműves szakkörének, valamint a szombathelyi művelődési központ díszítőművészeti szakkörének tagjai. A gyermekjátékok az országos gyermekjáték-pályázat díjnyertes anyagából kerültek — ezúttal — Tápéra, merthogy ez a kiállítás, a nyíregyházi nagy bemutatónak a „lelke". A kiállítás a tápai művelődési házban látható szeptember 14. és október 2. között, vasárnap kivételével naponta délután 3—6 óráig. Székely Eva, a Fiatal Képzőművészek Stúdióiának tagja rendezte, s ma. pénteken délután 4-kor dr. Molnár Zoltánné. a módszertani intézet igazgatóhelyettese nyitja meg. Ifj. Lele József szagos Szakipari Vállalat bádogosai előtt haladunk. Amikor egy-egy nagyobb területtel elkészülünk, más építkezésekre irányítanak at bennünket. De megint viszszajövünk, ha a bádogosok utolérnek bennünket. — Elbírják-e a régi gerendák a szél nyomását, és a hó súlyát? — A tervező nyilván erre is gondolt. Annyit mondhatok, hogy régebben biztosan jobban válogathattak az építők a különféle fák között. Ahol a deszkaborítás elkészült, az OR5ZAK bádogosai szegecselik a vörösréz lemezeket, izzik a forrasztópáka, puhul az ón. A lemezek közét is beforrasztják. — A tükörfedés szépen csillog. A bordásfedés pedig könnyebben vezeti le az esővizet — mutatja Derzsi Gyula. — Ketten vagyunk Németh Józseffel. A szerződésben ugyanis benne volt, hogy a DÉLÉP embereket ad mellénk. Sokfelé hívnak bennünket, és kevesen vagyunk. Én például a Hilton-szálló és a Festetitskastély befedésén is dolgoztam. Molnár D. Csaba és Szaniszló János — a DÉLÉP szakemberei — a faszénkályha mellett guggolnak, figyelik, hogyan kerül a helyére a vörösréz-díszítőelem. A lemez érces csillogása idővel tompul és megfeketedik, azután pedig zöldre váltja a színét. — A homlokzatra pirogranit burkolat kerül. A Zsolnay-gyárban készítik. A főpárkányon minden olyan lesz majd, mint a régin volt. A gipszdíszítések fölrakása gondot fog okozni. Nem bízhatjuk átlagos tudású kőművesekre — magyarázza Darvas Tamás építésvezető. — Mikor újítják fel a színház többi részét? — Egyelőre a tető fölújítására. a közfalak bontására és a központi fűtés bevezetesére kaptuk meg a terveket. A kazánokat a bíróság épületének alagsorában helyezik majd el, s az aszfalt alatt hozzuk át a fűtővezetéket. Csak ennyire kaptunk megbízást. Am ezeken a terveken módosítani kellett egyet s mást menet közben. * — A fölújításoknál mindig számolni kell azzal, hogy az eredeti terv változik — közli Maár Márton, a CSOMITERV igazgatója. — A Nagyszínház teljes fölújítására elkészítettünk egy programszintű tervet, ami még nem biztos, hogy a végleges. Ha mégis megvalósulna, várhatóan 250 millió forintba kerül. De ez már a második változat. Az első azért nem volt kivitelezhető, mert 100 millió forinttal drágább lett volna. A módosítás elsősorban a színpadtechnikai berendezéseket. 6 nem a nézőteret érinti. Olyan eszközöket igényel, amelyeket nemcsak valutáért lehet megvásárolni. * A Nagyszínház tetőszerkezetének fölújítása várhatóan a jövő tavaszra elkészül. A további haladás elsősorban az anyagiakon múlik. Bár a közönség és a színészek örömmel fogadnák, hogy a lehető legrövidebb időn belül elkészüljön a fölújított Szegedi Nemzeti Színház, ám az sem közömbös, hogv az épület mennyire felel meg a követelményeknek a rekonstrukció után. Jámbor Ernő f