Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-14 / 215. szám

41 Péníe!:, 1979. szeptember 14. Juhász Gyula ' . .. v % Képünkön: az ünnepség résztvevőinek egy csoportja; Bányainé dr. Birkás Mária beszédét mondja Juhász Gyula volt lakóhá­zának udvarán rendezett em­lékünnepséget tegnap, csü­törtökön délelőtt a városi ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya és a Magyar Írók Szö­vetségének dél-magyarorszá­gi csoportja abból az alka­lomból, hogy az Ingatlanke­zelő Vállalat fölújította Sze­ged nagy költőjének egykori lakhelyét. Bányainé dr. Birkás Má­ria, a városi tanács elnökhe­lyettese mondott ünnepi be­szédet. Hangsúlyozta, hogy az egykori Fodor utca 6. szám alatti ház és annak újonnan kialakított hangulatos udva­ra zarándokhelye lesz a Ju­hász Gyula tiszteletére idelá­togatóknak, s a felújítás ör­vendetes bizonyítéka annak, hogy szülővárosa méltón igyekszik ápolni Juhász Gyu­la emlékét. Az ünnepi mű­sorban a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola Bartók gyermekkórusa énekelt Erdős János vezényletével, s Nagy Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház tagja mondta el a költő Testamentum című ver­sét. A városi tanács nevében Bányainé dr. Birkás Mária, az írószövetség dél-magyar­országi csoportja nevében Tóth Béla helyezett el koszo­rúkát Juhász Gyula egykori lakóhelyén. Gyógynövény­kutatás Sikeres tudományos együtt­működés alakult ki a gyógy­növénykutatásban magyar és szovjet intézetek között. En­nek eredményeként egész sor olyan, a gyógyszeripar számára hasznos alapanya­got tartalmazó növényt ter­meszthetnek mindkét ország­ban, amelyeket egymás se­gítségével nemesítettek ki, vagy a technológiák kidolgo­zásában mindkét ország ku­tatói részt vettek. Néhány zárt rendszerű technológia a két intézet kö­zötti munka eredményeként alakult ki. Világviszonylat­ban is figyelmet keltett a Magyarországon elsőként ki­fejlesztett mák zárt termesz­tési rendszer, amelyhez bi­zonyos gépek műszaki leírá­sát a szovjet partnerek ad­ták át az intézetnek. A ve­téstől a betakarításig szigo­rú technológiai előírás alap­ján a mákot jelenleg már megközelítően 6000 hektáron termesztik, s a Tiszavasvári Alkaloida Gyár ennek ered­ményeként jó minőségű, s a korábbiaknál nagyobb meny­nyiségű morfin és kodein ki­vonathoz jut. A korszerű máktermesztéshez a Gyógy­növény Kutató Intézet su­gárkezelt vetőmagot állít elő. Az idén a szovjet partner is küldött az intézetnek besu­gárzásra mákot, ha náluk is beválik ez a módszer, meg­kezdhetik gyakorlati alkal­mazását. I Színházi tör MOTTÓ HELYETT: Voltál már szerződéskötésen? — fordult hozzám a színész. — Üzlet, én mondom neked, ba­rátom, mint a piacon. Adok­veszek, kínálok-alkuszok. Sokszor bizony megalázó. De hát nekem a színpad a niin­denem. Jó párszor végigcsi­náltam már. Mit tegyünk, ez bekalkulált. TÖRTÉNET HÁROM KÉP­BEN. (Elhangzott az alka­lomra összehívott színészér­tekezleten, az igazgató elő­adásában.) 1. A fiatal és fel­tűnően csino6 színésznő a vi­déki város színházában be­mutatkozó fellépésre készül. A próba heteiben zajlanak a jövő évi szerződéskötések. A színház szépséges üdvöskéje, tudva, hogy színésznő dolgá­ban igen rosszul áll a társu­lat szénája, benyújtja felté­teleit: az ígértnél magasabb gázsi, egy évadban mindösz­sze két 6zerep, s minderről a premier estjén, az előadás kezdete előtt írásbeli értesí­tést kér. (Természetesen hogy nemleges válasz esetén tár­gyalni tudjon a siker után a kilincset egymásnak adó, ajánlatokat kínáló színházi vezetőkkel.) Mit tehetnek a színház vezetői — a kért idő­pontban átnyújtják a szí­nésznőnek pecsétes garanciá­jukat. (Vége az első képnek.) 2. Néhány hónap múltán is­mét kopogtatnak a direktori iroda ajtaján. Történetünk hőse először csak azzal told­ja meg előbbi listáját, hogy a színészházban különszobát igényel, később azonban gar­zonlakássá növekednek vá­gyai. (Mindezt fönntartani egé6z évben azért a két sze­repért — látunk bele a gaz­dasági vezetők agyába.) Ha nem, azonnal felmond. írják a munkakönyvébe: kilépett. A direktor első felindultsága után enged a nyíltszíni zsa­rolásnak — hetek múlva kei. dődik az új évad, a művész­nő fontos szerepet kapott az első produkcióban, már foly­nak a próbák... Elmegy hát a színészházba, ahol a sértett művésznő éppen feldúltan csomagol. A direktor közli vele: öné a 227-es garzon. (Az ember azt gondolná, vé­ge a történetnek, hiszen ez már igazi happy end — de csak a második képnek van vége.) 3. A telefon a fővá­rosban éri utol másnap a színház igazgatóját. Hősnőnk mégis kikérte a munkaköny­vét, mert nem költözhet azon­nal új, immár méltó fészké­be. Két hét is beletelhet, amíg két kollégája elhurcol­kodik onnan. Addig ő nem tud várni. Fogja munkaköny­vét, s visszautazik a fővá­rosba ... (A „kilépett" el­ment, a produkcióra vendég­művésznőt hívtak, a történet lezárult, az élet megy tovább, a függöny fölmegy a bemu­tató estjén.) TOVÁBB GONDOLHATÓ SOROK. 1. A színész vásár­ra viszi a bőrét. Sokszor va­lóban kiszolgáltatott a szín­házi vezetőknek, rendezői el­fogultságoknak. Évad elején kíváncsi lenne, mit játszik a szezon végén, mire készüljön, hogyan ossza be idejét. De legtöbbször csak később, a próbatáblákon keresheti a nevét. Vigaszt csak a tehet­ség és munka árán szerzett siker, a gazdagodó művészi pólya és a közönség tapsa adhat... 2. Tehetség és szép­ség önmagóban még ezen a pályán sem minden. Emberi tartás, művészi szerénység, hivatástudat és -szeretet nél­kül kiüresedik a legbájosabb tekintet, kirakatbábuvá hide­gül a legvonzóbb szépség... 3. Azt gondolhatnánk, hogy egy pálya kezdetén tartó szí­nésznő számára mindennél fontosabb a játék, a minél több és sokszínűbb szereple­hetőség, az, hogy minél töb­bet léphessen a „világot je­lentő deszkákra", minél több alkalommal szembesíthesse felkészültségét a közönség­gel ... 4. Vége az echós­szekér korszaknak, de nincs vége a színészek vándoréle­tének. Az sem mindegy, mi­lyen feltételek között készül­nek egy-egy előadásra, meg­teremtik-e számukra a ki­kapcsolódás, a pihenés lehe­tőségeit ... 5. A színészek tet­teit is ugyanolyan erkölcsi mércével kell mérni, mint bárki másét. 6. Tény, hogy az utóbbi néhány évadban ez már a harmadik ilyen vil­lámtávozás ebből a színház­ból. Véletlen, egyedi esetek sorozata-e ez, vagy egy mély­rétegben munkáló rejtett mozgás vulkánszerű kitöré­sei?... 7. Hogyan méri és ítéli meg ezeket a tetteket a művészkollektíva?... (A szí­nészgyűlésen a történetet hallgatva az arcokat figyel­tem. A tekinteteken a döb­benet. a csalódás, a hitetlen­ség és a kétely hullámmoz­gásait véltem felfedezni.) Tandi Lajos Egy plusz egy... Terveznek az úttörőcsapatok Milyen programok, orszá­gos akciók, játékok, vetélke­dők között választhatnak a tervezgető úttörőcsapatok? Molnárné Kozma Erzsébet, a Magyar Üttörők Szövetségé­nek titkára erről tájékozta­tott. — Az 1979/80-as úttörőév­ben jelmondatunk — „Tet­tekkel a mi világunkért" — is jelzi pártunk gyermek­szervezetének további fel­adatait, fő törekvéseit. Űj „Egy plusz egy" elnevezésű akciónk minden bizonnyal megmozgatja majd az élén­kebb. de a szemlélődésre in­kább hajlamos pajtásokat is. Célunk a felszabadulás 35. évfordulójának méltó meg­ünneplése lesz. Ezzel kapcso­latban sem a nagy rendezvé­nyekre. a hagyományos ün­nepi megemlékezésekre he­lyezzük a hangsúlyt, hanem a felfedezés, a hasznos mun­ka. a sport, a játék örömét élheti át minden bekapcsoló­dó piros és kék nyakkendős pajtás. Az első feladat: ex­pedícióval, akadályverseny­nyel, vagy más módon össze­állítani a lakóhely felszaba­dításának történetét, megis­merkedni 35 éves szabad ha­zánk építőmunkájának ered­ményeivel. A pajtások váro­suk, iskolájuk szépítéséért, társadalmi munkát is végez­nek. Megrendezik a sport napját, valamint Örsi össze­jövetelt tartanak családoknál. Az ötödik feladat még titok: november 22—24. között Debrecenben a VII. országos úttörőparlament hirdeti majd meg. Egyébként a kisdiákok már javában készülnek a parlamentre. Az Idén is meghirdettük a „Teremtsünk értéket" akciót. Számítunk a gyerekek lele­ményességére, arra. hogy be­kapcsolódnak az utcák, a parkok, a játszóterek meg­óvásába. vállalkoznak majd iskolájuk berendezéseinek védelmére s nem utolsósor­ban a villanyáram, a víz ta­karékos felhasználására, te­hát példát mutatnak az anyag- és energiatakarékos­ságban is. — Akik szívesen búvár­kodnak a szakkörökben, azo­kat most is várja a tudomá­nyos-technikai úttöröszemle több fordulós vetélkedője. Ez­úttal a társadalomkutató, a természetkutató úttörőket, a technikus, a mezögazdt^z és az idegen nyelvekkel ismer­kedő úttörőket hívjuk ver­senybe. ötven feladatból ti­zet kell tetszés szerint kivá­lasztaniuk a „Művészetek vándordíján" portyázó kisdo­bos- és úttörőközösségeknek. Felkeresnek olyan tájakat, amelyeket híres festmények, irodalmi alkotások mutatnak be, s ismeretséget kötnek ne­ves művészekkel, népművé­szekkel is. A „Barátaink" el­nevezésű játéksor továbbra sem verseny, hanem a kis közösségek művelődésének játékos kerete. Egy-egy őrs­nek például több barátja is lehet: a könyv, a múzeum, a film. a színház, a muzsika vagy a tánc. A legjobbakat zánkal tábo­rozással jutalmazzuk. Á Nagyszínház tetején Átsüt a nap a csupasz ge­rendák között. Porszemek táncolnak a sugárnyaláb­ban. Letagadni sem lehet­ne, hogy padláson járunk. Balra falépcső, aztán szűk tetőnyílás. Muszáj fejet haj­tani, hogy följussunk a 30 méteres magasságba. Fedig a külsőről ftélve Fellner és H elmer bécsi színházépítők eklektikus­barokk stílusú remekművé­ből nem sok maradt meg a 86 év alatt. Tavaly már bú­csúzott a színiévadtól, és megkezdődtek a rekonstruk­ció előkészületei. Négy hó­nap múlva, tavaly nyáron pedig a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Válla­lat munkásai hozzákezdtek a tetőszerkezet fölújításá­hoz. — Először egy újabb desz­kapadlást építettünk a régi fölé — mondja Hell István művezető. — Hogy ez ké­sőbb megmarad-e, a jövő titka. Nekünk mindenesetre megfelel, nincsenek rajta ki­ugrók és hajlatok, s elég erős ahhoz, hogy nyugodtan dolgozhassunk. Kicseréltük az elhasználódott gerendá­kat. A tetőszerkezet faanya­gát rovar- és gombaölő-, valamint tűzálló és víztaszí­tó anyagokkal vontuk be. * Az ácsok már a felújított gerendázatra szögelik a desz­kaborítást. Ha oldalt pillan­tanak, a múzeum tetejére, a Szabadság mozi-színházra látnak. — Szédítő a magasság — fordulok Tóth Ernő brigád­vezetőhöz. — A munkára kell figyel­ni — válaszolja. — Az Or­Dolgoznak az ácsok a Nagyszínház tetején Népművészeti kiállítás Tápén Első alkalommal nyílik Tápén ma, pénteken orszá­gos népművészeti kiállítás. A színes-tarka anyag — amelynek legszebb darabjai a Rábaközből, Erdélyből, Buzsákról és Makóról valók — az országos népművésze­ti pályázat díjnyertes re­mekei. A szebbnél szebb faliszőnyegek, függönyök és asztalteritök mellett a ki­varrottas párnahajak és a szőttes falvédők egyértel­műen bizonyítják, hogv or­szágunkban ma második vi­rágkorát éli a tárgyalkotó népművészet. Egész sereg ifjú és idősebb mester buz­gólkodik: varr. farag, fest. sző. rajzol stb. A kiállításon szereplő tex­tiliákat leginkább női ke­zek sikerítették. De képvi­selik magukat a férfiak is — érdekes módon némelyek finommímű hímzéssel —, sőt az ügyes kezű gyerekek eredményei is itt láthatóak. Hatalmas terménytároló gyékény- és vesszökasok. fa­kéregből készült kupák, ki­sebb-nagyobb kosárkák és egyéb használati eszközök — természetesen mind új — érzékeltetik a régi paraszt­világ Ilyennemű igényelt. Csodálatos színben pompáz­nak a tirke-tarka festett to­jások, ezek Erdélyből és Bátáról valók. Amíg a pa­ravánokat a színes textilek, addig a vitrineket egyéb „finomságok" mellett a gyermekjátékok töltik meg. A kiállítók a Fiatal Nép­művészek Stúdiójának. a fővárosi művelődési ház díszítőművészeti szakköré­nek, a MOM művelődési ház kézműves szakkörének, va­lamint a szombathelyi mű­velődési központ díszítőmű­vészeti szakkörének tagjai. A gyermekjátékok az orszá­gos gyermekjáték-pályázat díjnyertes anyagából kerül­tek — ezúttal — Tápéra, merthogy ez a kiállítás, a nyíregyházi nagy bemutató­nak a „lelke". A kiállítás a tápai mű­velődési házban látható szeptember 14. és október 2. között, vasárnap kivételével naponta délután 3—6 óráig. Székely Eva, a Fiatal Kép­zőművészek Stúdióiának tagja rendezte, s ma. pénte­ken délután 4-kor dr. Mol­nár Zoltánné. a módszertani intézet igazgatóhelyettese nyitja meg. Ifj. Lele József szagos Szakipari Vállalat bádogosai előtt haladunk. Amikor egy-egy nagyobb területtel elkészülünk, más építkezésekre irányítanak at bennünket. De megint visz­szajövünk, ha a bádogosok utolérnek bennünket. — Elbírják-e a régi ge­rendák a szél nyomását, és a hó súlyát? — A tervező nyilván erre is gondolt. Annyit mondha­tok, hogy régebben biztosan jobban válogathattak az építők a különféle fák kö­zött. Ahol a deszkaborítás elké­szült, az OR5ZAK bádogo­sai szegecselik a vörösréz lemezeket, izzik a forrasztó­páka, puhul az ón. A le­mezek közét is beforraszt­ják. — A tükörfedés szépen csillog. A bordásfedés pedig könnyebben vezeti le az esővizet — mutatja Derzsi Gyula. — Ketten vagyunk Németh Józseffel. A szer­ződésben ugyanis benne volt, hogy a DÉLÉP embe­reket ad mellénk. Sokfelé hívnak bennünket, és keve­sen vagyunk. Én például a Hilton-szálló és a Festetits­kastély befedésén is dolgoz­tam. Molnár D. Csaba és Sza­niszló János — a DÉLÉP szakemberei — a faszén­kályha mellett guggolnak, figyelik, hogyan kerül a helyére a vörösréz-díszítő­elem. A lemez érces csillo­gása idővel tompul és meg­feketedik, azután pedig zöldre váltja a színét. — A homlokzatra pirogra­nit burkolat kerül. A Zsol­nay-gyárban készítik. A fő­párkányon minden olyan lesz majd, mint a régin volt. A gipszdíszítések fölrakása gondot fog okozni. Nem bíz­hatjuk átlagos tudású kőmű­vesekre — magyarázza Dar­vas Tamás építésvezető. — Mikor újítják fel a színház többi részét? — Egyelőre a tető fölújí­tására. a közfalak bontására és a központi fűtés beveze­tesére kaptuk meg a terve­ket. A kazánokat a bíróság épületének alagsorában he­lyezik majd el, s az aszfalt alatt hozzuk át a fűtőveze­téket. Csak ennyire kaptunk megbízást. Am ezeken a terveken módosítani kellett egyet s mást menet közben. * — A fölújításoknál min­dig számolni kell azzal, hogy az eredeti terv válto­zik — közli Maár Márton, a CSOMITERV igazgatója. — A Nagyszínház teljes fölújítására elkészítettünk egy programszintű tervet, ami még nem biztos, hogy a végleges. Ha mégis meg­valósulna, várhatóan 250 millió forintba kerül. De ez már a második változat. Az első azért nem volt ki­vitelezhető, mert 100 mil­lió forinttal drágább lett volna. A módosítás elsősor­ban a színpadtechnikai be­rendezéseket. 6 nem a néző­teret érinti. Olyan eszkö­zöket igényel, amelyeket nemcsak valutáért lehet megvásárolni. * A Nagyszínház tetőszerke­zetének fölújítása várhatóan a jövő tavaszra elkészül. A további haladás elsősorban az anyagiakon múlik. Bár a közönség és a színészek örömmel fogadnák, hogy a lehető legrövidebb időn be­lül elkészüljön a fölújított Szegedi Nemzeti Színház, ám az sem közömbös, hogv az épület mennyire felel meg a követelményeknek a re­konstrukció után. Jámbor Ernő f

Next

/
Thumbnails
Contents