Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-29 / 201. szám

Szer ti a, Í979. augusztus 29. 3 Pártiskolások fogadása A politikai oktatás legmagasabb szintjén — az MSZMP Politikai Főiskolája nappali és levelező tagozatain, a Szovjetunió Kommunista Pártja Társadalomtudományi Főiskoláján, valamint a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia politikai tiszti tagozatán — tanulmányaikat az új tanévben megkezdőket, és a magasabb évfolyamok hallgatóit fogadták tegnap a megyei pártbizottságon. A megjelenteket — 34 magas szinten tanuló pártmunkás — Szögi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte, majd dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára beszélt a tanév során a hallgatókra váró feladatokról, kiemelve többek között, hogy a politikai tudományok elsajátításának egyre nagyobb jelentősége van a fejlett szocialista társadalom építésében. A munka mellett, illetve a családtól távol élve folytatott tanulmányi munkához a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta a végrehajtó bizottság jókívánságait. A táviszolgáltatásról „Távhő az energetika és a város szolgálatában" e témáról a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán kedden megkezdődött a 9. országos hőszolgáltatási konferencia. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület által rendezett háromnapos tanácskozáson több mint félezer hazai szakember mellett bolgár, csehszlovák, lengyel és szovjet társegyesületek képviselői is részt vesznek. (MTI) .Falba szorított koronák" Almáskerti tapasztalatok Változik a mezőgazdaság. Eddig emberek gondozták a gyümölcsösöket, most már gépek dolgoznak helyettük. Metszenek, permezteznek, szüretelnek. Nem honosodott meg máról holnapra a nagyüzemi termelés, hibák akadtak, de megteremtődtek a nagytáblás gyümölcstermesztés alapjai. Ennek egyik elő6egítője volt, hogy a szakemberek szívesen elmondták egymásnak a jó tapasztalatokat. Ahol már előbbre járnak, oda szívesen látogat, aki tanulni akar. Így történt ez nemrégiben, amikor a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei szervezete, kertészeti szakosztálya, a Csongrád megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége és a Hosszúhegyi Gyümölcstermesztési Rendszer közös kirándulást szervezett a Hoszszúhegyi Állami Gazdaságba. Jakabszálláson, Sükösdön, Helvécián és Baja környékén szép almáskertek mutatták a mintát. Az ott látottakat a téeszek, szakszövetkezetek kertészei itt a homokon is hasznosíthatják. Mert mit is csináltak Hoszszúhegyen ? (Ilyen község nincs is, az állami gazdaság egyik kerületéről kapta a nevét a rendszer.) Elsősorban megszelídítették a homokot. A feneketlen futóhomokra gyümölcsösöket és szőlőt telpítettek. A . jakabszállási kerületben például csaknem 2 ezer hektárra. Tavaly is sok exportboft küldtek Angliába, NSZK-ba, Spanyolországba. Ausztriába. Az almások 200. mázsát adtak hektáronként, 18 millió forint haszonnal. A Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába szállították az ízletes gyümölcsöt. Minek köszönhetik a jó termést? Elsősorban annak, hogy a fák koronáját „meglapították". Pár éve eltértek a hagyományos metszéstől, nem katlan alakúra hagyták a fák koronáját, hanem sövény formájúra. Nagyobb helyet engedték így a gépeknek, jobban a fa alá tudott menni a rotátor, könnyebbé vált a talajművelés. Másik előnye is megmutatkozott a hagyományostól eltérő termesztésnek. Sűrűbbek lettek a sorok, könnyebben le tudták szedni az érett almákat, nem kellett fölmászni a fára az embereknek. A harmadik előnye az volt a lapított koronának, hogy a permet nagyobb felületen éri a leveleket és a termést. Ezáltal hatékonyabb lett a növényvédelem, kevesebb káruk származott. Nem elhanyagolandó az sem, hogy ily módon nem „kopaszodnak föl" a fák. Hetenként kétszer permetezték az almásokat a jakabszállásiak. A traktorosok is érdekeltté váltak, mert a terméstől tették függővé a prémiumot. Talán az ő helytállásuk ls segített, hogy 2 forint 60 fillérbe került egy kilogramm alma termesztése. Érdekesség még, hogy annak idején, amikor a jakabszállási kerületben először metszették le a hagyományos koronát, fegyelmi eljárást indítottak a koronalapítók ellen. Csak amikor a 24 hektár bőven jutalmazta a merész elgondolást, azután nyugodtak meg a kedélyek. Ma már a könyéken alig van hagyományos katlankoronájú almafa. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság 650 hektár gyümölcsöst ültetett eddig. Más módszerrel lapítják a koronákat. Ügy mondják Sükösdön, hogy falba szorítják a fákat. Minden fajta almát termesztenek. Azt tapasztalták, hogy helyesebb, ha nem egy időben, hanem szakaszosan metszik át a fákat, mert így nem bomlik meg a biológiai egyensúly. Ugyanis amikor sok ágat levágnak, erőszakosan beleavatkoznak a fa életébe, akkor nem termést hoz, hanem csak ágakat hajt. Ezzel védekezik a beavatkozás ellen. Éppen ezt á folyamatot használják ki a kertészek, mert ha kellően ritkítják az új hajtásokat, arra vezetik a fát, amerre akarják. Az eljárásnak más előnye is van az előbbieken kívül. Könnyen metszhetők géppel a fák. Síkfalmetszésnek nevezik a szakemberek azt, amikor egy forgó körtárcsával egyenesre vágják a fák oldalát, tetejét. Volt ennek a metszésnek is érdekessége, szeptemberben is kihajtottak és virágoztak az almafák. A gazdaságban azt vallják, hogy a csipkedő metszéssel leveszik a termést is, azért alkalmazták bátran az új módszert. Tízezer forintot költöttek egy hektár vegyszerezésére. Viszszatértek a hagyományos szerekre, használtak bőven mészkénlevet, rézgálicot. A Szeged környéki szakemberek elismerően szóltak a látottakról, abban egyeztek meg mindenképpen ez a jövő útja. Annál is inkább, mert a kiskertekben, már több helyen falba szorították, lapították az almafák koronáját M. T. A szocialista munkaverseny mindig és jelentősen hozzájárult gazdaságunk épüléséhez. Bizonyítja ezt az is» hogy a nemzeti jövedelem több mint ötszöröse a háború előttinek, iparunk tízszer, mezőgazdaságunk pedig majdnem kétszer annyit termel, mint 30 évvel ezelőtt. Űj munkaverseny kezdődött. A munkaverseny folytatódik. Tulajdonképpen mind a két megállapítás igaz. Mindig is érvényes volt például. amit a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága fogalmazott meg a kongresszusi munkaversenyre való felhívásában: „A dolgozók társadalmi és termelési aktivitása, alkotó és cselekvő részvétele a termelőmunka minden szaka, szában szocialista viszonyaink fejlesztésének, szocialista építőmunkánk eredményes folytatásának, életszínvonalunk megtartásának, a további fejlődés megalapozásának nélkülözhetetlen feltétele." Az elmúlt hetekben üzemek, gyárak, vállalatok, szövetkezetek kollektívái fogalmazták meg felajánlásaikat; mit kívánnak tenni azért, hogy előbbre jussunk, hogy gazdaságunk egyensúlya javuljon. hatékonyabban termeljünk. Elméletileg hibátlan, pontos és lényegretörő meghatározás: „gazdaságirányítási reformunk kidolgozását és bevezetését lényegesen segítetTranszformáforáliomás épül Sándorfalván Sándorfalva határában nagyszabású földmunkába kezdtek a DÉLÉP gépei. A Paks felől érkező távvezeték transzformátorállomásának alapozását készítik elő. Az építkezés méreteire jellemző, hogy csak a terep rendezése 50 millió forintba került. Belvízvédelmi okokból ugyanis két méterrel a talajszint fölé emelik az alapokat. Az állomásra két transzformátort telepítenek, az egyik 400, a másik 120 kilovoltos lesz. Az Országos Villamos Távvezeték Vállalat fedezi a költségeket. A szerződés szerint az év végéig befejeződik a terep előkészítése. S az új transzformátorállomás két év múlva javítja majd Szeged villamosenergiaellátását te az a felismerés, hogy a vállalati érdekekkel határozottabban kell számolni; helyesebb, ha nem harcolunk ellenük, hanem szolgálatunkba állítva építünk rájuk. Az irányítás szervezeti rendszerében hasonlóan számolni kell az önállósuló szervezeti, csoport- és egyéni érdekekkel. A valóságos helyzetet túlságosan leegyszerűsítjük, ha csak a népgazdasági és a vállalati érdekekkel számolunk. A népgazdasági érdek nem mindig definiálható és transzponálható egyértelműen a vállalati cselekvés számára. így az egyén, a csoport és a szervezet számos esetben saját érdekeihez Igazítva interpretálja és próbálja érvényesíteni." Tanulmányozván a szegedi vállalatok munkaversenyfelajánlásait, jutottam odáig, hogy Román Zoltán gondolatait idézzem ide. Teszem azért, mert a vállalások tömegéből az tűnik ki, hogy a szegedi kollektívák békét tudtak teremteni érdekek között. Mert mit is ajánlottak? Mindenekelőtt azt: takarékoskodnak az energiával. Országunk, annak ellenére, hogy például szénhidrogéntermelése jelentős mértékben fejlődött, igen szegény energiahordozókban. Az energiahordozók ára pedig robbanásszerűen emelkedik a világpiacon. A vállalások többsége mértéktartásával ragadja meg az embert. A legtöbb kollektíva ugyanis — az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó mondás alapján — csak arra tesz ígéretet, amennyit minden bizonnyal meg is valósít. A kétkezi dolgozó vállalja például, hogy a rábízott anyaggal takarékosan bánik. A brigád, hogy gondolkodik azon. s megoldást is talál arra, miként lehet saját munkáját a tavalyinál valamivel jobban ellátni. Mindennek azonban feltételei vannak. A bevezetőben már idézett felhívás így fogalmaz: — „A vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek vezetői gondoskodnak arról, hogy a dolgozók pontosan ismerjék a népgazdasági célkitűzéseket, munkahelyük terveit, biztosítsák a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételeket, rendszeresen értékeljék a munkaverseny tapasztalatait, jutalmazzák meg a kiemelkedő eredményeket elérőket, ösztönözzenek újabb munkasikerekre. A közös célokért együtt munkálkodva igényeljék és hasznosítsák az üzemi és a szövetkezeti demokrácia adta lehetőségeket." Azt irtam az előbb: békesség az érdekek között Az érdekek közötti békesség csak egyféleképpen lehetséges: ha az egyéni érdek azonos a csoport érdekével, a csoporté a társadaloméval. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben csak az érdekek harmóniája érvényesülhet. A népgazdasági érdek keretében kell gondolkodni, még akkor is. ha az a kisebb kollektíva vagy az egyén számára — ahogy az elméleti közgazdász fogalmazza: — nehezen definiálható, értelmezhető. A verseny céljai között első helyen gazdaságunk egyensúlyi helyzetének javítása áll. Ezért is örvendetes, hogy a legtöbb helyen a dolgozók és a szocialista brigádok a vállalat gazdasági céljainak ismeretében tették meg vállalásaikat. Ez tökéletes összhangban van a felhívás már idézett kitételével. Most a munkás hétköznapok következnek. Elválik, hogy társadalmi üggyé lesz-e a minőség javítása, a takarékosság, a belső tartalékok feltárása és hasznosítása. Annak kell lennie persze, mert gazdasági életünknek más alternatívája nincs. Szóltam már érdekekről; s tulajdonképpen az érdekek egységéről is. Az érdekek azonban sokszor mégis ellentétesek, ütköznek, s ez számos feszültségnek forrósa gazdaságunkban. Ezeknek a feszültségeknek a feloldására is nagy súlyt kell helyezni. Gazdasági vezetők mondják ugyanis, hogy előfordul: egyetértenek az utasításokkal, tenni akarnak azok megvalósulásáért, dolgozóik lelkesek, javaslataik vannak, a dolgok mégsem mennek jól. A vállalatok között nincs megfelelő összhang. Sok a fölösleges szabály, bürokratizmus, kevés az együttműködésre, a megértésre való készség. Pedig ez utóbbi volna az egyik legfontosabb dolog. A mostaninál jobb kapcsolatok pedig jelenthetnék például — kooperációs kapcsolatok révén — a kockázat megosztását is a vállalatok között, ez pedig a harmonikusabb fejlődés záloga lehet. Üj munkaverseny kezdődött. A munkaverseny folytatódik, az eddiginél lényegesen szigorúbb gazdasági feltételek között, azért, hogy gazdaságunk egyensúlyi helyzetének javulásáról számolhassunk be a versenyszakasz végetértekor. Petri Ferenc Tudományos értekezlet mmm ,J(P A földgyalu is nehezen tolja a homokhegyet Csehszlovák gazdasági és műszaki napok ötödször rendezik meg a csehszlovák gazdasági és műszaki napokat: az eseménysorozatra október 1—5-e között a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában kerül sor. Az esemény programját kedden a csehszlovák kereskedelmi kirendeltségén ismertették az újságírókkal. A csehszlovák gazdasági és műszaki napokra 1967 óta három évenként kerül sor. Az idei programot igyekeztek a lényegesebb ipari gaz- í dasági kérdések köréből ki-j válogatni. Neves csehszlovák i szakemberek — egyebek kö- ! zött az elektronika, a nehéz- j ipar, a traktorgyártás, a hűtőgépipar'. az energiagazdálkodás, valamint a nukleáris erőműipar fejlesztéséről — tartanak majd előadásokat. A magyar egészségügyi szakdolgozók tudományos ér. tekezletét kedden nyitották meg Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A kétnapos konferencián több mint hatszáz egészségügyi középkáder, ápolónő, gyógyszertári szakoktató, gyógytornász vesz részt. A megnyitón ott voltak tizenhárom európai ország vöröskeresztes szervezeteinek ápolónőképzéssel foglalkozó szakemberei is. A megnyitó plenáris ülésen Hantos Játtot, a Magyar Vöröskereszt főtitkára megemlékezett a száz éve alakult Magyar Országos Segélyező Nőegyletröl, majd több évtizedes munkásságuk elismeréséül hat ápolónőnek nyújtotta át a nemzetközi vöröskereszt „Florence Nightingale" k;tüntetését, az emlékérmet és az oklevelet. A kiváló vöröskeresztes munkáért heten kapták meg a Vöröskereszt arany és ezüst kitüntetését. Metripiid mozdonymérleg Az oszlopokra szerelik a vezetékek tartóit Elektronikus mozdonymérleg készült el a szombathelyi MÁV járműjavítóban. Javítás után ezzel oldják meg a hatalmas járművek tengelynyomásának beszabályozását. Ennek az a célja, hogy a mozdonyok két oldalára azonos terhelés jusson, ami a közlekedés biztonsága és a járművek élettartama szempontjából nagyon fontos. A Metripond mérleggyár, a Műszeripari Kutató Intézet, valamint a vasúti járműjavító közösen készített mozdonymérlege a legkorszerűbb a hazai iparban. A mérőfülke íróasztalába épített kis méretű számitógép a legpontosabb beállításokra nyújt lehetőséget. A berendezés alkalmas kisiklott vagonok tengelynyomásának beszabályozására is. Az évente 220 Diesel-mozdonyt javító üzem korábban Eudapestre küldte a műhelyeiben megjavított járműveket beszabályozásra. Ez drágította és lassította a javítást. A mostantól helyben rendelkezésre álló mérleg gyorsítja a munkát, a mozdonyokat korábban visszakapja a forgalom. (MTI) •