Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-12 / 188. szám

4 Vasárnap, 1979. augusrtus 12. 4 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Szophoklész: Antigoné. Előadás a. Dóm tcren, ma este 8 órakor. Francesco Finottt olasz orgonaművésznek, a nemzetközi Bach—Liszt verseny győztesének hangversenye a dómban, holnap, hétfőn este 8 órátől. A műsoron Bach, Liszt. Vicrneés Koloss István müvei. Elfért János fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban. A tárlatot ma délelőtt 11 órakor Bessenyei Ferenc nyitja meg. A kiállítás naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg. Szegedi Építőipari Napok. A Szeged az ezredfordulón — kiállítás a Móra Ferenc Múzeum földszinti dísztermében. Magánlakás-építés — korszerű építési anyagok — kiállítás a Marx téri ipari vásárcsarnok M pavilonjában. Fotóklubok 18. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10-től 18 óráig. A szegedi műgyűjtők klubjának ötödik kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, naponta 10 és 18 óra között. Fábrl Judit keramikusművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 15-ig. Megtekinthető naponta 10 és 18 óra között. XX. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Szentirmai Zoltán szobrászművész tárlata a Közművelődési Palota kupolájában. 1078 legjobb plakátjai. Kiállítás a November 7. Művelődési Házban, augusztus 15-ig. Képek a Tiszáról. Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása a szőregi Tömörkény István Művelődési Házban, délután 3—7-ig. A Soiar alkotócsoport fotókiállítása a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállitásal: Hunok, avarok, magyarok; Lucsgyűjtemény: Épülő Szeged; Kőolaj és földgáz!; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbiítorok és -viseletek; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- és kovácsmesterség 200 eve; Mőra-cmlckszoba; A szegedi várban „Tűzön vízen keresztül él Szeged" — kiállítás a szegedi nagy árvíz 100 éves" évfordulójára. Az örök Tisza. A Somogyi-könyvtár kiállítása a könyvtár olvasótermében. Megtekinthető naponta 10 és 19 óra között. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó u. 4.), megtekinthető délután 2 és 6 óra között. Antigoné Szophoklész tragédiája a Dóm téren r Uj kormester o János vitézben Pál Tamás betegsége miatt nemcsak a Muzsikáló udvaronc ugrott be karmester, Jancsovics Antal, megmentve szépszámú közönségének a koncertet, de a szabadtéri tegnap esti János -iHtfci "előadásának is új dirigense volt. Jármai Gyula, álíf á "daljáték betanításánál segédkezett, vette át Pál Tamás helyét az orchesterben. Szeged az ezredfordulón Kiállítás a múzeumban A 6zegedi építőipari napok rendezvénysorozatának keretében nyílt meg tegnap, szombaton a Móra Ferenc Múzeumban Szeged az ezredfordulón című kiállítás, amelyet Prágai Tibor, a városi tanács általános elnökhelyettese nyitott meg. Igen nagy volt az érdeklődés a Szegedi Tervező Vállalat és a CSOMITERV elképzelései Iránt, és minden valószínűség szerint a múzeum nagy slágere lesz ez a tárlat. A tablók, makettek Igen érdekes és izgalmas információkat adnak Szeged jövőjéről. Nem a fantasztikum világába kalauzolnak. A tervek, pályázatok, elképzelések a város mai helyzete, fejlettsége alapján rajzolják meg a jövő útjait Hogy milyen lesz Szeged? Igen sokféle a felelet, és ezerarcú az ezredforduló városképe. Mennyit emlegettük és óhajtjuk, hogy Szeged egyszer valóban fürdőváros legyen. Ahol a turisták ezrei pihenhetnek, üdülhetnek, gyógyulhatnak az év minden időszakában. Nos, a látogató a fürdőváros makettje, a pályázatok alapján barátkozhat azzal a gondolattal, hogy Szeged egyszer igen vonzó, népszerű és talán hires üdülőparadicsom lesz. A rajzok, fényképek segítségével nyomon lehet követni az építkezések irányát, hol, mekkora városrészek nőnek kl a földből. És ha nem is teljes feleletet kapunk, hogy milyen lesz a közlekedés, mennyivel szebb a belváros, de az elképzelések alapján feltűnik egy szép város képe. A kíváncsi látogató megtudja, hogy a lakásépítkezések újabb övezetei merre húzódnak majd. Egyébként könnyű nyomon követni a városrészek kiteljesedését. Ha térképre, rajzokra nézünk, hamar feltűnik, hogy az új lakónegyedek évgyűrűhöz hasonlóan veszik körül a városmagot. Az évgyűrű egyik vége a Tisza-partnál van, kezdődik Felsőváros és Tarján toronyházaival, folytatódik az Északi városrész tízemeleteseivel, és itt egy kis szünetet lehet tartani, következik Rókus építése. Az új tereket, utcákat, épületeket ügy helyezik el, hogy a városszerkezet alapvetően nem változik meg. Közel száz éve annak, hogy elődeink jóváhagyták Szeged mai arculatát meghatározó újjáépítési koncepciót. Lechner Lajos előrelátó tervei alapján egy korszerű város épült az árvíz romba döntötte Szeged helyén. A kiállítás a városépítés egészét átfogja, és amellett, hogy a jövő útjait körvonalazza, a városfejlődés törvényszerűségeire is utal. A makettek, rajzok, képek alapján a látogató a saját elképzeléseit is hozzáigazíthatja a látottakhoz azzal a jóeső érzéssel, hogy az ezredfordulóra Szeged igazi nagyvárossá növi ki magát. Észrevette Arisztotelész, hogy a drámai hősök rendkívüli emberek ugyan, de hozzánk is hasonlatosak, tehát nem szeplőtlenek, nem hibátlanok. Tévedni emberi dolog, ám tévedésünkhöz makacsul ragaszkodni, azt hivatalunknál fogva törvénybe iktatni, pallosjoggal fölruházni, már nem köznapi botlás: árán életekkel sáfárkodni a hatalom legfőbb őrének, a királynak sincs joga, mert „nem állam az, mely egy ember tulajdona." Erről is szól Szophoklész Antigonéja. A szegedi szabadtérin látott előadása inkább csak erről. Tehát, Kreónról. Próbálom elképzelni tévén az Antigonét. (Nemcsak attól, hogy Szinetár rendezi. Alkalmat Zeusz teremt hozzá: nincs ínyére ez a pénteki premier, alig fognak bele mondabeli frontharcosoknak öltözött táncosok Théba üszkös penészfalaihál, esőt küld rájuk és ránk; haragja később sem enyhül sokat.). Tehát képernyőn, mondjuk a Jogi esetek szakértői és nem-szakértő vendégei előtt, amint eljátsszák a jog és a közerkölcs libikókáját, körülrajzolva mindkét félnek igazát és igazságának korlátait. Föltehetően nem a szegedi előadás példázatából. Mert Antigoné erkölcsi fölénye mögött lehetetlen észre nem venni — ami voltaképpen bőszíti Kreónt —, hogy nyilvánosan kompromittálja a király (a férfi!) törvénykezési jogát. Nem kér tőle kihallgatást, nem nyújt be kérvényt, másolattal, több példányban, ahogy királyhoz illenék, pedig neki, a legkedvesebb.rp*. konnak. • jó esélye kínálkoznék rá. Hiszen később kiderül (nem "áz égbolt, sajnos), a király hajlítható. A szemében szálkának tetsző dölyf akkor is hibája Antigonénak, ha tettének erkölcsfedezete ezt elhomályosítja. Szólni felőle ürügyet a szabadtéri előadás szolgáltat ahol Antigoné egyértelműen áldozat, Kreón pedig zsarnok. Holott, a dráma ennél árnyaltabb-. Igaz, nem Szophoklész ellenére, de következetesen ellenőrzik azokat a gyengéd érveket, mögöttes összefüggéseket, szemoontokat. melyek a szemközti erők számára kölcsönösen méltánylandóak. A mű konfliktusrendszerét szegényíti ugyanis, ha rejtve marad Antigoné „vétke", noha kétségtelenül nem ettől kibékíthetetlenek az ellentmondások. Hanem Kreón csökönyössége, megfellebbezhetetlensége, a törvény kisaiátitása okán. A közerkölcsökkel nem számoló paragrafussal szemben Antigoné merhet kockáztatni, hiszen halott testvéréről van szó, vagyis, nem az élő pártütővel köt cinkos szövetséget, csupán csak testvéri kötelességét teljesíti. Az erkölcsi győztes tehát ő. a vesztes pedig Kreón, akinek szin*én bűnhődnie kell: szeretteinek halála, vesszőfutása Antigonének kései elégtétel, a nézőnek pedig a ka*harzls megnyugvása. Mindlnnen sem szabad azonban elhallgatni, hogy a jog mégiscsak Kreón mellett szól, hogv eredendően ió államférfiú híréhen állt. s mivel Théba védelmét korábban megszenvedte — másik fia. Mesareusz adta éle*ét a városért —. most a magánemberben lobban ellenszenv, érthető, a Thébára támadt Oidipusz-sarj, Polüneikész iránt. (Aki nem ismerné — ilyen persze nem akadt az ókori nézők között —, a fentiek könnyebb megértésére érdemes röviden fölidézni az előzményeket, a Labdakidaház történetét. Laiosz thébai királynak jövendölte Apollon, hogy születendő gyermeke lesz a végzete, kitétette tehát a hegyek közé a csecsemőt, akin a pásztorok megkönyörültek. Oidipusz felnövekedett, s- mit sem sejtve hazaindult, apját párviadalon megölte, anélkül, hogy kilétét ismerte volna, legyőzte a várost rettegésben tartó szfinxet, amiért királlyá választották, s így feleségül vehette a volt uralkodó özvegyét, vagyis saját anyját. Az apagyilkosság és vérfertőzés csak később derült ki, hogy Thébára rossz napok jártak: Oidipusz szörnyű, bár öntudatlan vétkét fölismerve, kivájta szemeit, elbujdosott, utódai közül pedig — a két lány, Antigoné és Iszméné mellett — a két fiú, Eteoklész és Polüneikész abban egyezett meg, hogy fölváltva uralkodnak. Mikor Eteoklész megtagadta testvérétől a trónt, Polüneikész szövetségesek után nézett, és sereggel vonult Théba ellen: a döntő csatában egymás kezeitől estek el, az új király, Kreón pedig Eteoklésznek, a városvédőnek, díszes temetést rendelt, Polüneikész tetemének viszont nyilvános gyalázatot. Ez ellen lázadt fel Antigoné, innen indul a dráma cselekménye.). Nem merőben új felismerés Szinetár Miklós rendezése, hogy végletekre sarkítja' a dprab konfliktusrendszerét. Sőt, ez a fajta leegyszerűsítés (ami nem fullad azért el Antigoné és Kreón szélsőséges jellemjegyein, hiszen a „köztes figurák" gondoskodnak motivációról, nem beszélve a kórusban képviselt nép paszrzivitásáról, ahogyan tudo•rnásul- •>• veszi a- királyi ver-, diktet) . egyenesen fölkínálkozik a darab szabadtérj kivitelezéséhez. Elkölcsönözte hozzá Szinetár a klasszikus görög előadásoknak Arisztotelész dramaturgiájából kiolvasható építőkockáit. Vajda János zenéje szól magnóról, élőben, sőt a skandáló kórustagok ajkán, táncosok lepik el időnként a színpadot (persze, nem a kórus „vedlik át"), hogy oldják a feszültséget. A gyászhír vétele előtt Szophoklész vidám táncot rendelt a kórusnak, reményt táplálva a nézőben, hogy a végzet elkerülhető — pontosan igy adóznak Bacchus istennek Barkóczy Sándor balettesei, hősies erőfeszítéssel a felázott platón. Nem vet horgonyt a lépcsősorokon, hullámzó, képlékeny mozgásokkal különböző alakzatokat ölt az oratórikusan fölrakott fcórus is, a látvány képzőművészeti hatását hoszszabbítva meg Fehér Miklós frontvárosképének szimetrikus. járatokkal megtöredezett díszleteiről. Az Antigoné tablója tehát összművészeti nosztalgia. Pángörög sóhajokba oldott revű: mindazonáltal statikus előadás marad. Statikus művet (ahol nem a játék, de a költészet uralja a teret) statikus színpadkörnyezet (mint a szegedi dómé) fölerősíthet, megemelhet, mint miséző pap a szent kelyhet —, de könnyen ki is olthat, közömbösíthet. Görög tragédiát bármiféle görögtüzes látvány Infúziója önmagában aligha kelt életre, hiszen a szemléletességet, az eseményességet nem a játék akcióláncolata, hanem a képes beszéd, az eleven dikció hordozza. (Mi sem jellemzőbb az Antigoné szemérmes cselekménybonyolítására, egyetlen véres tett le nem zajlik a nyílt színen, még a casus belliről, Polüneikész elhantolásáról, majd Antigoné elfogatásáról ls csak az ör monológja tudósít; Antigoné és Halmon haláláról hírnök szól, ugyanő fedezi föl Euridiké katasztrófáját is. Arisztotelész tehát nem véletlenül Ismerte föl éppen a szóban a dráma Kreón: Szabó Sándor legfőbb elemét.). Helyesen gondolta — nyilatkozta — Szinetár Miklós, hogy a szép tiszta beszédtől reméli a sikert, hogy az Antigoné ürügyén végre visszaadhatja rangját a nemes dikciónak, az értelmes és érthető szövegmondásnak, mely egykoron ékes dísze volt színjátszásunknak, hasonlóképpen a szegedi játékok bemutatóinak. Csakhogy, a szép beszéd, mégha mikrofonok is támogatják, önmagában életképtelen ekkora térben a hang kellő intenzitása, átható sugárzása nélkül. A játék szervezése, meg nem utolsósorban Mészöly Dezső költői fordítása (honnan csak az emberi teremtmény csodálatosságáról szóló híres monológ dob kesztyűt bántón a megszokásnak) nem hasztalan célozza, hogy a mű költészete ellusson a nézőtérre. És kellő hangulattal, amit Scháffer Juditrak történeti és sHluskorokat jeles képzelőerő vei ötvöző, mai Igényű jelmezei ls garantálnak. Mégis itt bicsaklik meg az előadás, itt is Inkább csak egy ponton, Kreónnál. Akire rendeztetett. Szabó Sándor Indulataival, kiállásával, fölkelti ugyan a központi figura illúzióját, robusztus, tagbaszakadt tyrannus, de amit mond, olykor alig érthető, meg aztán a szerepjátékán sem akar csorbítani, minek következtében gyakran kerül távol a mikrofonoktól, ilyenkor csak igen gyengén hallani. Kellemes meglepetés viszont Hámori Ildikó Antigonéja. Praktikusan, célszerű színészi eszközökkel él — és ideálisan szépen, tagoltan, dinamikailag is árnyaltan beszél. A tér kötelmeinek tesz eleget maradéktalanul Bessenyei Ferenc gyönyörűséges tónusú, izzóan szenvedélyes, nagy páthoszú Teiresziásza; Hegedűs D. Géza fiúi alázatot és értelemre apelláló lázadást egyszerre fölfakasztani képes Haimonja; meg a két karvezető Gelley Kornél és Kovács János kételyekbe burkolt lojalitása ideüzen a tragédia konfliktusrendszerének mélyebb rétegeiből. Vajda László csámpásra vett, .bárgyúra elrajzolt őre avantgard jelenség ezen a színpadon, mintha Shakespeare csöppenlette volna Ide • " valamely kedves clown-ját. önálló számot ad elő (nem rosszul persze), s hasonló ambícióiú partnere is akadna később, Lukács Sándor intrikusra föslött Hírmondója — ám kettejük szerepértelmezésének nincs „stiláris meghosszabbítása", így elszigetelt. Érzékeny, finom lirával átszőtt Jani Ildikó Iszménéje, a sorscsapás alatt is fejedelmi tartású Eurüdiké marad Martin Márta, a kar pedig (a Zenebarátok dalosaiból, egyetemi színpadosokból) olyan pregnánsan beszélő, fegyelmezett tömeg, amire drámaszínpadon errefelé alig volt példa. Már jó negyedórája esett az eső, mire befejeződött az előadás. Mégsem rohant, tülekedett kifelé senki, tapséit. osztotta kegyeit a publikum. Ügy fest, a szabadtérinek eme új vállalkozása. legalábbis a közönségnek, megérte. Soha rosszabb eredményt. Nikolényi István Húszezer vendég Telt ház van Szegeden. Az idegenforgalom szakemberei szerint az itt-tartózkodó és átutazó vendégek száma megközelíti a húszezret. Ezen a hétvégén nagyon nehéz üres szobát találni. A szállodák, kollégiumok, kempingek kitehetik a megtelt táblát. Szombaton már a makói kemping se tudott vendéget fogadni. A Szegedre érkező turista csak a fizető-vendéglátásnál próbálkozhat szerencsével. Ám aki végképp nem talál szálláshelyet, annak javasoljuk a vásárhelyi és makói szállodát. Gépkocsival, autóbuszszal könnyen-gyorsan megközelíthető. Ezekben a napokban nemcsak a szabadtéri előadás, hanem a motorcsónakverseny is nagy vendégsereget vonz. Szép számmal érkeztek az ország minden tájáról szervezett csoportok, de ezenkívül igen sok turista is jött a környező szocialista országokból.