Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-11 / 187. szám

Szombat, 1979. augusztus 11. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HE TEK Kscsóh Pongrác: János vitéz. Előadás a Dértl té­ren, ma este 8 érakor. Szegedi Építőipari Napok. A Szeged az ezredfordulón című kiállítást ma, szom­baton délelőtt 10 órakor Prágai Tibor, a városi ta­nács elnökhelyettese nyitja meg a Móra Perene Múze­um földszinti dísztermében. A Magánlahásépités —kor­szerű építési anyagok cí­mű kiállítást Ma délelőtt fél 12 órakor Szilágyi La­jos, építésügyi és Város­fejlesztési miniszterhelyet­tes nyitja meg a Mar* téri lpáfl Vásárcsarnok M pa­vilonjában. A kiállítás he­lyén naponta 10 és u, il­letve délután 3 és 4 óra kö­zött lakásépítési tanácsadás lesz. Ma, továbbá augusz­tus 13-án és 15-én délután 2 órától filmvetítés Csa­ládi házak panelből cim­mcl. A kiállítás naponta 10 és 18 óra között tekinthe­tő meg. Perez János Munkácsy­díjas ötvösművész kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, délelőtt 9 és délután 2 éra kőzött. Futóklubok 15. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10-től 18 órá­ig. A szegedi műgyűjtők klubjának ötödik kiállítása á Juhász Gyula Művelődé­si Központban, naponta 10 és 19 óra között. Fábri Judit keramikus­művész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központ­ba n, augusztus 15-lg. Meg­tekinthető naponta 10 és 18 óra között. XX. Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Kép­tárában. Szentirmai Zoltán szobrász­művész tárlata a Közműve­lődési Palota kupolájában. 1979 legjobb plakátjai. Kiállítás a November 7­Művelődési Házban, au­gusztus 15-lg. Képek a Tiszáról, Hor­váth Dezső és Gyenes Kál­mán fotókiállítása a szöre­gi TÖmőrkéuy István Mű­velődési Házban, délután A Solar alkotócsoport fo­tókiállítása a dorozsmai Pe­tőfi Sándor Művelődési Házban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Hunok, avarok, magyarok? Lues­gyűjtemény; Épülő Szeged; Kőolaj és földgáz; Ember és környezete: Csongrád megyei para.sztbútorok és -Viseletek; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- és ko­vácsmesterség 200 éve; Mó­rá-emlékszoba; A szegedi várban „Tüzö« vízen ke­resztül él Szeged" — kiál­lítás a szegedi nagy árvíz 100 éves évfordulójára. Az örök Tisza. A Somo­gyi-könyvtár kiállítása * könyvtár olvasótermében. Megtekinthető naponta 10 és 19 óra között. Ifj, Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vár­té u. 4,|, megtekinthető dél­után 2 és o óra között, XVH. Nemzetközi Mo­torcsónakverseny és Orszá­Í os Bajnokság a Tiszán, fnnepélyes megnyitó és az első futam ma délután 3 órától. Antigoné feketében, fehérben Muzsikáló udvar Karmester, az utolsó pillanatban Megtelt a tanácsház udvara Kellemetlen prológus ve­zette be a Muzsikáló Udvar csütörtök esti hangversenyét. A föllépésre készülődő Sze­gedi > Kamarazenekar diri. genee, Pál Tamás, rosszul lett, kórházba kellett szállí­tani (ahol később szerencsé­re javult az állapota), igy veszélybe került a koncert is, melyre pediglen rangos művészek Utaztak ide: Szem­jon SznyitkcWSZkl) szovjet hegedűművész, tanítványa Kapás Géza, valamint Kocsis Albert Mindhárman ismerő, seink, játszottak már, nem is akárhogyan, a tanácsháza udvarán, vendégszereplésük ezúttal is különleges cseme­gét ígért. Szerencse a kellemetlen­ségbén: Sznyitüovszkljt el­kísérte Szegedre a győri szimfonikusok vezető kar­mestere, Jancsovics Antal, g minthogy nagyrészt ismert művekről volt szó, vállalta a beugrást •= megmentve a koncertet, melyre ráadásul zsúfolásig megtelt az udvar, Í rendkívüli volt az érdeklő­dés. Hasonlóképpen „ugrott be" a csembaló mellé Bőddé Féter, a kitűnő szegedi zon­goraművész, Cöhtlnuózni — így aztán formailag minden rendjén volt, s tulajdonkép­pen -művészileg" sem bo­rult föl egyetlen szám som. Ami önmagában véve ritka bravúr, hiszen karmesternek próba nélkül dirigálni egy műsort, amit más állított be, lényegében azt jelenti, hogy nemcsak diktálnia, de a szo­kásosnál érzékenyebben al­kalmazkodnia is kell. A tör­téntek okán ezért alig lehe­tett szó többről, mint figyel­mes kottaolvasásról (Jancso­vics ennek dacára a műsor nagy részét fejből vezette) — így is emlékezetes maradt a Vivaldi-négy eeverseny (Sznyitkovgzklj, Kocsis Ai­bert, Kapás Géza, Rákosi Géza szólóival, koncertmes­ter Laezkó Sándor), La»» Zoltán fuvolajátéka, Bach: h-moll szuiíjében, és termé­szetesen Sznyltkovszkij ha­tározott, markáns, stílus. tiszta hegedülése Mozart A­dur versenyművébert, Illetve Bach d-moll kettősversenyé­nek azon momentumai, ahol Kocsis Albert és Rákosi Gé­za kidolgozott együttes játé. kát élvezhettük. N. I. A szegedi dómszínpad hó­fehér lépcsősorán talpig fe­ketében jelenik meg Antigo­né—Hámori Ildikó. Alakja mintha hatalmas árnyékot vetne a játéktérre. Sejtelmes, sötét törvésvonalat a moz­díthatatlannak látszó rendre. Fekete ruhája egyszerre a keserűség és gyász jelzése, a kívülállóság hangsúlyozása, a tragédiát sejtető, tüntető gondolat színében is kiemelt megjelenítése. Antigonét nem a nőiesség oldaláról akarom megmutatni, a darab társadalmi Vonulata az érde­kes. Hogyan lehet az egyé­ni magatartást elfogadtatnia társadalommal. Antigoné hi­tét, humanizmusát, ember­szeretetét keresem, ezt tar­tom személyiségében a leg­fontosabbnak. Örülök ennek a szerepnek azért is, mert sok olyan színésszel látszha­tom együtt a szabadtérin, aktvei összeszoktam." — Vélekedik szerepéről, a fel­adatról Hámori Ildikó. 9 azt is elmondja, hogy a hatal­mas energiákkal létrehozott produkció mindössze három előadást ér meg — talán ép­pen ezért, és mert több ezer néző előtt kell színpadra lép­ni, nagyobb a művész fele­lőssége, Várakozása is, A festményen — Móra Fe­renc Múzeum Horváth Mi­hály utcai Képtárának kö­zépső szintjén — hófehér, fi­nom, rajzos redőzető ruhába öltöztette tragikus sorsú hős­nőjét Vlnkler László. A tisz­ta szándék, az őszinte hit, az igazságba vetett meggyőző­dés fejeződik kJ a festett An­tigoné tartásában, ruhájának villanó fehéreiben, lendülő feketéiben, amint szembenéz a megcsontosodott rend, a mozdíthatatlan hatalom kép­viselőjével, Kreónnal. Érdekes, izgalmas ket­tősség, Mert igaz a fekete­Antigoné is, igaz a fehér is. Hitelesítői a rendezői szán­dék tiszta értelmezése, a szí­nészi munkán átsütő alázat, a festői gondolat, érett mély­sége — a tehetség fekete­fehér pecsétje. ff Kísér Iszméné... Még nincs fél hét. Az el­ső főpróba 8-kor, jó másfél óra múlva kezdődik. A dóm­színpad alatti öltözőben Jani Ildikón már Iszméné Jelme­ze. A tükörből is a görög tragédia szereplője nézvlsz­sza rá. Jelmezének redőit sodrott kötelek hangsúlyoz­zák. fején bőrből készült, különös ékesség. — Furcsa érzés Iszméné jelmezébe bújni. Ez a sze­rep főiskolás korom óta kí­sér. Egyik vizsgafeladatom volt Antigoné és iszméné jelenete, később a televízió­ban egy irodalmi pódlum­músor kapcsán ismét talál­koztam vele, majd egy meg nem valósult produkció ren­dezője Iszméné megformáló­jaként megint rám gondolt. Most újból visszatért Sze­geden. — Hogyan fogadta a fel­kérést? — Nagyon örültem a fel­adatnak, Azért, mert újra találkozhattam azokkal a szí­nészekkel, akiket becsülök és szeretek; azért, mert Szine­tár Miklóssal már dolgoz­tam együtt, és erről a mun­káról szép emlékeket őrzök magamban. — Mint a Thália Színház tagja, gondolom, hosszabb a szezonja, mint más színház­belieknek. Hiszen évről év­re a tháliisok, Kazimir Ká­roly vezetésével, különös és eredeti produkciókat készí­tenek a K&rszínházban. De vannak-e szabadtéri élmé­nyei? — Még sosem játszottam szabad téren, ez az első ilyen jellegű feladatom. Annikor először kiálltam a színpad­ra. s fölfogtam ennek a tér­nek iszonyú méreteit, az el­ső reakcióm az ijedtség volt. Aztán a mikrofonnal baj­lódtam, nem hallottam visz­sza a saját hangomat, nem éreztem, nem tudtam fel­mérni a hangerőmet. Most már megbarátkoztam a kö­rülményekkel. — Gyakran láthatjuk tele­vízióban, filmen, hallhatjuk hangját a rádióban, és So­kat van színpadon a Tháliá­ban, Melyik feladat áll leg­közelebb egyéniségéhez? — Minden feladat más és más. A színházban a mű­helymunkát szeretem, a rend­szerességet, folyamatosságot, azt az utat. amikor a pró­bák folyamán megszületik az élőadás. A televízió az a mű­faj, mely leginkább népsze­rűsíti az embert, különüsen a sorozatfilmek tehetnek is­mertté, kedveltté egy-egy színészt. Nagyon közel áll hozzám a rádió, ahol olyan lehetőségeket is kapok, ame­lyeket alkatilag nem tudok színpadon megteremteni. S vonz a nagy játék: a han­gom az egyetlen eszköz, ez­zéi kell jellemekét formál­nom, eseményeket - érzékel­tetnem. Hámori Ildikó fekete-Antigonéja a dómszínpadon, fehér-Antigoné Vlnkler László festményén Mitől jó egy összekötő? és I Jani Ildikó — Hogyan érzi magát Sze­geden? — Kellemesen telnek nap­jaim. Számomra Szeged iga­zi nyári város. Édesanyám­mal régebben gyakran jár­tam itt, de mindig csak át­utazóban. A szabadtéri elő­adásai közül Shakespeare Rómeó és Júlia című drá­májára emlékszem, főiskolás évfolyamtársaim. Kalocsai Ml kló* és Kútvölgyi Erzsé­bet alakították a főszerepe­ket. Emlékezetemben a vá­rosnak egy-egy Jellegzetes pontja élt. Most a próbák előtt másfél nappal eljöttem Szegedre. És csak mentem, ntentem. szinte habzsolva jártam a várost, Így sem okozott csalódást.,, T. L. Búcsúzik a János vitéz Ezen a képen Kukorica Jánosi búcsúzik Iluskájától, ma, szombaton este viszont a János vitéz cimű produkció köszön el a nézőktől. A ta­valyról átmentett Kacsóh­daljáték ma este negyedszer kerül színre. A Vámos László rendezte nagy sikerű előadás főszerepeit Kovács József, Oszvald Marika, Békés Ita­la, Fsadon Andrea, Sukn Sándor, Gárday Gábor ala­kítja, Az emlékezetes díszlet és a jelmezek tervezője Koós Iván. Az eddigi három Jénós vitéz-előadást közel 19 ezer néző látta. A kérdés persze nemfut­baliposztra vonatkozik. Bár hasonlóság éppen — főleg a jó forma követelményeit il­letően — akad. — Tíz-tizenöt percet leszá­mítva végig'a színpadon va­gyunk, szövegünk nlnes túl sok. Mégis, a karvezető fel­adata egyáltalán nem olyan egyszerű, amilyennek lát­szik. Teljes koncentrációt kí­ván, néha hosszú percek tel­nek el anélkül, hogy meg kellene szólalnia, azután hír­telen máris beilleszkedni a darab menetében. Tehát egy pillanatra sem szabad való­jában kiesni a cselekmény áramköréből. A karvezető a görög tragédiákban nem „éles" karakter: a nép gon­dolatainak tolmácsolója, ha­tározottan és erőteljesen. — Gelley Kornél szerint hogyan lehet e szerep meg­formálója igazán „formá­ban"? — Ügy, ha tudjji — hogy' összekötő. És nem más. Ha tudja, hogy a darab nem ró­la szól, ő csak a főszereplők segítőtársa, és szinte kizáró­lag csak a hangjára építhet. Illusztrál, értelmez, tovább­lendít vele. A hanghordozás­ban, a hangvételben pedig benne kell lennie, hogy ezt az ókori tragédiát 1979-ben játsszuk, nem maszkban és nem kothurnusban, s így amennyire ez a hatalmas tér megengedi, a mai néző fülé­re apellálva. Vagyis úgy kell hangsúlyozni, intonálni, hogy se ágálónak, se kántálónak ne tűnjék. — Szokatlan az összekötői poszt? — Eléggé. Görög drámá­ban 1961-ben játszottam, de Az első karvezető; Gelley Koméi karvezetőt eddig sohasem. Azonfelül szabadtéri és sza­badtéri között is óriási a kü­lönbség. öt-hat éven át, „zsi­nórban" vendégszerepeltem Gyulán, de szinte Össze sem lehet hasonlítani Szegeddel. Nagyon kell vigyázni, hogy beszéd közben a nagyon ke­vés mozgást megszokva, ha kissé mégis helyet változta­tok, a mikrofonok szempont­jából holt térbe ne kerüljek, Karvezető-összekötőnek pe. dig, hangsúlyozom, mindene a hang. S ami ebből követ­kezik: a tudatos szerenfunk­ció. D. L. -ti f ' ' * k • Sdjgk. MWBK: f/Wm gfflHg \ JMWWNX' v ' jjfc Ú'nfZk HL VJB5H 4

Next

/
Thumbnails
Contents