Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-09 / 185. szám
Csütörtök, 1979. augusztus 9. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Muzsikáló Udvar a tanácsház udvarán ma este 8 órakor. A Szegedi Kamarazenekar hangversenye, vezényel Pál Tamás. Közreműködik Szemjon Sznyitkovszkij (Szovjetunió, hegedű), Kocsis Albert, Kapás Géza, Rákosi Géza (hegedű), valamint Lass Zoltán (fuvola). Műsoron: Bach, Mozart és Vivaldi művei. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület XXVI. Vándorgyűlése a Technika Házában. ünnepélyes megnyitó ma délelőtt fél Dórakor. Perez János Munkácsydijas ötvösművész kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, délelőtt fél 10 és este 8 óra között. Fotóklubok 15. Szegcdi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10-től 18 óráig. A szegedi műgyűjtők klubjának ötödik kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, naponta 10 és 18 óra között. Fábrl Judit keramikusművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 15-ig. Megtekinthető naponta 10 és 18 óra között. XX. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Szentirmai Zoltán szobrászművész tárlata a Közművelődési Palota kupolájában. 1978 legjobb plakátjai. Kiállítás a November 7. Művelődési Házban, augusztus 15-lg. Képek a Tiszáról. Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása a szőregi Tömörkény István Művelődési Házban, délután 3—7-ig. A Solar alkotócsoport fotókiállítása a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Hunok, avarok, magyarok; Luesgyfíjtemény: fipiilő Szeged: Kőolaj és földgáz; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- és kovácsmesterség 200 éve; Móra-emlékszoba; A szegedi várban „Tűzön vizén keresztfii él Szeged" — kiállítás a sze&cdi nagy árvíz 100 éves évfordulójára. Az örök Tisza. A Somogyi-könyvtár kiállítása a könyvtár olvasótermében. Megtekinthető naponta 10 és 19 óra között. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó u. 4.), megtekinthető délután 2 és 6 óra között. Fotószalon Tizenötödször adtak randevút a klubokba, körökbe, alkotócsoportokba tömörülő amatőr fotósok az idén Szegeden. A Bartók Béla Művelődési Központban a Fotóklubok 15. Szegedi Szalonján a benevezett 30 csoport közül tizenötnek láthatók a munkái — 89 szerző 150 képe. A mostani tárlat legfigyelemreméltóbb jelensége, hogy minden eddiginél pedánsabban jelentkeznek a közösségben végzett műhelymunka jegyei. A másik lényeges megállapítás az lehet, hogy a bemutatkozók zömében túl vannak azon, hogy a fényképezés technikai oldala kösse le erejüketfigyelmüket. Mind több kísérlet történik arra, hpgy gondolatok, gondolatsorok'vizuális megjelenítésére, közvetítésére és kifejezésére eszközként használják a fényképezés technika lehetőségeit. Sok munka bizonyság arra, hogy a fotózás mind tudatosabb alkotó tevékenységgé válik, amikor már az exponálás pillanata előtt világosan kiderül az alkotói szándék, az elmélyült közlésvágy, a belső motiváló tényező. Olyan vizuális közlésmóddá kezd nemesedni ez a viszonylag fiatal művészeti ág, mely a technikai eszköz és folyamat tudatos kézben tartásával magas szinten képes véleményt mondani korról, emberről. Figyelemre méltó, hogy több csoport, kör, klub tematikai válogatásában. a beküldött anyag valamilyen egységes szempontú összeállításában is vállalja a köPárbeszéd a monológról — és más műfajokról Három évvel ezelőtt nem volt nehéz megállapítani: a szabadtéri Tragédia-előadások történetében nem akadt még ilyen fiatal Lucifer; vonatkozott ez a szerepfelfogásra (hiszen Ádámot, aki ezúttal nem öregedett az egyes színekkel, szinte barátian, megértő társként, vele egy nyelvet beszélő kortársként vezette-kisérte útját), és a színész, Lukács Sándor életkoréra is. Pályafutása során először szerepelt akkor a Dóm téren. Mindjárt ilyen nagy, tehetséget- próbáló feladattal, akár most, Szinetár Mikjós irányításával. Egy Vígszínházbeli Szinetár-rendezésről beszélt három éve, a Johannáról; az Inkvizítor szerepét kapta ebben, a feladat meg. oldása a szegedi Lucifer kimunkálásához elői6kolát jelentett. — Vajon iskolázhatott-e a görög drámához? Az Antigo. né Hírmondójához? — Igen, az iskolában. Kizárólag főiskolán szerzett színészi tapasztalatalataim vannak a görög drámához, ismeretem annyival több a főiskolán elsajátítottaknál, amennyivel ezeket a szegedi szereplés előtt kötelességemnek tartottam kiegészíteni. Őszintén szólva: több a gondom ezzel az egyeílerf monológgal, mint a Luciferrel volt. Utólag döbbentem rá, tulajdonképpen mit vállaltam három éve, jószerivel aggodalom nélkül: nem vagyok biztos benne, hogy most lenne merszem Lucifert alakítani a szabadtérin ... — Az évekkel, tapasztalatokkal nő o színészi felelőssege? • — Igen. Hírmondóként sokkal Inkább figyelnem kell a tér méreteire, más sajátosságaira; tudatosabban kell megkeresnem, miként lehet eljuttatni a közönséghez, hogy ki ez az alak, kit és mit képvisel. Nem győzöm kutatni a formákat, amelyek az epizódszerep tartalmait a legmegfelelőbben közvetíthetik- . A Hírmondó civilben: Lukács Sándor — Nem a leghálásabb színészi feladat: „fölmondani" a nézőknek, ami előzőleg, előttük rejtve megtörtént. — Tényleg nem, eljátszani jóval egyszerűbb lenne. Talán a több játéklehetőség miatt tűnt könnyebbnek a Tragédiabeli nagy szerep. — Azért ezt is szívesen vállalta? És másik nyári szerepét. Gyulán? Nemeskürlhy István: Szép ének a gyulai vitézekről című darabja meglehetősen vegyes fogadtatásban részesült. Egyesek szerinti megbukott. — Azt kérdeni, miért vállaltam? Színházon kívüli szerepeimet általában megválogatom, a tévében például korántsem fogadok el minden ajánlatot. De nyáron szeretek is dolgozni, és kell is dolgoznom. Tapasztalatokat szerzek, töltekezem, és pénzt keresek. Egyébként ez a Kerecsényi kapitány a gyulai előadásban nem a kedvem ellen való figura, a darab legjobban megírt szerepe, határozott vonásokkal felruházott karakter. — Mindazonáltal a tavalyi Caligula helytartójáért amelyet Harag György rendezett Gyulán, gondolom, könnyebb szívvel vette fel a gázsit.. — Nyolc évet töltöttem a Vígszínházban, de az első igazi nagy feladatot és sikert a gyulai várszínháznak köszönhetem. Félreértés né essék, nincs bajom a színházammal. De Harag György kivételes ember, nagy művész, bámulatosan ért a színészhez, nagyon pontosan tudja, mit akar és hogyan érheti el. Sohasem felejteni el azt az egyedi hangulatot, alkotó légkört, amelyben tavaly Gyulán dolgozhattunk, mi, valamennyien, a sok helyről verbuvált, mégis egycélú közösséget alkotó színészek. Nem tudom szebben mondani: Harag bűvkörében teljesen felszabadultnak éreztük magunkat. — Pihenő következik a Hírmondó után, az új szezon előtt? — Félig-meddig. Tfz önálló estem lesz a Balaton partján. — A Hősök és antihősök? Ez az összeállítása készen van, a Korona-pódium műsorán szerepel, vidéken is bemutatta már, többek között Szegeden; nyilván engedi a nappali pihenést a Balatonon. Ügy tudom, a vígszínházi első bemutató is elkészült, már az előző évad végére. Tennessee Williams: Orfeusz alászáll című darabjával nyitnak, melyben főszerepet kapott, Ruttkay Eva oldalán. — Ez az első alkalom, amikor Ruttkay Eva partnere lehetek, tehát nekem kivételes jelentőségű ez a feladat. Ráadásul Ruszt József rendez vendégként, és ő azon kevesek közé tartozik, akiket különösen tisztelhetek. — Tévé- vagy filmszerepei? — Victorien Sardou: Váljunk el című játékának tévéfilmváltozatában főszerep, Horváth Adám hatrészes készülő Petö/i-Jilmjében pedig Kossuthot alakítom. Tévészereplésnek köszönhetek egy nagyszerű szlnkronfeladatot: a Császárlitogatás Napoleonját látva Várkonyi Gyula szinkronrendező arra kért, lennék egy tizenkétrészes, Napoleon szerelmei elmű BBC-produkcióban a császárt alakító egyik kiváló prooíc-színész „magyar hangja". Sulyok Erzsébet zösséget, a műhelyjelleget, az azonos véleményt. Így például a debreceni DOTE fotóklubjának tagjai fénykonstrukciókkal és anyagszerkezeti problémákkal foglalkoznak: a miskolci Diósgyőri Vasas Fotókör több tagja a mozgás, a lendület megragadására vállalkozott; a székesfehérvári Pintér Károly Fotóklub tagjai a balettművészet sokszínű világát választották közös témául; a szombathelyi megyei művelődési és ifjúsági központ fotóköre az újszerű gyermekfényképezésre ad példát, míg a Videoton József Attila Fotóköre döntő súllyal lírai tájábrázolásokat mutat be. A tárlat legfeltűnőbb jelensége a sorozatokban való gondolkodás. Ez lehet a gondolatok, érzések kibontásának filmszerű megfogalmazása, mint a Debreceni Fiatal Fotósok Stúdiója több tagjának ( Andics Árpád, Oláh Tibor, Szabó Antónia) képsorai, és Sipeki Gyula Deformálás a mozgás segítségévei című optikai kísérlete. A másik ilyen lehetőség a hagyományos fotóriport, amikor egy tematika körbejárásával, sokoldalú ábrázolásával igyekszik a fotós teljes világot alkotni. Ennek kimagasló darabjai Bahget Iskander Kohászok című sorozata. Cseri László Nevelőotthon című képsora és Szathmári Sándor lírai kikötői képei. A harmadik terület egy szociológiai aspektusból készített, az élet perifériáját lencsevégre kapó dokumentarista vonal, melynek erőteljes darabja Tamási Péter Menyegző és Fehérné Makó Kamilla Albérlet című sorozata. Több kísérlet történik a lendület, a mozgás ábrázolására, illetve a dinamizmus és a statikusság ellenpontjainak fotós rögzítésére. (Tamás József: Mozgás; Benkő Imre: Kendős tánc; Kovács József: Táncosnő; Kollár István: Eltávolodás; Juhász Miklós: Felvonulás-sorozata és Gyuris Ferenc sportfotói.) A tükörképek, a tükröztetés technikai lehetőségeit kihasználó munkákra példa Lukics Gyula Perspektívája, Gedeon Péter Lángfúvatókja és Juhász Miklós Álomtája. Hogy a fotózás nem csupán passzív tevékenység, nem pusztán a valóság jelenségeinek véletlenszerű megörökítése vagy tudatos kiválasztása, hanem sajátos építkezés, költött világ is lehet, arra is van példa szép számmal. A szürreális, látomásszerű és jelképteremtő fotók sorából kiemelésre érdemes Kazsuba Attila Történet a városomról című jelképes képe, Csonka Béla Anno 2000 cimű figyelmeztető montázs-látomása, Maraslkó Péter, dr. Tóth Pál, Harnóczy Ors, Kálmándi Ferenc, dr. Lajos László és Cbermáyer József szinte Felllni abszurd világát idéző munkál. A szokottnál kevesebb a portré (emlékezetes Tatár Tibor Carmel Jones, Bahget Iskander Diószegi Balázs festőművész, Baricz Katalin Menő cimű fotója, és a szombathelyiek gyerekportréi), szinte hiányzik az akt. és ritka a városkép. Ez részint a tematika átrétegeződését jelenti, a fotósok a felkínálkozó témákba nem belebotlanak, hanem keresik, kutatják. azokat a képi lehetőségeket, amelyek kifejezhetik szándékaikat, amelyeket megtölthetnek egyre tartalmasabb gondolatmuniciójukkal. Tandi Lajos Döntős Vámossy Éva külföldi és hazai sikerei Szép reményekre jogosító évad, s a karakterek után megkapott két nagy szerep (Mimi és A windsori víg nők Annája) sem lehetett elég Vámossy Évának, hogy pihenjen babérain, szusszanjon egyet a nyárra. Sőt. Az igazi 6trapa júniusra-júliusra jutott, ámbátor legkevésbé maga bánta: három fordulós nemzetközi énekverseny Szófiában és tíz előadás Budapesten, a Hiltonszálló dominikánus udvarán. A fiatal szegedi énekesnő üstökösként robbant az élvonalba. Négy esztendeje szerződtette á színház, s mindjárt a bemutatkozás (Cherubin Mozart Figarójából) sejtetni engedte, ő lesz a közeljövő divája. Tavaly novemberben egy pesti koncerten figyelt föl rá Huszár Klára rendező, s ajánlott szerződést Dittersdorf operáA Hilton-szálló udvari előadásán voltam a Najdenov profeszjának (La contadina fedele) 8ZOr dirigálta előadáson, koloratur-szoprán szerepére. Pászthy Júlia helyére, aki anyai örömök elé nézett. úgy érzem, szép sikerem volt. Nagyon tárgyilagos, hozzáértő közönséget ismertem Most, hogy túl van a fá- meg meg a bolgár operakedrasztó nyárévadon, felsza- velőkben. Olaszosan nyilvábadultan és érthető nagy nítanak tetszést vagy nemboldogsággal mesél élmé- tetszést, dübörögnek, branyeiről. vóznak, vagy halálos csend— A harminchárom éven ben fogadják a produkciót, aluli hivatásos énekeseknek ott ismeretlen a féllangyos kiírt nemzetközi szófiai ver- reagálás, ami nálunk sajsenyre a szegedi színház ja- nos megszokott. A döntővaslata, és két pesti selejte- sökkel. így velem is, rádiózó után neveztek be negyed- felvétel készült, tehát Szófia magammal. Magasra állítót- őrzi életem első önálló felták a mércét, zenetörténeti vételét. korok szerint választhattunk — A versenyről hazatérve áriákat, dalokat, természete- egyenesen a pesti ülőoróbéksen eredeti nyelven. Az első ra vezetett az utam. őszintén két forduló a Bulgária- szólva igen féltem a szerepszálló zsúfolt koncerthalljá. tői, de a szegediek már kőbán, a rádió és a televízió rábban biztattak, és a tanányilvánosságával, nagy pro- rom, Slnkó György alaposan paganda közepette zajlott le. fölkészített. Vééül is úgyérI-Iatvanketten indultunk, a zem, nem vallottam szémásodik menetre negyven- gyent. s boldog vagyok, hogy ketten maradtunk, végül ti- kitűnő partnerekkel. Tokody zenkilencen jutottunk a dön- Ilonával és Ötrös Csillával, tőbe, amit már a "Szófiai Horváth József fel. Vághelyl Operában rendeztek. Az el- Gáborral dolgozhattam ső fordulóban Desnina-áriát együtt. Miként a szófial énekeltem a Öosi fan énekverseny magyar kültuttéból, egy-egy Debussy, döttségében sem akármilyen illetve bolgár dalt, később énekesek mellett képvisel Pergolési Úrhatnám szolgáló- hettem a magyar énekkultú. jának Serpina-áriáját, a Ba- rát. Pltti Katalinnal. Serejazzók Madárdalát, valamint gélly Katalinnal és Németh Lucy áriáját Menotti A tele- Gáborral, fon című operájából. A dön- A hamarosan Induló új tőben húsz szerepből le- színházi évad további nagy hetett kettőt jelölni, ter- feladatokkal várja Vámossy mészetesen teljes operát, s a szófial társulattal adtuk elő, mintha vendégjátékról lenne szó. A zsürl választása alapján Cherubin Évát, aki bizonyíthatja tehetségét: Blonde a Szöktetés a szerájból című Mozart operában és Pillangókisasszonyban. N. I. Kísérletként, 15 iskolában Megkezdik a dramatikus nevelést Elkészült az iskolai dramatikus nevelés programtervezete. Részleteit, a tantervés óravázlatokat. a gyakorló pedagógusokkal együtt alakítja ki az Országos Pedagógiai Intézet és a Népművelési Intézet, lusait. Irányzatait, a drámai kifejező formákat. Amint a Népművelési Intézetben elmondták, a dramatikus játékoknak, a dramatikus nevelésnek nem az a célja, hogy a tanulók művészi készségeit fejlessze, Szeptemberben az ország még kevésbé, hogy előkéL5 általános iskolájában — szítse a színházművészeti főkísérletként — megkezdik a dramatikus nevelést. Az általános iskolai nevelés és oktatás terve szerint a VII. és VIII. osztályban, heteniskolára pályázókat, hanem az, hogy megkönnyítse az ismeretszerzést, a tanulást, a történelmi események, földrajzi, fizikai jelenségek kőként két órán dramatikus al- zötti összefüggések megértotójátékokat rendezhetnek tését, a sokoldalúan fejlett fakultatív tárgyként, vagy személyiség kialakítását. A szakmai tevékenységként. A megjelenítés, a Játék ugyantörténelem, az irodalom, a is fejleszti a kifejezőkészsényelv és más tantárgyak ok- get, kulturált magatartásra, tatásában csakúgy, mint az szép mozgásra és beszédre ifjúsági szervezetek, a sza- szoktatja a tanulókat, hozbadidő-beli tevékenységben zájárul ahhoz, hogy a fiatahasznosíthatják a dramatikus lok jobban beilleszkedjenek 3 nyilvánosság iskolákban rendszeresen meg- e őtt ls sát,ás' szorongás nélismertessék a színházművé- Ml fejezzék ki véleményüszetet, annak jellegzetes stl- ket.