Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-09 / 185. szám

Csütörtök, 1979. augusztus 9. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Muzsikáló Udvar a ta­nácsház udvarán ma este 8 órakor. A Szegedi Kama­razenekar hangversenye, ve­zényel Pál Tamás. Köz­reműködik Szemjon Sznyit­kovszkij (Szovjetunió, he­gedű), Kocsis Albert, Kapás Géza, Rákosi Géza (hege­dű), valamint Lass Zoltán (fuvola). Műsoron: Bach, Mozart és Vivaldi művei. A Magyar Elektrotechni­kai Egyesület XXVI. Ván­dorgyűlése a Technika Há­zában. ünnepélyes meg­nyitó ma délelőtt fél Dóra­kor. Perez János Munkácsy­dijas ötvösművész kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, délelőtt fél 10 és este 8 óra között. Fotóklubok 15. Szegcdi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10-től 18 órá­ig. A szegedi műgyűjtők klubjának ötödik kiállítása a Juhász Gyula Művelődé­si Központban, naponta 10 és 18 óra között. Fábrl Judit keramikus­művész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központ­ban, augusztus 15-ig. Meg­tekinthető naponta 10 és 18 óra között. XX. Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Kép­tárában. Szentirmai Zoltán szobrász­művész tárlata a Közműve­lődési Palota kupolájában. 1978 legjobb plakátjai. Kiállítás a November 7. Művelődési Házban, au­gusztus 15-lg. Képek a Tiszáról. Hor­váth Dezső és Gyenes Kál­mán fotókiállítása a szőre­gi Tömörkény István Mű­velődési Házban, délután 3—7-ig. A Solar alkotócsoport fo­tókiállítása a dorozsmai Pe­tőfi Sándor Művelődési Házban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Hunok, avarok, magyarok; Lues­gyfíjtemény: fipiilő Szeged: Kőolaj és földgáz; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- és ko­vácsmesterség 200 éve; Mó­ra-emlékszoba; A szegedi várban „Tűzön vizén ke­resztfii él Szeged" — kiál­lítás a sze&cdi nagy árvíz 100 éves évfordulójára. Az örök Tisza. A Somo­gyi-könyvtár kiállítása a könyvtár olvasótermében. Megtekinthető naponta 10 és 19 óra között. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vár­tó u. 4.), megtekinthető dél­után 2 és 6 óra között. Fotószalon Tizenötödször adtak rande­vút a klubokba, körökbe, al­kotócsoportokba tömörülő amatőr fotósok az idén Sze­geden. A Bartók Béla Mű­velődési Központban a Fo­tóklubok 15. Szegedi Szalon­ján a benevezett 30 csoport közül tizenötnek láthatók a munkái — 89 szerző 150 ké­pe. A mostani tárlat legfi­gyelemreméltóbb jelensége, hogy minden eddiginél pe­dánsabban jelentkeznek a közösségben végzett műhely­munka jegyei. A másik lé­nyeges megállapítás az le­het, hogy a bemutatkozók zömében túl vannak azon, hogy a fényképezés techni­kai oldala kösse le erejüket­figyelmüket. Mind több kí­sérlet történik arra, hpgy gondolatok, gondolatsorok'vi­zuális megjelenítésére, köz­vetítésére és kifejezésére esz­közként használják a fény­képezés technika lehetőségeit. Sok munka bizonyság arra, hogy a fotózás mind tudato­sabb alkotó tevékenységgé válik, amikor már az expo­nálás pillanata előtt világo­san kiderül az alkotói szán­dék, az elmélyült közlés­vágy, a belső motiváló té­nyező. Olyan vizuális közlés­móddá kezd nemesedni ez a viszonylag fiatal művészeti ág, mely a technikai eszköz és folyamat tudatos kézben tartásával magas szinten ké­pes véleményt mondani kor­ról, emberről. Figyelemre méltó, hogy több csoport, kör, klub te­matikai válogatásában. a beküldött anyag valamilyen egységes szempontú összeál­lításában is vállalja a kö­Párbeszéd a monológról — és más műfajokról Három évvel ezelőtt nem volt nehéz megállapítani: a szabadtéri Tragédia-előadá­sok történetében nem akadt még ilyen fiatal Lucifer; vo­natkozott ez a szerepfelfo­gásra (hiszen Ádámot, aki ezúttal nem öregedett az egyes színekkel, szinte ba­rátian, megértő társként, ve­le egy nyelvet beszélő kor­társként vezette-kisérte út­ját), és a színész, Lukács Sándor életkoréra is. Pálya­futása során először szere­pelt akkor a Dóm téren. Mindjárt ilyen nagy, tehet­séget- próbáló feladattal, akár most, Szinetár Mikjós irá­nyításával. Egy Vígszínház­beli Szinetár-rendezésről be­szélt három éve, a Johanná­ról; az Inkvizítor szerepét kapta ebben, a feladat meg. oldása a szegedi Lucifer ki­munkálásához elői6kolát je­lentett. — Vajon iskolázhatott-e a görög drámához? Az Antigo. né Hírmondójához? — Igen, az iskolában. Ki­zárólag főiskolán szerzett színészi tapasztalatalataim vannak a görög drámához, ismeretem annyival több a főiskolán elsajátítottaknál, amennyivel ezeket a szegedi szereplés előtt kötelességem­nek tartottam kiegészíteni. Őszintén szólva: több a gon­dom ezzel az egyeílerf mo­nológgal, mint a Luciferrel volt. Utólag döbbentem rá, tulajdonképpen mit vállal­tam három éve, jószerivel aggodalom nélkül: nem va­gyok biztos benne, hogy most lenne merszem Luci­fert alakítani a szabadté­rin ... — Az évekkel, tapasztala­tokkal nő o színészi felelős­sege? • — Igen. Hírmondóként sokkal Inkább figyelnem kell a tér méreteire, más sajá­tosságaira; tudatosabban kell megkeresnem, miként lehet eljuttatni a közönséghez, hogy ki ez az alak, kit és mit képvisel. Nem győzöm kutatni a formákat, amelyek az epizódszerep tartalmait a legmegfelelőbben közvetíthe­tik- . A Hírmondó civilben: Lukács Sándor — Nem a leghálásabb szí­nészi feladat: „fölmondani" a nézőknek, ami előzőleg, előttük rejtve megtörtént. — Tényleg nem, eljátszani jóval egyszerűbb lenne. Ta­lán a több játéklehetőség miatt tűnt könnyebbnek a Tragédiabeli nagy szerep. — Azért ezt is szívesen vállalta? És másik nyári szerepét. Gyulán? Nemes­kürlhy István: Szép ének a gyulai vitézekről című da­rabja meglehetősen vegyes fogadtatásban részesült. Egyesek szerinti megbukott. — Azt kérdeni, miért vál­laltam? Színházon kívüli szerepeimet általában meg­válogatom, a tévében példá­ul korántsem fogadok el minden ajánlatot. De nyá­ron szeretek is dolgozni, és kell is dolgoznom. Tapaszta­latokat szerzek, töltekezem, és pénzt keresek. Egyébként ez a Kerecsényi kapitány a gyulai előadásban nem a kedvem ellen való figura, a darab legjobban megírt sze­repe, határozott vonásokkal felruházott karakter. — Mindazonáltal a tavalyi Caligula helytartójáért ame­lyet Harag György rendezett Gyulán, gondolom, könnyebb szívvel vette fel a gázsit.. — Nyolc évet töltöttem a Vígszínházban, de az első igazi nagy feladatot és sikert a gyulai várszínháznak kö­szönhetem. Félreértés né es­sék, nincs bajom a színhá­zammal. De Harag György kivételes ember, nagy mű­vész, bámulatosan ért a szí­nészhez, nagyon pontosan tudja, mit akar és hogyan érheti el. Sohasem felejteni el azt az egyedi hangulatot, alkotó légkört, amelyben ta­valy Gyulán dolgozhattunk, mi, valamennyien, a sok helyről verbuvált, mégis egy­célú közösséget alkotó színé­szek. Nem tudom szebben mondani: Harag bűvkörében teljesen felszabadultnak éreztük magunkat. — Pihenő következik a Hírmondó után, az új szezon előtt? — Félig-meddig. Tfz ön­álló estem lesz a Balaton partján. — A Hősök és antihősök? Ez az összeállítása készen van, a Korona-pódium mű­során szerepel, vidéken is bemutatta már, többek kö­zött Szegeden; nyilván enge­di a nappali pihenést a Ba­latonon. Ügy tudom, a víg­színházi első bemutató is elkészült, már az előző évad végére. Tennessee Williams: Orfeusz alászáll című darab­jával nyitnak, melyben fő­szerepet kapott, Ruttkay Eva oldalán. — Ez az első alkalom, amikor Ruttkay Eva partne­re lehetek, tehát nekem ki­vételes jelentőségű ez a fel­adat. Ráadásul Ruszt József rendez vendégként, és ő azon kevesek közé tartozik, aki­ket különösen tisztelhetek. — Tévé- vagy filmszere­pei? — Victorien Sardou: Vál­junk el című játékának té­véfilmváltozatában főszerep, Horváth Adám hatrészes ké­szülő Petö/i-Jilmjében pedig Kossuthot alakítom. Tévé­szereplésnek köszönhetek egy nagyszerű szlnkronfel­adatot: a Császárlitogatás Napoleonját látva Várkonyi Gyula szinkronrendező arra kért, lennék egy tizenkétré­szes, Napoleon szerelmei el­mű BBC-produkcióban a császárt alakító egyik kiváló prooíc-színész „magyar hang­ja". Sulyok Erzsébet zösséget, a műhelyjelleget, az azonos véleményt. Így például a debreceni DOTE fotóklubjának tagjai fény­konstrukciókkal és anyag­szerkezeti problémákkal fog­lalkoznak: a miskolci Diós­győri Vasas Fotókör több tagja a mozgás, a lendület megragadására vállalkozott; a székesfehérvári Pintér Ká­roly Fotóklub tagjai a ba­lettművészet sokszínű vilá­gát választották közös té­mául; a szombathelyi me­gyei művelődési és ifjúsági központ fotóköre az újszerű gyermekfényképezésre ad példát, míg a Videoton Jó­zsef Attila Fotóköre döntő súllyal lírai tájábrázolásokat mutat be. A tárlat legfeltűnőbb je­lensége a sorozatokban való gondolkodás. Ez lehet a gon­dolatok, érzések kibontásá­nak filmszerű megfogalma­zása, mint a Debreceni Fia­tal Fotósok Stúdiója több tagjának ( Andics Árpád, Oláh Tibor, Szabó Antónia) képsorai, és Sipeki Gyula Deformálás a mozgás segít­ségévei című optikai kísér­lete. A másik ilyen lehető­ség a hagyományos fotóri­port, amikor egy tematika körbejárásával, sokoldalú ábrázolásával igyekszik a fo­tós teljes világot alkotni. Ennek kimagasló darabjai Bahget Iskander Kohászok című sorozata. Cseri László Nevelőotthon című képsora és Szathmári Sándor lírai kikötői képei. A harmadik terület egy szociológiai as­pektusból készített, az élet perifériáját lencsevégre ka­pó dokumentarista vonal, melynek erőteljes darabja Tamási Péter Menyegző és Fehérné Makó Kamilla Al­bérlet című sorozata. Több kísérlet történik a lendület, a mozgás ábrázolá­sára, illetve a dinamizmus és a statikusság ellenpont­jainak fotós rögzítésére. (Ta­más József: Mozgás; Benkő Imre: Kendős tánc; Kovács József: Táncosnő; Kollár Ist­ván: Eltávolodás; Juhász Miklós: Felvonulás-sorozata és Gyuris Ferenc sportfotói.) A tükörképek, a tükröztetés technikai lehetőségeit kihasz­náló munkákra példa Lukics Gyula Perspektívája, Gedeon Péter Lángfúvatókja és Ju­hász Miklós Álomtája. Hogy a fotózás nem csu­pán passzív tevékenység, nem pusztán a valóság je­lenségeinek véletlenszerű megörökítése vagy tudatos kiválasztása, hanem sajátos építkezés, költött világ is le­het, arra is van példa szép számmal. A szürreális, láto­másszerű és jelképteremtő fotók sorából kiemelésre ér­demes Kazsuba Attila Tör­ténet a városomról című jel­képes képe, Csonka Béla An­no 2000 cimű figyelmeztető montázs-látomása, Maraslkó Péter, dr. Tóth Pál, Harnó­czy Ors, Kálmándi Ferenc, dr. Lajos László és Cber­máyer József szinte Felllni abszurd világát idéző mun­kál. A szokottnál kevesebb a portré (emlékezetes Tatár Tibor Carmel Jones, Bahget Iskander Diószegi Balázs fes­tőművész, Baricz Katalin Menő cimű fotója, és a szom­bathelyiek gyerekportréi), szinte hiányzik az akt. és rit­ka a városkép. Ez részint a tematika átrétegeződését je­lenti, a fotósok a felkínál­kozó témákba nem belebot­lanak, hanem keresik, ku­tatják. azokat a képi lehető­ségeket, amelyek kifejezhe­tik szándékaikat, amelyeket megtölthetnek egyre tartal­masabb gondolatmuniciójuk­kal. Tandi Lajos Döntős Vámossy Éva külföldi és hazai sikerei Szép reményekre jogosító évad, s a karakterek után megkapott két nagy szerep (Mimi és A windsori víg nők Annája) sem lehetett elég Vámossy Évának, hogy pi­henjen babérain, szusszan­jon egyet a nyárra. Sőt. Az igazi 6trapa júniusra-július­ra jutott, ámbátor legkevés­bé maga bánta: három for­dulós nemzetközi énekver­seny Szófiában és tíz elő­adás Budapesten, a Hilton­szálló dominikánus udvarán. A fiatal szegedi énekesnő üstökösként robbant az él­vonalba. Négy esztendeje szerződtette á színház, s mindjárt a bemutatkozás (Cherubin Mozart Figarójá­ból) sejtetni engedte, ő lesz a közeljövő divája. Tavaly novemberben egy pesti kon­certen figyelt föl rá Huszár Klára rendező, s ajánlott szerződést Dittersdorf operá­A Hilton-szálló udvari előadásán voltam a Najdenov profesz­jának (La contadina fedele) 8ZOr dirigálta előadáson, koloratur-szoprán szerepére. Pászthy Júlia helyére, aki anyai örömök elé nézett. úgy érzem, szép sikerem volt. Nagyon tárgyilagos, hozzá­értő közönséget ismertem Most, hogy túl van a fá- meg meg a bolgár operaked­rasztó nyárévadon, felsza- velőkben. Olaszosan nyilvá­badultan és érthető nagy nítanak tetszést vagy nem­boldogsággal mesél élmé- tetszést, dübörögnek, bra­nyeiről. vóznak, vagy halálos csend­— A harminchárom éven ben fogadják a produkciót, aluli hivatásos énekeseknek ott ismeretlen a féllangyos kiírt nemzetközi szófiai ver- reagálás, ami nálunk saj­senyre a szegedi színház ja- nos megszokott. A döntő­vaslata, és két pesti selejte- sökkel. így velem is, rádió­zó után neveztek be negyed- felvétel készült, tehát Szófia magammal. Magasra állítót- őrzi életem első önálló fel­ták a mércét, zenetörténeti vételét. korok szerint választhattunk — A versenyről hazatérve áriákat, dalokat, természete- egyenesen a pesti ülőoróbék­sen eredeti nyelven. Az első ra vezetett az utam. őszintén két forduló a Bulgária- szólva igen féltem a szerep­szálló zsúfolt koncerthalljá. tői, de a szegediek már kő­bán, a rádió és a televízió rábban biztattak, és a taná­nyilvánosságával, nagy pro- rom, Slnkó György alaposan paganda közepette zajlott le. fölkészített. Vééül is úgyér­I-Iatvanketten indultunk, a zem, nem vallottam szé­második menetre negyven- gyent. s boldog vagyok, hogy ketten maradtunk, végül ti- kitűnő partnerekkel. Tokody zenkilencen jutottunk a dön- Ilonával és Ötrös Csillával, tőbe, amit már a "Szófiai Horváth József fel. Vághelyl Operában rendeztek. Az el- Gáborral dolgozhattam ső fordulóban Desnina-áriát együtt. Miként a szófial énekeltem a Öosi fan énekverseny magyar kül­tuttéból, egy-egy Debussy, döttségében sem akármilyen illetve bolgár dalt, később énekesek mellett képvisel ­Pergolési Úrhatnám szolgáló- hettem a magyar énekkultú. jának Serpina-áriáját, a Ba- rát. Pltti Katalinnal. Sere­jazzók Madárdalát, valamint gélly Katalinnal és Németh Lucy áriáját Menotti A tele- Gáborral, fon című operájából. A dön- A hamarosan Induló új tőben húsz szerepből le- színházi évad további nagy hetett kettőt jelölni, ter- feladatokkal várja Vámossy mészetesen teljes operát, s a szófial társulattal ad­tuk elő, mintha vendég­játékról lenne szó. A zsürl választása alapján Cherubin Évát, aki bizonyíthatja te­hetségét: Blonde a Szöktetés a szerájból című Mozart ope­rában és Pillangókisasszony­ban. N. I. Kísérletként, 15 iskolában Megkezdik a dramatikus nevelést Elkészült az iskolai dra­matikus nevelés programter­vezete. Részleteit, a tanterv­és óravázlatokat. a gyakor­ló pedagógusokkal együtt alakítja ki az Országos Pe­dagógiai Intézet és a Nép­művelési Intézet, lusait. Irányzatait, a drámai kifejező formákat. Amint a Népművelési In­tézetben elmondták, a dra­matikus játékoknak, a dra­matikus nevelésnek nem az a célja, hogy a tanulók mű­vészi készségeit fejlessze, Szeptemberben az ország még kevésbé, hogy előké­L5 általános iskolájában — szítse a színházművészeti fő­kísérletként — megkezdik a dramatikus nevelést. Az ál­talános iskolai nevelés és oktatás terve szerint a VII. és VIII. osztályban, heten­iskolára pályázókat, hanem az, hogy megkönnyítse az ismeretszerzést, a tanulást, a történelmi események, föld­rajzi, fizikai jelenségek kő­ként két órán dramatikus al- zötti összefüggések megér­totójátékokat rendezhetnek tését, a sokoldalúan fejlett fakultatív tárgyként, vagy személyiség kialakítását. A szakmai tevékenységként. A megjelenítés, a Játék ugyan­történelem, az irodalom, a is fejleszti a kifejezőkészsé­nyelv és más tantárgyak ok- get, kulturált magatartásra, tatásában csakúgy, mint az szép mozgásra és beszédre ifjúsági szervezetek, a sza- szoktatja a tanulókat, hoz­badidő-beli tevékenységben zájárul ahhoz, hogy a fiata­hasznosíthatják a dramatikus lok jobban beilleszkedjenek 3 nyilvánosság iskolákban rendszeresen meg- e őtt ls sát,ás' szorongás nél­ismertessék a színházművé- Ml fejezzék ki véleményü­szetet, annak jellegzetes stl- ket.

Next

/
Thumbnails
Contents