Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-04 / 181. szám

8 I Szombat, 1979. augusztus 4. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Kacsóh Pongrác: János vitéz. Előadás a Dóm tcreu, este 8 órakor. Perez János Munkácsy­díjas ötvösművész kiállítá­sa a Gulácsy Lajos Terem­ben. Ünnepélyes megnyitó ma délben 1 órakor. A szegedi műgyűjtők klubjának ötödik kiállítása a Juhász Gyula Művelődé­si Központban. A tárlatot ma délben 5 órakor dr. Császtvay István, a Ma­gyar Hírlap kulturális ro­vatának vezetője nyitja meg. Megtekinthető napon­ta 10 és 18 óra között. VIII. Művelődésclméleti nyári egyetem. Előadások 9 órától a Biológiai Köz­pontban. Fábrl Judit kerámikus­művész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Köz­pontban augusztus 15-ig. Megtekinthető naponta 10 és 18 óra között. XX. Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Múzéum Horváh Mihály utcai Kép­tárában. Szentirmai Zoltán szob­rászművész tárlata a Köz­művelődési Palota kupolá­jában. 1978 legjobb plakátjai. Kiállítás a November 7. Művelődési Házban, au­gusztus 15-ig. Képek a Tiszáról. Hor­váth Dezső és Gyenes Kál­mán totókiállítása a tápéi Juhász Gyula Művelődési Házban, augusztus 9-ig. A Solar alkotócsoport fo­tókiállíása a dorozsmai Pe­tőfi Sándor Művelődési Ház­ban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiálliásai: Hunok, avarok, magyarok; Lucs­gyűjemény; Épülő Szeged; Kőolaj és földgáz; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- és ko­vácsmesterség 200 éve;Mó­ra-emlékszoba; A szegedi várban „Tűzön-vízen ke­resztül él Szeged" — kiállí­tás a szegedi nagy árvíz 100 éves évfordulójára. Az örök Tisza. A Somo­gyi-könyvtár kiállítása a könyvtár olvasótermében. Megtekinthető naponta 10 és 19 óra között. Ifj. Lcle József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó u. 4.), megtekinthető dél­után 2 és 6 óra között. Az értelem totalitása — Mit jelent Hegedűs D. Gézának a görög színház ui­lága? — Sokszor elmondtuk, le­írtuk már: a mi kultúránk­nak, a legtágabb értelemben vett európai kultúrának gyö­kerei az ókori görög univer­zumban keresendőek. Mégis mintha egyre jobban hanya­golnánk, főleg, ami az okta­tást illeti. A keleti kultúrák talán még ennél is jobban kimaradnak, pedig roppant érdekes felfedezéseket kínál­nak. Most olvasom Vekerdi László könyvét a régi japán színjátszás hogyanjáról­mikéntjéről. Olyan informá­ciókat nyújt, amelyek Szta­nyiszlavszkijig, Brechtig éí még tovább rímelnek a 20. századi színészetre. S mivel többé-kevésbé csak sejtjük, milyen is lehetett a maga teljes valóságában a görög színház, a japán no-színját­szás főbb jellemzőiben igen figyelemre méltó egyezéseket találhatunk, főleg a maszkok funkcióiban és a színjáték stílusában. Szerintem a mai világban fennáll a túlzott, negatív előjelű „elintellek­tualizálódás" veszélye. A színészi munka tükrözés­természetében egyáltalán nem biztos, hogy a legfonto­sabb kifejezési eszköz csakis és kizárólag a szó lenne. Alkalmasint sokkal többet adhatnak gazdagon kimun­Művelődéselméleti egyetem Ahogy a hallgatók látják A művelődéselméleti nyá­ri egyetemen az elméleti alapvetésként szolgáló, átfo­gó témák, az értelmiség szo­ciológiai jellemzőinek, társa­dalmi szerepének elemzése után a hallgatóság az egyes értelmiségi rétegek helyzeté­vel és jellemzőivel ismerke­dett meg. Tegnap, pénteken délelőtt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára Csongrád megye értelmisége címmel tartott előadást. Ugyancsak tegnap hangzott el Bánlaky Pál és Varga Csaba (az Azon túl ott a tág világ című könyvsláger szer­sői) előadása a vidékiség tü­neteiről és a művelődési kö­zösségekről; részvételükkel vitát rendeztek az értelmi­ség élet- és szemléletmódjá­ról. A nyári egyetemen ma tartják az utolsó előadáso­kat; a hallgatóságnak tehát már kialakulhatott a véle­ménye a tematikáról, a prog­ram színvonaláról és hasz­náról. Erről kérdeztük kette­jüket: Wesselényi Mária, a mis­kolci Rónai Sándor Művelő­dési Központ előadója: — Ez a harmadik szegedi nyári egyetem, amelyet vé­gighallgattam. Legszíveseb­ben a négy évvel ezelőtti előadássorozatra gondolok vissza, amelyen az ízlés kér­déseiről volt szó. Akkor szi­gorú tartalmi-logikai rend­ben követték egymást a té­mák, most ez hiányzik. Pon­tosabban: egyetlen láncsze­met keresek hiába, pedig ne­kem ez lenne a munkámhoz a legfontosabb. Kevés szó esett itt arról, hogy mi az egyes értelmiségi rétegek egymástól megkülönböztet­hető szerepe a közművelő­désben illetve mit várha­tunk, miféie feladatokat kel­lene vállalniuk. Erre persze magam is válaszolhatnám: megismerve az orvosok, mű­szakiak, jogászok stb. hely­zetét, jellemzőit, találjam ki magam, a népművelő, ho­gyan legyenek segítségemre a köz -művelésében. Mind­azonáltal úgy érze.m, kicsit furcsán látjuk ezt a viszonyt. A népművelő a mai gyakor­Wesselényi Mária lat szerint úgyszólván kö­nyörög, de legalábbis kéli a szakembereket, mindazokat, akik valamihez értenek, hogy segítsenek; Pedig, ha meg­gondolom, ők köszönhetnék meg nekem, aki szintén ér­telmiséginek tartom magam, hogy olyan tevékenységekhez segítem őket, amelyek az ér­telmiségi lét jellemzői, felté­telei. — Nézetem szerint a nyári egyetem, mint a művelődés­sel foglalkozók fóruma na­gyon hasznos, hiszen alkal­mat teremt nekünk, hogy ta­lálkozhassunk egymással. Az értelmiségi életmódhoz is hozzátartozik, hogy a saját szűk köreinken kívülre is pillanthassunk, tájékozottak és nyitottak maradhassunk. Fenyvesi Ferenc, a veszp­rémi Dimitrov Művelődési Központ igazgatóhelyettese: — Nekem hiányzott egy téma. Magyarországon az agrárértelmiségnek sokféle, a többi értelmiségi rétegtől el­térő jellemzője van, a hely­zete is sajátos. Veszprém me­gyében sok a kisközség, ame­lyekben — a körzetesítések miatt — manapság jóformán csak agrárértelmiségiek él­nek, vagyis nekik kellene át­vállalni az összes értelmisé­gi funkciókat. Ez kívül esett a nyári egyet^n előadóinak érdeklődésén. — A szervezők tiszteletet érdemelnek azért, mert ép­pen idejében találtak rá erre Fenyvesi Ferenc a témakörre. Hat évvel ez­előtt, amikor elkészült a művelődési központunk, ér­telmiségi' klubot is alakítot­tunk. Nem sokáig működött. Ma, 1979-ben égetően szük­séges, hogy arról beszéljünk: aktivizálódjon az értelmiség, vállaljon az eddigieknél jó­val többet a közművelődés­ben. Minél többen, tehát az extenzív fejlődésre is szük­ség van, de még inkább az intenzitás növelésére, vagyis: adott témáról az adja tovább az ismereteit, aki a legjob­ban ért hozzá. Az idei elő­adássorozat kapcsán egy személyes élményemről is szeretnék beszélni: úgy érzé­keltem, hogy az előadók a hallgatóságot mint értelmi­ségieket késztették önvizsgá­latra. Én például Huszár Ti­bort hallgatva arra gondol­tam, vajon a saját életemet sikerül-e értelmiségi módra élni, a munkámban megte­szem-e, amit felelős gondol­kodású értelmiséginek meg kell tennie? A nyári egye­temnek ebben a felrázó ha­tásában látom egyik legfőbb értékét; abban, hogy a szel­lem embereinek felelősségé­re apellálva itt többen elítél­ték a befelé fordulást, a nya­valygást, mint értelmiségi attitűdöt; értékelték a prob­lémaérzékenységet. .annak a magatartását, aki energiáit a cselekvésre fordítja. Sulyok Erzsébet ILiimon: Hegedűs D. Gcza kált gesztusok, érzelmileg te­lített mozdulatok. Ilyen eszköz-kiteljesedést jelentett a japán színház — közvetítő­ként — a számomra legelső alapkövetelménynek számító görög után. A totális szín­játszást kell a klasszikusnak tekintenünk, amely napjain­kig ezzel a keleti közvetítés­sel jutott el, ám a mának is valahogyan így kell szólni. Szinetár Miklós ötlete — az Antigonéba visszahozott ének — szintén e célt szolgálja. Kell még hangsúlyoznom, mennyire kötődöm színházi és olvasmányélmények után is a görög színházhoz? — Örök emberi alapképle­tek, örök morális konfliktu­sok állnak a görög tragédiák középpontjában. Az Antigoné Haimónja hogyan illeszkedik a megformáló színész világ­képébe? — Az európai klasszikus színjátszás kiemelkedő da­rabjainak hagyományai van­nak a Dóm téren. A görög tragédiáknak igazi közege mindig is a szabad tér volt, tudjuk. Ahol még hétezernél is többen élvezhették az elő­adásokat ... Haimón tipiku­san hellén lelkületű figura, a darab legtisztábban látó •alakja, mondhatni, szinte „reálpolitikús". Érzelmi kö­töttségei Antigonéhoz is, ap­jához Is nyilvánvalóak — a mérleg nyelve ő voltaképpen, egy pohton túl rajta fordul­hat (na) meg minden. Meg­próbál egyfajta egyensúlyt teremteni. Olvan intellektuá­lis gondolkodó, aki mindig és mindenekfölött az ész, az értelem totalitására apellál. Döntő mondata, amit Kreón szavaira — „ki más az úr az államon, ha nem magam?" — válaszol: „nem állam az, mely egy ember tulajdona." Lényének legmélyén pedig ama mondatának tartalma, amelyben apjának arról be­szél, hogy az értelemnél fé­nyesebb javat nem adtak eddig földieknek égiek. Azt hiszem, az ókori görög lélek rendkívüli fejlettségű társa­dalmi tudata szólal meg Hai­mónban, az erkölcsi érzék és a demokratizmus ösztönös harmóniája — Néhány nap múlva pre­mier ... — Nagyszerű gárda jött össze a bemutatóra. Ha si­kerül „elkapni" azt az Anti­gonéban eredendően meglevő magasfeszültségi intenzitást, ami a görög tragédiák szer­ves része, akkor ettől az ál­landó tűztől komoly hatást várhatunk. Az ember társa­dalmi létének olyan gyönyö­rű megnyilvánulási formái kerülnek itt a próbák alatt elénk, melyek garanciákat kell hogy jelentsenek a kö­zös munka minőségéhez. Domonkos László Országos dinnye verseny A hevesi Rákóczi Termelő­szövetkezet nyolc különböző fajtájú görögdinnyéje nyerte a Kertészeti Egyetem díját, az egyetemen pénteken, teg­nap rendezett országos diny­nyeversenyen. A vetélkedőre 87 mezőgazdasági üzem, ÁFÉSZ, kertbarátkör és egyé­ni termelő nevezett, s közü­lük a szakmai zsűri össze­sen tízet jutalmazott. A jó görögdinnyével szem­ben támasztott követelmény: vékony héj, vérpiros hús, ap­ró mag, viszonylag kis mé- ' ret — ez utóbbi azért, hogy elférjen a családi hűtőszek­rényben. A sárgadinnyénél a jó íz mellett a szállításnál törődést tűrő fajták élvez­nek elsőbbséget. Mindezeket a tulajdonságokat és a ter­mésátlagokat vette figyelem­be a héttagú szakmai zsűri a legkiválóbb dinnyék kö­zötti sorrend eldöntésénél. A verseny alkalmával szakmai tanácskozásra is sor került. (MTI) Rendelkezések az elektromos fűtésről és a közvilágítás időszakos csökkentéséről A villamos energia takaré- kézhez vételétől számított — kosabb felhasználását szol- 15 napon belül hitelesen tá­gálja több új jogszabály, jékoztatni az áramszolgálta­amelyet más tárcákkal és tót a rendelkezés szerint főhatóságokkal egyetértésben érintett hőfejlesztő készülé­a nehézipari miniszter adott keikről és azok vezérléséről, kJ, illetve hálózatra kapcsolásá­" . ., . r.ak módjáról. Az egyik Intézkedés az A rendeiet részletesen fel­elektromos fűtést szabályoz- soroija azokat az eseteket, za. A jogszabály kimondja, ameiyekben a tervezőknek, hogy csak abban az esetben fogyasztóknak villamosener­szabad a helyiségeket villa- gia_feihasználási engedélyt mos energiával fűteni, ha az kell kérniük az Állami­adott helyen nincs és gaz- Energetikai és Energiabiz­dasagosan nem is létesíthető tonságtechnikai Felügyelet­más fűtési megoldás az elő- től Egyebek között a tizen­írt hőmérséklet elérésére. két vagy annál több lakásos Ez alol_ mentesülnek a már lakóházban, egyéb epületek­meglevő lakások, egyéb ben az elektromos helyiség­meglevő épületek, helyisé- fűtés és légkondicionálás gek, abban az esetben ha céljára szükséges villamos más energiahordozóval mű- energia használatára enge­kodő futesi rendszer létesi- délyt kell Kérni. Korábban téséhez visszaállításához ezt nem kötötték eogedély­nagyobb arányú építési hely s a régi épületben most munka, uj kémény építése, sem kötelezik erre a fő­fal- vagy födémáttörés stb. gyasztót. de nyilvántartásba­— lenne szükséges. Ameny- véte] miatt szeptember 30-ig nyiben a meglevő épületben be kell jelenteniük ezeket a muszam okokbol csak villa- készülékeket az energiafelü­mosenergia-felhasználasaval gyeletnek oldható meg az állandó tar­tózkodásra szolgáló helyiség Az elektromos energia ta­fűtése akkor elsősorban karékos felhasználása érde­elektromos hőtároló káiyhá- kében új rendeletben írta ról kell gondoskodni. Üj ek5 a miniszter a közvilágí­épületben elektromos alap- tás, a kirakat- és reklám­fűtésre kizárólag villamos világítás időszakos csökken­hőtároló kályha tervezhető tését. Eszerint az úgyneve­és felszereléséhez engedély zett íéléjjeles kapcsolásra sem szükséges. Ha viszont a alkalmas közvilágítási be­régi vagy az új helyiségben rendezésekben 0 óra helyett hőtároló kályha helyett bár- már 22 órakor kikapcsolják mely ok miatt más elektro- az egyik fényforrást, tehát mos fűtőberendezés szüksé- a két égő közül csak az ges, akkor arra engedélyt e«ylk marad égve. Ezután kell Kérni az Állami Ener- már a korszerűsítésnél, s új getikai és Energiabiztonság- közvilágítási hálózat létre­technikai Felügyelettől hozásánál — amennyiben a Üj intézkedés, hogv az 1,5 szabványok lehetővé teszik kilowatnál nagyobb elektro- — meg kell teremteni a fél­mos helyiségfűtő készüléket éjjeles kapcsolás lehetősé­csak a villamosenergia-fel- Seit- A közbiztonság és a használás! csúcson kívüli közlekedésbiztonság követei­időszakban szabad bekap- ményeit kielégítő mértékben csolni. Abban az esetben is, kel1 csökkenteni a közvilá­ha a készülék kisebb foko- gítást azokon az üdúlőterüle­zatokban is kapcsolható. Az tekén, amelyeket az idényen alsó határ eddig 2 kilowatt kívül — általában október volt. (E helységfűtő készü- !5. és április 15-e között — lékekhez tartoznak a villa- jelentősen csökken a közúti mosfűtésűre átalakított cse- forgalom. répkáiyhák és a hőtároló A kirakatok megvilágítási kályha futőberendezese is, szintjét az üzlet zárásával ha teljesítménye meghalad- egyidőben, de legkésőbb 20 ja a jelzett határt Ez az órakor felére, 22 órakor pe­előiras nem vonatkozik a dig a köz- és vagyonbizton­rendelet hatálybalépésekor sági követelményeket klelé­már üzembe he yezett hő- gítő mértékűre kell csökken­fejlesztő készülékekre, ki- tenI> Tehát csak biztonsági véve, ha azok íelszere ése világításról kell gondoskod­ás uzemeltetese szabálytalan. ni- A kirakatok tulajdonosai. Az áramszolgáltató jogosult kezelői, a világításmérsék­arra, hogy a csúcsidei ter- lés műszaki feltételeit köte­helés csökkentése érdekében lesek legalább 6 hónapon felmérje a már üzemben le- . . , . vő hótárolókályhákat. az 50 belül megteremteni. A ren­literesnél nagyobb villamos delet foglalkozik a reklám­vízmelegítő berendezéseket világítással is. Eszerint a és a másfél kilowattosnál fényreklámot a íéléjjeles nagyobb helyiségfűtő készü- közvilágítással egyszerre, te­lékeket, s ennek alapján a hát 22 órakor kell ktkap­csúcsterhelésen kívüli fo- csolni. Nem minősülnek gyasztás céljából idő-prog- azonban fényreklámoknak a ramkapcsolót szereijen fel tájékozató jellegű világító és elvégezze a vezetékháló- feliratok, ennélfogva az or­zat szükséges átalakítását. A vosi rendelő, a gyógyszer­készülékek tulajdonosai kö- tárak, a pályaudvarok, stb. telesek a rendelkezésükre világító feliratai egész éj­bocsátott űrlapon — annakjel égve maradnak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents