Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-04 / 181. szám

A Z MSZMP SZEGED VÁ RO SI BIZ OTT SÁG Á N A K LA f / fii í. K\a W VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! 69. évfoJyai 181. szám 1979. augusztus 4., szombat Ara: 1,20 forint Fölajánlások a párt XII. kingresszusa és hazánk fölszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére Vállalati kollektívák a minőség javitásáértr a tartalékok feltárásáért, a takarékos gazdálkodásért Vállalatok egész sorától érkezett bír arról, hogy a Központ] Bizottság június 29-i Határozatának ismeretében szocialista brigádok, munkáskollektívák határozták el: a párt XII. kongresszusa és hazánk (elszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére . újabb felajánlásokat tesznek, illetve kiegészítik korábbi vállalásaikat. A kongresszusi versenyben a minőség javítását, a tartalékok feltárását, az ésszerű takarékosság kibontakoztatását tűzik ki célul, hogy ezzel is hozzájáruljanak a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Borsodi Szénbányák A Borsodi Szénbányák brigádjai azzal kívánják segíteni az ország energiamérlegének javítását, hogy idei tervükön felül 115 ezer tonna szenet termelnek, elsősorban a nagyobb fűtőértékű fajtákból. Ezért a munkaerőt úgy csoportosítják át, hogy több brigád jusson a nagy termelékenységű és egyben jobb minőségű szenet szolgáltató munkahelyekre. — Ugyanakkor — mivel a termelés növelése az előkészített széntermelőhelyek gyorsabb kimerülésével jár — azt is vállalták, hogy gyorsítják az újabb munkahelyek előkészítését, összesen 69 kilométernyi vágatot, vagyis fold alatti folyosót készítenek el a közelmúltban üzembe helyezett öt új elővájó kombájn hasznosításával. A feltárás gyorsításával már a jövő évi terv teljesítéséhez készítenek elő munkahelyet, egyebek között a lyukóbányai, a feketevölgyi és a rudolftelepi bányák számára. A bányászok a folyamatos üzemeltetésben rejlő lehetőségekkel számolva azt is elhatározták, hogy az idén több mint egymillió forint értékű energiát megtakarítanak. Dunai Vasmű A Dunai Vasmű munkásgyűlésén elsősorban a gazdaságos export fokozásának lehetőségeit vitatták meg. A kokszvegyészeti gyár a tervezettnél ezer tonnával több telítőolajat, a meleghengermű 20 ezer tonnával, a lőrinci hengermű 17 ezer tonnával több hengerelt árut gyárt exportra, míg a finomacélmű az úgynevezett kihozatal javításával, vagyis a nyersanyag jobb felhasználásával 7000 tonnával növeli exporttermelését. Több más részleg is elhatározta, hogy jobban gazdálkodik a nyersanyaggal, az energiával. A kokszolómű szocialista brigádjai például 5000 tonnával több kokszot nyernek technológiai korszerűsítéssel, a nagyolvasztómű kollektívája pedig egy-egy tonna nyersvas gyártásához a korábbinál 7 kilóval kevesebb kokszot használ fel és ezzel 390 ezer dolláros importtól mentesíti a népgazdaságot. A meleghengerműben dolgozók egy-egy tonna acélszalag gyártásánál takarítanak meg két kiló acélt, e megtakarításból az év végére ezer tonna acél kerekedik, összességében a vállalat 5 százalékkal csökkenti a tőkés országokból származó anyagok felhasználását, a tőkés exporttervét pedi 12—15 millió dollárral kívánja túlteljesíteni. A konverter acélmű beruházásában érdekelt részlegek dolgozói azt ajánlották fel, hogy munkájuk javításával, gyorsításával az acélmű l-es számú konverterblokkját 1981. június 30-ára átadják rendeltetésének. Rába Vagon és Gépgyár A Rába Vagon- és Gépgyár dolgozói arról határoztak, hogy a termékszerkezet korszerűsítésével kapcsolatos feladataik megoldására összpontosítják erőfeszítéseiket, fokozatosan növelik az új cikkek gyártásának termelékenységét. A vállalatnál 15— 17 százalékos termelékenységnövekedést kívánnak elérni. A mérnökök, a technikusok, a termelést előkészítők a munkásokkal közösen gondoskodnak arról, hogy a korszerű termeléshez szükséges beruházások ütemesen megvalósuljanak, zavartalan legyen a futóműgyártás átszervezése. A vállalat műszaki és gazdasági szakemberei azt is vállalták, olyan feltételeket teremtenek, hogy a termelés jelentős mérvű növekedése ellenére abszolút értékben is csökkenthessék a nem rubelelszámolású importot Chinoin A Chinoin gyár dolgozói 4 százalékkal akarják túlteljesíteni dollárelszámolású exportjukat, a gazdaságosság egyidejű növelésével. Ugyanakkor a fehérjeprogram keretében gyorsítják takarmánykémiai kutatásaik eredményeinek hasznosítását. Ezzel jelentős importtól mentesíthetik az országot Bővítik azoknak a műszaki és gazdasági intézkedéseknek a körét, amelyeknek minél több anyag és energia megmentése a célja. Korábban 40 millió forint értékű anyag és energia megtakarítását vállalták, most úgy látják, hogy 60—80 millió forintos megtakarításra is lehetőségük van. Folytatják a termelési szerkezet korszerűsítését is. Ehhez szorosabb kapcsolatokat építenek ki más vállalatokkal, az ország jó néhány egyetemi és kutatóintézményével. Céljuk, hogy a kutatás-fejlesztés eredményeit minél előbb hasznosíthassák a termelésben. Pamutfonóipari Vállalat A Pamutfonóipari Vállalat kollektívája főként az export gazdaságosságának javítására törekszik, hogy az V. ötéves terv időszakában a tervezettnél 4 millió dollárral emelkedjék a vállalat exportja. Ugyanakkor gondoskodnak arról, hogy a hazai feldolgozóiparnak minél kevesebb pamutfonalat kelljen külföldről importálnia. Ezért a mostani tervidőszakban 3500 tonnával több pamutfonalat gyártanak a tervezettnél, mégpedig olyan összetételben, hogy a feldolgozóipar termékstruktúrájának korszerűsítését is elősegítsék. Mivel a többletmunkához újabb munkaerőkre nem számíthatnak, a termelékenységet 3,2 helyett évi 5 százalékkal növelik. Veszprém megyei Építőipari Vállalat A Veszprém megyei Állatni Építőipari Vállalat dolgozó; külön figyelmet fordítanak az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó beruházásának pontos megvalósítására, továbbá arra, hogy a veszprémi 12 tantermes iskola a tanév kezdetére elkészüljön. A főváros lakásgondjainak enyhítésére idén és jövőre összesen ezer lakás komplex kivitelezését vállalják Budapesten, egyenletesen jó munkával. Jövőre például az első negyedévben az egész évre tervezett lakásoknak 21, a második negyedévben 27, a harmadik negyedévben 28. az utolsó évnegyedben pedig 24 százalékát adják át szándékaik szerint. A vállalati szervezés korszerűsítésével az átlagos 1150 óráról 1000 óra alá csökkentik a házgyári lakások gyártási, illetve építési idejét. A budapesti lakásépítkezésen pedig — az egyösszegű utalványozás továbbfejlesztésével — bevezetik az úgynevezett Zlobinmunkaszervezést, vagyis úgy takarékoskodnak az élőmunkával és az anyaggal, hogy egyben javítják a minőséget. Sombereki „Béke őre" Tsz A sombereki „Béke őre" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagsága az aszálykár okozta termeléskiesés pótlására az állattenyésztés hozamainak 11 százalékos növelését, továbbá azt ajánlotta fel, hogy a gazdaság takarmánykészleteit másodvetésekkel és a melléktermékek hasznosításával bővíti. Fokozottan védik a föld termőképességét, s a művelést eddig nem hasznosított területekre is kiterjesztik. Egyben azt is megállapították, hogy a technológiai fegyelem megszilárdítása további számottevő tartalékokat jelent Az egy tehénre jutó tejtermelés jövőre — 12 százalékkal — 4000 literre növelhető. Jövőre a termelést a termelékenység 12 százalékos javításával növelik, s elérik, hogy egy-egy dolgozóra évi 400 ezer forint termelési érték jusson a szövetkezetben. Nagyobb figyelemmel, körültekintőbb szervező munká(Folytatás a 2. oldalon.) Növekszik társadalmunk cselekvökészsége Győri Imre látogatása Csongrád megyében Aktívaülés Vásárhelyen Tegnap reggel egynapos Csongrád megyei látogatásra Szegedre érkezett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, akit a megyei pártbizottság székházában a megye politikai és állami vezetői — Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, dr. Koncz János és Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkárai, valamint Horváth Árpád, a Központi Bizottság munkatársa, megyénk instruktora — fogadták. A Központi Bizottság titkárának Szabó Sándor adott áttekintést a megye politikai és állami életének aktuális kérdéseiről, A tájékozódó jellegű megbeszélést követően került sor a megyei pártbizottságon a városi és járási pártbizottságok első titkárainak, a megyei pártbizottság osztályvezetőinek, és a tömegszervezetek vezetőinek munkaértekezletére, amelyen részt vett Győri Imre is. A pártélet időszerű feladatait elemző értekezletet Szabó Sándor vezette, az elhangzott vitát — amelyben kifejtette véleményét Török József, a szegedi váro6i pártbizottság első titkára, dr. Szalontai József, a vásárhelyi városi pártbizottság el6Ő titkára, dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első titkára, Jáhni László, a szegedi járási pártbizottság első titkára, dr. Perjési László, dr. Ágoston József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető titkára, Tóth Zsuzsa, a KISZ megyei bizottsága titkára, Sebestyén István, a csongrádi váro6i pártbizottság titkára, Osz Károly, a HNF megyei bizottságának titkárhelyettese. Horváth Árpád, Eitlerné dr. Szilágyi Júlia, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője, dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, és Gyárfás Mihály — Győri Imre foglalta össze. A Központi Bizottság titkárának Csongrád megyei programja délután Vásárhelyen folytatódott. A városi tanács székházának nagytermében aktívaülésre került sor, amelyen ott voltak a város párt, társadalmi és állami szervezeteinek vezetői, a gyárak, az intézmények és a mezőgazdasági üzemek képviselői, valamint a megye több más településéről is igen sokan. A megjelenteket dr. Szalontai József üdvözölte, majd Győri Imre. a Központi Bizottság titkára mondott beszédet Bevezetőként utalt azokra a történelmi jelentőségűnek minősíthető gazdasági eredményekre, amelyeket dolgozó népünk munkája nyomán elértünk az utolsó tíz esztendőben. A szocialista gazdasági integráció előnyeinek népünk javára történő szüntelen mélyítése, kiszélesítése mellett előrehaladásunkat olyan mértékű szociálpolitikai és életszínvonalbeli eredmények jelzik, mint a gyermekgondozási segély intézményesítése, a nyugdíjak többszöri emelése, a mezőgazdasági nyugdíjkorhatár leszállítása, á dolgozó emberek által birtokolt anyagi javak nálunk soha sem látott bősége. A megye párttestületei vezetőinek értekezletén Szabc Sándor elnökölt. Mellette — képünk jobb oldalán — Győri Imre, a Központi Bizottság titkára A vásárhelyi aktívaértekezlet résztvevőinek egy csoportja Az életszínvonal immár sok éve tartó, viszonylag gyors emelkedése természetes módon váltotta ki a társadalom egészéből a párt iránti bizalmat, a párt politikájával való messzemenő azonosulást. Kifejezésre jutott ez az elmúlt hetekben is, amikor sor kerüli a gazdasági körülményekben bekövetkezett változások által kikényszeritett, széles kórű fogyasztói áremelések De jelentésére. A pártszervezetek és a kommunisták óriási többségének józan érvekkel alátámasztott magyarázatát dolgozó társadalmunk tudomásul vette, s ma már mind gyakrabban esik szó a csoportos megbeszéléseken, az üzemi demokratikus fórum >kon arról, hogy a maga munkahelyén ki mit tehet zavartalan gazdasági fejlődésünk meggyorsításáért Előadói beszédében a Központi Bizottság titkára kifejtette azt is, hogy a mostanáig elért életszínvonalunk néhány vonatkozásban meghaladja a gazdasági fejlettségünkből objektíve adódó mértéket Elsősorban a társadalmi fogyasztás — mindenekelőtt a beruházások volumene, de a szociálpolitikai juttatások szintje, és helyenként a személyes fogyasztás — mértéke is meghaladja a hozzánk hasonló gazdasági adottságokkal rendelkező tőkés országok mutatóit, ugyanakkor munkánk termelékenysége, hatékonysága helyenként igen jelentős mértékben elmarad a felsoroltak mögött. Ebből következik a túlköltekezés, amelyhez természetesen jelentős mértékben járultak hozzá a világpiacon bekövetkezett árarány-eltolódások is. A józanság, a holnapért érzett felelősség azt diktálja, hogy az elkövetkező években erőfeszítéseket tegyünk a társadalmi tisztajövedelem növelésére, a gazdálkodás minőségi jegyeinek érvényre juttatása érdekében. Az aktívaülésen elmondott beszédet a Központi Bizottság titkára azzal fejezte be, hogy hangsúlyozta: a minden munkahelyen tapasztalható és növekvő mértékű cselekvőkészség biztosíték arra, hogy társadalmunk sikerrel megoldja az élet által most napirendre tűzött feladatokat is. A Központi Bizottság titkára — tegnapi, megyénkben tett látogatásának záróakkordjaként — vezető értelmiségiekkel tanácskozott Szegeden az értelmiség közéleti tevékenységével összefüggő kérdésekről, a tudománypolitikai irányelvekben foglaltak megvalósulásáról, valamint az ismeretterjesztés időszerű tennivalóiról. A megbeszélésen részt vett dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, dr.. Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese. dr. Ádám György akadémikus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, a TIT országos elnöke és Molnár Zoltán, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezetének titkára. *