Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-31 / 203. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 69. évfolyai 203. szám 1979. augusztus 31-, péntek Ára: 1,20 forint M S 2MP S Z EG E D V ÁR O SI Lr A P J A Agrokémiai tanácskozás Szegeden Műtrágyaszállítás és -tárolás A műtrágya elterjedésével többet jövedelmezett a föld a gazdaságoknak. Manapság már elképzelhetetlen egy szövetkezet, állami gazdaság vagy a kiskert mesterséges táplálék nélkül. Gyárak, üzemeg dolgoznak azon, hogy legyen elegendő pótlóanyag a homokban, a feketeföldekben. A műtrágya hasznos segítsége a gazdáknak. Csak egy a baja, évről évre emelkedik az ára — mindig újakat, jobbat gyártanak. Ez és még más is gazdaságosságra inti a mezőgazdászokat. Nem mindegy, milyen talajra és mennyi műtrágyát adagolnak. Ha „túletetik" a földet abból is kár származik. Nemcsak azért, mert sokba kerül, hanem azért is, mert a fölösleges műtrágya kedvezőtlenül befolyásolja a talaj összetételét. Ennek elkerülésére némelyik gazdaság már idejében mintát vesz a talajból. Kikéri a szakemberek véleményét, hogy miből mennyit adagoljanak a jó termés érdekében. A műtrágya zömét még most is vagonókban szállítják, annak ellenére, hogy az utóbbi időben sokat javult a csomagolás technológiája. Az ömlesztett áru rakodása gépesíthető. Nem úgy, mint a zsákos árué. Ehhez még mindig ember kell, aki kirakja. Éppen a szállításból adódik mostanában a legtöbb baj. Nem érkezik meg időben a szükséges tápanyag, és ez akadálya a folyamatos munkának. Kevés a vagon, a vonatokat más cikkek fuvarozására használják ilyenkor ősszel. Az AGROKER Vállalat ezen úgy próbált segíteni, hogy rábeszélte a gazdaságokat, idejében gondoskodjanak a műtrágyáról. Vagyis ne csúcsidőben szállítsanak, hanem amikor kevesebb a vasút munkája. Például tavasszal — az első negyedévben —, mert akkor még van miből választani, és könyíiyebben kapnak Jtevarost is. A másik kényszerű megoldás az, ha nem vasúton, hanem a betonúton szállítják az árut. Ha a téesz megy el a gyárba — előzetes megegyezés szerint—, az AGROKER kifizeti a fuvardíjat Így akkor viszi a műtrágyát, amikor neki jó. Gond mostanában, hogy a gazdaságok nem veszik meg idejében a műtrágyát, arra való hivatkozással, hogy nincs hol tárolniuk, és keveset is fizetnek érte. Nemrégiben fölemelték a tárolási díjat, és így jobban megéri a gazdaságoknak is. (A szegedi gazdaságok közül a dorozsmai József Attila téesz, a járásban pedig a szatymazi Homokgyöngye gazdái éltek ezzel a lehetőséggel.) Ezelőtt három évvel 15 ezer 600 tonnát tároltak a Csongrád megyei gazdaságok, két éve kevesebbet, az idén pedig többet. A félévi felmérések szerint 10 ezer 500 tonna műtrágyára vigyáznak a gazdaságok. A Csongrád megyei AGROker Vállalat tavaly az első félévben 44 ezer tonnát forgalmazott. amelynek értéke 250 millió forint volt Az Idén. ennél kevesebbet, de más összetételű árut kínáltak. Eladtak 43 ezer 994 tonna hatóanyagú műtrágyát, 306 millió forintért. Nemcsak az áremelkedés miatt alakult ez így, hanem változott a választék is. Az idei tervük 74 ezer tonnára szólt, s eddig eladtak 57 ezer 074 tonnát Október végéig még vásárolnak a gazdaságok, hogy legyen tavaszra is. A gazdaságoknak is van fölvetnivalójuk: az első félévben nitrogénműtrágyából nincs elegendő választék, granulált kálisóból kevés a készlet, akárcsak szuperfoszfátból. A komplexműtrágyák összetétele nem mindig a termelő igénye szerinti. Ettől függetlenül évről évre javul az ellátás. Erről, és még az idei műtrágyaellátásról tartott tegnap agrokémi- I ai tanácskozást Szegeden az I AGROKER Vállalat a Dorozsmai úti telepen. A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés-' ügyi osztálya, a MAE Csongrád megyei szervezetének növényvédelmi szakosztálya, a Csongrád megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás és a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének rendezvényén a Szeged környéki gazdaságok növényvédelmi szakemberei vettek részt A műtrágyaforgalom alakulását Kovács Csaba, az AGROKER osztályvezetője, a növényvédelem és a tápanyagutánpótlás teendőit Füleki László városi növényvédelmi főfelügyelő ismertette. Magyar kormányküldöttség utazott Líbiába Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével tegnap, csütörtökön magyar kormányküldöttség utazott Líbiába. a líbiai forradalcén 10. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre. A delegáció tagja Garai Róbert külügyminiszter-helyettes is. * Virizlay Gyulának, a SZOT titkárának vezetésével ugyancsak tegnap utazott szakszervezeti küldöttség Tripoliba, hogy részt vegyen a szeptember 1-i líbiai forradalom tizedik évfordulójának ünnepségein. (MTI) Bányásznapi ünnepség a Nehézipari Minisztériumban A hatvan évvel ezelőtt, 1919. szeptember 6-án eldördült tatabányai csendőrsortűz mártírjainak emlékét idézve immár a 29. bányásznapon köszönti az ország a szén-, olaj-, bauxit-,, érc- és ásványbányászat mintegy 120 ezer dolgozóját A Nehézipari Minisztérium csütörtökön tartotta bányásznapi ünnepségét amelyen részt vett Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője, Simon Pál nehézipari miniszter, a bányaipari és a Vegyipari Szakszervezet, a KISZ KB, az ágazat intézményeinek, bányáinak számos képviselője és veteránja. Juhász Ádám nehézipari államtitkár méltatta ünnepi beszédében a bányászok küzdelmeit, erőfeszítéseik eredményeit Hangsúlyozta, hogy áldozatvállalásaikra nemcsak az egykori nagy „széncsaták" idején, hanem mindig bizton számíthatott az ország. Ezzel a segítőkészségÖlést tartott az SZMT elnöksége Napirenden: a munkaverseny Már az esztendő első heteiben eredményesen bontakozott ki a szocialista munkaverseny Csongrád megye üzemeiben, gyáraiban, a különböző mumtahelyeken. Az utóbbi hetekben a brigádok, munkáskollektívák sorra határozták el, hogy a párt XII. kongresszusa, hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére újabb felajánlásokkal egészítik ki korábbi vállalásaikat. A szocialista munkaverseny első félévi mozgalmi tapasztalatait értékelte csütörtökön délután tartott ülésén a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége. A testület Oláh Mihálynak, az SZMT elnökének vezetésével elsőként meghallgatta dr. Ágoston Józsefnek, a Szakszervezetek megyei Tanácsa vezető titkárának tájékoztatóját a legutóbbi elnökségi ülés óta végzett munkáról. Ezt követően jóváhagyta az üzemi demokrácia érvényesülésének, a vállalati szakszervezeti tanácsok, a bizalmiak, a szocialista brigádvezetők értekezleteinek tapasztalatait összegző jelentést, amelyet az SZMT szeptemberi ülése elé terjesztenek. Az elnökség megállapította, hogy az első félévben a szocialista munkaverseny elősegítette a megyei pártbizottság 1979. évi gazdaságpolitikai állásfoglalásában megjelölt feladatok, a vállalati tervek és cselekvési programok valóraváltását. Ennek ellenére nem volt egyenletes a termelőmunka üteme. A szocialista és e címért küzdő brigádok a mozgalom hármas jelszava jegyében munkálkodtak a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában. Versenyük lendületét több helyen fékezte a termelés megfelelő feltételeinek hiánya. A nemes vetélkedés eredményeként értékelte az elnökség az újítási verseny első félévi sikereit, amelyben különösen a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, a Szegedi Konzervgyár újítói értek el kiemelkedő eredményeket. A megye szocialista brigádjai, munkáskollektívái első félévi eredményeiket értékelve határozták el, hogy a párt XII. kongresszusa, hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kiegészítik korábbi vállalásaikat. A dolgozók versenyére jellemző, hogy eredményesen valósítják meg vállalatuk, szűkebb kollektívájuk előtt álló konkrét feladatokat. Az elnökség határozatban jelölte meg a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny segítségével kapcsolatos időszerű szakszervezeti feladatokat gel — szabadnapjaik egyrészét is termelő munkával töltve — dolgoznak most az ország energiaellátási gondjainak enyhítéséért, a XII. pártkongresszus és a felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott munka versenyben. Az ünnepségen Simon Pál miniszter eredményes munkájuk elismeréseként harminc dolgozónak nyújtotta át a Bányász Szolgálati Érdemérem arany, ezüst és bronz fokofeatát, s 18-an vették át a Kiváló Bányász, 14en pedig a Kiváló Munkáért kitüntetést. Ezt követően a miniszter fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. • Ezekben a napokban országszerte sor kerül a bányásznapi ünnepségekre, amelyeken összesen 9455 dolgozó kapja meg a Bányász Szolgálati Érdemérem különböző fokozatait, 78-an a Kiváló Bányász, és 241-en pedig a Kiváió Munkáért kitüntetést. Ugyancsak a napokban osztják ki a hűségjutalmakat is, amelynek összege eléri a 790 millió forintot. (MTI) Sarlós István hazaérkezett Bulgáriából Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára vezetésével hazaérkezett Bulgáriából a népfront küldöttsége. A Bolgár Hazafias Front képviselőivel megbeszéléseket folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről, a két szervezet közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséről, az együttműködés további erősítéséről, tájékoztatták egymást országaik helyzetéről. Sarlós Istvánt fogadta Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke Harmincszor az Egyenlítő körül Céljuk a minőség javítása A zaj szinte elviselhetetlen: 1070 szövőgép zakatol. Illetve majdnem ennyi. Jópár gépet kikapcsoltak, kényszerből. Nincs elég szövőnő. A Szegedi Textilművekben elmondták, az idén júliusban annyian hagyták el a gyárat, hogy az már rekordnak számít. Ebben a nyári hónapban 28 olyan fiatal szakmunkásnő fordított hátat az üzemnek, akinek lejárt a szakmunkásvizsga utáni két évre szóló szerződése A textilművekben nemcsak az a gond, hogy egyre kevesebb a szakmunkás. Nőttek a minőségi követelmények is. Ennek hatását érzik az üzemben. A régi előírások szerint 96—97 százalék között volt a szőtt anyagok első osztályú részaránya. A szigorítás után az első fél év.ben 81,5 százalék a kifogástalan termék. A termékszerkezet korszerűsítése sem egyszerű dolog. A mintegy ezer kínai szövőgéppel csak minta nélküli szövetet tudnak gyártani. Az idén a Pamutnyomóipari Vállalat Soroksári úti üzeméből Szegedre érkezett 120 Picanol-gép. Ezeken már mintázott anyagokat is lehet szőni. Az új gépek üzembe helyezése — mivel ezekkel új szakemberek nem jöttek — maga után vonta a muiv kaerő átcsoportosítását — és a késztermék mennyiségének a csökkenését. Ugyanis egy Picanol-gépen azonos idő alatt kevesebb anyagot lehet szőni, mint az ázsiai országból származón. A feladat tehát adott volt: kevesebb emberrel működtetni a kínai gépeket. Ezt csak úgy tudták megoldani, hogy azokat kisebb fordulatszámra állították. A fonodában, ahol naponta 1 millió 350 ezer kilométer fonalat állítanak elő — majdnem harmincszor érné körül az Egyenlítőt —, kedvezőbb a helyzet. A minőség javítása és a takarékos gazdálkodás egyébként is nagy felelősséget ró a dolgozókra. Hiszen a szövődében csak olyan anyagokból tudnak szőtt termékeket előállítani, amilyet kapnak. A Szegedi Textilművekben az idén 16 millió forinttal kívánják mérsékelni a termelési költséget. Ezért csökkenteni kell a tartalék anyagok, alkatrészek mennyiségét, azaz felhasználását és az energiaköltséget is. Ezek az intézkedések takarékos gazdálkodásra ösztönzik a gyár kollektíváját és ez a megoldás legtöbbször együtt jár a minőség javulásával. Például ha a gépek műszaki állapotát állandóan figyelemmel kísérik, és a hibát azonnal kijavítják, akkor kevesebb selejtes anyag kerül le a gépekről. Az energiával, főleg az árammal úgy tudnak takarékoskodni, hogy nem használnak az üzepben villamos rezsókat és fűtőtesteket. A motorokat, ahol ez indokolt, kisebb teljesítményűre cserélik, megjavítják a kondenzátorokat, s így jelentősen nőhet a gépek hatásfoka. Éjszaka nem gőzzel, hanem termálvízzel fűtenek, felülvizsgálják a fűtővezetéket és megjavítják az ablakok hőszigetelését is. Az üzem nehéz helyzetét megértve tették meg vállalásaikat a XII. pártkongreszszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára meghirdetett munkaversenybén a textilművek szocialista brigádjai. A minőségellenőrzési osztály Jó Minőségért brigádja például a termékszerkezet átalakításának gyorsításáért tett felajánlást. A Picanolgépeken kísérletként gyártott szövetek minőségi vizsgálatát azonnal megcsinálják, ha kell, munkaidő után is. A munkaversenyt kezdeményező Ho Si Minh brigád tagjai pedig már elvégezték a pluszként vállalt négyórás társadalmi munkát. Az üzemben az első fél évben 400 ezer forint túlórapénzt takarítottak meg. Ezt az összeget az év hátralevő hónapjaiban azok között osztják szét. akik a munkaversenyben a terv teljesítéséért a legtöbbet teszik. Ez nyilván ösztönzően hat a dolgozókra, hiszen prémiumra csak azok számíthatnak, akik valóban minőségi munkát végeznek. A felvető üzemrészben Kasza Lajosné a befűzést végzi