Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-17 / 192. szám

4 Péntek, 1979. augusztus 17: • •i ii postaláda •••MKEranBnanmmBm társszerzőnk az olvasó Még Itt a nyár... A Pélmagyarorscág majdani tanulmányozói számára bi­zonyára értékes információt ad majd Postaláda Összeállítá­sunk arról, hogy egy-egy esztendőben milyen gondokkal Itilsrkődtek a szegediek a hétköznapokon. Az olvasók levele általában ttikre ls életünknek. az itt lakó embereket foglal­koztató gondolatoknak, szándékoknak, óhajoknak. Nem cso­da hát, hogy az eddig mogszokott, egyéni, ám sokszor tár­sadalmi okokban gyökerező panaszok között ezúttal több, nrmágnyi közösségért aggódó levelet is kaptunk. íróik a nemtörődöm*ég, a pazarlás ellen, a takarékosság érdekében szólnak. Emellett természetesen aktuálisak a fürdőzésről és az iskolakezdésről szóló témák is. Takarékosan „Bégen fogtam már tollat köaérdekben, de most úgy érzem, szólnom kell" — kez­di levelét Szente Imre (Kos­suth Lajoz sugárút 49—81.) „Sokat beszélünk manapság a takarékosságról, születnek is fölajánlások, intézkedések, de egyről még nem hallot­tam." A kővetkezőkben ol­vasónk fölhívja n figyelmet az algyői vasúti h(d átépítése — 1974 óta ott heverő vas támplllérekre, acélcsövekre. Jé részük a földbe süppedt, több tonna is lehet a sár és iszap alatt. Még ha a vas és acél országa lennénk, akkor sem engedhetnénk meg ma­gunknak ekkora pazarlást. Sükl Ferenc (MAV utca 2.) észrevételei egyben a termé­szetvédelemhez ls kapcsolód­nak. Ismeretes, hogy az útszéle­sítések miatt kivágott fákat nagy költséggel igyekezett pótolni a város. De bárki lát­hatja azt ls,'hogy a nagy szá­razság miatt jónéhdny már kl ls halt. Érthető, hogy az Illetékes vállalatnak nincs le­hetősége az öntözésre, de nem érti olvasónk — és mi zem —. vajon miért tűrték tétlenül a fák pusztulását azok az emberek, akiknek ablaka alatt pompázhatná­nak, szűrnék a poros leve­gőt. a városi zajt. A levél írója 25 éve egy fasort ülte­tett, közterületre. Három éve megjelentek nz egyik válla­lat emberei és „árokbeteme­tés" címén kivágták az ösz­szeset. majd eladták egy liter bor áráért. Arról is hallott olvasónk. hogy a téesz kis gyümölcsösét azért pusztí­Szemlesütve „A záporkert környéke kedvenc sétahelye, pihenő­helye öregeknek, fiataloknak, gyerekeknek egua>ránt. Itt még talán a motorok berre­gése is elviselhető, de a be­szédstílus fület, jó érzést, íz­lést sértő. Szinte elképzelhe­tetlen, hogy fiatal lányok, fi­úk — 10—14 ivetek — mi­lyen trágár, ocsmány szava­kat használnak, olyan köny­nyeden ejtik ki ezeketa för­telmeket, mintha azt monda­nák, szép idő vaw. Sajnálat­ra méltók a gyerekek szülei,. akik nem tudják, hagu cse­metéjük mit csinál szabad idejében, nem látják, nem halljákhogyan viselkedik." Holló Lászlóné (Pentelel sor 1.) leveléből idéztünk. őszinte, atyai felháborodá­sának adott hangot Hamar Tibor (Betek u. 25.) hozzánk küldött panaszában. Felesége augusztus 4-én 18 óra 3 pere­kor fölszállt a 20-as buszra a Retek utca és a József At­tila sugárút sarkán. Karján négy és félhóntrpos kisbabá­val. másik kezében egv kis ülőkocslra fölszerelt baba­hordozó komppal, szemével tudta csak vigyázni őt köve­tő, fi éves kislányát. A 10— 12 utas közül egy nő segítet­te 101 őket a járműre. A ve­zető kijött a fülkéből és kér­te. csukja össze n kocsit. Az anya mondta, nem tudja, hisz tartania kell a gyereket. „Ekkor a logembertclcnebb hangon lezavarta a buszról. Az utasok 'is föl voltak há­borodva. Annál ls inkább, mert perceken belül kitört a vihar,". Olvasónk feleségének végül is villamossal sikerült utaznia. A levél iróla — mér­gében — utánanézétt az elő­írásoknak ia. Eszerint: „leg­feljebb 20 kilogramm aúlyú és 100X50X30 centiméter mérethatárokat meg nem ha­ladó csomagot is bevihet az autóbuszba." A felvitt ülő­kocsi méretei: 78X90X39, súlya 3,5 kilogramm." Az emberségről nem szól­nak az előirások. a brossú­rák. Hiányóval azonban töb­bet lehet ártani, mint olykor a szabályzat megsértésével. Libor Antalné (Felsőváros 212.) több környékbeli édes­anya nevében kér segítséget, Lakóházuk előtt ugyanis a szomszédos építkezések miatt — nagy halom betontörme­lék, betonvashulladék ékte­lenkedik. Ezt az igen baleset­veszélyes dombocskát hasz­nálják a gyerekek játszótér­nek — igazi játszótér htján. A szülők kérdezték a DÉLÉP embereit, mi lesz a sorsa en­nek a szemóthalomnak. Azt a válását kapták, hogy ez nem rájuk tartozik. Ok te­hát felsőbb utasításra vár­nak. Akár az aggódó szülök. ,.. és sokan szeretnének hű­sölni a Tisza hullámaiban. Ügy tűnik, az idő engedné ls, ám tsak a bátrabbak élhet­nek a lehetőséggel. Dr. Pár­duez Gyuláné (Hunyadi Já­nos sugárút 59.) mint Tisza­rajongó, naponta jár úszni, és naponta nehéz megpró­báltatásoknak teszi kl magát. „Valósággal életveszélyes a vlz be jutni. Vagy nadrágfé­ken csúszik le a fürdőző a meredek, iszapos partról, vagy hanyatt vágódik az iszappal telt gödrökben. Szá­razra kerülni épp ily körül­ményes. Miért nem szerkesz­tenek a fürdő alsó és felső határihoz egy-egy lejárót? Nem kell hozzá csak két pontoncsónak, vaslétra és deszkapalló. Bosszankodva nézem a használaton kívüli vízibusz beszállóhelyit, Mi­ért nem lehet odáig vinni a bójákat, hogy ott jöheslen ki a fürdőző? Délre, a hid felé pompás, homdkos, lej­tős part visz a vízhez. Nem lehetne nyitás előtt, a szí­ton kezdetén feltörni a be­iszaposodott homokot? Hisz! volt idő, amikor bokáig süp­pedtünk a parti homokban." Lám,'már a homok sem a régi! De sok igazság van ab­ban, amit olvasónk papírra vetett. Különösen megszív­lelendők a javaslatok, ha Szeged valóban a fürdőváros címére pályázik. Röviden tották ki valahol, mert lop­ták a termést... Az ipari üzemek is tehetnének vala­mivel többet környezetükért: a fákkal még védenék is sa­ját épületeiket. És amire még büszkék is lehetnénk; az újszegedi liget, A mai kép azonban: motorzúgás, benzin­gőz, a Vidám Park környé­kén szemétdombok, a park­bari Ilyen-olyan járművek közlekednek, kitördelik, meg­sértik a kis fákat, felvágják az utakat. „Vannak országok, ahol igen sok erdő van és mégis nagyon megbecsülik a fákat. Finnországban például úgy terveznek épületeket, hogy ha egv mód van rá. fát ne kelljen kiirtani. Nekünk, akik erdőben oly szegények vagyunk, jobban illenék vi­gyázni természeti kincsünk­re." A vízpazarlás ellen szól Tóth József (Kun u. 48.). Dorozsmán lakó olvasónk háza előtt, az utcán egy hó­napja megrongálódott a víz­vezeték, s azóta folyik ott a víz. Értesítette ugyan a víz­művek dorozsmai dolgozóit, akik a javítás helyett azt a választ adták: ha a bejelen­tő, aki egyébként csekélyke nyugdíjéból élő idős ember, kiássa, vagy kiásatja a 2 mé­ter hosszú árkot, elvégzik a többi munkát. „Már ötször voltam náluk, de még min­dig nem csinálták meg, a sok köbméter viz pedig kár­ba vész. Nem tudom megérte­ni, hogy az egyik drága kin­csünket, a jó ivóvizet hogy lehet igy elpocsékolni." Kugler Károlyné (Párizsi krt. 28.) fél liter Unicumot vásárolt a, napokban az Arany János utca végén levő élelmiszerboltban 74 forin­tért, és üvegbetétet ls fizetett. Ugyanakkor nővére a Város­ellátó. Vállalat 8. számú bolt­jában 79 forintot hagyott ott és az üvegbetétért járó pénzt. A találós kérdés: hol kérték •az Igazi árat? Nagy Ágnes többedmagá­val korán reggel megy dol­gozni. Korábban munka előtt megvette a tejet a Kossuth Lajos sugárúti tejboltban, mert 5 órakor már nyitva volt. Sajnos megszüntették ezt az üzletet, a korai vá­sárlók a Marx téri tejpavl­lonhoz pártoltak át. kényte­len-kelletlen. Sajnos az utób­bi időben előfordult, hogy tej nélkül maradtak a mun­kába igyekvők, mert ez az üzlet is fél 6-kor nyitott ki. Hogy a tej oly gyakran hirdetett éltető hatását min­denki élvezze, nyitvatartó üzletre is szükség van. Az utolsó fénykép Szomorú kérésnek teszünk eleget, amikor Juhász Ká­rolyné (Sajka u. 10.) levelét közöljük, s ajánljuk fény­képezni szerető olvasóink fi­gyelmébe. „Kérem azt az is­meretlen férfit, aki augusz­tus 5-én. a .szabadtérin egy fekete, göndörhajú másfél éves kisfiút, cigarettás do­bozzal a kezében lefényké­pezett. küldje el a fotókat ré­szünkre, mivel a kisfiamat 9-én baleset érte és meghalt. Ez az utolsó fénykép róla." Válaszol az illetékes Lapunk június 15-1 számá­ban Födémcsere telefonnal címmel cikk jelent meg, melyre Fábián Pál, a Szege­di Postaigazgatóság igazgató­helyettese válaszolt: „A köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter 9/1977. (XII: 20.) KPM— AH számú rendelete orszá­gosan vezette be a magán­személyek részére felszere­lésre kerülő távbeszélőállo­mások után is a belépési dij megfizetésit. Ennek összege főállomásért 6 ezer forint, ikerállomásért pedig 4 ezer forint. A rendelet értelmében belépési dijat kell fizetni minden újonnan felszerelésre kerülő távbeszélő-állomásért, továbbá az állomások áthe­lyezéséért abban az esetben, ha az előfizető még belépési díjat nem fizetett. Az állo­mások áthelyezésével kap­csolatosan a rendelet nem t est különbséget abból a szempontból, hogy azt mi tet­te szükségessé. Tehát a be­lépési dij felszámításánál, il­letve az áthelyezési igény el­bírálásánál nem döntő az, hogy az érdekelt előfizető la­kását felújítás, kisajátítás, vagy egyéb ok miatt hagy­ta el. Egyébként nemcsak Sze­geden, hanem az ország va­lamennyi városában történik lakásfelújítás, tehát ez a réhdelet bevezetésének idő­pontját nem befolyásolta. A rendelet bevezetésének az volt a célja, hogy a lakosság is járuljon hozzá az új köz­pontok és hálózatok költsé­gének egy részéhez. A Posta a távbeszélő-elő­fizetővel kerül Jogviszonyba, az esedékes díjakat az előfi­zetőnek kell megfizetni. An­nak érdekében tehát nem a Posta feladata eljárni, hogy a költségeket az előfizető ré­szére (például kisajátítás, vagy lakásfelújítás elmén a kisajátítást végző szerv stb.) közvetlenül megtérítse. Meg­jegyezni kívánom, hogy ol­vasójuk annak idején két megoldás közül választhatott. Mivel az eredeti lakásába vissza kiniiii költözni, állo­mása üzemszüneteltetését kérhette volna, vagy — mint ahogyan történt — állomá­sát ideiglenes lakásába áthe­lyeztette. Áthelyezett állo­más áramkörét azonban a Posta nem tartalékolja, ha­nem időközben jelentkező igény kielégítése érdekében felhasználhatja. Első esetben az üzemen kívül helyezés, majd az eredeti helyen ismé­telt üzembe helyézós díjmen­tes. azonban a szüneteltetés ideje alatt a havi előfizetési díjat meg kellett volna fi­zetnie, Minthogy érdekelt áthelyezést kért, az újabb át­helyezésért esedékes szerelé­si és az időközben előirt be­lépési dijat most meg kellett fizetnie. Az eszperantóról „A SZOT által irányított eszperantó mozgalom a fel­szabadulás után „Eszpe­rantóval az Idegenforga­lomért és a világbékéórt" jelszóval igyekszik minél több hívet szerezni, illetve növelni a nyelvileg mű­velt emberek táborát. Az Oktatási Minisztérium 25.386/1963. II. számú ren­delete értelmében az eszpe­rantó nyelv az iskolai szak­körökben oktatható. Amíg a tervezett iskolai oktatás nem indult meg, a vidéki eszperantó szakcsoportok fe'adata az érdeklődós fel­keltése. Tekintettel arra, hogy az életet még nem is­merő gyermekek nem ra­jonganak az újabb terhet jelentő fakultatív tantár­gyért, nem mulaszthatjuk el a nyelvtudás fontosságát Ismerő -és a gyermeket az életre nevelni szándékozó szülők mozgósítását. A napi és szaksajtó, va­lamint a tudományos Iro­dalom kiadványainak átné­zése arról tanúskodik, hogy egyre Jobban nő a nemzet­közi nyelvnek — az eszpe­rantó híveinek — a tábora. A svájci Luzernben ülésező Eszperantó Vllágkongresz­szus, főként az eszperantó nyelvnek a nemzetközi kapcsolatokban való alkal­mazásáról tárgyal. Már a tavaly Várnában rendezett Eszperantó Vllágkongresz­szuson is számos ország hi­vatalos küldötte figyelte ér­deklődéssel az 51 ország küldötteinek tolmacsnélkü­11 tanácskozását. A mostani és a nemzetközi kapcsolato­kat tárgyaló világkongresz­szusra is sok hivatalos kül­dött érkezése várható, hi­szen mind az ENSZ-nél, mind az Európai Közösség­nél, valamint az Eurónai Parlamentnél állandó vita a tolmácsokra és fordítókra kiadott összegek állandó nö­vekedése. És ma már megállapít­ható, hogy nemzetközi kap­csolatokra készülő fiaink közül mind többen és töb­ben tapasztalják azt a meg­cáfolhatatlan ténvt, hogy amint nagy különbség van a jó nemzetközi autóút és az útnélküll dzsungelen való áthatolás között, ugyanolyan különbség var, a* több nyelvből logikusan összeállított . eszperantó nyelv és a nemzeti nyelvek tanulása között. Az eszperantó e tanuló. Illetve beszélő által Irányít­ható és alakitható fogalma* ősszesége, míg a nemzeti nyelvek az Őskor írni-ol­vasni nem tudó primitív emberei által szerkesztett, szabályokkal, kivételekkel, rendhagyással, sőt szó.iá­rással, valamint tájszólá­sokkal rendelkező nyelvek, melyeket a tanuló kényte­len a jelenlegi állapotnak megfelelően elsajátítani. Az eszperantó nyelvben maga a tanuló szabja meg a követendő utat. illetve képezheti a szép stílusnak megfelelő fogalmakat, mig a nemzeti nyelveknél a ta­nulót köti a szabályok és kivételek dzsungele, illetve a kötött szórend, Ahogy a pidzsin nyelve­ket használó népek, a gyors megértés miatt eltértek a nemzeti nyelvek szabályai­tól, ugyanúgy cserélik fel az egyének a nemzeti nyel­veket, a kevesebb energiát, időt és anyagiakat igénylő eszperantóval. Dr. Bíró Jó­zsef szerint a nemzetközi nvelv bevezetése és hasz­nálata óriási racionalitást Jelentene, mégpedig a tö­meg bevonásával. Az em­berközelbe kerülés ténye, jelentősen fokozná idegen­forgalmunk minőségi szín­vonalát. Akinek szeme van, lás­son és akinek füle van. az halljon — mondja az írás, És a sok nyelv tanulásával foglalkozó egyetemi hallga­tók közül már sokan így cselekszenek. A Magyar Nemzet VII, 22-lki számá­ban megjelent, Kóródy Zsó­fia. az ELTE IV. éves hall­gatója által írt cikkét min­denkinek figyelmébe ajánl­juk, mivel nagyon beillik államháztartásunk takaré­kossági tervébe." Korsós Lajos Hódmezővásárhely, Szántó Kovács J. U. L A vizsgálat során megálla­pítottam, hogy a 800 forint szerelési költség téves. Mint­hogy nevezett a számlázott szerelési költséget már meg­fizette, a visszajáró összeg térítése iránt intézkedtem." Augusztus 10-1 Postalá­dánkban megjelent egyik Idős olvasónk panasza: nincs Ivó­víz az odesszai piacon. Ba­binszki László, a szolgáltató üzem vezetője válaszában ar­ról tájékoztatott bennünket, hogy augusztus 7-e óta van működő kútja az újszegedi nlacnak. A tanácstagi beszá­molón elhangzott kérés ha­tására intézkedtek még ko­rábban felszereléséről. összeállította: Chlkán Ágnes Az órák szerelmese Á házasságról - Hogy tetszik a házas- _ Etek „erint* goJndIo(Ji tag? — Nim tetszik. Dohá- ho9V megnősültél? nyozni nem merek, inni _ fjtm, Még azt nem merek, a presszóba nem merek eljárni... merem. sem Sopron érdekes alakjai kö­zé tartozik Dávid Ernő nyugdíjas MÁV főellenőr. Órákat gyűjt, javít, illetve készít. Magángyűjteménye bármelyik múzeumnak dí­szére válna. A Knapp Gábor utca 18­ban lakik az órák szerelme­se. Ha valaki csenget, az előszobaajtón kis égő villan fel, titokzatosságot sejtetően. Az előszobában 'megannyi kakukkos óra lóg a falon, Amikor a házigazda elindít­ja szerkezetüket, sorban nyíl­nak ki a kis ablakok, és ahány óra, annyiszor Ijang­zlk fel a jellegzetes madár­hang. Középen díszes fara­gásokon ketyeg az egyik óra Vadkacsa, fácán, vadászta­risznya és más figurák al­kotják a talpazatát. A konyhában — a házi órásmühelyben — jóval több mint 100 félig kész óraszer­kezet látható, A két méter magas zenélő órát maga ké­szítette. Tizenkét voltos árammal működik. Két ze­nélő szerkezete háromnegyed órás műsort szolgáltat ope­rett- és operadallnmokból. Az óraszerkezet gombnyo­másra indul, s amikor a nagymutató a tizenkettes számhoz ér, felhangzanak a Kék Duna-kerlngő dallamai, A zene kezdetének pillana­tában két bagolyszem is fel­villan. Az órát díszítő ba­goly szemében két zseblám­paégő világít, A zene el­hallgatásakor kialszik a fény, és automatikusan működés­be lép a másik zenélőszer­kezet. Az órának külön kap­csolótáblája van. A szám­lapja láthatóan és hallható­an jelzi, hogy a szerkezet mikor jár le. A különleges z~nélöóra egyébként egy „felhúzással" tíz napig jár. A hatalmas zenélőórának ablakai ls vannak, amelyek időnként kinyílnak, és való­ságos kis mesevilág eleve­nedik meg bennük. Az egyik ablakban egy törpe óránként levágja a sárkány­kígyó fejét, a másikban Pi­roska küzd a farkassal, a harmadikban pedig egy gó­lya gyereket tart a csőré­ben. Közben lezajlik egy színpadi jelenet is. Felmegy a függöny és lovas figura vágtat át egy kis színpadon. A bagolyon kívül sas, mókus és más állatfigurák is díszí­tik az órát. A mester nemrégen ho­zott rendbe egy 300 éves láncos óraszerkezetet. Egy­szerre több óra Javításán is dolgozik. Egyik különleges­sége a földgömbóra. Erede­ti szerkezetét kiegészítette egy földgömbbel, amely 21 óra alatt lordul meg tenge­lye körül. A mutatók minia­tűr szputnyikok. A magyar időn kívül mutatja a Sid­ney-i, a pekingi, a moszkvai és a New York-i időt is. A másik földgömbóra egy hó­napig jár felhúzáa nélkül, A szputnyik mutató az egyen­lítőt kerülve jelzi az időt. Egy kis asztalon szobor formájú óra áll. A szobor eredetileg fején korsót tartó nót ábrázolt. Az ügyes kezű vasutas a korsót levette a fejről, 8 egy talpra, a lába elé helyezte- A korsó helyére az­után egy órát épített be így készült el a különleges formá­jú óra. A talpazatban óra­tttrkezetet kapott, amelyet 6 voltos áram mozgat. A hálószobát több mint 30 különféle szebbnél szebb óraszerkezet díszíti, Nagyon ötletes a falon függő, önma­gát felhúzó óra. Nyolc és fél napig jár, utána önmagát „felhúzza", s újból működik. A felhúzó szerkezet két sí­nen és négy golyóscsapágyon gördül. Dávid Ernő esaknem 50 éves vasúti szolgálat után ment nyugdíjba. Korábban is az óragyííjtés-javítás volt a szenvedélye, Most már minden szabad Idejét, az órák között tölti. Ritkaságaival már több kiállításon, bemu­tatón Is részt vett Sopron­ban és másutt. Cs. I.

Next

/
Thumbnails
Contents