Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

Szerda, 1979. augusztus 15. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Szegedi Építőipari Napok. Kiállítások: Épitettilk Csongrád megyében, az Ifjúsági Házban naponta 10 és 18 óra között; Szeged az ezredfordulón, a Móra Ferenc Múzeum földszinti dísztermében; Magánlakásépítés — korszerű építési anyagok, a Marx téri ipari vásárcsarnok M pavilonjában, naponta 10 és 18 óra között; Panelos építés, a Technika Házában naponta 10 és 18 óra között; Korszerű lakás- és lakberendezés. Bemutató a Felsőváros 204. sz. épület I. és II. szintjén, mindennap 10-től este 8 óráig; Számítógép a korszerű vállalati irányítás szolgálatában, a DÉLÉP székházában, naponta 10től 18 óráig; Nyílt napok a DÉLÉP házgyárában (bemutató), ma délelőtt 10től 12 óráig; Előadások: Dél-Magyarország az ezredfordulón; Szeged jövője. Előadók; Paksi Gábor, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium területrendezési és fejlesztési főosztályának vezetője, valamint Takács Máté, városi főépítész. Az előadásokat ma délelőtt 11 órától hallgathatják meg az érdeklődők. a Móra Ferenc Múzeum földszinti dísztermében; Építésügyi filmbemutató a Technika Házában, ma délután 4 órakor. Elfért János fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, naponta 10 és 18 óra között. Fotóklubok 15. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10-től 18 óráig. A szegedi műgyűjtők klubjának ötödik kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, naponta 10 és 18 óra között. XX. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Perez János Munkácsydíjas ötvösművész kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, délelőtt fél 10 és délután 6 óra között. Szentirmai Zoltán szobrászművész tárlata a Közművelődési Palota kupolájában. Képek a Tiszáról. Horváth Dezső és Gycnes Kálmán fotókiállítása a szöregi Tömörkény István Művelődési Házban, délután 3—7-lg. A Solar alkotócsoport fotókiállítása a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban. Az örök Tisza. A Somogyi-könyvtár kiállítása a könyvtár olvasótermében. Megtekinthető naponta 10 és 19 óra között. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye tápén (Vártó u. 4.), megtekinthető délután 2 és 6 óra között. A fotós Ikarusz A Szaharában útikönyv egy csepp mézzel ízesített lapjai lennének. A Híd-sorozata már izgalmasabb alkotás — a szerkezet erővonalaival, a színek hangulati töltésével teremt egymáshoz kapcsolódó, mégis más hatásokkal élő képsort. Gyakran alkalmaz montázsokat, áttűnéseket, egymásra kopírozott képeket. Egyik legszebb színes lapja, a Pávaszem, melynek kivágása Számítógép az irányításban ízig-vérig bolgár balett Marko Markov a szófiai társulatról Évek óta óriási sikerük van a szegedi néptáncfesztiválok bolgár folklóregyütteselnek. Igazi, tüzes balkáni zenét és táncot mutatnak be. s az érdeklődő közönség sok mindent megismert, megtanult a bolgár népzene és néptánc kincseiből. Az idei szabadtéri játékok ötödik, egyben utolsó, produkciója új színnel gazdagítja a játékok programját, és a bolgár kultúráról meglévő ismereteinket. A mindössze néhány évtizedes hagyománnyal rendelkező balettművészetük mutatkozik be a dómszínpadon: a Szófiai Állami Akadémiai Opera- és Balettszínház A szépség forrása című, minden ízében bolgár, balettel vendégszerepel a hét végén. A 74 balettművésszel, a 78 tagú zenekarral és a vezetőkkel, műszaklakkal érkező népes csoportot, másfél nappal megelőzve Jött Szegedre a két „szálláscsináló". Marko Markov, a szinhóz igazgatóhelyettese és Mihail Angelov karmester. A színház igazgatóhelyettese így mutatta be társulatát. — A bulgáriai balettmflvészet a század első felében alakult kl: 1927-ben létesült az első állandó balettkar. Megalapítója, Anasztasz Petrov, pályája kezdetén a berlini Staatsoper táncosa volt, majd 1981-ig vezette a Szófiai Opera balettegyüttesét. Az igazi fejlődés a második világháború után Indult meg, amikor 'a munkához nagy segítséget nyújtottak szovjet táncpedagógusok; Jó néhány tehetséges bolgár fiatal tanulhatott Moszkvában és Leningrádban. A repertoár egyre bővült, s ma már mintegy 30 balett van műsorunkon. Évenként két bemutatót tartunk, melyekhez rendszerint két felújítás társul. Megtalálhatók az együttes műsorában a legnagyobb klasszikus alkotások — Giselle, Esmeralda, Hattyúk tava, Coppélia —, a mai modern balettek. elsősorban Sztravinszkij, Prokofjev és Hacsaturján alkotásai. s mind erőteljesebben jelentkezik a fejlődő, izmosodó bolgár balettművészet, melynek egyik reprezentatív darabja A szépség forrása. — Miért választották szegedi vendégszereplésükre éppen ezt a produkciót? — A szépség forrása ízigvérig hazai gyökerekből táplálkozik. A múlt századi kiváló költő. Pacsev Petko Szlnvejkov azonos című. 1873-ban megjelent verses elbeszélése nyomán született a librettó. F. műben a török iga alóli felszabadulás hősi téren, részint, mert régen találkoztunk a nyári szünetet élvező együttes tagjaival. Otthon nagy sikere van ezeknek a daraboknak, bízunk a sikerben, és mindent megteszünk érté. Ehhez már csak Horváth Mihálynak, a Játékok igazgatójának egy mondata kívánkozik, mintegy befejezésül: « — A ml szabadtéri színházunknak az ls speciális és fontos feladata, hogy megismertesse hatalmas közönségével más népek nemzeti kultúráját; nagyon örülünk, hogy ezúttal olyan társulatot köszönthetünk, ámely a bolgár balettel szerepel Szegeden. Tandl Lajos Eifert János fotókiállítá- munkája színes fotó: némely szinte végteleníti ezt a desán, a Bartók Béla Művelő- tájképe — Mártély, Pilísbo- , , . dési Központ B-galériájában rosjenö, Hollókő — mintha Korauv renaetvan egy fénykép, amely ta- egy Magyarországról szóló T- Lh valy díjat nyert „Az év képe" pályázaton. Címe: Modern Ikarusz. Egy sárkányrepülőt kapott lencsevégre, amint fák. vizek fölött az alkonyodó égre tör. Sok mindent sűrít ez a kép: az ember mind magasabbra vágyását, szárnyaló gondolatait, lendületét és a zuhanás veszélyét éppúgy, mint a fotós ars .poeticáját. Képeinek, szándékainak is alapvető sajátja a kísérletezés, a sokoldalúság, a szárnyalás, de ugyanakkor a valóság mindenkori tiszteletben tartása. Egy valamit nagyon megtanult Eifert még hivatásos táncos korában, a Magyar Néphadsereg művészegyüttesének szólistájaként: a művészet alázatos tiszteletét, a lendület, a ritmus, a szerkesztés törvényeit, a természetre és az emberre való rácsodálkozás képességét. A tánc most sem idegen tőle, mint hivatásos fotóstól (a Lobogó fotóriportere): több képén megjelenik a tánc. a mozgás. Néhány fekete-fehér kép árulkodik jelképteremtő erejéről, így elsősorban Csendélete és A kertész kezei című munkája. A nyáj és a Sirály egy homogén tömeg vibrálását, hullámzó mozgását ragadja meg, kiemelve az egyneműség és a hangsúlyos réteg ellenpontjait. A többi bemutatott A szegedi építőipari napok keretében tegnap délután Sípos Mihály, a DÉLÉP vezérigazgatója nyitotta meg és mutatta be azt a kiállítást, amely a vállalati irányításban alkalmazott szervezéstechnikai eszközökkel ismertette meg az érdeklődőket. A korszerű számítástechnikai megoldások alkalmazása a vállalatoktól egyrészt jelentős anyagi kiadásokat igényel, másrészt az addigi működési, irányítási rendszer felülvizsgálatit követeli meg. Hogy a DÉLÉP mégis vállalkozott a szervezéstechnika modernizálására, azt indokolja a vállalat dinamikus fejlődése. Az elmúlt tía évben a termelési érték ötszörösére emelkedett, s a DÉLÉP működési területe is kibővült három megyére, egyes speciális technológiák esetében az egész országra, még külföldre is. Jelenleg a termelésprogramozás 40 százalékát, az ipari előregyártás programozásának 70 százalékát és a gazdasági elszámolások 80 százalékát számítógépen készítik. A számítástechnika alkalmazását sokoldalúan egészíti ki a vállalat új hírközlési hálózata, amely telex- és URH-rendszerekből áll. kialakított és a még tervezett irónyftási rendszer és a számítógépes információs rendszer hatékony felhasználása érdekében a vállalati szakembergárda jelentős része közép- és felső fokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkezik. Marko Markov, a színház Igazgatóhelyettese küzdelmének állít emléket, színezve szerelmi lírával, bensőséges költészettel, népművészeti elemekkel. Ennek az elbeszélésnek hatására született meg a balettzene, melyet a kortárs bolgár zeneművészet kimagasló alakja, Alekszander Rajcsev komponált. A kiváló zeneszerző a negyvenes évek végén Budapesten is tanult. Jelenleg a Bolgár Állami Konzervatórium rektora. A koreográfiát Bogdán Kovacsev, az elmúlt évtized legkiemelkedőbb tánctervezője készítette, aki munkáiban a klasszikus balett elemeire épit, de gyakran alkalmaz folklór motívumokat is. Nagy fájdalmunk, hogy a neves fiatal koreográfus, aki ennek a produkciónak rendezője is, tavaly elhunyt. A balettkar igazgatója. az együttes vezetője Vera Kiróva, sok nemzetközi verseny győztese, aki többek között fellépett Franciaország, az USA, Olaszország, a Szovjetunió és Belgium színpadain. Olyan nagyszerű szólisták szerepelnek most Szegeden. mint Kraszimira Koldamova, Kallna Bogojeva és Margarita Trajanova — valamennyien nemzetközi fesztiválok díjasai. — Mit várnak a magyarországi, elsősorban a szegedi vendégszerepléstől? — A programokat magyar barátainkkal közösen vállasztottuk ki. Így esett a döntés A szépség forrására Szegeden, és Don Quljotéra Budapesten. Nagy várakozással tekintünk a szegedi vendégszereplés elé, részint azért, mert ezzel a produkcióval még nem léptünk fel szabad Zenei' naptár FRANCE8CO FINOTTI ORGONAESTJE. Nem csupán látni, győzni Jött el őszszel Budapestre az ifjú olasz orgonaművész. A pádual konzervatórium mindössze 25 esztendős tanára, mielőtt elnyerte volna az I. Nemzetközi Bach—Liszt-verseny fődíját, a magyar fővárosban tanult hat szemesztert Kolosa Istvánnál. Koloss, tehát Jó tanár, Finotti jó növendék volt. Kapcsolatuk azóta sem szakadt meg: hétfőn este a szegedi dómban Koloss aszszisztált tanítványának, aki hálából eljátszotta (nem ls akárhogyan) mesterének egyik darabját, a No l-es Partitát. Ezenkívül még három Bachot (a g-moll fantáziát és fugát, a Schmücke dich kezdetű koréi előjátékát, valamint egy fugát a Magnificatból), Lisztet (Gyászóda — a komponista fiának halálára) és Louis Vlerne hat orgonaszimfóniájéból a másodikat. Nem markolt, tehát sokat, s mint a felsorolásból kitetszik, szívesebben a barokknál Időzött, az egyéb stiluskorokból inkább ízelítőt adott, azt is jobbára a kontinuitás, a folyamatosság felmutatásával, hiszen úgy igaz, minden orgonairodalom „Bach köpönyegéből bújt elő". Finotti nem tagadja meg származását, délszaki temperamentumát, rendkívül szuggesztíven, dinamikusan, lendületesen játszik. Talán csak a Bach-fuga tűnt kissé hajszoltnak (az elektromos hangszer ördöge Incselkedett vele az indításkor, netán ez zavarta meg), a többi szám látványos, erőteljes, kontrasztos átvilágításban Jutott el a hallgatóhoz. Ezúttal nem futottak egymásra, nem tornyosultak az akkordok, s mintha az akusztika réme sem lenne oly fenyegető a dómban — úgy látszik, brilliáns technikával a harmóniák összezúgása is kikerülhető, ellensúlyozható. A barokk és napjaink zenéjét (ez a koncert summája) máris anyanyelvi szinten beszéli az ifjú művész. Ami még érezhetően távolabbi egyéniségétől, érdekes módon éppen a romantika (vagy pusztán ez a Liszt mű? — kevesebb színt használt hozzá, ámbátor az is igaz, egy gvászódában minek a színek kavalkádja). JÖN A MOSZKVAI FÚVÓSÖTÖS. A nyári orgonaesteket Finotti hangverseny? zárta, a Muzsikáló udvar koncertjeit holnáp, csütörtökön este 8-tól, a Moszkvai Fúvósötös hangversenye szegi be. Az együttes 1987-ben alakult, és hamarosan népszerű lett a Szovjetunióban. Repertoárjuk a hagyományos irodalom mellett felöleli századunk művészetét is, s előszeretettel tolmácsolnak mai magyar műveket: ebbeli művészi munkájukért 1975-ben Artlsjus díjat nyertek el. Ilyen szellemben állították össze műsorukat a szegedi tanácsháza udvarára is: J. Chr. Bach Qulntettje és Polinszkij Fúvósötöse me^ett Petrovics Emil, Kadosa Pál Kallós Sándor műveit szólaltatják meg. N. I. A DÉLÉP Kzámitógcpiizemcnek részlete Hungaroton hangfemezhetele Koncert Szegeden is A nemzetközi hanglemezpiacon számos jelentős elismerést, sikert aratott művészlemezek hazai népszerűsítése jegyében szeptember második felében rendezik meg ismét a Hungaroton hanglemezheteket — jelentették be a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat keddi sajtótájékoztatóján. A rendezvénysorozat — a tervek szerint — szeptember 14-én zeneakadémiai nyitókoncerttel indul, s október 1-én, a zenei világnapon ér véget. A most második alkalommal sorra kerülő lemezheteken a Hungaroton — a tavalyi nyolc újdonsággal szemben — ezúttal 11 vadonatúj kiadvánnyal lepi meg a komoly zene kedvelőit. Közöttük először kerül az üzletekbe a „Magyar gregoriánum"-sorozat legújabb, harmadik lemeze, s először hallhatják majd az érdeklődők Bach Máté-passiójának. Mozart Requiemjének, Bartók, illetve Wetner Leó Livertimentóinak, valamint Liszt Ferenc Faust-szimfóniájának neves hazai művészek közreműködésével készült felvételeit is. Az ünnepi kiadványok között a prózairodalmat Nagy László verseiből összeállított album, valamint Shakespeare Rómeó és Júliájának Latinovlcs Zoltán és Rűttkai Éva előadásában rögzített felvétele képviseli. Valamennyi újdonság — a rendezvénysorozat idején — kedvezményes, lemezenként! 50 forintos áron kapható majd. A zeneakadémiai nyitókoncertet követően a Hungaroton új és eddigi legnépszerűzz komolv zenei felvételeiből tíz vidéki városban — Debrecenben, Dunaújvárosban. Egerben. Esztergomban. Kaposvárott, Miskolcon, Szentendrén, Szegeden. Székesfehérvárott és Pécsett — rendeznek élö hang versen veket a helyi hanglemezklubok közreműködésével. Számos városban külön erre az alkalomra szervezett hanglemezbemutatók és zenei vetélkedők lesznek. (MTI)