Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

4 Csütörtök, 1979. július 5. flzon fúl ott a tág világ A vidéki értelmiség anatómiája A kakas peckesen hága fel szemétdombjára, s szétte­kintve udvarnyi birodalmán, büszkén kukorékolá: „Hatal­mam véghetetlen, úr vagyok a szemétdombon, s az egész udvar felett!" Am egy arra cikázó fecske megszól ítá: „Ostoba! Nem veszed-e ész­re, hogy birodalmad csak a kerítésig terjed, s azon túl ott a tág világ, melynek te mit sem számítasz?" Fenti tanulságos állatme­se-példabeszéd Fáy András­tól való. Ahol azonban idéz­tetik, ott az egyik legmaibb társadalmi gond Illusztráció­jaként szolgál. Bánlaky Pál és Varga Csaba könyve, az Azon túl ott a tág világ a vídékiség tüneteit vizsgálja, elsősorban a kisvárosi értel­miség helyzetén keresztül. A viszonyítást alap beszűkülé­séről, a helyi hierarchia ab­szolutizálásáról, a helyi ér­tékrendhez igazodó életfor­máról olvashatunk., Arról, hogy milyen torzulásokat okoznak e jellemzők egyéb­ként egészséges személyisé­gek egész sorában. Döbbene­tes (egyben nagyotn ls Isme­rős) példák, fiatal, többnyi­re első munkahelyükre ke­rülő értelmiségiekről, akik a hely atmoszférájának, kakas­világának következményeként vagy cinikussá, vagy gyává­vá, esetleg sajátosan ma­gyar „belső emigránssá", de legjobb esetben is konfliktu­sok sorával küszködő, elbi­zonytalanodott emberekké válnak. Bánlaky Pál tanulmánya, A vídékiség tünetei kitűnő, világos okfejtéssel, tiszta lo­gikával és könyörtelen ob­jektivitással tárja fel a mai Magyarország vidéki értel­miségénél?, vagy legalábbis jelentős rétegeinek anató­miáját. „Ismerni vélem, mert megéltem hatásait én is, fé­lek tőle, és nagyon utálom, ezért írtam meg mindazt, amit tudok — sejtek —, ró­la." így indokolja-fejezi be tanulmányát a szerző, min­den további kommentárt és konklúziót az olvasóra bízva (Magvető, 1979) D. L. Móra­kötetek Móra Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából a Szépirodalmi Könyvkiadó „Móra Ferenc művei" cím­mel életmflsorozatot indított. Az első kötet „Az aranyko­porsó" a legolvasottabb ma­gyar regények egyike, a na­pokban már az olvasókhoz jutott. Még az idén megjele­nik a Daru utcától a Móra Ferenc utcáig címmel a má­sik kötet, amely tulajdon­képpen önéletrajz, a kiskun­félegyházi foltozó szűcs fiá­nak „karriertörténete" íróvá válásáról, ars poeticájáról. Méltóképp emlékezik név­adójáról a Móra Ferenc if-, júsági kiadó ls. A nemzet­közi gyermekévet összekap­csolva az irodalmi évfordu­lóval, számos új kiadással kedveskedik a gyerekeknek. Az ismert, immár klasszikus meséket tartalmazza „A ké­ményseprő zsiráfok" és ,.A nagyhatalmú sündisznócska" című két, színesen illusztrált könyv. Díszes kiadásban is napvilágot lát a legnépsze­rűbb és egyik legismertebb Móra-mű, a „Kincskereső kisködmön". Második kiadás­ban adják közre Takács Ti­bor „Móra igazgató úr" cí­mű kötetét. Ennek szerzője Móra bizalmas emberét, Ko­tormány Jánost szólaltatja meg, akinek elbeszélései alap­ján, a követlen élmények felidézésével állítja az olva­só elé Mórát, az embert, az írót, a régészt és a műzeum­igazgatót. -pincsi Bemutatjuk az új Btk.-t i. A mellékbüntetések kö­zül, kiemelem — bizo­nyos fokú új rendelkezései ' miatt — a járművezetéstől eltiltást — Btk. 58. §. — Eszerint el lehet tiltani azt a járművezetőt, aki ennek szabályait megszegve követi el a bűncselekményt; vagy azt aki az elkövetéshez jár­művet használ. Az új szabá­lyozás egyrészt a lehet kife­jezéssel — az eddigi keU ki­fejezés helyett — érvényre juttatja azt a követelményt, hogy a bíróságok valamennyi körülmény gondos mérlegelé­se után döntsenek e jelentős joghátrányt jelentő kérdés­ben: másrészt viszont — a megelőzés célját is szolgál­va — ilyen súlyos joghát­rány kilátásba helyezésével fenyegeti azt is, aki a bűn­cselekmény elkövetéséhez gépjárművet használ. Ezen törvényi rendelkezés beikta­tását indokolta részben az a tény, hogy az utóbbi időben megnőtt a mozgó bűnözők száma és a vagyon elleni bűncselekmények elkövetésé­nél sok esetben gépjárművet vesznek igénybe. A törvény felemelte a határozott ideig tartó eltiltás időtartamát, mert azt 1 évben állapítot­ta meg. Bevezette a végle­ges hatályú eltiltást is azzal szemben ski a járművezetés­re alkalmatlan. — 59. § (1) bekezdés — Ezen a közúti közlekedésre való alkalmat­lanságot kell érteni. A mellékbüntetésekkel kapcsolatban jelentős válto­zás hogy a foglalkozástól, Járművezetéstől eltiltást, ki­tiltást. kiutasítást, vagyonel­kobzást kivételesen — Btk. 38. f (3) bek. — főbüntetés helyett önálló büntetésként is alkalmazhatja a bíróság — Btk. 118 6 — ha a bűncse­lekmény büntetési tétele két évj szabadságvesztésnél nem súlyosabb és a büntetés cél­je így is elérhető. Így elő­fordulhat, hogy a bíróság pl,: vagy<in elleni cselekménynél úgy ítéli meg a helyzetet, hogy vagyonelkobzás bünte­tést szab kl, mert ez ls al­kalmas olyan „joghátrány" okozására, amely a büntetési célokat megfelelően szolgál­j>' L A büntetés végrehajtási fo­kozatok rendszerében is vál­tozást hoz az új Btk., mert az eddigi négy fokozat he­lyett három fokozatban ren­deli végrehajtani a szabad­ságvesztés büntetést; fegy­házban, börtönben és fog­házban. Igen jelentős változás az a törvényi rendezés is, hogy a büntetések mellett az ed­digi szűk körrel szemben ki­bővítette az Intézkedések rendszerét. Ezek: a felnőt­tekre is alkalmazható próbá­ra bocsátás — Btk. 72. fi —; az alkoholisták kényszergyó­gyításának új formája — Btk. 75. § —; a szigorított őrizet — Btk. 78. § —; a pártfogói felügyfelet — Btk. 82. fi —. Ezen Intézkedések közül egyesek önállóan, to­vábbá önállóan és főbüntetés mellett, Illetőleg intézkedé­sek vagy büntetések mellett is alkalmazhatók. Néhány intézkedést a közérthetőség céljából indokolt kiemelni. A próbára bocsátást akkor lehet alkalmazni felnőttkorú­val szemben, ha a törvény 2 évnél nem súlyosabb bünte­téssel fenyegeti az elkövetett bűncselekményt és az elköve­tő nem visszaeső. Alkalmazá­sának lehetőségénél fenn kell állnia annak, hogy ilyen in­tézkedéssel is elérhető le­gyen az általános és egyéni büntetési cél. A bíróság lé­nyegében ilyen büntetésnél a végleges döntést későbbre ha­lasztja. A próbaidő tartama 1 évtől 3 évig terjedhet, Az alkoholisták kényszer­gyógyításával kapcsolatosan is új vónásokat tartalmaz a törvény — Btk. 75. és 76. § — abban az esetben, ha a bí­róság megállapítja, hogy a bűncselekmény elkövetése az alkoholista életmóddal van összefüggésben és 6 hónapot meghaladó szabadságvesztés büntetést szab ki, akkor emellett az elkövetőt kény­szergyógyításra kötelezi, amit a szabadságvesztés ideje alatt kell végrehajtani. Ab­ban az esetben viszont, ami­kor a bíróság megítélése szerint nincs szükség Ilyen tartamú szabadságvesztés ki­szabására, akkor önálló In­tézkedésként munkaterápiás intézeti kezelésre kötelezheti az elkövetőt A szigorított őrizetet — Btk. 78. § — mint intézke­dést. csak meghatározott fel­tételek fennállása mellett, és végrehajtandó szabadságvesz­tés büntetés kiszabása mel­lett alkalmazható. Szükséges megemlíteni, hogy csak ki­emelten veszélyes cselekmé­nyek, és elkövetök esetében indokolt ezen intézkedéssel élni. A törvény V. fejezete a büntetés kiszabásával foglal­kozik, melynek keretében megemlíti, hogy a büntetést úgy kell kiszabni, hogy Iga­zodjon a bűncselekményhez, és az elkövető társadalmi ve­szélyességéhez, a bűnösség fokához és egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. — Btk. 83. §. — Szükségesnek tartom megemlíteni, azt a törvényi szabályozást is, — VI. fejezetből — amit a bün­tetett előélethez fűződő hát­rányos jogkövetkezmények alóli mentesítés körében álla­pít meg. — Btk. 102. § (1) bek. — A szabályozás újszerűsé­ge, hogy a mentesítés csu­pán az előélethez fűződő ál­lamigazgatás — jogi munka­jogi következményekre ter­jed ki, azonban nem érinti azokat a hátrányos jogkö­vetkezményeket. amelyeket az újabb bűncselekmény miatti felelősségre vonás ese­tén a Btk. az elítéléshez fűz. Szükséges megemlíteni, hogy a jelenlegi szabályozás­sal ellentétben az új tör­vény a javító-nevelő mun­kára, valamint a gondatlan bűncselekmény miatt kisza­bott végrehajtásában próba­időre felfüggesztett szabad­ságvesztésre ítélés esetén nincs azonnali, a jogerőre emelkedéssel egybeeső törvé­nyi mentesítési Az általános rész IX. fejezete értelmező rendelkezéseket tartalmaz, melyek közül feltétlenül ki­emelést érdemel a visszaesés kérdésének újszerű és min­den tekintetben szigorúbb szabályozása. A Btk. a bün­tetőeljárásban ismételten fe­lelősségre vont elkövetők kü­lönböző csoportjait alakítja ki. így visszaeső, különös visszaeső, többszörös vissza­eső. A visszaesés fennállása az elkövetőre minden tekin­tetben súlyosabb jogkövet­kezményeket ró. dr. Jármai Tibor tFolytatjukJ Alig múlik el tanácstagi beszámoló, lakúgyűlés anél­kül, hogy a környezet ne kerülne szóba. A jelenlevők ezen elsősorban az utcát, a teret és a lépcsőházat értik. Elégedetlenek a renddel és a tisztasággal. Nem egy fel­szólalásból úgy tűnik, lehe­tetlen élni, dolgozni és pi­henni ott, ahol rengeteg az eldobott cigarettavég, leta­possák a füvet, s a játszó­teret egyesek dühöngőnek használják. Nemrég a tarjáni tanács­kozási központban egy fiatal­asszony felháborodott. Tűr­hetetlen — mondta —, hogy a környékbeli kutyatulaj­donosok ugyanazon a téren sétáltatják kutyáikat, ahol az óvodások is játszanak. Azt is említette, hogy ő kedveli az állatokat, külö­nösen a kutyákat. Mégsem tartana még egy palotapin­csit sem a panellakásban, hiszen a négylábú kedvenc­nek is lehetőséget kell ad­ni a szaladgálásra, az ugra­bugrálásra. Természetesen kt-ki saját maga dönti el, hogy tart-e ebet lakáséban vagy sem, csak a sétáitatás helyét szabja meg a rendelet. Tar. jánban a- gáton és környé­kén futkározhafnak kedvük­re a póráz nélküli ebek. De hagyjuk a kutyákat. Más példa is akad arra, mi­lyen sokféle Igényt próbál kielégíteni a közterület, a tágabb környezet egy da­rabja. Az autótulajdonosok például amellett törnek lpndzsát, hogy alakítsanak ki minél több parkolóhe­lyet. Mások pázsitot szeret­nének ugyanoda. Vannak, akik szeretik a tisztaságot, s rosszalló pillantást vet­nek az utcán szemetelőkre. Némelyek viszont úgy vé­lik, hogy törődjenek csak az ilyesmivel a köztisztaságlak. Mégis egyoldalú lenne a városi ember környezeteként csupán a közterületet ki­kiáltani. Ezt érzékelteti az idén májusban megrendezett üzemegészségügyi hónap is. A Vöröskereszt városi szer­vezete versenyt hirdetett 36 szegedi üzem vöröskeresztes vezetőinek és aktivistáinak a tisztább, egészségesebb környezet megteremtéséért és megőrzéséért. A vetélke­dőn részt vevő szocialista brigádok ablakot tisztítot­tak, függönyt mostak. Ki­csinosították a gyári óvodá­kat is. Segítettek kimeszelni és kifesteni a mosdókat, fürdőket s a mellékhelyisé­geket. A cipőgyáriak még a nagytakarításba is besegí­tettek, amikor nem akadt más vállalkozó. A dolgozók munkájának megóvása érde­kében pedig több üzem in­dított egész éves tisztasági versenyt. Ml köze mindennek a kör­nyezet védelméhez? A ter­mészetes környezet megóvá­sához ls sok. Ahol nagyobb a rend és a tisztaság és kulturáltabb a munkahelyi környezet, feltehetően ke­vesebbet szemetelnek, akik mindezt munkájukkal létre­hozták. Kevesebb műanyag­hulladék és szennyező anyag kerül a földbe, vízbe és a levegőbe. S a munkahely szempontjából is követendők ezek a törekvések. Figyelemre méltó, hogy a tíz órát Szegedért mozgalom keretében nemcsak az üze­men kívüli területet gondoz­ták. A Fodrász Vállalat pél­dául 'elhívta-dolgozóit, hogy tartsá.? tisztán az üzlethe­lyiségeket. Az ÉLIKER ver­senyt hirdetett a tiszta üzlet — rendes környezet címért. A kéziszerszámgyár vörös­keresztesel pedig elérték azt, hogy a dolgozók hetenként frissen mosott munkaruhát hordjanak. Sajnos, még egyáltalán nem gyakori, hogy a mun­kahely lenne a rend és a tisztaság mintaképe. Annak ellenére, hogy azt tartják, aki igényes környezetére, többnyire igényes a munká­jára is. Rendhagyó példa­ként fel lehetne hozni a ««ó­rakozott ügyintéző íróasz­talán tornyosuló papírokat, amelyeket ha egyetlen egy­szer is megbolygat a taka­rítónő gazdájuk úgy véli. hogy semmit sem talál a helyén. De azt mér "aligha szükséges bizonygatni, hogy mennyivel jobb véleményt alkot a vásárló arról az üzletről, ahol rendszeresen szárazra törlik a tejeszacs­kókat és a tiszta pult- mö­gött makulátlan fehér kö­penyt viselnek az elárusítók. Egy olyan gyárban vagy üzemben, ahol az ottani dol­gozókon kívül más nemigen fordul meg, jóval „szeré­nyebbek a lehetőségek" a rend és a tisztaság megtar­tására. Pedig a termelő­munka eredményessége ott ls megkívánja. S nemcsak az üzletben, más munkahe­lyen, otthon, sőt mindenütt fontos a tiszta, kulturált és egészséges emberi környezet. Ilyet teremtsünk magunk­nak! Jámbor Ernő Deákok—járőrben A rendőrség társadalmi kapcsolatai A Gutenberg utcai köz­gazdasági szakközépiskola fiataljai és tanárai — akár­csak más iskolák diákjai és pedagógusai — a közelmúlt­ban tartották az évzáró ün­nepséget. Ez az összejövetel azonban némiképp különbö­zöft más oktatási intézmé­nyek évzáróitól. A közgaz­dasági szakközépiskolások ünnepségén „házon kívüliek" is részt vettek. Nem proto­kolláris vendégek, hivatalos meghívottak voltak ők, ha­nem a Szeged városi-járási Rendőrkapitányság KlSZ-bi­zottságának képviselői, akik kevésbé ünnepélyes alkal­makkor, tanév közben is rendszeresen találkoznak az iskola diákjaival, pedagógu­saival. Eredményeket hozó mun­kakapcsolat, mondhatni, im­már barátság az övék. Ezt a kapcsolatot jelképezte az az emlékplakett, Illetve oklevél, melyet az évzárón adtak át a rendőrség KISZ-esei az is­kola diákjainak. Az előzmé­nyeket kutatva jó két esz­tendővel kell visszaperget­nünk az időt, azokig a na­pokig, amikor a rendőrségi és az iskolai KISZ-bizottság együttműködési megállapo­dást kötött. S mivel az együttműködés kétoldalú kapcsolatot feltételez, lás­suk hát, a mindennapokra átültetve, mit tartalmaz, mit jelent a megállapodás. Te­hát: a rendőrségi KISZ-bi­zottság tagjai — tevékenysé­güket a kapitányság vezetői is támogatják — rendszere­sen ellátogatnak az Iskolába. Helyesebben fogalmazva: is­kolákba, hiszen a KISZ-bi­zottságnak más oktatást in­tézményekkel, például a Bebrits Lajos Vasútforgalmi Szakközépiskolával, a 600-as számú Ipari Szakmunkás­képző .Intézettel, s több sze­gedi általános iskolával ha­sonló kapcsolata van. A KISZ-esei? célja, hogy meg­ismertessék munkájukkal, a közrend, a közbiztonság ér­dekében folytatott tevékeny­ségükkel a diákokat. Munká­A plakett az együttműködést jelképezi juk társadalmasítását szeret­nék ezzel elérni, s tegyük rögtön hozzá, igyekezetük máris eredményeket hozott. Mennyiben? A jelentősebb városi ünnepségeken a tanu­lók a rendőrök mellett dol­goznak a rendezvények biz­tosításán. Az ifjúgárdisták évente több alkalommal a rendőrjárőrökkel teljesítenek szolgálatot; az efféle „gya­korlatok" minden szónál töb­bet mondanak számukra a rendőrségi munka nehézsé­geiről, felelősségéről. A ka­pitányság KISZ-esei csel­géncsbemutatókat, különböző témákban, például a közleke­dés, a vízi rendészet tudni­valóiról előadásokat tartanak az iskolákban. A kisebbek, az általános iskolások részé­re játékos KRESZ-vetélke­dőket szerveznek, hozzájárul­va Ily módon a közlekedés biztonságáért folytatott mun­ka sikeréhez. Kapcsolatot tart a rendőr­ségi KISZ-bizottság több szo­ciális otthonnal ls. Rendsze­resen ellátogatnak például az Acél utcai otthon lakóihoz; anyák napján, nők napján virággal, ajándékkal, mű­sorral kedveskednek az Idős asszonyoknak. Az otthonok környezetének csinosítására társadalmi munkát szervez­nek. Ezúttal az sem baj, hogy a kapcsolat bizonyos értelemben egyoldalú: a fi­gyelmességért. a társadalmi munkában eltöltött órákért az idős emberek hálája, s öröme szolgál viszonzásul. L. Zs. Készül a tolmácsok csapata Az olimpia nem csupán a világ legjobb sportolóinak versengése az érmekért, ha­nem a különböző országokból érkező sok ezer vendég nagy találkozója is. Ezért a moszk­vai nyári játékok szervezői­nek egyik legfontosabb fel­adata, hogy tolmácsokról gondoskodjanak. Az olimpiai játékokon 10,5 ezer tolmács áll majd a ven­dégek rendelkezésére. Több­ségük egyetemista, egyetemi, vagy főiskolai tanár. Az olimpikonok és a vendégek között lesz olyan is, aki hin­di, vagy szingaléz nyelven beszél. És a tolmácsoknak köszönhetően mindegyikük érteni fogja az orosz szava­kat, kifejezéseket Egyedül a delegációk gon­dos kiszolgálására négyezer tolmácsot alkalmaz a szerve­ző bizottság. Az Inturiszt ezer, a Szovjet Rádió és Te­levízió ötszáz tolmácsot kap. De az olimpia valamennyi területén szükség lesz a tol­mácsok munkájára. A fordítók nagy részére speciális feladat vár az olim­pián. A felkészülés már megkezdődött. Az olimpiai tolmácscsoportokat 360 órá­ban készítik fel. A foglalko­zásokat tapasztalt pedagógu­sok vezetik. Az előirt tanme­netet sokszor az órák közben csiszolják, tökéletesítik és még inkább a követelmé­nyekhez Igazítják. (BUDA­PRESS — APN)

Next

/
Thumbnails
Contents