Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

Z HP SZEGED VÁ R O Sl BIZOTTSÁGÁNA K I A B I A LAPJA 69. évfolyam 155. száír 1979. július 5.. csütörtök Ára; 1.20 torint Dr. Korom Mihály és Borbándi lános látogatása Szegeden Fogadás a megyei pártbizottságon — A vendégek megtekintették az úttöro-olimpia sportversenyeit Másodvetés r Árpa után burgonyát vetnek Tegnap ár. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára és Borbándi János miniszterelnök-helyet­tes Szegedre látogatott, és megtekintette a XV. Nyári Üttörő-olimpia országos dön­tőinek küzdelmeit. Délelőtt a megyei pártbi­zottságon dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, Gyár­fás Mihály, a megyei pártbi­zottság titkára, Berta István, a Szeged városi pártbizottság titkára, Papp Gyula Szeged megyei város tanácsának el­nöke, Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára köszöntötte a vendégeket. Dr. Komócsin Mihály üd­vözlő szavai ntán Szűcs Ist­vánná, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Ma­gyar Úttörők Országos Szö­vetségének főtitkára adott tájékoztatót a rendezvényről: — A nyári úttörő-olimpia versenye hagyományos ren­dezvénye az. úttörőszövetség­nek. Csaknem 15 éves múltra tekintenek vissza az úttörő­olimpia versenyei. Kezdetben csak néhány sportágban mér­ték össze erejüket az úttörő­olimpikonok, ma már 10 sportág legjobbjai találkoz­nak Szegeden. A XV. Nyári Úttörő-olimpia előkészületei másfél évvel ezelőtt megkez­dődtek. Március közepéig háziversenyek, járási, városi, megyei versenyek, majd te­rületi versenyek szerepeltek az idei programban, ahonnan a legjobbak kerülték ide, az országos döntőre. Tapasztala­taink szerint Csongrád me­gyében mindenki magáénak vallja az úttörő-olimpiát. Kiváló szervező munkájukról csak a legnagyobb elismerés hangján lehet beszélni. A Csongrád megyeiek szer­vező munkájáról Gyárfás Mi­hály tájékoztatta a vendége­get: i — Nagy örömmel fogadtuk azt a megtisztelő és felelős­ségteljes megbízatást, hogy az idén Szeged rendezheti a XV. Nyári Úttörő-olimpiát. Munkánkban sok társadalmi aktivista segít. Az idei a leg­népesebb olimpia, hiszen há­romezer-kétszáz úttörőspor­toló és ezer kísérő érkezett városunkba. A versenyeket a nemzetközi gyermekév kere­tében rendezzük. Megyénk Dr. Korom Mihály és Borbándi János fogadása a megyei pártbizottságon számára a tömegsport és az utánpótlás biztosítása érde­kében is jelentős e rendez­vény — mondotta, majd el­ismeréssel szólt a segítő párt-, állami és társadalmi szerve­zetek, a szülők és pedagógu­sok munkájáról. A pártbizottsági fogadás után dr. Korom Mihály és Borbándi János az olimpiai központba látogatott. Tóth Klára, a központ vezetője ka­lauzolta a vendégeket, akik elbeszélgettek a munkatár­sakkal, majd részt vettek az olimpiai klub programján. Ezután a DÉLÉP-sportpályán labdarúgó- és kosárlabda­mérkőzéseket tekintettek meg . A délutáni program a KISZ Vezetőképző Központ­ban kezdődött, aminek tevé­kenységéről Bódi György adott tájékoztatást. Ezt kö­vetően a Sportcsarnokban a leánytornászok összetett ver­senyének eredményhirdetése után dr. Korom Mihály adta át a bajnoki érmeket. Az uszodában pedig Borbándi Já­nos adta át az olimpiai arany­érmet Szabó Veronika duna­újvárosi kisdobosnak és tár­saínak, az 50 méteres hát­úszódöntő után. A vendégek végül baráti beszélgetésen vettek részt a Sportcsarnokban. Dr. Korom Mihály így összegezte szegedi tapasztalatait: — Egy napig élveztük a XV. Nyári Üttörő-olimpia szervezőinek, rendezőinek vendégszeretetét. A látottak és hallottak rendkívüli mély és örömteli benyomásokat kel­tettek. Kaptunk általános tá­jékoztatást, részletekre ki­terjedő információt, melyeket megerősítettek tapasztala­taink. A rendezvényt úgy is néztem, hogy összehasonlít­hassam a kommunista sport­aktíván elhangzottakkal. Amit itt tapasztaltunk, megegyez­nek a sportaktíván hozzá­szólók megállapításaival. Meggyőződésem, hogy az út­törő-olimpia a magyar sport­életnek és az egész magyar társadalomnak nagyon fontos rendelvénye, fontos ügye. Hallottuk milyen úton, ho­gyan jutottak el idáig a gye­rekek. Az ország szinte min­den városát, községét érin­tette az úttörő-olimpia. Amíg a legjobbak eljutottak Sze­gedre, az országos döntőre, 600 ezer gyerek mozdult meg. Ez a szám már önma­gáért beszél. Megindult, erő­teljesebben folytatódik va­lami a sport terén Magyar­országon. Igaz, a Szegeden versenyző 3200 gyerekből nem mindenki jut el a csúcsra, és csak nagyon ke­vés sportolóból lesz felnőtt olimpiai bajnok. Az olimpia szervezése, rendezése nagyon jól sike­rült. Az úttörők nagy vetél­kedője kitűnő házigazdára talált Csongrád megyében és Szeged városában. Láthat­tuk, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek milyen figyelemmel, odaadással fog­Az MSZMP KB titkára adta át az érmeket a tornászlányoknak A miniszterelnök-helyettes gratulál a kis­dobos úszóknak lalkoznak itt a nagy és kis kérdésekkel egyaránt. Olyan óramű pontossággal megy az olimpia szervezése, verse­nyei, ami példás, és dicséri mindazokat, akik részt vet­tek ebben a nagyon fontos munkában. Köszönetünket, elismerésünket fejezzük ki. Első ízben vettem részt úttörő-olimpián. így kellene ezt továbbra is csinálni. Azokat a gyerekeket láttuk, akikből élsportolók fejlőd­hetnek, képviselhetik majd nemzeti színeinket. Sokat kell velük foglalkozni, hogy szorgalmuk, törekvésük arra fejlődjön amerre mi akar­juk. Örömmel vettem részi az olimpikonok klubjának prog­ramján, melyen Hargitay András és Verrasztó Zoltán beszélt sportágáról, élmé­nyei röL Javaslom, hogy a jövőben még több élspor­tolót, akár élcsapatokat is hívjanak úttörő-olimpiára oly módon, hogy a szabad idős programokban szerepel­jenek is, mutassák be tudá­sukat, gyakorlataikat. Kritikai megjegyzésem, a fővárosi lapokat, (a Nép­sport és a Képes Sport ki­vételével), a televíziót és a rádiót érinti, hiszen eddig nem fordítottak akkora fi­gyelmet az úttörő-olimpiára, mint amekkorát megérde­melt volna. őszintén örülök, hogy Sze­geden lehettem az úttörő­olimpia vendégeként — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Korom Mihály. Borbándi János a verse­nyek tisztaságát, a sportolók akaraterejét dicsérte, majd az úttörő-olimpia szervezeti változásairól beszélt: — Az úttörő-olimpiának kettős célja van. Az egyik, hogy tömegeket mozgat, és a tömegsport nagy rendezvé­nye. A másik, hogy az él­sport utánpótlását biztosítja Ezek nemzeti érdekek. Ép pen ezért nem lenne jó, ha j az átszervezéssel elveszítené j jelen tartalmát. Akár az Ok­tatásügyi Minisztérium, akái a Magyar Úttörők Országos Szövetsége lesz is a gazda l a jövőben — nem jelentheti I az átszervezés a tömegincr/- | galom elsorvasztását. Gratulálok a szervezők­nek, rendezőknek, akik min­dent megtettek, hogy zavar­talanul bonyolódjanak az or­szágos döntő versenyei. Az esős idő megállította az aratást. Se a kombájnok, se a bálázók nem tudtak kiáll­ni a gépszínből, a szitáló, szemerkélő eső miatt. Név hány helyen a bátrabbak for­dultak egyet-kettőt, de több volt a kár, mint a haszon. Ezért a gazdaságokban más munkába fogtak. Csoportosí­tották az erőt a nyári teen­dőkre. Szeretnék behozni a vámon, amit elvesztettek a réven. A zöldségterületek növelése, a meglevő kapások megóvása most a feladat. Minden kézre, minden ész­szerű gondolatra szükség van, hogy valóban javuljon a helyzet, többet teremjen a föld, mint korábban. A ha­tár nagyon szép, jót tett ne­ki a csapadék. A kedvező időjárás „kiigazította" a paprikát, lábra állította, megerősítette a paradicsomot, felélénkítette a kukoricát, ígéretes ősznek nézünk elé­be. Az eső azonban kedvezett a gyomoknak is. Szinteszem­látomást gazosodtak a sorok. Igyekezniük kellett a gazdák­nak, nehogy a gyom elnyom­ja az idei termést. Még ott is akad munkája a kapának, a harisolónak, ahol vegyszer­rel irtották a gazt. Dorozs­mán, a József Attila Tsz-ben például a közösség apraja­nagyja a kukoricaföldeken dolgozott A szélmalom mel­letti kukoricatáblában az építőrészleg emberei a mag­nakvaló kukoricát egyelték, „idegenelték". Vagyis a ku­korica sorából kivágták a nem odavalókat, az oldalhaj­tásokat, a fattyakat. A közös­ségben csaknem kétszázan álltak munkába. A homoki gazdaságok sem tétlenkedtek a „kényszerpi­henő" miatt. Az eső után palántáltak, ültették a krumplit. A forráskúti Hala­dás Tsz évek óta tervszerűen — másodvetéssel segít ma­gán. Az idén a volt árpaföld­re ültettek káposztát, kara­lábét és burgonyát Ahonnan fölszedték a korai krumplit, mint a falu melletti táblá­ban — oda is zöldség ke­rült. Ottjártunkkor káposztát palántáltak az ügyes kezű lányok, asszonyok és burgo­nyát ültettek a gépek. Amint azt Sándor Tibor téeszelnök elmondta, eddig zavartalanul, szervezetten haladt a mun­ka, s remélhetőleg ezután sem lesz fennakadás. A ko­rábbi évek jó piaci tapaszta­latai után az idén is vetnek tarlóba főzőtököt. öt hektár­ról várnak bő termést. A palántaellátás zavarta­lan, jut mindenhová szép, erős szál. A tavasszal 40—50 hektárra elegendő káposzta-, kelkáposzta- és karalábéma­got vetettek. Számítva a má­sodvetések hasznára, vállal­va a vele járó kockázatot is. Napraforgót, takarmánynak­való csalamádét is termeszte­nek. Szándékuk, hogy ezen a nyáron 150 hektáron zöldell­jen a takarmány. Eddig 20 hektáron földbe került a mag. Bajunk van viszont a tar­lóval. Eláztak a bálák, s ne­hezebb velük a munka. Las­sabban haladnak a betakarí­tással, mint ahogy szeretnék. De nincs fennakadás. A for­ráskútiak több mint 100 hek­táron termelnek tarlóburgo­nyát az idén. A Dobó-dűlő­ben, a Kormos erdő környé­kén, mintaszerűen előkészí­tett talaj várta a krumpliül­tető brigádot. Folyamatos, jól összehangolt a munka, ami kedden este még tarló volt, azt szerdán bevetették. Nem történt semmi csoda, csak ahogy fölszántották, azonnal disztillerezték, majd nyomban utána el is ültették a gumókat. Időben, szakérte­lemmel. Mindehhez termé­szetesen tettrekész ültetőbri­gád is kellett, mert magá­ban a jó elképzelés kevés. A forráskúti traktorosok — Zádori Zoltán, Zádori István, Márta Ferenc, Tóth György — becsülettel helytálltak nap mint nap. Akárcsak se­gítőik, a két Ádám Vince és Béri István — akik, ha kel­lett, gyorsan teletöltögették a krumplivető gépeket. Az Egyesült Zöldség- és Burgonyatermesztési Társu­lás többi gazdaságában nem­rég kezdtek a korai krumpli ásásához. A bordányi Előre Szakszövetkezetben, a rúzsai Napsugár és á kisteleki Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz­ben szedik az új burgonyát. Ültetik a tarlóburgonyát a forráskúti Haladás Tsz-ben VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents