Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-31 / 177. szám

KeSd, 1979. július 31. 3 Víz a Szigetközből Új vízmű lesz Győrben 36 ütemben halad az új formátorház, és elkészültek a győri vízmű építése. A vá- szolgálati lakások is. ros növekvő ivóvízigényeit A következő hetekben, hó­Szigetkozből fedezik, napokban gyorsítják a mun­Nagybajcsnál épül az új vízmű. Elkészült a 16, egyen­ként 40 méter mélységű kút és a 13 kilométer hosszú, 600 milliméter átmérőjű távve­zeték is. Ezen keresztül jut majd el a városba a sziget­közi ivóvíz. Megépült két, 3 ezer köbméteres térszíni tá­roló, a vastalanító épülete, az üzemviteli épület, a transz­kákat. A nyersvíz olyan anyagokat tartalmaz, hogy a vastalanító működése nélkül nem lehet a városi hálózat­ba vezetni a vizet Ez az üzemrész rövidesen meg­kezdheti próbaüzemét, mi­alatt már jelentős mennyisé­gű ivóvizet juttatnak a háló­zatba. (MTI) Uj főút épül Óbudán Az Árpád-híd lesz a kö­vetkező a Petőfi után, ame­lyet felújítanak. A munkák megkezdéséig, a jövő év ele­jéig el kell készülnie az új főútnak, amely az építkezés területét megkerülve vezet majd ki Óbudán át Buda­pestről, s a Vörösvári úttal összekapcsolva csatlakozik a Szentendrei úthoz. Az új fő­út fontos része a Lajos utca —Bécsi út között átvezető szakasz lesz. Arafás után Tariúhántás, szaimabelakarítás Az aratás befejezése után felgyorsult a soron követke­ző munkák üteme. Rozs nincs már lábon a megyé­ben, zabból is csak az a pár­száz hektár, amelyet későn vetettek és még éretlen. Legkésőbb — múlt hét péntekén — a szegedi járás­ban fejezték be a gabona be­takarítását. Július 27-ig 15 esős napot számoltak a kör­nyéken. Minden évben itt fe­jeződik be utoljára az aratás megyénkben. Nem a gazda­ságok hanyagsága, hanem a táj és a talaj adottságai okozzák a rendszeres elma­radást. Kisebb üzemek, ren­geteg háztáji parcella, a fej­lesztési lehetőségek hiánya jellemzi a járás területét. Kevés lehetőség van a ga­bona szárítására. Szemerkélő eső vagy a még nedves ga­bona a fejlettebb gazdasá­gokban nem állítja le telje­sen a munkát. Itt viszont meg kell várni, míg a lábán szárad meg, különben össze­fülled, elpusztul a magtárak­ban. Kisebb teljesítményű kombájnokat alkalmaznak errefelé: részben mert jóval drágább egy Dominator a CK 5-nél. részben mert eze­ken a táblákon nem is lehet­ne gazdaságosan kihasználni. Helyenként szervezési prob­lémák is adódtak: nem min­den gazdaságban használták ki az esőzések közti töredék­időket, félnapos, pár órás napsütést. Néhány helyen a munkafegyelem is kifogásol­ható volt. Szemléletbeli gon­dok is adódtak: egyes szö­vetkezetek nem vették igény­be a felajánlott segítséget, mondván, hogy egyedül is boldogulnak, sokba kerülnek a kölcsönvett gépek. Szerencsére a nagy több­ség korszerűen, gördüléke­nyen szervezte meg a gabona betakarítását. A dolgozókat teljesítményük szerint fizet­ték, a kiemelkedő munkát jutalmazták. A tarló kétharmadán elvé­gezték a talaj munkákat is. Mióta leálltak a kombájnok, jobban halad a tarlóhántás: erre a munkára csoportosí­tották át a dolgozókat. Igen nagy kincs idén a Megelégedettség Nagy teljesítményű gépekkel gyorsan halad a tarlóhántás a sándorfalvi Magyar—Lengye! Barátság Termelőszövet­kezetben szalma. Szalmahiány van a járásban. Talán ennek is kö­szönhető. hogy az idén pár napos fáziskéséssel ' követni tudta a szalmabetakarítás az aratás ütemét. A tőritkulás és az aszály miatt az átla­gosnak csak mintegy fele a megtermett szalma. A sze­gedi járás kisgazdaságai igen sok alomszalmát igényelnek, mert a homokon kevesebb gabona terem, de jelentős a háztáji állattenyésztés. A gazdaságok közt széles körű együttműködés alakult ki a még betakarftatlan 10—15 százaléknyi szalma mielőbbi összegyűjtésére és elszállítá­sára. Hakéi hagymaújdonság A Zöldségtermesztési Ku­tató Intézet makói állomásán érdekes fűszernövény-újdon­ságot nemesítettek ki, amely­nek neve: makói fehérhagy­ma. A hagyományos és el­terjedt fajtáktól —, mint neve is utal rá — abban kü­lönbözik, hogy héja nem vö­röses, hanem fehér színű. A kutatóknak az volt a céljuk, hogy elsősorban konzerv­ipari célra az eddigieknél jobban felhasználható fajtát állítsanak elő. A hagyomá­nyos vöröshagymát felszele­telés előtt kézzel kell tisztí­tani, héjától megszabadítani, de még akkor is előfordul, hogy maradhat közte sár­gás-barna héjfoszlány, ami Idény a hűtőipar gyáraiban A Magyar Hűtőipar gyárai­ban javában tart a nyári szezon. Az üzemek jó kap­csolatot teremtettek a gaz­daságokkal, partnereik dön­tő többsége több éves szer­ződéses viszonyban szállítja a különféle mezőgazdasági terményeket. Bár az időjárás egész sor kertészeti ág ter­melésének nem kedvezett, mégis viszonylag kiegyensú­lyozott a tartósítás és a hű­tés, folyamatosan érkezik az áru, dolgoznak az üzemek. tervelőirányzatot is 10 vagonnal túltel­rült a mintegy jesíteni. Gondot okozott a zöldbor­só tartósítása. A tervelő­irányzatot. nem sikerült tel­jesíteni, mert az időjárás visszavetette a termelői ho­zamokat A hűtőipar ezt az adóssá­got úgy igyekszik megszün­tetni, hogy a vártnál na­gyobb mennyiségű zöldba­bot mélyhűt. Feldolgozását, tartósítását Befejeződött a cseresznye már megkezdték, az üzemi és a meggy átvétele. Mind- szakemberek elégedettek ami­két gyümölcs tervelőirány- nőséggel. A zöldborsókiesést zatát sikerült túlteljesíteni, pótolja még a sárgarépa, va­Évek óta az egyik legjobb lamint az előirányzottnál lé­minőségű málnát fagyasztót- nyegesen több ták a múlt hetekben. Sike- nya. (MTI) rontja a termék minőségét. A makói fehérnél ettől nem kell tartani, mert húsával azonos színű fehér héja nem válik el a hagymaszelettől. Ez egyben azt is jelenti, hogy géppel tisztitható, nincs szükség kézi erőre. Az újdonság, tehát minden bi­zonnyal alkalmas lesz arra, hogy a külföldön keresett, és úgyszólván korlátlan pia­cú hagymaszárítmányt ké­szítsenek belőle. A tudományos kutatók, mint kettős hasznosítású fű­szernövényt jelentették be fajtaelismerésre. Magról vetve —, tehát egyéves nö­vényként — kisebb méretű termései konzervipari sava­nyúságként zárhatók üve­gekbe. Dughagymáról nevel­ve nagy méretű termései pe­dig akár közvetlen étkezési, vagy konzervipari szárít­mány készítési célra egyfor­mán alkalmasak. Magas szá­razanyag tartalmánál fogva jó fűszerezőképességű. és be­lőle készült szárított hagy­maszelet szép fehér színű. Az Országos .Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet az or­szág több részén állította összehasonlító kísérletbe, és a kutatóállomás megkezd íe az ígéretes fajtajelölt vető­magjának elszaporítását. E lünk ki jobban, ki rosszabbul. Akad. akinek vágyai és lehetőségei éppen fedik egymást — mégse elé­gedett Egy másik ember az álmai és a valóság között leküzdhetetlen űrt érez. Ez utóbbi természetesen szintén nem a büsz­keséget választja alapmagatartásul, ha sor­sáról kérdezik. Talán elképzelhetetlen olyan pillanata az emberi létnek, amikor elmondhatjuk: most rendben van minden, nincs olyan területe életünknek, ahol ne hibádzhatna valami. Persze, a képhez, a valósághoz az is hoz­zátartozik. hogy szívesebben panaszkodunk, mint büszkélkedünk. Igaz. a legtöbb ke­servnek kézzelfogható okai vannak. Nemcsak az emberek általában, hanem a tudósok is foglalkoznak (mégpedig nem keveset) a megelégedettséggel. Kategóriát is alkottak a tárgyban, az életminőség fo­galmát És az élet minősége esetről esetre arról beszél: milyen mértékben elégedettek az emberek, melyek azok a tényezők, ame­lyek szerepet játszanak benne, hogy ne le­gyen okunk az aggodalomra. A témában végzett kutatások meglepeté­se, hogy korántsem az anyagiak állnak az első helyen a „boldogságcsináló" tényezők közül. A munkahely (a hely szelleme és nem a fizetés), a család megelőzi a pénz­hiányt. avagy az anyagiak bőségét. A „Hogyan élünk, hogyan éljünk" diva­tos vitájában lényeges ténynek számít a munkahely kiemelt szerepe a megelége­dettségben. Természetes ez a pozíció. Gon­doljuk csak végig. Akárhogy is. de vég­eredményben a nap huszonnégy órájából a legtöbb időt a munkahelyünkön töltjük. Nyolc óra. Éppen harmada a napnak. Ezt figyelembe véve természetes, hogy a leg­több hatás a kollégáink között ér bennün­ket És nemcsak a munkahellyel kapcso­latban. Gyakran ott értesülünk egy-egy kellemes vagy kellemetlen családi ese­ményről. valljuk be. onnan intézzük hiva­talos és magánügyeinket Ezernyi ok van tehát rá. hogy változóan borús, vagy derűs legyen a kedvünk. És ha mindehhez még hozzávesszük a munkahelyi légkörnek el­keresztelt hangulatot könnyen belátható: nem mindegy, mi történik körülöttünk a nyolc óra alatt. Nemrégiben fiatal, pályakezdő pedagógu­sokkal beszélgettem. Az életükről, arról, mit terveznek, mi a szándékuk pályájukon. Szó esett arról is, van-e családjuk,, s ha van, hogyan élnek otthon. Ügy is mond­hatnám: az életük minősége volt az, ami érdekelt Érvek és ellenérvek hangzottak el. ám nem kellett hozzá több. mint tíz-tizenöt perc. s máris ott voltunk a legfőbb témá­nál: a munkahelynél. A beszélgetést igen­csak befolyásolta, hogy a tanítók többsége a diplomaosztás utáni első évet töltötte ép­pen a katedrán. A kisebbség már régebben M is ott dolgozott a szép. új. világos iskolá­ban. Vitatkoztak. Beszéltek róla. miért nem közeledik egymáshoz a két csoport, miért van. hogy régi a régivel, új az újjal barátkozik szívesen. A beszélgetésnél új szereplővel gazdago­dott a kör. Az igazgatónő nyitott be a te­rembe. s mert marasztalták, maradt. In­nen kezdve egy alkalomszülte ifjúsági par­lamenthez hasonlított az eszmecsere — kérdések voltak, s néha egy-egy válasz., A kérdezők alátámasztották a tételt a mun­kahely légkörének fontosságáról. Kiderült, hogy lehet ugyan sokat beszélni a család­ról. a megvásárolandó televízióról, mosó­gépről, vagy éppen telekről, ám a munka­hely fontosabb mindezeknél. (Félreértés ne essék, esetünkben nem a szakma, a hiva­tás. hanem a munka színhelye.) És ezen sincs miért csodálkozni. Ami történik ve­lünk a munkával töltött órák alatt, ide­gessé tesz bennünket, örömet okoz. eset­leg közömbösen hagy. Am hogy hat ránk, az bizonyos. És a ránkragadt hangulatot aztán magunkkal visszük haza. A történe­tektől függően, mosolyogva vagy éppen búbánatos képpel indulunk el televíziót, mosógépet venni stb. Nem mindegy tehát milyenek a munka körülményed. ' ég mielőtt rámsütné akárki a bélve­get. hogy csekélynek ítélem a szor­goskodásunkért kapott anyagi és erkölcsi elismerés jelentőségét gyorsan ci­tálok egy példát a légkör és a pénz össze­függésére. A már említett pedagógusoknál történt meg, hogy ketten kimaradtak a ju­talomosztásból. A pedagógusnapon szokásos jutalmazásból. A dolog önmagában aligha érdekes (a jutalom adható, de nem kötele­ző adni), említésre méltóvá az teszi az ese­tet hogy a szóban forgók a tanév folya­mán valamennyi jutalmazásnál boríték nélkül maradtak Közbevetőleg: hivatalos vélemény szerint korántsem végeztek ke­vesebb vagy gyengébb munkát a többiek­nél. Egyikük vette magának a bátorságot és rákérdezett az igazgatónőnél. miért nem jutalmazták őt egész évben' A válasz nem volt kielégítő, hiszen a vezető (szokás kérdése) ügyesen kitért. Mint mondta, neki csak javasoltak, s ő a tanácsok alapján döntött. A kérdező elérte célját (szerzett néhány kellemetlen percet igazgatónőjé­nek). ám az eset még sokáig foglalkoztat­ta. Éppen a munkahely hangulata miatt. A légkör okán. amely esetében olyan volt. hogy általa nem lehet hitele a jutalmak­nak. és velük kapcsolatban a minősítések­nek. A fenti eset hőse azóta se emésztette meg a történteket, s mérce, támasz nem lévén, egyedül szűrte le az eset tanulságait Elné­zést az ismétlésért de így volt: a munka­helyének hangulatáról, az őt minősítő kol­légákról lett meg a véleménye. Malonyai Péter Ha elindul a kóboráram... Új módszer megfékezésére Villamossínekből, ep"en­árammal működő szállítóvo­natok sínjeiből indul kárté­kony útjára a talajból a kó­boráram. Megkeresi a legki­sebb ellenállást, a föld alatti fémszerkezeteket, csővezeté­keket, kábelburkolatokat és A kóboráramok visszatere­lésére a Veszprémi Nehéz­vegyipari Kutatóintézet szak­emberei vállalkoztak. Először is gondos felmérő munkával, műszerek segítségével meg­keresték a veszélyeztetett körzeteket. Ebben a keresés­azokban halad tovább. Idáig ben segítettek azok a jelzé­még nem is okoz gondot a kóborló „kedvű", gyakran több száz amper erősségű elektromosság, de nem ma­rad a fémvezetékekben. Visz­szaigyekszik az áramforrá­sokba. a sínekbe stb., és ami­kor elhagyja az útjába ke­rült csőrendszert, elektroké­miai folyamatót indít el a fém és a talaj között. Ez a korróziós folyamat a cső megrongálódásához, esetleg kilyukadásához vezet. A gáz­csöveknél szivárgást, a tele­fonkábeleknél beázást idéz elő. Az idén is dolgozik a Ba- tói Balatonlelléig. A kezelő laton déli partján a kem- minden kempingben fél órát pingposta. A gépkocsi, a tartózkodik. Értékcikkeket, mozgóhivatal naponta vé- képeslapot és hírlapot áru­hasábburgc-1 gigjárja déli part nagyobb sít, de emellett a felvevő­' kempingjeit Szabadi-Sóstó- szolgálatot is ellátja. (MTI) sek is, amelyek az átlagos­nál gyakoribb vezetékhibákra hívták fel a figyelmet. Ilyen veszélyeztetett terület Debre­cen, Szeged, Miskolc térsége, ahol a villamosok sínjeiből, és Pécs. ahol a bányavasút sínjeiből indul el a kóbor­áram. A kutatók minden te­rületre kidolgozták a leg­megfelelőbb védekezési eljá­rást, megtervezték az alkal­mazás módját; Miskolc. Deb­recen és Szeged térségében befejezték, Pécsett pedig megkezdték ezt a fontos kor­rózióvédelmi munkát. A mód­szerek lényege, hogy előre kiépítik az áramforráshoz visszatérő kóboráramok út­vonalát. A síneket összekötik a föld alatti vezetékkel, fém­szerkezetekkel, és így — a fizika törvényeinek megfele­lően — nem a talajon át, hanem ezeken a fémszerke­zeteken halad visszafelé a vándorló elektromosság Mi­vel pedig nem érintkezhet a talajjal, a káros elektroké­miai folyamatot sem válthat­ja ki. Az új védelmi rendszer jelentőségét jól érzékelteti, hogy a korróziós szakembe­rek szerint egy amper erős­ségű áram évente 10 kilo­gramm vasat képes feloldani. A felsorolt városok körzeté­ben a kóboráram erőssége eléri a száz ampert is. Ez évente már egy tonna vasat oldana fel. A kóboráramok veszélyes­ségére az Országos Bányamű­szaki Főfelügyelőség is fel­figyelt. Előírta, hogy 1979­től — a talaj agresszivitása mellett — a kóboróramokat is figyelembe kell venni a vezetékek építése előtt, és ha szükséges, a már ismert és alkalmazott módszerekkel védeni kell károsító hatásuk­tól a földbe fektetett gázve­zetékeket, csőrendszereket. A határozat nyomán a Közép­dunántúli Gázipari Vállalat mar megbízta a rendszeres vizsgálattal a Nehézvegyipa­ri Kutatóintézetet. Veszprém. Zala és Somogy megye tér­ségében idén 200 helyen mé­rik a kóboráramot

Next

/
Thumbnails
Contents