Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-28 / 175. szám

Szombat, 1979. július 28. s SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Kacsóh Pongrác: János vitéz. Bemutató a Dóm té­ren, este 8 órakor, vm. Művelődéselméleti Nyári Egyetem. Előadások délelőtt 9-től a Biológiai Központban. XX. Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Múzeum Hofváth Mihály utcai Kép­tárában. Gorka Livi^ keramikus­művész kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, délelőtt 9-től délután 2 óráig. Sze tirmai Zoltin szob­rászművész tárlata a Köz­művelődési Palota kupolá­jában. Kondor Béla monotípiái. Kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, július 29-ig. Kecskés Ágnes textilter­vező kiállítása a Bartók Bcla Művelődési Központ „B" Galériájában. 1978 legjobb p'akátjai. Ki'lli'ás a November 7. Műve őd si Házban, augus t­tus 15 lg. Képek a Tiszáról. Hor­váth Dezső és Gyenes Kál­mán fotókiállítása a tápéi Juhász Gyula Művelődési Házban, augusztus 9-lg. A Solar alkotócsoport fo­tókiállítása a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Hunok, avarok, magyarok; Lues­gyííitemény; Épülő Szeged: Kőolaj és földgáz: Ember és környezete: Csengrád megyei parasztbútorok és -viseletek; ,,Vasvirágok" — a szegedi lakatos- és ko­vácsmesterség 200 éve; Mó­ra-emlékszoba. A szegedi várban .,T z'n vízen ke­resztül él Szeged" — kiál­lítás a szegedi ragv árvíz 100 eves év ordu'ójára. A kiál"itá ok nyitva minden­nap 10-től 19 óráig. Az örök Tisza A Somo­gyi könyvtár kiáll'tása a könyvtár olvasótermében, megtekinthető naponta 10 és 19 óra között. Szép könyv kiállítás a Technika Házában, au­gusztus 4 lg. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó u. 4.), megtekinthető dél­után 2 órától 6 óráig. Ma újabb bemutató: János vitéz A szegedi szabadtéri nem túl bőséges operettrepertoár­ján az egyik legtöbbet ját­szott mű, Kacsóh Pongrác háromfelvonásos daljátéka kerül mától ismét színpadra: a János vitéz. A felújított Játékok történetében idén hetedszer. Lényegében a tavalyi előadások fölújításá­ról van szó; vagyis a ren­dező Vámos László, a kar­mester Pál Tamás, a díszle­teket és jelmezeket Koós Jván tervezte, a koreográ­fus Barkóczy Sándor. A főbb szereplők: Kovács József, Oszvald Marika. Su­ka Sándor, Gárday Gábor, Békés Itala, Zsadon Andrea, Hadics László és Benkóczy Zoltán. Szólót táncol: •'Sza­badi Edit. Megnyílt a művelődéselméleti nyári egyetem • Dr Kurucz Imre bevezető előadása — Érdekes témakörök Értelmiség és közművelő­dés — ez az összefoglaló cí­me az idei művelődéselmé­leti nyári egyetem előadá­sainak. Az ünnepi hetek e népszerű tudományos fóru­mán tehát ismét időszerű témákról beszélnek a szak­emberek — ezúttal főként szociológusok — a kulturá­lis élet irányítóinak, taná­csok, művelődési házak munkatársainak, könyvtá­rosoknak, más közművelő­dési intézmények dolgozói­nak. A kurzusra, amelyet nyolcadik alkalommal ren­dez meg a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat, is­mét sokan jelentkeztek, a 9 napos előadássorozatot 303-an hallgatják. A VIII. Művelődéselméleti Nyári Egyetem megnyitó­ünnepségét tegnap, pénteken tartották meg a Biológiai Központban. Ott volt dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, dr. Székely Sándor. a városi pártbizottság titkára, Szabó G. László, a megyei, Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyet­tese. Kormos Sándor, a Kulturális Minisztérium fő­osztályvezetője, Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára ls. Dr. Kiszely György nyu­galmazott egyetemi tanár, a TIT megyei elnöke nyitotta meg a nyári egyetemet, a bevezető előadást dr. Ku­rucz Imre, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkára tartotta. Elmond­ta, hogy a nyári egyetemek a Társulat legrangosabb is­meretterjesztő fórumai: eb­ben az évben 19 városban összesen 23 kurzust szervez­nek, amelyeken a hallgató­ság egy-egy tudományág új eredményeivel ismerkedik, vagy művészeti témákról tá­jékozódik. Több előadásso­rozatot külföldiek is hall­gatnak, akik Ilyen formában ismerkednek az országgal, kulturális, tudományos ér­tékeinkkel. A nyári egyete­mek szervezői tudatosan tö­rekednek arra, hogy a tudo­mányos programot a szóra­kozás, a művelődés alkal­maival egészítsék ki. Sze­geden megkönnyíti a szer­vezők munkáját, hogy az ünnepi hetek eseményei a nyári egyetem vendégeinek is színvonalas kulturális programot jelentenek. A jól megválasztott tematika, a közművelődés tudatosabb irányítását és sikeresebb gyakorlatát, segítő előadá­sok mellett ez az ideális környezet, a város gazdag nyári kulturális élete is vonzza a hallgatókat; eddig kétezren vettek részt a sze­gedi művelődéselméleti egyetemek előadásain. Dr. Kurucz Imre beszélt az értelmiség politikai, tár­sadalmi, gazdasági tevé­kenységének néhány általá­nos kérdéséről — különös tekintettel az egyes értelmi­ségi rétegeknek az ismeret­terjesztésben vállalt felada­taira. A megnyitóünnepség után megkezdődött az elő­adássorozat: dr. Huszár Ti­bor tanszékvezető egyetemi tanár, a kurzus első előadó­ja, a különböző értelmiségi elméletek kritikai áttekinté­sét végezte el. * A művelődéselméleti egye­tem központi . témáját — ér­telmiség és közművelődés — többféle nézőpontból közelí­Dr. Kurucz Imre és «jz elnökség tik meg az előadók. A téma­kör összetettsége is megkö­vetelte, hogy több tudomá­nyos intézet, a társadalom­tudományok különféle ágai­nak kutatói segítsenek a hallgatóknak az elvontabb, átfogó elméleti témák mi­nél árnyaltabb megismerésé­ben, illetve a gyakorlati hasznú ismeretek elsajátítá­sában. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociolo­giai tanszékének, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének kutatóin kívül az MTA Szociológiai Kutató Intézetének. a Kulturális Minisztérium Továbbképzési Intézeté nek, a tömegkom­munikációs fórumoknak a munkatársai, valamint a felsőoktatási intézmények­nek oktatói is vállaltak elő­adásokat. Az értelmiség társadalmi helyzetének és szerednek meghatározásán kívül töb­ben arra vállalkoznak, hogy néhány értelmiségi csoport szociológiai jellemzőit kü­lön-külön is elemezzék. A jogászok, az orvosok, a mű­szakiak, a pedagógusok, a közgazdászok társadalmi helyzetének áttekintése mel­lett több előadásban foglal­koznak e csoportoknak a tu­datformálásban vállalt és elvégzett feladataival, köz­hangulatot, közvéleményt alakító tevékenységükkel, il­letve az Ifjúságnak az értel­miségi hivatásokra való fel­készítésével. A kutatások alapján kívánják fölmutat­ni napjaink valóságát, a rea­litásokat összevetni társa­dalmunk igényeivel és szükségleteivel. Az előadássorozat másik érdekes témaköre: az értel­miség szorosan vett közmű­velődési feladatai elsősorban az ismeretterjesztéssel fog­lalkoznak e témakör előadói, külön a társadalom- és a természettudományos isme­retek terjesztésével, és — többek között — külön a rádió, t^vé, nyomtatott saj­tó nagy tömegeket érintő is­meretközlésével. Szociológiai elemzések eredményeit ad­ják közre azok az előadá­sok, amelyek a magyar ér­telmiség szerkezetváltozása­it, a szellemi potenciál terü­leti megoszlását tárgyalják, a fővárosi és vidéki értelmi­ségiek helyzetét hasonlítják össze. Az előadásokat kon­zultációk egészítik ki, ame­lyeken a hallgatókat legin­kább érdeklő témákról be­szélnek. Vitát rendeznek az értelmiség élet- és szemlé­letmódjáról. valamint a mű­velődési közösségekről, a szellemi dolgozókat tömörí­tő társaságok, egyesületek és a közművelődési fórumok kapcsolatairól. A hallgatóknak gazdag kulturális, szórakoztató programot ajánlanak a nyá­ri egyetem szervezői: megis­merkedhetnek a város neve­zetességeivel, szabadtéri elő­adásokat, kiállításokat te­kintenek meg, hangverseny­re, sportrendezvényekre mennek, és kirándulni — Gyulára. Sulyok Erzsébet m Építőtáborban Könyv iisSyett lapát Karnevál, utcabál Somogyi Károlyné felvétele Az egyetem hallgatói a Biológiai Központ előadótermében Tisza-parton, A hét végén változatos program várja a szegedi if­júsági napokra érkezett fia­talokat. Ma, szombaton dél­előtt 9 órától az Ifjú Gárda fúvószenekara térzenét ad a Tisza-parton. Ugyanitt a Bartók kisgrafikai stúdió sza­badtéri grafikai kiállítást rendez, maid tíz órától a rakparton felállított színpa­don amatőr színjátszók mu­tatkoznak be. Ezzel egy idő­ben az újszegedi szabadtéri színpadon Express-show kez­dődik. Délután 3 órakor mai dalosok találkozója lesz a A hagyományos ifjúsági karnevál 5 órakor, Sándor György humoralista műsora 6 órakor, a hajnalig tartó ut­cabál pedig este tíz órakor kezdődik. A belvárosi ifjú­sági klubok 5 órától fogad­ják a látogatókat. Az ifjúsági napok résztve­vői a szabadtéri játékokon este 8 órától a János vitézt, az újszegedi kertmoziban este 10 órától pedig a Félénk vagyok, de hódítani akarok című színes francia filmvíg­játékot tekinthetik meg. A teremben halk morajlás; a műsor szóvivője mindenkit megkér, hogy fáradjon ki a teremből. A folyosón neve­tés és találgatások; vajon mit talált ki a szovjet csoport? A „rejtély" hamarosan meg­oldódik. Kitárul az ajtó, az előtérből beözönlenek a fia­talok. Az asztalokon orosz pezsgő és vodka. „Szuvenir" — nevet a műsorvezető, az­tán elmondja a vetélkedő első számának a lényegét. A tolmácsok fordítják magyar­ra, németre és angolra. Kö­vetkezik a házasélet párod i­zálása, a vonaton uralkodó állapotok kifigurázása, és az örök célpont: a menza. Pan­tomimjelenetek ezek, mind a hét nemzet fiataljai értik ezt a nyelvet. Bolgár, cseh, lengyel, szov­jet, finn, NDK-beli és ma­gyar egyetemisták találkoz­tak három héten keresztül minden este a JATE-klub­ban, ahol valamennyi diák­csoport ízelítőt adott humor­érzékéből. Esteket szerveztek, nem ritkán a néptáncfeszti­válról a klubba csalogatott honfitársaik segítségével. Persze nem hiányozhatott az éjszakába nyúló programok­ból a discó sem. Igazi, nem­zetközi fórum színhelye volt július 11-től 27-ig a tudo­mányegyetem KISZ-klubja és a DÉLÉP különböző mun­kahelyei. A több mint száz, a hatá­rainkon túlról érkező egyete­mista ugyanis dolgozni jött Szegedre. A szegedi nemzet­közi építőtábornak immár hagyományai vannak. Évről évre. a JATE és a DÉLÉP KISZ-bizottsága közösen szervezi meg a nyaranként városunkba érkező külföldi diákok munka- és szórakozá­si lehetőségeit. A leendő fi­zikusok, biológusok, jogá­szok és tanárok három héten át felcserélték a könyvet la­páttal és más szerszámmal. Ismerkedtek megyénk leg­nagyobb építőipari vállala­tával, az ott dolgozókkal. Pár napi megilletődöttség után pedig már úgy jártak-keltek az üzemekben, mintha min­dig ott dolgoztak volna. A szocialista brigádok meghív­tak egy-egy csoportot a fehér asztalhoz, s ha a csípős ha­lászlé után „könnyes" sze­mekkel is, de beszélgettek egymás országáról. Senki sem kívánta tőlük, hogy megfeszüljenek a mun­kában, az építővállalat mun­kásai és vezetői mégis azt mondják, a diákok többet és jobban dolgoztak, mint aho­gyan várták. A lányok ajtó­tokokat mázoltak, gépeket mostak olajjal és más ha­sonlóan nem megerőltető munkát végeztek. A fiúk ku­blkoltak, betonkockákat ön­töttek, vasszálakat szereltek össze. Túl azon, hogy jól dol­goztak, van még egy közös vonásuk: nagyon vidámak, és minden érdekli őket. Az egyik NDK-s leány még so­sem látott házgyárat. Rábuk­kant egy németül jól beszélő vasszerelőre, s két napig ma­gyaráztatta vele az üzem ter­melési rendjét. Július 26-án. csütörtökön este nem a JATE, hanem a DÉLÉP-klubban adtak ran­devút egymásnak az építő­tábor lakói. Játszottak, tán­coltak, beszélgettek és elbú­csúztak az építővállalat fia­taljaitól. Tegnap, pénteken munkahelyeiken visszaadták munkaruháikat és a szerszá­maikat, este ki-ki kedve sze­rint csatangolt a városban. A mai, szombati programban már a csomagolás is szere­pel, mivel holnap hajnalban elutaznak Verőcemarosra, ahol egy hétig pihennek, utána hazautaznak. A vonaton bizonyára elő­vesznek majd egy-egy papír­lapot, s olvasgatják a ráírt címeket, próbálják megidézni az új barátok arcvonásait, s jókat nevetnek a balul si­került éttermi rendeléseken. Odahaza ismerősök, barátok értesülnek majd arról, hogy milyeneknek láttak bennün­ket az itt dolgozó egyetemis­ták. Hírt kapunk mi is az em­lített hét ország hétköznap­jairól. mivel ott közel ötszáz, a JATE-n tanuló fiatal dol­gozik a nyáron. S gondolom, ők is hasonló­képpen köszönnek el vendég­látóiktól, mint azt tették a Szegeden dolgozó külföldi diákok. Mielőtt kiléptek vol­na a DÉLÉP-klubból, ma­gyarul mondták:: „Szervusz­tok, viszontlátásra 1" Horváth István Napraforgók 50 százalékos olajtartalommal Újdonságok bemutatója Kiszomboron Az egészséges táplálkozási szokások kialakulásával egy­idejűleg hazánkban is nö­vekszik a növényolaj-fo­gyasztás. A fokozódó igénye­ket csak nagy hozamú, gaz­dag olajtartalmú naprafor­gófajták termesztésével le­het kielégíteni. Ilyen újdon­ságokat láthattak tegnap, pénteken a Gabonatermesz­tési Kutató Intézet kiszom­bori nemesítő telepén ren­dezett országos jellegű be­mutatón a gazdaságok szak­emberei. Dr. Frank József kandidá­tus, a nemesítő telep vezető­je elmondotta: feladatuk a hazánkban elterjedt szovjet napraforgó fajfenntartása, eredeti jó tulajdonságainak megőrzése. E várakozásnak eleget tettek, mert a fenn­tartott fajta olajtartalmát három százalékkal növelni is tudták. Emellett csaknem egy évtizedes munkával ki­nemesítették a „GK 70" jelű napraforgót, amely éppen az idén kapott állami fajta­elismerést. Országszerte az összes vetésterület felén, 110 ezer hektáron termesztik. Előnyös tulajdonsága, hogy termését egyszerre érleli, s így gépi betakarításra kivá­lóan alkalmas. Hektáronkén­ti hozama kedvező körülmé­nyek között eléri a 25—30 mázsát, és ami legalább ilyen fontos: ötvenszázalékos olaj­tartalmú. Ezenkívül több olyan rövidtenyészidejű hib­riddel rendelkeznek, ame­lyek ugyancsak ötven száza­lék feletti olaj tartalmúak. A tudományos kutató hangsúlyozta: a napraforgó igényes növény, tehát rosszul járnak azok a gazdaságok, amelyek gyenge minőségű, rosszul megművelt földeken termelik, vagyis nem tart­ják be a javasolt agrotech­nikát. A KNEB ülése A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteken ülést tartott. Villányi Miklós pénz­ügyminiszter-helyettes, a KNEB tagja jelentést terjesz­tett. elő a mezőgazdasági ter­melési rendszerek szervezé­sét, működését és eredmé­nyeit felmérő vizsgálatról. A KNEB a jelentést meg­tárgyalta és azt javaslataival együtt a Minisztertanács elé terjeszti.

Next

/
Thumbnails
Contents