Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-27 / 174. szám

AZ MS Z-M SZEG ED VÁ ROSI B 1 ZJ&TT SÁGÁ N AK +L A P J A > 69. évfolyam 174. szám 1979. lúlius 27. péntek, Ara: 1,20 tcrint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! a Kádár János A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. • Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Ilié Verdettel, a Román Szocialista Köztársa­ság miniszterelnökével foly­tatott tárgyalásairól. A kor­mány jóváhagyólag tudomá­sul vette a tájékoztatót. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—szov­jet gazdasági ' és műszaki­tudományos együttműködési kormánybizottság ülésszaká­ról. A kormány a beszámo­lót jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott az ülésszakon elfogadott megállapodások végrehajtá­sára. A kormány elfogadta a pénzügyminiszter, és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­tala elnökének beszámoló jelentését az államigazgatási munka egyszerűsítése érde­kében végzett tevékenységről és meghatározta a további feladatokat. (E témáról cik- ] künk a 3. oldalon.) Az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke jelentést tett a hulladékanyagok és a ! másodlagos nyersanyagok * begyűjtéséről és felhaszná-1 lásáról. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette.1 Egyben kötelezte az illeté-1 keseket hogy tegyenek to­vábbi intézkedéseket a jelen­tős kiegészítő nyersanyagfor­rás gazdaságos hasznosításá­nak fokozására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. fi hulladék is értékes nyersanyag Intézkedések a begyűjtés, a feldolgozás és a hasznosítás bővítésére 1 A vas. a színesfém, a pa­pír és egyéb anyagok hulla­dékából hazánkban évente 130 millió dollár - értékű új nyersanyagot nyernek, ez azonban még .-mindig viszony­lag kis része a kínálkozó le­hetőségeknek. Bár az utóbbi években történt előrelépés az üzemekben és a háztartások­ban keletkező több haszno­sítható hulladékoknak, mel­léktermékeknek még mindig csak 52 százalékát gyűjtik össze, a többi nem hasznot hoz, hanem a hulladékszállí­tók munkáját nehezíti, a kör­nyezetet szennyezi. A rend­kívül magas, s egyre növekvő világpiaci anyag- és energia­árak most különösen a figye­lem középpontjába állították a hulladék hasznosítását, ezért foglalkozott a kérdéssel ismételten a Minisztertanács. A kormány már 1975-ben felhívta az illetékeseket, hogy tegyenek intézkedéseket a bulladékanyag begyűjtésére, a feldolgozó kapacitások bő­vítéséről, az így keletkező értékek hasznosításáról. Azóta néhány intézkedés tör­tént. Szabályozták a begyűj­tés, a forgalmazás rendjét. A nagyvállalatoktól a Kohászati Alapanyagellátó Közös Válla­lat, a Metalloglobus és a Magyar Alumíniumipari Tröszt, a kis- és középüze­mektől, a mezőgazdasági üze­mektől, valamint a lakosság­tól a MÉH vállalatok gyűjtik össze a hulladékot A ta­pasztalatok szerint ez az új begyűjtési rend bevált. A tíz MÉH vállalatot folyamatosan 6 — a korábbinál műszakilag és gazdaságilag erősebb — vállalattá vonják össze. A korábbi tízből már csak hét vállalat működik, s hamaro­san az összevonás utolsó sza­kasza is lezárul. A hatékony­ság növekedésén túlmenően ennek az összevonásnak is van hasznos „melléktermé­ke": az igazgatásban részt vevő létszám csaknem 100-zal csökken. Az évente össze­gyűjtött vashulladék 1975 óta 1 051 000-ről 1 181 000, a szí­nesfémhulladék 58 ezerről 68 ezer, a papírhulladék 133 ezerről 161 ezer tonnára emelkedett. De a jelenlegi 52 százalékos begyűjtési arány is kifejezi, hogy sok még a ten­nivaló, a kihasználatlan le­hetőségeket különösen jól ér­zékelteti a begyűjtés szélső­séges megoszlása. Amíg a vas- és acélhulladéknak 95, a színesfémhulladéknak 86 százalékát gyűjtik össze, ez az arány a textilhulladéknál nehézkes, niert el kell vá­62 százalék, a fáradtolajnak lasztani az idegen anyagoktól, csak 27 százalék. Léteznek azonban olyan be­A begyűjtés, feldolgozás és rendezések, amelyek ezt a hasznosítás nagyobb mérvű munkát szinte automatikusan növelése azonban hosszabb elvégzik, de sokba kerülnek, folyamat, mert átvevőhelyek Gépesítem lehetne a kábel­létesítése, a begyűjtés és fel- hulladékok tisztítását is, eze­dolgozás géoesítése nagy ket ugyanis ma is égetéssel anyagi erőforrásokat igényel, szabadítják meg a szigetelo­Az OMFB megbízásából az anyagoktól, ami nemcsak a Országos Anyag- és Árhiva- környezetet szennyezi, hanem tal műszaki-gazdasági kon- a fém minőségét is rontja. Az cepciót dolgozott ki, amely ezüsttartalmú hulladékok fel­előrevetíti, hogy 1981 és 1985 dolgozása is korszerűsítésre között a termelés közben ke- szorul. A jelenlegi megoldá­letkező hulladék évente 4, a sok mé§ nem eléggé alkal­1 a kosságtól begvűjthető hul- masak arra, hogy az elhasz­ladék pedig évente 6—7 szá- ná*t fixírvízből, a röntgen- és zalékkal növekszik, s öt év egyéb filmekből, szelénleme­alatt várhatóan csaknem 26 zekből kivonják az ezüstöt, millió tonna hulladék kelet­Sok egyéb feladat is meg­oldásra vár. Ezért a Minisz­tertanács felkérte az Orszá­gos Tervhivatal, valamint az kezik. a koncepció szerint a 26 millióból legalább 14 mil­lió tonna hasznosítható, a begyűjtés aránya a jelenlegi oTszágos"' Anyag- "éTArhiva 52-rol 60 százalékra növel­hető, a hasznosítás értéke pedig 1985-ben 62 százalék­tal elnökét, hogy a hatodik ötéves terv kidolgozása során vizsgálja meg a mellékter­kal lehet magasabb, mint je- mékek & hulla<Jékok be_ lenleg. Természetesen az or- gyűjtésének és haszn0sításá­jaZ?megaa SSfmérté: nak fej!eSztési Ehetőségeit. A ja.K meg a rejiesztes merté- korszerűsítést szükség esetén két es_ ütemét hiszen egész k- forrás bevonásával sor műszaki feladatot kell . . éDÍtésügvi A, vá ^oldani. Gondolni kell miSert arra például arra, hogy a keserű ^^ más é , ^ oxigénes konverterekben csak föhatóságok bevonásával festék- és olajmentes hulla­.,, , , . ,, . , _ vizsgálja meg az új lakótele­tZJ&W&S^lJS£ P^en a MÉH-átvevóhelyek magában is költséges előké­szítő megoldásokat tesz szűk­létesítésének műszaki és • A üwf l LTiXtr Pénzügyi feltételeit és a meg­Sls üzembe kelTeKt °ldásra a VI' ötéves terv ki" ní mert S még S £££« T^oX több mint 200 ezer tonna ? vashulladékot darabolnak ^t^llT f ££ kézi lángvágással. Az alumi- dék begyűjtésének érdekelt­niumhulladék féldolgozása is ségi rendszerét is kidolgozza. Kádár János fogadta Armand Mamint, a Svájci Munkapárt főtitkárát. (Fotó: Tóth István — Tele fotó— MTI—KS) Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön, a KB székházában, fo­gadta Armand Magúim, a Svájci Munka­párt főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szabadságának egy részét hazánkban "tölti. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszé­lésen kölcsönösen tájékoztatták egvmást a magyar, illetve a svájci testvérpárt helyze­téről. tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről. A tárgyaláson széles kö­rű egyetértés nyilvánult meg valamennyi érintett kérdésben. Megerősítették azt a törekvést, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a-Svájci Munkapárt kapcsola­tai az internacionalista szolidaritás szelle­mében tovább fejlődjenek. A találkozón jelen volt Berecz János, az MSZMP KB -külügyi osztályának vezetője. Magyar—japán tárgyalások Az országgyűlés meghí­vására hazánkban tartózko­dó japán parlamenti kül­döttséget — amelyet Yasui Ken, a felsőház elnöke ve­zet — csütörtökön, tegnap hivatalában fogadta Szép­völgyi Zoltán, a fővárosi ta­nács elnöke. Tájékoztatta a vendégeket Budapest város­fejlesztési terveiről, eredmé­nyeiről. Ezt követően a Parlament­ben megkezdődtek a hiva­talos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Apró An­tal, az országgyűlés elnöke, a japán küldöttséget Yasui Ken, a felsőház elnöke ve­zette. Kemény munkára lesz szükség a tervek teljesítéséhez Havasi íerenc beszéde a tatabányai munkás&yülésen Munkásgyűlést tartottak vezetője, Mokri Pál, a Ko- tójában szólt arról, hogy a csütörtökön, tegnap Tatabá- márom megyei pártbizottság gazdag munkásmozgalmi nyán a Tatabányai Szénbá- első titkára, Mucsi József hagyományokkal rendelkező nyák Vállalat központi mű- állami díjas vájár, Papp Ist- bányászváros lakói tudják: helyében. A mintegy 400 ván, a szénbányák közpon- a párt mindig megkülön­résztvevő a város valameny- ti műhelye pártvezetőségé- böztetett figyelmet fordít nyi bányáját és üzemét kép- nek titkára, Rozmann Lász- arra, hogy a nagv horderejű viselte. Az elnökségben he- Ióné, a Komárom megyei kérdésekről szót váltson a lyet foglalt Havasi Ferenc, Állami Építőipari Vállalat dolgozókkal, párttagokkal az MSZMP Központi Bizott- állami .díjas köművesbrigád- és pártonkívüliekkel. Ezért ságának titkára, Kovács Ka- jának tagja és Szunyogh került sor a munkásgyűlés­talln, a Beloiannisz Híradás- László, a városi pártbizott- re is. technikai Gyár tatabányai ság első titkára. Havasi Ferenc a munkás­üzemének szocialista brigád- Szunyogh László megnyi- (Folytatás a 2. oldalon.) Tejsifók, új gépek A tejipar, félévkor Fél év alatt megittunk 53 vagon vajat és 130 vagon huszonnégy és fél millió li- sajtot- is gyártott az első ter tejet Csongrád megyé- félévben. Itt készült még 32 ben. Soknak tűnik. Ám min- vagonnyi tejpor is. Budapest den bizonnyal kevés, ha ellátását 12 millió liter tej­árrá gondolunk, mennyi bort, jel segítette a vállalat, sört és pálinkát csorgatott Hogy a tejnél maradjunk, le megyénk lakossága a tor- Ma is az a jellemző, hogy kán. A propaganda fogyaté- minden száz liter a boltháló­kossága ez, a tudat zavara? zatba kiszállított tejből öt Ki tudja? Ez is, az is. A visszakerül a vállalathoz s korszerű táplálkozás — úgy ennek a mennyiségnek csak tűnik — csak kulönfele re- mintegy a fele hasznosítható ceptekben van jelen, s nem valamiképp Hogv az arány a valóságban. Pedig az el- miiven; sok-e avagv kevés múlt félévben is egyaránt a visszáru — ezen lehet vi­törekedett a mezőgazdaság tatkozni. különösen ha fi­és a tejipar, hogy táplál ko- gyelembe vesszük azt a zási szerkezetünkön javítson; tényt, hogy az élelmiszer­majdnem hat százalékkal boltok zárásig kötelesek te­több tejet termeltek, s dol- jet tartani. Annyi azonban goztak -fel, mint egy évvel mindenképpen elgondolkod­korabban. tató, hogy évente milliók Sokat beszélünk manapság vesznek el így valameny­a termékszerkezet korszerű- nyiünk, a népgazdaság sitéséről; évekkel ezelőtt a pénzéből! tejiparnak is voltak ilyen A kisteleki sajtüzem, mely góndjai. Üj, és kitünó ter- expórtbövító hiteibó) épült mékeKet vitt a piacra —, de — beváltotta a hozzáfűzött meg kellett küzdeni a fo- reményeket. A közel-keleti gyasztói konzervativizmussal, piacon népszerű krémfehér­Sikerrel tette. Az év első sajtból ebben az évben hat­felében másfél millió liter száz tonnával többet adnak fogyott el az ízesített tej- el a korábban tervezettnél, készítményekből, kakaóból, s az is örvendetes, hogy a karamellás és csokoládés tej- érméket jónak mondható . „ .,„, , , áron tudjak ertekesiteni. bol. A tejföl, a kefir és . . .. , .., , . , . , . Ami újság meg: a vallalat, joghurt forgalma is lehetne tejsilókat vásárolt nemrégi­jobb. Ezek a készítmények ben; Szegeden két hatvan, ugyanis nagyon egészsége- Makón két harminc köbmé­sek. Belőlük egyébként majd- teres silóban tudják tárolni nem kétmillió liternek meg- a feldolgozásra váró tejet, felelő mennyiség talált vá- És az is, harminc millió fo­sárlóra. A Csongrád megyei rint értékű új gép szolgálja Tejipari. Vállalat ezen kívül a lakosság jobb ellátását

Next

/
Thumbnails
Contents