Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-24 / 171. szám

Kedd, 1979. július 24. 3 Szőlők védelme helikopterrel Csongrád megye szőlőtermelésének, -feldolgozásának és borászatának egységes, magas szintű vertikális jellegű fejlesztése érdekében a Dél-alföldi Pincegazdaság és a Szegedi Állami Gazdaság közös szervezesében, a MÉM jóváhagyásával január elsejétől létrejött a szőlő-, bortermelési rendszer. A termelési rendszerhez eddig 19 nagyüzemi gazdaság csatlakozott, és jelenleg 2 ezer 845 hektár szőlőterületen hasznosítják a termelési rendszer szolgáltatásait. Tegnap a kisteleki Üj Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságában rendezett helikopteres szőlőnövényvédelmi bemutatót és tapasztalatcserét a Dél-alföldi Pincegazdaság és a Szegedi Állami Gazdaság a partnergazdaságok szakemberei részére. Meghívást kaptak a megye egyéb szőlőtermelő nagyüzemi gazdaságainak szakemberei is. A termelési rendszer egyik gesztora, a Dél-alföldi Pincegazdaság szőlőtermelő partnerei növényvédelmének megsegítése céljából anyagi részt vállalt a közelmúltban a Csongrád megyei Agrokémiai Társulás helikoptervásárlásához. ezért az Agrokémiai Társulás a pincegazdaság partnereinek évenként meghatározott légiórát biztosít. így került sor a kisteleki Üj Élet Mgtsz-nél, mint partnergazdaságnál — amely egyben a házigazda szerepét is vállalta — a tapasztalatcserére. A szép számmal megjelent résztvevők megtekintették az Üj Élet Tsz szőlőtábláit, es a légipermetezés munkálatait. Ezután konzultáció következett. melynek főbb témái: a helikopteres növényvédelmi szolgálta taá üzemi szervezése, gépellátása, a permetlé tankolása, a permetezés végrehajtása és üzemelési költségei. A felszólalók problémaként említették a nagyüzeJmek szőlőterületét átszelő villany- és telefonhálózatokat, ezek ugyanis nagy nehézségeket okoznak a helikopteres permetezésnél. Üzemzavar esetén a cseregép időben való biztosítása is problémát jelent. A jelenlevő szakemberek egyetértettek abban, hogy a nagyüzemi szőlő növényvédelmének legbiztonságosabb és leggyorsabb út.ia a helikopteres technika. Ma még viszonvlag költséses a hektáronkénti 140—160 forint üzemeltetés diia. de a legtöbb helyen fennálló munkaerő-problémát és magát a növényvédelmet csak így lehet jól megoldani. Ezt bizonyították a tapasztalatcsere során megtekintett kisteleki Űj Élet Mgtsz szőlőtáblái, melyeken a helikopteres növénvvédelemme1 mintaszerűen végeztek. és hektáronként 100—120 mázsa átlagtermés igédnek. Bálint József Kubai építészeti kiállítás A szabad Kuba építészetének két évtizedéről nyílik kiállítás Budapesten. Erről tartott hétfőn sajtótájékoztatót Leandro Herrera Ramirez, a kubai állami építésügyi bizottság főosztályvezetője. Mint elmondotta: a magyar építészet és épiésügy egy évvel ezelőtti havannai bemutatkozását viszonozza a tárlat, amelynek anyaga — így a 200 nagyméretű fénykép — történelmi visszapillantást nyújt Kuba állami építőiparának és építőanyag-iparának kialakulásaról, fejlődéséről, a korszerű módszerek elterjedéséről. Kubában 1959 óta 167 kórház épült, és 164 új óvodát adtak át. Az ország úthálózata több mint 17 000 kilométer. hosszú orszagútj tal és műúttal gyarapodott s megkezdték az autópályák építését. Ezek hálózata 2300 kilométer hosszú le6z. Százezer új otthont is építettek 1959 óta. Az előregyártó üzemek hálózatának gyors bővítésével 1985-től már évente 100 000 új otthon építésére kívánnak berendezkedni. A „Kubai építészet. 20 éve" kiállítás, amely a nagyközönség előtt szerdán nyitja meg kaouit, augusztus 3-ig naponta délelőtt 10 órától délután 6 óráig tekinthető meg a Néprajzi Múzeumban. (MTI) Kevés, de szép a barack Így jellemezték a termést a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezetben. Ez a megállapítás nagyjából igaz a többi szövetkezetre és a többi nyári gyümölcsre is. Ezen a nyáron a késő tavaszi fagykárok miatt kevesebb a gyümölcs. A mórahalmiak tábláin mintegy 90 százalékos volt a fagykár. Csak jégre biztosítottak, így tetemes, 2.4 millió forintos kárt okozott az áprilisi fagy. Olyan erős — mínusz 6 Celsius-fokos — volt a lehűlés, hogy hiába védekeztek füstgyertyákkal, nem tudták megvédeni a termést. A Homokkultúra Szakszövetkezet a tervezett 2 ezer 500 mázsa helyett csak 250—300 mázsát értékesíthet az idén. Mórahalmon kevés munkát ad a barackszüret. A múlt héten 30—35-en szedték a barackot Rendkívül gondos munkát igényel ez a puha húsú gyümölcs: a legkisebb ütődés ls meglátszik rajta, értékesítéskor rontja a minőséget A zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezetben hasonló a helyzet. Itt a biztosító kárbecslői értékelték úgy, hogy a tavaszi fagy a termés 90— 95 százalékát elpuszitotta. Legkevesebb kár a régi, megszokott fajtákat érte: a Fordot és a Napsugárt. Több helyen értékesítik a termést. A Csongrád megyei ZÖLDÉRT-en kívül a Budapesti Városéilátó is Vásárol tőlük. A zákányszékieknek nemcsak a fagy okozott gondot gyümölcsügyben, 29 hektár tavasszal telepített barackos aszálykárt szenvedett a többszöri öntözés ellenére. Pótlására csemetéket rendeltek, félő azonban, hogy ugyanabból a fajtából már nem áll rendelkezésre elegendő. A nyári almát is fagykár érte. A téli fajták közül, főleg janatánból ígérkezik jó termés. A ZÖLDÉRT tavaly az első félévben 147 vagon gyümölcsöt értékesített. Idén június végéig csak 92 vagonnyit. A minőség jó A gazdaságok, kistermelők keveslik a hivatalos felvásárM/ indokolja a fogyasztói árak emelését? Osztályozzák a barackot Zákányszéken, az Egyetértés Szakszövetkezetben lásl árat. összehasonlítják a szabadpiac fogyasztói áraival, számolják a gyakran 100 százaléknál is magasabb különbözetet. A ZÖLDÉRT tájékoztatása szerint csökkentett árréssel forgalmazzák a gyümölcsöt, hogy a fogyasztói árak ne emelkedjenek jobban a tervezettnél A ZÖLDÉRT tervek szerint dolgozik, árait egy-két nappal előre be kell jelentenie. A szabadpiaci árak gyakran óráról órára való hullámzását nem tudja a magánkereskedőkhöz hasonló gyorsasággal követni. Ha a piacon nagyobb a kereslet, a ZÖLDÉRT-nek leszerződött árut is más csatornákon értékesítik a termelők, ha túlkínálat van, neki akkor is át kell venni értékesítésre a leszerződött árut. Ez a helyzet valószínűleg továbbra is fennmarad, bár törekszenek a reális termelési költségeknek megfelelő felvásárlási árak kialakítására. A fogyasztói áraknak életszínvonal-politikai vonatkozásai vannak. A forgalmazási költségek is növekednek, ez határt szab a felvásárlási árak korlátlan növelésének. A ZÖLDÉRT így érvel, a termelő pedig próbálja ott eladni a portékáját, ahol többet kap érte. A gyümölcskereskedelemnek elég szélesek a nem szabályozható csatornái: ezt a fogyasztók a pénztárcájukon érezhetik az idén is. A téli gyümölcs egyelőre szépen fejlődik. Aki előrelátó, már most gondol az őszi gyümölcsszüretre. A zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezet például folyamatos kapcsolatokat tart fenn „tartalék munkásaival": a Bebrits Lajos Vasútforgalmi Szakközépiskola 200 diákjá szedi majd ősszel Zákányszéken az almát. Az értékarányos fogyasztói árak kialakítása évek óta terveink közt szerepel. A megtett részintézkedések mellett a mostanihoz hasonló, széles körű áremelésre is készültünk, ám ezt valamikor csak nagy arányú jövedelemkiegészítéssel tudtuk elképzelni, hogy az árváltozások miatt egyetlen nagy társadalmi réteg életszínvonala se csökkenjen. Ehhez a reáljövedelmek korábbi, viszonylag magas növekedési ütemét is meghaladó, mondhatni lökésszerű emelésre lett volna szükség. Időközben a kedvező lehetőség reménye szertefoszlott, s az életszínvonal elért eredményei megszilárdításának szükségessége kikényszerítette a mostani lépést. Befolyásolni a fogyasztást A cserearányromlás, a gyarapodó külgazdasági veszteségek miatt évről évre nőttek a fogyasztói árkiegészítésekre fordított összegek. A terhek mind nyomasztóbbá váltak, s napirendre került az ésszerűbb, a reálisabb árarányok kialakítása, az árrendszer továbbfejlesztése. Az intézkedések célja az áruellátás eddigi színvonalának fenntartása, a költségvetési terhek csökkentése, a kereslet és a fogyasztás befolyásolása, ahol szükséges a kínálat bővítése, a termelés ösztönzése. Tehát az intézkedések lényege nem a vásárlóerő elvonása, hanem az évek óta napirenden levő feladatok megoldásának elősegítése, a termelők, a fogyasztók befolyásolása. A fogyasztás elért szintjének csökkentésével sehol nem számolunk, csupán — ahol indokolt — a növekedés ütemének mérséklésével. Jóllakni és lakni Az élelmiszerek ára átlagosan 20 százalékkal emelkedett. Gazdasági, társadalmi, politikai súlyát tekintve egyaránt ez a legjelentősebb lépés a mostani árintézkedések között. A kenyér árát például 3,60-ról 5,40-re emelték. A mindennapi kenyér ára 28 év óta nem változott. Azóta e nehezen megszerzett létfenntartási cikk átvitt értelmű fogalommá vált (Ezer kilogramm kenyér eddig annyiba került, mint egy tonna búza.) Mert a „mindennapit" időközben megdrágította a korszerű technika alkalmazása és a kenyérgyári dolgozók növekvő jövedelme. De az ár. és értékviszonyokkal együtt megvál-. toztak az életkörülmények is. Jelzi ezt, hogy valamikor az alacsony személyi jövedelemhez igazodtak — a termelési költségektől függetlenül — Elnökségi ülés a népfrontnál A gazdaságpolitika és a népfrontmozgalom kapcsolatának időszerű kérdéseiről, s elsősorban azokról a feladatokról tartott tájékoztatót tegnap délután a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának elnökségi ülésén Berta István. a városi pártbizottság titkára, amelyeket a Központi Bizottság az 1979. június 29-i ülésén fogalmazott meg, áttekintve az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának. eddigi tapasztalatait, és a további teendőket. A városi népfrontbizottság elnökségi tagjait ezután Kulcsúmé Kiss Piroska népfrontttitkár tájékoztatta az augusztus 20-i, alkotmánynapi ünnepség politikai és szervezési feladatairól. az élelmiszerárak és a lakbér. A kialakuló szocialista árpolitika célul tűzte, hogy mindenki jóllakhasson és valahol lakhasson. A ruházati cikkek árát viszont jelentős forgalmi adóval terhelték. A sertés, és marhatőkehús ára 30 százalékkal, a zsiradékoké 17 százalékkal emelkedett. Az áremelés differenciáltságát jelzi, hogy a baromfihúsarak 8 százalékkal növekedtek, amíg a vaj ára változatlan maradt. Az árváltozások mértéke nemcsak az ártámogatástól függ. hanem az exportlehetőségektől. a kereslet-kínálat alakulásától is. A' vaj állami dotációja — mint a tejterméké általában — magas. De a tejtermeléssel együtt képződő vaj hazai fogyasztását célszerű a viszonylag alacsony árral ösztönözni. mintsem ráfizetéssel exportálni. Vagy a csekély áremelés hasonlóképpen a baromfihús itthoni fogyasztásának kedvez. Ha ugyanis nő a viszonylag olcsó baromfi aránya a hazai fogyasztásban, akkor növekedhet a sertés- és marhahús kivitele, javulhat, gazdaságosabbá válhat a hűsexport áruösszetétele. Miközben fennmaradhat, sőt mérsékelten tovább növekedhet az egy főre jutó évi 75 kilogrammos húsfogyasztás. Végül még egy példa a piaci ellátás javítására. A húskészítmények ára átlagosan 21 százalékkal emelkedett, de ezen belül a szárazés füstölt ároké 25 százalékkal. Mivel e termékek iránt a hazai és a külföldi kereslet egyaránt nagy, az igényeket eddig nem tudtuk megfelelően kielégíteni. Indokolt takarékosság A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatás áremelését elsősorban az energiahordozók világpiaci árának a legutolsó fogyasztói árrendezés óta végbement jelentős — sőt várhatóan tovább tartó — emelkedése indokolja. A tüzelőanyagok és fűtési szolgáltatások árát legutóbb 1974-ben emeltük, a villamos energia ára pedig 15 éve változatlan. Az átlagnál nagyobb mértékű a távhőszolgáltatás díjának emelése. De a fogyasztó ezután is a költségeknek átlagosan mintegy 40 százalékát viseli. A díjemeléssel mérséklődik a központi-, illetve a távfűtéses lakások fűtési költségeinek meglevő nagy különbsége. A háztartási tüzelőanyagok áránál jobban, átlagosan 51 százalékkal emelkedett a villamos energia fogyasztói ára. Ahhoz, hogy a villamosenergia-termelés és -fejlesztés költségei megtérüljenek, 90 százalékos áremelésre lett volna szükség. A háztartások villamosenergia-fogyasztása tavaly átlagosan 14,5 százalékkal növekedett. A takarékosság tehát indokolt, fő módszere a korszerűbb elektromos és elektronikus készülékek (pl. tranzisztoros, integrált áramkörös tv) gyártása és alkalmazása. De az elektrifikált háztartásokban ezen túl még számtalan lehetőség nyílik a villamosenergia-takarékosságra, amely végeredményben erőművi beruházásokat tehet feleslegessé. A motorizáció térhódítását sem akarjuk, nem is lehetne megállítani. A növekedes ütemét azonban lehet és kell is mérsékelni, hogy a jelenlegi szint, az évi 90—100 ezer új személygépkocsi értékesítése mellett csökkenjen a sorban állás, megszűnjék a nagy arányú spekuláció, hogy a gépkocsiforgalom növekedésével lépést tarthasson az út- és szervizhálózat fejlesztése. Jövedelemkiegészítés A különböző iparcikkek: s bútorok, a cipő. az egyes építőanyagok, a mosószerek, a szappan, csakúgy, mint a tisztítás, cipőjavítás áremeléseit a nyersanyagok és az energiahordozók világpiaci drágulása Indokolja. Az áremeléssel járó többletkiadások részbeni ellensúlyozására jövedelemkiegészitésbe.n részesül 10 millió 200 ezer magyar állampolgár A lakosság csaknem valamenynyí rétegére kiterjedő differenciált részbeni „kártalanítást" szükségessé teszi a széles körű és olykor nagymer tékű áremelés. Teljes ellentételezésről, kompenzálásról így sem beszélhetünk. Az áremelések egy év alatt a lakosságnak összesen 28 milliárd forjnt többletkiadást okoznak, s ebből 21 milliár dot. tehát 75 százalékát fedezik a jövedelemkiegészíte sek. Vagyis átlagosan az élelmiszerek és a háztartási energia drágulásának terheit Ahogyan az ilyen átlagolásnál már lenni szokott, a családok egyik része jól kijön majd a jövedelemkiegészítésből. a másik része nem — ez függ fogyasztói szokásaiktól, fogyasztásuk összetételétől. A magasabb jövedelmű rétegeknek általában jobban nőnek kiadásaik, míg az alacsonyabb jövedelműeké viszonylag kevésbé. Mégsem lett volna célszerű a jövedelemkiegészítéseket a keresetek százalékában megállapítani. Társadalmilag igazságosabb a fix összeg odaítélése, az azonos szintű fogyasztás támogatása. Az a kívánatos, hogy a munkajövedelmekben érvényesüljön a határozott differenciálás. Az előrehaladás feltétele A fogyasztói áremelések — a jövedelemnövelő intézkedések ellenére — fokozzák tehát a vásárlók terheit. A mostani intézkedések egy év alatt 9 százalékkal növelik a fogyasztói árszintet. Ebből 1979-re 4 százalék jut, amiből 3 százalékot fedez a jövedelemkiegészítés. így végeredményben 1979-ben az eredetileg a tervben számított 4,7—4.9 százalékkal együtt 9 százalékos fogyasztói árszintnövekedés várható. Az életszínvonal-politikában ,a jövő megalapozásában úgy haladhatunk előre, ahogyan megvalósulnak gazdasági célkitűzéseink, ahogyan javul a gazdálkodás minősége, hatékonysága. Az egyes emberek sorsa, és a társadalom boldogulása egyaránt a személyes teljesítményektől, a közös munkánktól függ.' Kovács József (Folytatjuk.)