Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

DMJK VasSrnap, 1979. július 22. Híres emberek Szőregen N' |"em szeretnék vitába keveredni, hogy ki volt Szőreg legnagyobb vendége; de a hírességek közül a legelső bLzonyosan 11. József császár volt, a kalapos király; igaz, hogy akkor még csak trónörökös. Az uralkodásra készülő, fölvilágosult főherceg viseltes egyenruhában, delizsáncon utazva, útszéli fogadókban megszállva barangolt a Habsburg-birodalomban. A polgári jólét lehetőségeit kutatta. Így jutott el 1768-ban Szegedre. Az Arany Pávába szállott, április 19-én, és á Czímer Károlytól megörökített szegedi szóbeszéd szerint ennek a szegedi éjszakának gyümölcse lett a leendő császár és a szép kocsmárosné csókjából született Réh János városi főjegyző... József már másnap, április 20án lóra ült. s elindult Szőregen. Bébán, Kiszomboron, Nagybecskereken át, le a Bánság déli vidékeire. Anyjához, Mária Teréziához írott jelentéseiben beszámolt a föld termékenységéről, az árak olcsóságáról, de a visszaélésekről és Igazságtalanságokról is. Érdeklődését mindvégig megtartotta a Temesköz iránt: 1770 és 1773 tavaszán újból beutazta a tájat. Ismét járt Szőregen ls. A szőregi szerb templom ékessége két festmény. A híres szegedi templomfestő, akiről Szegeden a mai Partizán utcát a Víz (1879) előtt Nagyfestő utcának hívták. Nagy Ferenc alkotta őket, 1853-ban. s különlegességük, hogy magvar nevét cirill betűkkel rótta rájuk. Kassai Vidort (1840— 1928). a kiváló magyar komikust és jellemszínészt. Jászai Mari férjét a szőregi templomban tartották keresztvíz alá. Szülőfalujában. Gyulán ugyanis nem volt templom. Tápay Szabó László (1874—1941), a magyar sajtótudománv megalapítója, a Pesti Napló híres csillagos cikkeinek írója önéletrajzában (Szegény ember gazdag élete. 1928) külön fejezetben számolt be arról, hogy a Vízkor családjával és sok más szegedivel együtt Szőregen kerestek és találtak menedéket. Tömörkény István (1866—1917) elbeszéléseiből kitűnik. hogy gyakran sétált fiatal éveiben kl a szőregi nagykocsmáig, amely már akkor ott volt, ahol ma. Tömörkény szól a szerb—magyar viszonyról is. és emlegeti a szőregi szerb fuvarosokat, akik legalább annyira híresek voltak, mint a hajóvontató deszki szerbek Följegyzi Tömörkény azt a nem érdektelen gazdaságtörténeti adatot is 1901-ben. hogy Szőreg alatt kávébab termelésevei kísérleteztek. Négy tárcát is írt a jellegzetes cigányasszonyról, a szőregi Máriról (Cigányok aszszonya. Méri kártyái, Mári nézi az urát, Máriák). Juhász Gyula \908. augusztus 11-én Három új sír fölött címmel nagyerejű vezércikket írt a Szeged és Vidékében. Augusztus 8án a vihar ledöntötte az újszegedi kendergyár kéményét. A lezuhanó kémény özv. Majer Józsefné szegedi asszonyt és két szőregi lányt: Hegyközi Etelt és Lakatos Erzsébetet halálra zúzta, öreg szőregiek emlékeznek még erre a tragédiára. Juhász Gyula egyébként Dugonics című versében említi is a falut. A vers a Dugonics-szoborról szól: A jó öreg nyájas tekintetével Ma nyugtalan néz el Szőreg [felett — írta 1918 végén, amikor a királyi szerb csapatok tartották megszállva a falut. Balázs Béla is járt Szőregen. s egyszer. 1905 tavaszán magával vitte barátját. Kodály Zoltánt is. Talán legelőször itt meg Deszken gyűjtött Kodály népdalokat: kár. hogy nem maradtak fönt dallamai. De fönnmaradtak Vikár Béla gyűjtései, mintegy tucat dal. amelyet szintén a század első éveiben fonográffal — a magnetofon kezdetleges ősével — gyűjtött.. Egyik adatközlőiét meg is találtam: Horesnyi Vera (1880— 1965), a későbbi Kasza Ferencné volt Vikár dalforrása. Érdekes az is. hogy a Néprajzi Múzeumban őrzött hengerekről a dallamokat Bartók Béla tette át kottába. Thúry Zoltán, a Szegedi Napló munkatársa, a kitűnő elbeszélő. 1892. június 5-én nagy riportot közölt lapjában Rókahajsza a szőregi határban címmel. Csak érdekességként említem, hogy Herczeg Ferenc híres-hírhedett regényében, A Gyurkovics fiúkban is említés esik Szőregről: Herczeg hőse leszállt a szőregi állomáson, míg állt a gyors. A puszta érdekességen túl ez azt is jelzi, hogy a szőregi vasútállomás nem volt jelentéktelen az idő tájt: az orsovai gyors is megállt itt. Természetesen Kálmány Lajos (1852—1919) a község egyik legnevezetesebb lakója. 1882 és 1885 között volt szőregi káplán, ez idő alatt rengeteget gyűjtött. Legtöbb folklorisztikai tanulmányának, (a hold. a csillagok, gyermekijesztők és rablók néphagyományunkban; a Boldogasszonynak, mint a pogány magyar hitvilág és a keresztény hagyomány összeötvöződésének szép példáját először bemutató dolgozata stb.) itt gyűjtötte össze anyagát, és a község dalait, balladáit a Szeged népe című népköltési gyűjteményének 1891-ben megjelent harmadik kötetében adta közre. O volt az első, aki Szőreg nevét a tudományos világgal megismertette. A község papjai közül még szót érdemel néhány. Radics Pál (1813 —1895) kétszer volt szőregi plébános: ideiglenesen a szabadságharc leverése után (1849—1852), majd véglegesen 1880-tól haláláig. Közben nagylaki lelkész is volt. Az 1863-i ínség egy megrázó históriáját ő mesélte el barátjának, Jókai Mórnak. A nagy író. aki ritkán verset is írt. ezt a történetet A nagylaki iskolásfiúk című versében örökítette meg. Szőregi káplán korában Ambrus József (1847—1917) először foglalkozott az Árpád-kori romok történetével, és már 1875-ben ásatásokat tervezett. Mint torontáloroszi plébános, a dohánytermesztésből élő hívei számára a dohánytörvényeket népszerűen ismertető művet írt (1888). és 1892-ben kiadta a szabadságharcban részt vett pap-honvédek képeskönyvét. Szót érdemel Szalma József (1891—1961) plébános is, aki nemcsak az egyházi krónikában. a História Domusban. hanem a szószékről is fölemelte szavát a fasizmus ellen. Mint a Délmagyarországnak 1941 és 1944 közötti vezércikkírója. ugyanazt mondta el vasárnapi prédikációjában. mint aznapi vezércikkében: a humanizmus igéit. Megtagadta a nyilasok zászlajának fölszentelését. Ha Kálmány volt az első. akinek Szőreg országos, sőt világhírét köszönheti. Móra lett a második. Ásatásaival, szőregi tárgyú tárcáival öregbítette a község hírnevét. De Reizner János és Tömörkény István is ásatott itt: az apátsági dombon levő romot először az ő ásatásaik tárták föl. Részt vett ebben és a megjelent közleményben rajzaival közre is működött Cs. Sebestyén Károly (1876—1956). Mórának későbbi jobbkeze a szegedi múzeumban, a Dömötör-torony megmentője. József Attila is átgyalogolt Szőregen 1922 augusztusában, amikor Kiszomborról Szegedre jött Juhász Gyula meglátogatására: József Jolán életrajza szerint mezítláb, hogy ne koptassa a cipője talpát. Féja Géza is járt itt a harmincas évek közepén, amikor a Viharsarok című könyvéhez gyűjtötte anyagát. Mesélte nekem, hogy a csendőrök gyanúsnak találták, be is hívták a laktanyába, de szögről-végről rokonára. Arvay József csendőr századosra való hivatkozása elég volt, hogy útjára engedjék. Hasonlóan járt Gunda Béla. a debreceni egyetem néprajz-profeszszora, aki néhány néprajzi fölvételt készített a harmincas években Szőregről: ezeket is a Néprajzi Múzeum őrzi. A legújabb korból is megéri az említést, hogy a szőregi csata emlékművén olvasható időmértékes verset Trenycsényi Waldapfel Imre akadémikus (1908—1970) egyetemi tanár, akkor éppen rektor írta. Bár márványba vésve névtelen a mű, nevével megjelent a Tiszatáj 1949. márciusi számában. Lengyel Balázs, a költő, két ízben is volt vendége a falunak: 1949. december és 1950. február elején. A legutolsó nagy látogató Erdei Ferenc (1910—1971) volt. Halála előtt két évvel. 1969. április 30-án ő adta át az Egyetértés Szövetkezetnek a Minisztertanács és a TOT vörös vándorzászlaiát. Vele volt Csoóri Sándor, a jeles költő is. Erdei különben ezekben a hónapokban a Város és vidéke című könyvéhez anyagot gyűjtve, gyakran megfordult itt, s bár nincs bizonyítékom, valószínűnek tartom, hogy amikor Németh Lászlóval járta a környéket. 1969 nyarán. Szőregre is magával hozta. Van azután hérosztratoszt hírességű. azaz hírhedt látogatója Szőreg történelmének. A Csillagbörtönből való kiszabadulása után, 1939-tájt. meglátogatta szőregi híveit Szálast Ferenc is. és a ..nyilasházban" (Szerb. u. 77.) ünnepeltette magát. Mindezek tehát csak vendégek, átutazók voltak a faluban. Ám Szőregnek van néhány neves szülötte is. Közülük először érdemel említést a vidék neves templomfestője. Illics (Cesljar) Todor (1746—1773). Bécsben. Itáliában és Oroszországban tanult, és főként a Délvidéken működött, de Bálint Sándor szerint köze van a szegedi szerb templom egyik-másik képéhez is. Az újabbak közül Beck Mihály (sz. 1929) akadémikus, debreceni egyetemi tanár, a szakmáján túl is ismert azzal a közérdekű harcával, amelyet a tudomány álarcába bújt sarlatánság. szemfényvesztés. azaz az áltudomány ellen vív cikkeivel, könyvével, tévében. Világhírre tett szert Joe Bugner (sz. 1949), azaz Bugner Jóska, az angol színekben ismertté lett öklöző, valamint a mi ezüstérmes olimpiai birkózónk. Balla József (sz. 1955). Sokak számára bizonyára érdekesség, hogy labdarúgó-válogatottunk szövetségi kapitánya, Baráti Lajos is Szőregről választott magának feleséget. Palotás Erzsi a harmincas években a falu egyik legszebb lánya volt. S végül hadd emlékezzek meg a szőregi népköltőkről. Szeles Orsolya (1855—1887) egyszerű napszámos asszonyként, nyomtatott ponyvafüzetben adta ki művét: öt igen szép ének a HaviBoldogasszony tiszteletére és más ájtatos énekek Isten igéihez címmel. Verseket és nótaszövegeket írt Szeles Gyula, a kalandos életű szökött katona. „Üjszeged réme". ahogy 1907-ben a Szegedi Napló emlegette; öreg korára a községháza mindenese. A másik nótaszerző. Varga Antal szintén ponyvafüzetekben jelentette meg versezeteit. PÉTER LASZLÖ Levélféle Földes Mihályhoz N

egyven esztendő robogott el az életünkből azóta, hogy itt. Szegeden, a mi Tisza-parti városunk szociáldemokrata párttitkára voltál. Az általad akkor megismert elvtársak közül sokan elmentek már a holtak országútján. megfogyatkoztunk ... Mi. akik még élünk a régi mozgalmi gárdából, jóleső érzéssel vettük tőled, hogy „Az északi kapu" című regényeddel életjelt adtál ott. Budapesten magadról. Legújabb regényed emlékeket idézett fel bennem gyermekkoromból és későbbi életem folyásáról. Hatvan esztendővel ezelőtti történéseket perget le drámai filmszerűséggel. Írásod sikerülten érzékelteti az 1918—1919 eseményekben gazdag, forró hevületű légkörét. Regényalakjaid annyira valóságszerűek. hogy a 75—80 esztendős munkásmozgalmi veteránok magukra ismernek bennük. Még írjál sok ehhez hasonló regényt, ne törődj a 76 éveddel! Elmondom, hogy regényed olvasása közben milyen epizódok jutottak eszembe saját életemből. Láttam magamat, amint 1914ben. hétévesen, tempósan lépdeltem a menetszázadokat laktanyából a vasúti állomásra kísérő katonazenekar után. lelkesülten, átszellemülten. De aztán 1917-ben már átkoztam a háborút és perbe szálltam az istennel... Vagyis: 10 éves koromban már békepárti voltam. Ezeket juttatta eszembe „Az északi kapu" olvasása. A regény históriai értékű. Maradandó emléket állit az 1918— 19-es történelmi időszaknak, hatvan esztendő távolában. A regény egyik-másik alakjával személyes ismeretségbe kerültem a 20-as évek második felében. így Vági Istvánnal, aki 1911-ben Bokányi Dezsővel és Garbai Sándorral Szegeden járt Vágit 1926 elején az MSZMP Hernád utcai központjában ismertem meg. Stromfeld Aurélt ugyanezen év nyarán a természetbarátok egyik kirándulásán. Budán, a Hűvösvölgvben. Kun Bélát és dr. Landler Jenőt Lukács György sógorának hüttdorfi házában ismertem meg, Bécsben, 1927 januárjában, ahol kommunista titkárképző tanfolyamon vettem részt, ötvenkét évvel ezelőtt. Ilyen emlékeket idézett fel bennem regényed, „Az északi kapu". ,A „Virradat a város peremén" című regényed 1975-ben jelent meg. Az újpesti partizánokat örökítetted meg benne, érdekfeszítő módon. Ebben a regényben is találkoztam munkásmozgalmi ismerősökkel. kikkel 1941-1944ben együtt vettem részt az antifasiszta ellenállásban. Újpesten: Andrásfi Gyula. Földes László, az újpesti baloldali bőrgyári munkások kisded csapata, majd Mód Aladár. Micskó Rudolf. Kovács Gyula. Halas Lajos. Tóth Mihály, Lakatos Béla. Pintér Márta, Andrásfi Gyuláné. Rezi Károlyné. Székely Incike (Cservenka Ferencné). Bábel Vincéné. Hercz Blanka. Szabó Piroska, Kovács Margit és más elvtársak. Téged 1938 őszén ismertelek meg itt. Szegeden, a Hétvezér utcai pártirodában. Első látásra baBattyán Kiss Mihály Nyár A Nap fénykévéjét nyíló ajtómon belöki. Egy darázs zümmögve érkezik. Lehullott gyümölcsre száll — nem éhezik. A kakas kikiáltó. És a kukorikup hirtelen Udvar fölé ágaskodó felkiáltó. Sütkérezik a napon, A cirmos, a tyúk meg a disznó. Hűs vizet kínál az árnyékban az itató. Rajzmontázs — a kút A kamara, a nyitott tyúkól ajtó. Meglibben egy-egy akáclevél — kis szélhajó. Kerítések lécei porosan aszalódnak Déli Nap folyik az ereszekről, A levegő megolvadt Folyik, folyik a meleg ... Lustul a nyugalom. Forró porból növeszti már magát az unalom. A csönd, a fényes penge él. Hol erre hol arra elsuhan, Föltekintesz az égre, s vakítóan rádzuhan. rátságot kötöttünk egymással. Kívülről segítettem a mozgalmi munkádat. Csak egyszer beszéltem veled. Aztán csak 1941 június közepén jöttünk össze a Népszava szerkesztőségében, ahol ott közös szobában dolgoztál Kovai Lőrinccel, a német katonai megszállásig. Élénken emlékszem rá. hogy Kovaival. Kállai Gyulával és Kasztéi Andrással a rendőrség. majd a VKF/2 éberségének kijátszásával illegális összejöveteleken folyamatosan tájékoztattátok az elvtársakat a második világháború fronteseményeiről, kockázatvállalással. A te szobádban kötöttem ismeretséget Veres Péterrel, Tuba Károllyal. Szakasits Árpáddal és Markos Gvörggvel. A „Levél egy magvar íróhoz" című versemet a te szobádban mutattam meg Veres Péternek. 1943-ban. Tudom, hogy egyik-másik regényed több nyelven is megjelent Azt is tudom, hogy a „Virradat a város peremén" orosz nyelven, nagyon csinos kivitelben, százezer példányban jelent meg a közelmúltban a Szovjetunióban. Köszönöm, hogy szülővárosomról „Az északi kapu"-ban pozitívan írtál. Olvasása közben döbbentem rá, hogy 1918—19-ben itt, az Alföldön milyen élen járó. sokrétű, kimagasló forradalmi szerepet játszott Szegeden egy 22 éves. cipőfelsőrész-készítő leány. Széli Juliska, az itteni kommunista mozgalom életre hívója, aki Bokányi Dezsővel. Kun Bélával és Pór Ernővel állott személyes mozgalmi kapcsolatban. Pesten is nehéz/ kockázatos volt a kommunisták küldetése, ez Szegeden sem volt könnyebb az akkori földrajzi és sajátos katonai helyzetben. Jólesik, hogy az építőmunkás Ladvánszky Józsefről oly kitűnő véleménnyel vagy, kit szegedi párttitkárságbd idején . ismertél meg. Ladvánszky állandó nézeteltérésben állott párttitkár-elődöddel, Lájer Dezsővel, aki 1925. április 8-án részt vett Budapesten Szegedről az MSZMP első alakuló gyűlésének megzavarásában, Vági István és harcostársaival szemben, a rendőrséggel öszizejátszva. Peyer Károly kedvébe járva ... Lájer Dezső annyira jó nexusban állott a rendőrséggel Szegeden, hogy kártyapartnere volt a detektívek társaságának, ás ápolta a munkaadókkal való bensőséges együttműködést, a dolgozók rovására. Ez az osztályáruló. kétszínű \politika demoralizálta a szegedi munkásmozgalmat. Azért volt oly nehéz a te 1938—39-es szegedi párttitkárságod, mert Lájer Dezső egy általa erősen lezüllesztett örökséget hagyott maga után ... Ilyen helyzetbe csöppentél bele negyven évvel ezelőtt. Ilyen előzmények után bitangolt párttitkárságod ideién Szegeden a Nemzeti Munkaközpont. a klerikofasiszta Hivatásszervezet, a Nyilaskeresztes Párt, a Volksbund és más reakciós szervezetei. Na, de hadd térjek e kitérők után vissza az „Északi kapu" című regényedre, mely eredeti ábrázolása az első világháború utolsó napjainak, a katonai öszszeomlásnak. az ezt követő forradalmi. társadalmi átalakulásoknak. a világ második munkás-paraszt állama megteremtésének, a magyar Vörös Hadsereg dicső fegyvertényei nek. Köszönjük ezt a művedet. Reméljük. erődből. tehetségedből telik arra is. hogy egyszer annak a nehéz szegedi párttitkárságodnak az emlékei is szépirodalmi műbe szökkenjenek Barátsággal köszönt: '••"7/RjVJ (Pinvsa ~*-«SEF