Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-19 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam 167. szám 1979. július 19., csütörtök Ara: 1,20 forin* AZ MSZMP S Z E GED V Á R OSI BIZ OTTSÁGÁNAK LAPJA Csongrád megyében Learatták a gabona háromnegyedét A visszatérő esőzések hátráltatták a munkát Gyakori kép az idei nyá­ron: szemerkél az eső, kém­lelik az eget a kombájnosok. Alaposan kijutott az időjá­rás szeszélyeiből erre az év­re — amit csak produkálni képes: őszi szárazságot, ke­mény fagyokat, tavaszi bel­vizet, aszályt, csapadékos nyarat mind összesűrítette ebben az évben. Elhúzódik az aratás, pedig 8—10 nappal korábban kez­dődött a szokottnál. Minden lehetőséget kihasználnak a gazdaságok: ahogy felszárad a gabona, azonnal indulnak a gépek, hogy „lelopkodják" a még lábon álló búzát. A szemnek nem használ az eső, annál jobban nő a ki­ritkult részeken a gaz. Föl­burjánzik a búzában, lassít­ja, nehezíti a kombájnok munkáját. Ahol sikeres volt a gyomirtás, ott ez kevesebb gondot okoz, de ahol el sem végezték, vagy száraz időben került rá sor, most meg­bosszulja magát. A szegedi járásban keve­sebbet arattak le a megyei átlagnál, a szegedi termelő­szövetkezetekben a legjobb a helyzet: a kiskundorozsmai József Attila Tsz, a szegedi Felszabadulás már korábban befejezte az aratást. Dorozs­mán a szalma 80 százalé­kát is betakarították. Ked­den a Móra Tsz-ben is vé­geztek a kombájnok. A töb­bi szegedi gazdaság is' vagy befejezte az aratást, vagy a munka vége felé tart. A me­gyében a gabona háromne­gyed részét aratták le. Nem ilyen jó a helyzet a járásban. Az ásotthalmi Egyetértés Szakszövetkezet­ben például az elvetett mennyiségnek mintegy har­madát vágták le. Rendkívül gazosak a gabonatáblák, ez az esős idővel együtt lassít­ja a munkát. Hagyományai vannak az együttműködésnek az aratás­ban is. Ahol már végeztek, más gazdaságok rendelkezé­sére bocsátják a kombájno­kat. Mártélyi gépek dolgoz­nak a tápéi Tiszatáj föld­jein. A kiskundorozsmai Jó­zsef Attila Tsz-nek is lesz­nek szabad kombájnai, ha — Vasútvillamosítás nemzetközi hitellel Harmadszor kért és kapott kölcsönt a MAV a Nemzet­közi Beruházási Banktól, amellyel a közelmúltban újabb 1,4 millió transzferá­bilis rubeles hitelszerződést írt alá Moszkvában. Az ösz­szeget, amely július 20-tól áll a magyar vasutak ren­delkezésére, a Cegléd—Kis­kunhalas közötti * vasútvonal villamosításával összefüggő kábelezési munkák finanszí­rozására használják fel. A hitelt igen kedvező fel­tételekkel, hatévi törlesztés­re, előnyös kamatra kapta a vasút. Ennek fejében kö­telezettséget vállalt arra, hogy 1980 végéig üzembe helyezi a villamosított vo­nalat, amelyen a személy­vonatok átlagos sebességét óránként 90, a tehervonato­két 60 kilométerre emeli. A munkálatokat 1981-ben fe­jezik be teljesen. A hitel törlesztését évi egyenlő rész­letekben 1981 nyarán kez­dik meg. * A MÁV a vasúthálózat korszerűsítésére, a szocialista országok kölcsönös érdekelt­ségű, nemzetközi jelentőségű vonalainak rekonstrukciójá­ra vesz igénybe kölcsönöket a Nemzetközi Beruházási Banktól, amelynek megala­pítása utáni első üzletfele, adósa volt. Az első 20,5 millió transzferábilis rubeles hitelszerződést 1971-ben ír­ták alá. A kölcsönből a dí­zelesítési program megvaló­sítására, 70 szovjet gyárt­mányú Diesel-mozdony be­szerzésére és üzembe helye­zésére, valamint a Szob— Budapest közötti vasútvonal egy részének villamosítására 15,8 millió rubelt vettek igénybe. Az 1981. december 31-én lejáró hitelből eddig a meghatározott feltételeknek megfelelően, az előírt „me­netrend" szerint 11 millió rubelt már törlesztettek. A második 5 millió transz­ferábilis rubeles hitelt két éve kapta a MÁV a Nem­zetközi Beruházási Banktól a Budapest—Kelebia közötti vasútvonal villamosítására, amely egyébként ez év vé­gére fejeződik be. A hitel­ből 4 millió 252 ezer rubelt használtak fel eddig. A köl­csön törlesztését a munka végeztével kezdik meg és 1985-ig fizetik vissza a tel­jes összeget. remélhetőleg a héten — be­fejezik a zab aratását. Nem panaszkodtak a szö­vetkezetek a szárításra, az NDK-ból származó kombáj­nok és IFA teherautók • al­katrészellátása viszont aka­dozik. Előfordult, hogy ga­ranciális kombájnok álltak emiatt. Kevés és drága a szalma az idén. A kisgazdaságok el­látására a homoki szövetke­zetek vállalták, hogy bálá­zógépeket küldenek a feke­teföldi téeszekbe. Az idén jobb szervezéssel minden szalmát fel kell használni, nagy pazarlás lenne a tar­lón elégetni. Ezt gazdasági szempontok is indokolják: 15 —20 forintot is adnak idén egy bála szalmáért A tarlóhántás és a másod­vetések nem követik minde­nütt az aratás ütemét. Idén a tavalyinál 38 százalékkal nagyobb terület újravetését tervezik, s mintegy 30 vagoh kölest 20 vagon hibridkuko­rica-vetőmagot vásároltak a Vetőmagtermeltető Vállalat­tól. Kellene a jó, száraz idő. Azt tartja a néphit, a Me­dárd utáni esők negyven na­pig tartanak. Tegnap lejárt ez is, meglátjuk, beválik-e idén. A becslések szerint kö­rülbelül egy hét választ el afc aratás befejezésétől. A jó időn kívül a pontos szerve­zés, a gazdaságok együttmű­ködése is rövidítheti ezt • az időt. A Szovjetunió távol-keleti részén Harmincöt új város Harmincöt új várost építe­nek a következő néhány év­ben a Szovjetunió gazdasá­gilag gyorsan fejlődő távol­keleti részén. Az építészek olyan új várostervezési mód­szereket dolgoznak ki, ame­lyek a rideg éghajlati viszo­nyok ellenére is kényelmes életet biztosítanak az ott élő emberek számára. A szovjet építészek szövet­ségének a közelmúltban megtartott közgyűlése egye­bek között jóváhagyta a BAM fővárosaként említett Tinda fejlesztési programját. A jelenleg 70 ezer lakosú vá­ros épületeit kör alakban he­lyezték el, hogy megóvják őket a széltől. A vastag falú házakban nagy kapacitású fűtőberendezések találhatók, az ablakokat háromszorosan üvegezték. (MTI) Gyorsabb ütemmel Új bányákat nyitnak A Dunántúlon épülő már­kushegyi és nagyegyházi új bányaüzem építésének, to­vábbá a dudari és a balinkai bánya rekonstrukciójának előkészületeit, tehát az úgy­nevezett eocén-program idő­arányos teljesítését tekintette át szerdai, tegnapi ülésén a Bányaipari Dolgozók Szak­szervezetének elnöksége. Amint a Magyar Szénbányá­szati Tröszttől kapott tájé­koztatóból kitűnik. Márkus­hegyen fél évvel a határidő előt't sikérült összekapcsolni a lejtős aknát és a beszálló aknát. Nagyegyházán is ösz­szekapcsolták már a nyu­gati aknát az F—1 függőle­ges aknával, de a keleti lej­tős akna mélyítését a várt­nál nehezebb hidrogeológiai nehézségek akadályozzák. Ezért olyan műszaki megol­dást dolgoztak ki, amely sze­rint inkább a nyugati olda­lon építendő második lejtős aknán szállítják majd fel­színre a szenet. Ez a válto­zat megkönnyíti és meggyor­sítja a beruházást, s lehető­séget nyújt arra is, hogy a népgazdaság energiaigényei­nek megfelelően a fejtések­ben egy évvel hamarabb kez­dődjön meg a termelés. A vita álapján a szakszer­vezet elnöksége állást fog­lalt e beruházások üteme­sebb építése és meggyorsítá­sa mellett. (MTI) Kádár János fogadta a Brit Munkáspárt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára szerdán, tegnap a Közpon­ti Bizottság székházában fogadta a Brit Munkáspárt ha­zánkban tartózkodó delegációját, melyet Joan Lestor, a munkáspárt végrehajtó bizottságának tagja, a nemzetközi bizottság elnöke vezet. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Budapestre érkezett a belga külügyminiszter Budapestre érkezett Henri Simonét belga külügyminiszter (a képen balra). A repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes üdvözölte. (MTI-fotó: Tóth István) Púja Frigyes külügymi- érkezett Henri Simonét bel­nisztér 'meghívására szerdán" §a külügyminiszter. tegnap a déli órákban hiva­Jobb minőségű kohászati termékek Eredményes, ha nem is gondok nélküli fél évet zárt a magyar vaskohászat. Ja­vult az egyes termékek mi­nősége, ezt mutatja, hogy a fél év során nagyobb rekla­máció nem érkezett az üze­mekbe. A Magyar Vas- és Acél­ipari Egyesülés első félévi összesítése alapján kitűnik, hogy a termelés a tervezett­nél nagyobb ütemben bővült, bár — különösen az év kez­detekor — például kokszból, acélból anyagellátási nehéz­ségekkel küszködtek. Ennek legfőbb oka, hogy a sok régi, elavult berendezést év köz­ben hosszabb időre — gyak­ran hetekig is — le kellett állítani. Nyersvasból több mint 1,1 millió tonnát termeltek, körülbelül ugyanannyit, mint a múlt év első felében. Még­is 18—19 ezer tonnával el­maradtak a tervezettől. En­nek oka az LKM több kohó­jának leállítása. Özdon vi­szont 34 ezer tonnával töb­bet termeltek, mint tavaljj ilyenkor, s ez az időben be­fejeződött kohóátépítések eredménye. Acélból a magyar vasko­hászati vállalatok 1 millió 890 ezer tonnányit állítottak elő, többet, mint tavaly az első fél évben. A tervtől alig 0,5 százalékkal maradtak el. A tervezettnél kevesebb acélt gyártottak az özdi Kohásza­ti Üzemekben, mert elhúzó­dott az oxigéngyár karban­tartása, de ezt a lényegében nem számottevő lemaradást is rövidesen megszüntetik. Az LKM ugyan időarányo­san teljesítette tervét, de tő­lük — a berendezések jobb kihasználásával — több acél termelését várták. Hengerelt áruból 1,6 mil­lió tonnát gyártottak, 35—40 ezer tonnával többet, mint 1978 első felében, s ugyan­ennyi a többlet az éves terv időarányos teljesítésében is. A legmagasabb termésered­ményeket az LKM hengerso­rain érték el, ugyanakkor alapanyag-ellátási gondok miatt — időközben e problé­májuk rendeződött, némileg visszaesett a Dunai Vasmű hengereltáru-termelése. Ko­hászati kokszból közel 400 ezer tonnát gyártottak, 10 ezer tonnával többet, mint tavaly, de ennek ellenére to­vábbra is hiánycikk, összes­ségében a vaskohászat 2,5 százalékkal bővítette terme­lését. Jelentős eredmény a gyárt­mányszerkezet kedvező vál­tozása, s elsősorban a kohá­szati késztermékek minősé­gének javulása. Ez különö­sen fontos, hiszen e cikkek 25—30 százaléka exportra kerül. Jó árat pedig csak a legjobb minőségű gyártmá­nyokkal érhetnek el. Első­sorban a hengerelt termékek minősége javult a fél év so­rán. Két százalékkal csök­kent a durva sori hengere­lés, s így jelenleg a közép­A' vendéget a Ferihegyi . , ... .. „ , . repülőtéren Púja Frigyes fo­talos látogatasra Budapestre gadta. ott. volt Jacques Ge­rard, a Belga Királyság ma­gyarországi és Vince József, hazánk brüsszeli nagyköve­te. Henri Simonét délután a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékmű­vét Az ünnepélyes aktuson jelen volt Csehik Ferencné, a fővárosi tanács elnökhe­lyettese, Farkas Mihály ve­zérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka és Vince József. A koszorúzást követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar— belga hivatalos tárgyalások. A szívélyes légkörű tárgya­láson Púja Frigyes és Henri Simonét vezetésével részt vett a Magyar Népköztársa­ság és a Belga Királyság külügyminisztériumának több vezető munkatársa. A két ország külügymi­nisztere véleménycserét foly­tatott a kétoldalú kavcsola­tokról és az időszerű nem­zetközi kérdésekről. Nagy te­ret szenteltek az enyhülési politikának — kiemelve az eddig elért eredményeket, amelyek kedvezően hatottak az európai helyzetre. Kicse­rélték nézeteiket az 1980. őszi madridi találkozóról, il­letve a leszerelésről. Sokol­dalúan elemezték a világgaz­daság problémáit, és a kelet —nyugati kapcsolatok hely­zetét is. i A tárgyalások ma, csütör­tökön folytatódnak. Este Púja Frigyes vacso­rát adott belga kollégája tiszteletére a Gellért-szálló­ban. Részt vett a vacsorán Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter, va­'amint politikai, társadalmi és kulturális életünk több más személyisége. Púja Frigyes és Henri Si­monét pohárköszöntőt mon­dott és finomhengersorokon ál­lítják elő a hengerelt áru mintegy felét. Ezek közül is a legfinomabb termékek, mint a rúdidom, a hengerelt huzal és az úgynevezett T­acélok a legkeresettebbek a világpiacon. Termelésük az első fél évben 70 ezer ton­nával nőtt, s ez azt jelenti, hogy'a hengereltáru-gyártás­ban 20-ról 22 százalékra emelkedett az arányuk. A nagyobb termelés, a jobb minőség a korábbinál kedvezőbb exportlehetősége­ket is biztosított. Az év első hat hónapjában vaskohásza­tunk 21 százalékkal szállított több terméket külföldre a tervezettnél, üzletkötéseikben érvényesíteni tudták a világ­piacon kialakult magasabb árakat. A kohászati üzemek kol­lektívái — munkaverseny­vállalásaikban — nem a mennyiségi termelés túlszár­nyalására törekedtek, hanem a minőség javítására, a taka­rékosabb anyagfelhasználás­ra. Ennek eredményeként például a Dunai Vasműben és az LKM-ben néhány szá­zalékkal csökkent a koksz­felhasználás a nyersvaster­melésnél, a hengereltáru­gyártásnál pedig csökkent az acélfelhasználás oly módon, hogy ez nem ment a minő­ség rovására. örvendetes, hogy egyre több folyamato­san öntő üzemben vállalkoz­nak a brigádok a véghul­ladékok újrahasznosítására is. (MTI) t

Next

/
Thumbnails
Contents