Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-19 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam 167. szám 1979. július 19., csütörtök Ara: 1,20 forin* AZ MSZMP S Z E GED V Á R OSI BIZ OTTSÁGÁNAK LAPJA Csongrád megyében Learatták a gabona háromnegyedét A visszatérő esőzések hátráltatták a munkát Gyakori kép az idei nyáron: szemerkél az eső, kémlelik az eget a kombájnosok. Alaposan kijutott az időjárás szeszélyeiből erre az évre — amit csak produkálni képes: őszi szárazságot, kemény fagyokat, tavaszi belvizet, aszályt, csapadékos nyarat mind összesűrítette ebben az évben. Elhúzódik az aratás, pedig 8—10 nappal korábban kezdődött a szokottnál. Minden lehetőséget kihasználnak a gazdaságok: ahogy felszárad a gabona, azonnal indulnak a gépek, hogy „lelopkodják" a még lábon álló búzát. A szemnek nem használ az eső, annál jobban nő a kiritkult részeken a gaz. Fölburjánzik a búzában, lassítja, nehezíti a kombájnok munkáját. Ahol sikeres volt a gyomirtás, ott ez kevesebb gondot okoz, de ahol el sem végezték, vagy száraz időben került rá sor, most megbosszulja magát. A szegedi járásban kevesebbet arattak le a megyei átlagnál, a szegedi termelőszövetkezetekben a legjobb a helyzet: a kiskundorozsmai József Attila Tsz, a szegedi Felszabadulás már korábban befejezte az aratást. Dorozsmán a szalma 80 százalékát is betakarították. Kedden a Móra Tsz-ben is végeztek a kombájnok. A többi szegedi gazdaság is' vagy befejezte az aratást, vagy a munka vége felé tart. A megyében a gabona háromnegyed részét aratták le. Nem ilyen jó a helyzet a járásban. Az ásotthalmi Egyetértés Szakszövetkezetben például az elvetett mennyiségnek mintegy harmadát vágták le. Rendkívül gazosak a gabonatáblák, ez az esős idővel együtt lassítja a munkát. Hagyományai vannak az együttműködésnek az aratásban is. Ahol már végeztek, más gazdaságok rendelkezésére bocsátják a kombájnokat. Mártélyi gépek dolgoznak a tápéi Tiszatáj földjein. A kiskundorozsmai József Attila Tsz-nek is lesznek szabad kombájnai, ha — Vasútvillamosítás nemzetközi hitellel Harmadszor kért és kapott kölcsönt a MAV a Nemzetközi Beruházási Banktól, amellyel a közelmúltban újabb 1,4 millió transzferábilis rubeles hitelszerződést írt alá Moszkvában. Az öszszeget, amely július 20-tól áll a magyar vasutak rendelkezésére, a Cegléd—Kiskunhalas közötti * vasútvonal villamosításával összefüggő kábelezési munkák finanszírozására használják fel. A hitelt igen kedvező feltételekkel, hatévi törlesztésre, előnyös kamatra kapta a vasút. Ennek fejében kötelezettséget vállalt arra, hogy 1980 végéig üzembe helyezi a villamosított vonalat, amelyen a személyvonatok átlagos sebességét óránként 90, a tehervonatokét 60 kilométerre emeli. A munkálatokat 1981-ben fejezik be teljesen. A hitel törlesztését évi egyenlő részletekben 1981 nyarán kezdik meg. * A MÁV a vasúthálózat korszerűsítésére, a szocialista országok kölcsönös érdekeltségű, nemzetközi jelentőségű vonalainak rekonstrukciójára vesz igénybe kölcsönöket a Nemzetközi Beruházási Banktól, amelynek megalapítása utáni első üzletfele, adósa volt. Az első 20,5 millió transzferábilis rubeles hitelszerződést 1971-ben írták alá. A kölcsönből a dízelesítési program megvalósítására, 70 szovjet gyártmányú Diesel-mozdony beszerzésére és üzembe helyezésére, valamint a Szob— Budapest közötti vasútvonal egy részének villamosítására 15,8 millió rubelt vettek igénybe. Az 1981. december 31-én lejáró hitelből eddig a meghatározott feltételeknek megfelelően, az előírt „menetrend" szerint 11 millió rubelt már törlesztettek. A második 5 millió transzferábilis rubeles hitelt két éve kapta a MÁV a Nemzetközi Beruházási Banktól a Budapest—Kelebia közötti vasútvonal villamosítására, amely egyébként ez év végére fejeződik be. A hitelből 4 millió 252 ezer rubelt használtak fel eddig. A kölcsön törlesztését a munka végeztével kezdik meg és 1985-ig fizetik vissza a teljes összeget. remélhetőleg a héten — befejezik a zab aratását. Nem panaszkodtak a szövetkezetek a szárításra, az NDK-ból származó kombájnok és IFA teherautók • alkatrészellátása viszont akadozik. Előfordult, hogy garanciális kombájnok álltak emiatt. Kevés és drága a szalma az idén. A kisgazdaságok ellátására a homoki szövetkezetek vállalták, hogy bálázógépeket küldenek a feketeföldi téeszekbe. Az idén jobb szervezéssel minden szalmát fel kell használni, nagy pazarlás lenne a tarlón elégetni. Ezt gazdasági szempontok is indokolják: 15 —20 forintot is adnak idén egy bála szalmáért A tarlóhántás és a másodvetések nem követik mindenütt az aratás ütemét. Idén a tavalyinál 38 százalékkal nagyobb terület újravetését tervezik, s mintegy 30 vagoh kölest 20 vagon hibridkukorica-vetőmagot vásároltak a Vetőmagtermeltető Vállalattól. Kellene a jó, száraz idő. Azt tartja a néphit, a Medárd utáni esők negyven napig tartanak. Tegnap lejárt ez is, meglátjuk, beválik-e idén. A becslések szerint körülbelül egy hét választ el afc aratás befejezésétől. A jó időn kívül a pontos szervezés, a gazdaságok együttműködése is rövidítheti ezt • az időt. A Szovjetunió távol-keleti részén Harmincöt új város Harmincöt új várost építenek a következő néhány évben a Szovjetunió gazdaságilag gyorsan fejlődő távolkeleti részén. Az építészek olyan új várostervezési módszereket dolgoznak ki, amelyek a rideg éghajlati viszonyok ellenére is kényelmes életet biztosítanak az ott élő emberek számára. A szovjet építészek szövetségének a közelmúltban megtartott közgyűlése egyebek között jóváhagyta a BAM fővárosaként említett Tinda fejlesztési programját. A jelenleg 70 ezer lakosú város épületeit kör alakban helyezték el, hogy megóvják őket a széltől. A vastag falú házakban nagy kapacitású fűtőberendezések találhatók, az ablakokat háromszorosan üvegezték. (MTI) Gyorsabb ütemmel Új bányákat nyitnak A Dunántúlon épülő márkushegyi és nagyegyházi új bányaüzem építésének, továbbá a dudari és a balinkai bánya rekonstrukciójának előkészületeit, tehát az úgynevezett eocén-program időarányos teljesítését tekintette át szerdai, tegnapi ülésén a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Amint a Magyar Szénbányászati Tröszttől kapott tájékoztatóból kitűnik. Márkushegyen fél évvel a határidő előt't sikérült összekapcsolni a lejtős aknát és a beszálló aknát. Nagyegyházán is öszszekapcsolták már a nyugati aknát az F—1 függőleges aknával, de a keleti lejtős akna mélyítését a vártnál nehezebb hidrogeológiai nehézségek akadályozzák. Ezért olyan műszaki megoldást dolgoztak ki, amely szerint inkább a nyugati oldalon építendő második lejtős aknán szállítják majd felszínre a szenet. Ez a változat megkönnyíti és meggyorsítja a beruházást, s lehetőséget nyújt arra is, hogy a népgazdaság energiaigényeinek megfelelően a fejtésekben egy évvel hamarabb kezdődjön meg a termelés. A vita álapján a szakszervezet elnöksége állást foglalt e beruházások ütemesebb építése és meggyorsítása mellett. (MTI) Kádár János fogadta a Brit Munkáspárt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán, tegnap a Központi Bizottság székházában fogadta a Brit Munkáspárt hazánkban tartózkodó delegációját, melyet Joan Lestor, a munkáspárt végrehajtó bizottságának tagja, a nemzetközi bizottság elnöke vezet. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Budapestre érkezett a belga külügyminiszter Budapestre érkezett Henri Simonét belga külügyminiszter (a képen balra). A repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes üdvözölte. (MTI-fotó: Tóth István) Púja Frigyes külügymi- érkezett Henri Simonét belnisztér 'meghívására szerdán" §a külügyminiszter. tegnap a déli órákban hivaJobb minőségű kohászati termékek Eredményes, ha nem is gondok nélküli fél évet zárt a magyar vaskohászat. Javult az egyes termékek minősége, ezt mutatja, hogy a fél év során nagyobb reklamáció nem érkezett az üzemekbe. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés első félévi összesítése alapján kitűnik, hogy a termelés a tervezettnél nagyobb ütemben bővült, bár — különösen az év kezdetekor — például kokszból, acélból anyagellátási nehézségekkel küszködtek. Ennek legfőbb oka, hogy a sok régi, elavult berendezést év közben hosszabb időre — gyakran hetekig is — le kellett állítani. Nyersvasból több mint 1,1 millió tonnát termeltek, körülbelül ugyanannyit, mint a múlt év első felében. Mégis 18—19 ezer tonnával elmaradtak a tervezettől. Ennek oka az LKM több kohójának leállítása. Özdon viszont 34 ezer tonnával többet termeltek, mint tavaljj ilyenkor, s ez az időben befejeződött kohóátépítések eredménye. Acélból a magyar vaskohászati vállalatok 1 millió 890 ezer tonnányit állítottak elő, többet, mint tavaly az első fél évben. A tervtől alig 0,5 százalékkal maradtak el. A tervezettnél kevesebb acélt gyártottak az özdi Kohászati Üzemekben, mert elhúzódott az oxigéngyár karbantartása, de ezt a lényegében nem számottevő lemaradást is rövidesen megszüntetik. Az LKM ugyan időarányosan teljesítette tervét, de tőlük — a berendezések jobb kihasználásával — több acél termelését várták. Hengerelt áruból 1,6 millió tonnát gyártottak, 35—40 ezer tonnával többet, mint 1978 első felében, s ugyanennyi a többlet az éves terv időarányos teljesítésében is. A legmagasabb terméseredményeket az LKM hengersorain érték el, ugyanakkor alapanyag-ellátási gondok miatt — időközben e problémájuk rendeződött, némileg visszaesett a Dunai Vasmű hengereltáru-termelése. Kohászati kokszból közel 400 ezer tonnát gyártottak, 10 ezer tonnával többet, mint tavaly, de ennek ellenére továbbra is hiánycikk, összességében a vaskohászat 2,5 százalékkal bővítette termelését. Jelentős eredmény a gyártmányszerkezet kedvező változása, s elsősorban a kohászati késztermékek minőségének javulása. Ez különösen fontos, hiszen e cikkek 25—30 százaléka exportra kerül. Jó árat pedig csak a legjobb minőségű gyártmányokkal érhetnek el. Elsősorban a hengerelt termékek minősége javult a fél év során. Két százalékkal csökkent a durva sori hengerelés, s így jelenleg a középA' vendéget a Ferihegyi . , ... .. „ , . repülőtéren Púja Frigyes fotalos látogatasra Budapestre gadta. ott. volt Jacques Gerard, a Belga Királyság magyarországi és Vince József, hazánk brüsszeli nagykövete. Henri Simonét délután a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét Az ünnepélyes aktuson jelen volt Csehik Ferencné, a fővárosi tanács elnökhelyettese, Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka és Vince József. A koszorúzást követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar— belga hivatalos tárgyalások. A szívélyes légkörű tárgyaláson Púja Frigyes és Henri Simonét vezetésével részt vett a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság külügyminisztériumának több vezető munkatársa. A két ország külügyminisztere véleménycserét folytatott a kétoldalú kavcsolatokról és az időszerű nemzetközi kérdésekről. Nagy teret szenteltek az enyhülési politikának — kiemelve az eddig elért eredményeket, amelyek kedvezően hatottak az európai helyzetre. Kicserélték nézeteiket az 1980. őszi madridi találkozóról, illetve a leszerelésről. Sokoldalúan elemezték a világgazdaság problémáit, és a kelet —nyugati kapcsolatok helyzetét is. i A tárgyalások ma, csütörtökön folytatódnak. Este Púja Frigyes vacsorát adott belga kollégája tiszteletére a Gellért-szállóban. Részt vett a vacsorán Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, va'amint politikai, társadalmi és kulturális életünk több más személyisége. Púja Frigyes és Henri Simonét pohárköszöntőt mondott és finomhengersorokon állítják elő a hengerelt áru mintegy felét. Ezek közül is a legfinomabb termékek, mint a rúdidom, a hengerelt huzal és az úgynevezett Tacélok a legkeresettebbek a világpiacon. Termelésük az első fél évben 70 ezer tonnával nőtt, s ez azt jelenti, hogy'a hengereltáru-gyártásban 20-ról 22 százalékra emelkedett az arányuk. A nagyobb termelés, a jobb minőség a korábbinál kedvezőbb exportlehetőségeket is biztosított. Az év első hat hónapjában vaskohászatunk 21 százalékkal szállított több terméket külföldre a tervezettnél, üzletkötéseikben érvényesíteni tudták a világpiacon kialakult magasabb árakat. A kohászati üzemek kollektívái — munkaversenyvállalásaikban — nem a mennyiségi termelés túlszárnyalására törekedtek, hanem a minőség javítására, a takarékosabb anyagfelhasználásra. Ennek eredményeként például a Dunai Vasműben és az LKM-ben néhány százalékkal csökkent a kokszfelhasználás a nyersvastermelésnél, a hengereltárugyártásnál pedig csökkent az acélfelhasználás oly módon, hogy ez nem ment a minőség rovására. örvendetes, hogy egyre több folyamatosan öntő üzemben vállalkoznak a brigádok a véghulladékok újrahasznosítására is. (MTI) t