Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-18 / 166. szám

2 Szerda, 1979. július 18." Ezer kilencszázhatvanötben kezdődött Budapest egyik öreg városrészének, a Józsefvárosnak az átépítése. Eddig az épí­tők több mint kétezer-kétszáz új lakást adtak át. A régi lakóépületek negyven százaléka földszintes, komfort nél­küli volt, helyettük most egy-három szobás, összkomfortos, modern lakások épülnek Qr. Rosta Endre köszöntése Dr. Rosta Endrét, a párt régi harcosát, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének nyu­galmazott elnökét, 70. szüle­tésnapja alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára le­vélben köszöntötte. A Köz­ponti Bizottság üdvözletét Aczél György és Övári Mik­lós, a Politikai Bizottság tag­jai adták át. (MTI) Múzeum lesz az öreg állomás Pakson múzeum lesz a nemrégiben „nyugdíjazott" régi vasútállomásból, ame­lyet az épülő atomerőműhöz közelebb eső korszerű új állomás váltott fel nemrégi­ben. A tervek szerint a köz­lekedési múzeum szabadtéri múzeumának alakítják át az imsósi parkerdő melletti öreg vasútállomást. A múzeummá váló volt i paksi pályaudvaron eredeti állapotukban mutatják be majd a régi vasúti épülete­ket a fűtőháztól, a bizton­sági berendezésektől kezdve a forgalmi irodán át a Ma­tuzsálem-mozdonyokig és vasúti kocsikig. (MTI) Gyenge termőhelyi adottsággal is: javuló eredményehet Hogyan közlekedünk? Bűncselekmény az ittas járművezetés — Dr. Nyíri Sándornak, a legfőbb ügyész helyettesének nyilatkozata Az év első négy hónapjá­ban 5200, a tavalyinál 7 szá­zalékkal több balesetet okoz­tak a KRESZ szabályszegői. Mivel a közlekedési bűncse­lekmények grafikonja a nyá­ri hónapokban rendszerint ugrásszerűen emelkedik, nem sok remény van arra, hogy a bűnözési ranglista máso­dik helyéről hátrább kerül­jenek a közlekedési bűncse­lekmények. Dr. Nyíri Sándor, a leg­főbb ügyész helyettese ezzel kapcsolatban elmondta: — A közlekedés rendjének őrei. a bűnüldöző szervek sokat tesznek azért, hogy még idejében kiszűrjék a forgalomból a mások életét, testi épségét súlyosan veszé­lyeztetőket. Meggyőződésünk, hogy a közúti ellenőr zésekkel egy sor baleset­nek sikerült már elejét ven­ni. Az ügyészek, a bűnüldö­zés és az igazságügyi szer­vek dolgozói a TIT felkéré­sére, fáradhatatlanul járják a vállalatokat, iskolákat, ahol jogi ismeretterjesztő előadásokat tartanak. Űgy tűnik, a közlekedési fegyel­men mindeddig nem sikerült javítani. Az ügyészség fi­gyelemmel kíséri a közleke­dési bűncselekmények el­követésének okait is. Tapasz­talatainkat új büntetőjogi kódexünk is tükrözi, amikor meghatározza: mikor kell a jog legélesebb fegyverét al­kalmazni a közlekedési mo­rált nem ismerőkkel szem­ben. — Évente az országban mintegy 8000 ember mond búcsút jogosítványának, it­tas járművezetés miatt. A közlekedési szesztilalom meg­sértése rendkívül veszélyes a társadalomra, s ezt a jú­lius 1-én életbe lépett új Btk. is aláhúzza: önálló bűn­cselekménnyé nyilvánítja az ittas vezetést. A jövőben te­hát „elegendő" egy féldeci és egy pohár sör, s a volán mellett ülő már bíróság elé kerül. Aki pedig ilyen ál­lapotban okoz sérülést vagy tragédiát, az a következmé­nyektől függően " rendkívül súlyos büntetést kap. A tavalyi közlekedési bal­esetek csaknem 17 százaléka, ez év első negyedében pe­dig mintegy 18 százaléka több-kevesebb szeszfogyasz­tás miatt következett be. A balesetező gépkocsivezetők 13 százalékánál árulkodott a szonda. Még kevésbé mű­ködik az erkölcsi fék a mo­torosoknál és segédmotor­kerékpárosoknál: az előbbi­ek által okozott balesetek 34 százaléka míg a segédmoto­rosok számláját terhelő sé­rülések, halálesetek több mint 36 százaléka ittas vezetésre vezethető vissza. Űgy tűnik, a kétkerekű járművek veze­tői kevésbé féltik a jogosít­ványukat, holott a Btk. ugyanúgy ítéli meg őket, mint az autósokat. — Az új szabályok sze­rint az ittas kerékpározók és lovaskocsi-hajtók szabálysér­tésért vonhatók felelősségre, nem enyhébb azonban az ő büntetésük sem. ha nyolc napon túl gyógyuló sérülést vagy még súlyosabb bajt idéznek elő. Nagyon is in­dokolt a kerékpárosokat jó­zanságra inteni, mivel ez év első negyedében az általuk okozott balesetek 37.5 szá­zalékát enyhén szólva ka­patosan idézték elő. — Bízunk abban, hogy a járművezetők ezentúl két­szer is meggondolják majd, hogy mivel enyhítsék szom­jukat: az ügyész ittas jár­művezetésnél minden eset­ben indítványozza a jogosít­vány bevonását. A tét a korábbinál is nagyobb. Leg­kevesebb egy évre veszik el a vezetői igazolványt, s en­nek elteltével mindenkinek újabb alkalmassági vizsgát is kell tennie. A nagy vagá­nyok, a notórius italozók az­zal is számolhatnak, hogy esetleg végleg elbúcsúznak jogosítványuktól. Csakúgy, mint az agresszív — már több súlyos szabályszegé­sért megbüntetett jármű­vezetők, akik alkalmatlanok a vezetésre. Az új Btk. sze­rint bűncselekményt követ el a nagyvonalú autós, mo­tortulajdonos is, ha ittas, vagy más arra alkalmatlan személyt, például gyermeket enged a volánhoz. — Sajnos, a gyalogosok sem angyalok. Tavaly az elgázolt járókelők fele sa­ját szabálytalanságának ál­dozata lett. A lámpákkal, s az útjelzésekkel mit sem tö­rődök nem gondolnak ar­ra, hogy a Btk. szerint —. ha balesetet idéznek elő — annak súlya, következményei szerint felelnek a bíróság előtt Amikor a közlekedés és az igazságszolgáltatás szakembereinek százai to­vábbra is előadásokon, fó­rumokon tájékoztatják a fel­nőtteket és a gyerekeket, a járművezetőket és a gyalo­gosokat a közlekedési tud­nivalókról, helyes szokások­ról, s óva intik őket minden meggondolatlan lépéstől, ér­veiket beszédes adatokkal támasztják alá. Tavaly pél­dául több mint 20 ezer 900 közlekedési bűncselekményt jegyzett a statisztika, s a korábbinál is többen, 1845­en vesztették életüket az utakon — mondotta befeje­zésül dr. Nyíri Sándor. (MTI) Turistaközpont épül Esztergom közelében A nagymaros—gabcsikovói vízlépcsőrendszer építése vár­hatóan a Visegrád—Eszter­gom és a Nagymaros—Szob közötti szakaszokon befolyá­solja majd a Duna-kanyar üdülőterületi használatát, idegenforgalmát. Emiatt nö­vekszik az Esztergom köz­Í vetlen közelében — az úgy­nevezett Vaskapunál — ki­építésre váró turistaközpont jelentősége — állapította meg keddi ülésén a Duna-kanyar Intéző Bizottság elnöksége. A földmunkálatok már az idén megkezdődnek, ezt kö­vetően pedig hozzálátnak az út, illetve a víz- és csatorna­hálózat kiépítéséhez. (MTI) Hu Ifirei a sazdaság, kicsi a feladat, de llu nikal a gond is. ha akad — szok­ták mondani. Hát nem egészen így ig^z. Különösen nem a gyenge termőhelyi adott­ságú szövetkezetek esetében. Nagyon is vi­szonylagos a dolog: „Hozzájuk legyen mérve a feladat és a gond is." A megyei párt-végrehajtóbizottság is ezt tette öt év­vel ezelőtt, amikor megvizsgálta a szegedi járás kedvezőtlen adottságú közös gazda­ságainak helyzetét, és határozatot hozott tevékenységük fejlesztése érdekében. Ezek megvalósításáról, eredményeiről, a gazda­ságok mai gondjairól tanácskozott ismé­telten' a testület legutóbbi ülésén. Nemcsak öt évvel ezelőtt, harrem már ió­val korábban a körzet tizennyolc termelő­szövetkezete, illetve tagszövetkezete meg­alakulásának időszakában az egykori fu­tóhomok tanyákkal, szegényes portákkal teletűzdelt világában jelentős volt az ösz­szefogás. Területük átlagosan alig haladja meg a háromezer hektárt. Földjük több­nyire tizenegy aranykoronás tiszta jövede­lemre értékelt. A megyei átlag 21,7 arany­korona. Bizony, lassúbb ütemben terem­tődtek, illetve teremtődnek meg az ered­ményes nagyüzemi gazdaság feltételei. Még mindig visszahúzó a sok tanya, az úgynevezett szórványszőlő és -gyümölcsös. A térség közel 3000 hektáros szőlőtermő területe 77 %-a a megyé összes szőlőterü­letének. Az 1640 hektárnyi gyümölcsös pe­dig 50 százalékos arányt képvisel. Az utób­bi esztendőben öregedés miaft mind több szórványszőlőt és -gyümölcsöst kell „ki­forgatni". Mindez nemcsak jellemző, hanem fel­adatmeghatározó is. A komplex fejlesztési program a szegedi járásban 1620 hektár gyümölcsös és 480 hektár szőlő telepítését irányozta elő. A termelőszövetkezetek a középtávú tervidőszak első három évében 423 hektár szőlőt és 569 hektár gyümöl­csöst telepítettek. Azért nem többet, mert nem volt megfelelő a szaporítóanyag-ellá­tás. Ma már kedvezőbbek a lehetőségek a gyenge termőhelyi adottságú gazdaságok­ban is. Minden remény megvan arra. hogy a közös gazdaságok 1980 végéig teljesítik a rájuk háruló kötelezettséget A |i}pmp|f állami támogatás, a párt-. nlGlllull tanácsi és társadalmi szer­vek hatékonyabb segítsége és természete­sen a közös erőfeszítés eredményeket ho­zott az utóbbi években a szegedi járásban. Az egykor vegyes profilú gazdaságok egv része szakosodott, Mondhatni, hogv több vezető ásazat alakult ki tevékenységükben. A szántóterület eredményesebb hasznosí­tása érdekében változtatták a termésszer­kezetet. Sajnos, nem minden esetben cél­ravezetően. Még olyan helyen is kukoricát akartak termelni — például Asotthalmon —. ahol sokkal gazdaságosabb a rozster­mesztés. Nőtt a búza és a kukorica vetés­területe. lényegesen csökkent a rozsé. Emelkedett a takarmánynövényeké is. de részaránya még mindig alacsony. A zöld­ségfélék termelése ma már jelentősebb ágazata e térségnek, mint korábban volt Figyelemre méltó, hogy a megyében ter­melt burgonya, fűszerpaprika és paradi­csom nagyobb hányadát a homoki gazda­ságok termelik, nagyrészt társulással, il­letve rendszer keretében. Természetesen nem lehet közömbös, hogy milyen ráfordítással, eszközigénnyel és átlagterméssel. Évről évre emelkedtek a hozamok, de az idén különösen búzából gyenge termést takarítanak be. Ebben nagy szerepe van a kedvezőtlen időjárásnak. A gyenge adottság ellenére is évről évre emelkedik a tájjellegű növények, mint például a paradicsom termesztése. A me­gyei átlagnál magasabb a gyümölcsök kö­zül az alma hozama. A búza. a burgonya, a szálas takarmány átlagtermése elma­rad a' megyei átlagtól. A szántóföldi növények átlaghozama a homokon gazdálkodó szövetkezetek kö­zött is rendkívül nagy szóródást muta­tott. Eredményeiket nagymértékben befo­lyásolják a termelésszerkezet, az agro­technika. a munkaerőhelyzet, a pénzügyi lehetőségek, a talajerő-visszapótlás, a gép­ellátottság, az üzem- és munkaszervezés, valamint a szakember-ellátottság színvona­lában meglevő különbségek. Az állattenyésztés szerkezete a termőhe­lyi adottságokhoz, a népgazdasági elvárá­sokhoz igazodott az utóbbi években. A szarvasmarha-állomány 26,9, az egy tehén­re jutó tejtermelés 33,2 százalékkal emel­kedett. Ennek ellenére még mindig mesz­sze elmarad a megyei átlagtól. Dinamiku­san fejlődött a sertéstenyésztés. Az állo­mány 43,3 százalékkal emelkedett, a juh­állomány pedig 27,6 százalékkal. Az állat­sűrűség az emelkedés ellenére is a megyei átlagnak alig kétharmada. A szegedi járás szövetkezeteinek anyagi, műszaki ellátottsága évről évre javul. Je­lentősen nőtt az álló- és forgóeszköz érté­ke a gyenge termőhelyi adottságú gazda­ságokban is. Ennek ellenére a körzetben az egy hektár termőterületre vetített esz­közlekötés a megyei átlagnak csak 62.3 százaléka. A gazdálkodási eredmény forrása döntően az élőmun­ka termelékenységének növekedése. A tervidőszak elejéhez mérten tapasztalható fejlődést a gazdaságok közel 20 százalékos létszámcsökkenéssel érték el. örvendetes, hogy az egy munkanapra jutó személyes jövedelem közel 30 százalékkal emelkedett ebben az időszakban. A szövetkezeti tagok a gazdasági, szociá­lis és kulturális felemelkedés fő útjának tekintik a közös gazdaságot. Helyeslik, hogy erősödik a közös és háztáji gazdasá­gok kapcsolata. Ugyanakkor szembetűnő, hogy egyesek csoportérdeknek'tüntetik fel az egyénit, és ezt a közös elé akarják he­lyezni. Ennek is szerepe van abban, hogv itt-ott akadozik a nagyüzemi gazdálkodás szervezeti kereteinek erősödése, s még mindig gyenge az ezzel kapcsolatos in­tézkedések hatása. Nehézkes például a földcsere, bár az elmúlt két és fél évben közel 800 hektár cserélt gazdát. Vázlatosan ez a jelen. Mindebből kitű­nik. hogy a gazdaságok még mindig ko­moly gondokkal küszködnek, de küzdel­mükben nem maradnak magukra. A gaz­dasági szabályozórendszer biztosítja szá­mukra a megkülönböztetett támogatást. Ez azonban csak úgy éreztetheti hatását, ha élnek a közös adta lehetőséggel, gazda­ságaikon belül, illetve más szövetkezetek­kel együttesen. E törekvés jegyében ala­kítják meg az úgynevezett mikrokörzete­ket A közelmúltban éppen Mórahalmon alakult ilyen társulás. A holnap? Á további törekvés egyértel­mű: a gyenge termőhelyi adottsággal, a gazdagabb holnapért. A hogyanhoz ismét utat mutatott a megyei párt-végrehaitóbi­zottság. Hangsúlyozza, hogv továbbiéilesz­tési feladataikat a párt XI. kongresszusa, illetve a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozata szabja meg. Nem kétséges, hogy a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztése a homokvi­déki gazdaságok esetében is megköveteli a koncentráció, a szakosodás, az együttmű­ködés előnyeinek fokozottabb kihasználá­sát. A meglevő nagymérvű differenciáltság csökkentésére, illetve megszüntetésére az üzemeken belüli profiltisztítást, a termelé­si szerkezet ésszerű változtatását A bel-;' és külföldi kereslethez lobban igazodó, a növénytermesztést és állattenyésztést. A rossz termőterületét olyan szinten tartsák, hogy kielégítse minden esetben legalább a megyei igényeket, s azt. hogy a kukoricát ott termesszék, ahol előállítása gazdaságos A homoki körzet adottságai kiválóan megfelelnek a zöldségtermesztés tovább­fejlesztésére. A népgazdasági elvárásoknak megfelelően éopen ezért erőfeszítéseket kell tenni a fűszerpaprika termesztésének növelésére, különcsen a meglevő kihelye­zett szárítóüzemek körzetében. Forráskú­ton és Pusztaszeren. Az élelmiszeripari feldolgozókapacitás előkészítő gépeinek egv részét a falvakba telepítették. Ez lehető­vé teszi a paradicsom termesztésének nö­velését is. elsősorban Rúzsa és Bordány térségben. A forráskúti termelőszövetkezet gesztorsága alatt működő társulások fel­adata, hogy hosszabb távon elégítsék ki a megye burgonyaszükségletét. Az állattenyésztésben célszerűnek látszik a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, és természetesen a tejtermelés fokozása, hogv mielőbb érjék el a megyei átlagot. A gazdálkodás intenzív fejlesztésének, hatékonysága növelésének fontos eszköze az anyagi-műszaki bázis gyarapítása. A szakosodásnak és a mikrokörzet igényeinek megfelelően kell korszerűsíteni a géppar­kot és erősíteni a kooperációt. Az együttműködés kiszélesítése jelentse ne csak a közös gazdaságok, hanem a szövetkezetek és az ipar kapcsolatának to­vábberősítését is. A megyében működő élel­miszeripari vállalatokkal kössenek megál­lapodást előfeldolgozásra. Csongrád megye SSSV. S gazdaságainak eredményeiről, gondjairól szóltunk. Olyan gazdaságokéról, amelyek­ben 6082 főt foglalkoztatnak. Ha hozzá­vesszük a nyugdíjasokat és családtagjai­kat. láthatjuk, hogy közel 20 ezer ember élet- és munkakörülményeinek gyarapo­dása részben e gazdaságok fejlődésétől függ. Évről évre gyarapodnak a gyenge ter­mőhelyi adottságú gazdaságok, de még mindig nem kevés gonddal lépkednek a nagyüzemi gazdálkodás útján. Nem kö­zömbös. hogy mekkorák ezek a léptek, és mikoi emelkednek olyan szintre, hogy nél­külözni tudják a kiemelt támogatást, és eredményeik megközelítsék vagy elérjék a megyei átlagot. Ez nemcsak a közösségek, a megye, a népgazdaság, hanem mind­annyiónk érdeke.

Next

/
Thumbnails
Contents