Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-18 / 166. szám
2 Szerda, 1979. július 18." Ezer kilencszázhatvanötben kezdődött Budapest egyik öreg városrészének, a Józsefvárosnak az átépítése. Eddig az építők több mint kétezer-kétszáz új lakást adtak át. A régi lakóépületek negyven százaléka földszintes, komfort nélküli volt, helyettük most egy-három szobás, összkomfortos, modern lakások épülnek Qr. Rosta Endre köszöntése Dr. Rosta Endrét, a párt régi harcosát, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének nyugalmazott elnökét, 70. születésnapja alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára levélben köszöntötte. A Központi Bizottság üdvözletét Aczél György és Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai adták át. (MTI) Múzeum lesz az öreg állomás Pakson múzeum lesz a nemrégiben „nyugdíjazott" régi vasútállomásból, amelyet az épülő atomerőműhöz közelebb eső korszerű új állomás váltott fel nemrégiben. A tervek szerint a közlekedési múzeum szabadtéri múzeumának alakítják át az imsósi parkerdő melletti öreg vasútállomást. A múzeummá váló volt i paksi pályaudvaron eredeti állapotukban mutatják be majd a régi vasúti épületeket a fűtőháztól, a biztonsági berendezésektől kezdve a forgalmi irodán át a Matuzsálem-mozdonyokig és vasúti kocsikig. (MTI) Gyenge termőhelyi adottsággal is: javuló eredményehet Hogyan közlekedünk? Bűncselekmény az ittas járművezetés — Dr. Nyíri Sándornak, a legfőbb ügyész helyettesének nyilatkozata Az év első négy hónapjában 5200, a tavalyinál 7 százalékkal több balesetet okoztak a KRESZ szabályszegői. Mivel a közlekedési bűncselekmények grafikonja a nyári hónapokban rendszerint ugrásszerűen emelkedik, nem sok remény van arra, hogy a bűnözési ranglista második helyéről hátrább kerüljenek a közlekedési bűncselekmények. Dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese ezzel kapcsolatban elmondta: — A közlekedés rendjének őrei. a bűnüldöző szervek sokat tesznek azért, hogy még idejében kiszűrjék a forgalomból a mások életét, testi épségét súlyosan veszélyeztetőket. Meggyőződésünk, hogy a közúti ellenőr zésekkel egy sor balesetnek sikerült már elejét venni. Az ügyészek, a bűnüldözés és az igazságügyi szervek dolgozói a TIT felkérésére, fáradhatatlanul járják a vállalatokat, iskolákat, ahol jogi ismeretterjesztő előadásokat tartanak. Űgy tűnik, a közlekedési fegyelmen mindeddig nem sikerült javítani. Az ügyészség figyelemmel kíséri a közlekedési bűncselekmények elkövetésének okait is. Tapasztalatainkat új büntetőjogi kódexünk is tükrözi, amikor meghatározza: mikor kell a jog legélesebb fegyverét alkalmazni a közlekedési morált nem ismerőkkel szemben. — Évente az országban mintegy 8000 ember mond búcsút jogosítványának, ittas járművezetés miatt. A közlekedési szesztilalom megsértése rendkívül veszélyes a társadalomra, s ezt a július 1-én életbe lépett új Btk. is aláhúzza: önálló bűncselekménnyé nyilvánítja az ittas vezetést. A jövőben tehát „elegendő" egy féldeci és egy pohár sör, s a volán mellett ülő már bíróság elé kerül. Aki pedig ilyen állapotban okoz sérülést vagy tragédiát, az a következményektől függően " rendkívül súlyos büntetést kap. A tavalyi közlekedési balesetek csaknem 17 százaléka, ez év első negyedében pedig mintegy 18 százaléka több-kevesebb szeszfogyasztás miatt következett be. A balesetező gépkocsivezetők 13 százalékánál árulkodott a szonda. Még kevésbé működik az erkölcsi fék a motorosoknál és segédmotorkerékpárosoknál: az előbbiek által okozott balesetek 34 százaléka míg a segédmotorosok számláját terhelő sérülések, halálesetek több mint 36 százaléka ittas vezetésre vezethető vissza. Űgy tűnik, a kétkerekű járművek vezetői kevésbé féltik a jogosítványukat, holott a Btk. ugyanúgy ítéli meg őket, mint az autósokat. — Az új szabályok szerint az ittas kerékpározók és lovaskocsi-hajtók szabálysértésért vonhatók felelősségre, nem enyhébb azonban az ő büntetésük sem. ha nyolc napon túl gyógyuló sérülést vagy még súlyosabb bajt idéznek elő. Nagyon is indokolt a kerékpárosokat józanságra inteni, mivel ez év első negyedében az általuk okozott balesetek 37.5 százalékát enyhén szólva kapatosan idézték elő. — Bízunk abban, hogy a járművezetők ezentúl kétszer is meggondolják majd, hogy mivel enyhítsék szomjukat: az ügyész ittas járművezetésnél minden esetben indítványozza a jogosítvány bevonását. A tét a korábbinál is nagyobb. Legkevesebb egy évre veszik el a vezetői igazolványt, s ennek elteltével mindenkinek újabb alkalmassági vizsgát is kell tennie. A nagy vagányok, a notórius italozók azzal is számolhatnak, hogy esetleg végleg elbúcsúznak jogosítványuktól. Csakúgy, mint az agresszív — már több súlyos szabályszegésért megbüntetett járművezetők, akik alkalmatlanok a vezetésre. Az új Btk. szerint bűncselekményt követ el a nagyvonalú autós, motortulajdonos is, ha ittas, vagy más arra alkalmatlan személyt, például gyermeket enged a volánhoz. — Sajnos, a gyalogosok sem angyalok. Tavaly az elgázolt járókelők fele saját szabálytalanságának áldozata lett. A lámpákkal, s az útjelzésekkel mit sem törődök nem gondolnak arra, hogy a Btk. szerint —. ha balesetet idéznek elő — annak súlya, következményei szerint felelnek a bíróság előtt Amikor a közlekedés és az igazságszolgáltatás szakembereinek százai továbbra is előadásokon, fórumokon tájékoztatják a felnőtteket és a gyerekeket, a járművezetőket és a gyalogosokat a közlekedési tudnivalókról, helyes szokásokról, s óva intik őket minden meggondolatlan lépéstől, érveiket beszédes adatokkal támasztják alá. Tavaly például több mint 20 ezer 900 közlekedési bűncselekményt jegyzett a statisztika, s a korábbinál is többen, 1845en vesztették életüket az utakon — mondotta befejezésül dr. Nyíri Sándor. (MTI) Turistaközpont épül Esztergom közelében A nagymaros—gabcsikovói vízlépcsőrendszer építése várhatóan a Visegrád—Esztergom és a Nagymaros—Szob közötti szakaszokon befolyásolja majd a Duna-kanyar üdülőterületi használatát, idegenforgalmát. Emiatt növekszik az Esztergom közÍ vetlen közelében — az úgynevezett Vaskapunál — kiépítésre váró turistaközpont jelentősége — állapította meg keddi ülésén a Duna-kanyar Intéző Bizottság elnöksége. A földmunkálatok már az idén megkezdődnek, ezt követően pedig hozzálátnak az út, illetve a víz- és csatornahálózat kiépítéséhez. (MTI) Hu Ifirei a sazdaság, kicsi a feladat, de llu nikal a gond is. ha akad — szokták mondani. Hát nem egészen így ig^z. Különösen nem a gyenge termőhelyi adottságú szövetkezetek esetében. Nagyon is viszonylagos a dolog: „Hozzájuk legyen mérve a feladat és a gond is." A megyei párt-végrehajtóbizottság is ezt tette öt évvel ezelőtt, amikor megvizsgálta a szegedi járás kedvezőtlen adottságú közös gazdaságainak helyzetét, és határozatot hozott tevékenységük fejlesztése érdekében. Ezek megvalósításáról, eredményeiről, a gazdaságok mai gondjairól tanácskozott ismételten' a testület legutóbbi ülésén. Nemcsak öt évvel ezelőtt, harrem már ióval korábban a körzet tizennyolc termelőszövetkezete, illetve tagszövetkezete megalakulásának időszakában az egykori futóhomok tanyákkal, szegényes portákkal teletűzdelt világában jelentős volt az öszszefogás. Területük átlagosan alig haladja meg a háromezer hektárt. Földjük többnyire tizenegy aranykoronás tiszta jövedelemre értékelt. A megyei átlag 21,7 aranykorona. Bizony, lassúbb ütemben teremtődtek, illetve teremtődnek meg az eredményes nagyüzemi gazdaság feltételei. Még mindig visszahúzó a sok tanya, az úgynevezett szórványszőlő és -gyümölcsös. A térség közel 3000 hektáros szőlőtermő területe 77 %-a a megyé összes szőlőterületének. Az 1640 hektárnyi gyümölcsös pedig 50 százalékos arányt képvisel. Az utóbbi esztendőben öregedés miaft mind több szórványszőlőt és -gyümölcsöst kell „kiforgatni". Mindez nemcsak jellemző, hanem feladatmeghatározó is. A komplex fejlesztési program a szegedi járásban 1620 hektár gyümölcsös és 480 hektár szőlő telepítését irányozta elő. A termelőszövetkezetek a középtávú tervidőszak első három évében 423 hektár szőlőt és 569 hektár gyümölcsöst telepítettek. Azért nem többet, mert nem volt megfelelő a szaporítóanyag-ellátás. Ma már kedvezőbbek a lehetőségek a gyenge termőhelyi adottságú gazdaságokban is. Minden remény megvan arra. hogy a közös gazdaságok 1980 végéig teljesítik a rájuk háruló kötelezettséget A |i}pmp|f állami támogatás, a párt-. nlGlllull tanácsi és társadalmi szervek hatékonyabb segítsége és természetesen a közös erőfeszítés eredményeket hozott az utóbbi években a szegedi járásban. Az egykor vegyes profilú gazdaságok egv része szakosodott, Mondhatni, hogv több vezető ásazat alakult ki tevékenységükben. A szántóterület eredményesebb hasznosítása érdekében változtatták a termésszerkezetet. Sajnos, nem minden esetben célravezetően. Még olyan helyen is kukoricát akartak termelni — például Asotthalmon —. ahol sokkal gazdaságosabb a rozstermesztés. Nőtt a búza és a kukorica vetésterülete. lényegesen csökkent a rozsé. Emelkedett a takarmánynövényeké is. de részaránya még mindig alacsony. A zöldségfélék termelése ma már jelentősebb ágazata e térségnek, mint korábban volt Figyelemre méltó, hogy a megyében termelt burgonya, fűszerpaprika és paradicsom nagyobb hányadát a homoki gazdaságok termelik, nagyrészt társulással, illetve rendszer keretében. Természetesen nem lehet közömbös, hogy milyen ráfordítással, eszközigénnyel és átlagterméssel. Évről évre emelkedtek a hozamok, de az idén különösen búzából gyenge termést takarítanak be. Ebben nagy szerepe van a kedvezőtlen időjárásnak. A gyenge adottság ellenére is évről évre emelkedik a tájjellegű növények, mint például a paradicsom termesztése. A megyei átlagnál magasabb a gyümölcsök közül az alma hozama. A búza. a burgonya, a szálas takarmány átlagtermése elmarad a' megyei átlagtól. A szántóföldi növények átlaghozama a homokon gazdálkodó szövetkezetek között is rendkívül nagy szóródást mutatott. Eredményeiket nagymértékben befolyásolják a termelésszerkezet, az agrotechnika. a munkaerőhelyzet, a pénzügyi lehetőségek, a talajerő-visszapótlás, a gépellátottság, az üzem- és munkaszervezés, valamint a szakember-ellátottság színvonalában meglevő különbségek. Az állattenyésztés szerkezete a termőhelyi adottságokhoz, a népgazdasági elvárásokhoz igazodott az utóbbi években. A szarvasmarha-állomány 26,9, az egy tehénre jutó tejtermelés 33,2 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére még mindig meszsze elmarad a megyei átlagtól. Dinamikusan fejlődött a sertéstenyésztés. Az állomány 43,3 százalékkal emelkedett, a juhállomány pedig 27,6 százalékkal. Az állatsűrűség az emelkedés ellenére is a megyei átlagnak alig kétharmada. A szegedi járás szövetkezeteinek anyagi, műszaki ellátottsága évről évre javul. Jelentősen nőtt az álló- és forgóeszköz értéke a gyenge termőhelyi adottságú gazdaságokban is. Ennek ellenére a körzetben az egy hektár termőterületre vetített eszközlekötés a megyei átlagnak csak 62.3 százaléka. A gazdálkodási eredmény forrása döntően az élőmunka termelékenységének növekedése. A tervidőszak elejéhez mérten tapasztalható fejlődést a gazdaságok közel 20 százalékos létszámcsökkenéssel érték el. örvendetes, hogy az egy munkanapra jutó személyes jövedelem közel 30 százalékkal emelkedett ebben az időszakban. A szövetkezeti tagok a gazdasági, szociális és kulturális felemelkedés fő útjának tekintik a közös gazdaságot. Helyeslik, hogy erősödik a közös és háztáji gazdaságok kapcsolata. Ugyanakkor szembetűnő, hogy egyesek csoportérdeknek'tüntetik fel az egyénit, és ezt a közös elé akarják helyezni. Ennek is szerepe van abban, hogv itt-ott akadozik a nagyüzemi gazdálkodás szervezeti kereteinek erősödése, s még mindig gyenge az ezzel kapcsolatos intézkedések hatása. Nehézkes például a földcsere, bár az elmúlt két és fél évben közel 800 hektár cserélt gazdát. Vázlatosan ez a jelen. Mindebből kitűnik. hogy a gazdaságok még mindig komoly gondokkal küszködnek, de küzdelmükben nem maradnak magukra. A gazdasági szabályozórendszer biztosítja számukra a megkülönböztetett támogatást. Ez azonban csak úgy éreztetheti hatását, ha élnek a közös adta lehetőséggel, gazdaságaikon belül, illetve más szövetkezetekkel együttesen. E törekvés jegyében alakítják meg az úgynevezett mikrokörzeteket A közelmúltban éppen Mórahalmon alakult ilyen társulás. A holnap? Á további törekvés egyértelmű: a gyenge termőhelyi adottsággal, a gazdagabb holnapért. A hogyanhoz ismét utat mutatott a megyei párt-végrehaitóbizottság. Hangsúlyozza, hogv továbbiéilesztési feladataikat a párt XI. kongresszusa, illetve a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozata szabja meg. Nem kétséges, hogy a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztése a homokvidéki gazdaságok esetében is megköveteli a koncentráció, a szakosodás, az együttműködés előnyeinek fokozottabb kihasználását. A meglevő nagymérvű differenciáltság csökkentésére, illetve megszüntetésére az üzemeken belüli profiltisztítást, a termelési szerkezet ésszerű változtatását A bel-;' és külföldi kereslethez lobban igazodó, a növénytermesztést és állattenyésztést. A rossz termőterületét olyan szinten tartsák, hogy kielégítse minden esetben legalább a megyei igényeket, s azt. hogy a kukoricát ott termesszék, ahol előállítása gazdaságos A homoki körzet adottságai kiválóan megfelelnek a zöldségtermesztés továbbfejlesztésére. A népgazdasági elvárásoknak megfelelően éopen ezért erőfeszítéseket kell tenni a fűszerpaprika termesztésének növelésére, különcsen a meglevő kihelyezett szárítóüzemek körzetében. Forráskúton és Pusztaszeren. Az élelmiszeripari feldolgozókapacitás előkészítő gépeinek egv részét a falvakba telepítették. Ez lehetővé teszi a paradicsom termesztésének növelését is. elsősorban Rúzsa és Bordány térségben. A forráskúti termelőszövetkezet gesztorsága alatt működő társulások feladata, hogy hosszabb távon elégítsék ki a megye burgonyaszükségletét. Az állattenyésztésben célszerűnek látszik a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, és természetesen a tejtermelés fokozása, hogv mielőbb érjék el a megyei átlagot. A gazdálkodás intenzív fejlesztésének, hatékonysága növelésének fontos eszköze az anyagi-műszaki bázis gyarapítása. A szakosodásnak és a mikrokörzet igényeinek megfelelően kell korszerűsíteni a gépparkot és erősíteni a kooperációt. Az együttműködés kiszélesítése jelentse ne csak a közös gazdaságok, hanem a szövetkezetek és az ipar kapcsolatának továbberősítését is. A megyében működő élelmiszeripari vállalatokkal kössenek megállapodást előfeldolgozásra. Csongrád megye SSSV. S gazdaságainak eredményeiről, gondjairól szóltunk. Olyan gazdaságokéról, amelyekben 6082 főt foglalkoztatnak. Ha hozzávesszük a nyugdíjasokat és családtagjaikat. láthatjuk, hogy közel 20 ezer ember élet- és munkakörülményeinek gyarapodása részben e gazdaságok fejlődésétől függ. Évről évre gyarapodnak a gyenge termőhelyi adottságú gazdaságok, de még mindig nem kevés gonddal lépkednek a nagyüzemi gazdálkodás útján. Nem közömbös. hogy mekkorák ezek a léptek, és mikoi emelkednek olyan szintre, hogy nélkülözni tudják a kiemelt támogatást, és eredményeik megközelítsék vagy elérjék a megyei átlagot. Ez nemcsak a közösségek, a megye, a népgazdaság, hanem mindannyiónk érdeke.