Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-03 / 153. szám

M SZ M P SZEG E D VÁRÓ S I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA . 69. évfolyam 153. szám 1979. július 3.. kedd Ara: 1,20 torint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! Határozottan, kezdeményezően N

agy Jelentőségű tevékenység egy szakaszát tekintette át az MSZMP Központi Bizottsága, amikor meghallgatta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót. Az 1979. június 29-i ülésről kiadott közleménynek — amelyet a lapok vasárnapi számukban hoztak nyilvánosságra — ez a része olyan eseményeket foglal össze, mint a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban járt szovjet pártás kormányküldöttséggel folytatott tárgyalások. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának harmincadik évfordulója, a Bécsben megtartott szovjet— amerikai csúcstalálkozó, s ott a SALT—2. megállapodás aláírása. Kiemelkedő fontosságú eseményként értékelte a vezető párttestület a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének hazánkban tett látogatását, aláhúzva: megingathatatlan alapokon nyugszik a magyar— szovjet barátság, mert elveink, érdekeink, céljaink azonosságára támaszkodik. A két küldöttség közötti tárgyalások ismételten igazolták a törekvések közösségét az enyhülés eredményeinek megszilárdításában, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért folytatott küzdelemben, a vitás nemzetközi kérdések igazságos, politikai rendezésében. A Központi Bizottság megítélése szerint a két ország közötti együttműködés további gazdagítását, a sokoldalú kapcsolatok bővítését eredményesen szolgálják azok a kétoldalú megállapodások, amelyek a közelmúltban jöttek létre. AN Központi Bizottság ülése előtti napon fejeződött be a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 33. ülésszaka, s az ott elfogadott újabb hosszú távú együttműködési célprogramok — így az ipari fogyasztási cikkek termelésében való együttműködésre. a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó elgondolások — tovább erősítik azt a tényt, hogy a KGST — amint azt a magyar párttestület megállapította — „pótolhatatlan szerepet tölt be országépítő céljaink valóra váltásában". Éppen ezért hazánk párt- és állami vezetése a jövőben is minden módjában állót megtesz annak érdekében, hogy a szocialista gazdasági integráció hozzájáruljon gazdasági feladataink eredményes megoldásához, a nemzeti és a közös érdekeknek megfelelően. Tájékoztatót hallgatott és vitatott meg június 29-i ülésén a Központi Bizottság az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, valamint a további feladatokról. Az áttekintés alapjául szolgáló öt hónapban kétségtelenül kitapinthatóbbakká váltak a gazdasági életben az előre mutató törekvések, jelei mutatkoznak a követelménvekhez való igazodásnak. a célratörőbb, hatékonyabb munkának. Ennek lényeges megnyilatkozása, hogy a belföldi felhasználás a termelésnél kisebb, a kivitel a behozatalhoz képest pedig nagyobb tempóban növekedett. Ez a haladási irány megfelel a népgazdasági tervén belüli céloknak, de — amint azt a testület üléséről kiadott közleményben olvashatjuk — ..az eddigi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat". A magvarázat is meglelhető a közlemény szövegében, amely így folytatódik: „a minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásiján, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak kí a szükséges és lehetséges mértékben". Tegyük hangsúlyossá az előbbi mondat két kifejezését az ismétléssel: a minőségi változások; a szükséges és lehetséges mértékben. Ebben rejlik teendőink lényege, annak biztosítéka, hogy az 1979. évi népgazdasági terv jó végrehajtása ne csak a jövő esztendő gazdasági feladataihoz teremtsen kellő alapokat, hanem a hatodik ötéves terv időszakát is megfelelően előkészítse. Nem könnyű semmilyen tekintetben sem az idei esztendő. Az ipar számára a viszszafogottabb termelésnövekedési tempó mellett végrehajtandó teendők serege — a készletek csökkentése, a munkaerőigény mérséklése, a termelékenység fokozása, a kivitel bővítése — népesíti be a cselekvés terepét, a mezőgazdasági üzemeket viszont a kedvezőtlen időjárás teszi próbára. Hozzáfűzhetjük persze: a korábbi esztendők sem múltak el tétlenségben, sokasodó feladatok híján. Most azonban dolgaink tekintélyes része minőségében más szemlélet- és cselekvési módot követel, s mert ez a kívánatosnál lassabban alakul kl. a változások üteme, terjedelme sem éri el a gazdaság területén a szükséges és lehetséges mértéket. Mert ugyan igaz — példáért nyúlva —. hogy az ipari termelés bővülése megközelíti a tervezett mértéket — a négy százalékot —, s a termelékenység ennél gyorsabban emelkedett, ám arról sem feledkezhetünk el. a megengedhetőnél gyakrabban zavarják az árukibocsátás folyamatosságát és kiegyensúlyozottságát anyag- és alkatrészellátási hiányosságok. Ahogy pozitívum a külkereskedelmi forgalom növekedése, azon belül a kivitel 14 százalékos gyarapodása az év első öt hónapjában, a tavalyi esztendő hasonló időszakához mérten, ám itt is van egy, de, mégpedig az: a nem rubelelszámolású behozatal még mindig meghaladja a tervezettet. F

olyamatos és az eddigieknél Is hatásosabb, konkrétabb kezdeményezésekre van tehát szükség annak érdedében, hogy eredményesebbé. gyorsabbá tegyük a gazdálkodás változó feltételeihez történő igazodást Ezeknek az erőfeszítéseknek a sorába a beruházások gyorsabb kivitelezése éppúgy beletartozik, mint a világpiaci viszonyokat és népgazdaságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, azaz reálisabb — a tényleges ráfordításokhoz közelebb álló _ termelői és fogyasztói árak kialakítása. Hangsúlyozzuk: nem elegendő csak egyetlen területen, egyetlen dologban lépéseket tenni, haladást elérni. A gazdálkodás minőségi jellemzőinek fő helyre állítása nem csupán föltételezi, hanem megköveteli a gazdálkodóknál a cselekvés egy célhoz vezető sok irányát, a fejlesztések meggyorsításától a bérgazdálkodás ésszerűbbé tételéig. Indokoltan mutatott rá a Központi Bizottság: rendelkezünk a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg feladatainkat. Ezeknek a feltételeknek maradéktalan hasznosítása döntő eleme annak, hogy a testület határozata értelmében 1980 márciusára összehívott. XII. pártkongresszus mai gondjaink enyhüléséről, a további haladás alapjainak szilárdabbá válásáról készíthessen számadást Szegeden megkezdődött az orvoskongresszus A Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság idei kongresszusának színhelye Szeged. A serrendben kilencedik kongresszust a SZOTE 1. számú Belgyógyászati Klinika önálló endokrinológiai osztálya és kutató laboratóriuma rendezi, elnöke az intézet vezetője, dr. László Ferenc egyetemi tanár. A IX. Magyar Endokrinológiai Kongresszus ünnepélyes megnyitóját tegnap, hétfőn tartották meg a szemészeti klinika előadótermében. Az ünnepségen ott volt dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára is. Az orvoskongresszust dr. Flerkó Béla akadémikus, az endokrinológiai társaság elnöke nyitotta meg; köszöntötte a résztvevőket dr. László Ferenc, a kongresszus elnöke, dr. Gál György, az Egészségügyi Minisztérium tudományos főosztályának vezetője, dr. Petri Gábor, az orvosegyetem rektora, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese. Az ünnepi megnyitó után a kongresszus megkezdte munkáját. A háromnapos tudományos ülésen összesen 240 szakember vesz részt: kutató orvosok és klinikusok, a legnevesebb endokrinológusokon kívül az orvostudomány számos területének szakértői. Több mint ötvenen külföldről érkeztek: legtöbben az NDK-ból és az NSZK-ból, de részt vesznek a kongresszuson francia, belga, angol, kanadai, olasz, csehszlovák, jugoszláv, svájci, szovjet, lengyel, vietnami, román, holland, dán és finn orvosok is. Köztük olyan neves tudósok, mint M. I. Sheehan angol professzor, a szegedi egyetem díszdoktora, a Sheehan-szindróma (az agyalapi mirigy elhalása a szülésnél) felfedezője; Luciano L Martini milánói profeszszor, az európai endokrinológiai társaság elnöke. A kongresszusnak az a célja, hogy résztvevői teljes áttekintést nyerjenek a magyar endokrinológiai kutatásokról, illetve a klinikai alkalmazás, a gyógyítás eredményeiről. Ennek érdekében kerekasztal-konfétenciák, szimpóziumok és úgynevezett rövid előadások formájában foglalkoznak a tudományág szinte valamennyi területével. Az edokrinológia az orvostudomány egyik, újabban gyorsan fejlődő ága (130 évvel ezelőtt születtek a kísérletes endokrinológia első fontos eredményei, a klinikai alkalmazás első lépései pedig 90 évesek). A belső elválasztású (endokrin) mirigyek rendes és kóros működésével, betegségeivel, és e mirigyek termékeinek, a hormonoknak a sajátosságaival foglalkozó tudomány. A közvetlenül a vérpályába kerülő hormonok befolyásolják többek között a szervezet növekedését, fejlődését, az anyagcsere-folyamatokat, a nemi jelleget, a szellemi képességek alakulósót. A szegedi kongresszus programjában hangsúlyos •szerepet kap két témakör: az egyikkel, a peptidhormonokkal szimpóziumon és kerekasztal-konferencián foglalkoznak. Az előbbinek a témája az agyi hormonok kutatása. e gyorsan fejlődő, rendkívül jelentős ágazat, amelyben a magyar kutatók számottevő eredményeket értek el. A kerekasztal-konferencián a vasopressin kutatása lesz a téma. Ezt a hormont az agyalapi mirigy termeli, a vizelet visszatartásáért felelős, illetve a vérnyomást emeli. A másik fő témakör: a férfi nemi hormonok anyagcseréje és klinikuma. Ezzel szintén kerekasztal-konferencián, 12 előadásban foglalkoznak, a téma neves európai tudósai mellett a szegedi enöokrinológusok is, hiszen az itteni kutatásoknak hagyományos, eredményesen művelt területe. A kongresszus három napján, délelőttönkent tartják a szimpóziumokat é6 kerekasztal-konferenciákat az említett témakörökből, délutánonként az úgynevezett rövid előadásokat. A Szegedre érkezett orvosok, a kongresszus tiszteletére vasárnap este a Tiszaszállóban adott fogadást dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, a fogadáson ott volt Papp Gyula, Szeged tanácselnöke is. Tegnap este a kongresszus résztvevői meghallgatták a dómban az orgonahangversenyt; a további programban szerepei Szeged nevezetességeinek megtekintése és bugaci kiráhdulás. A kongresszus ideje alatt tartják meg a Magyar Endokrinológiai Társaság közgyűlését is. Az orvoskongresszus szerdán délután zárul. S. E. Előrelépés a gazdálkodásban Vállalatok félévi számvetése A vállalatok első félévi gyorsmérlege most különösen figyelemre méltó dokumentum, mert áttekintést ad az új követelményekhez igazodó intézkedések hatásosságáról, s egyben a tervek teljesítéséhez szükséges további tennivalókhoz is megbízható támpontként szolgál. A gazdasági élet minden területén fokozódtak az erőfeszítések a feladatok jobb megoldása érdekében. Az első félévben 50 millió forinttal a pénzügyileg engedélyezett szint alá csökkentették a készleteket az Ózdi Kohászati Üzemekben. Ez az első eredménye annak az akciónak, amelynek célja, hogy a vállalatnál alap- és segédanyagokat, alNagy sorozatban A VB KM Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárának egyik fő termékcsoportját a közvilágítási lámpatestek alkotják. Többek között itt készülnek az oszlopra szerelhető lámpatestek is. Azonos elemeiből csaknem száz típus alakítható kl. A közvilágítási lámpatestekből nagy soroza, tot, mintegy százezer darabot gyártanak az idén, ebből csaknem harmincezer darabot a Szovjetunióba szállítanak. Képünkön: A közvilá'gítási lámpatest melegedéséneje mérése. katrészeket feleslegesen ne halmozzanak feL Hozzáértő szakemberekből munkabizottságokat hoztak létre, amelyek felülvizsgálják a készletnormákat, s javaslatot tesznek a felesleges készletek felszámolására. Kiderült, hogy a korábbinál sokkal kisebb készletek is megfelelő biztonságot nyújtanak a termeléshez, semmi sem indokolja, hogy például az importált tűzálló anyagból a kelleténél többet tároljanak. Éppen a tűzálló anyagokból tízmillió forinttal csökkentették a készleteket, de lényegesen ritkították a tárolt kokillák számát is, amelynek darabja 35—40 ezer forint. A javuló készletgazdálkodás a vállalat gazdálkodásának egészét segíti, s egyben a dolgozók jutalmazásához Is jobb anyagi feltételeket teremt A Salgótarjáni Kohászati Üzemek az első félévben — tonnákban mérve — 3 százalékkal növelte termelését, a kibocsátott áru értéke azonban 5 százalékkal emelkedett. Termékei tehát értékesebbek lettek, amit a fokozódó export is kifejez. Az év első felében több mint 8 millió dollár értékű árut indítottak útnak Ausztriába, az NSZK-ba, Svédországba, Belgiumba, Iránba és több más államba, másfél millió dollárral nagyobb értékűt, mint tavaly ilyenkor. Többet gyártanak például hegesztőhuzalból és rugóacélból, amelyeknek világpiaci ára 2—2,5-ször akkora, mint az egyszerű huzalé, vagy szalagacélé. Megkezdték a nyugati piacon igen keresett, s a hagyományos kovácsolt áruknál lényegesen értékesebb. süllyesztékes kovácsolással előállított termékek exportját is. A vállalat teljesítette szállítási kötelezettségeit az NDK-ba, Csehszlovákiába és Romániába is. A Szegedi Textilmüvekben felemelték a minőségi normákat, s egyben azoknak a dolgozóknak a keresetét is, akik a magasabb követelményeknek eleget tesznek. Fele annyi szövéshibát tűrnek el, mint korábban, viszont 1500 forinttal is többet kereshet a szövőnő a gyengébben dolgozó társánál, ha a magasabb feltételeknek megfelel. Az ösztönzés eredményesnek bizonyult: az első félévben 84ről 91 százalékra nőtt az immár magasabban minősített I. osztályú termékek aránya, ami 3 millió forinttal növelte a vállalat jövedelmét. E jó minőségű szöveteket — kikészítés és festés után — külföldön is jó áron tudják értékesíteni. 4 f