Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-15 / 164. szám

2 Vasárnap, 1979. július 15." Városi gyűrű •• - llzcfnclí —5= Terverett Sugárirányú autópálya —— Üzemelő == Epula • •• lemezeit O Csomópont ' Foutraut —- ÉBjasast határa Budakalász Nagykovi Budakeszi Budaörs1 lalasztelek Sziget- \ szentraikios Győr*—-[E6Ő| Tatabanyaa^rSiT llhely " ' Godollrj BUDAPEST ízolnofc •Székestehérvei feeö) Európa utszzm == Autópálya vao illtout == Fduhraoji —•=- fpuló autópálya __ _ Túszdráma • Ankara (AP) Az ankarai egyiptomi nagykövetség személyzeté­nek két tagja szombaton hajnalban szerencsésen meg­szökött a nagykövetségi épü­let egyik földszinti ablakán át, az épületet megszállva tartó fegyveresek fogságából. Mint ismeretes, a kom­mandó pénteken foglyul ej­tette a nagykövetség húsz­főnyi személyzetét, de a tú­szok száma szombatra felte­hetően 15-re csökkent: pén­teken egy titkárnőt a terro­risták kiengedtek az épület­liól, szombaton reggel ketten megszöktek, két másik sze­mélyt pedig — az AFP meg nem erősített értesülése sze­rint — „kidobtak" a török biztonsági erők által szo­rosan körülzárt épület má­sodik emeletéről. Egyikük — a nagykövetség kereskedelmi tanácsosa — életben van, a másik személy holtteste a nagykövetség kertjében fek­szik. A török hatóságok szerint a támadók két, Egyiptom­ban bebörtönzött társuk sza­badon bocsátását, valamint az F,gy!ptommal fenntartott, török diplomáciai kapcsola­tok megszakítását követelik, ellenkező esetben a túszok kivégzésével és a nagykövet­ség félrobbantásával fenye­getőznek, bár pénteken két határidőt Is szabtak követe­léseik teljesítésére, és sza­bad elvonulásuk biztosítósá­ra, a tárgyalások egyelőre nem szakadtak meg. RÁDIÓJELEK Kivégzések 0 Teherán (MTI) ÜJabb három férfit végez­tek ki Iránban a forradalmi bíróságok ítélete alapján — közölte szombaton a tehe­ráni sajtó. A most elítélt személyek Abadan városá­ban múlt csütörtökön lövöl­döztek a tüntetőkre, aminek következtében egy fiatalem­ber halalos sebet kapott. HONDURASI PARTKÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására szom­baton hazánkba érkezett a Hondurasi Kommunista Pórt küldöttsége Rigoberto Padilla főtitkár vezetésével. A dele­gációt a Ferihegyi repülőté­ren Nagy Gábor, az MSZMP KB Külügyi osztályának he­lyettes vezetője fogadta. AZ SZKP KB ÜLÉSE A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága megvitatta a szocialista országok kommunista és munkáspártjai KB-titkárai­nak Berlinben, július 3—3. között tartott tanácskozásán született eredményeket. Az ülés jóváhagyta a szovjet kül­döttség tevékenységét, vala­mint a tanácskozáson elfo­gadott, az internacionalista szolidaritás fokozását célzó felhívást. BENZIN ÁREMELÉS Hétfőn újabb öt pfeniggel emelik a benzinárakat az NSZK-ban. Előbb a British Petrol nyugatnémet leány­vállalata. majd valamennyi nagy olajtársaság jelezte, hogy a? OPEC legutóbbi ár­emelési határozatának kö­vetkezményeit közvetlenül a fogyasztókra hárítja. A leg­nagyobb nyugatnémet közié-1 kedési egyesület, az ADAC kimutatása szerint az autó­pályákon levő benzinkutak teljes hálózatánál a szuper­benzin literenkénti ára meg­haladja az egy márkát. TERVTÜLTELJESlTÉS Az NDK népgazdaságának ipari árutermelésének érté­ke 1979. első hat hónapjá­ban 5,5 milliárd márkával növekedett. Az első félévi tervszámot 160 millió már­kával túlteljesítették, a mun­ka termelékenysége az ipar­ban 4 százalékkal nőtt — nagy erőfeszítéseket tettek. annak érdekében, hogy az időjárás okozta év eleji ká­rokat. felszámolják. WALDHEIM LÁTOGATÁSA MADRIDBAN Kurt Waldheim. az ENSZ főtitkára szombaton egyna­pos spanyolországi látogatása befejeztével elutazott Mad­ridból. A világszervezet fő­titkára madridi tartózkodása alatt megbeszéléseket foly­tatott Marcelino Oreja kül­ügyminiszterrel és fogadta őt. I. János Károly spanyol király is. FOGADÁS A FRANCIA NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÓL Raymond Bressiei', a Fran­cia Köztársaság budapesti nagykövete a francia nem­zeti ünnep alkalmából foga­dást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter, Buda István állam­titkár, az Országos Testne­velési és Sporthivatal elnö­ke, Nagy János külügymi­niszter-helyettes, Marczali László kulturális miniszter­helyettes, valamint a politi­kai, a gazdasági és a kultu­rális élet számos más vezető egyénisége. Jelen volt a fo­gadáson a budapesti diplo­máciai , képviseletek több vezetője és tagja is. A magyar közlekedési há­lózat a múlt században cent­rálisán épült ki. A Budapest központú közlekedési háló­zat miatt megnövekszenek az egyes országrészek közötti szállítási távolságok, az út­vonalak terhelése is egye­netlen. Így az ország, ipari centrumait a fővárossal ösz­szekötő vonalak túlzsúfoltak, rajtuk a korszerűsítések el­lenére is egyre nehezebben bonyolítható le a hazai és a nemzetközi közúti forga­lom. Az 1970-es évek közepén hozott kormányhatározat nyomán Intenzívebb autó­pályaépítési-program indult meg. A magyarországi autó­pálya-hálózat részeként el­készült az M7-PS autópálya Budapest és a Balaton kö­zött, az M3-as Gödöllőig épült meg, az Ml-es Tatabá­nya—Győr közötti szakasza pedig fél autópályaként üze­mel. Épült, az M3-as Hat­vanig terjedő szakasza, vala­mint az M5-ös autópólya is Budapest és Kecskemet kö­zött. Az autópályákat — a het­venes évek elejéig érvényes elképzelések szerint — a Hungária körút vonalán ve­zetett autópálya-gyűrűvel kívánták megoldani. A fő­város közúti forgalmának dinamikus fejlődése azonban bebizonyította, hogy ez az elképzelés nem tudja meg­oldani az ilyen irányú gon­dokat. Ezért a jelenlegi terv­időszakban már ún. külső autópálya-gyűrű megépíté­sével tervezik az autópályák összekötését és a főváros külső kerületeibe irányuló forgalmat átvezetni. Az autópályákat a beépí­tett területen városi autóút­ként vezetik tovább a Hun­gária körútig, amit városi főforgalmú útként építenek ki. Ezenkívül még egy továb­bi városi főforgalmú gyűrű is épül. A Budapes, köz­igazgatási határa közelében építendő közel 90 km hosszú — MO jelű — autópálya-gyű­Mélyponton Lengyelország és A KGST-t 30 évvel ezelőtt zaléka jut az országra, alapító öt ország egyike Len- amely ezzel a KGST máso­gyelország "volt- Jelenleg a dik legjelentősebb állama, mezőgazdaságban és az ipar- Bór olaj-, földgáz- és réz­ban a szervezet teljes gazda- kincse' kevés, a nyersanya­sági potenciáljának 9,5 szá- gokban leggazdagabb három tagállam egyike Lengyelor­szág. Ezek exportja fejében a 0 Washington (MTI) Elvesztette kapcsolatát a lakossággal, s ha vasárnapi, mai beszéde nem hoz for­dulópontot, búcsút mondhat a Fehér Háznak — jelentet­te kl Carter elnök vezető amerikai újságíróknak. Carter áldozatokra. az életszínvonal csökkenésére kívánja felkészíteni az or­szágot, s az energiagondok­ra csak egy évtized múlva ígér megoldást. Az elnök el­ismeri, hogy politikai mély­pontra jutott, de azt remé­li, hogy a helyzet józan feltárásával és energiaprog­ramjával végül mégis sikert arathat — írják a lapok, amelyek szombaton számol­tak be az elnökkel pénteken este folytatott, több órás beszelgetésrőL KGST-partnerektől szerzi be az iparilag nélkülözhetetlen anyagokat. Az olaj behozata­la 1977-ben 16,4 millió tonna volt, ebből 12,8 millió ton­nát a Szovjetunió szállított. Mintegy 2,8 millió tonna olajszármazék szállítása mel­lett a KGST-tagországok ad­ják a teljes földgázimportot, 28 millió köbmétert. Ezen túlmenően 11,8 millió tonna rézércet — ezt kizárólag a rű hatalmas műszaki felada­tot jelentő beruházás lesz, a forgalmi előrejelzések a bu­dai oldalon 2x2, a pestin 2x3 forgalmi sávot igényelnek. A közúti kapcsolatok bizto­sítására 20 kétszintű csomó­pontot terveznek felépíteni. A terv szerint 4 Duna-híd, a Budai-hegyekben 1200 m alagút, 3 völgyhíd és mint­egy 150 egyéb műtárgy meg­építésére lesz szükség. Elekt­romos-, gáz-, telefon-, víz­és csatornahálózatokat kell áthelyezni, a beépítettség mai állapota szprint pedig közel 600 épület lebontása és pót­lása válik szükségessé. Az- új autópálya-gyűrűt — a környezetvédelmi előírá­soknak megfelelően zaj- és levegőszennyezési védelem­mel is el kell látni. A terv megvalósítása 5—8. ötéves terv időszakát öleli fel. Térképünk a tervezett autópálya-gyűrűt, valamint az ENSZ európai gazdasági bi­zottsága által 1976-ban ki­jelölt és átszámozott európai utakat tünteti fel. a KGST Szovjetuniótól —, 556 ezer tonna mangánércet, 179 ezer tonna timföldet és 2,9 millió tonna káliumsót vásárol Len­gyelország a KGST-tőL Az együttműködés legfon­tosabb területe azonban az ipar. A KGST-országokba irányuló nyersanyagexport értéke 1977-ben 4 milliárd, az ipari termékeké 18 mil­liárd deviza zlqty volt. Ez jellemezte az importot is, melynek értéke nyersanya­gokból 6, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből 1 milliárd deviza zlotyt je­lentett. A ipartermékek im­portja meghaladata a 17 mil­milliárd deviza zlotyt. (BU­DAPRESS—1NTERPRESS) llie Verdet hétfán Magyarországra érkezik 0 Budapest (MTI) Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsa elnökének meghívására július 16-án, hétfőn hiva­talos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik llie Verdet, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. Ili© Verdet életrajza Verdet. Román .^ÁHNHH^. Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végre­hajtó Bizottságának tagja, a Isf flt Román Szocialista Köztársa- 9B> ság miniszterelnöke 1925. w május 10-én született Coma- B ""JS£ nestiben, Bscau megyében. ' * "" * 1945-ben felvették az RKP \ tagjainak sorába. Bukarest- ">>4^ | ben a közgazdaságtudományi A -re' I akadémián szerzett diplo- Jk, mát. ^Bm. 1948 és 1965 között a párt- H^K ^BH^tf'^^Hk apparátusban töltött be fe- ^^B B lelős tisztséget. 1955-ben, a ^^B M párt VII. kongresszusán az ^H RKP Központi Bizottságának • B póttagjává. 1960-ban a VIII. I^^BI iBJIHiHi kongresszuson pedig közpon­ti bizottsági taggá választot­ták. 1965 márciusában megvá­lasztották az RKP Központi Bizottságának titkárává, 1974-ben a párt XI. kong­resszusán pedig újraválasz­tották erre a tisztségre. 1965-ben. a IX. kongresz­szuson az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjává. 1966 júniusában a Központi Bizottság plená­ris ülésén a Végrehajtó Bi­zottság tagjává választották. Ebben a minőségében újjá­választották a párt X. és XI. kongresszusán. 1966—1974 között az RKP KB állandó elnökségének tagja volt. 1965-től a Román Szocia­lista Köztársaság Miniszter­tanácsának elnökhelyettese, 1967-től 1974-ig pedig első elnökhelyettese volt Az 1974—78-as időszakra az RKP Központi Bizottsága titkárává választotta. 1978 márciusában a kormány mi­niszterelnökének első helyet­tesévé. és az Állami Terv­bizottság elnökévé nevezték ki. 1979 márciusában megvá­lasztották a Román Szocia­lista Köztársaság miniszter­elnökévé. 1961-től képviselő a nagy nemzetgyűlésben. Párt- és állami küldöttsége­ket vezetett, vagy azok tag­ja volt. Magyar­osztrák pártközi megbeszélés 0 Budapest (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága meghívására július 13—14-én látogatást tett Budapesten Johann Steiner, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja, a kül­ügyi osztály vezetője. Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta az osztrák vendéget, akivel Berecz Já­nos, a külügyi osztály veze­tője folytatott megbeszélést. N PKP a kormány­válságról 0 Lisszabon (TASZSZ) A Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága szombaton nyilatkozatban mutatott rá: a parlament feloszlatásáról hozott elnöki döntés azt igazolja, hogy van reális lehetőség a kormány­válság alkotmányos és de­mokratikus leküzdésére. A Politikai Bizottság alá­húzta: a választásokon ki kell vívni a reakciós pártok vereségét. Pilisborosjenő

Next

/
Thumbnails
Contents