Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-10 / 134. szám

Építők ünnepén M

a már több mint három évtizedes múltra tekint vissza a hagyomány, hogy június első napjaiban, általában az első vasárnapon rendezik meg az építők napját Szegeden és környékén az építők nagy családjához közel tizenötezer ember tartozik, s ha az építő- és építőanyag-iparban foglalkoztatott dolgozók családtagjait is figyelembe vesszük, akkor negyven-ötvenezer ember élete kötődik igen szorosan az építőipari vállalatok mindennapjaihoz. De nincs olyan ember, aki ne lenne kapcsolatban az építők tevékenységével, a mindennapi kenyér után a lakás az első. Az otthonunk, a munkahelyünk, az utcánk, a terünk, üzleteink, iskoláink és óvodáink színtere, ahol egész életünket eltöltjük, az építőmunkások kezenyomán született meg, s örömet szerez számunkra, vagy olykor egy kis bosszúságot is. A mi szocialista társadalmunk a béke és az építőmunka társadalma. Tennivalóink között egyik legfontosabb feladat az építkezés, azon belül is a lakásépítés. Ahogyan a párt és a kormány szorgalmazza az építés gyorsítását, hatékonyságának javítását, ugyanúgy cselekednek szűkebb környezetünk párt. és tanácsi testületei is. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ez év április 27-én megtartott ülésén megvitatta a végrehajtó bizottság beszámolójót és határozatot fogadott el az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, fejlesztésének feladatairól. Igen megszívlelendő monda-> tokát fogalmaztak meg. Többek között elismerték: az elmúlt tizenöt évben elért eredmények és fejlődés bizonyítja, hogy a Központi Bizottság, valamint a megyei pártbizottság határozatában foglalt feladatokat lényegében megvalósítottuk. Megyénkben 1964—1978. között több mint 55 ezer lakást építettek, melynek eredményeként Szegeden új- városrészek- születtek, megváltozott Makó, Hódmezővásárhely, Szentes és Csongrád városok, valamint több község arculata. Számos olyan ipari és egyéb létesítmény épült, mint például a szegedi gumigyár, kábelgyár, olajmező, a szentesi Kontakta, a vásárhelyi porcelángyár, a Szegedi Házgyár, a Biológiai Kutatóintézet, a Posta-palota, számos iskola, óvoda, áruház, út, vasút, kulturális és sportlétesítmény. Ezért csak elismerés és dicséret illeti az építőmunkásokat, a tervezőket Közben nagyot fejlődött, gyarapodott az építőipar is. A technikai, technológiai fejlődés útját nem kerülhette el az ipar. de a jelentős fejlődés nélkül nem is tudta volna produkálni azokat az eredményeket, amelyeket magunkénak vallhatunk. Az építőmunkások nagy családjának javultak élet- és munkakörülményei. E célt szolgálta a szegedi építőipari dolgozók munkásszállodája, sportkombinátja és sok-sok apró segítség, mely jobbá és elviselhetőbbé tette mindennapjaikat. A megyei pártbizottság határozatában természetesen nem rejtették véka alá a fogyatékosságokat sem. Kiolvashatjuk abból, hogy ma még nem elég tervszerű a beruházások folyamata, kívánnivalót hagy maga után a termelést közvetlenül irányítók szerepe, a termelékenység emelkedése elmarad a termelés más tényezőinek fejlődése mögött, olykor és sok területen laza a munkafegyelem, magas a fluktuáció. A minőség viszont külön fejezetet érdemel, mivel a legapróbb hibák is fölnagyítva jelentkeznek a közvélemény szemében, ezért is hangsúlyozza a párthatározat, hogy a minőségi munkavégzés megkülönböztetett figyelmet igényel az építőipari ágazat minden, vezetőjétől és dolgozójától. Sokat tettek, sokat tesznek az építőmunkások. Az idei legfrissebb jelentések szerint az első negyedévben az előző évinél 6,6 százalékkal nagyobb termelésemelkedést értek el az építőiparban, bár a munkában részt vevő fizikai dolgozók száma nem emelkedett, hanem csökkent. Pedig közel 4 milliárd forint értékű munka elvégzése vár a megye építőipari szervezeteire. A lakásépítés talán a leglényegesebb az emberek szempontjából, s örömmel nyugtózhatjuk, hogy az esztendő első hónapjaiban mór 528 új otthonba költözhettek be a családok, s ez jóval több, mint a tavalyi év azonos időszakában átadott lakások száma. Szegeden új áruházat építenek, aZ esztendő végére talán elkészül az új, szegedi, Tisza-híd is, s lehetne sorakoztatni a példákat, az Északi városrész lakóinak, az iskolásoknak 16 tantermes épületet emelnek, a ruházati szövetkezet saját pénzéből építtet 100 gyermeknek otthont adó óvodát, és ki tudná e néhány köszöntő sorban fölsorolni mindazokat a létesítményeket, melyekkel ebben az évben gyarapodunk szűkebb pátriánkban. Lehetőségeink végesek, ezt mindenki belátja. De arra ugyancsak mindenki kényes, hogy a meglevő erőinkkel igen nagy beosztással gazdálkodjunk. Lehetne-e több és jobb az, amit építünk? Minden bizonnyal lehetne, de sok apróság befolyásolja a hibátlanságot E- pítünk és gyarapodunk, a béke erre a legnagyobb fedezet. Amíg békés életünk folyamatos, addig újabb és újabb lakóházak, ipari üzemek, intézmények, utak, sportlétesítmények és olyan alkotások születnek, amelyek előreviszik szocialista társadalmunk jólétét S ennél többet ki kívánhat? Éljenezzük és korholjuk az építőmunkásokat. E szép nyári napon, az építők juniálisán viszont tartalmas ünnepet és jó szórakozást kívánunk a nagy családjukban szorgoskodóknak. Gazdagh István A vendéglátósok is tudják: az időjárás szeszélyei kiszámíthatatlanok, s éppen ezért nem árt a váratlan helyzetekre is felkészülni. Arzenáljuk nem tette lehetővé, hogy zökkenőmentesen, a lakosság teljes megelégedésére alkalmazkodjanak a korai meleghullám előidézte szituációhoz. Különösen tapasztalható volt ez a fagylaltellátásban. A Csongrád megyei Vendéglátóipari Vállalatnál feljegyzett adatok tanúsága szerint e téren minden eddigi idők rekordját megdöntötték: csak május 30-ig 42 ezer 493 kilogramm fagylaltot — naponta több mint 14 mázsát — adtak el, a különlegesen meleg napokon 20 mázsánál is több fogyott el a hűsítő csemegéből. A tavaly felavatott korszerű, hagyományos fagylaltot előállító üzem még csak bírta volna tartani az iramot, de az üzletek fagyasztói már képtelenek voltak olyan ütemben dolgozni, hogy a pultok tégelyeit folyamatosan, s többféle ízű fagylalttal tölthessék fel az eladók. Ha az idő nem változik, a vendéglátó vállalat idén jócskán túlteljesítheti fagylaltforgalmazási tervét. Az „ostromállapot" feloldására a szokásosnál több helyen s nagyobb mennyiségben kínálnak a vásárlóknak rollt. Az ünnepi hetek forgalmára — az előző esztendők eredményeit s gondjait is mérlegelve — időben felkészült a vállalat. Céljuk most is ugyanaz, mint korábban! az üzletekben színvonalas ételkínálattal, udvarias kiszolgálással, s kulturált környezettel szeretnék fogadni a városba látogató hazai és külföldi vendégeket, s persze a helyi lakosságot. Az üzletek felújításával, a szezon előtti karbantartási munkálatokkal idejében végeztek. S ahogyan a vízművek és fürdők a szokásosnál hamarabb tette rendbe a víz lehúzódása után az újszegedi partfürdőt, ugyanúgy a vendéglátó vállalat is mozgósította erőit, hogy megnyithassa a strand területén levő büféit. A munkaerőgondokat figyelembe véve ez korántsem volt egyszerű feladat A szegedi forgalmat a szükségesnél jóval kevesebben kénytelenek biztosítani: a szükséges létszámból 88 ember hiányzik. Más választása a vállalatnak nem maradt: a partfürdői büfékbe a központból „telepített ki" adminisztratív dolgozókat A hiányzó létszám pótlására, akárcsak tavaly, idén is mozgósítják a nyugdíjasokat, egy részük a Dóm téri büfésorban teljesít majd szolgálatot A vendéglátó vállalat az ifjúsági napok eseményein is érdekelt, az újszegedi szabadtérin felállított s az Ifjúsági Házban levő büfé színvonalas ellátásával igyekszik a rendezvények sikeréhez hozzájárulni. Az idegenforgalmi szezonra készülődve már májusban összehívták az üzletvezetőket, hogy felhívják figyelmüket: ki-ki igyekezzék saját házatáján legjobb képességei szerint dolgozni. Azaz: az idegen nyelven is közreadott étlapokról a vendégek változatos, specialitásokkal is kecsegtető kínálatból választhassanak. Különösen nagy gondot kell fordítani a tisztaságra, az udvarias kiszolgálásra, s arra, hogy mindig legyen hűtött ital. A külsőségekről szólva: a másodosztályú éttermek — köztük a Szeged, a Hági, a Lila akác, valamint a Hóbiárt bisztró — felszolgálói részére júliusra elkészülnek a könnyű nyári foi> ma ruhák. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat is készül az idegenforgalmi szezonra. Az Express utazási irodával az idei esztendőre százezer adag ételre kötött szerződést, s a szerződés értelmében a vállalat ad az egyetemi menzákon reggelit, ebédet és vacsorát az ifjúsági napok eseménysorozatára Szegedre érkező több ezer fiatalnak. Az egyetemi konyháknál maradva: a közkedvelt egyetemi étterem, a „Gödör" mellett július 1-től kerthelyiséget nyitnak. Teraszt kap — ugyancsak július 1-től — az újszegedi egyetemi étterem is. Idén az újszegedi gasztrofolüzemben készített termékeit a partfürdőn is kínálja a vállalat. L. Zs. „Ruhatári" vizsgálódás Kevés ruházati cikket vásárolunk. Ez korántsem magyar sajátosság. Európa-szerte megfigyelhető jelenség. A családok összkiadásai és a kereskedelem forgalmán belül évek óta zsugorodik a ruházatra fordított, illetve az arra jutó hányad. Erre utalnak azok a tapasztalatok is, amelyeket vezető marketingszakemberek nemrégiben lezajlott, a Könnyűipari Minisztérium által szervezett konferenciájukon adtak közre. A vizsgálódás során megkérdezett nők 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ruhatárát hiányosnak tartja. Az adatok jelzik azt is, hogy a fiatalok ruhatára jóval több darabból áll, mint más korosztályoké. Ebből kiderül, hogy a különféle típusú ruházati termékekből életkor szerint is eltérő mennyiségre van szükség az üzletekben. Még az idén elkészülnek a férfiak ruhatárának felmérésévél is. Ez a munka ugyancsak széles körű adatfelvétel alapján nyújt majd átfogó helyzetképet előre mutatva az ipar és kereskedelem feladataira. Tárlatnyitás a Műcsarnokban Képzőművészeti életünk jelentős eseményének színhelye volt pénteken este a Műcsarnok. Közéletünk jeles képviselőinek. a művésztársadalom kimagasló egyéniségeinek és az érdeklődők népes táborának jelenlétében nyitották meg a Vásárhelyi Öszi Tárlatok ngyedszázados jubileuma alkalmából rendezett retrospektív tárlatot. A Műcsarnok öíszes termében az elmúlt huszonöt esztendő mintegy 5200 bemutatott alkotásának java került közönség elé. A 147 művész mintegy 600 festménye. grafikája, szobra, érme, kerámiája, textil faliképe felvonultatja a hódmezővásárhelyi képzőművészeti központ hagyományőrző tendenciáit és újító törekvéseit. A július 22-ig nyitva tartó kiállításra reprezentatív katalógus jelent meg a 25 év teljes műtárgyjegyzékével, D. Fehér Zsuzsa művészettörténész előszavával. Enyedi Zoltán képriportja a megnyitó ünnepségen készült. Képeinken, balról: Tóth Dezső kulturális miniszter beszédét mondja — Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja a közönség soraiban — Alkotások és érdeklődők a műcsarnoki megnyitón: YILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÖLJETEK! % 69. évfolyam 134. szám 1979. június 10., vasárnap Ara: 1,60 forint * 4-