Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-09 / 133. szám

8 Szombat, 1979. június 9. kJ I W •• • • •• Retrospektív kiállítás a Műcsarnokban Nyolcvan eve született ^ ^ mmaü id. Simon Béla 1899. június 10-én, egy asztalos dinasztia tagjaként, Nagyváradon született id. Simon Béla. Nagyapja, apja asztalossegéd, édesanyja alkalmi munkákat vállal, hogy hat gyermeküket eltarthassák. A mostoha, nehéz körülmények miatt Iskolai tanulmányait nem tudta befejezni, s maga is kénytelen munkát vállalni, hogy az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesítő apa keresetének kiesése miatt enyhítsen a család anyagi gondjain. A családi hagyományoknak megfelelően pályája nem lehetett más, mint az asztalosszakma, s 1920ban szabadult fel mint asztalossegéd. A munkásmozgalom iránti érdeklődését is a szülői indíttatás adja, hiszen apja is aktív részese a mozgalomnak. Az apai és a munkássors hatásaként rendszeresen eljár a Munkásotthonba, tagja lesz a Munkás Testedző Egylet ifjúsági csoportjának. A világháború öt sem kíméli, behívják katonának, ahonnan 1918. tavaszán, látva a pusztítás értelmetlenségét dezertál, s egy ideig bujkálni kényszerül. A polgári demokratikus forradalmat sorstársaihoz hasonlóan lelkesen fogadja, s kapcsolatba kerül a Szociáldemokrata Párttal. A Tanácsköztársaság után isjelentett azonban pihenőt számára. A moszkvai rádió hírei alapján antifasiszta propagandamunkát végzett, hirdette, hogy közel van a felszabadulás órája. Szeged 1944. október 11-i felszabadulásakor azonnal visszatér a városba, jelentkezik a polgárőrségbe, részt vesz annak munkájában. A felszabadulás, az újjászületés reménye és lehetősége megsokszorozza tenniakarását. Jól látja, hogy a kibontakozó forradalmi folyamatban a munkásságra kezdeményező, vezető szerep vár, s amikor a Magyar Kommunista Párt szegedi szervezetének vezetői 1944. november elején felkeresik és felkérik a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének újjáalakítására a korábbi vezetőket, ezekkel együtt id. Simon Béla is hozzáfog a pártszervezet megalakításához. Id. Simon Béla. mint a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetének titkára, funkcióját arra használja fel, hogy szorgalmazza a helyreállítás, az újjáépítés feladatainak következetes megoldását. Felismeri, hogy a demokratikus átalakulásnak túl kell haladnia a polgári demokratikus kereteken, s annak tartalmában népi demokratikusnak kell lennie, amely biztosítja a a továbbszolgálást nem vállalta, leszerelt 1923-ban újból bekapcsolódik a szociáldemokrata mozgalomba, s még ebben az évben Szegeden tagja lesz a Szociáldemokrata Pártnak. Ezzel egyidejűleg belép a Famunkások Szakszervezetébe. s itt a későbbiek során a szegedi szervezetben vezető funkciót tölt be. Emellett az megalakult Munkássakkörben is mint vezetőségi tag tevékenykedik. A háború után, az ellenforradalmi rendszerben, a megélhetés, a kenyérkereset, a családfenntartás és a mozforradalmi változások végrehajtását. A népi demokratikus forradalom megvalósítása, szocialista jellegű továbbfejlődése, a kizárólagos munkáshatalom, a proletárdiktatúra kivívása szükségessé tette a munkásosztály politikai, Ideológiai, szervezeti egységének a megteremtését. E feladat végrehajtásáért folyiazo-Den tatQtt harcban id Simon Béla mint párttitkár azok között a baloldali szociáldemokraták között küzd, akik hívei, és szorgalmazói Szegeden is a két munkáspárt helyi szervezeteinek marxista —leninista alapokon való galmi élet köti le minden egyesítésének, 9 együttműidejét. Asztalossegédként ködve a kommunistákkal, dolgozik Szegeden különböző helyeken. A nehéz gazdasági helyzet, valamint munkásmozgalmi tevékenysége miatt gyakran volt munkanélküli, illetve kénytelen alkalmi munkákat vállalni. A válságjelekkel terhes, 1928-as évben a Szegedi Kenderfonógyárban dolgozik, ahonnan a mintegy hét hétig tartó sztrájkban való részvétele miatt elbocsátották. Ezt kővetően a munkanélküliek keserű kenyerén élt, esetenként tanyai építkezéseken dolgozott, napszámos munkát végzett, havat lapátolt. Ugyanakkor a nehéz körülmények között is következetesen végzi pártmunkáját 1930-tól 1944. április közepéig a Szociáldemokrata Párt Szeged felsővárosi szembeszállnak a jobboldal egységbontó, leszerelő politikájával. 1948. február 17-én — Marosán György sportcsarnoki beszéde előtt — a szegedi baloldali szociáldemokraták, köztük id. Simon Béla is memorandumot fogalmaztak meg, amelyben követelték a helyi szociáldemokrata szervezet jobbszárnyának felszámolását, s azt, hogy a pártban, s annak vezetésében, csak a mynkásegység, a szocializmus megvalósításának, a kommunistákkal való együttműködésnek a hívei maradhassanak meg. A pártegyesítés sikere érdekében a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták képviselői 1948. március 18-án megalakították a kerületi szervezetében tevé- Nagyszegedi EgységbizottsáKereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete —, a pártmunka mellett tevékenysége egyéb területen is széles körű. így az OTI-választmány póttagja, majd a felszabadulás után a Szegedi Nemzeti Bizottság, illetve az SZDP képviselőjeként többedmagával tagja lesz Szeged Város Törvényhatósági Bizottságának, a Városi Tanácsnak, valamint a Tanács mellett működő Közművelődési és Népművelési Szakbizottságnak és az Igazoló Választmánynak, amelyekben több éven keresztül végzett eredményes munkát 1949. és 1959. között, nyugdíjazásáig, a TÜZÉP Csongrád megyei Vállalatának igazgatója. Közvetlen, humánus, következetes magatartása kiváltja munkatársai, a dolgozók tiszteletét, szeretetét. E felelősségteljes funkcióban is, nem kímélve erejét egészségét a társadalmi és közéleti tevékenységben is példamutatóan helytállt. Az ellenforradalom Idején fegyveres szolgálatot teljesít a pártházban, illetve tagja az MSZMP Szeged Városi Bizottsága Revíziós Bizottságának, a Városi Tanácsnak, a Hazafias Népfront városi elnökségének. Nyugdíjas korában, egészen 1966. január 12-én bekövetkezett haláláig, aktívan részt vett a város társadalmi életében. Pártunk és államunk munkáját több kitüntetéssel is elismerte. Id. Simon Béla elvtárs küzdelmekkel, harcokkal teli, munkás életútja jól példázza a felszabadulás előtti munkássorsot, azt a felfelé ívelő, egyre kiteljesedő életpályát, amit a nélkülöző asztalossegéd a forradalmi eszmék és mozgalom, a felszabadulás nyomán kibontakozó forradalmi folyamat, a. szocialista rendszer létrehozása és fejlődése viszonyai között 0 is, s még sokan mások megtettek. Mint harcos, baloldali szociáldemokrata szükségszerűen jut el a kommunistákkal való szoros együttműködés felismeréséhez, megvalósításához. Azok közé tartozott, akik beteljesedni látták a forradalmi szocialista eszme megvalósulását, cselekvő részese volt a munkásosztály egysége megteremtésének, a dolgozó nép társadalmi felemelkedésének, a szocialista Magyarország kialakításának. Egyénisége, élete, munkája nemcsak tudatunkban, emlékeinkben, hanem megvalósult szocialista társadalmunkban is to-. vább él. Dr. Fehér István Az elmúlt év őszén 25. alkalommal rendezték meg Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban az őszi tárlatot, az alföldi festészet, a realista képzőművészet seregszemléjét. A negyedszázados jubileum adta az alkalmat a visszatekintésre, a magyar képzőművészet e fontos és rangos ágának megméretésére, az eredmények föltérképezésére. listáját, ezentúl a katalógus kára, dr. Csatordai Antal, « tartalmazza a 148 alkotó rö- hódmezővásárhelyi tanacs elvid életrajzát, fényképport- nöke, valamint Kiss István réját, aláírását és egy klál- Kossuth-díjas szobrászműlított művének reprodukció- vész, a Magyar Képzőmuvéját is. szek Szövetségének elnöke. A A tárlat tegnap esti meg- kiállítást dr. Kratochvill Fenyitása művészeti életünk rencné művészettörténész és jelentős eseménye volt. A retrospektív kiállítást dr. Tóth Dezső akadémikus, kuldr. Dömötör János művészettörténész, a vásárhelyi Tornyai János Múzeum igazturális miniszterhelyettes gatója rendezte. Az őszi tárnyitotta meg. Az eseményen latok negyedszázados jubiTegnap, pénteken este Bu- közreműködött Bessenyei Fe- leuma alkalmából rendezett dapesten a Műcsarnokban retrospektív kiállítás nyílt, mely összegezi és bizonyítja a vásárhelyi képzőművészet eredményeit, fejlődését. Hasonló jellegű visszatekintésre már két alkalommal sor került, 1964-ben az első tiz év összegzéseként, 1974-ben renc Kossuth-díjas kiváló retrospektív kiállítás Budaművész, valamint az újpesti pesten a Műcsarnokban júkamarazenekar. Az ünnepé- lius 22-ig tekinthető meg. lyes megnyitáson az érdek- * lődők népes táborában ott Mint arról lapunkban már volt Győri Imre, az MSZMP beszámoltunk, Szentendrén a Központi Bizottságának tit- Pest megyei művelődési közkára, dr. Kornidesz Mihály, pont kiállítótermében a naaz MSZMP Központi Bizott- pókban nyílt meg a fiatal a 20. évfordulón. A huszonöt ságának osztályvezetője, dr. hódmezővásárhelyi festőműKoncz János, az MSZMP vész. Csikós András önálló Csongrád megyei pártbizott- kiállítása. Tegnap, pénteken ságának titkára, Szabó G. délután a tárlatot megtekinLászló, a Csongrád megyei 'tette Győri Imre, az MSZMP tanács elnökhelyettese, Bá- Központi Bizottságának titéves összegző kiállítás a Műcsarnok összes termeiben látható. A huszonöt,őszi tárlaton eddig mintegy 5200 mű került közönség elé, ebből mintegy hatszáz alkotás látható a tíz kiállítóteremben. A történetiségnek is eleget tettek — közzétették a negyedszázad teljes műtárgynyainé dr. Birkás Mária, a Szeged városi tanács elnökhelyettese, dr. Szalontai József, a hódmezővásárhelyi városi pártbizottság első titkára, dr. Koncz Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának és Szabó G. Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének kíséretében. Tanácsülés Mórahalmon Mórahalom nagyközség tanácsa tegnap, pénteken, a művelődési házban ülésezett. A testűlet megvitatta és eltöltik be. Ebből is követke- melőszövetkezet télen a nözik, a jövőben is nagyobb vénytermesztésben dolgozó gondot kell fordítani a nők nőknek hagymatisztítási iskolai, szakmai és politikai munkát biztosít. A nagyközfogadta az oktató-nevelő képzettségének fejlesztésére, ségben több Intézkedés tőrmunkáról, a nőpolitikái ha- Az elmúlt esztendő annyiban tént, hogy a kereskedelemtározat érvényesüléséről, a sikeres, hogy a középiskola ben dolgozók nők munkája mezőgazdaság irányításáról levelező tagozatán a 39 hall- is könnyebb legyen. Például szóló beszámolókat. Végül gató közül 22 nő kapott bi- az önkiszolgáló üzletekben előterjesztésekre és interpel- zonyítványt A testületi ülélációkra került sor. sen többen hangsúlyozták, A nagyközség tanácsa az hogy a munkahelyi vezetőkoktató- és nevelőmunkát jó- nek mindent meg kell tenni nak értékelte. Az iskolaigaz- azért, hogy a nődolgozók érgató beszámolójából azonban dékelve legyenek az alapfokú kiderült, hogy milyen gondo- képzettség megszerzésében, kat szeretnének mielőbb illetve a szakmai továbbfejmegoldani Mórahalmon. Az lődésben. óvodák kihasználtsága 127 A testület örömmel állapiszázalékos, 36 gyermeket nem totta meg, hogy a munkahe- gyelembe vették a lakosság tudtak felvenni. Az óvoda íyi feltételek között a koráb- igényeit és a kereskedelmi épülete túlzsúfolt és nem ban meglevő különbségek dolgozók érdekeit is. mindenben felel meg a kor- csökkentek, a munkakörül- Mórahalom nagyközség taszerű oktatás és nevelés fel- menyek javultak. Eredmény- nácsa határozatában felhívtételeinek. A nagyközség te- ként lehet elkönyvelni, hogy ja a helyi társadalmi, gazrületén két iskolaegység van a Homokkultúra Szakszövet- dasági szervek vezetőit, hogy és a külterületről igen sok kezet beruházásában, a kon- a nőpolitikái határozatok diák jár be. A felső tagozat- zervtelepen szociális létesít- végrehajtásával a jövőben mény épült. Az ls dicséretes, még nagyobb figyelemmel hogy a Vörös Október Ter- foglalkozzanak. bevezették a konténeres szállítást A háziasszonyok örömére az ipari, kereskedelmi szolgáltatások színvonala tovább emelkedett. Az eddiginél nagyobb a kínálat az üzletekben, a mirelit, a konzerv, tej és tejtermékekből. Az új nyitvatartási rend megállapításánál jobban fifolyik és a pedagógusok felkészültsége megfelelő. A közoktatás-politikai határozat érvényesülését a tanács fontos feladatának tekinti. A határozatnak megfelelően gondoskodik valamennyi nevelési és oktatási intézmény működtetésének feltételéről, illetve a körülmények javításáról. A tegnapi ülésen a tanács sorra vette azokat a teendőket, amelyeket minél előbb meg kell valósítani, hogy az oktató-nevelő munka színvonala emelkedjen. A nagyközségi tanács azt is felmérte, hogy a nőpolitikái határozatokat miként hajtják végre. A testület megállapította, hogy a nők átlagbére még mindig nem azonos a férfiakéval, ennek azonban alapvető oka, hogy a nők között kevesebb a szakképzett dolgozó és a nehéz fizikai munkát a férfiak végzik. A nők változatlanul az alacsony bérű állásokat kenykedik, ahol tagja a vezetőségnek is. Ismeretes, hogy az 1944. március 19-1 német megszállást követően Szegeden is fokozódik a fasiszta terror. Betiltják az ellenzéki pártokat, felfüggesztik a szakszervezetek tevékenységét Április 3-án megkezdődik a kommunista, baloldali szociáldemokrata, demokra- ' tikus, haladó erők letartóztatása, internálása. Id. Simon Béla, az elhurcolást úgy kerülte el, hogy a lebukás veszélye miatt korábban illegalitásba vonult, Algyőn rejgot, amelynek munkájában id. Simon Béla elvtárs is részt vett. Ezt követően az SZDP szegedi szervezetének következetlen intézőbizottságát a baloldaliak nyomására leváltják, s új bizottságot hoznak létre, amelybe id. Simon Bélát is beválasztják. Mint küldött részt vett a két munkáspárt egyesítő kongresszusán, s az egységes munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja Nagyszegedi Pártbizottságának tagjává, tömegszervező titkárává választják. A szakszervezeti — Fatőzött el. Ez a helyzet sem munkások Szakszervezete, Egy zacskó földieper Koncert vagy aréna A hír megelőzte az afrikai együttes érkezését. A világranglistán előkelő helyet elfoglaló "Osibisa rockzenekar jövetele országszerte felizgatta a kedélyeket nult az autóbuszába, a hallgatóság hamarosan a helyére. Ügy nézett ki, vége a koncertnek. De mégis viszszajött az Osibisa. Azonban a nézőkkel már nem Szeged utcáin is megjelen- lehetett bírni. Egyenként tek a plakátok — Kecske- vagy csoportosan befutottak méten fellépnek. És fellép- a pályára és szabályos fűtek. Nem is akármilyen tóverseny kezdődött a fiakörülmények között. talok és a rendezők között. A kecskeméti Széktói sta- A zenekar szinte mellékes dionban a hazai rockerek voIt ebben a nem mindenközei tízezres tábora várta naP' arénában. Amint tela világhírű együttest. Majd íesen besötétedett, elszabamegkezdőbött az előadás. dult a A nézőtérről Bő sugarakban áradt a meleg a gyakorlótérre. A katonák homlokán izzadtságcseppek gyöngyöztek, s hulltak a száraz földre. A foglalkozáson a tüzelőállás kiépítését és berendezését gyakorolszinte egyszerre, három katona jelentette a parancsnokának : „A feladatot végrehajtottam!" A tiszt elégedett volt a munkával. A dicsérő szó mellé Almási honvédnak, akinek a jelentését egy ták a katonák, A gondolattal előbb percek múltak, az hallhatta, a tásásók mind mé- kájából átnyújlyebbről hozták tott egy zacskó fel a földet És földiepret Almási honvéd a furcsa jutalmat csodálkozva vette át. Tett vele néhány lépést, majd odaszólt Kecskésnek meg Királynak: — Gyertek, fiúk, fogyasszuk el együtt. Ti is dolgoztatok úgy, mint én... Bracsok István . Rendkívül furcsa volt a szituáció. A szervezés csodája: szinte minden néző madártávlatból láthatta az afrikai zenészeket, mert a pályára senkinek sem lehetett lépni. Sokan távcsővel nézték az együttest, sörösüvegek repültek a pályára, majd a tömeg újból elsöpörte a rendezőséget. A nagy aréna alatt az Osibisa rendíthetetlenül muzsikált, mintha semmi sem történt volna. Végül I következett az udvarias amely a futballpálya végén ..Thank you very much!" az egyik kapu helyén ösz- (Nagyon köszönöm). Ami szetákolt emelvényen mű- biztos- nem a rendezőknek sorozott. Így szinte semmit s?ólt Mert aki a 60 főném lehetett élvezni cso- rintos belépőt leszurkolta. dálatos előadásukból. Aztán a zenészek próbáltak a lehetetlen helyzeten változtatni. Beintették a közönséget. A tízezer fiatal egyszerre megindult. Elsöpörték a rendezőket. A rendezők ekkor kikapcsolták az áramot. Az együttes visszavonem azért fizetett, hogy 500 vagy ezerméteres távolságból pislogjon kedvenceire. A lehetetlen rendezés miatt — nem sok kellett hozzá — majdnem botrányba fulladt az előadás, ami nem öregbítette volna a magyar könnyűzenei koncertek hírnévét. H. M. i