Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

Csütörtök, 1979. június 7. Hétköznapok Kerthelyiségek reneszánsza (?) Hazai vagy külföldi vá­rosokban járó ember sok­szor kénytelen fájó szív­vel nyugtázni, hogy meny­nyi szép kerthelyisége van éttermeknek, presz­szóknak. Hisz olyan jól esik a napfényes, friss le­vegőn a kávé, a kóla, vagy az üveg sör. Náluníc pedig egy időben csak fogytak a kerthelyiségek, mint ahogyan néhány éve megszűnt az öreg Hungá­riával együtt annak han­gulatos kertje is. Legföl­jebb Pesten láthattuk időnként sajnálkozva a Váci utca környékén a járdára kitett, fedett ker­teket, amelyek már a márciusi napfényben is vendégeket fogadtak. Ügy látszik, az ötlet megihlette a szegedi ven­déglátóipart is, mert a példa nyomán a Kárász utcán és a Lenin körúton megjelentek az első Ilyen „fedett kertek". Az ember akár örülhetne is minden­nek, s úgy vélhetné, hogy nálunk is elkövetkezett a kellemes kerthelyiségek reneszánsza, ha közben nem lenne kénytelen más, kellemetlenebb tapaszta­latokat is szerezni. Példá­nak okául azt, hogy a vá­ros talán egyetlen „pati­nás" kerthelyiségében, az újszegedi ligetben levő Vigadóban nincs kiszolgá­lás, a terítetlen asztalok­hoz mindenki saját kezű­leg viheti ki ételét vagy italát. S ugyancsak nélkü­lözi a kiszolgálást a Vi­dám Park mellett levő kertpresszó, bár ott leg­alább az asztalok olykor terítve vannak. Pedig kár ezekért a szép kertekért, s a Vigadó hagyományai­ért... Szocialista brigádok rállalása 1 lakarÉKlOSgl®tiill kdl I Ötlet nyelvtanulásra Olvasom a Népszabad­ságban a közleményt: „Nyelvtanulás vakációzó diákoknak." Azt hirdetik, hogy az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem nyelvsza­kos tanárjelöltjeinek ve­zetésével angol, francia, német, orosz társalgással és napi egy óra oktatással nyaraltatást szerveznek a nem teljesen kezdő, 12 éven felüli, vakációzó diá­koknak erdőkben, stran­dokon ... Ha jobban belegondol az ember, nálunk is van bölcsészkar, vannak nyelv­szakos hallgatók, akiknek jól jöhetne egy kis mellé­kes, vannak erdők is, strandok is, sőt, akadnak gyerekek is, akikre igen­csak ráférne némi nyelvi képzés. S nyilván vannak szép számmal szülők is, akik gyermekeik szegedi, nyári időtöltését nagyon is el tudnák képzelni ily módon. Sok minden van tehát nálunk is, csak ép­pen a nyári nyelvoktatás hibádzik. Szávay István Vízügyi konferencia Ki ne emlékezne az 1970­ben ijesztően megduzzadt Ti­szára? A szakemberek úgy "tartják, lényegesen könnyebb lett volna akkor a véde­kezés, ha a várható árhul­lám nagyságáról pontos elő­rejelzést kapnak. Az árvízi előrejelzésnek hazánkban körülbelül 100 éves múltja van, a módszerek azonban még korántsem tökélete­sek. Hogy rakoncátlanko­dó folyóinkat egyre hatá­rozottabban tudjuk megfé­kezni. abban felbecsülhetet­len értékkel bír a pontos előrejelzés. Erről kezdtek tanácskozást az ország különböző helyei­ről egybegyűlt szakemberek tegnap, szerdán Szegeden, a Technika Házában. A ha­gyományos, a megfigyelése­ken alapuló és az utólagos adatfeldolgozásokból készült előrejelzések nem megbíz­hatóak — állapították meg a résztvevők. A hidrológiai módszerek önmagukban ke­vésnek bizonyulnak, ezt mu­tatják a tapasztalatok. Az árvízi prognózis elkészíté­sénél nélkülözhetetlenné vált a matematikusok munkája is. Az adatok gépi feldol­gozása gyors és pontos in­formációkat nyújt a szak­embereknek. A kétnapos tanácskozáson több mint húsz, az árvízi előrejelzés területén kutató szakember mondja el tapasz­talatait és javaslatait. A megbeszélést ma, csütörtö­kön folytatják. Szépítik az óvodát Nem túl felemelő a látvány a tarjáni 'l-es számú óvodá­ban. Létrák a folyosón, fes­tékes vödrök és pemzlik a fal mellett. A padlón még pöttyek őrzik a munka nyo­mát, de az emeleti termek­ben már takarítással is vég­zett a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat Munkás­őr szocialista brigádja. — A múlt héten jöttek először — mondja Daróczi Istvánná vezető óvónő. — összesen 130 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vál­laltak. Pénzért sem kaptunk volna hasznosabb segítséget. Ráadásul a költségvetésből mindössze 30—40 ezer fo­rintra futotta. Ennyi pedig csak egyes részmunkák kifi­zetésére elég. Amikor nagy­jából elkészültek az első te­remmel, én már rá hagytam volna. De ők még utána is találtak javítanivalót. — Ha már elvállaltuk, hi­bátlan munkát akarunk vé­gezni — teszi hozzá Pet­róczki István brigádvezető. — Tizennyolcan vagyunk a brigádban. A többség hu­szonéves. Kezem alatt ta­nulták meg a szakmát. Egyiküket sem kell noszo­gatni. Igaz, legtöbbjüknek gyermeke is van. Tudják ml az, ha nem elhanyagolt a fal az óvodában, s jól zár az aj­tó meg az ablak. Gyakran hallani rosszat a fiatalokról. Nekem más a véleményem. Érteni kell a nyelvükön, az sem mindegy, hogyan kérik meg őket valamire. — Ma hétkor kezdtünk, holnap is folytatjuk — kez­di Jójirt István, miután csuklóját nyújtotta üdvözlé­sül. — Ké kislányom van, Júlia a nagyobbik felső ta­gozatos. Biborka pedig a Juhász Gyula utcai óvodába jár. — Miért ijem ott segít? — Dolgoztam már ott is. Ez az óvodát a brigádunk patronálja. A megszokott közösségben jobban megy a munka. Aztán meg ide is gyerekek járnak ... — Az anyagot honnan kapják az átalakításhoz? — A festéket a BUDA­LAKK adja, de más vállala­tok is besegítenek — vála­szolja Daróczi Istvánná A BUDALAKK Béke- és Barátság szocialista brigád­jai a szállítás közben megsé­rült festékes dobozok tartal­mát gyűjtöték össze. Külön­féle adalékokkal „feljavítot­ták" a gyenge minőségű fes­téket, hogy kifogástalanul megfeleljen a célnak. Nyolc­ezer forint értékű munkát végeztek, pusztán azzal, hogy néhány szakmai újítást al­kalmaznak. Több ezer forin­tot érő festéket, hígítót kap ingyen az óvoda. A nagy munkában külö­nösen jól jött a Patyolat Vállalat dolgozóinak fel­ajánlása: már régebb óta díjtalanul moesák az óvoda függönyeit. A belső tataro­zás nem kis felfordulás­sal jár. A folyosón lépten­nyomon festékesdobozokba. vödrökbe botlik az ember, de a Munkásőr szocialista brigád csak a hét végeken dolgozik, az óvodában pedig vasárnap nem kell fogadni a kicsiket. Az a kis rendetlen­ség elkerülhetetlen. S ami mögötte van — a szocialista brigádok példás összefogása — nagyra becsülendő. J. E. Vízfogyasztás kánikulában Az elmúlt napok szokatla­nul meleg és száraz időjá­rása miatt ugrásszerűen emelkedett Szeged vízfo­gyasztása. A napi 65—68 ezer köbméternyi átlaggal szemben nap mint nap 80 ezer köbméter ivóvizet hasz­nált fel a város. Június 5­én minden eddiginél több víz fogyott: a kánikulai csúcs 88 ezer 707 köbméter. Ez közel jár a városi víz­művek teljesítőképességének határához. De nem követke­zik ebből az, hogy a közel­jövőben vízkorlátozást kell bevezetni. A szegedi vízmű kéri a lakosságot, hogy csak ésszerűen és takarékosan használják a hálózati vizet locsolásra, kocsimosásra és egyáltalán ne hűtsék vele a panelházak oldalát. Becslé­sek szerint ugyanis napi 30 ezer köbméter ivóvíz kell az öntözéshez. Ha a vízfogyasz­tás továbbra is emelkedik, elsősorban a kiskertek, vi­rágágyak locsolását kell kor­látozni. Ez pedig érdemte­lenül sújtaná azokat is, akik nem pazarolják a vizet. A rendkívül magas vízfo­gyasztással függ össze, hogy némely lakásban finomszem­cséjű homokot tartalmaz az ivóvíz. A homok a föld mé­lyéről kerül a csövekbe, le­ülepszik a hajlatokban. A túlzott vízfogyasztással együt a hálózati víz áramlása is megváltozik, és magával ra­gadja a homokszemcséké' Ez ellen csupán a csövek alapos öblítésével lehet vé­dekezni. ami ugyancsak jócskán igényel vizet. Amíg azonban ilyen sok víz fogy a kánikulában, gondolni sem lehet a hálózat csöveinek mosására. Tehát, nemcsak a vízkorlátozás megelőzéséhez, hanem a csövek tisztán tar­tásához is szükség van ar­ra, hogy a lakosság takaré­kosan használja fel az ivó­vizet. Gyilkos levegő Színes kanadai film. Robin Spry eredeti ötlete nyomán írta Peter Pearson, Peter Madden és Robin Spry. Operatőr: Douglas Kiefer. Rendező: Robin Spry. Főbb szereplők: Len Cariou, Carol Lazare, Au­gust Schellenberg és Jayne Eastwood. Jól időzített filmforgalma­íásunk, hogy a környezet­védelmi világnap tájékán dobta, piacra ezt a kitűnő kanadai filmet. S mielőtt bárki is azt hinné, elrettentő adatok, fotók, dokumentu­mok tendenciózus fűzéréről lenne szó, sietve tehetjük hozzá, játékfilm a javából. Krimi, melynek sztorija épp­úgy hasonlatos a társadalmi bűnügyek ismerős labirintu­saihoz (az érdekek árnyéká­ban vívódó leleplezőkkel), mint mondjuk a Wategate­botrányhoz. Pontosabban ez a kettős „elhivatottság" az erénye: nagyon időszerű tár­sadalmi problematikát (gázos levegőszennyeződés) feszeget a bűnüldözés lebilincselő izgalmassá gával. Egy montreali gyárból olyan idegméreg szivárog ki a környékre, mely jelen van a kipufogó gázokban is, ám amelynek beszippantá­sával gyerekek élete kerül veszélybe, sőt néhányan be­lehalnak. Filmünk hőse, a montreali televizló népszerű showmane, aki előszeretettel kutat „meleg témák" után, ez ügyről is rejtélyes gyil­kosság közvetlen szemtanú­jaként értesül: nem hagyja annyiban a dolgot, s bár az érdekelt gyártulajdonos minden fegyverét beveti a konok riporter megfélemlí­tésére, elnémítására, hősünk magánéletének nem csekély bonyodalma árán is vállalja a felismert igazság elkiál­tását. Melyért a látottak logikus következményeként (föltehetően) saját életével fizet Egy társadalmi és egy — szabadjon így fogalmaz­ni — privát bűnügy szövőd­ményének lelepleződése Ro­bin Spray filmje, mely azért képes többre a hagyományos krimik hatásfokánál, mert hitelesen tudja hozzáadagol­ni a magánélet piruláit. S végeredményben azzal a ro­konszenves erkölcstanulság­gal szolgál, hogy kutyane­héz dolog kimondani az igazságot, ha anyagi érdeke­ket sért, mégis vállalni kell, mert nélküle az ember meg­hasonlik önmagával. Így le­írva, persze, közhelyszagú egy erkölcstanulság. A film ennek ellenére hat, mert úgy operál a közhelyekkel, hogy finoman igyekszik azokat minduntalan kikerülni. N. I. Könyvheti rendezvények Irodalom, és filmművészet — ezt az összefoglaló címet is adhatnánk a könyvhét mai és holnapi néhány ren­dezvényének. Ma, csütörtö­kön este 7 órakor a Novem­ber 7. Művelődési Házban bemutatják Hernádi Gyula író és Jancsó Miklós film­rendező legújabb közös al­kotásának, az Életünket és vérünket filmtrilógiának második, Allegro Barbaro című részét. Holnap, pénte­ken ugyancsak a November 7. Művelődési Házban az al­kotópáros, Jancsó Miklós és Hernádi Gyula találkozik az irodaiam- és fiiművészet iránt érdeklődőkkel. Az an­kétot Szávay István, a Dél­magyarország munkatársa vezeti. Hernádi Gyula hol­nap a 600-as számú ipari szakmunkásképző intézet ta­nulóinak tart rendhagyó iro­dalomórát. Folytatódnak az iró-olvasó találkozók is. Ma, csütörtö­kön délelőtt Takács Tibor a Kőröey József szakközépis­kolába látogat. Mándy Iván délelőtt rendhagyó irodalom­órán vesz. részt a 624-es szakmunkásképző intézetben, délután 3 órakor pedig a Ju­hász Gyula Művelődési Köz­pont pinceklubjában olva­sóival találkozik. Jókai An­na délután 2 órakor a fonal­feldolgozó vállalat munkásai körében vesz részt író-olva­60 találkozón. Délután fél 5-kor a könyvutcában a vasútforgalmi szakközépis­kola irodalmi színpada ad műsort. Holnap, pénteken a jubi­leumi könyvhét zárónapján Hegedűs Géza a Béke utcai általános iskolába, Meze' András a vasútforgalmi szakközépiskolába látogat. Mándy Iván és Mezei And­rás déli 12 órakor a könyv­utcában a Móra könyves­bolt előtt dedikálj a könyveit, többek között a Szép versek 1978, a Körkép'79 című anto­lógiát, valamint Mándy könyv­heti regényét, a ra-re soro­zatban megjelent A Trafik című művet. Délután fél 3­kor Hegedűs Géza a tejipari vállalat, Jókai Anna az ecset- és seprűgyár vendéee lesz. Mezei András a Szege­di Tervező Vállalatnál ves részt író-olvasó találkozót délután 3 órakor, 5 órától a algyői fiókkönyvtárba­Csurka Istvánt köszönthet51 az érdeklődők. A könyvutc; sátrai között délután fél 4 kor a Minerva színpad a" műsort. Az Idei ünnepi könyvhét megyei rendezvényein 24 író ta­lálkozik olvasóival. Az első vendégek között volt Cseres Tibor, akinek új regénye, a Parázna szobrok a könyvünnep egyik slágere volt. Képünkön: a Kossuth Zsuzsa Egészség­ügyi Szakiskola tanulóinak körében dedikálja művét Uttöravezetők Szerda délelőtt tanácsko­zott a Magyar Úttörők Szö­vetségének országos taná­csa. A testület tagjai Szűcs Istvánné főtitkár előterjesz­tésében megvitatták az or­szágos konferencia határo­zatának végrehajtására ké­szített, öt évre szóló fel­adattervet. A program sze­rint az elkövetkező időszak legfontosabb feladatai kö­zé tartozik, hogy az úttö­rőszövetség az eddiginél ha­tékonyabban foglaljon állást a gyermekeket érintő min­den kérdésben, és szoro­sabb együttműködést alakít­son ki a családdal, az isko­lával, a KISZ-szel és a tár­sadalmi szervezetekkel. A jövőben ls az úttörőmunka fejlesztésének egyik kulcs­kérdése, hogy mennyire lesz képes a gyermekmozgalom bevonni a kék és piros nyak­kendősöket a társadalom éle­tébe, s felkészíteni őket a későbbi aktív közéleti tevé­kenységre. Somogyi Károlyné felvétele Az Iskolák, klubok és művelődési intézmények mellett az írók felkeresték a szegedi üzemek és gyárak munkásait is. Fenákel Judit (képünkön balra) többek között a konzerv­gyár munkásaival találkozott I (

Next

/
Thumbnails
Contents