Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! V M S Z M P S Z E GED VÁRÓ S I 69. évfolyam 131. szám 1979. lúnius 7-, csütörtök Ara: 1,20 forint Intenzív fejlesztés, hatékonyabb munkaszervezés Tanácsi vállalatok gazdálkodása Hosszú lene a tanácsi fel­ügyelet alá tartozó vállala­tok címét és tevékenységét felsorolni. Annyi azonban bizonyos, hogy Csongrád megye legtöbb lakosa vala­milyen formában kapcsolat­ban van ezekkel a vállala­tokkal. Hiszen a kereske­delmi ellátástól kezdve az építőipari, a különböző kommunális szolgáltatásig kiterjed és igen széles a te­vékenységi körük. Ha íz­ük a cipó vagy a kifli. ha megfelelő a víznyomás, ha jó az áruválaszték az üzle­tekben, ha. szépek a parkok, tiszták az utcák, akkor a tanácsi vállalatok munkájá­ról mond az ember véle­ményt. Végeredményben ezek a vállalatok szolgálta­tásaikkal tevékenységük­kel, munkájuk hatékonysá­gával. meghatározzák a la­kosság közérzetét Ezért nem közömbös, hogy Csong­rád megye harminchárom tanácsi vállalata miként gazdálkodik. Tíz igazgató közül leg­alább kilenc azért panasz­kodik, mert több szakem­berre lenne szüksége. A munkaerőhiány szembetűnő. Ennek fő oka: a tanácsi vál­lalatok többsége bérfeszültsé­gekkel küzd, nem minden­hol tudnak olyan magas fi­zetést biztosítani, mint a minisztériumi üzemekben, •agy az ipari szövetkezetek­nél. Bár az utóbbi időben a tanácsi vállalatok nagy ré­sre komoly erőfesztítést tett, hogy a dolgozói jobban keressenek, s jobb munka­körülmények között dolgoz­hassanak. így a kereskede­lemben, a kommunális, köz­üzemi vállalatoknál tavaly nőtt a foglalkoztatottak szá­ma. Ez nem mondható el az ipari üzemeknél. Nyil­vánvaló, hogy a népgazdaság minden területén tudomásul kell venni, a fejlődés már csak intenzív módon kép­zelhető el. A tanácsi válla­latuk sem járhatnak más úton — igaz, nem is kere­sik a más utat. A közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága a tavalyi eredmények alap­ján értékelte a tanácsi vál­lalatok gazdálkodását. A testület megállapította, hogy az említett vállalatok foko­zottabban törekszenek az intenzív fejlesztésekre. Sike­reket értek el a gazdaságo­sabb termékszerkezet ki­alakításában, a munka- és üzemszervezés lehetővé tette, hogy az áremelkedések el­lenére is volt nyereségük. Érdemes röviden sorra venni a figyelemre méltó jelenségeket, törekvéseket. A termelés növekedését első­sorban a termelékenység emelkedésével érték el. (A létszámfelfutás mindössze 1,3 százalékos volt.) Az ipar­ban és az építőiparban csak az intenzívebb munka ho­zott sikert. Kiemelkedő a fémtechni­kai vállalat 25 százalékos és a víz, csatornamű válla­latok 16 százalékos terme­lékenységnövekedése. Figye­lemre méltó eredmények születtek a munka-és üzem­szervezés segítségévél. A Pa­tyólat Vállalatnál megfelelő gépsort alakítottak ki. és így ugyanazt a. munkát rö­videbb idő alatt végzik eL A hangszergyárban meg­tervezték a termelés irányí­tásának hatékonyabb formá­ját, és elkészíteték a lineá­ris programozási rendszer bevezetésének feltételeit. A Szegedi Sütőipari Vállalat­nál a teljesítménybéres idő­bérről áttértek a darab­bérre. A Szegedi Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat több zöldség- és gyümölcs­boltban meghonosította az önkiszolgálási rendszert. A Szegedi Vízművek és Für­dőknél automatizálták a szennyvízátemelést A munka- és üzemszerve­zéssel, valamint a gazdasá­gosabb termékszerkezet ki­alakításával több helyen el­érték, hogy kevesebb az anyagellátási probléma, ki­sebb a többletráfordítás. Ja­vult a belső ellenőrzés is. Sok helyen függetlenített belső ellenőröket állítottak be, akik a vállalati sajá­tosságokat már jól ismerik, és hamarabb felfedezik a hiányosságokat. Az eredmények ellenére teljes elégedettségre nincs ok, hiszen a vállalatok kész­letgazdálkodása a népgazda­ság célkitűzéseinek nem mindenben felelt meg. A kereskedelem kivételével emelkedett az átlagkészlet. A kereskedelem a zavarta­lan áruellátás érdekében készleteit a forgalommal arányosan igyekezett kiegé­szíteni. Így javult az ellá­tás. Ahhoz, hogy a tanácsi vállalatok gazdálkodása a jövőben még tovább javul­jon, szükség van arra hogy még szigorúbban követeljék meg a vállalaton belüli tervfegyelmet, vizsgálják fe­lül és korszerűsítsék a belső szabályzatokat, a felesleges készleteket számolják fel. és akadályozzák meg ezek nö­vekedését. 1 A vállalati felügyeletet ellátó városi tanácsok vég­rehajtő bizottságai nyújtsa­nak több segítséget a ter­melés szerkezetének ész­szerűsítése érdekében, és te­gyenek javaslatot a felesle­ges párhuzamosságok meg­szüntetésére. KGSTülés Budapesten Az építő- és építőanyag­ipari nemzetközi munkameg­osztás, a gazdasági és a mű­szaki-tudományos együttmű­ködés fejlesztéséről tárgyal Budapesten a KGST építés­ügyi állandó bizottsága, amely a szerdai plenáris ta­nácskozással kezdte meg 47. ülésszakát. Wolfgang Junker, az NDK építésügyi miniszte­re, az építésügyi állandó bi­zottság elnöke megnyitó be­szédében megemlékezett a KGST szervezeteiben folyta­tott szocialista együttműkö­dés eredményeiről Az ülésen Kocsis József, a KGST helyettes titkára üd­vözölte a résztvevőket. A fel­adatokról szólva a többi kö­zött elmondta, hogy a hosz­szú távú célprogramok alap­ján az építőanyag-ipari együttműködés fejlesztése módot nyújthat a híradás­technikában, így a színes tv­készülékekben használatos korszerű kerámia termékek megfelelő mennyiségű és mi­nőségű gyártására. Felszólalt Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztési miniszter. Megállapí­totta. hogy mind intenzíveb­bé válnak a tagországok épí­tő- és építőanyag-ipara kö­zötti gazdasági kapcsolatok. Az ülésszakon az állandó bizottság egyebek között megtárgyalja az építésügyi tájékoztatás, valamint a nemzetközi tudományos-mű­szaki információs rendszer fejlesztésének közös felada­tait. Javaslatokat dolgoz ki az alomerőművek tervezésé­ben és építésében megvaló­sítható további együttműkö­déshez. (MTI) Lázár György látogatása Somogy megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap, szerdán kétnapos lá­togatásra Somogy megyébe érkezett. A vendéget Kapos­várott Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára és Böhm József, a megyei ta­nács elnöke fogadta. Lázár György a megyei pártbizottság székházában meghallgatta Varga Péter tá­jékoztatóját a megye politi­kai és gazdasági életéről. A tájékoztató meghallgatá­sa után a kormány elnöke vendéglátóinak társaságában megtekintette a megyei mú­zeum állandó kiállítását, amely a Somogy földjét és népét, a megye történetének tárgyi emlékeit mutatja be. A látogatás első napjának programja a századforduló nagy festőjének, Rippl-Rónai Józsefnek egykori rómahegyl villájában berendezett em­lékmúzeum megtekintésével zárult. (MTI) Elutazott a finn kulturális • V 10 Szerdán elutazott Buda­pestről Jaakko Numminen finn kulturális és oktatási államtitkár és a vezetésével hazánkban járt finn kulturá­lis delegáció. A vendégek a magyar—finn kulturális egyezmény aláírásának 20. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségsorozaton vettek részt. A delegációt magyarországi tartózkodása során fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Pozs­gay Imre kulturális minisz­ter, Polinszky Károly oktatá­si miniszter és Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára. A küldöttség megtekintette a Kalevala 100., jubileumi előadását, s részt vett a ma­gyar—finn kulturális kapcso­latok elmúlt 20 évét repre­zentáló kiállítás megnyitá­sán. A kiállítást a közeljövő­">en Helsinkiben, majd a finn testvérvárosokban és a Finn­országban működő Finn— Magyar Társaság 22 szerve­seiében mutatják be. (MTI) Képviselők eszmecseréje Az ipari termelésről Az ipari termelés nőveke- is. A tanácsoknak átutalható, désének üteme — az élelmi- egyebek között óvodák, böl­szeripar nélkül számolva — csődék építését szolgáló kom­kis mértékben meghaladta az munista műszakok összegei­előirányzatot, 6,1 százalék nek felhasználási kötöttségeit ~ SS^ m<?g-Jf ajánlotta a pénzügyi vezetők 1978-as költségvetés vegre­hajtásának értékelésekor az figyelmébe. országgyűlés ipari bizottságé- Az ipari bizottság az nak szerdai ülésén. A Par- 1978-as költségvetés végre­lamentben tartott eszmecse- hajtásáról, s az állami pénz­rén elmondták: a tervezett- ügyekről szóló törvényjavas­nél jobban fejlődött az ága- latot elfogadta. (MTI) zatok többsége. Ugyanakkor A terveknek megfelelően halad az új híd építése A szegedi északi Tisza-híd építésében részt vevő, közel 30 vállalat képviselője koor­dinációs megbeszélést tar­tott tegnap délelőtt Szege­den, a Hídépítő Vállalat fő­építésvezetőségén. Pajkos István, a Hídépítő Vállalat műszaki igazgatója, a koordinációs bizottság tit­kára elmondotta, hogy a nagy hőség ellenére ls a ter­veknek megfelelően haladt a munka. A vállalatok arra törekednek, hogy egymást segítve megszüntessék a né­ha jelentkező problémát. A Hídépítő Vállalat munkásai eddig minden feladatot ha­táridőre teljesítettek. A hídszerkezetet gyártó és szerelő • Ganz-MÁVAG is tartja a vállalt határidőket. Képviselőjük elmondotta, hogy a jelenlegi egyhetes lemaradás nem lesz kihatás­sal a további munkák me­netére. Terveik szerint e csúszás néhány hét alatt megszüntethető. A hídépítők fő célja az ütemtervek betartása. Ennek érdekében az építkezésen részt vevők rendszeresen tá­jékoztatják a koordinációs bizottságot. A koordinációs bizottság ülésén részt vevők kérdéseire válaszolva elmondották, hogy jelenleg sikerült minden olyan gátló körülményt meg­szüntetni, mely határidő­csúszásához vezetne. Az anyagok rendelkezésre áll­nak. így a munka zavarta­lan. JáiÉsliaf! összeül a városi tanács A végrehajtó bizottság illéséről lolenltük Szeged megyei város ta­nácsának végrehajtó bizott­sága tegnap délelőtt ülést tartott. Prágai Tibor elnök­letével. A testület döntött a tanács soron következő ülé­sének összehívásáról és na­pirendi javaslatáról. Esze­rint a városi tanácsot június 22-én, pénteken délelőtt 9 órára hívják össze és elé terjesztik Szeged módosított, átdolgozott általános rende­zési tervét; a város kapcso­latrendszerét a környék községeivel; megtárgyalják a Szegedi Ruhagyár mun­káját, szerepét a város köny_ nyűiparában; a tanácsi bi­zottságok munkáját. A végrehajtó bizottság több soros napirendet és a termelés gazdaságosságáról már nem alkothattak hason­lóan kedvező képet a képvi­selők. Az ipar nyeresége ugyanis alig haladta meg az 1977. évit és messze elmaradt a tervezettől A bizottság tagjainak be­nyújtott jelentés beszámolt a munkaerőhelyzet és munka­erő-gazdálkodás 1978-as ala­kulásáról is. A tapasztalatok lényege: ha lassú ütemben is, de folytatódott a kedvező tendencia, amely a munka­erő-gazdálkodás javítását, a hatékonyság fokozását szol­gáló határoztok eredménye­ként indult el. A képviselők a beszámolót követően vitával folytatták munkájukat. A vitában felszólalt Kan­gyalka Antal Csongrád me­gye országgyűlési képviselője Szojuz —34 r Uj szovjet pilóta nélküli űrhajó Szerdán, tegnap este, 33 űrhajó útja során ennek moszkvai idő szerint 21.13 a berendezésnek hibájából órakor pilóta nélkül űrhajó nem sikerült végrehajtani az rajtolt a bankonuri űrrepü- összekapcsolást: a hajtómű lőtérről: a Szojuz—34. Az új nem működött megfelelő­kísérlet célja az, hogy ki- en. próbálják vele az űrhajó A rajt a tervnek megíe­megközelítési rendszerének lelően ment végbe, és a Szo­hajtóművét, amely a Szo- juz—34 ráállt arra a pályá­juz—34-et az űrállomáshoz ra. amelyről majd pálya­vezeti, és azzal összekapcsol- módosításokkal jut el az űr­ja. Mint ismeretes, a leg- állomás közvetlen közeié­utóbbi kísérlet, a Szojuz— be. (MTI) előterjesztést is megtárgyalt. Így egyebek között elfogad­ta azt az előterjesztést, mi­szerint emeletet építenek a Bartók Béla tér 9. sz. alatti lakóépületre. Az emelet­ráépítéssel és a tetőtér­beépítéssel 8 lakást lehet itt kiképezni, aránylag ol­csón, 2 és fél milliós költ­séggel. Az építés befejezési határideje 1981. június. Az állami lakóházak fel­újításának előmozdítására a vb pályázatot irt ki 1979-re. A lakóházak felújításában és homlokzat-helyreállításában kitűnt szakmai kollektívá­kat a tanács 30 ezer. illetve 20 ezer forinttal jutalmazza. A díjak odaítéléséről bizott­ság dönt. A testület áttekintette a Szegedi Ünnepi Hetek elő­készületeit is, a Fesztivál Intéző Bizottság jelentése alapján. A szabadtéri játé­kok műsora végleges és tisztázódtak a szerződési gondok is. Verdi A végzet hatalma című operájában a főszerepet Ilosfalvi Róbert énekli, partnere a szegedi származású Tokodi Ilona lesz. Egy nemzetközidíj­nyertes szovjet énekes. Szer­gej Lejferkusz is fellép az operában, továbbá a bolgár Nelly Boskova. Közreműkö­dik majd a Csehszlovák Filharmónia 95 tagú ének­kara. A Nemzetközi Szak­szervezeti Néptáncfesztivá­lon közreműködő együttesek a Vásár című gálaesten kí­vül az Aradi vértanúk te­rén népművészeti vásárt is rendeznek. A János vitéz a ta-talyi sikeres rendesé* és szereposztás ismétlése lesz. Először kerül a dómszín­padra görög tragédia — Szophoklész Antigonéja. Fontosabb szerepeire Há­mori Ildikóval, Szabó Sán­dorral, Bessenyei Ferenc­cel, Jani Ildikóval. Lukács Sándorral és Hegedűs D. Gézával kötöttek szerződést. A másik újdonság, A szép­ség forrása c. bolgár balett a szófiai operaház előadásá­ban kerül színre, bolgár ze­nekarral. A program művészeti és műszaki előkészületei jól haladnak, már megkezdődött a díszletépítés is. A jegyek jó része (közel 60 ezer da­rab) - lekötött, úgyannyira, hogy több előadásra már nem is lehet jegyet kapni. A szegedi nyári tárlat anya­gát a zsűri összeállította. Készülődik a kereskede­lem, a vendéglátás és az idegenforgalmi szervezet is. A szállásgondok azonban nemhogy enyhültek volna — inkább súlyosbodtak. A végrehajtó bizottság végül személyi ügyben dön­tött. A Szegedi Nemzeti Színház megbízott igazgató­ját. Pál Tamást 1979. július 1-től igazgató-zeneigazgatóvá nevezte ki. Indoklásában a testület hangsúlyozta: Pál Tamás 1978 őszétől megbí­zott igazgató, s vezetése alatt a színház munkája kedvező irányba fejlődött. A színházi építkezések ide­jén, e nehéz feltételek kö­zött is sikerült megőrizni a művészi színvonalat, javult a színházi közhangulat; a demokratikus légkör.

Next

/
Thumbnails
Contents