Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

Szerda, 1979. június 6. 3 Befejeződött a szemle Hódmezővásárhelyen vaBárnap befejeződött a megyei Ifjú Gárda- és Üttörő Gárdaszemle. A táborban megtartott záróünnepségen Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára mondott beszédet, értékelte a teljesítményeket, s adta át a legjobban szereplőknek az okleveleket és a Jutalmakat agyar-csehszlovák barátsági nap Szegeden A Hazafias Népfront Csöng, rád megyei és Szeged városi bizottsága ma, június 5-én magyar—csehszlovák barátsági napot rendez Szegeden. Ebből az alkalomból a megyébe érkezik a csehszlovák nagykövetség több képviselője, munkatársa. A vendégek délelőtt ellátogatnak a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára, ahol az oktatónevelő munkával ismerkednek. Délután 2 órai kezdettel Lidice falu lerombolásának 34. évfordulója alkalmából magyar—csehszlovák nagygyűlést rendeznek a Tanárképző Főiskola dísztermében. Négy órakor pedig a Tanácsköztársaság útján a lidicei emlékműnél koszorúzási ünnepséget tartanak, ahol az emlékezés és a kegyelet virágait elhelyezik Szeged és Csongrád megye politikai-társadalmi szervezeteinek képviselői és a csehszlovák nagykövetség munkatársai. Szappanfőzők — A mosóporok világában kinek kell a háziszappan? — Volt idő — 1973 után —, amikor mi is azt hittük, hogy már senkinek — mondja Róvó József, a Szegedi Járási Ruházati és Szakipari Szövetkezet (Sándorfalva) elnöke. — Aztán, amikor felemelték a mosóporok árát, sokan kezdték keresni a háziszappant. A szövetkezetben évente egyre több szappant főznek. Tavaly 450 tonnát adtak el, a húsz év előtti hatvanszorosát! — Kik veszik a szappant? — A tanyai gazdálkodótól az orvosig mindenféle ember keresi — mondja Ballá Gusztávné, az egyik szegedi cseretelep gazdája. — Fiatalasszonyok is jönnek, ök pelenkát mosnak vele. — Hányan fordulnak meg az udvarban? — A téli időszak a főszezon. olyankor átlag 250-en jönnek havonta. Disznóvágáskor sok a felesleges zsiradék, kifizetődő háziszappanra cserélni. — Belereszelem a mosógépbe, így egész olcsó a mosás — mondja egy középkorú szegedi asszony. — A korpás fej mosására is kitűnő. A legnagyobb sikere Szegeden van a háziszappannak. De szállítanak belőle az ország szinte minden tájára. Mondják, nem tudnak arról, hogy honi földön rajtuk kívül valahol is főznének üzemszerűen ilyen mosószert Kasza József. — Összejön a havi négyezer... — A DÉLÉP-nél jobban keresett... lig tankolunk, utána jön a főzés. Másnap hajnalig ülepedik. Akkor a lúgot leengedjük a gyűjtőgödörbe, — Nyáron igen, de télen majd újra átfőzzük az egéKik főzik a szappant? Mi szél vitte őket a sándorfalvi erdő szélére? Félmeztelen férfiak dolgoznak a tűző napon. Az aszfaltozott placcon hordó, hátán. Mind rozsdás. Bennük a zsiradék a nagy melegtől olvad. Ketten egy hordóból zsírt mernek. Lapáttal és kézzel. Teszik a vödörbe, a folyékony massza fröccsen, az emberek bőre fényes. A zsír színe, akár a narancslé. Illata nincs, csak bűze. Nehéz zsírszag ül a tájra, bebújik minden szögletbe, ivódik a ruhába is. Mondják, a szalonnától, a sonkától, a kolbásztól kezdve mindent találtak már a hordókban. — Ilyenkor, nyáron még istenes a munka — mondja Dékány Ferenc. — De télen a zsír belefagy a horlaposabb volt a boríték. — Ezért hagyta ott az építőket? — Igen is, meg nem is. — Ezt hogyan értsem? — Reggel korán kellett menni, este későn értem haza. — De ott mégiscsak a szakmájában dolgozott. — A vasbetonszerelés is nehéz munka. Látja a kérdő tekintetet, folytatja. — Nézze, itt reggel hattól délután háromig tart a meló. öt perc járásra lakom innen, így jut idő bőven a ház körüli munkákra, a földre, meg a jószágra. Abból is jön pénz. A többiek, mind a nyolcan egyetértően bólogatnak. Arcukra van írva, ők is két műszakban dolgoznak. — Itt mindenki sándorfalvi — mondja Antal Péter. az üzem főnöke. — Van hordó köztünk kőműves, kubikos és segédmunkás. Nekem sincs szakmám. Már huszonegy éve főzöm a szappant. — Akikkel együtt kezdte? — Elmeetek. Sűrűn cserélődnek az emberek. A jelenlegi gárda zöme három éve dolgozik itt. Általában nem sokáig bírják ezt a nehéz munkát. A hat, egyenként 800 literes kondérban falapáttal keverik a masszát. A forytogó szappan, a csöpögő zsír, a szérűben uralkodó félhomály, a fellobbanó tűz a kuruzslók tanyáját idézi. A padlás huszonhárom köbméteres üstje nyeli a nyersanyagot. A felvonóból beleszet. Egy főzésből ötven mázsa szappan lesz. A feldolgozott anyagból semmi nem megy kárba. A lúgot szippantókocsi viszi az üzemekbe, ahol súrolószernek használják. A szappant 80 kilós sablonokba öntik. Ezt emelgetik a szeletelőasztalra. A gépek rozsdásak, de mint mondják, ritkán mondanak csütörtököt. Ha véletlenül elromlanak, a szerelők azonnal kijavítják a hibát. Vigyázzák az üzemet, hisz a szappanfőzés a szövetkezet egyik legjobban jövedelmező üzletága. — Értékelik a munkánkat — mondja az üzemvezető. — Idén a brigádunk elnyerte a szocialista címet. — Mi a nevük? — József Attila szocialista brigád. — Az ő apja hátat fordított a szappanfőzésnek . .. — Mi addig csináljuk, amíg az emberek keresik a szappanunkat. És, egyre többen keresik. Sokáig lesz még itt a munkahelyünk. • Fiatalokkal ülök egy asztalnál. Említem nekik a szappanfőzőket. — Ilyen még van? — kérdik csodálkozva. Horváth István ÉVM-rendelkezés Építkezések minőségi ellenőrzése Azonnal leállíttathatja, felfüggesztheti ideiglenesen a minőségi előírásoknak megfelelő, hibás építőipari munkát az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, vagy más tárca — KPM. OVH, NIM — hasonló minőségellenőrzési szervezetének szakembere, ha a kifogásolt munka az építmény stabilitását, vagy az élet-, vagyon- és közbiztonságot veszélyezteti. Erről intézkedett az építésügyi és városfejlesztési miniszter — más tárcák vezetőivel egyetértésben kiadott — új rendelkezésében, amellyel a korábban megjelent építésfelügyeleti rendelet végrehajtásának jogszabályát egészítette ki. A módosítással a minőségi ellenőr helyszíni intézkedésre. azonnali beavatkozásra kapott felhatalmazást, így a hibás munka leállításával nem várnak addig, amíg maga az építésügyi hatóság hozza meg döntését, a vizsgálati anyag alapján. Időt és felesleges kiadásokat takarítanak meg, károkat előznek meg a kiegészítő rendelkezés szerint, amely természetesen előírja, hogy a munka ideielenes leállításáról az illetékes felügyeleti szervezeteket is értesíteni kell. A rendelkezés kiteried a gyenge minőségű és hibás építőanyagok, az építéshez szükséges más termékek forgalomba hozatalának. felhasználásának, beépítésének vagy az érintett építési technológia alkalmazásának ideiglenes megtiltására is. A kifogásolt munka leállítása, vagy a rossz termék forgalmazásának beszüntetése alól az érintettek nem térhetnek ki akkor sem, ha a tiltó intézkedést kifogásolják és az illetékes építésfelügyeleti szervtől annak felülvizsgálatát kérik. A döntésig a munkát nem folytathatják. illetve a terméket nem hozhatják forgalomba. Az új rendelkezés a kihirdetéssel hatályba lépett. (MTI) Környezetünk — veszélyben F

öldünkön, ezen a gigászi méretű űrhajón az ember tevékenysége már jóval túlhaladta azt a mértéket, hogy a környezet szennyeződését a természet a saját erejéből kivédje. A Rajnában például hosszú szakaszon gyakorlatilag kipusztultak a halak, de horgászt nemcsak hogy a koblenzi, wormsi Rajnaparton nem látni, eme nemes sport hódolói hiányoznak a Sajó partjáról is. Pedig az ember fennmaradásához létfontosságúak azok a biológiai körfolyamatok, amelyeket megtör, vagy éppen teljesen megszüntet a modern élet, a gyors iparosodás. A víznél maradva, a halak kipusztulása, ritkulása jelzi: a természetes vizek élővilága — a planktonoktól* a csigákig — veszélyben van. Am a planktonok, ezek a parányi élőlények létfontosságúak a vizek öntisztulásához. Kismérvű szennyeződést szűrőként felfognak, ám a vegyi anyagok tömeges hatásának már képtelenek ellenállni — elpusztulnak. Nélkülük az emberi lét egyik alapfeltétele, a tiszta víz kerülhet veszélybe. Ugyanezt mondhatjuk el a városok „tüdőiről", a friss levegőt adó. a port, piszkot megkötő — ámde egyre ritkuló — fákról, növényekről. Sokhelyütt már idejekorán ráébredtek a világméretekben jelentkező probléma megoldásának fontosságára. A Szovjetunióban például különleges szűrő-tisztító berendezéseket szereltek fel az egyik nagy papírcellulóz ipari kombinátban, hogy megóvják a Bajkál-tó egyedülálló vizét, élővilágát. Ezek a védőberendezések azonban sok pénzbe kerülnek. A nagy tőkésmonopóliumok — a piacokért, vevőkért folyó verseny íratlan szabályai szerint — ezért igyekeznek áthágni a környezetvédelem írott szabályait, amelyeket sok országban már a törvény szigora tarthat meg. Ezeknek a vállalatoknak a leleplezésére, a környezet megóvására Nyugaton széles körű mozgalom van kibontakozóban. Résztvevői közül sokan eljutnak a felismerésig; azokban az országokban, ahol a magántőke szempontjai alakíthatják a hivatalos politikát csak széles társadalmi összefogással léphetnek fel eredményesen a környezetet profitérdekből szennyező mammutvállalatok ellen. Hazánkban, a szocialista országokban szigorú törvények szabályozzák a környezetvédelem kérdéseit Mégsem ritka, hogy a vállalatok szűk. egyéni érdekük szemellenzőjétől nem látják, vagy nem akarják látni: a környezet védelme elsőrendű népgazdasági érdek. Vizeink, levegőnk, környezetünk tisztaságával összefügg jövőnk is. A

Duna sok országban folyik át. Ha Ulmnál vagy Pozsonyban szennyezik a vizét, annak Budapest lakói is kárát látják. Ennek szellemében javasolta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára: a helsinki megállapodásoknak megfelelően, az európai államok tárgyaljanak a környezetvédelem valamennytőnket érintő kérdéseiről is. Indítványára kontinensünk nyugati részének országai máig is adósak a válasszal Pedig ez is — mint a mai környezetvédelmi világnap elnevezése tükrözi — közösen megoldandó probléma. Valamennyiünk érdeke — politikai, társadalmi hovatartozástól függetlenül — megőrizni a Föld véges kincseit, hogy a tiszta viz, levegő, föld, fák, virágok bolygónk lakóinak épülésére, örömére, hasznára szolgáljanak. Dunai Péter Műszaki-gazdasági fejlődésünkért A műszaki hónap gyorsmérlege A nemrég véget ért műszaki hónap jól segítette műszaki-gazdasági fejlődésünket. A rendezvényeken kiemelten foglalkoztak a területi és a vállalati gazdaságszervező munka modern követelményeivel, a gazdálkodás színvonalának kérdéseivel, a termelési szerkezet gyorsabb ütemű korszerűsítésével, az üzem. és munkaszervezéssel, a költség- és pénzgazdálkodással, az iparjogvédelmi és újítási tárgykörökkel. Közismert tény, hogy a beruházásokkal való fejlesztés ütemét központi rendelkezések alapján mérsékelték. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gépi bedóba. Olyankor csákánnyal zuhanó zsírtól olyan az ememeg baltával dolgozunk. let, mint egy szökőkút. A — Miért csinálják? gépben hatalmas kanál ke— Mi nem szégyelljük ezt veri a masszát. a munkát, csak a bűzt ne- — Három nap múlva lesz héz megszokni — válaszol belőle szappan. ReggeltőidéKGST jubileumi kiállítás A KGST-országok egysé- sajtótájékoztatóján számolges számítógép-rendszerének tak be a magyar résztvevők tízéves jubileuma alkalma- képviselői, hétfőn a Gellérthól június közepétől Moszk- szállóban. Elmondták, hogy vában nagyszabású nemzet- a Budavox, a Metrimpex, a közi kiállítást rendeznek, Videoton és további kilenc amelyen bemutatják az egyes magyar iparvállalat vesz tagországokban eddig gyár- részt a nagyszabású rentott számítógépeket és peri- dezvényen. A legtöbb újfériákat, valamint azok leg- donságot a Videoton állítja újabb típusait. Mindenről a ki a többi között R—11 tíkiállítás előzetes budapesti pusú új számítógépét. (MTI) ruházásokat is csökkenteni kell. A műszaki fejlődést azonban ez sem akadályozhatja, ha megfelelő belső erőtartalékok állnak rendelkezésre. Ezt igazolja a KSZV és a Szegedi Konzervgyár újításának sikere: olyan magas színvonalú műszaki-szellemi alkotásokkal járultak hozzá kollektíváik sikereihez, hogy méltán kapták meg az Idei műszaki hónap záró, plenáris ülésén az Országos Találmányi Hivatal és az SZMT által adományozott serleget. Tizenhét vállalat emléklapot, illetve oklevelet kapott. Ám túl a sikeres és elismert újítói kollektívákon, még mindig azt kell mondanunk a 30 éves újítói mozgaI

lomról, hogy sokkal, de sokkal több van ebben a nemes igyekezetben, mint amennyit , kiveszünk belőle. Azt a mód| szert is alkalmazni lehetne az • újítások minél szélesebb körű hasznosítására, hogy az egyik vállalat a másiktól, a számára hasznos újítást megvásárolná, mint pl. egy-egy licencet. Az idei műszaki hónap rendezvényei — szám szerint 82 — olyan fontos kérdéssel is, mint a gazdálkodás intenzív jellege, a mennyiségi és a minőségi célkitűzések összhangja, a tudományos kutatások szerepe, az V. ötéves terv eredményei és a hátralevő időszak feladatai; foglalkoztak több ipari tagegyesület programjában. Szegeden és a megye többi városában tervezett 82 rendezvényt kevés kivételtől eltekintve megtartották. Az érdeklődök száma meghaladta a háromezret. A 18 szakterületet érintő előadások, ankétok, filmvetítéseknek kb. felét ember- és termelésközeiben, üzemekben, intézményekben tartották, hogy a felvetődő kérdéseket és problémákat ott vitassák meg. ahol azok jelentkeznek. Az ez évi műszaki hónap sikere azt bizonyítja, hogy a műszaki, agrár, gu-dasági ét természettudományos értelmiségünk társadalmi fórumain keresztül is hasznosan járulhat hozzá gazdasági jéjlödésünk előmozdításához, a technikai haladás gyorsításához, az V. ötéves terv szabta feladatok megoldásához, a gazdálkodás intenzifikáldsához, a termelés színvonalának és hatékonyságának emeléséhez, a munkafegyelem javításához. Rangos vitafóruma ez a rendezvénysorozat technikai-gazdasági jelenünk és jövőnk sokoldalú formálásának. Ehhez jövőre a 20. műszaki hónap is hozzá kíván járulni. Bátyai « *