Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-26 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! M S Z M P SZEGE D VÁ R O S I BIZOTTSÁGA N AK LAPJA 69. évfolyam 147. szám 1979. június 26., kedd Ára: 1,20 forint Kádár János fogadta Soozát, a Panamai Néppárt főtitkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn fogadta Ruben Dario Souzát, a Panamai Néppárt főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására tartózko­dik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájékoz­tatták egymást pártjaik tevé­kenységéről, véleményt cse­réltek a kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kér­déseiről, valamint a nemzet­közi helyzetről, különös te­kintettel a Karib-térségre. Kádár János megerősítette az MSZMP, a magyar nép szolidaritását a panamai kommunisták, valamennyi haladó erő küzdelmével, amelyet az imperialista be­avatkozás ellen, az ország függetlenségének, területi in­tegritásának biztosításáért, a panamai nép felemelkedé­séért folytatnak. A találkozón jelen volt Thomas Luther, a Panamai Néppárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Nagy Gá­bor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezető­je. (MTI) Budapesten a burmai külügyminiszter Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására hétfőn Budapestre érkezett V Nyint Maung, a Burmai Unió Szo­cialista Köztársaság külügy­minisztere. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes fo­gadta, jelen volt XJ Maung Maung, Burma budapesti nagykövete. A délutáni órákban a Kül­ügyminisztériumban meg­kezdődtek a magyar—burmai hivatalos tárgyalások. A szí­vélyes légkörű megbeszélésen részt vett Púja Frigyes és U Nyint Maung vezetésével a két külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ruházati ellátás Korszerűsítés után ^HHfl^B&ESi A vásárlónak nincs bosz­szantóbb az értelmetlen vá­rakozásnál. A kereskedelem eredményességére is vissza­hat a lassú, vontatott kiszol­gálás. Példát nap mint nap találhatnánk erre a szegedi üzletekben is. Az önkiszolgálás hűsz év­vel ezelőtt kezdett általános­sá válni az élelmiszer-keres­kedelemben. A vevő bizo­nyos árucikkek közül saját maga válogathat. Így lát­szólag kevesebb a dolga az eladóknak, de csak látszó­lag, hiszen szakmai tudásra, emberismeretre és türelem­re továbbra is szükségük van. S a vásárlók egy része változatlanul igényt tart az elárusító segítségére. A Komplett Ruházati Vál­lalatnál is számoltak ezzel, amikor önkiszolgáló rend­szerűvé alakították az üzle­tek döntő többségét. Ha­zánkban 1972-ben nyíltak meg az első önkiszolgáló ru­házati boltok. Ugyanettől az évtől fogadta a vásárlókat Szegeden a Belvárosi Divat • tí^vj.h Acs S. Sándor felvétele A Lurkó gyermekruházati bolt eladótere jóval tágasabb lett A Komplett Ruházati Vál- ja a növekvő forgalom. Ter­ház is. Nem sokkal később lalat ötödik ötéves tervében mészetesen ennek mértéke nyitották meg az Aranyka- összesen tíz üzlet korszerű- nagyban múlik az eladók te­lász és a Pók divatárudákat, sítése szerepel. A napokban vékenységén is. valamint a Tip-top cipőből- azonban már a tizenharma­tot, vagyis a vállalat élen dik bolt, a Lurkó csecsemő­járt az üzlethálózat korsze- és gyermekruházati üzlet rűsítésében. Korábban azt átalakítása fejeződött be. A tartották célszerűnek, ha a vállalat ezzel teljesítette ruházati cikkeket vitrinben korszerűsítési programját. A J. E. Hz érdek­védelemről A SZOT elnökségének ülése A bizalmiak megnöveke­dett jogköre a szakszervezeti munka egészét fellendítette — állapította meg hétfői ülé­sén a SZOT elnöksége. Hat­van vállalatnál szerzett ta­pasztalatok szerint a bizal­miak többsége alkalmas az új feladatokra, bár munká­jukhoz nem egyformán kap­nak támogatást. A fizikai munkaterületeken a gazda­sági vezetők általában job­ban támaszkodnak a bizal­miakra, fokozottabban segí­tik is őket, mint az alkalma­zotti munkakörökben. Egyetértési jogukat a bi­zalmiak most már többnyire különösebb akadályok nél­kül érvényesíthetik bérkér­désekben, a jutalmak elosz­tásánál, a lakásépítés támo­gatásánál, kevéssé kérik azonban ki véleményüket a gazdasági vezetők olyankor, amikor kitüntetésre terjesz­tenek fel dolgozókat. A bi­zalmiak véleménye fokozot­tan érvényesül a különböző demokratikus fórumokon, nem ilyen kedvező azonban még a helyzet a gazdasági vezetővel kiépült közvetlen kapcsolataikban. Viszonylag ritkán veszik figyelembe a munka menetét, a túlmunka alakulását, a másodállások, mellékfoglalkozások engedé­lyezését. az áthelyezéseket és felmondásokat érintő észre­vételeiket. A SZOT elnökségének ál­láspontja szerint a bizalmiak hatáskörét szabályozó rendel­kezések jók, azok módosítá­sára nincs szükség. A jogok gyakorlásának feltételeit kell tovább javítani, amihez hoz­zátartozik a bizalmiak jobb felkészítése, nevelése. A kol­lektívák érdeke, hogy a kö­vetkező választások alkalmá­val a legjobb, a legtekintélye­sebb, politikailag rátermett, a szakszervezeti munkában jártas, szerény, szorgalmas, de határozott dolgozók köré­ből kerüljenek ki a bizal­miak. (MTI) mutatják be. A vevő válasz­tott, az eladó pedig a rak­tárból hozta ki az árut. A megyében is több üzlete várja kedvezőbb körülmé­nyekkel a vásárlókat. Tizen. Széchenyi téri Gála cipőbolt nyolcmillió forint beruházá­ma is ilyen rendszerű. Akik sával fölépült Vásárhelyen a jártak már ott, tudják, hogy Hód Áruház. További 2 mil­a szokottnál valamivel na- Iió forintba került a kisebb gyobb tavaszi, őszi forgalom Csongrád megyei üzletek jócskán próbára teszi a ve- felújítása. Szegeden 1976-tól vők és az eladók türelmét 79-ig 10 millió forintot köl­egyaránt. Ráadásul az ilyeg töttek átalakításokra. Az „vitrines boltokban" csak a előrelépést elsősorban a kor­teljes választék 30 százaié- szerűsített üzletek alapterü­kát lehet bemutatni, míg az letével lehet érzékeltetni, önkiszolgáló üzletekben a mert ez közelítőleg arányos kínálat 60—70 százaléka a a boltok forgalmával. A vásárló elé kerül. Az utób- vállalat 28 szegedi boltja biban nem mindegy az sem, közül 18 önkiszolgáló. Vevő-, !L°gJ terük az összes bolt alapte­Propagandisták köszöntése T 1.11.1 II 11 ••• árut. Lehetőség szerint fel­tűnő helyre kell rakni az rületének 70 százalékát te­olyan cikkeket, amire nap szi ki. Hét üzleten, jellegük­mint nap szükség lehet. Ha- bői adódóan nem volt cél­sonlóképpen fontos, hogy felhívják a figyelmet az újonnan érkezett, különlege­sebb árukra is. Ebből a szempontból nagy előnye a szerű változtatni. Ezekben főleg rövid- és méterárut kínálnak eladásra. Ehhez képest kicsi azoknak a bol­korszerűsítésnek, hogy az toknak a forgalma, amelyek önkiszolgáló üzletek beren- jelenleg még nem felelnek dezését alkalomadtán lehet meg a követelményeknek. A variálni. Így tetszés szerint vállalatnál arra számítanak, tudják bemutatni a konfek- hogy az átalakítás eredmé­ciót, vagy a divatcikkeket, nyességét hamarosan igazol­Somogyi Karoiyné felvétele Az eredményes pártoktatási év befejezése után tegnap délután az Ifjúsági Házban Török József, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának első titkára köszöntötte a propa­gandistákat, akik — közel 750-en — több mint 600 tanfo­lyamon oktattak. Az 1978—79-es politikai oktatási évben fejlődött a szervezési fegyelem, rendszeresebbé vált a párt­szervezetek ellenőrző-segítő tevékenysége. A pártoktatás­ban részt vevő hallgatók 41,7 százaléka párttag, 43 száza­lékuk nő. Lázár György vezetésével Magyar küldöttség otazott a KGST moszkvai ölésszakára Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével hét­főn magyar küldöttség uta­zott Moszkvába, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak XXXIII. ülésszakára. A delegáció tagjai: Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, hazánk állandó KGST-képviselője, Pullai Árpád közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Rácz Pál külügyminisztériumi állam-: titkár, Szita János, a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok titkárságának vezetője és Meisel Sándor, hazánk ál­landó KGST-képviselőjének helyettese. Búcsúztatásukra a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke és Varga József, a Miniszter­tanács titkárságának vezető­je'. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Hétfőn délután megérke­zett Moszkvába a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXIII. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség. Fogadásukra Moszkva Vnukovói repülőterén meg­jelent Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Konsztantyin Katusev és Mihail Leszecsko, a Minisz­tertanács elnökhelyettesei, Viktor Malcev, a külügymi­niszter első helyettese, vala­mint Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Ott volt Tóth József követtanácsos, ha­zánk moszkvai nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. Felkészültek a gabona fogadására Megkezdődött az aratási ügyelet Az utóbbi hónapok szélső­séges időjárása általában nem kedvezett a kalászosok­nak, így az idén a tervezett­nél kisebb terrriéssel és fel­vásárlással kell számolni. Az őszi árpa aratása több he­lyen már megkezdődött, a búzáé és a tavaszi árpáé jú­nius végén, július első nap­jaiban indul. Ennek megfe­lelően a betakarításra és a felvásárlásra a szokásosnál korábban készültek fel a mezőgazdasági üzemek és a gabonatröszt. Erről hétfőn tájékoztatta az újságírókat Lénárt Lajos, a tröszt ve­zérigazgatója. Mint elmondta: az étkezé­si kenyérgabona 98, a takar­mánygabona 87 százalékát lekötötte a gabonaipar, a mezőgazdasági üzemekkel létrejött szerződésekben. Fon­tos, hogy minél nagyobb ga­bonakészlet kerüljön a köz­ponti raktárakba ,s a jelen­legi helyzetben a gazdaságok csak a legszükségesebb mennyiséget tartalékolják. A gabona betakarításához a mezőgazdasági üzemekben mintegy 16 ezer kombájn áll rendelkezésre, ezen belül je­lentősen nőtt a korszerű, nagy teljesítményű gépek aránya. Az aratáshoz a szom­szédos Csehszlovákiából is érkezik segítség, mivel ott 10—12 nappal később arat­nak, mint nálunk. A segítség kölcsönös, hiszen amikor ha­zánkban végeznek e munká­val, főleg a határvidéken, kombájnokat küldünk a szomszédos országba. A szezonra sok új anyagmozga­tó és tisztítógépet is besze­reztek. így már több mint 6000 ilyen berendezés segíti a napi átvételt. A gabona­ipar szárítókapacitása nem nőtt, mivel ezt a mezőgaz­dasági üzemek bővítik. Ugyanakkor több gazda­ságtalan gépet kiselejteztek, azokat kisebb energiaigé­nyű, korszerűbb gépekkei cserélték fel. Ezek birtoká­ban, kedvező időjárás ese­tén, a betakarítás 12—14 nap alatt elvégezhető egy-egy mezőgazdasági üzembnn. Fel kell készülni azonl\& a rosszabb időjárásra Az egyik legfontosabb ftia-iat hogy a betakarítás minő kisebb szemveszteséggel jár­jon. Mivel a gabona szalmá­ja az idén kisebbre nőtt, a kombájnosokat arra csábít­hatja, hogy gyorsabban vé­gezzenek a munkával. Ez azonban lényegesen növelné a szemveszteséget. Ezért a dolgozókat anyagilag is el­sősorban a minőségre kell ösztönözni. A gabonaipar kéri a gaz­daságokat, időben jelezzék a gabona szállítását, különö­sen, ha azt munkaszüneti na­pokra, vagy az éjszakai órák­ra tervezik. Az ország közel ezer átvevőhelye ennek megfelelően, akár éjjel is fogadja a gabonaszállítmá­nyokat. * Hétfőn országszerte meg­kezdődött az aratási ügyelet. A Mezőgép tröszt 150, kor­szerű műszerekkel felszerelt szervizkocsija és 400 szerelő szakembere áll készenlétben közel száz telephelyen. Az ügyelet alatt munkanapokon reggel 7 és este 19 óra kö­zött, szombatonként — sza­bad szombatokon is — 7 és 17, vasárnap pedig 7 és 13 óra között jelenthetik be a gazdaságok a géphibákat a műszaki ügyeleti szolgálat­nál. A hibás kombájnokhoz, erő- és munkagépekhez az alkatrészeket, ,a részegysége­ket soron kívül biztosítják. A Mezőgép tröszt szükség esetén a kombájnok kezelé­séhez értő szakemberedet is kölcsönöz a gazdaságokn; Az aratási ügyeletet meg­szervezték az Agrotröszfc­nél, az Agroker-nél és a Mogév-nél is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents