Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. évfolyam 146. szám 1979. június 24., vasárnap Ára: 1,60 forint VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÖLJETEK! Szerelik a szentesi tv-adót Német antenna, japán berendezés, magyar program De sokszor szerettünk volna átkapcsolni a televízió második műsorára, amikor ott kedvünkre valóbb film ment! De sokszor irigyeltük a központi antennával felszerelt házak lakóit, akikhez — Pécsről — eljutott a Il-es program! Még néhány hónap, s az alkalmas készülékkel és vevőantennával is rendelkezők személyesen győződhetnek meg arról, hogy valóban •lyan jó-e a második... Amelynek sugárzását — mint arról már korábban is beszámoltunk — ősszel kezdi meg a szentesi adóállomás. Akik jártak mostanában ís arrafelé, észrevehették: megnyúlt a torony, s a legfelső szerkezeti egysége is megváltozott. A piros műanyag hengerekkel, a legfelső 22 méteres szakasszal együtt most már 240 és fél méteres adótorony kész az antenna fogadására, amelynek a közeli napokban várják érkezését a Német Szövetségi Köztársaságból. Német antenna lesz a torony tetején, japán adóberendezés az állomásépület első emeletén, s magyar szerelők a külhonból érkezettek munkájának segítségére — igazi csapatmunka ez. A hazai és külföldi szakembergárda együttműködéséről először Turányi Gábort, a körülbelül 35 millió forintos beruházás előadóját — talán pontosabb az a kifejezés, hogy mindentudó szervezőjét — kérdeztük, hiszen ő az előkészítés fázisában is részt vett. — Amikor a hetvenes évek elején eldöntetett, hogy Pécs, Tokaj után Kabhegy, majd Szentes is belép a második műsort sugárzó adók sorába, a Posta Rádió és Televízió műszaki igazgatósága ajánlatokat kért az adóberendezéseket és antennákat gyártó külföldi cégektől. Az itthoniak műszakilag — és anyagilag is — alaposan megvizsgálták a kínálatot A választás azért esett a Nippon Electric Company adóberendezésére, mert a japán céggel már korábban megbízható kereskedelmi kapcsolat alakult ki, a pécsi ós tokaji adó elkészülte óta összesen sem volt húsz percnyi adókiesésük — üzemelési tapasztalataink tehát kedvezőek, meg aztán árajánlatuk is elfogadhatóbb volt — ami az adóberendezést illeti. Az antennával más a helyzet Egyedül a nyugatnémet Rohde—Schwarz cég vállalkozott arra, hogy a magyar posta igényeinek megfelelő antennatípust, amely a tárgyalások idején még csak kísérleti stádiumban volt, kifejlesztik. Ez az antenna az adott frekvenciatartományban egyidejűleg két csatornán is képes műsorszórásra, esetünkben a II. program továbbítására a 23-as csatornán, és a majdani harmadik műsor sugárzására az 57-es csatornán. Előnye tehát, hogy annak idején majd csak adóberendezést kell vásárolnunk a III-as programhoz, antennát nem. — Ugyanilyen antennát kapott Kabhegy is. Ott kéthónapos határidőcsúszást okoÍOÍtrtJ — Nincs abban semmi különös, hogy egy ilyen bonyolult műszaki problémát megoldó neves cég vigyáz a hírnevére, s nem adja ki a kezéből addig a munkát, amíg meg nem győződött hibátlanságáról. Ezzel magyarázható, hogy az antennát hozó járműveknek tulajdonképpen már meg kellett volna érkezniük Szentesre... A szállítmánnyal együtt jön Anton Hahn, a Rohde—Schwarz megbízottja, aki a magyar szerelőket irányítja majd. ö egyébként már járt itt, az antennát tartó hengerek felemelésekor. Az antenna késik, de szeretnénk, ha ez az adó indulását nem veszélyeztetné. A magyar partnerek igyekezete behozhatja a lemaradást. Alvállalkozóink — a DÉLÉP és az erősáramú szereléseket végző Villamos Állomásszerelő Vállalat, valamint a toronymunkákra vállalkozott KÖZGÉP — határidőre befejezték tennivalójukat, s az állomás dolgozói is jóval munkaköri kötelességükön túl vállalnak részt az adó felépítéséből. Yastto Kon, a NEC küldötte — már Kabhegyen is ő „keltette életre" a hatalmas ládákból kicsomagolt, s a BHG mechanikus szerelői által összerakott adóberendezést — hasonló elismeréssel nyilatkozik magyar kollégáiról. „Meglepődve láttam, milyen szépen, gondosan készítették elő a berendezést érkezésem előtt. Jobban, mint otthon, Japánban." Átvizsgálás, beállítás, a legapróbb tartozék ellenőrzése — ez a feladata, s hogy ez mennyire nem kevés, s hogy menynyire komolyan veszi megbízatását, arról beszéljen inkább egyik magyar segítőtársa, Faragó Lajos üzemmérnök. — Heteken át, naponta 8—9 órát fölt az adó belsejében. Szinte megállás nélkül Mi, akiknek az a feladatunk, hogy míg Mr. Kon itt van, „megtanuljuk" az adót, vele vagyunk egész nap. Ebben az ismerkedésben az angol nyelvű dokumentáció is „segítésgünkre van". Azért az angol 6zöveg, mert azt legalább a nyelvi nehézségek miatt nem értjük. De a magyar fordításra ezt már nem foghatjuk rá! Most megtanuljuk, „milyen a japánok istene": a dokumentáció majdnem fél méter vastag paksaméta. A szentesi adó — mely a második . műsort sugározza majd nyolcvan kilométeres elméleti körzethatáron belül — speciális, e célra méretezett vevőantennával és a vételre alkalmas készülékkel fogható. A köznyelv ezt általában úgy fejezi ki: -„benne van a készülékben a kettes", 6 a tulajdonosok többnyire tisztában is vannak azzal, szükséges-e valamilyen átalakítás, vagy sem. Kontor Lajos annak a felügyelőségnek a vezetője, amelyhez a szentesi állomás is tartozik: — Tekintettel arra, hogy az adó sugárzási körzete tuinyúEnyedi Zoltán felvételei A tornyot befejező „korona" — amely korlát és villámhárító is egyben — felemelés előtt lik a megyehatáron, a Csongrád megyei 109 ezer előfizetőnél'(1978. év végi adat) jóval többen érdekeltek abban, hogy a próbasugárzástól az adó hivatalos indulásáig felkészülhessenek a vételre. Sok még . a 8—10 évvel ezelőtt gyártott, 12 csatornás készülék, ezekbe — hacsak nem központi antennáról kapják a jelet, azoknál ugyanis a Gelka „lekeveri" a jelet az első 12 csatornára — vagy a készülékbe kell beépíteni az adaptert, vagy kívülről kell hozzá csatlakoztatni. Nincsenek pontos információink arról, hogy az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatók felkészültek-e már az átalakításokra, szerelésekre, az azonban biztos, hogy a postától kellő időben megkapták az előrejelzést. A Gelka szegedi kirendeltségétől kapott tájékoztatás szerint először a központi antennákat fordítják át a pécsi adóról .a szentesi felé, hiszen ez a munka 12 ezer lakást, tehát közel ötvenezer embert érint. Csak azután tudják kielégíteni az egyéni megrendeléseket illetve a készülékbe építhető hangolóegységek szerelését. A Gelka szervizei ugyanis erre a műszaki megoldásra készülnek fel. A kereskedelmi forgalomban egyébként jelenleg kétféle adapter kapható — tudtuk meg az Elektron Áruházban —, a készülékhez kívülről csatlakoztatható 256 forintért — az csak a szentesi második műsort veszi. A drágább, a 653 forintos hangolóegység Szentes II.. Belgrád II. és Novi Sad vételére is alkalmas, azoknak tehát, akik a 23-as és a 24-es csatornán futó jugoszláv műsort is nézni szeretnék, ezt ajánlják a szakemberek. S még egyet: ki-ki igyekezzék minél előbb beszerezni az adaptert, a gyártócég, az ORION ugyanis eléggé vonakodva teljesíti a megrendeléseket. Előfordulhat hát, hogy a csúcsforgalomban, szeptemberben hiánycikk lesz a hangolóegység .., Antennából többféle is kapható a kereskedelemben, jelenleg 345 és 580 forint közötti árban. S valamilyen antennára mindenkinek szüksége lesz, hiszen a szegedi átjátszó-adó továbbra is csak az első műsor jeleit erősíti, sugározza majd, változatlanul a nyolcas csatornán. Pálfy Katalin Új üzem a Tiszai Vegyikomhinátban Üj üzem készült el a leninvárosi Tiszai Vegyikombinátban, a melléktermékként keletkező pirolizis benzin további feldolgozására. Építése 1977. októberében kezdődött, a kivitelezésben részt vevők jó munkája nyomán az eredeti határidő előtt mintegy négy hónappal korábban befejeződött. Megkezdődhettek az üzempróbák. Az új üzem építésére fordított mintegy négyszázharmincmillió forint igen hamar megtérül, mert a teljes felfutás után a gyár évente mintegy nyolcszázmillió forint értékű vegyipari terméket állít majd elő. Felüdült a határ t Segített az eső a búzának is Az elmúlt napok esőzései nyomán országszerte felüdült a határ. A növényállomány számára valóságos megváltás volt a 40—60 milliméternyi csapadék, amely részben pótolta a májusi hiányt. A jobb talajokon élő búza feltűnően élénken reagált az esőre. Az agronómusok szerint a nedvesség jól segíti az érés folyamatát, a szemek telítődését. A búzatermelők általában azt tartják, hogy az erőltetett érés folyamata némileg lefékeződött s ez a termésátlagokat valamelyest növeli majd. A kapásnövények mélyebb gyökérzetet eresztettek, s az esőzések nyomán megélénkült anyagcseréjük, kiegyensúlyozottabbá vált fejlődésük. Országszerte szépen mutat a kukorica, amelynek magassága az évnek ebben az időszakában 40—60 centiméter között van. Felüdültek a cukorrépaföldek és erőteljes fejlődésnek indult a napraforgó. A kertészetekben a melegigényes növények a májusi kánikula Idején viszonylag jól fejlődtek. A paradicsom most jó termést ígér. Az esőzések a növényállomány számára felüdülést hoztak, ugyanúgy a paprika is meghálálta a csapadékot Nehéz aratás előtt Van elegendő gép a nagy munkához Hogy milyen lesz az idei aratás, nemsokára elválik. Ahogy az idő engedi, beindul a gépezet, s remélhetőleg napról napra több értékes gabona kerül a magtárakba. Az idei, eddigi tapasztalatok szerint nehéz hónapnak Ígérkezik a július. Annak ellenére. hogy Deszken, Röszkén, Forráskúton már belekóstoltak a kombájnok a gabonatáblákba, még nem kezdődött meg a nagyüzemi aratás. S a meteorológia sem biztat sok jóval, továbbra Is esős marad az idő. A gondosan ápolt, a szakszerűen előkészített kombájnok. a megbízható teherautók nélkülözhetetlen kellékei a mai aratásnak. S ezeket nem lehet az utolsó pillanatban „összedobni", hogy indulásra készen legyenek. Ezért áll talpon a' mai szakember már jóval a gabona beérése előtt. Idejében rendbe hozza a gépeket, fölkészíti az embereket, hogy mikorra kell, minden a helyén legyen. A szegedi és a szegedi járási gazdaságokban — ha nem is egyforma intenzitással —, de idejében fölkészültek az aratásra. Még az sem okozott gondot, hogy korábban kellett vágni az árpát, mint ahogy számították. A több hetes szárazság miatt majdnem a többi szövetkezet is idő előtt aratásra kényszerült. De jött az esős betessékelte a gépeket a földekről. Ilyen hosszú szünetre nem számítottak a gazdaságok, s most már ott tartunk, hogy szívesen útját állnánk az esőzésnek. Napról napra nehezebb lesz az aratás, annak ellenére, hogy az eddig levágott gabona az egészhez nézve szinte semmi. Csongrád megyében az idén 85 ezer 456 hektár az aratnivaló. Ahogy halad az idő, úgy lesz egyre nagyobb jelentősége a jó szervezésnek, az összehangolt, a terv szerinti munkának. Erre már eddig is találhatók jó kezdeményezések. A zökkenőmentes aratásért bizottság alakult, a gépek, az alkatrészek gyors cseréjéért aratási ügyeletet tartanak az AGROKER Vállalatnál. A gazdaságok gépparkja — amely az aratásban részt vesz — nem nőtt a tavalyihoz képest, de teljesítményük nagyobb lett. Ez annak tulajdonítható, hogy ésszerűen selejteztek, S ahol lehetett, nagy teljesítményű gépeket állítottak a régi helyébe. Tavaly 741 kombájn aratott, az idén ennél héttel több foghat a munkához. Mivel a termés gyengébbnek ígérkezik az elmúlt esztendeinél — sajnos —, az idén gyorsabb betakarításra számíthatunk. (Azonnal hozzá kell tenni, hogy optimális feltételeket feltételezve.) Az eddigi „vizes hetek" még nem okoztak kárt, de ha így halad, amit a gazdaságok behoztak a réven, elveszthetik a vámon. Érettebbek, duzzadtabbak lettek a szemek, s ha továbbra sem lesz napsütés, sokat kell dolgozniuk a szárítóknak. Ebben az esztendőbén 85 szemesszárítóba hordhatják a gabonát a közösségek, kettővel többe, mint 1978-ban. Átlagosan 13 tonnával növekedett az óránkénti teljesítményük a berendezéseknek. A mostani aratás — amely a gépelőkészítéstől a gabonaátvételig tart — előkészítettnek mondható. mert nemcsak a kombájnok száma növekedett, hanem a szállítójárműveké is. Pótkocsiból 3880-at számláltak a gépszemlékkor. 73-mal többet a tavalyinál. Ügy számolnak a szakemberek, hogy az 1086 jármű egy menetben 4899 tonna gabonát képes behordani, 200 tonnával meghaladva az előző évi rakományt A bálázógépek száma is emelkedett. 369-ről 382-re. de ebből a gépből még a duplája is kevés lenne. A gazdaságos terméshez a gyors szalmabetakarítás is hozzátartozik. Mindent összevetve, a mostani aratás sem lesz könnyebb a tavalyinál. Sőt, ha a néphit szerinti Medárdra gondolunk — akkor esett az eső! — Sokkal nehezebb lesz, mint az elmúlt esztendőkben. M. ü